Kezdőlap Címkék Svájc

Címke: svájc

Orbán: létfontosságú, hogy Magyarország bent maradjon az Európai Unióban

0

A 450 milliós közös piac a magyar gazdaság meghatározó kerete – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban. Ugyanilyen meghatározó fontosságúnak nevezte Orbán Viktor a NATO-t is.

Nem beszélt a miniszterelnök arról, hogy nemzeti konzultációt szervezett, melynek a célpontja épp Brüsszel és Washington. Még kevésbé hangsúlyozta azt, hogy Magyarország az Európai Unió szegényháza, amely Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében.

Magyar medián bér 800 euró

Nettó 300 ezer forintot keres havonta egy átlagos magyar munkavállaló 2023-ban – ezt mutatja a legfrissebb statisztika. Európa szerencsésebb nyugati felében a szegénységi küszöb 1000 euró. A magyar infláció közelebb vitte az árakat a nyugatiakhoz miközben a bérek megmaradtak kelet-európainak. Hosszas csökkenés után megállt a reálbér értékvesztése, de a helyzet így is siralmas. A demokrácia 33-ik évében, a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében a medián bér nem éri el a nyugat-európai szegénységi küszöböt, az 1000 eurót. Minderről persze Orbán Viktor nem beszélt Svájcban, ahol a jobboldali Weltwoche díszvendége volt.

Orbán kétfele játszik

A magyar miniszterelnök szerint két irányzat küzd a világgazdaságban: az egyik szerint a demokráciáknak szorosabban kell együttműködniük, és lazítaniuk kell kapcsolataikat a diktatúrákkal, mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Ez az amerikai irányvonal, melynek neve decoupling. A másik irányzat, és ide tartozik a magyar diplomácia, továbbra is együttműködést akar. Ezért utazott el Orbán Viktor Pekingbe az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyin orosz elnökkel is.

“Ha visszatérne a kommunista rendszer idejében ismert blokkosodás a világba, az nem lenne számunkra előnyös”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban.

Orbán szerint Debrecen jó példa lehet a kelet-nyugati együttműködésre: a BMW gyár közelében több kínai akkumulátor üzem épül. Valójában Orbán a szükségből erényt csinál: a washingtoni diplomácia leírta Magyarországot. Blinken külügyminiszter lengyel-ukrán-román szövetséget akar, amely hatékony ellensúly lehetne mindenféle orosz fenyegetésre. Orbánnak nem osztottak lapot. A magyar miniszterelnök Svájcban azzal fenyegetőzött, hogyha jön Trump, akkor minden megváltozik: az USA lepaktál Putyinnal Ukrajna feje fölött, és ráhagyja Európára a szétlőtt Ukrajnát. Orbán szerint kell egy B terv:

”Látjuk hogyan szenvednek az ukránok, a szívem velük van. Kárpátalján is sorozzák a magyarokat, magyar fiaink halnak meg a háborúban. Ezért kell ezt a háborút minél hamarabb megállítani amint csak lehet”

– hangoztatta a magyar miniszterelnök Svájcban megfeledkezve arról, hogy ő az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem látogatott el Kijevbe azóta, hogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát viszont azóta már vígan parolázott az orosz elnökkel.

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

„Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

Svájci dilemma: több mint 200 milliárd dollár orosz vagyon van a bankokban

Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel a szankciók idején, melyekkel Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt sújtják Oroszországot?

150 és 200 milliárd svájci frankra becsüli azt az összeget a Svájci Bankszövetség, melyet orosz állampolgárok offshore számlákon tartanak svájci bankokban.

Svájc addig csak nagyon ritkán tett közzé ilyen információkat, és akkor is általában külső nyomásra – USA vagy Európai Unió. Most viszont a svájciak azonnal léptek szinte egyidőben az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Komoly vita alakult ki az alpesi köztársaságban arról, hogy mi legyen ezzel az óriási összeggel – dollárban körülbelül 213 milliárd?

Mattea Meyer, a szociáldemokraták  társelnök asszonya nyíltan kimondta: le kell csapni Putyin és társainak Svájcban őrzött pénzére!

„Ennek a pénznek a jelentős része olyan oligarcháké, akik közel állnak a Kremlhez. Ez a pénz és az oligarchák más vagyona a háborút finanszírozza. Éppen ezért Svájcnak mindent meg kell tennie azért , hogy elzárja a pénz csapokat!”

Csakhogy nehéz szétválasztani az oligarchák pénzét a többi orosz állampolgártól. Ráadásul több orosz oligarcha már régóta külföldön éldegél , és néhányan közülük bírálták is Putyin háborúját Ukrajna ellen.

Svájc pénzügyminisztériuma jelenleg csak annyit közölt, hogy nincs megbizható becslése a svájci bankokban levő befagyasztott orosz vagyonokról. Azt viszont hangsúlyozták , hogy az orosz pénzek eltörpülnek a Svájcban őrzött vagyonok összértéke mellett.

A Bankszövetség arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget , hogy az általuk becsült 150-200 milliárd svájci frankos érték kisebb mint a a Svájcban őrzött külföldi vagyonok tíz százaléka.

Kicsi a bankok orosz kockázata

A legnagyobb svájci bank a UBS közölte, hogy a tavalyi év végén az orosz kitettség 634 millió dollár volt, és ezt azóta szorgosan csökkentették. Thomas Gottstein, a második legnagyobb svájci bank, a Crédit Suisse főnöke, úgy nyilatkozott, hogy a vagyonkezelés összértékének körülbelül a 4%-a van orosz állampolgárok kezében.

Említsük meg, hogy sok orosz oligarchának több állampolgársága is van: Roman Abramovics például izraeli és portugál állampolgár is.

A Crédit Suisse főnöke szerint több tízmilliárd dollár lehet orosz állampolgárok kezén az ő bankjukban. Az érdekes az, hogy az éves jelentésben még csak 848 millió svájci frankot tüntettek fel orosz tulajdonként.

A Crédit Suisse 827 milliárd svájci frank értékű vagyont kezelt az év végén, ennek a 4%-a 33 milliárd svájci frank.

Mi lesz ezekkel a hatalmas összegekke? Jelenleg még senki sem tudja, de a legnagyobb bank, az UBS főnöke kifejezetten nyugtalan:

„minden nap új szankciós listákat kapunk!”

A svájci bankfőnök arról panaszkodott, hogy nem akarnak büntetést kapni a szankciók elkerüléséért, de ugyanakkor tartanak a jövőbeni büntetésektől is. „Rendkívüli mértékben lefoglalnak bennünket az oroszok elleni szankciók”- hangsúlyozta Ralph Hamers, az UBS főnöke.

A Moszad és az iszlám atom

Az izraeli Moszad német és svájci cégeket ellen követett el robbantásos merényleteket, hogy leállítsák a pakisztáni atomfegyverprogramot – jelentések szerint Pakisztán az 1980-as években Irán tiltott nukleáris programjának megsegítésén dolgozott.

A Moszadot azzal gyanúsítják, hogy az 1980-as években bombákat robbantott és fenyegetett német és svájci vállalatokat, amelyek közvetlenül részt vettek a Pakisztáni Iszlám Köztársaság megsegítésén, annak születőben lévő atomfegyver-programjában.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) neves svájci napilap szombaton számolt be először az eredményekről. A lap szerint „felmerült a gyanú, hogy a Moszad állhat a támadások és fenyegetések mögött.

Izrael számára egzisztenciális fenyegetést jelentett az a kilátás, hogy Pakisztán az első iszlám állammá válhat amelyik atombombával rendelkezik.”

A lap arról számolt be, hogy Pakisztán és az Iráni Iszlám Köztársaság az 1980-as években szorosan együttműködött nukleáris fegyverek gyártásában. A lap szerint a német és svájci cégek intenzív munkája az iráni nukleáris program támogatásában „viszonylag jól kutatott”. Azonban „a berni és washingtoni archívumokból származó új, korábban ismeretlen dokumentumok élesítik ezt a képet.”

A lap idézte Adrian Hänni svájci történészt, aki szerint a Moszad valószínűleg részt vett svájci és német vállalatok elleni bombatámadásokban, hozzátéve azonban, hogy nem volt „füstölgő pisztoly”, amely bizonyítaná, hogy a Moszad hajtotta végre a támadásokat.

Egy dél-ázsiai nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szervezet, egy korábban ismeretlen szervezet, a svájci és a németországi robbanásokért vállalta a felelősséget.
Az NZZ beszámol a néhai pakisztáni atomtudós, Abdul Qadeer Khan, Pakisztán atomfegyver-programjának atyjának szerepéről, aki az 1980-as években átszelte Európát, hogy technológiát és tervrajzokat szerezzen a nyugati intézményektől és cégektől egy nukleáris fegyverhez. A lap azt írta, hogy Khan egy zürichi szállodában találkozott az Iráni Atomenergia-szervezet küldöttségével 1987-ben. Az iráni delegációt Masud Naraghi mérnök, az iráni atomenergia-bizottság főnöke vezette.
Két német mérnök, Gotthard Lerch és Heinz Mebus, valamint Naraghi, aki az USA-ban szerzett PhD fokozatot, találkozott Khan csoportjával Svájcban. További találkozókra Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben került sor.

Pakisztán nukleáris fegyverprogramjának felgyorsítására tett gyors ütemű erőfeszítéseivel szemben az Egyesült Államok kormánya sikertelenül próbálta elérni, hogy országaikban a német és a svájci kormány lépjen fel a Pakisztánt segítő cégek ellen.

A feltételezett Moszad-ügynökök állítólag Svájcban és Németországban léptek fel a Pakisztánt segítő cégek és mérnökök ellen.
Az NZZ szerint „Néhány hónappal az amerikai külügyminisztérium Bonnban (az akkori Nyugat-Németország fővárosa) és Bernben történt sikertelen beavatkozása után ismeretlen tettesek veszélyes támadásokat hajtottak végre három ilyen cég ellen: 1981. február 20-án a a Cora Engineering Chur egyik vezető alkalmazottjának háza; 1981. május 18-án a Wälischmiller cég markdorfi gyárépületén; végül 1981. november 6-án Heinz Mebus erlangeni mérnöki irodájában. Mindhárom támadás csak anyagi kárt okozott, csak Mebus kutyája halt meg.”
A lap megjegyezte, hogy „A robbanóanyag-támadásokat több telefonhívás kísérte, amelyekben idegenek angolul vagy törött németül fenyegettek más szállítócégeket. Néha a hívó elrendelte a fenyegetés rögzítését.

„Önnel is megtörténhet az a támadás, amit a Wälischmiller cég ellen követtünk el”

– ezzel megfélemlítették a Leybold-Heraeus adminisztrációs irodát. Siegfried Schertlert, a cég akkori tulajdonosát és vezető üzletkötőjét, Tinnert többször is hívták magánvonalakon. Schertler a svájci szövetségi rendőrségnek is beszámolt arról, hogy az izraeli titkosszolgálat felvette vele a kapcsolatot. Ez derül ki a nyomozási aktákból, amelyeket az NZZ először láthatott.”
Schertler elmondta, hogy Izrael németországi nagykövetségének egyik alkalmazottja, akit Davidnek hívtak, felvette a kapcsolatot az cégvezetővel. A cég vezetője elmondta, hogy David sürgette, hogy hagyja abba „ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos üzleteket”, és térjen át a textilüzletre.

„E beszállítók közül sokan, főleg Németországból és Svájcból, hamarosan milliós értékű üzletet kötöttek Pakisztánnal:

a Leybold-Heraeus, a Wälischmiller, a Cora Engineering Chur, a Vakuum-Apparate-Technik
(a fő vevő Friedrich Tinnerrel) vagy a Buchs fémművek, hogy csak néhányat említsünk. Egy fontos körülmény hasznot húzott nekik: a német és a svájci hatóságok igen nagyvonalúan értelmezték a kettős felhasználásra vonatkozó rendelkezéseiket: az urándúsításhoz szükséges alkatrészek többségét, például a nagy pontosságú vákuumszelepeket elsősorban polgári célokra használják.”

Az NZZ arról számolt be, hogy a washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum nemrégiben közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1980-ban folytatott bonni és berni diplomáciai levelezését.

„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan nehezményezte a két ország laza kezelését a pakisztáni kényes szállításokkal kapcsolatban.

Egy alkalmazott feljegyzésében Bern viselkedését „elengedett megközelítésnek” minősítették – ennek megfelelően a helyi hatóságokat azzal vádolták, hogy szemet hunytak a kétes tevékenység folytatása fölött.

A most nyilvánosságra hozott, korábban titkosnak minősített küldeményeken először szerepelnek azok a cégek, amelyeket az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy szállításaikkal támogatják a pakisztáni atomfegyver-programot. A listán körülbelül fél tucat cég szerepelt Németországból és Svájcból.

A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket

Jöhet a vagyonadó és megnövekedhet az örökösödési adó, ha baloldali koalició alakul Németországban a választások után. A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket, mert félnek egy baloldali koalíciótól Németországban.

A szociáldemokraták minimális győzelme azt vetíti előre, hogy hónapokig tartó koalíciós tárgyalások következhetnek, és nem kizárt egy baloldali koalició sem.

Ez tűzforró probléma a szupergazdagok számára – mondja egy ügyvéd, aki svájci befektetéseket intéz Németországban. Svájc továbbra is offshore paradicsom bár az elmúlt években voltak korlátozó intézkedések. Svájcban őrzik a világ legnagyobb offshore vagyonát, és ez a folyamat még fel is gyorsult 2020-ban.

A legnagyobb haszonélvezők a nagy bankok: UBS, Crédit Suisse, Julius Baer. A Covid 19 világjárvány és az általános bizonytalanság a piacokon fel is gyorsította ezt a folyamatot.

5 milliárd dolláros növekedés

Az első negyedévben ennyivel nőtt a német családok és cégek befektetése a svájci bankokban, és ebben nincsenek benne a részvények, kötvények és más pénzügyi termékek. Így rekordot döntöttek a németek svájci befektetései elérve a 37,5 milliárd dollárt.

„Sok gazdag ember, különösen a vállalkozók tartanak attól, hogy baloldali fordulat következik Németországban”

– nyilatkozta a londoni Daily Mailnek az LGT Switzerland vagyonkezelő európai igazgatója.

A választási kampányban a szociáldemokraták és a zöldek belengették a vagyonadót és az örökösödési adó emelését. Ezenkívül növekvő mértékben kívánják adóztatni a magas fizetéseket is.

Svájc már nem oly biztos menedék

Külföldi nyomásra a svájci bankok arra kényszerültek, hogy kiadják a bankszámla tulajdonosok adatait annak az országnak, melynek állampolgárát a helyi hatóságok vizsgálják. Svájc tehát továbbra is biztos befektetés a nehéz időkben, de az adócsalást immár nem teszi lehetővé.

Egy baloldali kormány megadóztathatja a tőke jövedelmeket, ezért elsősorban ezt a pénzt mentik a gazdagok Svájcba.

Hogy lehet megkerülni az esetleges érdeklődést a német adóhatóságtól? Sok gazdag német érdeklődik manapság aziránt, hogy hol lehet ingatlant szerezni Svájc egy olyan kantonjában, ahol alacsonyak az adók.

Lukasenka pénzét zárolták Svájcban

A belorusz diktátor és a fia be sem léphet Svájc területére, mert brutálisan elnyomja a tiltakozást hazájában. A tüntetők már hónapok óta követelik az elnök lemondását egy meghamisított választás után Fehéroroszországban.

Svájcot mélységesen érinti az, ami Fehéroroszországban történik, és azt szeretné, ha a hatalom és a polgári társadalom párbeszédet folytatna egymással – közölte a világgal a svájci kormány. Egyidejűleg követelik a tüntetéseken letartóztatott foglyok szabadon engedését és a brutális bánásmód megszüntetését a börtönökben Fehéroroszországban – írja a Reuters.

„Tavaszig végetérhet Lukasenka uralma!”

Ezt nyilatkozta az ellenzék vezetője Litvániában, ahova a hatalom terrorja elől menekült. Szvetlana Tyihanovszkaja a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy stratégiájuk változatlan: „nyomás gyakorlás, tárgyalások és azután új választások”.

Lukasenka elnök, aki 26 éve van hatalmon Fehéroroszországban, esküdözik, hogy új választásra csak a holttestén keresztül kerülhet sor. Lukasenka élvezi Putyin támogatását, de az Európai Unió és az USA – Svájchoz hasonlóan – szankciókat vezetett be vele szemben és nem ismeri el az elnökválasztás eredményét, mert azt Lukasenka emberei minden bizonnyal meghamisították Fehéroroszországban.

Előzetes – a csengeri örökösnő 2018. szeptember 20.-án tett írásbeli vallomásából

0

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

…”Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok.”

„… nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.” 

„A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.” 

„Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.” 

„Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.”

„Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.” 

„… hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni.”

„Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.” 

Budapest, 2018. szeptember 20.

A vallomás teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

Breaking: Szabónét hazaszállították!

A Független Hírügynökség értesülése szerint Szabóné Marikát, aki csengeri örökösnő néven híresült el, a mai nap folyamán hazaszállították Svájcból. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai szerda reggel hallgatják ki.

Arról nem tudott tájékoztatást adni Szabóné ügyvédje, Helmeczy László, hogy ügyfele kíván-e vallomást tenni.

Az ügyvéd jelen lesz a kihallgatáson és szinte biztosra vehető, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdeményezni fogja Szabóné előzetes letartóztatását.

A Független Hírügynökség információja szerint nagy terjedelmű az eddigi nyomozati anyag, amelyet Szabóné papíron, ügyvédje pedig CD formátumban kap meg.

Nincs tudomásunk arról, hogy Kósa Lajos, fideszes parlamenti képviselő bármilyen formában szerepel a nyomozati anyagban.

Amennyiben Szabóné úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni, ahogy ezt eddig is jelezte, mindent kitálalva, akkor ezt a hatóság nem tudja megakadályozni.

A Független Hírügynökség szerdán beszámol a kihallgatás fejleményeiről.

Nem fogott kezet, nem lesz svájci

0

Lausanne városa elutasította egy muszlim pár állampolgársági kérelmét, mert a nő nem fogadta el a kéznyújtást. Ezenkívül válaszolni sem mert a neki feltett kérdésekre. A svájciak számára egyértelművé vált, hogy az egyenjogúság, mely az alkotmány egyik alapvető része, nem áll fenn a muszlim családban.

Az iszlám szigorú értelmezés szerint mindenféle testi kapcsolat tilos a nők számára, leszámítva a legközelebbi családtagokat. „Egy dolog a vallás, és más a bigottság”- mondták a svájciak, akik visszautasították az állampolgársági kérelmet.

A muszlim párnak 30 napja van arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Svájcban annak, aki állampolgárságot szeretne kapni, hosszú procedúrán kell keresztül mennie. Ennek első lépcsőfoka az, hogy az a város – jelen esetben – Lausanne támogassa a kérelmet. Svájc a világ egyik leggazdagabb állama, ahol minden tizedik polgár dollármilliomos. A nagyhatalmak a bécsi béke idején, a napóleoni háborúk lezárásakor állapodtak meg Svájc létrehozásáról.

Deklarálták Svájc semlegességét. Ennek eredményeképp kétszáz éve nem volt háború ebben az országban, ahol a harmincéves háború idején véres csaták folytak. A soknemzetiségű és sokvallású állam csak nagyon nehezen ad állampolgárságot valakinek. A kérelmezőnek mindjárt az elején deklarálnia kell: teljes mértékben elfogadja Svájc alkotmányát. Ebben a nemi egyenjogúság is benne van.

Megtagadták a menedékjogot a csengeri asszonytól – Kósa mentelmi joga megmarad?

Nem állnak túl jól Szabó Jánosné, alias Marika, vagy még alias „csengeri asszony ügyei. Éppen két hónapja, hogy Svájcban, a nemzetközi elfogató parancsnak megfelelően elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték.

A gyanú szerint Szabóné csalások sorozatát követte el, s noha –a letartóztatása előtt – a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy semmilyen csalást nem követett el,  a meseszerű nagyságú vagyon létezik – nem volt teljesen tisztázható, hogy örökség útján, vagy más módon jut hozzá az 1300 milliárdnyi pénzhez, de biztosította portálunkat arról, hogy fizetni fog. Akkor arról beszélt, hogy június végén jut hozzá pénze egyik részéhez, míg a következő, nagyobb adag május 1-én nyílik meg számára. Azt is hangsúlyozta akkor, hogy fizetni fog mindenkinek, és az egész rendőrség akció mögött Kósa Lajos áll. Kósa, szerinte meg akarja félemlíteni, azért, hogy elkerülje a nyilvánvaló részvételét Szabóné örökségének kezelésében.

Kósa Lajos, aki az ügyek ellenére nagy fölénnyel nyerte meg a debreceni országgyűlési választási körzetét, kezdetben elismerte ugyan, hogy volt közös akciója Szabónéval, és a közjegyzői papírok hitelesek, később azonban mindenről azt állította, hogy hamisítványok, sem ő, sem korábban a felesége, sem pedig az édesanyja nem jutott volna 800 milliós jutalomhoz, vagy ajándékhoz; nevezzük akárminek.

Akárhogy is: a felettébb talányos ügyből nehezen tudna kimászni a volt tárca nélküli miniszter, polgármester, frakcióvezető, országgyűlési képviselő, korcsolyaszövetségi elnök, ha nem a Fidesz nyeri meg a választásokat. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje szerint Kósára így is nehéz napok várnak, mert – tudomása szerint Szabóné készen áll arra, hogy ha sor kerül a magyarországi kihallgatására, illetve a bírósági tárgyalásra, mindent kiteregessen. Hogy mi az a minden, arra egyelőre nincsenek legfeljebb csak utalások, például egy kft közel hetvenmilliós kölcsöne, amely ugyan Szabóné számláján landolt, de állítása szerint nála csak tranzitállt az összeg, és ő ezt bizonyítani is tudja.

Ma egyébként, ha közvélemény álláspontját vizsgáljuk, meglehetősen felemás a helyzet: sokan adnak hitelt Szabóné szavainak, de az idő múlásával egyre többen pártolnak el mellőle, ami nem jelenti azt, hogy Kósa hitele erősödne. Ma inkább az az általános vélekedés, már azok között, akik még figyelemmel kísérik ezt a meglehetősen hosszúra nyúló, mondanánk azt, hogy szappanoperát, de ha valakit börtönnel fenyegetnek, annak történetét nehéz ebbe a kategóriába sorolni. Mindenestre Helmeczy László fenntartja ügyvédi szerepkörét – nincs egyedül különben, Svájcban is dolgozik, ahogy ő mondja egy kolléga – , de a hite már neki sem olyan erős, mint kezdetekben volt. És független attól, hogy eközben úgy véli:  ha Szabónéról az bizonyosodik be, hogy csaló, Kósa Lajos akkor sem úszhatja meg az ügyet. Szembe kell majd néznie a kétségbevonhatatlan tényekkel, és az mégiscsak fura lenne, ha a mentelmi joga alapján akarna kibújni az eljárás alól.

A Független Hírügynökség egyébként kísérletet tett felhívni a Szabóné által korábban használt telefont. A készülék kicsörgött, ám az a férfiú – akivel a fuhu.hu egy alkalommal már beszélt; ő volt az, aki svájci tartózkodása alatt támogatta a „csengeri asszonyt” – lerázott bennünket, mondván nem tud semmit mondani, nincs információja. 

Portálunk azonban más forrásból megtudta, hogy Szabóné politikai menedékjogot kért Svájctól. A beadvány tartalmát nem ismerjük pontosan, annyit azonban bizonyosra vehetünk, hogy abban főszerepet játszhat Kósa Lajos, illetve a Fidesz, aki és amely létében fenyegeti Szabónét. A svájci hatóságok azonban nem adtak hitelt a beadványban szerepelt indokoknak, és elutasították a kérvényt. A visszautasítás indokait sem ismerjük, annyi azonban elmondható: ez alapján nem áll jól a szénája Szabó Jánosnénak. Ő mindenesetre megfellebbezte a határozatot, amellyel – szakértők szerint – legfeljebb egy kis időt nyert, viszonylag csekély az esély arra, hogy a másodfokon másképpen döntsenek Svájcban. Ez viszont azt jelenti, hogy még legfeljebb harminc napja lehet a svájci kiadatási letartóztatásban „Marikának”, után véglegesen a magyar igazságszolgáltatás kezeire kerül.  Ennek lapján szinte biztosra vehetjük, hogy legkésőbb július végén, Magyarországon döntenek majd Szabóné előzetes letartóztatásáról.  Sorsa, április 8-a után, aligha lehet bárki előtt kétséges, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy miként alakul majd Kósa Lajos szerepe. Érintetlen biztosan nem maradhat, bár most igazán nem tudnánk megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!