Szijjártó Péter ezúttal a svéd nagykövetet kérette be a minisztériumba, miután a diplomata és több svéd miniszter is bírálta a magyar kormányt.
Ön szerint lesz ennek következménye a svéd kormány politikáját tekintve? Szavazzon!
Címke: Szijjártó Péter
Szijjártó Péter most a svéd nagykövetet kérette be
Több svéd miniszter és a nagykövet is bírálta az elmúlt napokban a magyar kormányt. Ezért Szijjártó bekérette a nagykövetet.
Margot Wallström svéd külügyminiszter tegnap a Twitteren azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget.
I just read today that Viktor Orbán in Hungary and Matteo Salvini in Italy want to form an alliance against ”the democrats and the left” in Europe, naming Macron as their main opponent.
I have one thing to say to them: bring it on.
— Margot Wallström (@margotwallstrom) August 29, 2018
Heléne Fritzon svéd bevándorlásügyi miniszter pedig szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját. Mint mondta, egy találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint
elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.
Szijjártó Péter ugyanúgy reagált, ahogy a hasonló bírálatokra korábban is. Azt mondta: „a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”.
Szerinte Orbán és Salvini nem a demokraták, hanem az illegális bevándorlás ellen küzdenek. Azt is mondta: a svéd bevándorlásügyi miniszter egyenlőségjelet tett az 1956-os magyar menekültek és az illegális bevándorlók közé, és szerinte „aki ilyet tesz, az történelemhamisítást követ el”.
Nemrég
Svédország beszállt a Magyarország ellen az Európai Bíróságon a civiltörvény indított perbe,
méghozzá a felperes oldalán.
Szijjártó beszélt arról is, hogy Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy „várja Magyarország elítélését, vagyis egyértelműen a Soros-szervezetek oldalára állt”, ezért bekérette a diplomatát a minisztériumba.
A svéd nagykövet egyébként a 444-nek adott interjút, és többek között azt mondta: a bevándorlás nem fenyegetés, hanem egy jó lehetőség, ami hosszú távon hazája hasznára válik. Nem tart attól, hogy a keresztény kultúra veszélyben lenne, az viszont neki is feltűnt, hogy milyen sötét képet fest Svédországról a kormánypropaganda.
Szijjártó beszéde: a „firstök” kulminálódnak, a fagyi visszanyal?
Hangos politika, ezt diplomáciának nem nevezném – mondta Jeszenszky Géza a nagyköveti értekezleten elhangzott Szijjártó-beszédről. A volt külügyminiszter megismételte: a kormánynak döntenie kell, hogy Európa vagy Eurázsia az irány. Egy másik külügyi szakértő szerint a nemzeti érdekek elsőbbségét hirdető ország(ok)nak most „a fagyi visszanyal”.
Kőkemény időszak következik – mondta Szijjártó Péter a magyar nagykövetek szokásos „szezon előtti” eligazításán az atv.hu információja szerint. A zárt ajtó mögötti eseményen ezúttal a miniszterelnököt a külügyminiszter helyettesítette. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint ebből semmit se kell kiolvasni, programok egyeztetési problémája is állhat a háttérben, a miniszter ugyanúgy a kormányfő álláspontját tolmácsolja.)
Szijjártó a magyar külpolitika irányainak változatlanságáról beszélt, Magyarország továbbra is szuverén külpolitikát folytat, „amelyet kizárólag Budapest határozhat meg, nem engedjük, hogy külső szereplők döntsenek helyettünk. Nem a nemzetközi médiának, és nem az európai liberális mainstreamnek akarunk megfelelni” – hangoztatta.
A külügyi kormányzat és a magyar diplomácia
a nemzeti érdekek érvényesítésében a jövőben is fel fog vállalni minden szükséges konfliktust,
minden támadást nagyon határozottan visszaver. Szerinte migrációpárti erők újabb, elkeseredett rohamot kezdtek el Magyarország ellen. Megalapozottan lehet mondani, hogy kőkemény időszak előtt állunk, ami azt teszi szükségessé, hogy minden eddiginél jobban megacélozzuk magunkat, és minden erőnkkel harcoljunk a magyar érdekekért – hangsúlyozta Szijjártó a nagykövetek előtt.
A kőkemény időszak az, hogy kereskedelmi háborúba kezd belesodródni az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína. Az EU Magyarország első számú exportpiaca, az USA a második, Kína pedig a harmadik. Ha van olyan ország, amely nem akarja ezt a kereskedelmi háborút, az Magyarország – hangoztatta Szijjártó.
A migráció, illetve az ENSZ Globális Migrációs Csomagja kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ el akarja fogadtatni ezt, a migrációt támogató erők decemberig „elképesztően nagy nyomást fognak ránk gyakorolni” minden lehetséges fórumon annak érekében, hogy ne hátráltassuk. De ez nem fog minket eltántorítani, minden létező módon tiltakozni fogunk a Globális Migrációs Csomag ellen, nem veszünk részt annak elfogadásában, nem ismerjük el magunkra érvényes dokumentumként” – erősítette meg az eddig is ismert kormányzati álláspontot.
A külgazdaság helyzetéről elmondta, hogy a magyar export ismét rekordot ért el, és átlépte a 100 milliárd eurót. A Magyarországra érkező beruházásokban is rekordról számolt be: 96 új beruházást említett. Szerinte Magyarország már egy egészen más típusú versenybe nevezett be. Ez azt jelenti, jelenti, hogy már nem csupán a munkahelyteremtés a fontos, hanem az innováció és a kutatás-fejlesztés is.
A megfogalmazottak többségével a Független Hírügynökségnek válaszolva egyetért Jeszenszky Géza, a hogyannal és az eszközökkel szemben azonban kifogásai vannak: a harciaskodás nem alkalmas a nemzeti érdekek képviseletére. Magyarország nem nagyhatalom, tárgyalásokkal, egyeztetésekkel tudja elérni céljait – mondta.
„Hangos politika, ezt diplomáciának nem nevezném”
– értékelt az egykori külügyminiszter és nagykövet, aki mindkét minőségében vett részt ilyen értekezleten.
Mint mondta, szomorúan tapasztalja, hogy ezek a rendezvények ma már felülről kimondott kinyilatkoztatások,
a nagykövetek nem is mernek kérdezni,
mert az apparátusban nagy a félelem.
Pedig lett volna mire rákérdezniük, például azt, hogy az ukrajnai magyarok érdekeinek előrelendítését szolgálja-e az egyoldalú magatartás, Ukrajna uniós és NATO-közeledésének blokkolása – fejtegette Jeszenszky, aki
a migrációs politikában is az együttműködést, a közös megoldást szorgalmazza.
A teljes elutasítás örökké nem tartható fenn – szögezte le.
A diplomáciát korábban vezető és képviselő ex-politikus szerint Magyarország az elszigetelődést kockáztatja (ha már nem következett be), amiből eredmény, megoldás a problémákra nem születhet. A német-francia-tengellyel szemben Putyinnál keres szövetséget a kormány, de végül dönteni kell:
maradunk az EU-ban vagy betagozódunk Eurázsiába
– hangsúlyozta Jeszenszky.
Feledy Botond külügyi szakértő, egyetemi oktató a beszéd egészében nem talált semmi újat, maradt a harcias megfogalmazás. Feltűnt viszont az a rész, amelyben Szijjártó a kereskedelmi háború veszélyeire figyelmeztet. Ez mély világnézeti paradoxon – fejtegette a szakértő -, a folyamatot kirobbantó Egyesült Államokban és Magyarországon is olyan kormány van hatalmon, amely a saját érdekek elsődlegességét hirdeti.
A „firstök” kulminálódnak, úgy is mondhatnánk, hogy a fagyi visszanyal
– mondta Feledy, hozzátéve: Szijjártó nem vonta le a következtetést ebből.
A szakértő – a kiszivárgottak alapján – aránytalanságot lát abban, hogy a semmilyen kötelezettséggel se járó ENSZ-megállapodás tárgyalásának milyen nagy teret szentelt a külügyminiszter, az EU jövőjével viszont szinte alig foglalkozott. Ennek persze több oka lehet, nem érdemes találgatni – mondta Feledy.
Feltűnt neki a külgazdasági részben emlegetett innovációs igény. Kérdés szerinte, hogy ez kormányzati változást jelez-e az oktatáspolitikában.
Félreértésből lépünk ki a migrációs egyezségből?
Nem csak, hogy nem kötelező előírások nincsenek benne, hanem éppen hogy a szabályosan más országban lévőkre vonatkozik az az ENSZ-beli „migrációs csomag”, amelyből kiszáll a magyar kormány. Legalábbis ez derül ki a nemzetközi jogász szavaiból. A szavak közt némi zavar lehet.
Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. „Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – indokolt Szijjártó. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.
Ezek után a kormány nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrakesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni – tette hozzá.
A kormány szerint a csomag ösztönzi a migrációt,
„milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”.
Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak. A tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de bizalmatlan, ezért lép ki belőle a kormány.
Amint azt márciusban, a szöveg tervezetének ismertetésekor is kiemeltük,
egyetlen országot se akar semmire se kényszeríteni az ENSZ,
noha akkor ezt állította a magyar kormány. Éppen hogy minden állam szuverén joga saját migrációs politikát gyakorolni – áll egyebek mellett a tervezetben.
Jogilag nem kötelező erejű dokumentumról van szó, hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt – olvasható.
És ami a lényeg: megerősíti az államok azon jogát, hogy
szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.
Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.
Vállalnának viszont bizonyos kötelezettségeket a kormányok. Például az emberi jogok terén, amelyek a megállapodás alapját képezik. „Az itt tárgyalt cselekvési kötelezettségvállalások végrehajtásával biztosítjuk az összes bevándorló emberi jogainak tényleges tiszteletét, védelmét és teljesítését státuszuktól függetlenül, a migrációs ciklus minden szakaszában”.
A továbbiakban szó van még arról, hogy a menekülteknek folyamatos tájékoztatást kell nyújtani, iratokkal ellátni őket, megszüntetni a megkülönböztetést, tényekre támaszkodó vitát folytatni a problémáról és a valóságra támaszkodó politikát folytatni.
Amikor a hazai vita elkezdődött, éppen dübörgött a választást megelőző új kampány, amelyben az ENSZ-t akarta „megállítani” a kormány. A migránsozás közepette alighanem kellemetlen lett volna olyan önkéntes vállalást tenni, amelyben a partnerként elismert szervezetek sorában ott vannak a diaszpórákat, a helyi közösségeket, egyetemeket, a magánszektort, a parlamenti képviselőket, szakszervezeteket, az országok emberi jogi szervezeteit, a médiát és más releváns szereplőket. No meg a civil szervezeteket.
Akkorra régen végletesen (véglegesen?) egybemosódott a migráns (bevándorló)
és a menekült fogalma, valamint az ezek mögött lévő hús-vér emberek. A szavakba rejtett csapda bezárult.
A nemzetközi jogász szavaiból kibontakozó kép is mintha ezt bizonyítaná. Nagy Boldizsár először is hangsúlyozza, hogy nem egyezményről vagy más hasonlóról (például csomagról) van szó. Ez az egyetértés (a compact szóra még nincs kialakult magyar szakkifejezés)
a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozik,
– hangsúlyozta Nagy Boldizsár. Tehát nem azokra, akik például csónakon menekülnek otthonukból,
„hanem akik legálisan dolgoznak vagy családtagként tartózkodnak más országban”.
A kimaradás az egyetértésből csak azzal a következménnyel jár, hogy lenézett és érdektelen országgá válunk a világ szemében – értékeli a helyzetet a nemzetközi jogász. És persze azzal, hogy a kormány megfoszt legalább félmillió, külföldön élő magyar állampolgárt attól, hogy élvezzék azokat az előnyöket, amelyeket az önkéntesen vállalt kötelezettséggel más államok adnának nekik majdan.
Továbbá megfosztja magát a kormány attól a segítségtől, amelyet annak érdekében kaphatna, hogy könnyebben hazaküldhesse az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, például afgánokat, pakisztániakat vagy valamely afrikai országból érkezetteket.
A félreértést talán az okozza a kormányban, hogy
készülőben van egy másik egyetértés is, amely viszont a menekültekre és a menedéket kérőkre vonatkozik,
tehát éppen fordítva, nem a szabályosan vándorlókra – emeli ki a nemzetközi jogász. Amilyenek például a Suzuki Esztergomban tevékenykedő külföldi mérnökei is.
Már az ENSZ is veszélyes a magyar kormány szerint
Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.
„Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.
Szerinte
Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,
továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.
A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, „milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.
Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami „homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.
A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.
A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.
Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de
bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.
Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.
Fát is lehet vágni a hátunkon
A napokban derült ki a költségvetési vita kapcsán, hogy hamarosan (vagy már most is) kiemelt védelmet biztosít majd a TEK Szijjártó Péternek is, úgy, vagy kevésbé úgy, mint a főnökének. Most már nyílt titok, hogy kettőjükön kívül még a legfőbb ügyésznek, a két legmagasabb rangú bírónak, az államfőnek, a parlament elnökének – és valamennyiük családtagjainak is – jár a személyi védelem.
Alighanem békésebb vérmérsékletűek vagyunk, mint mondjuk az amerikaiak, mert ott elég egy rossz beszólás az elnöktől, és biztosan akad valaki, aki előveszi a fegyverszekrényéből a puskáját, hogy azonnal elégtételt vegyen. Igaz, arrafelé nem is kell feltétlenül elnöknek lenni ehhez, elég egy szigorú tanár, vagy egy buta hecc az osztálytársaktól. Lehet, hogy sokunknak jár a szája, bosszankodhatunk a politikusaink suttyóságán, de azért nem megyünk ellenük kaszára-kapára. Vagy ha igen, akkor már aligha elegendő az a néhány tagú személyi védelem.
De mi alapvetően nyugisabbak vagyunk, nekünk fát lehet vágni a hátunkon.
Próbáltam megérteni, mi oka lehetett annak, hogy most a TEK hirtelen úgy gondolta, Szijjártó mellé is kell adnia néhány fülhallgatós emberét. A biztonságpolitikai szakember azt nyilatkozta, azért van erre szükség, mert, ha mondjuk Afrikában, egy tárgyalás után, beszáll a szállodájában a liftbe, akár egy merénylő is mellé léphet, és akkor neki annyi. Ennek persze elejét lehetne venni, ha a vendéglátók állítanának mellé kíbereket, de nem akarok ez ügyben okoskodni. Első pillanatban arra gondoltam, talán azért van szüksége a személyes védelmére, mert jó néhányszor elég durván szólt be a külföldi kollégáinak, idiótának nevezve egyiket-másikat. És aki ezt rossznéven vette, talán azt üzente neki, ha legközelebb találkoznak, beveri a pofáját. Az is lehet, hogy a legutóbbi kormányok közötti kispályás focimeccsen tartott rá durván egy kolléga lábára, aki azt üzente, legközelebb visszakapja.
De miattunk biztosan nem volna szükség erre, mi békés nép vagyunk. Nekünk akár fát is lehet vágni a hátunkon.
Ádert is megértem, hogy nem kért a TEK szíves jelenlétéből, mert joggal gondolhatta, hogy minden lépése, magántalálkozója híre pillanatok alatt Orbán fülébe jut, pedig a „füles” nem is közvetlenül nála van. Lehet, hogy a fő horgász attól tart, ha megtudják „ott”, mekkora fogast fogott, még Anikó asszony elkunyerálja tőle, pedig alig várja, hogy az elnöki szakácsnő az ő asztalára tegye. A „házmestert” is megértem, hogy nem kért a TEK védelméből, ő már megszervezte a maga hadseregét, és gondosan megválogatta, hogy a katonái között még véletlenül se legyen olyan, aki már az előző rendszerben is kormányőrként netán a Kádárt védte. Lelki alkatából következően biztosan van némi üldözési kényszere is, ki tudja, nincs-e a Kövér-hadseregben valaki, akinek valamilyen rokona azok közül való, akik „zsigerből szoktak rárontani a nemzetükre”, és így akár őrá is.
Emiatt azért nyugodtan aludhatna, sétálgathatna, az ellenzék alapvetően nyugis nép, talán jár a szája bent, az üléseken, De fát is lehet vágni a hátukon.
Sokáig kész talány volt számomra, miért kellett Matolcsynak is valóságos hadsereget verbuválnia az MNB-hez, mintha az ő katonáinak kellene megvédeniük az ország aranykészletét. Ma már hajlok rá, hogy ezt is megértem: sokak szemében biztosan megérett egy-két jókora pofonra azért, amit a forinttal, meg a költségvetéstől elsíbolt, alapítványokba tolt, milliárdokkal a devizahitelesek kárára művelt.
Persze már mondtam, nem vagyunk mi olyan heves vérmérsékletű nép, mint akár csak a lengyelek, vagy a románok. A mi hátunkon akár fát is vághatnak a politikusaink.
Ja, igen, a Polt Pétert és a családját is védik. Azt nem tudom, miért kell Poltnéra is a TEK-nek költenie, talán ő is beleférne a munkahelye, a Matolcsy-sereg felügyeletének körébe. De ne legyünk kicsinyesek, ez is a mi pénzünk, meg az is. Nem tudom, miért szorul a legfőbb ügyész védelemre, hiszen ahogyan elkeni a Fidesz-közeli politikusok és pereputtyuk családi és korrupciós ügyeit, az nagy bátorságra vall. Ha bizonyos korrupciós ügyekben ennyire férfiasan bátor, talán meg tudná védeni magát a „kocsma előtt” is. Ha Olaszországban lennénk, talán még hivatkozhatna a TEK a maffiára is, de ez a „mi maffiánk” nem olyan, mint a forradalom, nem falja fel a saját gyermekeit.
Mi nyugis nép vagyunk. Fát is lehet vágni a hátunkon.
Bréking nyúz, június 25. – Tudósítás a másik valóságból
Soros hajóiról, a Soros migránsbetelepítő akció elleni harcról éppen úgy olvashatunk körképet az alternatív valóság médiájában, mint a kormány legújabb mantrájáról, mely szerint a V 4-eknek köszönhető az EU gazdasági sikere. Jut néhány keresetlen szó az uniós szocialista, illetve liberális politikusokra is.
Origo – Bemutatjuk, hogyan dolgoznak Soros György hajói
Több kapcsolódási pont van Soros György és azon álcivil szervezetek között, amelyek illegálisan hajózzák be a migránsokat a Földközi-tengeren keresztül Európába – írja az Origo. Az érintett „civilek” forrásai nagyrészt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól érkeznek, de van olyan adományozó, aki korábban a csúfosan megbukott Hillary Clinton kampányát támogatta.
Az új olasz kormány megálljt parancsolt az illegális bevándorlók beutaztatásának, és egyre több Soros által finanszírozott hajót zárolnak.
Az elmúlt években döbbenetes sok, közel kétmillió illegális bevándorlót jutattak be a kontinensre az amerikai tőzsdespekuláns által finanszírozott szervezetek.
A portál körképet közöl a földközi-tengeri káoszról, az illegális migráció és az embercsempészet elleni harcról, a Soros György migránsbetelepítő szervezeti elleni küzdelemről.
888 – Verhofstadt ismét Magyarország ellen hergel
A belga liberális EP-képviselő, Soros György egyik legmegbízhatóbb uniós szövetségese a Twitteren uszít Magyarország ellen, és a Sargentini-jelentés elfogadása mellett a 7-es cikkely megindítását követeli Magyarországgal szemben – írja a 888, amely leközli a liberális politikus Twitter-üzenetét, amely szerint a jelentés elfogadása után az Európai Parlamentben el kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást, amely akár Magyarország szavazati jogának korlátozásához is vezethet.
„Verhofstadt amiatt sivalkodik, hogy a magyar parlament a napokban megszavazta a Stop Soros törvénycsomagot, amely kriminalizálja az illegális bevándorlást és annak segítését, azaz a Soros-szervezetek általános tevékenységét. Emellett a belga liberális politikus kiemelten aggódik a CEU jövőjéért is.
Abba természetesen nem is gondol bele, hogy már régóta Magyarország kb. az egyetlen uniós ország, amelyik betartja az uniós alapértékeket és egyezményeket, például a schengeni egyezményt.”
Magyar Idők/MTI – Szijjártó Péter: Az EU legsikeresebb térsége Közép-Európa
Az Európai Unió legsikeresebb térsége Közép-Európa – mondta Londonban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter, aki a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán vett részt a Londoni Értéktőzsdén (LSE), a rendezvényen kijelentette:
Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg.
Ma már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül a V4-együttműködésben részes országok válnak – tette hozzá. Németország és a V4-csoport kereskedelmének éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság: Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.
Ez világosan mutatja, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
(A Független Hírügynökség elemzése ennél árnyaltabb képet mutat.)
Pesti Srácok – Az Európa Tanács új vezetője egy vérbeli szoci
Szélsőség, terjedő erőszak és elnyomás, a gyülekezési-, és sajtószabadság elnyomása Európa egyes országaiban, szuverenista különutasság – nagyjából ezeket a jól ismert kliséket visszhangozta Liliane Maury-Pasquier svájci szocialista politikus beszédében, miután egyedüli jelöltként demokratikusan megválasztották az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökévé.
Felszólalásában Maury-Pasquier hangoztatta: a szélsőségek, az erőszak és az elnyomás térnyerése ebben a rendkívül feszült migrációs és biztonsági kontextusban megköveteli, hogy határozottan és tisztán megerősítsük azt, amely összeköt bennünket.
Ezt abszolút szükségessé teszik azon aggasztó fejlemények, mint a több európai országban is tapasztalt nagyobb támadások a véleménynyilvánítás, a sajtó és a gyülekezés szabadsága, illetve a kisebbségek egyenlősége és védelme ellen.
Az igazságnak, a szolidaritásnak, a kohéziónak kell lennie a válaszunknak a kirekesztésre, a gyűlöletre és a ki-ki gondoskodjék magáról-ideológiára.
Donald Trump felhívta Orbán Viktort
Az Egyesült Államok elnöke felhívta a magyar miniszterelnököt annak kapcsán, hogy az új amerikai nagykövet a jövő héten foglalja el budapesti állomáshelyét.
Erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. A tárgyalás részleteiről pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Trump szerint az új nagykövet, David Cornstein nagyszerű ember, akinek az érkezése lehetőséget biztosít a kétoldalú kapcsolatok további javítására.
Hozzátette, hogy beszéltek a határvédelem fontosságáról és egyetértettek abban is, hogy az az ország, amely nem tudja megvédeni saját határát, az nem ország többé.
A miniszter tájékoztatása szerint
az amerikai elnök biztatta Orbán Viktort, hogy védje erősen a déli határt.
Orbán Viktor biztosította az amerikai elnököt, hogy Magyarország elkötelezetten folytatja eddigi migrációs politikáját, és megvédi határait.
Orbán Viktor azt is kiemelte Trumpnak, hogy Magyarország számára fontos, hogy az EU visszanyerje versenyképességét, ugyanis a magyar kivitel kis híján nyolcvan százaléka az EU tagországaiba irányul – mondta el Szijjártó.
Ahogy nemrég megírtuk, egy esetleges Trump-Orbán találkozónak kulcsszerepe lehet abban, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Helyre lehet még hozni a magyar-ukrán viszonyt?
- Hónapok óta mélyponton a két ország kapcsolata.
- Hivatalosan az ukrán oktatási törvény módosítása miatt robbant ki a viszály tavaly ősszel.
- Többek szerint valójában Magyarország azért támadja ilyen hevesen az ukrán törvényt, mert Oroszország kedvében akar járni.
- Már a NATO is közbelépett, és az amerikaiak is figyelmeztették a magyar kormányt.
MTI Fotó: Nemes János
Előrelépést sikerült elérni több kérdésben, ezt nyilatkozták a magyar delegáció tagjai Kijevben, az ukrán oktatási törvényről tartott egyeztetés után kedden. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését, és ígéretet kaptak arra, hogy addig kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke azt mondta: „Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk.” Hasonlóan bizakodó közleményt adott ki az ukrán külügyminisztérium is.
Ezekre a lépésekre szükség is van, ugyanis
a két ország kapcsolata szinte soha nem látott mélyponton van, már hónapok óta.
Az ukrán oktatási törvényt szeptember 5-én fogadta el az ukrán parlament, és néhány héttel később hatályba is lépett. A hetedik cikkely kimondja, hogy az ötödik osztálytól kezdve minden tárgyat ukránul tanítanak majd, de a reformokat fokozatosan vezetik be.
Ezt nem csak a magyarok kifogásolták, hanem gyakorlatilag mindegyik ukrajnai kisebbség képviselői. A törvény ugyan kimondva-kimondatlanul az oroszok ellen irányul, de tiltakoztak a magyarokon kívül a lengyelek és a románok is. A törvényt a Velencei Bizottság is bírálta, és előírta, hogy egyeztetni kell a nemzeti kisebbségekkel, és tartózkodni kell már megszerzett jogok csorbításától.
Nagy volt a különbség azonban a tiltakozás hangnemében.
A magyar külügy a már-már szokásosnak nevezhető, szinte hisztérikus módon reagált.
Pedig egyébként Magyarországon sincs olyan nemzetiségi iskola, ahol minden tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén tanítanának.
Szeptemberben Szijjártó Péter berendelte a minisztériumba az ukrán nagykövetet, hogy elmondja: „szégyennek és gyalázatnak” tartja a törvénymódosítást.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Októberben Szijjártó bejelentette, hogy Magyarország kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát, mert szerinte az ukrán oktatási törvény megsérti az megállapodást. Ezután Magyarország megvétózta a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását, Szijjártó pedig a hónap végén már arról beszélt, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, mivel „hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvényt.
A magyar kormány ezzel veszélyes játékba kezdett, az ugyanis egyértelmű, hogy a NATO-nak Ukrajna rendkívül fontos, már csak Oroszország miatt is.
Az ukránok a magyar keménykedés mögött ráadásul nem csak, sőt, nem elsősorban a magyar kisebbség védelmét látják.
Hanem egyrészt az orosz befolyást, másrészt a választási kampányt.
Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes még márciusban azt mondta az Ukrinform hírügynökségnek: reméli, hogy a választások után a magyar kormány nem fogja az oktatási törvényt a választók mozgósítására felhasználni, és nem akadályozza tovább Ukrajna integrációs törekvéseit. Ő is kiemelte, hogy Oroszország is hatással van Magyarország és Ukrajna kapcsolataira. Úgy fogalmazott:
„Meglehetősen kellemetlen, hogy az EU és a NATO egyik tagja eszköz Moszkva kezében”.
Ezt persze a magyar külügy visszautasította, de az mindenesetre érdekes egybeesés, hogy a magyar külügy pont azokkal az érvekkel támadta az ukrán törvényt, amelyekkel az ukrajnai orosz sajtó is.
De nemcsak az ukránok voltak ezen a véleményen. Mathieu Boulegue, a Chatham House szakértője például a Euronewsnak azt mondta (ezekkel a szavakkal): ez az egész arról szól, hogy a magyarok „benyalnak” Putyinnak. Michael Gahler, a német CDU (tehát egy, a Fidesszel szövetséges párt) képviselője pedig az ukránokkal szembeni lépések miatt Putyin pincsijének nevezte Orbán Viktort.
A magyar kormánypropaganda az ukránokkal kapcsolatban sem tudta kihagyni a sorosozást:
több olyan írás is megjelent, amely azt próbálta bizonygatni, hogy az oroszbarát ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot megbuktató forradalmat a „Soros-szervezetek” irányították.
Janukovics valójában abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.
Az ukrán-magyar viszonyt pedig még tovább rontotta két merénylet is: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség két irodáját is felgyújtották. Bár az ukrán hatóságok rögtön elítélték a támadást, a magyar kormány azonnal tiltakozott: Szijjártó újra bekérette az ukrán nagykövetet és a támadást összefüggésbe hozta a nyelvtörvénnyel, mondván, „előretörnek a szélsőséges politikai eszmék”.
Pedig hamar kiderült:
oroszbarát szervezetek álltak a támadás mögött.
Az egyik merényletet ugyanis biztosan egy lengyel szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai követték el. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó arról beszélt, hogy az orosz titkosszolgálatok tervelhették ki a támadást, ugyanis már többször szerveztek provokációt Kárpátalján.
Az oroszoknak ugyanis az az érdeke, hogy feszültséget, bizonytalanságot szítsanak, hogy ezzel is gyengítsék Ukrajnát. Ezt a módszert már a szovjet időkben is előszeretettel használta a KGB.
És ha mindez még nem lett volna elég, a viszonyt tovább élezte, hogy Ukrajna bejelentette, újra megnyitják a katonai bázist Berehovéban (Beregszász), vagyis egy főleg magyarok lakta területen – emiatt persze a magyar külügy újra tiltakozott.
Közben azonban a többi érintettel, a lengyelekkel és a románokkal folyamatosan tárgyaltak az ukránok. A lengyeleket egyébként kevésbé érintette a törvénymódosítás, mert nincs sok lengyel iskola és az ukrajnai lengyelek többsége eleve ukránul beszél, az ukrajnai románok viszont körülbelül annyian vannak, mint a magyarok: mintegy 150 ezren. Velük mégis viszonylag könnyen meg tudtak egyezni.
A magyar keménykedést egyre rosszabb néven vették a szövetségesek is.
Decemberben 11 NATO-tagállam, köztük Németország tiltakozott, amiért Magyarország blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság ülését. Áprilisban az amerikai NATO-nagykövet beszélt arról egy kijevi biztonságpolitikai fórumon, hogy Magyarországnak nem lenne szabad az Ukrajnával szembeni problémáit a NATO szintjére emelnie. Nemrég a lengyel külügyminiszter szólította fel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt: avatkozzon be, hogy megoldódjon a magyar-ukrán vita. Egy NATO-tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a szervezet továbbra is támogatja Ukrajnát, és nincs, ami ezt megváltoztatná.
A magyar hangnem aztán a múlt héten változott meg.
Ehhez minden bizonnyal köze van annak, hogy a múlt heti, amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó után az amerikai külügyminisztérium közleménye meglehetősen határozottan fogalmazott. Azt írták: a miniszter hangsúlyozta, hogy nagyon fontos Ukrajnát segíteni az orosz agresszióval szemben, amibe beletartozik az ukránok NATO-val való együttműködésének megkönnyítése és támogatása, valamint a küzdelem az oroszok rosszindulatú kelet-európai befolyása ellen.
MTI Fotó: KKM
Szijjártó Péter utána arról beszélt az állami médiának, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Azt is mondta: egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ezt Szijjártó szerint az amerikaiak is támogatták, akik eddig is „nagyon aktívan” részt vettek a kérdés megoldásában. Azt is mondta:
„Magyarországnak nem a balhé az érdeke”,
hanem a megoldás. Ezért kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását. Ezután jött a héten a kijevi találkozó, amelyet a beszámolók alapján már valóban konstruktívnak lehet nevezni.
Itt tartunk most. Van már olyan szakértő is, aki szerint hamarosan enyhülni fog a feszültség. Bruno Lete, a German Marshall Fund vezető elemzője az Ukrinformnak azt mondta: ő is ebben bízik, és úgy tudja, hogy a NATO mellett az Európai Unió is közvetít, hogy megoldódjon a válság.
Visszaszólt Szijjártónak a Nyílt Társadalom Alapítvány
A magyar külügyminiszter a CNBC-nek azt mondta, hogy az alapítvány azért költözik Budapestről, mert nem akarja felfedni, kik finanszírozzák. Az alapítvány szóvivője szerint ez nonszensz.
Hónapok óta téma volt, végül két hete vált biztossá: elköltözik Magyarországról a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány irodája, és Berlinbe teszik át a székhelyüket.
Szijjártó Péter tegnap a CNBC televíziónak nyilatkozott, és azt is állította, konkrétumok nélkül, hogy az alapítvány azért költözik, mert nem akarják felfedni, ki finanszírozza őket, és „van mit rejtegetniük”.
Erre válaszolt emailben az alapítvány kommunikációs vezetője Laura Silber, aki szerint „ez nonszensz”. Válaszában Patrick Gaspardnak, az alapítvány elnökének a szavait idézve azt írta:
a magyar kormány politikai okok miatt elnyomja a civil társadalmat,
és olyan eszközöket használ, amelyre nincs példa az Európai Unióban. Azt is írta: az alapítvány átláthatóan működik, és a támogatásaikat a honlapjukon is nyilvánosságra hozzák.
Szijjártó szerint az olyan szervezetek, amelyek kiállnak a menedékkérők jogaiért, a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az alapítvány képviselői viszont féltik a munkatársaik biztonságát Magyarországon, az Orbán-kormány alatt.
A költözés bejelentése után a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba is azt mondta a Független Hírügynökségnek: a fenyegetések miatt költöznek, lejárató akciókat folytattak ellenük, és senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezt eltűrje.
