Kezdőlap Címkék Tarlós István

Címke: Tarlós István

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

0

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta: felveti a népszavazás lehetőségét a testület előtt, mert

már nem szakmai vita folyik az ügyben, és a vita ma már nem kezelhető.

Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.

Előzmények, röviden

A rendszerváltozás körül a Római-part fokozatosan megváltozott. Ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Lett viszont helyette más. Társasházak, hotelek és az egykori kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Megváltozott a Római-part összetétele – a melósok, diákok és nyugdíjasok helyett mára „új nép, másfajta raj” vette birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a változásokat, időnként persze ma is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek.

A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Amikor a Római-part a fenti módon átalakult, többnyire Tarlós István volt a III. kerület polgármestere. Neki (is) köszönhető, hogy a Római-part ilyen irányba fejlődött, s az is, hogy most veszélyben vannak az ottani épületek. Melyek közül sok engedély nélkül épült, a még maradt „őslakosok” szerint néhány befolyásos család tulajdonát képezik.

Ezek az emberek most bajba kerültek. Meg kell védeni őket és a javaikat.

Kérdés: hogy kinek a pénzéből kell megvédeni azokat a javakat, amelyek ártérre, jórészt engedély nélkül épültek.

Azoknak az adófizetőknek a pénzét kell-e mások tulajdonának a megvédésre költeni, akik soha életükben nem jártak a Római-parton, vagy régebben jártak, ám mára kiszorultak onnan, vagy azoknak, akik ma ebből hasznot húznak.

Sokak szerint tisztességesebb lenne, ha a Római-part árterén épült ingatlanok tulajdonosai maguk gondoskodnának a saját biztonságukról, és nem várnák el, hogy az állam – értsd: az adófizető polgárok – fizessék meg egykori döntésük árát.

Az esetleges népszavazásról készült közvélemény-kutatás augusztus végén azt mutatta, hogy a fővárosiak többsége ellenzi a gátat. Ezt megelőzően a Lányi András környezetvédő vezette civil csoport alternatív tanulmányt készíttetett vízügyi szakértőkkel, amely a Nánási-Királyok útja mentén építendő gát mellé állt.

Elindul a focizás az Aréna körül

0

Heves indulatokat váltott ki a hazai – és egyes információk szerint a nemzetközi – berkekben, hogy a vizes világbajnokság lezárultával, lényegében még a vendégek egy részének jelenlétében, negatív felütésű írások jelentek meg a magyar sajtóban.

A szervező bizottság, mint hallhattuk egynémely tagjától, nem győzte besöpörni az elismerő mondatokat, azt a sok-sok szuperlatívuszt, amelyet bezsebelhetett Magyarország, azt honorálandó, hogy rövid két éve alatt összehozta mindazt, ami egy ilyen világbajnoksághoz szükséges, mégis: itthon kezd negatívba fordulni a siker. Tegyük hozzá, nem teljesen jogtalanul, bár talán illik különválasztani magát a versenyt, a szervezést, a létesítmények nagyszerűségét, a helyszínek által nyújtott fantasztikus kulisszát attól, hogy mennyibe került ez a világbajnokság az adófizetőknek, miért lett sokszorosa annak, mint amit előzetesen elképzeltek, mi történt a környezettel, a mi kerül a kivágott fák helyébe és mi lesz a sorsa a létesítményeknek, konkrétan a Duna Arénának.

A fuhu.hu, a maga szerény eszközeivel igyekezett moratóriumot hirdetni a vb alatt; úgy találtuk, hogy mindannyiunk érdeke a sikeres versenylebonyolítás. Nem azt akartuk, hogy hallgasson a magyar sajtó, még kevésbé, hogy elhallgasson bármit, pusztán azt javasoltuk: ami várhat a vb végéig, az várjon is. Nem állítjuk, hogy a felhívásunk feltétlenül eredményesnek bizonyult, még azt sem, hogy nagy hullámokat vert – egy-két kritikai megjegyzés azért érkezett -, de tényszerűen megállapíthatjuk:

a magyar sajtó az esemény alatt nem nagyon támadta a rendezvényt.

Túl vagyunk rajta, itt az idő. Biztosak vagyunk benne, hogy kérdés-cunami fogja elárasztani az illetékeseket: mi és miért került több, mint hárommilliárdba a megnyitó ünnepségen, hogyan lett az összköltség végül 170 milliárd, miért lett olyan sivár a környezet, mi lesz a Dagállyal. És igen azt, amit a hétfői Népszava a címlapján tálalt: mi lesz a Duna Aréna sorsa?

A fuhu.hu információi szerint valóban súlyos a gond:

az úszó- és műugró világbajnokság helyszíne, a jelek szerint a kutyának se kell.

Természetesen ez nem árnyékolja be a rendezés nagyszerűségét és azt, hogy a résztvevők maximális elégedettséggel távoztak Magyarországról, de mi itt maradunk és itt marad az Aréna is, de vajon kinek a kezelésében? (Sok olyan olimpiaáról olvashattunk, ahol, utóbb, a létesítményeket nem tudták fenntartani, szép lassan mennek tönkre, rozsdásodnak el, stb…)

A Duna Aréna, illetve a vb sikere érdekében, az állam kezébe vette a területet, ha nem is kisajátította, de átmeneti időre birtokba vette a Dagályt és környékét. Törvényt is alkotott rá, többek között azt is előírta, hogy hány fát kell majd telepíteni a későbbiek során. A törvény lényege azonban nem ez volt, sokkal inkább az, hogy az építkezést ne lassítsa egyetlen bürokratikus jogszabály és hatóság sem, mindent meg lehessen soron kívül, hosszas engedélyeztetési lejárásokon és szabályokon keresztül.

Így lett a Dagály területe az államé, mostanáig.

Mostantól azonban vissza kellene vennie a fővárosnak, amiről viszont Tarlós István hallani sem akar.

Azt nyilatkozta egy alkalommal, hogy esze ágában sincs a Fürdőigazgatásnak – azaz Budapestnek – a Duna Arénát integrálni, arra ugyanis nincs forrás. Tóth József, a XIII. kerület, azaz a Dagály helyszínének polgármestere hasonlóan nyilatkozott; a Népszava ugyan több, mint egymilliárd forintról ír, ahogy fogalmaz: alsó hangon ennyibe kerülne az üzemeltetés, a polgármester ezt az összeget ötszázmillió és egymilliárd közé helyezi. De Angyalföldnek nincs erre pénze, tehát szóba se jöhet a kerület, mint fenntartó.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos a vitatott kérdésben nem foglalt állást – feltehetően túlmegy a hatáskörén -, ugyanakkor azt állította egy interjúban, hogy a Duna Arénában mindig telt ház lesz, nem vitatható, hogy maximálisan lesz használva. A kormánybiztos a klubok edzéslehetőségéről, a versenyek helyszínéről, az iskolások úszás lehetőségeiről beszélt, amiből persze még nem következik, hogy mindezek elegendő bevételt is képesek produkálni.

Augusztus 1. van. És két nappal a világbajnokság lezárása után ott tartunk, hogy

e pillanatban nincs működő Dagályunk, de van egy gazdátlan, ámbár ma még pompás uszodánk.

A vizes vb záró sajtótájékoztatóján, a Duna Arénában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter annyit mondott: nyár végéig az aréna üzemeltetése a Budapest 2017 és a Nemzeti Sportközpont között oszlik meg. Hogy ezután mi lesz, azt még nem tudni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK