Kezdőlap Címkék State Department

Címke: State Department

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.” – kezdi Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzetét.

A palesztin néppel szóban oly szolidáris arab államok számára a történelem több alkalmat adott, hogy létrehozzanak egy palesztin államot, de ezzel a lehetőséggel sohasem éltek. Levonhatták volna az összes arab-izraeli háború szomorú tanulságát, de ezt sem tették. Minden bizonnyal megvolt erre a jó okuk. Méghozzá több is.

Egyrészt, bár narratívájukban a palesztin érdekek foglalták el a központi helyet, lényegében sohasem a palesztin ügy volt fontos számukra, hanem saját nemzeti – vagy éppenséggel a nemzet felé emelt, a politikai-katonai elitre korlátozódó – magánérdekeik. Izraellel egyetlen háborújukat sem a palesztinokért vívták, hanem vagy remélt területszerzés volt a háttérben, vagy hatalmi rivalizálás az arab érdekszférán belül. Esetleg egyszerűen egy elit politikai tehetetlensége, amit túlélni már csak az segített, ha feltálalják maguknak ismét a közös ellenséget, ami kézenfekvően csakis Izrael lehetett.

Csábítóan hasonlatos e korábbi helyzetekhez a mai, amelyben Donald Trump igyekszik magát fontossá tenni a Közel-Kelet zavaros ügyeiben. Ugyanakkor

most nem fegyverekkel érkezett, mint a korábbi republikánus elnökök szoktak volt, hanem pénzzel – legalábbis pénzt sejtető ígéretekkel.

Jared Kushner – egyébként Trump veje – egy elkápráztató összeget, 60 milliárd dollárt helyezett kilátásba a Bahreinben összetrombitált mostani „békekonferencián”, csakhogy ennek forrásait egyelőre szóba se hozta, s ahogy Trump eddigi politikája arra engedni következtet: mintegy három hónap múlva az összeg megfizetését az elnök másokon fogja számon kérni, egy fél év múlva pedig úgy fog tenni, mintha az ötlethez nem lenne semmi köze.

Ennek megfelelően az érintett arab országok először némi malíciával fogadták Washington javaslatát, majd röhögésbe törtek ki, később pedig dühösen kritizálni kezdték annak minden részletét. E folyamat mintegy két nap alatt zajlott le, ami utal arra: a konfliktusok a Közel-Keleten semmit sem veszítettek hevességükből és felszínességükből.

Persze azt is tudja mindenki: a tárgyalóasztalok felett röpködő dollármilliárdokból, ha csurranna is valami, az semmiképp sem jut majd el a palesztinokhoz. Egyrészt azért, mert a tárgyalásokon a többi arab partner érdekérvényesítő képessége sokkal nagyobb, mint a palesztinoké. Másrészt meg azért, mert mindenki tudja: ha mégis érkeznének pénzek a Jordán nyugati partjára, netán Gázába, azokat nem egy jövendő, konszolidált palesztin állam intézményei emésztenék fel, hanem az az oligarchikus szerkezet, amely kiirthatatlanul dominálja a palesztin valóságot.

Ugyanilyen akadály az, hogy tulajdonképpen mindenki mást akar és nem azt, aminek jegyében odaült a bahreini tárgyalóasztalhoz.

Itt van mindenekelőtt Washington. A közel-keleti aktuális rendezési ajánlat nem az amerikai kormány átgondolt terve, hanem Trump 2020-as választási kampányénak nyitánya. Az, hogy Kushner vette magának a bátorságot s bizonyos értelemben a külügyminisztériumot is megkerülve lépett fel a „béketervvel”, a fokozhatatlan diplomáciai dilettantizmus iskolapéldája lenne, ha lenne benne bárminő diplomáciai szándék. Nincs benne. Ami benne van, az a jövendő elnökválasztási kampány része és semmi közvetlen köze Amerika érdekeihez, még kevesebb köze van a Közel-Kelethez. Következésképp az, aki egy pillanatig is elhiszi, hogy abból a palesztinoknak előnye származnék, vagy vak, vagy Trump lelkes kampánycsapatának tagja.

Épp ezekben a napokban zajlott a volt amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson kongresszusi meghallgatása, melyen fehéren-feketén kiderült: az amerikai külügyminisztérium (State Department) majdhogynem az utolsó, amelyik értesül a trumpi diplomáciai kavarásokról, lett légyen szó az orosz kapcsolatról, az amerikai-mexikói viszonyról, vagy éppenséggel a Közel-Keletről.

És Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre akkor hivatkoznak csak, ha a Trumpot még négy évig helyzetbe hozó kampány átmenetileg kifogyott az egyéb populista ötletekből.

Háborog a State Department Szijjártó miatt

0

Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

Az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével – írja a Daily Beast (Mike Pompeo to Huddle With Anti-Semite’s Envoy).

A miniszterelnök a vér-és-rög-kampánynak köszönhette választási győzelmét, ebben egyesítette a zsidó- és muzulmánellenességet. Azonban

Pompeo most szembefordult a sokéves washingtoni politikával és hajlandó fogadni Orbán fődiplomatáját.

A Daily Beast szerzője Spencer Ackerman szerint ez kiverte a biztosítékot a State Department jó néhány jelenlegi és volt magas rangú tisztségviselőjénél, hiszen a demagóg és tekintélyelvű magyar kormányfő megbízottjáról van szó. Az egyik név nélkül nyilatkozó illetékes úgy vélte, hogy a Trump-adminisztráció tudvalevőleg nem foglalkozik az emberi jogok megsértésével, valamint a demokrácia visszaszorulásával, ebbe illeszkedik bele Szijjártó ma esti tárgyalása. A politikus jó ideje próbálkozott, hogy fogadják a legfelső szinten, de lepattant, és alacsonyabb szintű vezetőkkel kellett beérnie. Illetve Gorka Sebestyénnel.

A tengerentúli hírportál rámutat:

az út éppen egybeesik azzal, hogy a Fidesz civil szervezeteket fenyeget, ha azok felkarolják a migránsokat.

Soros és a muszlim menekültek lejáratásában Szijjártó nem passzív szereplő volt. Tavaly pl. élesen visszautasította az izraeli nagykövet bírálatát a Soros-ellenes plakátok miatt. De a választás után is kirohant az üzletember ellen. Anthony Blinken, az Obama-kormányzat volt helyettes államtitkára azt mondja, a mai megbeszélés jelentősége attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.

A marylandi demokrata szenátor, Ben Cardin a minap az orbáni „gulyás tekintélyelvűségét” szapulta a Kongresszusban. Úgy értékelte, hogy a miniszterelnök beváltja ellenfeleivel szemben a jóvátételre vonatkozó választási ígéretét. Megjegyezte, hogy a Figyelő 200-as listája olyasfajta rágalomhadjárat része, amely után a kesztyűket gyakran leveszik és puszta kézzel osztogatják az ütéseket.

A washingtoni Külügy egyébként éppen most tette közzé szokásos jelentését a vallásszabadság állapotáról, és a dokumentum utal a baljós magyar légkörre.  Idézi, hogy támadások érnek zsidókat és muzulmánokat,

napirenden van a gyűlöletbeszéd, a holokauszt tagadása, vallási jelképek megrongálása.

Utal arra is, hogy a hatalom befeketíti Soros Györgyöt. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a kormány folytatta kampányát a neves magyar-amerikai üzletember ellen, amiről zsidó vezetők úgy gondolják, hogy antiszemita tettekre ösztökélhet.

 

Tillerson menesztve, mert mindig forgatta a szemét

0

Tavaly októberben, amikor kiszivárgott, hogy állítólag lehülyézte Trumpot, már távozni akart posztjáról, de Mike Pence alelnök közbenjárására mégis maradt. A The New York Times szerint Trumpot irritálta Tillerson testbeszéde is. A lap úgy tudja: a külügyminiszter mindig forgatta a szemét, ha a megbeszéléseken valamiben nem értett egyet az elnökkel.

Donald Trump amerikai elnök menesztette Rex Tillerson külügyminisztert, akinek posztjára Mike Pompeót, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) eddigi vezetőjét jelöli.

Donald Trump a Twitter közösségi portálon jelentette be döntését. “Mike Pompeo, a CIA igazgatója lesz az új külügyminiszter. Remek munkát fog végezni! Köszönet Rex Tillersonnak a szolgálatáért. Gina Haspel lesz a CIA új igazgatója, az első nő ezen a poszton. Mindenkinek gratulálok” – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök.

Gina Haspelt tavaly nevezték ki a CIA igazgatóhelyettesévé.

Mind Pompeo, mind Haspel kinevezését, meghallgatás után, a szenátusnak kell jóváhagynia.

Amerikai sajtójelentések már hónapok óta szóltak arról, hogy Donald Trump szívesen látná Mike Pompeót a külügyminisztérium élén. Tavaly októberben, amikor kiszivárgott, hogy állítólag lehülyézte Trumpot, már távozni akart posztjáról, de Mike Pence alelnök közbenjárására mégis maradt.

A 65 éves Tillersonnak – aki korábban az Exxon Mobil olajcég vezetője volt és közigazgatási tapasztalat nélkül vette át a külügyminisztérium irányítását – többször is nyilvános nézeteltérései voltak Donald Trumppal kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdésekben. Így például nem értett egyet az elnök álláspontjával az iráni atomalku, az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások vagy a párizsi klímaegyezményből való amerikai kilépés ügyében.

A The Wall Street Journal a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztségviselőjét idézve azt írta: Donald Trummp még az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások előtt biztosítani akarta a cserét az amerikai diplomácia vezetésében. A The New York Times szerint Trumpot irritálta Tillerson testbeszéde is. A lap szerint ugyanis a külügyminiszter mindig forgatta a szemét, ha a megbeszéléseken valamiben nem értett egyet az elnökkel.

Tillerson a múlt héten afrikai körúton volt, és munkatársai szerint a hétvégén nem érezte jól magát, és ezért egy nappal előbb tért vissza Washingtonba. Hétfőn nyilatkozatban támogatta London Moszkvát okoló álláspontját egy Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök megmérgezése ügyében. Az ideggázzal elkövetett mérgezés “nyilvánvalóan Oroszországból jött és bizonyosan meglesz rá a válasz” – fogalmazott Tillerson, miközben a Fehér Ház nem nyilvánult meg az ügyben.

Az új külügyminiszter-jelöltet, Mike Pompeót, Trump feltétlen híveként tartják számon Washingtonban. Mielőtt a CIA igazgatója lett, keményvonalas republikánus képviselő volt Kansas államból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK