Kezdőlap Címkék Szűcs Tamás

Címke: Szűcs Tamás

Országos demonstrációt hirdettek: álljon meg az ország! – frissítve

Álljon meg az ország január 19-én – hirdette ki Kordás László, a MASZSZ elnöke. Erre szólított fel a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője is a szombati tüntetésen a Kossuth téren. Öt napot adott a kormánynak a tárgyalás elkezdésére.

Álljon le az ország. Most már cselekedni kell. A fotelokból álljanak fel az emberek, hogy leálljon az ország – ezt sorolta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szombat késő délután a Kossuth téri tüntetésen, ahol becslések szerint 10-15 ezren vonultak fel a Hősök terétől indulva.

Sok szempontból elegünk van. Több, mint száz ponton változott a Munka törvénykönyve a munkavállalók hátrányára 2010 óta, ez tarthatatlan – mondta Szűcs Tamás. Álljatok fel! – üzente a fotelokban ülőknek. Majd pedig: álljunk a sarkunkra.

Ennél tovább ment Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki

„Jó estét, ellenállók”

szavakkal köszöntötte a tömeget.

Minden a mi érdekünkben történik, mi kértük – idézte a kormányzati propagandát a rabszolgatörvényről. Nem kértük, nem leszünk rabszolgák – válaszolta.

Orbán Viktornak öt napja van, hogy felállítsa tárgyalódelegációját a rabszolgatörvény ügyében. Ha nem, elkezdik az országos sztrájk előkészítését. Demonstrációk, útlezárások lesznek, és ezért a kormányt terheli a felelősség – sorolta Kordás.

Ezután arra szólította fel az embereket, hogy lépjenek be a szakszervezetekbe. Mozduljatok, és állítsuk meg az országot – hívott fel.

Kordás László közölte: január 19-én

országos demonstrációra hívnak mindenkit.

Álljon meg az ország ezen a napon.

Ha az Orbán-kormány meghátrál, hazamegyünk? – tette fel a kérdést Molnár Csaba (DK). Addig küzdünk, míg megdöntjük Orbán rendszerét – folytatta. Lázadnunk kell,

a lázadókat pedig nem köti Orbán illiberális alaptörvénye.

Nem az a fontos, ki voltál, hanem hogy ki leszel. Orbán eszeveszett rendszerének ellensége vagyunk. Amikor a nép visszaveszi a hatalmat, akkor az úr irgalmazzon a hatalmasoknak – üzente meg Molnár Csaba.

Az LMP-ből kivált független képviselő, Szél Bernadett röviden csak annyit mondott, hogy Európa nem lehet a populistáké. A szintén ex LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, hogy amikor sztrájkolni kell, nem kell dolgozni, amikor dolgozunk, nem kell sztrájkolni. Az öt pontos követelés megvalósítása nélkül nincs szabad választás, és győzni fogunk – mondta.

Jakab Péter a Jobbiktól arról beszélt, hogy Áder János azt üzente újévi beszédében, hogy maradjunk csendben. Csendben maradunk? – kérdezte a tömegtől (a válasz az volt, hogy nem). A hatalom nem akar velünk konzultálni, mi viszont konzultálni jöttünk – mondta. Milyen nemzeti egységet akar az, aki a többséget csőcseléknek nevezi – folytatta.„Konzultálni fogunk, ha akarják, ha nem”, mert

„Itt az alkalom a nemzeti ellenállás konzultációjára”.

Orbán közönséges lókupec, aki eladja az országot. Kupecek, ki a nemzet templomából – kiáltotta Jakab Péter.

Csárdi Antal, az LMP nevében kitűzte a célokat: visszavonni a rabszolgatörvényt, újragondolni  sztrájktörvényt, amit az utcán fognak kikényszeríteni. Január 9-ére összehívja a szervezeteket a Munka törvénykönyve átfogó módosítására.

Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője arról beszélt, hogy

megszületett az egymás iránti bizalom, amitől Orbán retteg.

Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja pedig leszögezte: a szavak ma már kevesek.

„Nem vagyunk rabszolgák, legyetek hangosak és dühösek, mert jogotok van hozzá”

– mondta.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint ez még csak a bemelegítés a korrupt rendszer leváltása ellen. Innen nincs visszaút. Arra szólította fel az embereket, hogy legyen egység az európai parlamenti és az önkormányzati választáson.

Csoda, ami történik – mondta Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke. Szerinte a diktátorok trükkjét, az oszd meg és uralkodj, nem lehet többé alkalmazni. Mindenki fogja meg a mellette álló kezét és emelje fel, emelje fel Magyarországot – kérte a tömeget.

A tüntetés hivatalosan a Himnusz eléneklésével véget ért. Ezután a tömeg egy része elindult a Kossuth térről, kisebbsége maradt.

Itt megnézheti a tüntetésről készített videókat >>>

A rabszolgatörvény ellen tüntettek Szolnokon és Debrecenben is

A szolnoki Tiszai hajósok terén mintegy háromszázan vettek részt a tüntetésen, csatlakozva a budapesti demonstrációhoz.

A Momentum képviselője, Cseh Katalin elnökségi tag 2019-et az ellenállás évének nevezte. Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke bírálta az önálló közigazgatási bíróság létrehozását.

A demonstrálok „Rabszolgák legyünk vagy szabadok” , „No 400 óra” feliratú transzparensekkel, olykor sípokkal, kereplővel tiltakoztak.

A debreceni városháza előtt mintegy 250-en tiltakoztak, további demonstrációkat helyeztek kilátásba és jelezték: csatlakoznak a január 19-ére meghirdetett országos tüntetéshez. A demonstráción az MSZP, a Jobbik, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az LMP, a Momentum és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője szólalt fel, követelve többek között a rabszolgatörvény visszavonását, illetve azt, hogy Kósa Lajos volt debreceni polgármester távozzon a közéletből.

„Debrecen – Szegedhez hasonlóan – saját vállalatainál ne engedje, hogy alkalmazzák a dolgozók számára hátrányos túlóratörvényt” – fogalmazott Pallás György, az MSZP hajdú-bihari alelnöke.

A tüntetésen elhangzott: megalakult Debrecenben az ellenzéki kerekasztal, amelynek célja, hogy az önkormányzati választáson egy közös polgármesterjelöltet, illetve közös képviselőjelölteket indítsanak az ellenzéki pártok. Ugyanezt megyei szinten is szeretnék megvalósítani – hangsúlyozták.

Strasbourgi ítélet: durván beavatkoztak a tankönyvterjesztésbe

Elmarasztalta Magyarországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván, hogy a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait. Az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén. Annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról. Megállapították, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

A kormány fellebbezni fog az EJEB elmarasztaló ítélete ellen, jelentette be szinte azonnal a EMMI, mondván, hogy a döntés nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született. Ami a jogsértéseket illeti, a korábbi gyakorlat szerint minden kiadó saját maga szállíttatta ki a tankönyveit, majd a központosítás nyomán a terjesztési feladatokat a nonprofit KELLO látta el. Ez a rendszer mára egyértelműen bevált, valamennyi tankönyv egyszerre érkezik meg az iskolákba, átlátható módon és olcsóbban – írta a minisztérium.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azért nem ennyire elégedett a tankönyvpiac helyzetével.

A terjesztéssel együtt a kormányzat a tankönyvek tartalmát is monopolizálni akarja, ami korábban csak az állampártok oktatáspolitikájára volt jellemző.

A szakszervezet üdvözli a brüsszeli döntést, mert úgy gondolják, hogy egy igazi demokráciában nem szabad monopoljogokra törekedni még az üzleti szférában sem. Az állam durván beavatkozott a piaci mechanizmusokba és ebből egyáltalán nem következett, hogy olcsóbbá vált volna a tankönyvek forgalmazása.

Számokkal is szolgált. A tankönyv árából visszaszámolva a forgalmazó magáncégek 15 százalékos haszonnal dolgoztak. Ebből hat százalékot kaptak vissza az iskolák, hat százalékot azok az iskolai segítők – a pedagógusok, könyvtárosok – kaptak, akik a csomagok elosztásában részt vettek. Mindössze három százalék maradt a terjesztő vállalkozásoknál. Ezzel szemben a KELLO 5 százalékot tart vissza magának, noha nonprofit vállalkozásként hirdeti magát, de korántsem juttat vissza az iskoláknak olyan arányban, mint korábban a magánterjesztők tették.

Mindent összevetve: a monopol-terjesztés drágább lett, mint amikor ez piaci szereplőkkel történt.

„Az, hogy a változással az egyes cégek ezzel nem jártak jól, valószínűsíthető, de a tanulók és a családok egyértelműen nyertesei az átalakításnak”

– áll az EMMI közleményében. A kormányzat véleménye szerint a családok 2013-ban 7,23 milliárd forintot költöttek tankönyvekre, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forintot, emellett a kormány bevezette az ingyenes tankönyvellátási programot. Szükségesnek látták hozzátenni, hogy ma már több mint egymillió diák kap ingyen a tankönyvet. Az elsőtől a kilencedik évfolyamig minden tanuló, a 10. évfolyamtól pedig valamennyi rászoruló, tartósan beteg, sajátos nevelési igényű diák, illetve a három, vagy több gyereket nevelő családban élőkre vonatkozik ez a kedvezmény, áll az Emmi közleményében.

A PDSZ elnöke szerint,

ami a tankönyvpiacon történik, olyan, mint az állatorvosi ló,

pontosan modellezi azt a hatalmi politikát, amit a kormányzat az élet minden területén követ. A 2013 óta kiadott állami tankönyvekkel gyorsan megpróbálták lefedni a piacot, de az első évek tapasztalatai után a pedagógusok közül mind többen igyekeznek visszaaraszolni a magánkiadók sokkal jobb tankönyveihez. Még egy évig ezt megtehetik, de azután ezt a kiskaput is lezárja a kormányzat.

Kiderült, hogy

az iskolai oktatás uniformizálása kudarc,

állítja Szűcs Tamás. A tanárok, ameddig csak tehetik, igyekeznek a diákjaik számára a sokszínűbb tudásanyagot biztosítani, mert ez a jövő nemzedékének az érdeke. Ami pedig az EMMI érvelését illeti, nem teszi a szülők számára sem olcsóbbá a gyerekek iskoláztatását azzal a kormányzat, ha rászorultságtól függetlenül minden kisiskolásnak ingyen tankönyvet biztosít. Ennek semmi értelme,

ha a rászorultság volna a tankönyvtámogatás egyetlen szempontja, a felszabaduló forrásokat is a szegényebb családok gyerekeinek támogatására lehetne fordítani,

hiszen az iskolába járáshoz nem csak tankönyvekre, egyéb tanszerekre is szükség van.

Amikor a tankönyvterjesztésről szólva belekeverik az érvek közé az ingyenes tankönyvet, az ugyanolyan „fedőszöveg”, mint amikor a tanárhiányt azzal próbálják eljelentékteleníteni, hogy a pedagógus szakokra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint korábban, véli a szakszervezeti vezető.

Mindenki tudja, hogy a beiratkozottak 40 százaléka be sem fejezi az egyetemi tanulmányait, soha nem lesz belőlük a tanárhiány utánpótlása.

A tankönyvkiadók is perben állnak a kormányzattal. Öt magánkiadó csaknem 120 tankönyv miatt indított pert, ugyanis szerintük jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) a magántulajdonban lévő tankönyvkiadók tankönyvi engedélyének meghosszabbítását. Szeptemberben született meg az egyik első fokú ítélet, amely formailag csak egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó tizedikes nyelvtankönyvéről –, de a döntésnek az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. A Pedelluson kívül a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de nem kizárható, hogy a mostani döntésnek precedens értéke lesz a többi tárgyaláson is.

Szűcs Tamás ismeretei szerint

a legsikeresebb magánkiadókkal az állami tankönyvkiadó tárgyalásokat kezdett a sikeresebb könyveik megvásárlásáról.

A szakmában úgy tudják, hogy több kiadó már el is fogadta az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát. A szakszervezeti vezető szerint, ha a társadalom passzivitása nem változik meg, aligha várható az oktatásban a sokszínűség visszatérése, az egyen-tankönyvek terjedésébe bele kell törődni.

Kerestük Safranek Lászlót, az egyik brüsszeli pernyertes, a Suli Könyv Kft. ügyvezetőjét, hogy a terjesztés korábbi állapotairól kérdezzük, de nem kívánt nyilatkozni a Független Hírügynökségnek.

Felismerték, hogy nagy a baj az oktatásban?

Lehetséges, hogy az oktatásért felelős tárcán belül rájöttek, tényleg nagy a baj a közoktatásban, kiszivárgott hírek szerint megpróbálják visszaszorítani a Parragh-féle szakképzést. Az érdekeltek által bírált tankönyvek színvonalát magánkiadványok megvásárlásával szeretnék emelni. A NAT közzététele mindenesetre máris csúszik.

Persze mindent kétséggel kell kezelni, de elképzelhető, hogy valami változás észlelhető a közoktatásban. Arról hallani meg nem erősített híreket, hogy jelentősen csökkentenék a tananyagot, a lexikális anyagok arányát, és a tanításban a pedagógusok szabad döntési jogát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra növelnék (vissza).

Ez szöges ellentétben lenne a 2010 utáni kurzussal – mondta a Független Hírügynökségnek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szűcs Tamás arról számolt be, hogy az eddigi hivatalos találkozókból azt a következtetést vonták le, hogy

a kormányban is felismerték: nem biorobotokat kell képezni

a gazdaság számára. Ennek jegyében esetleg hozzányúlnának a szakgimnáziumi oktatáshoz, az első két év tananyaga összeérne a „rendes” gimnáziumokéval, a szakismeretek tehát ezután kerülnének terítékre.

Ez a Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által favorizált képzés visszaszorításával járna; ennek keretében mára lényegében kicsontozták a közismereti tárgyakat a tantervből, minden esélyt elvéve a felsőoktatási továbbtanulás elől. Ezt a rendszert a diákok is elutasítják.

Az új Nemzeti Alaptantervből fog kiderülni, így lesz-e, a belső küzdelmekre utalhat mindenesetre, hogy az augusztus elején (amikor a tervezetet átvették a munkabizottságtól) még az erre a hónapra ígért közzététel (társadalmi vita) kezdetét egy hete bizonytalan időpontú őszre tolták ki az EMMI-ben – derült ki a múlt heti szakmai tanévnyitó konferencián.

A tananyag-csökkentés és a tanári oktatói szabadság visszabővítése a 2010 előtti időszakéra a minimális feltétele annak, hogy

tartalmában is új, korszerűbb módszerrel oktathassák a gyerekeket

– mondta Szűcs Tamás.

Arról azonban teljes a hallgatás, hogy a 2019-es tanévtől kezdődően már csak kétféle tankönyv lenne: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű, ezekből lehetne „válogatni” – ahogyan nemrégiben megírta a Népszava. Az akkori információt erősíti azonban, hogy a NAT-ot állítólag nem egy lépésben vezetnék be, új tankönyveket először csak az első öt általános iskolai évfolyamok kapnának. Az ötödikes tananyagot ugyanakkor rögtön digitalizálnák, és minden gyerek tabletet kapna ehhez – legalábbis így értesült a PDSZ elnöke. (Az ördög persze a részletekben rejlik, ingyenes mobilinternet nélkül a gyerekek többsége vajmi keveset kezdhet a tablettel.)

Jelenleg azonban a mostani, zömében a sokat bírált állami tankönyveket szállítják ki az iskolákhoz: 12,5 milliót, amelyben 8,5 millió új, az állam által kifejlesztett, míg 4 millió a különböző cégektől beszerzett tankönyv.

Az idei – legalábbis a jelenlegi állapot szerint – az utolsó tanév, amikor még van lehetőség magánkiadók tankönyveit rendelni – azokat, amelyek rajta vannak az engedélyesek listáján. Felmérések szerint a szülők és a tanárok is ezeket tartják sokkal jobb minőségűnek. A kizárólag állami kiadású könyvek létét a szülők elsöprő többsége (84 százaléka) az államiak silány minősége miatt elutasítja, gyerekére nézve hátrányosnak tartja – derül ki a Szülői Hang Közösség felméréséből.

Az Orbán-kormány nem szereti beismerni, ha tévedett, a jelek szerint a tapintható ellenérzés élét úgy próbálják elvenni, hogy – amint azt Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár bejelentette az említett konferencián –

az állam megvásárolná a korábbi népszerű magánkiadói tankönyvek jogdíjait.

A szülők válaszaiból az is kiderül, hogy a tartalmi kifogások mellett komoly bajok vannak a tankönyvek „ingyenességével” is. Amellett – amit sokan elmondtak már, legutóbb az ATV-ben -, hogy igazságtalan a jómódú szülőket is mentesíteni a tankönyv megvétele alól, ezt a pénzt inkább a nehéz sorsú családok gyerekeinek iskolai segítésére kéne fordítani.

Jelenleg a 3-9. osztályok tanulói úgy jutnak hozzá az ingyenes tankönyvhöz, hogy azt az év végén vissza kell adni az iskolának. A felmérésben a szülők elmondták, hogy ez gyakorlati nehézségeket okoz, mert a tananyag gyakran „visszaküldi” a gyereket az előző évben olvasottak felidézéséhez, ami a leadott kölcsönkönyv híján képtelenség.

Ennél súlyosabb baj, hogy a kölcsönkönyvekbe – értelemszerűen – nem szabad beleírni, szöveget kiemelni, aláhúzni, saját kiegészítést (például az órán hallottakat) tenni, és általában is újszerű állapotban kell megtartani azt. Ez különösen kisdiákkal szemben életszerűtlen követelmény, ráadásul nehezíti az anyag közvetlen feldolgozását, folyamatos jegyzetelésre kényszeríti a gyerekeket, ami el is vonja a figyelem egy részét.

Ennek következménye azonban az, hogy a szülők jelentős része kénytelen az év végén megvásárolni (vagy az iskolának kifizetni) az „ingyen” tankönyvet. Egyes iskolák nagyvonalúságán (esetenként anyagi lehetőségén) múlik, hogy „csak” 65 százalékuk kényszerül erre.

Forrás: Szülői Hang

Átlagosan 10 százalékuk ezt úgy oldja meg, hogy inkább megveszi a könyvet, de a gimnáziumokban ez az arány majdnem 20 százalék, és a nagyvárosokban is meghaladja ezt a hányadot. Vagyis ismét a „jobban eleresztett” családok gyerekei járnak jól, nem csak a stressz alól mentesülnek, hanem könnyebben tanulhatnak a megkötések nélkül.

Mindenesetre a szülők azt tapasztalták, hogy a kapott könyveknek 60 százaléka eleve használt volt, s ezeken belül is csak 40 százalék jó állapotú, beleírás nélküli.

A visszaszolgáltatás miatti feszültségekre utal, hogy míg a nagyvárosokban 30 százaléknál kisebb arányban vizsgálja meg az iskola, milyen állapotban kapta meg a könyvet, a községekben ez 40 százalék.

Ezért aztán „helyiértéken” kezelendő Rétvári Bence EMMI-államtitkár képviselői kérdésre adott válaszának azon kitétele, amely szerint az állami kiadású tankönyvek 2013-hoz képest 40 százalékkal olcsóbbak lettek, és a közoktatásban részesülő gyerekek 85 százaléka, mintegy egymillióan ingyen kapják az eszközt. A KSH friss kimutatása szerint az előző tanévben átlagosan 7147 forintot kellett tankönyvekre költeni gyerekenként.

Összességében a szülők nagyjából héttizede szerint korlátozza gyereke tanulását a kölcsönrendszer.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!