Kezdőlap Címkék Szavazati jog

Címke: szavazati jog

Visszás??

A hvg.hu-n olvasom: „Bár Fekete-Győr nem fejtette ki hosszasan, a DK kapcsolata valóban visszás a határon túli magyarsággal: tulajdonképpen egyedüliként szeretnék elvenni a szavazójogukat, 2018-ban Gyurcsány Ferenc a kampányban is felhasználta a témát.”

Ezzel a saját, a szerkesztők által írott mondattal zárta a hvg.hu azt az anyagát, amelyben Fekete-Győr András Momentum-elnök egy kijelentésével szembesíti a DK-s Arató Gergely kommentárját. Fekete-Győr a következőt mondta az Azonnalinak adott nyilatkozatában: „Van olyan párt ebben a hatpárti koalícióban (…), a DK, ami nem a legjobb barátja a határon túli magyarságnak. A DK ebben engedett az ötpárti többségnek. (…) Az európaiság és az eurozónához való csatlakozás kérdésében a Jobbik tett gesztust a többség felé.”

Arató viszont a következőt írja erről a Facebook-oldalán: „Sokan kérdeztétek azt, hogy mi igaz Fekete-Győr András állításából, hogy az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy támogatják a határon túli magyarok szavazati jogát, és erre az ötpárti többség kényszerítette rá a DK-t.

Mivel én vezetem a közös programot előkészítő hatpárti bizottság munkáját, határozottan állíthatom, hogy a közös ellenzéki programalkotó tárgyalásokon nem született ilyen döntés, kicsit csodálkozunk, hogy honnan vette ezt Fekete-Győr András. (…)

Abban is téved Fekete Győr András, hogy a DK nem barátja a határon túli magyaroknak. Továbbra is azt valljuk, hogy a segíteni kell a határon túli magyarokat abban, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, ezt a DK programja is rögzíti. A közös kormányzás alapelveinek a nemzetre vonatkozó szövegére éppen a DK tett javaslatot. A szavazati jog kérdésével ez a közösen elfogadott dokumentum nem foglalkozik.”

Arató Gergelytől eltérően én persze nem tudom, hogy mi és hogyan történt a hat pártnak az alapelvekről szóló tárgyalásain, sőt Fekete-Győrtől eltérően engem nem is tájékoztatott erről senki, csak a közreadott dokumentumot olvastam, és abban valóban nincs szó a határon túliak szavazati jogáról, mint ahogy egyébként az euró bevezetéséről sem.

Engem elsősorban az zavar, hogy a hvg.hu szerkesztősége minősíti „visszásnak” a DK kapcsolatát „a határon túli magyarsággal”, így általában, és nem annak szervezeteivel, illetve Fekete-Győrnek az a véleménye, hogy a DK „nem a legjobb barátja a határon túli magyarságnak”.

Én, aki kezdettől fogva elleneztem, hogy az Orbán-kormányok közjogi köteléket hoztak létre a szomszéd országokban élő magyar személyek és a magyar állam között előbb a státustörvénnyel, majd az állampolgársággal és a szavazati joggal, nem fogadom el, hogy kevésbé lennék barátja a határon túl élő magyaroknak, mint Orbán Viktor vagy Kövér László. Ők a kisebbségben élő magyarokat kihasználják a maguk politikai céljainak tárgyaként, míg én SZDSZ-es képviselőként is annak voltam, és a DK-ban is annak vagyok részese, hogy a magyar állam és a magyar társadalom támogassa anyanyelvű oktatásukat, kulturális életüket, amitől ők egy másik, szomszédos államban is magyarokként élhetnek teljes életet.

Nem fogadom el, hogy valaki a közjogi kötelék helyeslését tekintse a kisebbségben élő magyarokhoz fűződő „barátság” kritériumának.

Tudom, azok a kisebbségi magyar politikusok, akik politikájukat a Fideszéhez kötötték, ezt gondolják, más kisebbségi magyar politikusok azonban nem, s számosan kifejezetten szerencsétlennek tartják ezt, nem is veszik fel a magyar állampolgárságot, nem vesznek részt a magyarországi választásokon, miközben elismerten elkötelezett harcosai a kisebbségi magyar közösségek ügyének.

A Momemtumot létrehozó barátaink azzal a törekvéssel léptek be a politikába, hogy olyan demokrácia legyen Magyarországon is, mint amilyet Nyugaton látunk.

Egyetértek ezzel a törekvéssel, engem is ez vezet a politikában. Abban a nyugati világban, amelyet ők követendő példának tekintenek, mint ahogy én is, vannak kisebb és nagyobb létszámú „határon túli” kisebbségek, szabad nyelvhasználattal, anyanyelvi oktatással és kulturális intézményekkel, de ott nem ismerik az „anyaországhoz” fűződő közjogi köteléket.

Kár, hogy ebben a kérdésben a Fidesz 2004 óta képviselt, a Patrubány Miklós-féle Magyarok Világszövetségétől átvett álláspontját követi az ellenzéki pártok többsége, s nem azt a gyakorlatot helyesli, mely a nyugati demokráciákban általános.

Bréking nyúz, 2018. november 14. – Tudósítás a másik valóságból

1

A francia kormány cenzúrázza a Facebookot, Macron erről korábban négyszemközti megbeszélést folytatott Mark Zuckerberggel. Szavazati jogot adna a migránsoknak a svéd szociáldemokrata párt. Ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban.

A francia kormány emberei az első külső cenzorok a Facebook történetében

Emmanuel Macron még korábban négyszemközti megbeszélést folytatott a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel. Az egyeztetés eredményeiről most hétfőn számolt be a francia elnök, a fejlemények pedig aggasztóak.

Macron a kezdeményezést „okos szabályozásnak” nevezte, és a jövőben hasonló módon szeretne eljárni a Google-lel, az Apple-lel, valamint az Amazonnal kapcsolatban is. Hogy mi számít majd rasszistának vagy bántónak? Azt majd a francia titkosszolgálat eldönti. (888: Macron és Zuckerberg együtt cenzúrázhatja a Facebookot)

A svéd baloldal is migránssimogató 

Szavazati jogot adna a bevándorlóknak a svéd baloldali, szociáldemokrata párt. Javaslatuk szerint ugyanolyan jogok illetnék meg a migránsokat, mint a született svédeket. A szakértő szerint ezzel szavazókat akar szerezni magának a folyamatosan gyengülő baloldal. Eközben már Svédországban is megalakulóban van egy iszlám párt. (Tv2 Tények: Migránsoknak adnának szavazati jogot)

Botkát felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy

Elfáradt, rutinból dolgozó baloldali városvezetés, hűtlen kezelésért börtönre ítélt Botka-bizalmasok, az elszalasztott lehetőségek miatt zúgolódó bal- és jobboldali elit, baloldali korrupciós ügyekben fuldokló Szeged, és egyre aktívabb helyi jobboldal.

„Lacit felőrölte a hatalom és a rengeteg sötét ügy. Fogyatkoznak körülötte az emberek, mert mindenki benne van valamilyen zűrös sztoriban. Ujhelyi is jobban tenné, ha visszavonulna végre a rengeteg pénzével. Laciknak az se tett jót, hogy az MSZP élén pillanatokon belül megbukott. Mi, szegediek nem is néztük jó szemmel, hogy akkor itt hagyott minket, majd amikor belebukott a miniszterelnök-jelöltségbe, visszajött a városba. Ha ló nincs, a szamár is jó?” – kérdezte az MSZP-szavazó szegedi ismerős. (Origo: Megrogyott a szocialista vezetés Szegeden)

Megtartani a szavazati jogot, de megszüntetni a megkülönböztetést

A napokban egy vajdasági magyar ellenzéki tömörülés (Magyar Mozgalom) szervezésében nemzetpolitikai tanácskozás volt Palicson 5 magyarországi párt részvételével (MSZP, Jobbik, Liberálisok, Együtt, LMP). Tulajdonképpen a meghívottak közül csak a Fidesz-KDNP és a DK nem képviseltette magát. Interjú Szabó Vilmossal, az MSZP nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusával.

 

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy nemzetpolitikában ők képviselik a két végletet? Vagy árnyaltabb a kép?

Árnyaltabb a kép. Hadd kezdjem azzal, hogy a Magyar Mozgalom rendezvényét példaértékűnek tekintem. Fontos lenne, hogy több hasonlóra is sor kerüljön a választási kampányban. Annak örültem volna természetesen, ha minden meghívott képviselteti magát, és vállalja a közös, nyilvános megmérettetést. Sajnos nem ez történt. A FIDESZ-KDNP és a DK távolmaradásából azonban nem következik az, hogy a nemzetpolitikában a két végletet képviselnék. A nemzetpolitika lényeges részkérdéseiben vannak végletes álláspontjaik.

Alapvető kérdésekben (támogatáspolitika, szavazati jog) egyetértés volt-e a résztvevők között?

A fórum talán legpozitívabb tapasztalata az volt, hogy a résztvevők az alapvető kérdésekben nem a meglévő eltérésekre, különbségekre koncentráltak, hanem azokra a pontokra, amelyekben hasonló és egymáshoz közelálló a megközelítésük. A támogatáspolitikánál egyértelmű volt mindenkinél a jelenlegi kormány gyakorlatának a kritikája és a változtatás igénye és szándéka egy új kormányzat esetén. Abban is egyetértés volt, hogy az új támogatáspolitikát az érintettek között széleskörű vitának és egyeztetésnek kell megelőzni. Én azt is elmondtam, hogy a MÁÉRT ülésén kellene a közös álláspontot elfogadni.

A szavazati jogot illetően minden résztvevő annak megtartását képviselte. Érdemes lenne ugyanakkor az eddigi tapasztalatokat közösen megvizsgálni, értékelni és ahol szükséges, változtatni.

Azt a megkülönböztetést, ami ma a levélben történő szavazást illetően a határokon kívül élő és dolgozó magyar állampolgárok között van, biztosan meg kell szüntetni.

Vegyük sorjába, hogyan is áll az anyaország a külhoni kisebbségekkel. Kezdjük talán a legnépesebbel: úgy tűnik, hogy több évtizedes önálló politizálás után, az RMDSZ is beállt a Fidesz szekértáborába, letérve a Markó Béla fémjelezte irányvonalról. Ez szükségszerű volt?

Az MSZP korábban sem minősítette – ma sem teszi -, hogy a külhoni magyar kisebbségi pártok, szervezetek milyen belső politikát folytatnak, milyen viszonyt ápolnak az anyaországi pártokkal. Az elemi kérdés, hogy a mindenkori magyarországi kormánnyal jó kapcsolatban kell lenniük.

Az RMDSZ és a FIDESZ együttműködésében meghatározó az, hogy ugyanahhoz a nemzetközi pártcsaládhoz tartoznak. A kétoldalú kapcsolataikat illetően ugyanakkor a nyilvánosság számára is jól érzékelhető volt, hogy 2014 után a FIDESZ viszonyulása is jelentős mértékben pozitívan változott az RMDSZ irányában.

Felvidéken mintha állandósultak volna az erőviszonyok. A többnemzetiségű Híd-Most rendre megelőzi a Magyar Közösség Pártját a választásokon és parlamenti-, sőt kormánytényező Szlovákiában. Viszont a magyar kormány Bugár Béláékkal nem áll szóba, az MKP-t viszont támogatja. Egy magyarországi kormányváltás után – és amennyiben az MSZP ennek jelentős résztvevője lenne – hogyan változna meg ez a viszonyulás?

A magyar nemzeti közösségeknek kell eldönteniük, hogy mely pártot, érdekképviseleti szervezetet támogatnak és hatalmaznak fel arra, hogy képviseljék őket. Volt idő, amikor abban volt konszenzus, hogy a választáson mandátumokat szerzett pártokat a magyar kormányoknak is partnernek kell tekinteniük. A kétoldalú pártkapcsolatokban minden párt eldöntheti a saját viszonyulását.

Mi ehhez tartjuk magunkat ma is. Egy MSZP részvételével alakuló kormány tehát partnerként kezelné a Bugár Béla által vezetett Híd-Most pártot is.

Vajdaságban csak egyetlen párt, a VMSZ a Fidesz partnere. Méghozzá nem akármilyen, hiszen forintmilliárdok érkeznek Szabadkára. A legnagyobb gondot, a kivándorlást azonban ez sem lassítja le. Egy új magyar kormány ezen hogyan tudna változtatni?

A kivándorlás a térség egyik fő problémájává vált, minden nemzetet komolyan súlyt. Sokkal nagyobb gondot jelent ez nyilván a kisebbségek, így a magyarok számára. Vajdaságban drasztikus méreteket öltött az elmúlt közel egy évtizedben.

Egy új magyar kormány sem tudná ezeket a folyamatokat egy csapással megállítani, de egy átfogó programmal megkezdené a lassítását úgy az anyaországban, mint a magyar nemzeti kisebbségi közösségekben. Ebben – a közös érdekek alapján – partnerségre és szoros együttműködésre törekednénk a szomszédos országok többségi nemzeteivel is.

A kárpátaljai magyarok mostanában úgy kerültek reflektorfénybe, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció kampányt indított a magyarországi lakcím nélküli határon túliak szavazati joga ellen. Az ukrán nyugdíjas kezd szitokszóvá válni. Nem lehetne ezeket a kérdéseket másként megoldani?

A magyarságot határon belül és határon kívül megosztó, egymás ellen hangoló kérdéseket kormányon lévőknek és ellenzékieknek egyaránt el kellene kerülniük, különösen választási kampány idején. Én ezt tartom felelős politikai magatartásnak. Létező gondok, problémák nyilvános politikai kampányokban még sosem oldódtak meg.

A kárpátaljai magyarságot illetően az Ukrajnában elfogadott oktatási törvény kisebbségeket rendkívül hátrányosan érintő következményei váltak sorskérdéssé. Kormányzóknak és ellenzékieknek felelősségüknek és lehetőségeiknek megfelelően azon kell dolgozniuk, hogy ez a veszélyes helyzet megszűnjön.

És végül: Szabó Vilmos talán a legismertebb magyarországi nemzetpolitikus a határon túli magyarok körében, aki fáradhatatlanul tartja a kapcsolatokat a külhoniakkal. Valamikor a Duna Televízióban már hagyománnyá váltak a Szabó Vilmos – Németh Zsolt viták. Ezek azonban már régmúlt idők. 2018. áprilisa után hogyan képzeled el a politikai jövődet?

2014 óta az MSZP nemzetközi kapcsolataival, a magyar pártokkal történő együttműködéssel, nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozok szakpolitikusként. A nyilvánosság színpadától hátrébb léptem, de lényegében ugyanazt a munkát végzem, mint korábban. Ha erre 2018 áprilisa után is lesz lehetőségem, folytatom.

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

0

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében.

„A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

A MoMa szerint a határon túliak érdekérvényesítése ilyen módon jobban kifejezésre juthatna. „ Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit.”

„Többek között ezért is értettünk egyet a Közös Ország Mozgalom által szervezett Agórán a demokratikus pártok által elfogadott, majd az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslattal, amely ezt a kérdést a MoMa álláspontjával összhangban szabályozza” – emlékeztet a Modern Magyarország közleménye.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!