2007. október 10-én a Független Hírügynökség beszámolt Lendvai Ildikó közleményéről. Az MSZP frakcióvezetője szerint jó, hogy a Fidesz is elkezdett gondolkodni a közélet tisztaságát, a demokrácia átlátható működését szolgáló eszközökön, de árulkodónak tartja azt, ami hiányzik a legnagyobb ellenzéki párt és a KDNP 8 pontos javaslatából.
Délelőtt Navracsics Tibor és Semjén Zsolt, a két ellenzéki párt képviselőcsoportjának vezetője bejelentette, hogy 8 pontos javaslatcsomagot nyújtanak be – Gyurcsány Ferenc 7 pontja után.
Ezek tartalmazzák a 200 fős parlament bevezetését, a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok adóbevallásának nyilvánosságra hozását, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének, valamint a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményeinek befagyasztását az euró bevezetéséig, a miniszterelnökök, miniszterek és államtitkárok vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát, a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményei változásainak nyilvánosságra hozatalát, valamint politikai hirdetések tiltását a sajtóban és szabadtéri reklámhordozón.
Az MSZP szívesen tárgyal ezekről – szögezte le Lendvai Ildikó. Szerinte azonban árulkodó, hogy a javaslatokból hiányzik a pártfinanszírozás rendbetétele, a pártok ifjúsági szervezeteinek nyilvános és legális, a rejtekutakat tiltó finanszírozása. Egy szó sem esik a civil szféra depolitizálásáról, a képviselői költségelszámolások számlához kötéséről, arról, hogy legyen tilos álcivil szervezeteket felhasználni a kampányköltségek elcsalására – fogalmaz Lendvai.
Az MSZP frakcióvezetője szerint,
ha csak a Fidesz javaslatai kerülnének törvénybe, az egy valódi lex Simicskát eredményezne,
amely a politika fekete- és szürkegazdaságát, az átláthatatlan és gyanús pártfinanszírozást szentesítené, olyan világot, amelyben nem lennének legális párthirdetések és önkormányzati közérdekű közlemények, de volna Magyar Vizsla. Nem válna el a pártpolitika a civil világtól, de volna Zuschlag-Szijjártó-paktum, és a képviselők továbbra sem számlával igazolnák költségeiket – áll a szocialista politikus közleményében.
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.
A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.
Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.
A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.
A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.
Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy
az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,
az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.
Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.
A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.
Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően
inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.
Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.
Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.
A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.
A magyar külügyminiszter haragosan megfenyegette Ukrajnát, mert az elnökük aláírta az oktatási törvényt; a Jobbik szerint a Fidesz-kormány túl későn reagált, ezért magyar-magyar értekezletet kell összehívni az ukrán ügyben; közben Dés László azt nyilatkozta a FüHünek, hogy gyenge a magyar civil kurázsi; a német szélsőjobbon viszont gyenge az összetartás: a választási siker után szakad az AfD; ettől függetlenül Saint Tropez szobrot emel Brigitte Bardotnak.
Szijjártó Ukrajnának: Ez fájni fog!
Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban
– jelentette ki Szijjártó Péter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt.
Forrás: MTI
Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben
– mondta a magyar diplomácia vezetője Szingapúrban, ahová Orbán Viktor kíséretében érkezett Vietnamból.
A külügyminiszter ehhez még azt is hozzátette:
szégyen és gyalázat
hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt. Porosenko elnök eddig arról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Európához, a mostani döntésével azonban „jó messzire távolodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést”.
Jobbik: Magyar-magyar kerekasztalt a kárpátaljai helyzet kapcsán
Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is.
A Jobbik felháborodással értesült, hogy a magyarországi pártok, a kárpátaljai magyar szervezetek, a görög, lengyel, román, bolgár és magyar kormányok, illetve a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére Petro Porosenko ukrán elnök aláírta európai normákkal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival súlyosan ellentétes új oktatási törvényt. Ha e jogszabályt végrehajtják, akkor a még helyben maradt magyar családok is tömegesen fogják átíratni gyermekeiket a magyarországi iskolákba, akiket tanáraik is követni fognak.
E HELYZETEN PEDIG IMMÁR A MAGYAR KORMÁNY ÁLTAL ADOTT ÉS ÁLTALUNK IS TÁMOGATOTT KÜLÖNFÉLE GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK SEM SEGÍTHETNEK MAJD.
Dés László: Gyenge a magyar civil kurázsi
Dés László, Kossuth-díjas zeneszerző, muzsikus, a Vígszínházban bemutatott, A Pál utcai fiúk musical változatáért kapta a legjobb színházi zene díját a színikritikusoktól. Azt mondja, ebben a több mint száz évvel ezelőtti történetben, például az einstandolásban, a vörösingesek erőre építő militáris viselkedésében, sok minden benne van abból, amiben ma is részünk van.
– A Színikritikusdíj átadó gáláján elmondtad, hogy ez a már kevés szakmai díjak egyike. Huszonegy éve kaptad meg utoljára, A dzsungel könyve zenéjéért. Azt mondtad, hogy dolgozni kell érte keményen. Miért van szerinted kevés szakmai díj?
– Azért valószínűleg, amiért vékony a magyar civil réteg, gyenge a magyar civil kurázsi, amiért kevés a magyar mecénás. Még nem alakult ki az a jómódban élő kulturált polgári réteg, amelyiknek fontos már, hogy kortárs magyar képeket vegyen, támogassa a színházat, a képzőművészetet, a zenét, díjakat alapítson, és ezt aztán kitartóan végig is vigye, és hogy egyáltalán fontos neki a színvonalas kultúra. Hogy az életének elengedhetetlenül fontos része legyen.
Azért kevés a valódi szakmai díj, amiért nincs még négyszáz éves gyepünk, mint az angoloknak.
Hogy nem tudott kialakulni a megfelelő civil gondolkodás és öntudat, abban benne van már az, hogy a Horthy korszak sem volt egy nagy kultúrmecénás és demokrata, valljuk be őszintén, a gazdag zsidó polgárság volt az inkább, akiket legfőképpen érdekelt a művészetben a progresszivitás, a modernitás, az hogy menjen előre, ne ismételje önmagát. Gondoljunk csak a Baumgarten díjra, vagy Hatvany Lajosra. Ezt aztán ’38-tól elkezdve, a háború utánra is átnyúlva, a szocializmus évei alatt végképp sikerült szétrombolni. Úgyhogy sok-sok évtizedes hiátus keletkezett ezen a területen. Hogy a megfelelő egyensúly helyreálljon, arra a rendszerváltozás után sem volt különösebb törekvés a kormányzatok részéről. Ezért, ha a civil élet területén valami, mint a Színikritikusdíj már létezik több évtizede, az komolyan értékelendő!
Választási siker után szakadás: kilép az AfD-ből a párt egyik társelnöke
Távozik pártjából az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik társelnöke, Frauke Petry, és a párt észak-rajna-vesztfáliai vezetője – jelentették kedden német hírportálok.
A beszámolók szerint Frauke Petry Drezdában ismertette, hogy lemond a szászországi tartományi gyűlés (Landtag) AfD-frakciójának vezetői tisztségéről. Vele tart a képviselőcsoport helyettes vezetője és a frakcióigazgató is. Hozzátette, hogy a pártból is távozik majd. A kilépés pontos időpontjáról nem beszélt, és azt sem közölte, hogy tervezi-e egy új párt megalapítását.
A Rehinische Post című lap értesülése szerint
ELHAGYJA A PÁRTOT FÉRJE, MARCUS PRETZELL IS,
aki eddig az AfD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetét és az ottani Landtagban működő AfD-frakciót vezette. Vele tart az egyik képviselő is, a 16 tagú frakció létszáma így két fővel csökken.
Sajtóértesülés szerint
SZAKAD A PÁRT MECKLENBURG-ELŐ-POMERÁNIA TARTOMÁNYI FRAKCIÓJA IS,
az Ostsee Zeitung című lap úgy tudja, hogy a schwerini Landtag 18 tagú AfD-frakciójából négyen lépnek ki.
Brigitte Bardot szobrot kap Saint Tropez városában
Ha azt mondjuk Saint Tropez, az emberek azt válaszolják: Brigitte Bardot” … ezért is kell a színésznőt megtisztelni egy szoborral.
Brigitte Bardot 83. születésnapja alkalmából szobrot emel a francia színészlegendának Saint Tropez városa.
A 2,5 méter magas és 700 kilogramm súlyú bronzszobrot a város „bejáratánál” állítják fel
mondta el kedden Claude Maniscalco, a helyi turisztikai hivatal vezetője. Az alkotást Milo Manara olasz képregény-rajzoló egyik akvarellje inspirálta, a szobor Bardot-t fiatal színésznőként ábrázolja.
Brigitte Bardot, aki csütörtökön tölti be 83. évét, 1958-ban telepedett le Saint Tropez-ban és jelentősen hozzájárult a Cote d’Azur nyaralóhelyének mítoszához. „Nagyon erős a kötelék. Ha azt mondjuk Saint Tropez, az emberek azt válaszolják: Brigitte Bardot” – mondta Maniscalco. Ezért is kell a színésznőt megtisztelni egy szoborral – tette hozzá.
BARDOT LEVÉLBEN KÖSZÖNTE MEG A GESZTUST VÁROSNAK, A SZOBOR CSÜTÖRTÖKI FELAVATÁSÁN UGYANIS NEM LESZ JELEN.
Brigitte Bardot, aki már több mint negyven éve felhagyott a színészettel, radikális állatvédőként is ismertté vált. Lakóhelyéhez ellentmondásos érzelmek fűzik: mint korábban kifejtette, az egykori halászfalut a nyaranta odaérkező milliárdosok és sztárok tönkreteszik. Bardot visszavonultan él a Saint Tropez szélén lévő ingatlanán, La Madrague nevű villájában.
Ahogy közeledett október 23-a, úgy durvult el a politikai közbeszéd. A Fidesz bejelentette: provokációnak tartja, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal a forradalom ünnepén. Az ellenzéki párt ebben az esetben távolmaradását helyezte kilátásba.
A Kossuth téri tüntetők egykori szabaddemokrata vezetőkhöz fordultak segítségért, bebörtönzött társaik szabadon bocsájtásért. Az ORTT – a mai Médiahatóság elődje – egymillió forintra bírságolta a Hír Tv-t a Szabadság téri tudósításáért. Az indoklás szerint a műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan.
A Független Hírügynökség eredeti, szó szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
A Magyar Nemzeti Bizottság Kőszeg és társai segítség kéri
Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
A fogva tartottak szabadulása érdekében
Molnár Tamás nyilt levélben kért segítséget több egykori szabad demokrata politikustól, így Kis Jánostól, Tamás Gáspár Miklóstól, és Kőszeg Ferenctől.
Arra kérte őket, hogy a fiatalok szabadon bocsátása érdekében vessék latba nemezetközi tekintélyüket.
Takács András a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnöke elmondta: október 14-én szombaton, a motorosok újabb demonstációt terveznek, körülbelül 1000 motoros részvételével.
A fegyveres és rendvédelmi dolgozók is tüntetnek
Megtartja október 14-re tervezett, másfél hónappal ezelőtt bejelentett figyelmeztető demonstrációját a 42.000 tagot számláló Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, közölte Kónya Péter a szövetség elnöke. Elmondása szerint, miután több kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal, nem volt más választásuk, a Parlament előtt 11 óra és dél között figyelmeztető demonstrációjukon minden rendvédelmi szervezettől százan képviselik majd a szövetséget, így összesen nyolcszázan tüntetnek majd.
Ha ezt követően sem sikerül megyezésre jutni, akkor október 24-én már a teljes tagságot mozgósítva szerveznek demonstrációt. Kónya Péter hozzátette, a tárgyalásokon több területen is sikerült kompromisszumot kötni, de nem kaptak garanciát a bérek kívánt mértékű emelésére, a pótlékok rendszerének felülvizsgálatára, illetve a bérek vásárlóerejének megőrzésére. Kónya szerint, megengedhetetlen, hogy a rendvédelmi dolgozók egy része akár 450 óra túmunkát végez egy hónapban. Sok büntetésvégrahajtási alkalmazott rosszabb körülmények között dolgozik, mint a fogva tartottak, olykor havi netto 65 ezer forintért.
Ahol Gyurcsány van, ott a Fidesz nincs
A Fidesz közölte: október 23-án délután kettőtől tartja saját megemlékezését Budapesten. A helyszín azonban még nem dőlt el – mondta a párt szóvivője, Szíjjártó Péter.
A Fidesz arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy ne szólaljon fel az 1956-os forradalom emlékére szervezett egyetlen ünnepségen sem, mert az a Fidesz szerint nyílt provokáció az emberek felé. Amennyiben mégis megszólal a kormányfő, akkor a Fidesz nem vesz részt azokon az eseményeken.
Szíjjártó kiemelte, hogy azokon a rendezvényeken, melyeken Sólyom László beszél, részt vesznek. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ha az államfő beszél, a kormányfő pedig nem, de Gyurcsány Ferenc jelen van az eseményen, akkor részt vesz-e a Fidesz. Az biztos, hogy a parlamentbe szervezett emlékülésre nem megy el az ellenzéki párt, mert ott beszél a miniszterelnök.
Szijjártó szerint Gyurcsány Ferenc minden egyes megszólalása október 23-án nyílt provokáció az emberek és 1956 szellemisége ellen.
A Fidesz szerint ugyanis ’56-ban az akkori emberek a gátlástalanság, a hazugság és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás ellen harcoltak, és a miniszterelnök ma ugyanezeket testesíti meg. Szíjjártó szerint Gyurcsány ma nem kívánatos személy a magyar közéletben és súlyos tehertétel minden október 23-i szerepvállalása.
Megbírságolták a Hír TV-t a Szabadság téri tudósítás miatt
Egymillió forintra bírságolta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Hír TV-t, mert a csatorna több törvényt is megsértett az MTV-székház három héttel ezelőtti ostroma közvetítetéskor – olvasható az ORTT szerdai közleményében.
A Testület szerint a Hír TV a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásról szóló törvényt sértette meg, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményt.
Az ORTT indoklása szerint a csatorna helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni. Eközben többször is azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást.
A határozat indoklásában az ORTT kifejti: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ’56-ról beszélt.
Az ORTT – közleménye szerint – a szankció kiszabásánál figyelemmel volt a törvénysértés súlyosságára, ugyanakkor mérlegelte azt a körülményt is, hogy a Magyarországon eddig még nem tapasztalt zavargásokról való tudósítás milyen feladat elé állította a műsorszolgáltatót.
A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán oktatási törvényt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben – írta az MTI.
Ezt megelőzően Szél Bernadett, az LMP társelnöke szorgalmazta a magyarországi parlamenti pártok elnökeinek közös kiállását a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatásáért. Hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Vona Gábor Jobbik-elnököt, Semjén Zsolt (KDNP) valamint Molnár Gyula szocialista pártelnököket, kezdeményezésére lássák el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amelyben az ukrán elnökhöz fordulnak és amelyben felkérik Petro Porosenkót, ne írja alá a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó az új ukrán oktatási törvényt.
Szél Bernadett hangsúlyozta:
„a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.”
Megjegyezte: felemelő lett volna, ha a kormánypártok is részt vesznek a magyar ellenzékiek vasárnapi demonstrációján.
Mint a FüHü is beszámolt róla, délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter endkívüli sajtótájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.
Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!
A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.
Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik
Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.
Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről
Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.
A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Diákokat rendelt a határra a kormány
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.
A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.
Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot
Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.
A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.
Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.
Bejelentette hogy több nemzetközi fórumhoz fordul Budapest a „gyalázatos törvény miatt”. Egyebek között az EBESZ főtitkárához, nemzetiségi főbiztosához és soros elnökéhez fordul.
„Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”-
szögezte le, emlékeztetve arra, hogy Magyarország elsőként ratifikálta Ukrajna társulási megállapodását az Európai Unióval, s elsőként állt ki vízummentességükért. Hozzáttette:
„Cinikus, hogy az új oktatási törvényt azután szavazta meg a kijevi parlament, hogy lezárult a társulási megállapodás és a vízummentesség ratifikációs folyamata”.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium gyakorlatilag megszűnt, annyit sikerült elérni, hogy más magyar iskolában tanulhatnak a diákok, de a probléma megnyugtató rendezése nem történt meg – mondta egy másik feszültségforrásról Szíjjártó. A katolikus iskola – amelynek működési engedélyét a román hatóságok visszavonták – újraindulása kizárólag a román hatóságokon múlik – tette hozzá.
A történtek miatt a magyar diplomácia nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg ez a helyzet fennáll. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar közösséget ilyen sérelem érje – indokolta meg a külügyminiszter.
Szíjjártó megismételte, hogy a kormány továbbra sem változtat álláspontján, rossznak és veszélyesnek tartja a kvótaperben hozott európai bírósági ítéletet, amely megítélésük szerint semmire se kötelezi Magyarországot.
Azt is bejelentette a külügyminiszter, hogy a karibi térségben érintett kilenc magyar állampolgárt megpróbálják kimenekíteni a tomboló hurrikán és időjárás elől. Ennek érdekében megállapodást kötöttek egy dominikai légitársasággal, amelytől a külügyminisztérium repülőgépet bérel.
Ellentétben azzal, amit a baloldali német igazságügyi miniszter állít, az Európai Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot semmire – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.
A magyar miniszter Heiko Maas szavaira reagált ezzel, aki úgy fogalmazott, ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket.
Szijjártó Péter válaszában aláhúzta, a bíróság döntését tudomásul veszik, de továbbra is elutasítják az illegális bevándorlást, és nemet mondanak a kötelező betelepítési kvótára.
A Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással sumák dolog – közölte a magyar tárcavezető, hozzátéve, különös tekintettel igaz ez arra, hogy a Magyarországra érkező forrásokból jelentős mértékben nyugati, például német cégek profitálnak.
„És ne hallgassuk el azt a tényt sem, hogy képmutatás Magyarországot számon kérni, amikor az uniós tagállamok a kvóta szerinti vállalásaik mindössze 25 százalékát teljesítették” – tette hozzá Szijjártó Péter.
A miniszter megjegyezte továbbá, „megtisztelő, hogy a német választási kampányban Magyarországgal foglalkoznak, ugyanakkor felhívjuk a német igazságügyi miniszter figyelmét, hogy Magyarország a magyar emberek adóforintjaiból védi a schengeni határt, s vele együtt Németországot is”.
„Érdekes, hogy a szolidaritásnak ez a fajtája nem kelti fel egy német miniszter figyelmét” – zárta közleményét a miniszter.
„Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”
Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.
A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.
„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait,
szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”
– mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.
Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes,
hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.
„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét,
az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül,
600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.
Ma az Ágostonok ünneplik a névnapjukat. Mi is gratulálunk nekik! Egyben átnyújtjuk ma reggeli lapszemlénket.
Népszava – Haverok, buli, hivatal
A kedélyeket az elmúlt napokban két ügy különösen is borzolta: az egyik az, hogy kiderült, a Fidesznek megvan a magyarországi nyugdíjasok elérhetőségének a listája, a másik pedig egy megyei kormányhivatal egyik korábbi, menetközben kiábrándult vezető munkatársának a nyilatkozata arról, hogyan működik az Orbán-kormány idején a közigazgatás. A kettő persze összeér, hiszen Varga Zsolt arról is beszélt, hogy volt olyan, amikor egy megyei kormányhivatalban valaki egyszerűen kinyomtatta a nyugdíjasok telefonszámait tartalmazó listákat és átadta a párt aktivistáinak. A Népszava e két ügy apropóján közöl cikket a helyzetről, megszólaltatva több szakértőt is, köztük Kajdi József közigazgatási szakértőt, a MoMa alelnökét. A kép még annál is lehangolóbb, mint az ember gondolná.
Magyar Nemzet: Imázsépítés dzsúdóval?
Vlagyimir Putyin orosz elnök mai magyarországi villámlátogatása előtt a Magyar Nemzet már a címben is sokatmondó cikket közöl. „Imázsépítés dzsúdóval? A küzdősport filozófiája Putyin gondolkodását is áthatja”. Ahogy ezt több nyilatkozatában, a cselgáncsról szóló könyvében és oktatófilmjein is megfogalmazta, a dzsúdó nemcsak a testet, hanem a gondolkodást is karbantartja. Megnöveli a belső erőt, fejleszti a reakcióképességet, segít kézben tartani önmagunk, látni az ellenfél gyengéit és erősségeit, megérezni a pillanatban rejlő lehetőséget, és a folyamatos önvizsgálat és a siker felé lök – idézi a Magyar Nemzet cikke, amely persze a politikai vetületre is kitér, mint írja: az orosz elnök 2008 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetségben (IJF) IJF tiszteletbeli elnöke – a tiszteletbeli alelnök pedig Csányi Sándor.
Putyin persze már megkapta azt a bizonyos, csak a sportág legnagyobb legendáinak kijáró nyolcadik dant.
Magyar Idők: Saját holdudvara sem kíváncsi Botkára
Ezzel a címmel jelent meg a kormányközeli napilap összefoglalója Botka László szombati szegedi értelmiségi találkozójáról. A cikkben részleteket közöl a Botka által meghirdetett programról is, de elsősorban azzal foglalkozik, hogy mennyien maradtak távol Botka hívása ellenére, illetve, hogy nem engedték be a kormányközeli sajtót magára – az egyébként zártnak is meghirdetett – eseményre. A legnagyobb teret annak szenteli a cikk, hogy Karácsony Gergely hogyan, miért sorakozott fel Botka mögé, a többi között azzal vádolva meg a Párbeszéd elnökét (igaz, ezt egy politológus szájába adva) Zugló polgármesterét, hogy „Karácsony Gergely oda fordult, ahol legalább listás mandátumot remélhet.”
Magyar Hírlap: interjú Szijjártó Péterrel
„Olyan külpolitikát folytatok, ami csak a magyar érdekeket tartja szem előtt” – címmel hozta le a külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút a lap. Beszélt arról is, hogy vannak bevándorláspárti kormányok, ezekkel a kibékíthetetlen ellentét a következő időszakban is meg fog maradni, mert Magyarország nem hátrál meg. Bukott baloldali politikusok példája igazolja, nem érdemes Magyarország vegzálásával kampányolni – emlékeztetett Szijjártó. Gajus Scheltema holland nagykövet nagy port kavaró nyilatkozatán túl arról is beszélt a lapnak, mire számíthatunk a washingtoni külpolitikától, és miért figyelmeztetés egész Közép-Európa számára a macedón helyzet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
Újabb hat „név” írta alá a 
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes 
