Kezdőlap Címkék Szélsőjobb

Címke: szélsőjobb

Orbán és a francia szélsőjobb

Néhányan “The Spectre Reunion”-nak nevezték el az eseményt, a James Bond titkos szervezetét, amelynek célja a világ uralma.  Ezen a csütörtökön és pénteken Európa szinte minden nacionalistája Budapesten gyűlik össze a demográfiai csúcstalálkozó címszó alatt.

A programról: hagyományos „családbarát gondolkodók” és hasonló döntéshozók egy olyan országban, ahol a születési ráta nemzeti kérdés. Az ultrakonzervatív magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívására a jónéhány prominens kormányzati politikus is megjelent. Ezen a konferencián más, jobboldali alakok (*a Le Point illette őket ezzel a jelzővel)  is felszólalnak. Így Mike Pence volt amerikai alelnök, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, valamint lengyel és szlovén miniszterek, értelmiségiek, filozófusok és az egyház embereinek képviselői.

Két francia szélsőjobboldali politikust is fogad a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban, de egyikük sem Marine Le Pen, aki Macron elnök kihívója lehet a jövő évben tartandó választáson.

Mindkét francia szélsőjobboldali politikus a demográfiai konferenciára érkezik, melyet Novák Katalin nyitott meg, és Orbán Viktor is beszédet mond. Kis pech, hogy a magyar népesség csökkenését a nemzeti együttműködés rendszerének sem sikerült megállítania miközben Csehországban – minden nagyobb hűhó nélkül ez sikerült.

Orbán Putyin nyomában

A francia szélsőjobboldal támogatása az orosz diplomácia bevett módszere az Európai Unió gyengítésére. A legutóbbi francia elnökválasztás előtt Putyin elnök a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, aki végülis elveszítette a választást Emanuel Macronnal szemben.

Orbán és Szijjártó a nagykövetek éves értekezletére Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg miközben az EU szankciókkal sújtja Moszkvát az ellenzékkel szemben elkövetett atrocitások miatt.

A nagykövetek értekezletén felszólalt Rogán Antal is, aki a választási kampány fő felelőse a Fideszben. Rogán közölte: a kampány nemzetközi, és ebben mindenkinek részt kell vennie a diplomaták közül. Vagyis a nagykövetek feladata az, hogy a helyi szélsőjobboldallal kapcsolatokat építsenek ki. Ez a kommunista időket idézi amikor a magyar diplomaták kitüntetett partnere volt Franciaországban a kommunista párt. Igaz, hogy akkor azt is Moszkvából finanszírozták.

Ki az a két francia, akit Orbán fogad?

Eric Zemmour éppúgy szembeszáll a migrációval mint a magyar miniszterelnök. Szimpatizál az illiberális demokráciával is. Még fontolgatja, hogy csatasorba álljon-e az elnökválasztáson hiszen ezzel nyilvánvalóan megosztaná a szélsőjobboldalt.

A másik francia politikus, akit Orbán fogad a karmelita kolostorban, Marion Maréchal, Le Pen unokahúga, aki maga is politikus. Képviselő volt a Nemzeti Frontban, ahogy korábban a szélsőjobboldalt nevezték Franciaországban.

Mindez nyílt kihívás Macron elnöknek, aki a német kancellárral együtt az Európai Unió legfőbb vezetője. Ellenségekben tehát Orbán Viktor nem szűkölködik az Európai Unióban, melynek a pénze egyre jobban hiányzik a nemzeti együttműködés rendszerének és barátokat is csak egyre inkább csak a szélsőjobb oldalon talál.

Orbán a kifütyülés helyett inkább az olasz szélsőjobbal tárgyalt

A magyar miniszterelnök nem volt ott Münchenben mert csak tiltakozás és kifütyülés várta volna. Ráadásul a magyar futball válogatott – a hősies ellenállás ellenére – kiesett az Európa bajnokságon.

Hirtelen Brüsszelben Giorgia  Meloni asszonnyal, az Olasz Testvérek szélsőjobboldali pártjának vezérével kellett halaszthatatlan ügyben tárgyalnia.

Miért volt ez olyan fontos a magyar miniszterelnöknek, aki meglehetősen magára maradt az európai színtéren miután – nem épp önszántából – elhagyta az Európai Néppártot?

Orbán Viktor új egységes szélsőjobboldali tömörülést akar létrehozni csak épp ehhez hiányzik az érintettek őszinte lelkesedése. Jól látszik ez mindjárt Olaszországban, ahol Orbán másik szövetségese, Matteo Salvini támogatja Mario Draghi kormányát, mellyel Giorgia Meloni szembenáll! Matteo Salvini nem véletlenül lépett be a kormány támogatói közé: az Olaszországnak jutó több mint 200 milliárd euró olyan pénzesőt jelent, amely komoly esélyt teremt a válságkezelésre.

Európa ellen vagy mellette?

Mario Draghi határozottan közölte Matteo Salvinivel, hogy kormánya maximálisan Európa barát és együttműködésre kész a Biden kormányzattal. Semmiképp sem tűri el az EU bírálatát, és a külön utakat Moszkva felé.

A szélsőjobboldali pártok jelentős része euroszkeptikus és igen jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. Matteo Salvini Olaszországban vagy Marine Le Pen mindig számíthat Putyin elnök atyai támogatására. Orbán Viktor hasonlóképp elkötelezett Oroszország irányában.

Ám lengyel barátai, a PiS vezérei zsigeri ellenszenvet táplálnak Oroszországgal szemben. Kaczynski személyesen is gyűlöli Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére haláláért Katyn közelében.

Hogy lesz ebből szélsőjobboldali egység?

Nem lesz könnyű ezt tető alá hoznia Orbán Viktornak, aki időközben célkeresztbe került Brüsszelben és Washingtonban is.

Ki akar szövetkezni olyan politikussal, akiről mind az EU mind pedig az USA lemondott?!…

Salvini Orbánnal és a Néppárttal is együtt akar működni

Az olasz jobboldal vezére, aki újra hatalomra tör, részt vesz a fatimai zarándoklaton Portugáliában. Ott fejtette ki, hogy milyen jobboldali egységre gondol az Európai Unióban.

Salvini mind a két nagy szélsőjobboldali pártszövetség és az Európai Néppárt együtt léphetne fel Brüsszelben az Európai parlamentben. Matteo Salvini számára a minta minden bizonnyal Silvio Berlusconi. Az olasz politikai élet legendás túlélője az Európai Néppárt tagja, de elfogadta azt, hogy Olaszországban Matteo Salvini vezesse a jobboldali koalíciót.

Az Európai Unióban  Salvini szerint a két szélsőjobb pártszövetség fordulatra tudná késztetni az Európai Néppártot, amely visszafogadhatná soraiba a Fideszt.

Mit szól ehhez Orbán Viktor?

Amikor Budapesten találkozott Matteo Salvini a magyar és a lengyel miniszterelnökkel, akkor Orbán lepte meg tárgyaló partnereit azzal, hogy felvetette: nyújtsanak baráti kezet Marine Le Pen asszonynak. A francia szélsőjobboldali vezető Macron elnök bukott ellenfele volt a legutóbbi választásokon Franciaországban, ahol egyáltalán nem kizárt, hogy megismétlődik a párharc. Orbán Viktor Marine Le Pen győzelmére számít – éppúgy mint Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a legutóbbi francia választás előtt is a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt. Az orosz katonai hírszerzés hekkerei be is avatkoztak a francia választási kampányba, hogy megakadályozzák Emmanuel Macron választási győzelmét. Akkor Putyin hekkerei sikertelenek voltak…

Matteo Salvinit is Putyin elnök találta ki: az ő támogatásával lett előbb a Liga, majd az egész olasz jobboldal vezére.

Salvini azonban ravasz politikus, és tudja: az Egyesült Államokban ugyancsak rossz ajánlólevél Putyin támogatása. Ezért pártja belépett abba az olasz kormányba, amelyet Mario Draghi, Brüsszel és Washington kedvence vezet.

Egyúttal pedig elvetette Orbán Viktornak azt az elképzelését, hogy az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezet felé nyissanak Németországban.

Mi lesz, ha Berlinben zöld kancellár követi Merkelt?

Matteo Salvini már ezekre az időkre készül, ezért is akarja magához édesgetni a német kereszténydemokratákat, akiknek a népszerűsége egyre csökken.

Csakhogy Orbán Viktor épp nemrég csapta be az ajtót az Európai Néppártban, ahol sokáig a németek voltak a fő védelmezői. Visszatérhet-e mint bűnbánó fiú?

Miután az Európai Néppárt balra és a zöldek felé nyitott, ennek a valószínűsége jelenleg nem túlságosan nagy.

Szeptemberben lesznek választások Németországban, ahol egyáltalán nem lehetetlen, hogy a zöldek épp a kereszténydemokratákkal együtt kormányoznak majd. A zöldek számára viszont Orbán Viktor elfogadhatatlan.

Ha pedig Salvininek választania kell egy német kormányzó párt és Orbán Viktor között, akkor a minden hájjal megkent olasz politikus számára aligha lehet kétséges a választás.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

Hogy mi van?

Orbán Viktor éppen azzal a szélsőjobboldali holland politikussal, Geert Wildersszel mosolyog a miniszterelnöki erkélyen, aki nemrég még uszító kampányt folytatott a kelet-európai munkavállalók, így sokezer tisztességes magyar ember ellen – írja felháborodva nyílt levelében Ujhelyi István.

A holland Szabadságpárt ugyanis egy olyan internetes portált működtetett, amelyen a holland választók feljelenthették a kelet-európai munkavállalókat és bepanaszolhatták őket.

„Elvesztette az állását egy kelet-európai miatt? Hallani akarunk róla!”

– szólt a Wilders vezette párt honlapjának szlogenje, amely egyébként részegesnek, hangoskodónak, bűnözőnek titulálta a kelet-európai munkavállalókat, köztük a magyarokat. A portál nagy botrányt kavart, számos nagykövet és a Fidesz EP-képviselői is tiltakoztak ellene. Talán már nem emlékszik rá (vagy már nem akar emlékezni), de Gyürk András fideszes EP-képviselő 2012. márciusában egy plenáris vitához fűzött írásbeli hozzászólásában szélsőségesnek nevezte a Wilders-féle Szabadságpártot, a honlapot pedig „mélységesen felháborítónak” mondta, miután az „származási alapon uszítja a holland lakosságot a kelet-európai állampolgárok ellen.” Gyürk és a Fidesz akkor tűrhetetlennek nevezte a Szabadságpárt politikai akcióját és elhatárolódásra szólította fel az akkori liberális holland miniszterelnököt.

Milyen gerincroppantó lehet Gyürk Andrásnak és a fideszeseknek, hogy pár évvel később most a saját miniszterelnökük nem hogy elhatárolódna, de egyenesen barátjának és szövetségesének vallja a fasisztoid Szabadságpárt vezetőjét.

Ha maradt még tartás a fideszes kollégákban, akkor nagyon gyorsan elnézést kérnek a magyar emberektől a kormányfő viselkedése miatt,

elsősorban a Hollandiában megélhetést és boldogulást kereső – javarészt épp a fideszes kormányzati politika miatt kivándorolt – tisztességes tízezrektől.

Bíróság elé kerülhet Salvini

Döntött a szenátus Rómában, ahol megvonták a szélsőjobboldali Liga vezérének mentelmi jogát. A vizsgálatra amiatt kerül sor, hogy múlt nyáron Matteo Salvini belügyminiszter utasította a flottát: akadályozza meg az Open Arms nevű migránsokat szállító hajó kikötését Lampedusa szigetén.

Rómában még a populista szövetség uralkodott, mely nem sokkal később megbukott. Épp Salvini akarta megpuccsolni a kormányt, de rajtavesztett: szövetségesei, az Öt csillag mozgalom vezetői a baloldallal együtt alakítottak új kormányt. A miniszterelnök ugyanaz a Giuseppe Conte maradt, aki ma is irányítja Itália politikai életét.

“Akkor az egész kormány döntött”

Erre hivatkozik most Salvini, aki fuldoklik a dühtől hiszen nem ez az egyetlen vizsgálat, mely ellene folyik. Ami még ennél is jobban aggasztja az az, hogy egyre csökken a népszerűsége. Ellenfele, Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis diadalmasan tért vissza Brüsszelből az ötnapos csúcstalálkozóról: Olaszország rengeteg pénzhez jutott. Az EU-t bíráló Matteo Salvini népszerűsége ezért jelentősen csökkent.

Szijjártó Péter kiállt Salvini mellett

A magyar külügyminiszter szerint Salvini belügyminiszteri működése azt igazolta, hogy a migránsokat távol lehet tartani az európai partoktól, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat. Matteo Salvini, akinek első miniszteri ténykedései közé tartozott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában, Putyin orosz elnök aktív támogatására is számíthat.

Salvini politikai karrierjét a migráns válságra építette, de azt elsodorta a vírus járvány. Olaszország a fizetésképtelenség határára került és ezt csakis az EU támogatásával úszhatja meg. Ezért Salvini demagógiája ma jóval kevésbé kelendő Olaszországban mint a vírus járvány előtt.

Identitás Generáció: a fajok háborúja

Az identitarianizmus szót először a baloldal használta, amikor a bevándorlókat igyekezett ezen jelszóval mentegetni. Ezzel magyarázták, hogy miért nem tudnak integrálódni. A francia új jobboldal és felvette ezt a nevet, mondván ha a bevándorlók lehetnek identitáriusok, akkor az európaiak is lehetnek azok.

Egész Európát behálózta a szélsőjobboldali szervezet – írja a Politico. Azért előnyös ez az Identitás Generáció számára, mert a rendőrségek általában csak az ország határon belül vizsgálódnak. Így derült például fény arra, hogy az Identitás Generáció beépült a német terrorelhárításba! Jelentős részben miattuk kellett átszervezni a KSK elit alakulatot.

Lengyelországban van az Identitás Generáció európai központja, innen pénzelik a különböző európai államokban működő sejteket.

Az Identitás Generációt Franciaországban alapították 2012-ben, de ma már szervezetei működnek Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban – írja a Politico.

A magányos terrorista

Új Zélandon Christchurch városában egy ausztrál szélsőjobboldali terrorista két mecset ellen intézett támadást: 55 embert megölt és sokat megsebesített. Németországban egy másik magányos terrorista 6 embert gyilkolt meg Hanauban. Mindketten az Identitás Generáció fajgyűlölő és iszlámellenes nézeteit hangoztatták amikor a rendőrség kihallgatta őket.

Mindketten rendszeresen követték az Identitás Generáció különböző közleményeit a világhálón. A német Alkotmányvédelmi hivatal szerint a GI Bewegung (identitás generáció mozgalom) oldalának több mint 29 ezer követője van.

A migráns ellenes és fajgyűlölő szervezet különösen veszélyessé vált amióta az Egyesült Államokban kirobbantak a tüntetések a rendőrség brutalitása miatt. Az Identitás Generáció válasz csapást szervez, és mozgósítja tagjait a “fehér faj védelmében”. A gazdasági válság miatt felfokozott helyzetben egész Európában gondot okozhat a szélsőjobboldali hálózat, amely gondosan rejtegeti pénzügyi forrásait és támogatóinak névsorát.

Neonácik orosz kiképzésen

A militáns német jobboldali szélsőségesek paramilitáris kiképzésen vesznek részt egy szentpétervári melletti orosz táborban.

Fegyver használatra, bomba készítésére és közelharcra képezik ki a fiatal neonácikat Szent Pétervár környékén több táborban – írja a Focus című német lap. Német hírszerzési forrásokra hivatkozva a német szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és a jobboldali párt, a Harmadik út tagjai kaptak kiképzést. A németek hírszerzése figyeli ezeket a táborokat, de nem akadályozhatja meg, hogy a neonáci fiatalok ott katonai kiképzést kapjanak. A lágerekben természetesen nemcsak németek gyakorolják a katona életet hanem finn, svéd és Ukrajnából érkezett orosz fiatalok is. Az utóbbiak a kiképzés után egyből visszatérnek Kelet Ukrajnába, ahol Putyin támogatásával fegyveres milíciák állnak szembe Ukrajna kormány hadseregével.

Orosz Birodalom Mozgalom

Ez a Putyin által támogatott szélsőjobboldali szervezet irányítja a Partizán elnevezésű tábor hálózatot Szentpétervár környékén. A mozgalom célja az, hogy a „fehér faj privilégiuma érdekében folytasson harcot, hogy helyreállítsa a cári birodalmat vagyis Ukrajnát, Fehéroroszországot és a többi egykori szovjet tagállamot újraegyesítse immár Putyin irányítása alatt.

Putyin támogatja az európai szélsőjobbot

Franciaországban Marine Le Pen élvezi minden oroszok elnökének támogatását. Itáliában Matteo Salvini Putyin kedvence. Nemrég Hollandiában is kiderült: a szélsőjobbot az oroszok pénzelik, csakúgy mint Ausztriában a Szabadságpártot. A szélsőjobboldali párt által támogatott külügyminiszter esküvőjén  az orosz elnök is táncolt a menyasszonnyal.

Az USA nemrég terrorista szervezetnek nyilvánította az Orosz birodalom mozgalmat mondván: táboraiban neonácik kapnak fegyveres kiképzést.

Ezek a neonáci fiatalok több európai országból érkeznek Oroszországba, hogy a kiképzés után hazatérve hazájukban tevékenykedjenek. Ez aggasztja az amerikai és az európai terrorelhárítást , de törvényesen nehéz fellépni ellene hiszen hivatalosan a fiatalok csak Szentpétervár szépségeivel ismerkednek.

A szélsőjobboldali terrorizmus veszélyesebb mint az iszlamista terror

Horst Seehofer belügyminiszter abból az alkalomból jelentette ezt ki a parlamentben, hogy megvitatták azt a szélsőjobboldali terrorakciót, mely összesen tíz ember életét követelte Hanauban. A feltehetően elmebeteg tettes végül édesanyját is megölte, majd magával is végzett.

A német belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy egyes neonáci csoportok polgárháborús helyzetet próbálnak meg előidézni Németországban. Ezek a csoportok elsősorban muzulmán illetve zsidó célpontokat választanak.

A német rendőrség válaszul a felélénkült szélsőjobboldali aktivitásra 600 új embert vett fel abból a célból, hogy figyelemmel kísérjék azoknak a csoportoknak a tevékenységét, melyek terrorakciókat készíthetnek elő. Jobban kívánják ellenőrizni az internetet is, mert a hanaui merénylő onnan szerezte vad nézeteit, melyek azután 10 ember halálához vezettek Németországban.

A türingiai bomba

Két rossz közül a nagyobbat választani bűn, a kisebbiket erkölcstelen. Van olyan hely még Európában ahol ezt még a hatalom megszerzéséért sem lehet megtenni.

“Szerdán politikai bomba robbant Erfurtban, Türingia német tartomány fővárosában. A tavaly ősszel tartott tartományi választáson patthelyzet alakult ki: a legtöbb szavazatot (31 százalékot) a Balpárt (Linkspartei), az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártjából és a nyugati tartományokban az SPD-ből kiszakadt baloldaliak egyesülésével alakult párt szerezte, amely az elmúlt öt évben a tartomány miniszterelnökét is adta. A második legtöbb szavazatot (23 százalékot) viszont a szélsőjobboldali AfD kapta. A szélsőbal és a szélsőjobb nélkül a többi párt (a CDU, az SPD, a zöldek és az FDP) együtt sem értek el 50 százalékot. (A CDU 22, az SPD 8, a Zöldek és az FDP 5-5 százalékot kapott. A tartományi parlamentben a Balpártnak 29, az AfD-nek 22, a CDU-nak 21, az SPD-nek 8, a Zöldeknek és az FDP-nek 5-5 mandátum jutott.)

Mivel mindeddig az összes többi párt elutasított bármiféle politikai együttműködést az AfD-vel, a CDU és az FDP pedig a Balpárttal is, Türingiában nem lehet parlamenti többségre támaszkodó tartományi kormányt alakítani.

Az eddig a tartományt kormányzó három párt, a Balpárt, a szociáldemokraták és a zöldek abban maradtak, hogy együtt, a 90-ből 42 képviselővel kisebbségi kormányt alakítanak, és alkalmanként állapodnak meg a tartományi CDU-val és/vagy FDP-vel konkrét ügyek támogatásáról. Úgy tűnt, hogy azok erre hajlandók lehetnek. A tartományi alkotmány lehetővé teszi kisebbségi kormány megalakítását a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában: az első két fordulóban csak a képviselők abszolút többségével lehet miniszterelnököt választani, egy harmadik fordulóban azonban relatív többséggel is.
Az első két fordulóban Bodo Ramelow eddigi balpárti miniszterelnökkel szemben csak egy, az AfD által jelölt független jelölt állt, és senki nem szerezte meg a többséget. A harmadik fordulóban viszont meglepetésszerűen elindult az öt tagú FDP-frakció vezetője, Thomas Kemmerich vállalkozó, és a CDU, az FDP és az AfD valamennyi képviselőjének szavazatával eggyel több szavazatot kapott, mint a balpárti Ramelow, az eddigi miniszterelnök. Elfogadta az eredményt, letette a miniszterelnöki esküt, kizárta az AfD-vel való politikai együttműködést, és felhívta a CDU és az FDP mellett az SPD-t és a zöldeket is, hogy vegyenek részt az általa alakított kormányban.
Az SPD és a zöldek ezt azonnal elutasították. A történtek azonnal politikai bombaként robbantak nemcsak Erfurtban, de Berlinben is. A történet súlyosságát fokozza, hogy Türingiában az a Björn Höcke az AfD vezetője, aki a párt szélsőséges szárnyát vezeti.

A CDU elnöke, Annagret Kramp-Karrenbauer azt nyilatkozta, hogy a türingiai CDU az országos központ egyetértése nélkül, álláspontjával szemben jártak el. Merkel kancellár megbocsáthatatlannak nevezte azt, ahogy a tartományi kereszténydemokraták és szabaddemokraták a szélsőjobbal együttműködve választottak miniszterelnököt.

Az FDP elnöke, Christian Lindner azonnal Erfurtba utazott, és rábírta Kemmerichet, hogy bizalmi szavazással tegye lehetővé a tartományi parlament feloszlatását, új választás kiírását a tartományban. Mások amellett vannak, hogy a jelenlegi tartományi parlament válasszon új miniszterelnököt: Bodo Ramelowt vagy egy független személyiséget, aki szakértői kormányt vezetne.
Abból, amit a politikusok mondanak, illetve nem mondanak, úgy tűnik, hogy Lindner FDP-elnök tudhatott a tartományi szabad demokraták és kereszténydemokraták tervéről. Alighanem velük együtt azt hitte, hogy Kemmerich megválasztása után a helyi SPD és Zöldek nem tehetnek mást, mint hogy beszállnak az általa vezetett, Balpárt és AfD nélküli kisebbségi kormány létrehozásába. Tévedett, és

nem számolt azzal sem, hogy nemcsak az SPD és a Zöldek, de a CDU és a CSU országos vezetői is azonnal és kategorikusan elutasították és megbélyegezték a türingiai CDU- és FDP-szervezet eljárását. Lindner arra kényszerült, hogy bizalmi szavazást kérjen az FDP országos választmányában.

A történtek tanulsága, hogy Németországban a szélsőjobbtól, az AfD-től való elhatárolódás a demokratikus pártok politikusai számára áthághatatlan norma. Érvényesítése azokban a keleti, egykor az NDK részét alkotó tartományokban okoz nehézséget, ahol a Balpárt is és az AfD is kétszámjegyű eredményeket ér el, a zöldek viszont jóval gyengébbek, mint Nyugaton. A legutóbbi tartományi választások után Szászországban és Szász-Anhaltban is három párti koalíciót kellett alakítani a CDU, az SPD és a Zöldek részvételével. Türingiában azonban ilyen lehetőség sem maradt.
Az országos politikában hasonló veszély nincs, mivel a Balpárt országosan nem ér el kétszámjegyű eredményt. Így két vagy három párt a CDU–CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP köréből tud majd a következő választás után kormányt alakítani. A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának:

három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?

Az AfD-vel való együttműködés tilalma a párt szélsőjobboldali értékrendjéből, az idegenellenesség és antiszemitizmus elfogadásából, a második világháborús német szerephez való viszonyából fakad. A Balpárttal való országos koalíciót az SPD és a Zöldek tíz-tizenöt éve még az NDK-s múlthoz való tisztázatlan viszony miatt még kizárták, de tartományi szinten már több koalíció is született velük, mivel csak a külpolitikában, a NATO-hoz való viszonyban maradt fenn áthidalhatatlan nézeteltérés, melynek a tartományi politikában nincs jelentősége, és lassan ez is megszűnik.
Ez egyelőre a jövő kérdése. Az azonnali fejlemény az, hogy a CDU és az FDP megerősítette azt, amivel kapcsolatban főleg a CDU-ban helyi és tartományi szervezeteiben sokfelé volt bizonytalanság: a német demokratikus politika kizár mindenféle nyitást a szélsőjobb irányába. Ami sokfelé volt lehetséges Európában, mindenekelőtt a szomszédos Ausztriában, de Olaszországban vagy Dániában is, az Németországban továbbra sem elképzelhető.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK