Nem látsz a szemedtől, te barom? Ezzel indít a szőke nő, miközben kiugrik az autójából. A szeme villámokat szór, szájából négybetűs szitkok gördülnek elő. Néhány másodperccel korábban fékcsikorgást hallottunk, egy Ford nem adott neki elsőbbséget, épp, hogy elkerülték az ütközést. A másik autóban szintén fiatal nő ül, bocsánatkérően int a kezével, ijedtség és megkönnyebbülés látszik rajta. Elnézést, szól ki a nyitott ablakon. Elbambultam, de szerencsére, mindketten megúsztuk.
A vétlen vádló azonban csak mondja a magáét, feltartva a forgalmat, és önmagát is persze. Már mehetne dolgára, örülhetne, hogy nem történt baj, időben odaér a tárgyalásra, a gyerekért az óvodába, nem várakoztatja meg a kedvesét. De még nem megy sehova, mert neki most ez a legfontosabb. Hogy kioktassa a másikat, és nevelő célzattal elküldje melegebb éghajlatra.
Nem siet sehová? Ezt kérdezem, mert látom, torlódnak már mögötte.
Jobb lett volna, ha hallgatok. Abban a pillanatban én lettem a hunyó, a haza ellensége, az emberiség szégyene. Hogy mit szólok bele, amikor semmi közöm hozzá? Miért ütöm bele az orromat, vak vagyok, vagy mi, hogy nem láttam, mi történt? Majdnem megölte őt az a gyilkos. Miért kap jogosítványt az ilyen?
Amikor végre visszaül, padlógázzal indul. Nekem meg az jut az eszembe, milyen kár, hogy ennyire nem tudjuk elviselni egymást. Nemcsak a közutakon, és a villamoson, de máshol sem díjazzuk a másikat. Tolakszunk, ha nyílik egy új pénztár a boltban, lökdösődünk a postán, hogy előbb fizethessük be a csekket, mint a többiek.
Meg is ütnénk a másikat, ha tehetnénk. Elfojtott indulatok dolgoznak bennünk – otthon, munkahelyen, utcán szerzett sérelmek halmozódnak. Jó, tudom, én könnyen beszélek: már egy ideje rájöttem, hogy minden, a mások utálatával elvesztegetett perc fölösleges energiapocsékolás.
„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk negyedik fejezetében 2017. negyedik negyedévének hallottaira emlékezünk.
Október 6. Meghalt Nepp József
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál.
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.
1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja.
Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társforgatókönyvírója, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerzett filmzenét is. 1983-ban önállóan rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását, majd 1986-ban a Gréti… című filmet.
Október 8. Aradszky László
Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Slágereivel a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadójává vált. Mielőtt énekes lett, a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott, majd 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén megosztott első helyezést ért el Még ide-oda húz a szív című dalával.
Ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes előadója az Isten véled édes Piroskám című számot is tartalmazó albumával.
Több kitüntetést is kapott, köztük 2015-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét, évtizedek óta tartó töretlen, nagy népszerűségnek örvendő előadóművészi pályája elismeréseként.
1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén megosztott első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával. 1966-ban a Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét az Isten véled édes Piroskám című versenydallal nyerte meg, ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese.
Saját bevallása szerint több mint hárommillió lemezt adott el ötvenéves pályafutása során.
Október 8. Tóth II. József
A nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban.
Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958/59-es idényben bajnokcsapat tagja volt. 1961-ben fejezte be pályafutását.
Az 1954. május 23-án megrendezett, angolok elleni, népstadionbeli 7-1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is lőtt. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8-3-as és a brazilokkal szembeni 4-2-es győzelemből aktív részt vállalt, előbbi találkozón gólt is szerzett. A vb-ezüstérmes csapatnak ő volt az utolsó élő tagja.
Tóth II. József a Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára, szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét.
Október 24. Fats Dominó
89 éves korában meghalt Fats Domino, az 1950-es és 1960-as évek egyik legnagyobb hatású rock and roll előadója.
Az Ain’t That A Shame és Blueberry Hill című dalaival elhíresült New Orleans-i énekes több mint 65 millió lemezt adott el, ezt kortársai közül csak Elvis Presley tudta túlszárnyalni.
Egyike volt az első rhythm and blues előadóknak, akik a fehér közönség körében is népszerűvé tudtak válni. Elvis Presley pedig egyik Las Vegas-i koncertjén azt mondta róla: „ez az úriember óriási hatással volt rám, amikor elindultam”.
1986-ban a Rock and Roll Hírességek Csarnokába elsőként bekerülő zenészek között volt, Chuck Berry, James Brown, Ray Charles, Sam Cooke, az Everly-testvérek, Buddy Holly, Jerry Lee Lewis, Little Richard és Elvis Presley mellett. Közülük már csak Jerry Lee Lewis, Little Richard és Don Everly élnek, Chuck Berry márciusban halt meg.
A zenész Antoine Domino Jr. néven New Orleansban született 1928. február 26-án. Apja hegedűművész volt, így Fats Domino már gyermekkorában ismerkedett a zenével. Zongorázni tanult, becenevét tinédzserként kapta Bill Diamondtól, akinek a zenekarában játszott. Diamond azt mondta: a fiú játéka két másik zongoristára, Fats Wallerre és Fats Pichonra emlékezteti.
Október 27. Szőke Kató
A nyolcvankét esztendős korában Los Angelesben elhunyt Szőke Kató, kétszeres olimpiai bajnok úszó Szőke Katalin néven született 1935. augusztus 17-én született Budapesten. Édesapja Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szôke Katalin úszó volt. A szülők válása után vette fel a Szőke Katalin nevet, a sport világában azonban Szőke Katóként szerepelt, így vált ismerté.
1947-től a Neményi Madisz, 1949-től az ÉDOSZ, illetve a Budapesti Kinizsi versenyzője volt. 1950-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Első magyar bajnoki aranyérmét 13 évesen 1948-ban szerezte a 4×100 m-es gyorsváltó tagjaként. Ebben a váltóban úszott a későbbi olimpiai bajnoktárs Székely Éva és Gyenge Valéria is. Tagja volt az 1952-ben, Moszkvában világcsúcsot teljesítő gyorsváltónak.
A nagyszerű technikával, hihetetlen könnyedséggel úszó bajnoknő 1952-ben Helsinkiben alig 17 évesen ötkarikás bajnoki címet szerzett a 100 méteres gyorsúszásban és a Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin, Temes Judit összeállítású magyar gyorsváltóval, utóbbiban ismét világrekorddal.
Az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokságon két aranyat (4×100 gyors, 4×100 vegyes) és egy ezüstöt, a torinói Európa-bajnokságon két aranyérmet (100 gyors, 4×100 gyors) nyert. 1954-ben és 1955-ben vegyes váltóban is világcsúcstartó lett.
1956-ban a vegyes váltóval hetedik lett Melbourne-ben, majd a játékok után részt vett azon az amerikai körúton, amelyet a Sport Illustrated a magyar olimpikonok számára rendezett. Onnan már nem tért haza, Kanadában, majd az Egyesült Államokban telepedett le.
Első férje Markovits Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó, a második Domján Árpád, aki 1956-ban ugyancsak ott volt az ötkarikás eseményen, mint a vízipóló-válogatott tartalék játékosa.
Vele telepedett le Kaliforniában, elfogadták a Domyan vezetéknevet: Szőke Kató egy bankban dolgozott hosszú ideig, míg Domján Árpád sikeres, irodaházakkal és lakóépületekkel foglalkozó építész lett. Fiúk, Bryan a kosárlabdát választotta.
Szőke Katót 1985-ben beválasztották az úszó Hírességek Csarnokába, míg 2014-ben a magyar úszósport halhatatlanja lett.
Október 30. Som Lajos
1964-től, 17 éves korától zenélt, 1965-ben alapította a Dogbeaters zenekart. Majd egy évvel később jött a Fekete-Fehér, aztán 1968–69-ben a Record zenekarban játszott. A Gyapjúforgalmi Vállalat Révay utcai kultúrtermében volt állandó klubjuk.
Som Lajos a Record után a Neoton együttesbe igazolt, ahol akkor már későbbi felesége, Karda Beáta volt az énekesnő.
A következő nagy állomás a Taurus együttes, az első magyar hard rock zenekar volt az életében a ’70-es évek elején, amelyben Radics Bélával, Balázs Fecóval és a Metróból átigazolt Brunner Győzővel játszottak együtt.
Köves Miklóssal létrehozták a Piramis együttest. Ekkor még Lévay Tibor volt az énekesük, akit később a Generálból távozó Révész Sándor váltott fel.
A Piramis feloszlása után 1985-ben az ugyancsak sikeres Senator nevű együttes basszusgitárosa lett, amelyben Takáts Tamással, Szekeres Tamással, Gigor Károllyal és Varga Lászlóval zenéltek együtt.
1992-ben újra összeállt a Piramis, a nagy érdeklődésre való tekintettel öt koncert erejéig, a klasszikus felállásban. 1997-ben Závodi Jánossal mindketten 50. születésnapjukat ünnepelték, ennek alkalmából Száz év zene címmel készítettek közös albumot, korábbi slágereiket újra felvéve. 2006-ban ismét összeállt a Piramis, de a megromlott egészségi állapotú Som Lajos csupán a koncertek elején és végén léphetett színpadra, akkor is vendég basszusgitáros társaságában. A Piramis 2009-es újraindulásában már nem is vett részt.
2011-ben bejelentették, hogy Slamovits Istvánnal közösen új zenekart alapít StOrM néven, azonban az új formáció mindössze egy sajtótájékoztatón szerepelt együtt, tényleges működésére sosem került sor.
2015 nyarán egy lapinterjúban elismerte, hogy a hetvenes években beszervezték, és (Professzor néven) jelentéseket adott az állambiztonság munkatársainak.
2017 októberének végén, hetvenéves korában hunyt el hosszan tartó súlyos betegség után. 2017. november 17-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben.
November 13. Cseke László
A 90 éves éves korában elhunyt Ekecs Géza az 50-es évek elején érkezett Münchenbe, ahol csatlakozott az alakuló Szabad Európa rádióhoz, amelynek egyik legnépszerűbb műsorát, az 1959-ben induló Teenager Partyt is szerkesztette Cseke László néven.
Sokan innen halhatták először a rock and roll világsztárjait, Chuck Berryt, Elvist, Cliff Richardot, a Beatlest, vagy a Rolling Stonest. Színes riportokat és filmszemléket írt, továbbra is szervezve a rádió zenés szórakoztató műsorait, Cseke Lászlóként pedig az 1960-as, 1970-es években népszerű dj volt.
Később megjelent egy könyve is A mikrofonnál és a lemezjátszónál Cseke László címen. November 13-án hunyt el Münchenben.
November 21. Stadler József
A hatvanhat éves korában meghalt Stadler József, az egykori juhász, majd vállalkozó a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurája volt. Szülőfalujában, Akasztón stadiont épített, és elhíresült az Utolsó vacsora című kép megvásárlásáról is. Persze nem Leonardo da Vinci eredetijét vette meg (nagyjából húsz másik képpel együtt egymilliárd forintért), de amikor az alkotások után visszaigényelte az áfát, az ugyancsak felkeltette az adónyomozók érdeklődését. Stadler ellen számos ügyben évekig vizsgálódtak adó- és áfacsalás miatt, végül 2003 tavaszán elítélték, négyéves büntetéséből azonban már 2005 januárjában, jó magaviselet miatt szabadult. Ezután ruhakereskedelmi cégbirodalmat épített, de újra csalás miatt indultak ellene vizsgálatok.
2011-ben folytatólagosan elkövetett csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt ismét börtönbe került, 2013-ban pedig csődbüntett miatt újabb – két év tíz hónapos – börtönbüntetést kapott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál.
Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Slágereivel a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadójává vált. Mielőtt énekes lett, a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott, majd 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén megosztott első helyezést ért el Még ide-oda húz a szív című dalával.
89 éves korában meghalt Fats Domino, az 1950-es és 1960-as évek egyik legnagyobb hatású rock and roll előadója.
A nyolcvankét esztendős korában Los Angelesben elhunyt Szőke Kató, kétszeres olimpiai bajnok úszó Szőke Katalin néven született 1935. augusztus 17-én született Budapesten. Édesapja Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szôke Katalin úszó volt. A szülők válása után vette fel a Szőke Katalin nevet, a sport világában azonban Szőke Katóként szerepelt, így vált ismerté.
1964-től, 17 éves korától zenélt, 1965-ben alapította a Dogbeaters zenekart. Majd egy évvel később jött a Fekete-Fehér, aztán 1968–69-ben a Record zenekarban játszott. A Gyapjúforgalmi Vállalat Révay utcai kultúrtermében volt állandó klubjuk.
A 90 éves éves korában elhunyt Ekecs Géza az 50-es évek elején érkezett Münchenbe, ahol csatlakozott az alakuló Szabad Európa rádióhoz, amelynek egyik legnépszerűbb műsorát, az 1959-ben induló Teenager Partyt is szerkesztette Cseke László néven.
A hatvanhat éves korában meghalt Stadler József, az egykori juhász, majd vállalkozó a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurája volt. Szülőfalujában, Akasztón stadiont épített, és elhíresült az Utolsó vacsora című kép megvásárlásáról is. Persze nem Leonardo da Vinci eredetijét vette meg (nagyjából húsz másik képpel együtt egymilliárd forintért), de amikor az alkotások után visszaigényelte az áfát, az ugyancsak felkeltette az adónyomozók érdeklődését. Stadler ellen számos ügyben évekig vizsgálódtak adó- és áfacsalás miatt, végül 2003 tavaszán elítélték, négyéves büntetéséből azonban már 2005 januárjában, jó magaviselet miatt szabadult. Ezután ruhakereskedelmi cégbirodalmat épített, de újra csalás miatt indultak ellene vizsgálatok.
