Készült egy mobilapplikáció, amely 25 kérdésre adott válasz alapján javasolja, hogy melyik párt nézetei állnak a legközelebb a felhasználóéhoz.
Közleményük szerint az applikációt „a magyar demokrácia iránt elkötelezett fiatalok” készítették, azzal a céllal, hogy segítsenek az embereknek pártot választani, illetve, hogy akik már tudják, kire szavaznak, ellenőrizhessék a választásukat.
A céljuk az, hogy minél több ember elmenjen szavazni.
Összesen 25 kérdést állítottak össze, a választáson induló pártok programjai és nyilatkozatai alapján. A válaszolóknak azt kell eldönteniük, hogy melyik állítással értenek egyet, melyikkel nem, és azt is, hogy mennyire fontos nekik a téma.
A kérdések többek között az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és a menekültválság témakörét érintik.
A költő Hazám! című versét olvassák fel közéleti szereplők, köztük például Karácsony Gergely, több ellenzéki képviselőjelölt, Iványi Gábor lelkész, Görgey Gábor író egykori miniszter és civil aktivisták.
Milyen ország az, ahol mindenki szeme láttára, senki elől el nem titkolva, központilag, kormányzati támogatással választási csalás készül?
Néhány héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenc elutazott az ukrán határhoz közeli Kispaládra, és egy videóban mutatta be, hogy van olyan romos ház, ahol 203 ukrán állampolgár volt bejelentve.
A DK elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be valamelyik magyar határmenti településre, hogy az itteni szociális ellátást megkaphassa, közülük sokan szavazni is fognak a vasárnapi választáson.
A RTL Klub híradója pedig most bemutatott egy olyan párt, akiknek a házába száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár van állandó lakosként bejegyezve. Olyan emberek, akiket a faluban még senki sem látott, és akikről a falubeliek tudni vélik, hogy biztosan szavazni fognak április 8-án.
Milyen ország az olyan, ahol ezt a központilag szervezett és felügyelt választási csalást maga a település polgármestere, Magyar Sándorné felügyeli, és annak a párnak, akinek a házába bejelenti a száznál is több ukrán magyart, közmunkát ígér?
Milyen ország az olyan, ahol a Nemzeti Választási Iroda, a rendőrség, az ügyészség úgy tesz, mintha semmi dolga nem lenne ezzel, nem indít hivatalból nyomozást az ügyben, szemet huny a csalás fölött, miközben mindenki látja, hogy nemcsak a lóláb lóg ki, de az egész ló is kifele kandikál.
Milyen ország az olyan, ahol a sajtó nyilvánossága sem elég ahhoz, hogy egy, a szemünk előtt zajló választási csalás kapcsán elinduljon a nyomozás, az elkövetőket és nem utolsósorban a megbízóikat felelősségre vonják és példásan megbüntessék.
Milyen ország az, ahol mindezek után a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság, a rendőrség, valamint az ügyészség illetékes vezetői még mindig a helyükön lehetnek?
Milyen ország az, ahol a mindenki számára nyilvánvaló csalás ellenére még nem hallgatták meg gyanúsítottként a település polgármesterét, akitől meg lehetne kérdezni, hogy a saját szakállára szervezi-e ezt az akciót, vagy magasabb helyről kapja hozzá az instrukciókat?
Milyen ország az, ahol a hatalom mindenkit hülyének néz, és az ellenzéki pártok asszisztálnak ehhez a gyomorforgató, gusztustalan szomorújátékhoz, azzal áltatva a normális életre vágyó választóikat, hogy 2018-ban leváltják a kormányt?
Egyre több olyan kampányfilm kerül fel az internetre, amelyben mindenkit arra buzdítanak, hogy menjen el szavazni. Az egyik legújabb Gyurcsány Ferenc hírhedt őszödi beszédét aktualizálta.
„Nem kell beszarni Orbán Viktortól” – a beszédnek többek között ez a részlete is elhangzik a videóban, amelynek fő üzenete:
„csak szavazz valakire.”
Az elmúlt napokban hasonló, szavazásra buzdító videókat tett közzé többek között a Comedy Central tévécsatorna is, amelyeket több tízezren osztottak meg.
Választani nem olyan nehéz ám!Kipróbálod?⃝ megnézem Bödőcs Tibor legújabb szösszenetét most azonnal⃝ görgetek tovább lefelé, míg el nem fárad az ujjamVagy ezt is Emőke döntse el helyetted?#éndöntök #választás2018
Kérdéseket próbáltunk küldeni a választásokon induló, korábban nem igazán ismert pártoknak, hogy olvasóink is megismerhessék programjukat. Csak töredékük válaszolt. Több olyan is volt, amelyhez még elérhetőséget sem lehetett találni.
A Nemzeti Választási Bizottság ülése. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Összesen 40 párt akart országos listát állítani, de többnek a nyilvántartásba vételét elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Még az NVB döntése előtt megkerestük a, mondjuk így, kevésbé ismert, jól látható politikai tevékenységet korábban nem igazán végző pártok mindegyikét, hogy feltegyünk nekik néhány, a programjukra vonatkozó kérdést. A 29 ilyen pártból körülbelül 15-nek tudtuk elküldeni a kérdéseinket – a többiekhez ugyanis
nem találtunk még elérhetőséget sem.
Ezek után mindössze öt párttól kaptunk választ. Az Értünk Értetek párttól elég hamar, de ők is csak azt kérdezték, mikorra és milyen terjedelemben kérjük a válaszaikat. Azóta nem hallottunk róluk. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt pedig türelmet kért.
Érdemi választ tehát összesen három párttól érkezett: a Kell az Összefogástól Weith Katalin miniszterelnök-jelölt, az Iránytűtől Schiller László pártelnök, az A Mi Pártunk nevében pedig Száva Vince pártelnök válaszolt – utóbbi párt listájának nyilvántartásba vételét végül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság.
Az országos listát végül sikeresen állító pártok közül
nem válaszolt levelünkre
a Szegényekért Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt és a Net Párt.
El sem értük el a Magyarországi Cigánypártot, a Tenni Akarás Mozgalmat, a Közös Nevező 2018-at, a Családok Pártját és a Medetét – utóbbi kettőről egyébként a hvg.hu kiderítette, hogy szorosan összefonódnak egymással és az Összefogás Párttal is.
És akkor lássuk a három párt, az A Mi Pártunk – IMA (IMA), a Kell az Összefogás (KÖSSZ) és az Iránytű válaszait:
Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?
IMA: A Mi Pártunk – IMA 99 országgyűlési képviselő jelölttel indult, ebből 49 képviselőnk teljesítette a 600 és 1200 közötti ajánlást, legalább 30 képviselőre számítunk.
Iránytű: Célunk, hogy bejussunk a Parlamentbe.
KÖSSZ: Közel ezer településen vagyunk jelen, civil szervezetekkel együttműködésben és saját kapcsolati hálónk révén, így 220 és 250 ezer közötti szavazatra számítunk, ami 5%-nak megfelelő eredmény, mellyel a Parlamentbe kívánunk jutni.
Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?
IMA: A civil törvény számunkra akkor fogadható el, amennyiben hátrányt nem okoz a civil szervezeteknek.
Iránytű: Nincs.
KÖSSZ: Véleményünk szerint Magyarországon a civil szervezetek nélkülözhetetlen munkát végeznek a társadalomban, és ezzel hatalmas terhet vesznek le az állam válláról. Az alapvető működési előírásoknak megfelelő szervezetek tevékenységét mindenképpen támogatni kell. A civil szervezetek működését szabályozó törvényeket a leírt elvárásoknak megfelelően szükséges és elégséges megalkotni.
Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?
IMA: A CEU, amennyiben nem okoz károkat hazánk oktatásában, akkor üdvözöljük maradását.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: Magyarország az oktatás európai fellegvára lehetne, amennyiben több, nemzetközi felsőfokú oktatási intézmény nyitná meg a kapuit Budapesten. A CEU-hoz hasonlóan, örömmel vennénk a UCLA vagy a Yale európai központját hazánkban.
Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?
IMA: A tankötelességet legalább 18 éves korig tartjuk megfelelőnek.
Iránytű: 16.
KÖSSZ: A magasabb iskolázottság pozitívan hat az egyén életszínvonalára, testi és mentális egészségére, csökkenti a munkanélküliséget, a bűnözést, és az egészségügyi költségeket. Ezért a tankötelezettséget 18 éves korig szükségesnek tartjuk kiterjeszteni.
Szükség van-e a határon álló kerítésre?
IMA: A kerítést jónak tartjuk, kevesebb költséggel.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: A kialakult migráns-válság kapcsán felépített kerítés az elvárásoknak megfelelően szabályozta a menekült áradatot. Véleményünk szerint a kerítésnek addig szükséges állnia, amíg a menekültek hazájában béke és nyugalom nem alakul ki. A nemzetközi szervezeteken keresztül Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a polgárháborús állapotok felszámolásában, hogy mindenki a saját hazájában maradhasson és békében élhesse az életét az otthonában. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a hazai lakosság biztonsága mellett, ne szigetelődjünk el, hanem maradjunk része a nemzetközi vérkeringésnek.
Teljesítenék-e az uniós kvótákat?
IMA: Az uniós kvótákat részben betartanánk.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: A jelenleg meghatározott, alig több, mint ezer fős uniós kvótát elfogadhatónak tartjuk, melyet Magyarország teljesített. Az ettől való eltérő javaslatok további tárgyalásokat igényelnek.
Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?
IMA: A nyugdíjemelést 3 lépcsőben képzeljük el. Összesen 50 %-os nyugdíjemelést, évente 10%-kal.
Iránytű: A nyugdíjas inflációt figyelembe véve.
KÖSSZ: A választást követően az első legfontosabb intézkedésnek tartjuk, hogy akinek nem éri el a jövedelme, bevétele a létminimumot havonta, annak 100 ezer forintra ki kell azt egészíteni, beleértve a nyugdíjakat is. A nyugdíjemelést progresszíven kívánjuk meghatározni, de ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, akinek alacsonyabb a nyugdíja, az magasabb emelésben részesül. Ezzel biztosítani tudjuk a valódi esélyegyenlőséget a nyugellátás területén is.
Szükség van-e Önök szerint a hatósági gázárra?
IMA: A hatósági gázárra szükség van.
Iránytű: Igen, de évente élve a korrekcióval, figyelembe véve a gázárak világpiaci alakulását.
KÖSSZ: A gázár hatósági szabályozását mindenképpen fontosnak tartjuk az állampolgárok érdekében. Körültekintően kell azonban bánni ezzel a szabályozással a piaci viszonyok között. Az emberi életet szolgáló alapvető elemek, mint például az energiaforrás, nemzeti vagyon része, mely mindnyájunk tulajdonát és biztonságát kell hogy jelentse. Senki nem sajátíthatja ki és birtokolhatja önös vagy üzleti célból.
Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?
IMA: A paksi erőmű bővítését támogatjuk, kizárólag jelentős költségvetési enyhítéssel.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elengedhetetlen, hogy szakértőkkel feltárjuk és megvizsgáljuk azokat a hatástanulmányokat és terveket, melyeket jelenleg titkosított a kormány. Ezek nélkül az adatok nélkül nem alkotható megalapozott állásfoglalás ebben a témában.
Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?
IMA: Korrupcióellenes törvényt támogatjuk, szigorú törvény meghozatalával.
Iránytű: Az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának bevezetése; a korrupcióval érdemben megvádolt képviselők mentelmi jogának megvonása; korrupciós ügyben elítélt képviselőknek letöltendő börtönbüntetés kiszabása; az állami megrendelésekhez köthető offshore cégek azonnali, zárolása, ellenőrzése; a vagyonbevallások összevetése a NAV adataival, az eltérések szankcionálása; nemzeti vagyonregiszter bevezetése; az állami földek bérbeadásának 100%-os felülvizsgálata; az állam és az önkormányzatok csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket, amelyek legalább 6 hónapja be vannak jegyezve és a tulajdonosi háttér teljesen átlátható; a piacgazdaság versenyhelyzetén kívül meggazdagodott oligarchák elszámoltatása, szankcionálása akár vagyonelkobzással is.
KÖSSZ: Az első és legfontosabb lépés a korrupció azonnali megállítása. Ehhez a legkorszerűbb technológiákat hívjuk segítségül. (pl. blockchain stb.), mely azonnal átláthatóvá teszi a közbeszerzési és állami pénzmozgásokat. Az eddigiekben felmerült korrupciógyanús ügyeket fel kell tárni és kivizsgálni, majd számonkérni és szankcionálni.
Amennyiben időközben más párttól is kapunk még válaszokat, természetesen azokat is közölni fogjuk.
Egyéniben – hallgass az eszedre; Pártoknál – hallgass a szívedre; Semmiképp: Jobbikra, Fideszre – ezt tanácsolja Facebook posztjában Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt – azóta a politikából kilépett – alapítója. Posztjában kilenc pontba szedve vezeti le, hogy miért tanácsolja ezt a szavazóknak.
„Ebben a zűrzavaros helyzetben” azoknak küldött üzenetet, „akiknek ebben az én véleményem számít”.
A hármas tanács magyarázatként a többi között leszögezi, hogy az egyéni körzetek eredménye dönti majd el, ki fog kormányozni, s a kormányváltást akaró, szétszóródó szavazatokat elkerülendő egy, a Fideszénél nagyobb tömbbe kell tömörülniük a szavazatukkal. Ezért az adott körzetben arra a jelötre kell szavazni, akinek a legnagyobb esélye van legyőzni a fideszes jelöltet.
Itt a józan észre kell, ugyanakkor a pártok közötti választás esetében a szívünkre lehet hallgatni,
ez ugyanis majd azt dönti el, hogy melyik pártnak milyen befolyása lesz a következő négy évben – a kormánykoalícióban vagy az ellenzéken belül. Válasszuk tehát – tanácsolja Bajnai – a legszimpatikusabb vagy legkevésbé ellenszenves demokratikus ellenzéki jelöltet, ebben nem érdemes taktikáznunk és nem kell kompromisszumot kötnünk.
Ami biztos: aki változást akar, semmiképp ne szavazzon a Fideszre, illetve aki nem akar cseberből vederbe kerülni, az az ellenzéki pártok közül ne szavazzon a Jobbikra sem, hiszen, ha az ő politikájuk lenne később meghatározó, az végképp eltávolíthatná Magyarországot az európai fejlődési iránytól.
S hogy honnan tudjuk, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt az adott körzetben?
Döntő felelőssége van az ellenzék pártjainak, hogy a Fidesz által nyolc éve felállított választójogi csapdából végre másszanak ki:
a beépített pártfinanszírozási érdekeltségek, az ellenzékben való egyéni boldogulási pályák, az egymásközti versengés kárára is akár – kölcsönös visszaléptetések révén
a lehető legtöbb egyéni körzetben tegyék egyértelművé, hogy melyik jelölt hordozza leginkább a győzelem esélyét, kire érdemes szavaznunk helyben a kormány- és korszakváltás reményében.
Ha ezt nem teszik meg, a vereség felelőssége egyértelműen az övék lesz – közösen.
Ha megteszik – és erre most vannak biztató jelek – akkor megadják az esélyt választóiknak a változtatásra – írja Bajnai Gordon.
Ennek az utolsó akadálya is elhárult: a nagykoalíciós régi/új partner, a szociáldemokraták tagsága kétharmados többséggel igent mondott a közös kormányzásra. Az új szövetségi kormány várhatóan március 14-én, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választás utáni 170. napon alakul meg. Ez az eddigi leghosszabb kormányalakítási folyamat Németországban.
A szociáldemokraták vezetősége a tagság szavazásának eredményét ma reggel közölte a nyilvánossággal. Ezzel lezárult a hosszantartó egyeztetés, amelyet Angela Merkel kereszténydemokrata vezető, a CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak az elnöke Horst Seehofer és Martin Schulz, az SPD akkori elnöke vezetett. A nagykoalíció ötlete kényszerből csak azután merült fel, hogy Merkeléknek (CDU/CSU) nem sikerült nyélbe ütni az úgynevezett Jamaica-koalíciót a zöldekkel és a szabaddemokratákkal.
Közjáték Schulzcal
Egy hónappal ezelőtt a saját pártja felől érkező nyomás miatt Martin Schulz, az előzetes bejelentés ellenére mégsem vállalta a külügyminiszteri tisztséget Angela Merkel új kormányában. Schulz akkor azt mondta: lemond a pozícióról, és reméli, hogy ezzel lezárulnak a személyi viták az SPD-ben.
A Bild szerint a szociáldemokraták vezetése ultimátumot adott neki, mivel a párt tagsága elégedetlen volt amiatt, hogy Schulz korábban még azt ígérte, nem vállal szerepet Angela Merkel kormányában. Attól tartottak, hogy a vitatott személyi kérdések miatt a párttagság az egész koalíciós szerződést megvétózná.
A Spiegel viszont azt latolgatta, hogy Schulz megpuccsolásában az eddigi külügyminiszter, Sigmar Gabriel keze lehetett benne.
Kereszténydemokrata miniszter-jelöltek
Gazdasági miniszternek az eddigi kancelláriaminisztert, Peter Altmaiert jelölik. Az ugyan „fájdalmas”, hogy a CDU nem tarthatja meg a pénzügyminisztériumot (ezt még Schulz kivakarta a szocdemeknek), viszont megkapja a gazdasági tárcát, „Ludwig Erhard minisztériumát” – utalt egy héttel ezelőtt Angela Merkel a második világháború utáni nyugatnémet gazdasági fellendülés megalapozójaként tisztelt néhai CDU-s gazdasági miniszterre és kancellárra.
Kancelláriaminiszternek Helge Braunt jelölik, aki eddig a bürokráciacsökkentésért és a szövetségi állam és a tartományok kapcsolataiért felelős államminiszter volt a kancellárián.
A védelmi minisztériumot továbbra is Ursula von der Leyen vezetheti, aki a pártelnök-kancellár szavai szerint az előző ciklusban egy sor fontos reformot elindított a fegyveres erőknél.
Új arc a kormányban Julia Klöckner, a CDU egyik legnépszerűbb politikusa, aki a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumot vezetheti.
Szintén új arc az országos politikában eddig szinte ismeretlen Anja Karliczek, akit az oktatási és kutatási minisztériumot vezetésére jelöl a CDU.
Nem mellékes, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer saar-vidéki miniszterelnök lett a kereszténydemokrata párt főtitkára. Sokak szerint ezzel Merkel kijelölte utódját is a kancellári posztra.
Orbán támogtója
A belügyminisztériumot az a Horst Seehofer kapja meg, aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökeként a menekültválság kezdete óta élesen támadta Angela Merkel menekültpolitikáját, és a határok lezárását, az illegális bevándorlók kitoloncolását, az országba befogadható emberek számának korlátozását követelte. Seehofer többször méltatta Orbán Viktor menekültpolitikáját.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megkapja a külügyminisztérium és a munkaügyi tárca mellett a pénzügyminisztériumot is, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett. A pénzügyminiszter Olaf Scholz hamburgi főpolgármester lesz.
Vasárnap este, magyar idő szerint hétfő hajnalban összesen 24 kategóriában osztják ki az Oscar-díjakat Los Angelesben. Zsinórban a harmadik évben Magyarország is érintett: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című különleges szerelmesfilmje a legjobb idegennyelvű film díjáért van versenyben. De ezen kívül is izgalmasnak ígérkezik a díjátadó.
Arról, hogy milyen esélyei vannak Enyedi Ildikó filmjének, ebben a cikkünkben olvashat részletesen, illetve beszámoltunk arról is, hogy a fogadóirodák és az amerikai filmes szakértők szerint mely filmeknek, illetve alkotóknak bizakodhatnak a gála előtt.
Most viszont Önök dönthetik el, hogy a legfontosabb kategóriákban kiknek adnának szobrocskát: alább szavazhatnak a legjobb filmre, rendezőre, animációs filmre, a színészekre és természetesen a legjobb idegennyelvű filmre.
A 2014-es parlamenti választáson összesen 9 olyan körzet is volt, ahol nagyon kis különbséggel, kevesebb, mint ezer szavazattal tudott nyerni valamelyik jelölt. Ezek eredménye most is jelentősen befolyásolhatja a választást. Megnéztük azt is, most kik indulnak ezekben a körzetekben.
Az utolsó szavazó 2014-ben. MTI Fotó: Kallos Bea
Négy éve a legszorosabb körzet Budapest 15. számú körzete, vagyis a 18. kerület volt. Itt a fideszes Kucsák László
mindössze 56 szavazattal győzte le
az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok közös jelöltjeként induló Kunhalmi Ágnest. Értékelhető eredményt még a Jobbik és az LMP jelöltje ért el, a többi 12 jelölt szavazatszáma 44 és 319 között mozgott.
Kunhalmi Ágnes és Kucsák László most is megküzd majd, rajtuk kívül a jelenlegi állás szerint a jobbikos Makai Tibor, az LMP-s Kassai Dániel, a momentumos Nagy Károly és az együttes Árvainé Faludi Erzsébet indul.
Még érdekesebb volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, vagyis Miskolc. Itt ugyanis
három jelölt is 373 szavazaton belül volt.
A baloldali jelölt Varga László nyert végül 14798 szavazattal, a fideszes Sebestyén László lett a második 14560-nal, a jobbikos Pakusza Zoltán a harmadik 14425-tel.
Varga és Pakusza most is indulnak, Sebestyént viszont a veresége után lecserélte a Fidesz: Hubay György lesz a jelöltjük. Rajtuk kívül az LMP-s Doszpoly Botond és a momentumos Dudás Norbert indulására lehet számítani.
Szintén a baloldali jelölt, Oláh Lajos győzött a budapesti 5. számú körzetben, vagyis a mostanában az érdektelenségbe fulladt népszavazás miatt sokat emlegetett 7. kerületben is. Ő 273 szavazattal előzte meg a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monikát. Érdekesség, hogy itt viszonylag kevés, mindössze öt jelölt indult, rajtuk kívül a Jobbik, az LMP és az MDF-utód JESZ indította egy-egy politikusát.
Rónaszékinét
le is cserélte a Fidesz,
helyette Bajkai István alpolgármester indul, akinek Oláh mellett a jobbikos Stummer Jánossal, az LMP-s Moldován Lászlóval, a Momentum-alelnök Soproni Tamással, az Együtt-jelölt Nyíri Gáborral, valamint, a legújabb hírek szerint a MoMa-elnök Bokros Lajossal kell felvennie a küzdelmet.
Szoros volt a budapesti 12. számú körzet, vagyis a 15. kerület is. Itt a fideszes jelölt győzött, László Tamás, de csak 277 szavazattal maradt le tőle az MSZP-s Móricz Eszter, akit viszont
azóta kizártak a szocialista pártból.
Helyette a DK-s polgármester, Hajdu László küzd majd László Tamással, Gyenes Géza (Jobbik), Szilvágyi László (LMP), Krisztics Bianka (Momentum) és Huzsvári Erzsébet (Együtt) mellett.
Szintén sokat emlegetik mostanában a fővárosi 17. számú körzetet, vagyis Csepelt. Itt a baloldali közös jelölt, Szabó Szabolcs 444 szavazattal verte a fideszes Németh Szilárdot, vagyis a rezsibiztost.
Ők ismét megküzdenek egymással, de Szabónak
lehet egy új, komoly ellenfele:
az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Bereczki Miklós (Jobbik), Tenk András (LMP) és Dukán András Ferenc (Momentum) valószínűleg nem nagyon szól majd bele a versenybe.
A budapesti 6. számú körzetben, vagyis a 8. kerületben a fideszes Vas Imre 540 szavazattal verte baloldali ellenfelét, Pál Tibort.
Most viszont egyikük sem indul: a Fidesz Kocsis Máté kerületi polgármestert indítja, az MSZP és a DK megállapodása miatt pedig ez a körzet utóbbinak jutott: Ara-Kovács Attila lesz a jelöltjük. Itt indul a jobbikos Dúró Dóra is, valamint az LMP-s Jakabfy Tamás, a momentumos Cseh Katalin, és az Együtt színeiben Baranyi Krisztina.
Szavazatszámlálók a Nemzeti Választási Iroda budapesti székházában 2014-ben. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
A Heves megyei 2. számú körzet, Gyöngyös is gyakran szerepel a hírekben. Itt a Fidesz jelöltje, Horváth László 639 szavazattal előzte meg a Jobbik elnökét, Vona Gábort. A harmadik a baloldali közös jelölt, Sós Tamás lett, messze elmaradva tőlük.
Nem is őt indítják Horváth ellen, de nem is az eredetileg jelöltnek szánt Hiesz Györgyöt, hanem az MSZP helyi elnökét, Orosz Bálintot – ez többek szerint
a most is induló Vona Gábornak lehet jó.
Indul még a körzetben Reichenberger János (LMP), Scherer Zsuzsa (Momentum) és Réz Ágnes (Együtt).
A fővárosi 9. számú körzetben, azaz a 10. kerületben 650 szavazat döntött, a baloldal jelöltje, Burány Sándor ennyivel verte meg a fideszes György Istvánt.
Mindketten versenybe szállnak most is,
az LMP viszont itt indítja Demeter Mártát,
az MSZP-ből nemrég kilépett képviselőt. A többi jelölt: Tubák István (Jobbik), Tölcsér Borbála (Momentum) és Tábi Attila (Együtt).
A korábbiakhoz képest már-már magabiztosnak lehet nevezni a 16. számú budapesti körzetben (20. kerület) a baloldali közös jelölt, Hiller István győzelmét: 984 szavazattal előzte meg fideszes ellenfelét, Földesi Gyulát.
Várhatóan kettejük között dől el a mostani választás is, bár ebbe Bencsik János (Jobbik), Ferenczi István (LMP), Teveli Dalma (Momentum) és Somodi Klára (Együtt) még igyekszik beleszólni.
Miért kell felvenni a kapcsolatot a svájci és amerikai titkosszolgálatokkal; miért pária ma Magyarország a nemzetközi porondon; továbbá mi a legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. Interjú Ara-Kovács Attilával, a Demokratikus Koalíció külügyi kabinetjének a vezetőjével.
Játszunk el a gondolattal: kormányváltás történik áprilisban, a DK kapja a külügyminiszteri tárcát. Mi lenne a külügyminiszter első lépése?
Ennél könnyebb kérdés nincs is. A külügyminiszter azonnal Brüsszelbe utazna és új fejezetet nyitna az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában. A következő napon a NATO-központba menne, ahol helyreállítaná a szövetségesi bizalmat. És ugyanezt tenné Berlinben és Párizsban, Rómában is. Nyolcévnyi totális elszigeteltség után egyetlen vesztenivaló napunk sincs, hogy a világban helyreállítsuk a magyar presztízst, ami 2010-ben elveszett. És a külügyminiszter dolga lenne felvenni a kapcsolatot a svájci titkosszolgálattal, valamint az amerikai hasonló szervekkel, hogy tisztázza: azok mit tudnak az Orbán család és a többi oligarcha nemzetközi üzelmeiről. Mert számos ráutaló jel mutatja, hogy a pénzkimenekítés, a pénzmosás és a gyanús tranzakciók nyomát az adóparadicsomokban ezek a szolgálatok nyomon követték. Szükség lesz erre a tudásra, amikor Orbán, Polt, Lázár, Rogán és a többiek a bíróságok előtt állnak majd.
Vissza a pillanatnyi valóságba: nyolc éve eddig még nem tapasztalt gyűlöletkampányt folytat az Orbán-kormány és a magyar közvélemény egy részében ez táptalajra talált. Nekem ez komolyabb és hosszantartóbb kezelésre szoruló problémának tűnik, mint, mondjuk a szintén tomboló korrupció. A Demokratikus Koalíciónak van elképzelése arról, hogy lehet majd ezen változtatni?
Aligha kétséges, hogy ezt országos média nélkül nem lehet megtenni. Ám minthogy az Orbán-média a felszámolandó oligarcha-rendszer szerves része, vagyis lopott vagyon, ugyanaz a sors vár rá, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István stb. milliárdjaira. Meg kell teremteni a szabad sajtót, amit meg kell védeni – ez az egyik legnagyobb tanulsága az 1989 után esztendők kijózanító kudarcának.
A DK kampányának egyik fontos része a magyarországi állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező határon túliak szavazati jogának megvonása. Ennek érthető a belpolitikai indíttatása, a határon túl azonban ez heves reagálásokat váltott ki. Hogyan lehetne ezt az ellentmondást feloldani, vagy legalább ésszerűen megmagyarázni?
A heves reagálás nagyon is érthető; főként azok reagálnak igen hevesen, akik e reakciókért már jó előre megkapták az Orbán-kormány guruló forintjait. Más közegben nem ennyire hangos a tiltakozás, például azoknál, akiket megrémít, hogy a magyarországi politikai hisztériát milyen könnyen továbbították fideszes csatornákon, s ma már ugyanaz a gyűlölet pusztít ott is, mint itt, Budapesten. A korábbi évtizedekben egy erdélyi vagy vajdasági magyar mindig buszkén tekinthetett Magyarországra. Ma Magyarország – Orbánnak köszönhetően – pária a nemzetközi porondon. A határon túliak épp azt veszítették el, ami közös nemzeti kultúránknak súlyt adott korábban: annak kompatibilitását Európával, a Nyugattal, a demokráciával és a liberalizmussal. Ma a román vagy a szlovák politikai kultúra például könnyebben talál hangot a nagyvilággal, mint a magyar.
Kampányban erre már nem lesz idő, de van-e elképzelés arról, hogy a jövőben a főleg Nyugat-Európában dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkezőknek hogyan lehetne megkönnyíteni a szavazást?
Természetesen. Azonnal megszüntetjük azt az anomáliát, hogy magyar és magyar állampolgár között létezzék ez a diszkriminatív megkülönböztetés. Véleményem szerint fel kell számolni azonnal a Fidesz által komponált igazságtalan választójogi törvényt is. Ez abból a szempontból nem egy megoldhatatlan probléma, hogy a demokratikus ellenzék már bír egy valóban demokratikus és igazságos választójogi törvénytervezettel.
A magyar ellenzéki pártok tabu témaként kezelik az Orbán-kormány jelképévé vált „kerítést”, miközben nagy volt a tiltakozás annak építésekor. Józan ésszel azt mondanánk, hogy jó, jó ez csak kampánystratégia, nem beszélünk negatívan olyan dolgokról, amelyek a magyarok többségének nincsenek ellenére. Vagy egy kormányváltás után mégis megmaradna a kerítés?
A migráció kérdése és annak orbáni kezelése az egyik legszennyesebb dolog, ami a magyar történelemben megesett. A kerítés létét vagy nem létét annak a hazugságtengernek a függvényében kell mérlegelni, hogy Orbán szép csendben mégiscsak befogadott kétezer, sőt állítólag több menekültet. Egyrészt terrorizálta őket délen, majd nyugatról beengedte őket. Nem a kerítés a lényeg, hanem a gennyes hazugság és az az embertelenség, ami Röszkénél például történt. Ne bagatellizáljuk el ezt a drámát azzal, hogy kerítést emlegetünk. Sokkal többről van itt szó.
A határon túl két befolyásos és a legtöbb külhoni szavazatokat szállítani tudó magyar kisebbségi szervezet, az RMDSZ és a VMSZ, teljesen feladta eddigi, kényesen kezelt függetlenségét és a Fidesz csatlósává vált. Helytálló ez a megállapítás?
Sajnos tökéletesen. Ez már ma is egy tragédia az ott élők számára, hisz a két szervezet romániai, illetve szerbiai politikai befolyása gyakorlatilag a nullára csökkent. Régi igazság: Budapest nincs abban a helyzetben, hogy az adott kormányokból kikényszerítse az amúgy nagyon fontos autonómiát. Erre csak a korábbi RMDSZ és VMSZ, illetve ennek egyik-másik elődje volt képes. Ezek a szervezetek ezt kapták cserében azért, hogy lemondtak függetlenségükről. A már említett tragédia akkor fog kiteljesedni, amikor bukik az Orbán kormány, s mind a tehetségtelen Kelemen Hunor, mind az elvtelen Pásztor István egyszer csak két szék között a földön – azaz a politikai semmiben – találja magát. Őszintén szólva ezért őket nem fogom sajnálni, annál inkább e romba dőlt pártok tisztességes tagjait.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
