Kezdőlap Címkék Szén-dioxid

Címke: szén-dioxid

Óriási árat fizetünk a kánikuláért

Pénzben ritkán szokták kifejezni a hőség árát, de a párizsi Les Échos erre tett kísérletet. Az üzleti körök lapja szerint nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen nagy hatása is van a társadalomra a hőségnek, amely az utóbbi időben minden nyáron szinte folyamatos.

814 euró – ennyibe került a kánikula egy főre számítva 2015 óta Franciaországban. 22-37 milliárd euró volt az ára a nagy hőségnek 2015 és 2020 között!

A francia közegészségügy és az Aix Marseille egyetem közösen vizsgálta meg a kánikula társadalmi költségeit. Amely ember életben sem elhanyagolható: körülbelül tízezren veszítették életüket a hőség miatt 2015 és 2020 között Franciaországban. Ez a legnagyobb veszteség, de „a jólét ” is csökkent a kánikula miatt, mert sokan megbetegedtek, mások csökkentették fizikai aktivitásukat, nem utaztak stb. Emiatt 6,3 milliárd euró esett ki a francia gazdaságból hat év alatt.

Érdekes, hogy a kánikula nem eredményezett extra forgalmat a kórházakban és az orvosi rendelőkben: ezen a címen a veszteség csak 31 millió euró.

A kánikulára olcsón fel lehet készülni

Ezt magyarázta a Les Echos tudósítójának a jelentés egyik szerzője, aki az Aix Marseille egyetem kutatója. Olivier Chanel szerint a jövőben még több és hosszabb ideig tartó kánikulára számíthatunk Európában. Ezért érdemes rá felkészülni. Franciaországnak van egy kánikula kerete – évi 450 ezer euró, de ez kevés. Egyrészt meg kellene erősíteni a kórházi ügyeleteket a kánikula idejére, amely egybeesik a szabadság időszakkal, ezért gyakran létszám hiánnyal kell számolni. Másrészt fokozni lehetne a kampányokat, melyek megismertetik az emberekkel, hogy miképp lehet együttélni a kánikulával?

Nem lehetne csökkenteni a hőség kínos hatásait?

De igen – mondja a kutató: több zöld terület kell a városokban, és általánossá kellene tenni a klimatizálást.

Végül pedig arra mutat rá a francia kutató, hogy

csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, amely a kánikula legfőbb oka – idézi a párizsi Les Echos.

Elnök úr, olvasta Ön a 22-es csapdáját? – 2019. július

„Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit.” Hurrá! Ön szerint az csak brüsszeli ármány, hogy nem is olyan régen elmarasztaltak minket a klímaajánlások vállalásainak ránk eső szintjétől való elmaradás miatt? Hiszek Önnek.

Hogy is jöhetnék én ahhoz, hogy kételkedjem, hiszen részletesen taglalta mennyire környezetkímélővé váltunk, sőt még ki is emelte, hogy a tömegével fogunk fákat ültetni amivel megkötjük majd azt a fránya szén-dioxidot. Igaz ugyan jelenleg még csak a fák tömeges kivágásánál tartunk, de ez természetesen nem zárja ki a majdani faültetéseket. Talán megengedi, hogy megjegyezzem mire

a ma ültetett fák körülbelül 2030-2050-re lehetnek olyan mértékben szám-dioxid temetők, mint amiket mostanság kivágnak,

akkor félkegyelműségem nagyon nem érti miért nem egyszerűbb ezeket a fákat nem kivágni. De tényleg, akkor a nem kivágott fák nem hajtanak a közösségnek több hasznot, mint a csak ezután ültetendők? Ha megengedi most nem térnék ki azokra a nem teljesen közösségi érdeket szolgáló túlárazott pályázatokra melyeket ebben a témában is sikerül szűk baráti körükkel megnyeretni? (Nem tudja véletlenül Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságnak nincsen  fakivágó részlege? Nem lepődnék meg, ha lenne, nem úgy ismerem én Mészáros urat, hogy akár az aprópénzért is ne lenne hajlandó lehajolni!)

Elnök úr hivatkozott az uniós környezetvédelmi ügynökség adataira, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás terén azonos mértékű csökkenést értünk mint  Dánia. Adatok szintjén ez igaz is.

Csakhogy míg nálunk a gyárbezárások és az ipari termelés csökkenése okozta, addig Dánia jelentős termelés és termelékenység növelése mellett érte el ezt a 32% körüli csökkenést.

Mintha az is kiment volna az Elnök úr fejéből, hogy az utóbbi években már megfordult a trend és folyamatosan növekszik szén-dioxid kibocsátásunk, míg a gazdasági fejlődés csak néhány multi termelékenysége okán mutatható ki!

Van itt még valami. Elnök úr! A rezsicsökkentés valóban nagy vívmány. Az is igaz, hogy ezt a vívmányt érdemes megvédeni. Csakhogy ha a rezsiköltséget megvédjük, és cserébe visszafordíthatatlan következményekkel elpusztítjuk  környezetünket, talán mi még élve megúszhatjuk a hátralévő pár évünket miközben kollégiumi tettestársával együtt eladja gyermekeink, unokáink jövőjét. Pontosan tudhatják, hogy a klímaváltozás és vele együtt a  katasztrófa nem áll meg a határoknál bármilyen kerítést vagy falat építenek ott.

Képes fedezni, védelmezni egy olyan embert aki a jövőnk védelmében teendő feladatainkat azzal a feltétellel hajlandó megtenni, ha ennek költségeit mások fizetik?

Önök az Uniótól azt várják fizessék meg az árát annak, hogy magunknak és gyermekeinknek megpróbáljuk úgy megőrizni ezt a mi  országunkat (ami ugyebár önöknek is az ELSŐ , (first)), hogy az még élhető legyen?

Nem tudok napirendre térni efölött. Hallottam olyan szirén éneket, hogy majd megvált minket Paks II., a tiszta energia. Senkit nem vált meg. Se minket, se másokat.  Elnök úr, megkérdezte tőlünk magyaroktól valaki, hogy akarjuk e eladósítani az országunkat az    önök lázálma: Paks II. miatt? Igaz, sok mást sem kérdeztek meg tőlünk. Itt van például az a senkinek sem jó vasútépítés Belgrádtól Kelebiáig. Jajj, miket nem mondok, Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságának már megérte a teljesen szakmai alapokon nyugvó döntés, mely szerint 750 milliárd forintos felújítást konzorciumi felállásban az ő cégei végezhetik.

Nyugodjon meg mindenki, mi majd csak visszafizetjük az felújításra felvett hitelt.

Milyen alapon várja Elnök úr és kevéssé tisztelt  szobatársa, hogy velünk fizetteti vissza paksi kölcsönt, amiből természetesen a maguk „Milo&Milo” részvénytársasága jócskán részesedik. Ja, olvasta Heller 22-es csapdáját? Tudja, Milo Máltán veszi a tojást hét centért darabját és öt centért adja el, mégis nyer rajta. És Milo volt az is, aki elvállalta saját állásaik bombázását a nyereségért. A különbség az Önök és Milo cége között annyi, hogy míg Miloéknál mindenki részesedett a haszonból, a fideszes Mészáros biznisz holdudvarán kívül a többiek haszna csak annyi, hogy fizethetik majd unokáink is azt a kölcsönt amiből most saját magukat finanszírozzák. És mi  (marhák) úgy néz ki szó nélkül fizetünk.

De gyerekeinket és unokáinkat nem adjuk!

Új fegyverrel a klímaváltozás ellen vívott háborúban

Az emberiség évenként 40 trillió kilogrammnyi szén-dioxidot állít elő, amely komoly problémát jelent a globális felmelegedés tükrében. Azonban nemrég kifejlesztettek egy új módszert, amellyel megoldható lenne a nagy mennyiségű szén-dioxid tárolásának kérdése. Csak sajnos roppant költséges eljárásról van szó. 

A svájci központú Climeworks egy új módszert dolgozott ki arra, hogy a Föld légköréből kivont szén-dioxidot a föld alatt tárolják. Ennek tesztelése Izlandon kezdődött meg, a Reykjaviktól 15 kilométerre fekvő Hellisheidiben lévő erőműben, ahol már 2007 óta végeztek az üvegházhatást okozó gáz tárolásával kapcsolatos kísérleteket.

Az eljárás lényege, hogy vízben tárolják a szűrőkkel és ventillátorokkal átmozgatott szén-dioxidot. Ezek a tartályok közel 1000 méter mélyen helyezkednek el, ahol a szén a bazaltos kőzettel reagál, s így szilárd ásványi formát vesz fel. A technológia egyelőre nem alkalmas a tömeges alkalmazásra. A Climeworks kezdetben évente mindössze 50 tonna légköri szén-dioxid kivonását tervezi.

Az eljárás folyamata: Forrás: Quartz. Forrás: Quartz.

„A szén nagy része már két évvel rövidebb időszak alatt szilárd halmazállapotot vett fel, ami évszázadokkal gyorsabb, mint ahogyan azt eredetileg vártuk”

– nyilatkozta Edda Aradottir a közös izlandi-svájci projekt vezetője.

Jan Wurzbacher, a Climeworks alapító-igazgatója abban reménykedik, hogy a különböző kormányok támogatásának köszönhetően majd a jövőben kevesebb mint 100 dollárba fog kerülni egy köbméternyi szén tárolása. Ugyanúgy bízik az Európai Unió anyagi támogatásában is, mivel Brüsszel 2016-ban, csak a fejlődő országok esetében 20,2 milliárd euróval járult hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Egyelőre még nem mindenki vélekedik pozitívan az új eljárásról. A kritikusok azt róják fel, hogy rendkívül költséges a projekt: a vállalat 2050-ig 10 milliárd tonnányi  CO2-t akar megkötni, de ez csak évenként 500 milliárd dollárba kerülne. Ezért a szkeptikusok szerint sokkal hasznosabb és kifizetődőbb lenne, ha inkább fák ültetnének, illetve az üvegházgáz-kibocsátást csökkentenék.

Rövid videó a projektről:

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!