Kezdőlap Címkék Szja

Címke: szja

A kormány szándékosan növeli a szegénységet

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jövedelmi különbségek tudatos növelése. Tényleg senkit nem hagynak az árok szélén – belerúgják.

A napokban mi is közöltük a Policy Agenda két kutatásának eredményeit, amelyekből kiderült, hogy Magyarországon nőttek a jövedelmi különbségek, és lényegesen nagyobbak, mint például Svédországban, ahol 2016-ban a mediánbér 89 százaléka volt az átlagbérnek, míg ez Magyarországon csak 74 százalék volt. (A medián azt mutatja, hogy mennyi a jövedelem a sorba állított keresetek közepén.)

Amivel ezt most ki akarom egészíteni, az egy széles körben elfogadott téveszme cáfolata: nem igaz, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Már csak azért is, amit a Policy Agenda kiszámolt: a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Miközben például a mindenkinek egyformán járó családi pótlékot évek óta nem emelik. Ez persze igaz és felháborító, de ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk.

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%!

Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

A Fidesz által felszámolt progresszív személyi jövedelemadóval lehet csak elérni, hogy mindenki nagyjából azonos arányban adózzon. Ha pedig az alacsony jövedelműeket támogatni akarjuk alacsonyabb adóval, akkor még erőteljesebben növekedő progresszív adóra van szükség.

Miért lehet jó bármilyen kormánynak a jövedelmi különbségek, a szegénység növelése az országban? Azért mert a kiszolgáltatott társadalmi rétegek jobban manipulálhatók és – legalábbis addig, amíg be nem következik valamikor a társadalmi robbanás – jobban kordában tarthatók. Hiába cáfolják, ez egyértelműen a demokrácia felszámolását, a diktatúra kiépítését szolgálja.

A kedvezményekkel is a jómódúakat tolják

Az egy kulcsos szja mellett az adókedvezményekkel is a legfelső jövedelmi osztálynak kedvez az állam. A csúcson lévő 10 százalék összesen annyit tud leírni adójából, mint az alsó 48 százalék együttesen.

Arról a múlt héten írtunk, hogy óriási egyenlőtlenségek terhelik az alsóbb jövedelműeket, főképpen az egyetlen szja-kulcs honorálja kiemelkedően a magas kereseteket. A Policy Agenda (PA) most azt vette számba, merre „húz” az adókedvezmények rendszere. Nem meglepően itt is igaz:

minél többet keres valaki, annál nagyobb összeget tarthat vissza az adóból.

Nem kis dologról van szó, a PA a 2016-os szja-számokban azt mutatta ki, hogy a jövedelem szerinti felső 10 százalék bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Innen startolnak a kedvezmények.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 2017-ben 12 ezer 443,6 milliárd forint volt. Ennek 92 százaléka munkaviszonyból származott, s ebből lehetett mérsékelni az adóalapot, illetve adókedvezményt igényelni. A négy lehetőség: az első házasok kedvezménye, a gyerekek száma után növekvően leírható családi kedvezmény, a súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény, és a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.

A kormány (főleg idén, a „családok éve” idején) a gyerekek száma alapján besöpörhető

adókedvezményt szokta egyik legnagyobb jótetteként emlegetni.

Nos, azt látjuk, hogy a jövedelmi felső tíz százalékba tartozók igényelték vissza az összes kedvezmény csaknem negyedét, az utána következő decilisekben már ennél 10 százalékponttal kevesebbet. A társadalmi létminimum környékén tengődők – hiába van esetleg több gyerekük – munkabérük után már csak pár százalék kedvezményt élvezhetnek

Forrás: Policy Agenda

Összességében – hasonlóan a bér utáni szja-ban láthatóhoz – a munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. Másképpen kifejezve: 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.

Egy másik mutató azt szemlélteti, milyen arányban tudnak élni az adókedvezménnyel az egyes jövedelmi csoportba tartozók. Itt azt láthatjuk, hogy a szinte az éhenhaláshoz is kevés pénzt keresők ötöde, a felettük lévő néhány decilisben lévők negyede.

A meredek ugrás ekkor is a legfelső tizednél tapasztalható: 38 százalékuk

élhetett ezzel az előnnyel.

A PA kutatói megnézték az első házasok adókedvezményét is. Nem meglepően itt is felfelé lő a jövedelmi rakéta. Ennek a visszaadott összegnek 19 százaléka landolt tavaly a felső 10 százaléknál, az alsó 50 százalékánál mindössze 28 százaléka. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.

Ha számszerűen nézzük, akkor arra jutunk, hogy az alkalmazásban állók felső jövedelmi tizede a többséghez képest eleve sokkal nagyobb keresetéhez további körülbelül 60 milliárd forintot kap vissza az adókedvezményeken keresztül. A közepén lévő 5. tizedben ugyanez az összeg 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.

Nem tartozik szorosan ide, de éppen „szezonja” van. Ez pedig a szintén több gyerekes családokat segíteni hivatott csok. Aminek 10 milliós, kedvezményes kamatú kölcsönét pont most terjesztik ki a két gyereket nevelőkre. De ez a kedvezmény is csak a jövedelmi top 10-nek segít. Tehát a „minél nagyobb jövedelem, annál kisebb összegű adó, de annál nagyobb kedvezmény” hálózata kitermeli a klasszikus mély egyenlőtlenségi árkokat, és a csok révén még tol egyet a hatalmas vagyoni egyenlőtlenségek elmélyítésén is.

Egyszámjegyű szja-t és munkaadói járulékot javasol a kamara

Csökkenteni kell az újraelosztást, a munkaadói járulékot, s a személyi jövedelemadót – ezt is tartalmazza a kormány felkérésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által összeállított gazdaságpolitikai javaslatcsomag. Parragh László az MKIK elnöke a Független Hírügynökséggel közölte: mind a két terhet egyszámjegyűre, 9 százalék körülire kellene mérsékelni. A költségvetési egyensúly tartása peremfeltétel, de Varga Mihály túl nagy józansággal kezelte ezt eddig – véli.

Parragh László. Orbán Viktorral és Varga Mihállyal a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

AZ MKIK már benyújtotta a kormány számára azt az 5­0 oldalas javaslatcsomagot, amely az egyik alapjául szolgálhat a felálló új kormány gazdaságpolitikájának a kialakításához, s keretet szabhat a kormány és a reálszféra elkövetkező időszakban megvalósítandó együttműködésének. Parragh László portálunknak kifejtette, hogy a kormány felkérésére (még a választások előttre datálódik ez a felkérés) készült kamarai csomag (a Magyar Nemzeti Bank is összerakott egy sajátot) alapjául egy 1500 vállalat kikérdezéséből kapott felmérés szolgált. Ebből ismét bebizonyosodott az, ami nem jelent persze újdonságot – mondta –, hogy a munkaadók szerint a munkát terhelő adók és járulékok mérséklése eredményeként vagy nő a jövedelmezőségük  („ami nem ördögtől való dolog”), vagy nő a fejlesztési hajlandóságuk, hiszen sokszor a pénzt nem veszik ki a cégből, hanem inkább beruháznak.

„Bármilyen furcsán is hangozhat, a növekedés motorja lehet, ha az állam lemond bizonyos jövedelmekről”

– szögezte le Parragh.

Nem kevés pénzről van szó: jelenleg ugyanis a munkaadók szociális hozzájárulásként a bruttó bér 19,5%-át fizetik be az államkasszába, az szja mértéke pedig egységesen 15%. A Parraghék által javasolt mérséklés tehát mondhatni akár drámainak is. Szociális hozzájárulási adóból tavaly mintegy 4500 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, szja-ból pedig közel 1800 milliárd forint –

ebből eshetne ki egy durván a felére, illetve több mint harmadára rúgó bevétel, ha megvalósulna a 9 százalékos kulcs.

Egy ilyen jelentős mérséklésnek persze gátat szab(hat) a költségvetés egyensúlyban tartásának az igénye – hívja fel a figyelmet Parragh. A kamara elnöke úgy fogalmazott: „a mérséklésnek  nagyon merev korlátot szab, mondhatni peremfeltételt jelent az egyensúly követelménye”. Ennek megborulása senkinek nem áll az érdekében, a reálszféra szereplőinek sem, s a kormánynak kellő józansággal kell ehhez hozzáállnia, ám

„Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még talán túlságosan is nagy józansággal állt eddig ehhez a kérdéshez”

– mutatott rá, de „a mozgástér nagyobb volt, mint, amilyent a kormány eddig kihasznált”.  A költségvetés túlságosan is stabil, van benne tartalék arra, hogy növekedésösztönző pályát teremtsen.

Természetesen mi csak egy javaslatot készítettünk – igaz, tettük ezt 15­00 vállalkozás véleményére alapozva –, de a döntés nem a mi kompetenciánk – szögezte le az MKIK elnöke. „A döntés és annak a felelőssége a kormányé, ezt mi nem tudjuk és nem is akarjuk átvállalni”, fűzte hozzá.

Az MKIK 50 oldalas előterjesztése persze nem csak az újraelosztással foglalkozik. Kitér számos, a reálszférát érintő területre,

az állam hatékonyságának a növelésére, a bérfejlesztésre, az oktatás átalakítására (az MKIK oktatásfejlesztési javaslatcsomagot is készít), s persze a munkaerőpiacra és az iparban végbemenő folyamatokra is.

A kamarai csomag – hangsúlyozta Parragh –  figyelembe veszi a cégek véleményét. Arra kértük őket – mondta –, hogy őszintén mondják el, miben látják a versenyképesség legnagyobb korlátait.  Az egyik leggyakrabban emlegetett elem a beruházási hajlandóság legalábbis limitált volta volt. Ezt pedig a következőkre vezették vissza.

 

Forrás: MKIK-GVI

 

 

Megszavaztak több adócsökkentést

0

Szerdán szentesítette a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.

A szerdai szavazási dömpingben a parlament lehetővé tette, hogy az ügyvédek is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Ennél persze sokkal fontosabb, hogy – a korábbi bejelentést megerősítve – 19,5 százalékra csökken a munkaadók szociális hozzájárulási adója (szocho), ezzel párhuzamosan az alkalmazottak egészségügyi hozzájárulása (eho) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) ugyanerre a mértékre süllyed. A cégek ezzel körülbelül 200 milliárd forinttal lesznek „beljebb” a gazdasági minisztérium számítása szerint. (Igaz, az idei nagy mértékű emelés után 2018-ban tovább nő a minimálbér és az úgynevezett szakmunkás bérminimum 8, illetve 12 százalékkal.)

Már korábban eldöntötték, de érdemes felidézni, hogy újabb termékekre terjed ki 2018-tól az alacsonyabb áfakulcs: az interneté 18-ról 5 százalékra, a halhúsé 27-ről 5-re, az éttermi szolgáltatásoké 18-ról 5 százalékra. A vendéglátósok viszont nyakukba kapnak egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. A jelenlegi adatokból következtetve a netadó csökkenésével a lakosság 22 milliárdot fog megspórolni.

A korábbi kormányzati sejtetésekkel ellentétben marad az szja kulcsa 15 százalék (korábban kilátásba helyezték az egy számjegyű, 9 százalékot). Fontos változás lesz azonban, hogy januártól

a munkáltatók már nem készíthetik el az szja-bevallást.

Ezen túl az egyéni bevallás mellett már csak az adóhatóság által – eddig is választható – bevallásra nyílik mód. De csak akkor, ha nincs olyan jövedelem (például külföldről kapott pénz), amit év közben „nem lát” a NAV. Az adóhatóság általi bevallást pedig kiterjesztik az agrár őstermelőkre.

Az szja-bevallások mindinkább NAV felé terelésének kétség kívül kényelmi hatása mellett várhatóan lesz olyan következménye is, ami az úgynevezett egy százalékok civil szervezeti felajánlását érinti kellemetlenül. A NAV-os bevallás (amit – ha megfelel az elkészült tervezet – nem is szükséges írásban elfogadni, hanem a „hallgatás beleegyezés” elvén válik hivatalossá) mellé ugyanúgy rendelkezni lehet az egy százalék sorsáról, de a tapasztalat az, hogy sokan elmulasztják ezt, amikor nem maguk töltik ki a bevallási nyomtatványt.

Ennek már eddig is látható volt a hatása.

Tavaly valósággal zuhant a rendelkezők által felajánlott pénz:

a felajánlások összértéke a 2016-os 8,5 milliárdról 7,5 milliárd forintra csökkent.

Emelkedik a kétgyerekes családok adókedvezménye, ami körülbelül 390 ezer szülő jövedelmét növeli további 15 milliárddal. Varga Mihály egyik nyilatkozata szerint összességében 280 milliárd forintra rúg az az összeg, ami 2018-ban a magánszemélyek és a cégek bevételét növeli.

A piactisztítás szándékával terjesztik ki a „lakáshotelek” (például az airbnb-zők) adózásában a tételes átalányt: már három ingatlan után lesz választható. Az ingatlanok bérbeadása után pedig eltörölték a 14 százalék eho kötelezettségét az egymillió forint feletti bevételi hányadra.

Apróság, ami megbújt kedden a szavazási hullámban, de fontos. A jövő évtől bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság végez. Átveszi például a törvényszéki végrehajtásokat, s ezzel a NAV lényegében általános behajtási hatósággá válik.

Megszűnik a munkaadói szja-bevallás

0

Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.

Véget vetne a kormány a munkáltatók egyik „kényelmi szolgáltatásának”, annak, hogy minden év tavaszán – kérésre – elkészíthetik alkalmazottaik szja-bevallását. A parlament elé került „salátatörvény” egyik módosító rendelkezése alapján maradnak az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, illetve a hivatal által összeállított tervezet jóváhagyása (szükség szerint kijavítása). A változás már a 2018 tavaszi bevalláskor érvényes lenne.

 

Konzultáció és egyéb adó-kérdések

0

A már tesztelhető e-számla, és az öt hónap múlva hatályba lépő új adóeljárási törvény lesz az adóhivatal által az idén ősszel tervezett, sorrendben a második adókonzultációjának a kiemelt témája – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

Először tavaly tartott adókonzultációt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyen a gazdasági tárca és az adóhivatal mellett a Magyarországon működő adótanácsadó cégek és több tucat adószakember vett részt. A rendezvény sikeres volt, az állam

több témakörben is megismerhette a szakmai szereplők tapasztalatait,

s olyan megfontolandó ötletek is elhangoztak a hozzáértőktől, amelyek bármikor hasznosíthatók a fontosabb adóügyi változások kialakításakor – nyilatkozta az MTI-nek az államtitkár.

E-számlázás

A nyáron elindult az illegális szféra tevékenységének visszaszorításáért kialakított legújabb rendszer, az elektronikus számlázás tesztüzeme. Az éles üzem beindítását jövő év július 1-én tervezik. Az egyéves felkészülést a (NAV) szolgáltatásokkal segíti, de az adókonzultáció eredményeként ezek akár bővülhetnek is. Piaci tapasztalatok már vannak, mert mintegy 200 cég regisztrált az online számla tesztoldalán.

Adóeljárási törvény

Tállai András és Varga Mihály. MTI Fotó: Vajda János

Tállai András elmondta: ősszel a parlament elé terjesztik az adóeljárást szabályozó új törvényjavaslatot, amely a legaktuálisabb témája lesz az idei adókonzultációnak. Érdemi észrevételek érkezhetnek az adóhivatal új szolgáltatásával, a kezdő vállalkozások féléves, ingyenes mentorálásával, támogatásával kapcsolatosan is.

Az államtitkár a lakosságot érintő könnyítések közül az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának a duplájára emelését emelte ki. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig jár évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

Az adminisztrációs terhek enyhítéséről elmondta: az idén már az adóhivatal készítette el mintegy négymillió állampolgár személyi jövedelem-adóbevallását, és 2018. január elseje után a cégek jövedéki adóbevallását is a hatóság állítja majd ki.

Kiszivárgott adóváltozások

Már kiszivárgott néhány tervezett adóváltozás, a  Figyelőnek köszönhetően. Eszerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből az egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig

egy újabb adócsomag, amelyben áfa-, jövedelemadó- és járulékcsökkentés is lehet.

Novemberig terveznek elfogadni minden változtatást.

A Figyelő arról is írt egyébként, hogy új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre.

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK