Kezdőlap Címkék Szélsőjobb

Címke: szélsőjobb

Vadnyugat és Vadkelet – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, adjon egy kávét bádog bögrében, whiskyvel és lője le nekem a zongoristát, már nyolcadszor játssza el a „Clementine”-t. Hát itt vagyunk a saloonban megint, mint mindig, szól a colt, nagy tétekben pókereznek az aranyásók és a város határában egy lótolvaj lengedezik felkötve. Csak azt kéne eldönteni, hogy Vadnyugaton vagy Vadkeleten kötöttünk ki?

Akár itt vagyunk, akár ott, a rablóbandák nagyon készülődnek, csak ha Nyugaton nézzük, kontinenst akar rabolni a Dalton-banda, szavakkal, ha Keleten, akkor csúnya atrocitásokra készülődnek. De lássuk előbb a nyugati híreket.

Milánóban Salvini Dalton, Marine le Pen Daltonnal és Geert Wilders Daltonnal összehívták a teljes bandát a főtérre, fényes délben, de nem párbajozni akartak, ahogy azt szokás, hanem bejelenteni, hogy elfoglalják és át is alakítják Európát, de úgy, hogy rá sem ismerünk majd. Szó szerint azt mondta Salvini, miszerint:

„Bevesszük Európát, és tetőtől talpig megváltoztatjuk!”

Ez arra utal, hogy viszont a gyógyszerét nem vette be. A gyűlésen részt vettek a kisebb rablók és haramiák is, például Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD), Gerolf Annemans, a Flamand Érdek párt (VB), Boris Kolla, a szlovákiai Család vagyunk (Sme Rodina) vezetője, csakúgy, mint Veszelin Mareski, a bolgár Akarat (Volja), Tomio Okamura, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt (SPD) elnöke. Jaak Madison, az Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) alelnöke, Anders Vistisen, a Dán Néppárt (DF) európai parlamenti képviselője, valamint Laura Huhtasaari, a Finnek Pártja (FP) alelnöke.

Ezek mind Daltonok, kérem, mind a bandához tartoznak, csak most az a bűnszövetkezet neve, hogy „szuverenista erők” és szó szerint mindenre rá akarják tenni a kezüket a földrészen, ami nincs lebetonozva vagy odahegesztve. Lehet, hogy sokan vannak, de azért a rendes emberekhez képest nagyon kevesen – ha sikerülne a rablásuk, a mi seriffünk is belépne közéjük, de valahogy úgy, hogy a zsákmányból ugyan kapjon, de tennie ne kelljen érte semmit. Ehhez azért a bandavezéreknek is lesz pár szava.

Meg maga a vállalkozás is megcsúszni látszik.

Az a helyzet ugyanis, hogy Strache Dalton szája még tavalyelőtt eljárt egy ibizai kuplerájban a tervekről, ráadásul a mexikóiaktól vagy az oroszoktól is pénzt akart elfogadni munícióra, és ez most kiderült, úgyhogy könnyen meglehet, nem lesz semmi a Nagy Rablásból, mert aki követné is a Daltonokat, az most megundorodott tőlük és szállingózik elfele a nép.

A milánói gyűlés sem volt az a világraszóló összejövetel, egymás között sokkal aggodalmasabban tárgyalhattak, mint mikor a közönség előtt szerepeltek – a mi seriffünk oda sem ment. Azért alkalomadtán őt is le kell majd váltani, megérdemli ezer okból, ezek közül az egyik, hogy szóba sem lett volna szabad állnia haramiákkal.

Csak legyen rá alkalom.

De vannak keleti Daltonok is, sajnos, és innentől kezd elhagyni a humorom.

Ha úgy vesszük, hogy Keleten, Vadkeleten vagyunk, itt gonoszabb dolgok készülődnek.

A Mi Hazánk – mely szintén egy Dalton-banda – kétszer is bejelentette a törökszentmiklósi vonulását, a rendőrség kétszer is betiltotta, harmadjára vonulás nélküli, „statikus” tüntetést jelentettek be, azt már nem lehetett betiltani, mert nem volt rá paragrafus: de Törökszentmiklóson mindenki rettegve, vagy legalábbis aggodalmasan várja a keddi demonstrációt. Toroczkai László pedig triumfál, toborozza a gyülevész hadakat, legalábbis toborozta, míg működött a Facebook-oldala, amit időközben letiltottak.

„Ahogy ígértük: MEGYÜNK! A demonstrációnkat végül ma tudomásul vette a rendőrség, tehát törvényesen megyünk Törökszentmiklósra. A vonulás tiltása miatt a bírósághoz fordultunk, várjuk a döntést. Felháborító, hogy azok jogait korlátozzák, akik rendet akarnak, a közveszélyes bűnözőket pedig csak a mi nyomásunkra hajlandóak letartóztatni.

Ingyenes buszokat is indítunk.

Csatlakozzatok, mert minden magyar felelős minden magyarért!”

– írta. És a jelentések szerint szállingóznak is már most a szélsőjobboldali aktivisták a városba, már láttak – bár ezzel vigyázzunk, mert sokat lát az ember, ha felfokozott idegállapotban van – állítólag járőröző kocsikat, bőrfejűeket, egyenruhásokat. Igaz, az egyik egyenruhás alakulatról kiderült, hogy azok tényleg ott jártak, csak éppen hétköznapi katonák voltak, más ügyben kellett arra menniük. Bár a többiről szóló hír is hamis riadalom volna.

Sajnos azonban Gyöngyöspata – és a romagyilkosságok – óta bűn bagatellizálni a veszélyt, nagyon is valódi az.

Ezért döntött úgy Setét Jenő Brada roma polgárjogi aktivista és az Idetartozunk Egyesület, hogy szolidaritásra szólítja fel a politikai szervezetek képviselőit, az egyházi vezetőket és közszereplőket. Idézzük a Facebookon és a romnet.hu-n közzétett állásfoglalást!

„Az Idetartozunk Egyesület ÁLLÁSFOGLALÁSA

Az Idetartozunk Egyesület az alábbi felhívással fordul a hazai parlamenti pártokhoz, a parlamenten kívüli roma és nem roma politikai szervezetekhez, az Európai Parlamenti választásokon induló listavezetőkhöz, Magyarország uniós parlamenti képviselőihez, a roma és nem roma művészekhez, közéleti szereplőkhöz, a történelmi egyházak vezetőihez, a cigány pasztorációkhoz, a roma programokat és projekteket futtató nem roma szerveződésekhez, valamint a média szereplőkhöz:

Példát véve az évekkel ezelőtti drezdai eseményekről, ahol tízezer ember akadályozta meg a szélsőjobb bevonulását, személyes jelenlétükkel lépjenek fel a Magyarországon újra teret nyert szélsőjobb önkényeskedése ellen, és fejezzék ki szolidaritásukat a törökszentmiklósi roma közösség mellett. Ezzel is világos, egyértelmű üzenetet küldve a társadalom minden tagja számára, hogy az uszítás, a gyűlöletpolitika mindenkitől elfogadhatatlan, és a bűnüldözés nem pártfeladat, hanem olyan állami közfeladat, amelyet senki nem vitathat el, sajátíthat ki az erre létrehozott állami intézményektől.

A 2008-2009 évi rasszista sorozatgyilkosság 10. évfordulójának évében, újra egy szélsőjobbos politikai alakulat a cigányok megtámadásával, folyamatos cigány ellenes uszítással és konfliktus gerjesztéssel kíván magának gyors ismertséget, pénzt, mandátumot, hatalmat szerezni az évi 200.000 bűneset közül egyetlen egy eset kiválasztásával, és vállaltan büntetett előéletű férfiakból álló félkatonai szervezet bevonásával. Gyűlöletet és konfliktust exportálnak Törökszentmiklós városába, ahol május 21-én felvonulnak.

Az Idetartozunk Egyesület álláspontja szerint, bármennyire kívánják a helyzetet úgy beállítani, mintha roma és nem roma konfliktusról volna szó,

a valóságban egy elvakult, hatalommániás, korábban a Magyar Televízió budapesti székházat megostromló, és a fővárost feldúló szélsőjobbos alakulat társadalomellenes térnyerési törekvéseiről van szó, amelyben mi roma emberek csak céltáblák és egy politikai kampány eszközei vagyunk.

A szélsőjobbos, ki tudja ki által pénzelt, törekvések megfékezése és marginalitásba küldése nem a cigányok, hanem a kormány, az állami intézmények, valamint pártpolitikai hovatartozástól függetlenül a társadalmi és a politikai elit felelőssége. Csak az állami szervek rendelkeznek és rendelkezhetnek olyan eszközökkel és hatalommal, mint például a rendőrség, jogszabályalkotási lehetőség és társadalmi felhatalmazás, amely megfékezheti a kirekesztő politika és gyűlöletkeltő tevékenység térnyerését. Az állam felelőssége és feladata, hogy megvédje állampolgárait, és a jog eszközeivel megakadályozza a társadalmi feszültségek generálását.

A kormány és a rendőrség, amely cserben hagyta a polgárait, azaz minket Gyöngyöspata idején is, most is cserben hagynak minket, mivel harmadszori kísérletre a rendőrség mégis engedélyt adott a szélsőjobb cigányellenes akciójára. A hatóság a döntésével arra kényszerít minket, hogy mi magunk próbáljuk megvédeni magunkat a békés tiltakozás eszközeivel.

Budapest, 2019. 05. 17.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke”

Reméljük, nem lesz ez pusztába kiáltott szó, reméljük, lesz kiállás a fenyegetettek mellett – reméljük, megérti mindenki, hogy egy ember hibájáért egy egész közösséget büntetni égre kiáltó igazságtalanság lenne.

Mert bizony az Abcug riportja szerint

Rettegve várják a törökszentmiklósi romák a szélsőjobbosokat

Félelemmel eltelve várják a törökszentmiklósi romák a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom kedd esti tüntetését. Bár a rendőrség kétszer is betiltotta a romatelepre tervezett vonulást, a belvárosban ettől függetlenül demonstrálhatnak, és ez a helyieket sem nyugtatta meg. Van, aki már most elvitte a gyerekét rokonokhoz, mások aznap terveznek bezárkózni, és van, aki még az orvoshoz kapott időpontját is lemondaná, csak ne kelljen kimennie az utcára. A telepen pattanásig feszültek az idegek és rémhírek terjednek, pedig azt mondják, eddig semmi baj nem volt romák és nem romák közt. A jobbikos polgármester szerint Toroczkai csak arra várt, hogy újra kijátszhassa a cigánykártyát.” (Abcug)

És ha nem tudnánk, hogy ennek az egész félelemkeltésnek, agressziónak a célja pusztán annyi, hogy a Mi Hazánk kicsit láthatóbbá váljék a magyar politikai térképen, most messzemenő és teljesen felesleges elemzésekbe bocsátkoznánk. Esetleg még lehet arra jó, hogy a kormány – ha fellép az atrocitások ellen (már, ha lesznek atrocitások) – antifasiszta szerepben tetszeleghessen, közvetlenül az uniós választások előtt.

Ezért megy ez az egész. Nem másért, nem többért.

Ezek is rablók, haramiák, Dalton-félék, ezeknek is csak az érték kell.

Az érték most: a voks.

Azt rabolnák most Vadnyugaton szavakkal, Vadkeleten erőszakkal. Nem tudom, melyik a rosszabb.

A második csapás – Diplomáciai jegyzet

0

„Orbán céljain nem a néppárti reakciók változtattak, hanem az a felismerés, hogy ismét legyőzték. Meghiúsult az a terve, hogy az európai szélsőjobboldal vezére legyen. A posztra ugyanis – Orbánt leelőző esélyekkel – egy másik politikus jelentkezett be, s az maga Salvini.”

A napokban megjelent egy sok tekintetben rendkívül érdekes interjú, a volt szlovák miniszterelnökkel, Mikuláš Dzurindával , melyben a politikus néhány jellemző részletet mesélt el arról a politikai értekezletről, amely március 20-án zajlott le a Brüsszelben, s melyen végül felfüggesztették a Fidesz néppárti tagságát. Dzurinda szerint ezen az értekezleten Orbán Viktor „mint oroszlán harcolt” azért, hogy a Fideszt ne zárják ki az Európai Néppártból (EPP).

Azért érdekes ez a megállapítás, mert gyakorlatilag mindenki arra számított: Orbán készakarva küzd azért, hogy pártját kizárják, s hogy később – immáron az EPP-t tekintve legfőbb ellenfélnek – szétszakítsa a pártcsaládot. Ezt követően pedig a hozzá hasonló szélsőségesekkel – van belőlük elég az EPP-ben – létrehozzon egy szélsőjobboldali alternatívát, mely meg kívánja akadályozni az Európai Unió további integrációját, elsőbbséget kíván adni a nemzetállami szerepkörnek, s a nyugati liberális demokráciák helyett egy illiberális állameszmét kíván követni. Az orosz orientációról most nem is beszélve, de az is szorosan idetartozik.

Sokáig nem volt magyarázat arra, hogy mi volt az, ami Orbánt más belátásra bírta, s inkább az EPP tagságot választotta a pártcsalád elhagyása helyett, miközben legszűkebb környezete, beleértve az őt Brüsszelbe elkísérő Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert és Rogán Antalt, úgy tudta, hogy március 20-tól a Fidesz már az EPP-n kívüli élet örömeit fogja élvezni, annak totális illiberalizmusával és szélsőségeivel. Nyilvánvalóan ez volt Orbán első európai veresége.

A választ a dilemmára április 8-án kaptuk meg, amikor mindenki meglepetésére Orbán nem vett részt az európai szélsőjobboldali pártok milánói csúcstalálkozóján – annak ellenére, hogy egy héttel korábban, mint az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini bejelentette: Orbán is ott lesz, s előrehaladt tárgyalások folynak arról, hogy Marine le Pen és Jarosław Kaczyński is jelen legyen.

Végül egyikük sem jelent meg, de meglehet, a három politikus távolmaradásának különböző okai voltak. Végül is Le Pen és Kaczyński nem kockáztatott volna túl sokat a megjelenéssel, elvégre pártjuk nem tartozik az EPP-hez. Orbán Viktor azonban annál többet. Az április 8-át megelőző napokban egymást érték a – lényegében sértegetés-szintű – nyilatkozatok, amelyekkel az európai konzervatívok elhatárolódni igyekeztek Orbántól. Manfred Weber az EPP csúcsjelöltje a bizottsági elnöki posztra odáig ment, hogy kijelentette: ha a Fidesz szavazatain múlik az ő megválasztása, akkor köszöni szépen, de nem kér belőle. A milánói csúcsot megelőző egy hét maga volt a látványos vesszőfutás a magyar miniszterelnök számára; valamennyi korábbi terve dugába dőlt, s elkezdtek róla úgy beszélni, mint egy körözött haramiáról.

Ám Orbán céljain nem az EPP-s reakciók változtattak, hanem az a felismerés, hogy ismét legyőzték. Meghiúsult az a terve, hogy az európai szélsőjobboldal vezére legyen. A posztra ugyanis – Orbánt leelőző esélyekkel – egy másik politikus jelentkezett be, s az maga Salvini

  • Az olasz politikus európai státusza egyértelmű, nem úgy, mint Orbáné. Ő eleve a szélsőjobboldalra pozicionálta magát vezető politikusként, hiteles tehát azok körében, akik mindent megtennének az Európai Unió integrációja ellen, míg Orbán kezét továbbra is megköti az EPP-tagság, még ha azt bizonytalan időre fel is függesztették.

  • Salvini nem használódott még el annyira az európai küzdőtéren; elég megnézni a nemzetközi sajtót: veszélyesnek tartják, de nem kiszámíthatatlannak, sőt Orbánnal szemben még árulónak sem.

  • Salvininak legitim érvei vannak, hogy követelje: találjanak európai szintű megoldást a migrációs problémára, Orbán viszont – mindenki által láthatóan – csak az unió bomlasztására használja, sőt tetézi a krízist, ráadásul megtagadva mindennemű partneri szolidaritást.

  • És ami a legfontosabb: Salvini mögött egy 60 milliós Olaszország áll, míg a 10 milliós Magyarország nem igazán tényező ahhoz, hogy Orbánt európai politikai nívóra emelje, még ha a – jobbról és balról egyaránt átkokkal illetett – szélsőjobboldalon is.

Nagy kérdés Orbán számára, hogy miként tovább?

  • Azzal, hogy igyekszik visszatáncolni az Európai Néppártba elszállt az a lehetősége, hogy a néppárt ellenében nyerjen nagyot a május 26-i európai választásokon.

  • Olyan megalázó gyanakvás veszi körül, amelyhez hasonlót az uniós pártközi politikában eddig senki sem tapasztalt.

  • Orbán, ha a legcsekélyebb gyengeséget mutatja, épp EPP-s párttársai fogják kilökni maguk közül, ha nem teszi magát nélkülözhetetlenné egy túlnyert uniós választási eredménnyel.

  • Ha most látványos hátraarcot csinál, miként tudja majd pacifikálni fideszes hátországot és radikálisait, akikkel az elmúlt egy évben sikerült elhitetni, hogy az Európai Néppárt vezetői a legjobb esetben a baloldal „hasznos idiótái”, ráadásul megrögzött liberálisok.

Rendkívül érdekes feladvány és láthatóan megoldhatatlan helyzet ez a magyar miniszterelnök számára, akinek ráadásul csak most kell igazán szembenéznie az uniós pénzekkel kapcsolatos elszámoltatással, s az Egyesült Államok haragjával az orosz érdekek kiszolgálása miatt, melynél a Putyin- és KGB/FSB-hátterű Nemzetközi Beruházási Bank magyarországi megjelenése tűnik az utolsó cseppnek a megtelt pohárban.

Ara-Kovács Attila

Alkotmányossági vizsgálat a német AfD ellen

0

Alkotmányvédelmi hivatali vizsgálat indult a német szélsőjobb vezető pártja, az AfD ellen. Azt akarják megtudni, veszélyezteti-e a demokratikus rendet a szervezet.

Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vizsgálatot indított az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland (AfD) ellen, hogy kiderítse, vezetőinek szélsőséges nyilatkozatai veszélyeztetik-e a liberális demokráciát és az ezt garantáló alkotmányt – tudatta a hivatal. A nemzetbiztonsági szolgálatot az aggasztja elsősorban, hogy a nép-nemzeti irányzat

támogatja a gyűlöletbeszédet egyes kisebbségekkel szemben.

Ide tartoznak a zsidók és a muzulmánok is.

A BfV a szélsőjobboldali párt két szervezetét kívánja intenzíven megfigyelni: az egyik a Thüringiában működő Szárny csoport, melynek nézetei igen közel állnak a nemzetiszocializmushoz, mely csődbe vitte Németországot. A másik a párt ifjúsági szervezete, ahol szintén sok szélsőjobboldali radikális nézet kap teret.

Az AfD a menekültválság idején vált Németország egyik nagy pártjává, jelenleg 92 képviselője van a Bundestagban. Legutóbbi összejövetelükön meghirdették a kilépést az Európai Unióból. A Bundestag többi pártjai helyeselte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését.

Horst Seehofer belügyminiszter, aki korábban a bajor CSU vezéreként nem sietett elítélni az AfD szélsőséges nézeteit, most támogatásáról biztosította az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését. A Németországban élő zsidók szervezete is helyesli a vizsgálatot a párt ellen. A szervezet vezetője szerint

„ez jó irányba tett lépés”.

Az európai parlamenti választásokon, melyeket májusban rendeznek meg, az AfD Németország első pártja akar lenni, hogy sarokba szoríthassa a mérsékelt CDU-CSU-szociáldemokrata kormányt Németországban.

Orbán, az európai szélsőjobb hőse

Orbán Viktor, Magyarország rasszista furunkulusaként támadást indított a demokrácia ellen, ám az Európai Néppárt ingadozik a szankciók és az időhúzás között. Ez azonban csak azt mutatja, hogy válságba került a jobboldal, amely sóbálvánnyá vált a populizmus láttán – írja a Le Monde.

 

Az Európai Parlament ugyan elítélte a magyar kormányt, de a miniszterelnök azóta is elrontja az EPP mindennapjait. Sőt, nem elégszik meg a provokációval: azt tervezi, hogy fenekestül felforgatja a pártcsaládot, a konzervativizmus, a kereszténység és a szuverenitás nevében. A luxemburgi Frank Engel azt mondja azonban, hogy a Néppárt ez semmiképpen sem engedi meg, a Fidesznek semmi keresnivalója sincs a soraikban. Közölte is a magyar politikussal, hogy az ő színeikben szó sem lehet kampányról Soros, Brüsszel és az állítólagos nemzetközi összeesküvés ellen. De Orbán mára az európai szélsőjobb hőse lett, a jobboldal számára pedig érinthetetlen.

Magyarországon az utóbbi években eurómilliókat sikkasztottak el Orbán közeli körök, de az igazságszolgáltatás oda se figyel rá. Az EP Költségvetési Bizottságának vezetője, Gräßle, aki tényfeltáró úton Felcsúton is megfordult, elárulja, hogy ő már nem bízik semmiféle eredményben, mert a magyar hatóságok megalázták őket, az ügyészségtől nevetséges válaszokat kaptak. Mindezek dacára minden jel arra utal, hogy a Fidesz továbbra is a Néppárt tagja maradhat. Schöpflin György arról beszél, hogy a miniszterelnök bizonyosan fel akarja tartóztatni a pártcsalád balra tolódását és szorgalmazza Kelet-Európa nemzeti egyenjogúsítását, miután az imperialista nyugat gyarmatosította. Ez a legfőbb feladat, a demokrácia csak utána következik – mutat rá. Az EPP vezetői ugyanakkor nem akarják a kizárással azt a benyomást kelteni, hogy a bevándorlás-ellenes vonalat torolják meg, amikor ez utóbbi felfogás egyre jobban terjed a kontinensen. Egy konzervatív EP-képviselő azt bizonygatja, hogy a migráció ügyében Orbán nyerte meg az ideológiai háborút.

Merkel meggyengült és bár egyáltalán nem szereti magyar kollégáját, szokásához híven nem kíván frontálisan megütközni vele. Orbán fellélegezhet, migrációs politikája feledteti egyéb túlkapásait. A kérdés, hogy a Néppárt mennyire tudja leplezni megosztottságát a hét közepén esedékes kongresszusig. Daul elnöke pro forma előirányozta, hogy Helsinkiben határozatot hoznak a jogállamról és a konzervatív értékekről. De az egyik forgalomban lévő tervezet csak igen általános megfogalmazásokat tartalmaz. Egyetlen utalás sincs benne bármelyik tagállamra, vagy annak vezetőjére vonatkozóan. Viszont igen diszkréten megemlíti a tanszabadságot, ami mögött a CEU van.

Le Monde/Szelestey Lajos

Trump a piromán, aki most tűzoltót játszik

0

Az elnök nem tehet úgy, mintha a fejleményeknek semmi közük nem volna uszító szavaihoz. A pokolgépek gyártója a politikus lelkes hívének számít, a másik gyanúsítottról pedig tudni lehet, hogy a zsidók radikális, szélsőjobbos gyűlölője.

Ez a hét rettenetes volt Amerika számára – írja a Die Welt: először jöttek a csőbombák, majd a pittsburgh-i tömeggyilkosság, de voltaképpen csak annyi történt, hogy beérik a Trump által elvetett gyűlölet. Az elnök nem tehet úgy, mintha a fejleményeknek semmi közük nem volna uszító szavaihoz. A pokolgépek gyártója a politikus lelkes hívének számít, a másik gyanúsítottról pedig tudni lehet, hogy a zsidók radikális, szélsőjobbos gyűlölője. Ettől persze a Fehér Ház lakóját még nem lehet felelőssé tenni, ha egy zavarodott fejű figura fegyvert ragad. De Trump az a piromán, aki most cinikus módon a tűzoltót alakítja. Hiszen az utóbbi években szalonképessé tette az uszítást bizonyos népcsoportok, így a spanyolajkúak és a muzulmánok ellen. Zsidóellenes jelképekkel csak kódoltan élt a két évvel ezelőtti kampányban. Ám szakértők megállapították, hogy minden elődjénél jobban mozgósította és mozgósítja a szélsőségeseket. Nagyon jól látszik ez, ha megnézzük, miket mondott Soros Györgyre.

Nem kétséges, hogy az elnök megváltoztatta a társadalmi légkört és így már nem számít tabunak a gyűlölet bizonyos csoportokkal szemben, ami felvillanyozza a szélsőjobbot. Ily módon nem csoda, hogy az elmúlt években élesen emelkedett a zsidók és muzulmánok ellen elkövetett gyűlölet bűntettek száma. És akkor még nem beszéltünk a terrorcselekményekről. Kár volna a politikus részéről, ha másokra vagy a sajtóra próbálná meg rátolni a felelősséget, amiért a társadalomban elharapózott a gyűlölet. Érdemes volna inkább alaposabban a tükörbe néznie – mutat rá a konzervatív lap.

Die Welt/Szelestey

Az európai szélsőjobb Bannon helyett Orbán felé húz

0

Steve Bannon nagy figyelmet keltett bejelentésével, hogy alapítványt hoz létre Európában Mozgalom néven a jobboldali populisták megsegítésére, de azóta nemigen történt semmi – írta a külföldre sugárzó német közszolgálati műsorszóró, a Deutsche Welle a honlapján. Éppen egy különösen fontos célcsoportjánál nagy a csend: a nemzeti populisták által kormányzott kelet-európai államokban.

Bannon Mozgalma a V4 sajtójában eddig gyakorlatilag nem volt téma, legalábbis a prágai várban hétfőn tett látogatásáig, ahol persze közös fotók is készültek, többek között a német AfD embereivel, és ezeket ki is tették a közösségi oldalakra. Úgy tűnik, a fő cél az volt, hogy újra a lapok címoldalára kerüljenek.

A jelek szerint a Helsinkiben tartott Trump-Putyin csúcs óta a közép-kelet-európai jobboldali nemzetiek elhúzódtak amerikai társaiktól. Ez különösen áll Varsóra, amely gyanakvással szemléli az amerikai-orosz közeledést.

„Orbán jelenleg olyan benyomást kelt, hogy egyetlen személynek, neki kell létrehozni az együttműködést Marine le Pennel, és mindenekelőtt Matteo Salvinivel. Ebben inkább zavaró lenne Bannon közreműködése. Nem kizárt, hogy

az amerikai ideológus budapesti kapcsolatai egyébként sem annyira intenzívek, mint sokan gondolják.

Fő budapesti kulcsembere, Schmidt Mária, a miniszterelnök bizalmasa, a kommunista rezsim kelet-európai és magyarországi bűneit bemutató Terror Háza múzeum vezetője. Ő hívta meg Bannont egy Európa jövőjéről tartott konferenciára, és a hírek szerint 20 ezer eurót fizetett neki az előadásért. Bannon magyarországi embereivel kapcsolatban több forrás állítja, hogy azok mindenekelőtt Gorka Sebestyénhez, Trump volt asszisztenséhez köthetők” – írta a szerző.

A Mozgalom egyébként nem akkor alakult, amikor Bannon ezt bejelentette, hanem 2017-ben hozta létre egy Mischaël Modrikamen nevű brüsszeli ügyvéd, a Parti Populaire elnevezésű, kicsiny, de országos szélsőjobboldali párt vezetője, aki maga kereste a kapcsolatot Bannonnal. Modrikamen szerint

a Mozgalom célja a populista erők koordinálása és a közös álláspontok kialakításának elősegítése.

Előbb csak Európára összpontosítanak, de később talán világszerte fellépnek majd. A pénzt Modrikamen magánszemélyek adakozásából várja. Egyelőre nem világos, hogy hajlandó-e bárki pénzt adni a Mozgalomnak.

A belga ügyvéd szerint a pénzt majd Bannon szedi össze, és a témáról egyelőre nem beszélnek. Bannon most újra megpróbál a figyelem középpontjába kerülni, mint hétfőn Prágában, és ez a potenciális adakozókat megcélzó reklámnak tűnik.

„Közben Európában

egy kelet-európai tesz különösen sokat a szélsőjobboldali célért: Orbán Viktor

magyar miniszterelnök. Legutóbb az Európai Parlamentben mutatta meg magát a Sargentini-jelentésről szóló szavazás előtt, szidalmazva a képviselőket. A felvetéseket kivétel nélkül kitaláltaknak és hazugoknak minősítette, és leszögezte, hogy Magyarország továbbra sem fogad be senkit. Beszédével reklámot csinált a jobboldali populista politikának és az illiberális európai társadalomról szóló eszméinek. És ehhez összehasonlíthatatlanul nagyobb színpadja volt, mint Bannonnak” – írta a szerző.

Nyert, de mégis vesztett a svéd szélsőjobb

0

A szavazatok 28,4%-ával a legerősebb maradt a baloldali Svéd Szociáldemokrata Párt a vasárnapi választásokon, de előretörtek a szélsőjobb Svéd Demokraták, 17,6%-ot vittek. 

Rossz hír azonban a demokraták és a szélsőjobb előretörése miatt Európa-szerte aggódók számára, hogy a jelek szerint ismét kisebbségi kormánya lesz Svédországnak. Ugyanis sem a jobboldali sem a baloldali koalíció nem ért el a többséget. Jó hír, hogy a választások előtt minden párt előre elzrkózott attól, hogy koalícióra lépjenek a szélsőjobbal.

A szociáldemokraták, a Zöldek és Baloldali Párt együttesen szereztek 40,6 százalékot, az ellenzéki középjobb Szövetség pedig 40,3%-ot. Ez utóbbi vezető ereje a második legerősebb erő, a Mérsékeltek, amely 19,8%-kot vitt.

Stefan Lofven, a szociáldemokraták elnöke máris kormányalakítási tárgyalásokra hívta a „decens” ellenzéket.

A Euronews tudósítása a pártok első kommentjeiről itt nézhető meg.

Bannon csak belső használatra

A Schmidt Máriához tartozó Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szervezésében, Európa jövője címmel nemzetközi konferencia van folyamatban a Várkertben. Erre a Guardian tudósítója után még néhány, nem kormányközeli lap munkatársát sem engedték be, helyhiányra hivatkozva. Egyébként is – volt a megnyugtató indoklás – élőben mindenki nézheti a konferencia honlapján az eseményeket. Nos, csak a konferencia egyetlen érdekes része előtt szakadt meg az élő közvetítés.

Emiatt a széles magyar közvélemény közvetlen és hiteles forrásból nem értesülhet arról, hogy mi is a mondanivalója a meghívott Steve Bannonnak, Trump amerikai elnök egykori legközelebbi tanácsadójának. A tengeren túli szélsőjobb rasszizmusát nyíltan vállaló fenegyereke egyébként azért volt kénytelen hónapokkal ezelőtt megválni Fehér Házbeli munkahelyétől, mert az elnök lánya, Ivanka és annak szintén főtanácsadó férje, Jared Kushner megfúrta.

Steve Bannon nemcsak Budapestet tisztelte meg jelenlétével, hanem egy nappal korábban Prágát is.

Ott nem egy kormányközeli alapítvány, hanem egy fegyvergyártó cég állta a költségeket.

Az Átlátszó prágai munkatársának jóvoltából betekintést nyerhetünk Bannon ottani mondandójába, ha már a hazairól lemaradtunk.

Az ottani konferenciának a címe Mi is történik Amerikában volt.

A Fehér Ház egykori fő ideológusa egyébként kedveli az európai túrákat, hiszen két hónappal ezelőtt Franciaországban, Olaszországban és Svájcban tartott előadásokat.

Magyarországgal ellentétben Csehországban az amerikai vendéggel interjút készíthetett az egyik cseh ellenzéki hírportál, a cseh közszolgálati televízió, és több, a cseh miniszterelnök érdekeltségébe tartozó napilap is.

Bannon néhány Prágában kifejtett érvelése:

Európában és Amerikában forradalom zajlik, amit ő személyesen segít a Fehér Házon kívül… „Ez a gazdasági nacionalizmus azért működik, mert olyan vállalkozásokat kezdtünk el támogatni, amelyek az Egyesült Államokban értékesíti termékeit.”

„Európának most már saját lábára kellene állni, mert az USA nem állhatja a számlát minden egyes világban történő konfliktusért.”

Bannon szerint Merkel a 21. század legkártékonyabb, legarrogánsabb és e század történelmében a legalacsonyabb pontszámmal értékelt politikusa lesz. Hozzátette: ezt az értékelést Merkel nem csak migrációs politikájának köszönheti.

„Nem Oroszország fenyegeti legjobban Európát”… mert:

„Egyiptom összeomlása miatt Európa pánikba kerülhet”.

Az amerikai helyzetről:

Az ellenzéki Aktualne.cz hírportál először az idei kongresszusi választási esélyekről kérdezte Bannont, vajon mi történik, ha a demokraták nyernek. A volt tanácsadó szerint, ha ez bekövetkezik, a demokraták még aznap elindítják az impeachment eljárást, mivel más nincs Trump ellen a kezükben. A tanácsadó az őszi választásokat ezért egy népszavazásnak tartja Donald Trump visszahívásáról, hiába fognak a választási listákon más egyéni jelöltek nevei szerepelni.

A kisebbségek tartanak az új ukrán milíciától

0

Nemzeti Milícia a neve annak a paramilitáris alakulatnak, amely a rendteremtésre esküdött fel Ukrajnában. Elődje az az Azov zászlóalj volt, amely nacionalista önkéntesekből toborozta a híveit, és az orosz fronton harcolt 2014-ben a helyi milíciák ellen a Don-medencében.

Az egyenruhában masírozó, többnyire fiatal emberekből álló alakulat január végén egy 600 fő részvételével tartott, látványos aktus keretében arra esküdött fel, hogy megtisztítja Kijev utcáit az alkoholtól, a drogtól és a szerencsejátéktól.

Az új szervezetet szóvivője bejelentette, hogy már egy éve működik a Nemzeti Milícia, de önkéntes tagjai most esküdtek fel a szolgálatra. Hozzátette, hogy együttműködnek a hatóságokkal, de ha kell, önállóan is közbelépnek, ha a rendőrség nem tesz eleget rendfenntartói feladatának.

Нас багато. Ми не боїмося застосувати Силу, аби встановити на вулицях Український Порядок!

Közzétette: Національні Дружини – 2018. január 28.

A jogvédő csoportok viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a szervezet az Azovhoz köthető, és az ukrán nacionalisták eszményképüknek tartják Sztyepan Banderát, aki a második világháború idején a nácikkal is együttműködött, ezért kérdés, hogy kik ellen is lépnek majd fel az önkéntes rendfenntartók.

Az ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov bejegyzést tett közzé a minisztérium honlapján arról, hogy egyedül a nemzeti gárda, a hadsereg és a rendőrség hivatott rendet tartani Ukrajnában, és alternatív katonai szervezeteket nem engednek az utcára. Az aggódó polgárokat más fórumokon azzal akarták megnyugtatni, hogy a szervezet tagjai nem viselnek fegyvert maguknál.

Merkel harca a német egységért

0

Sokan attól tartanak, hogy egy esetleges új választásokon még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.

A német koalíciós tárgyalások összeomlása nem csupán a németek számára politikai probléma, hanem súlyos bizonytalanság időszakát ígéri egész Európának és a Nyugatnak. Angela Merkel Németországát a prosperitás és a stabilitás világítótornyának, a liberális nemzetközi rend megingathatatlan védelmezőjének tekintették Európában, amelyet megrázott a Brexit, Donald Trump megválasztása, a demokrácia visszaesése Lengyelországban és Magyarországon, az orosz beavatkozás és sok minden más. Most egyszerre csak új választások kiírásáról van szó, esetleg a Merkel utáni korszak kezdetéről. A szeptemberi választások megmutatták, hogy Németország minden gazdasági ereje ellenére szintén sebezhető a nyugaton végig söprő, megosztó szociális erőktől. A szavazati arányokat különösen az egykori Kelet-Németországban a szélsőjobb AfD felé mozdította a 2015-ös menekültválság is, amikor Merkel nagy kurázsival megnyitotta Németországot egymillió menekült számára. Merkel konzervatív kereszténydemokratái nyerték ugyan a legtöbb szavazatot, de koalíciós partnerük, a szociáldemokraták visszaestek. Ezért hátat fordítottak a koalíciónak, és emiatt Merkel két kisebb párttal – a zöldekkel és a liberálisokkal – kényszerült egyezkedni. Christian Lindner, a liberálisok vezetője állt fel azzal, hogy „Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni”. A szociáldemokraták még nem mutattak készséget arra, hogy újra szövetkezzenek az uniós pártokkal. Akárhogyan is van, Németországra és a Nyugatra a súlyos bizonytalanság időszaka vár számos fronton, ahol Berlin 12 éven át vezető szerepet töltött be: a menekültek kérdésében, a brexit-tárgyalásokon, Emanuel Macron ambiciózus elképzeléseivel kapcsolatban, az Amerikához, Törökországhoz, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatok és a görög államadósság terén. A derűlátók Németországban és az EU-ban az esetleges új választásokban esélyt látnak arra, hogy színre lépjen a vezetők egy új generációja, amely friss dinamizmussal tölti fel Németországot. Mások attól tartanak, hogy még a mostaninál is több szavazatot szerez a szélsőjobb, és hogy olyan új vezetők jelennek meg, akik nem akarnak kockázatokat vállalni, és nem akarják követni Merkelt a menekültek kérdésében. És ott van még az a lehetőség is, hogy Merkel megerősödve kerül ki az ismeretlennel való találkozásból. Most fenntartja jellemző pragmatizmusát, és azt ígéri, hogy „megtesz minden lehetségest, hogy biztosítsa: az országot jól kormányozzák a következő nehéz hetekben”.

(The New York Times)

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!