Hogy terjed a Covid-19 vírus, ha nagy tömeg gyűlik össze egy futball mérkőzésen vagy rock koncerten? Ezt vizsgálta egy német professzor a lipcsei Arénában. A sajtóértekezleten jelen volt a hazai újságírókon kívül a BBC, a Washington Post és több tudósító Dél Koreából.
2000 Covid negatív önkéntes vett részt a három kísérletben, melynek során mindenki maszkot viselt és nyomkövetőt. Ez utóbbit azért, hogy megvizsgálják: milyen közel kerülnek egymáshoz az emberek a tömeg rendezvények alkalmából?
Az első kísérletben a hagyományos ültetési rend érvényesült vagyis minden széken ültek mint régen a vírus előtti időkben. A másik két esetben két különböző variációt próbáltak ki a távolságtartásra az arénában Lipcsében- írja a Deutsche Welle.
Mindeközben számítógép szimulálta a levegő mozgását, mely döntő fontosságú lehet a Covid 19 terjedése szempontjából. A Restart 19 virtuális modellnek még volt egy fontos sajátossága:
24 vírus fertőzöttet is elhelyeztek a tömegben!
Stefan Moritz professzor irányításával egy kis csapat vizsgálta azután a három rendezvény modell hatását a vírus terjedésére. A tapasztalatok alapján a német professzor három fontos tanulságra hívta fel a figyelmet:
1/ Sohasem szabad megengedni, hogy teltházas legyen a rendezvény!
2/ Ne álljanak hanem üljenek a résztvevők! Ülve ugyanis sokkal jobban meg lehet tartani a szükséges távolságot.
3/ Mindenki mindig viseljen maszkot!
Ezenkívül Stefan Moritz professzor azt javasolja, hogy mindenki csak az ülőhelyen egyen és igyon, mert a büfénél óhatatlanul tolongás alakulhat ki vagyis nem lehet megtartani a szükséges távolságot.
Célszerű megnövelni a beléptető helyek számát, mert ott is tumultus alakulhat ki, ha egyszerre sok ember akar ki vagy bemenni.
Ezenkívül fontos, hogy a rendezvényen mindenképp legyenek egészségügyi ellenőrök, akik felhívják a figyelmet a szabályok betartására.
Németországban jelenleg semmilyen tömeg rendezvényt nem lehet tartani, de hogyha a szigor enyhül is még a jövő év is rámehet a vírus elleni küzdelemre – írja a Deutsche Welle – arra utalva, hogy a lakosság védőoltása esetleg csak 2022 elejére fejeződhet be.
14 milliárd forintba került, de megérte. Megdolgoztunk érte, mi magyar adófizetők. Ezért nem számoljuk, hogy mennyibe került nekünk Orbán Viktor és néhány barátjának a hobbija.
Nem adjuk össze a forintokat, nem osztunk és nem szorzunk – nem vagyunk sem matematikusok, sem pedig demagógok. Még csak az kéne, hogy másokhoz hasonlóan mi is kiszámoljuk, hány kórház épülhetne ennyi pénzből, hány szegény, vagy éppen hajléktalan emberen lehetne segíteni, hány kilakoltatott család úszhatná meg, hogy az utcára kerüljön.
Nem számoljuk ki, mert minek. Örülünk annak, hogy másnak öröme van. Ha már nekünk rossz, legalább másoknak legyen jó. Mostantól Fehérváron is jó lesz meccsre járni. Már eddig is jó volt, de ettől a naptól kezdve még a jónál is jobb lesz. Megmutatta magát a VIP páholyban mindenki, aki számít. A fő történelem tanárnő véresre tapsolta a kezét, a labdarúgó szövetség elnöke pedig valahova a messzeségbe nézett. Előre tekintett, mert tudja, nem elég egy stadiont átadni, üzemeltetni is kell valamiből.
Kerül majd pénz valahonnan arra is.
Ott volt mindenki, aki számít, és akire számítanak. Talán még lopva körül is néztek, hogy ki az, aki nincs ott a meghívottak között. Jaj, annak, akit nem hívtak, neki már biztosan annyi.
Vajna Tímea férjén már Mészáros tévéjében is viccelődtek, legutóbb a Magyar Idők is kikezdte – nem szeretnénk a filmbiztos helyében lenni. Lehet akárhány kaszinója, étterme, formás fenekű felesége – akit nem láttunk a fehérvári VIP páholyban, az olyan, mintha nem is lenne.
A stadionavatón Orbán Viktor még egy trikóhoz is hozzájutott. Meznek szánhatták, de összement a mosásban. Mindegy, rugdalózónak jó lesz – ha a miniszterelnökre nem megy rá, valamelyik unokagyerek majd elhordja.
Az Independent Orbán Viktor fényképét mellékeli írásához, amely azzal foglalkozik, hogy újhullámos, gátlástalan populisták a futballt használják fel hatalmuk megerősítésére. Hozzáteszi, hogy a stadionok világa tökéletes helyszín a neofasiszták új nemzedéke számára a macho, nacionalista álmok kiélésére.
A lap felidézi, hogy a magyar miniszterelnök és népes kísérete két külön géppel érkezett a minap Londonba, hogy ott lehessen a Vidi mérkőzésén. Úgy gondolja, hogy magyar részről túl nagy volt a felhajtás a meccs körül, mégis a történtek segítenek megérteni, milyen szerepet tölt be a labdarúgás abban a rendszerben, amelyet gyakran írnak le veszedelmesen tekintélyelvűként – erős fasiszta beütéssel.
Orbán a szenvedélyéből a puha hatalom különleges és enyhén baljós formáját állította elő. Az tükrözi, és talán előre is jelzi, milyen fontos a foci a szélsőséges populizmus felemelkedésében – világszerte. Az biztos, hogy a politikus teletömte saját oligarcháival a klubokat. Továbbá az állam nagy pénzeket öl az akadémiákba és a stadionokba. A miniszterelnök a saját bázisát építi ily módon.
A szélsőjobbos Bolsonaro Brazíliában megnyerte rémséges terveihez a legmenőbb játékosokat. Az olasz Salvini a válogatott kudarcának megmagyarázásához ugyanahhoz folyamodott, mint általában az újfasiszták: az identitás alapú kultúrához, mondván, túl sok az idegen az első osztályban. Közben Orbán ott tart, hogy immár a labdarúgás révén akarja kiterjeszteni befolyását Horvátországban, illetve Romániában.
3 milliárd forintért egy impozáns főépületet, valamint egy füves, egy kombinált és két műfüves pályát adott át a vajdasági Topolyán Orbán Viktor miniszterelnök.
Minden elismerésem a felcsútiaké. Van egy felcsúti (alcsúti) ember, aki gondolt egy nagyot és teleszórta az országot stadionokkal. Előbb persze kipróbálta, hogyan működik a háza tövében a prototípus, benne fűtött pályával, amiből időnként kihal a gyep (de ez nem az ő, hanem a pályagondnok hibája), tágas szotyolaköpködővel, egyszóval minden széppel és jóval felszerelve, ami a szurkoláshoz kell. Aztán jött a többi stadion, mert úgy gondolta, az erős és büszke Magyarország nem engedheti meg magának, hogy holmi libalegelőről nézzék az emberek, hogyan birkózik egymással két falu futballnépe.
Mindez rendben is volna, csak hát az ördög mindig a részletekben bújik meg. Szóval ott van az a temérdek pálya, valamennyinek több ezres nézőtere, ahová annyi drukker férne be, amennyi az egész megyében sincsen. Már pedig milyen ciki látvány egy üresen kongó lelátó, ahol néhány tíz szurkoló szidja oda-vissza hol a másik, hol a bíró jó édesanyját?
És ezen a ponton megint le kell borulnom felcsúti (alcsúti) emberek találékonysága előtt. Lassan legendássá válnak, mint azok a székelyek, akik mindenre tudnak valami okos megoldást. Tudják, olyanokat, hogy amikor valaki elkövet valami csúnya dolgot a szobában, a kutyára fogják. Ha az nincs is bent, sebaj, majd bejön. Szóval ezek a leleményes drukkerek megelégelték, hogy minden jöttment, akinek nem tetszik az a teméntelen sok stadion az országban, nem átallja az ő földijüket okolni az üres lelátók miatt, megtalálták a megoldást.
Ha jól olvastam, akkor a minap a Mezőkövesd-Felcsút rangadóra a vendégcsapattól csak néhányan érkeztek, de a lelátón mégis sokan ültek a nekik fenntartott helyeken. Készítettek ugyanis jó pár papírmasé felcsútit, akiket (?) felöltöztettek a falubelijük által gyártott sportmezbe. És így már tekintélyes tábort képviseltek a vendégek szektorában. Igaz, a „kétdimenziós” atyafiak meglehetősen kókadtan nézték a pályán történteket, de legalább egyiket sem vádolhatták sem rasszista, sem trágár bekiabálásokkal.
Az egyik kereskedelmi rádió riporterének is szemet szúrt ez a leleményesség, és arról faggatta a csapat vezérszurkolóját, hogy mit várnak ettől a mezőkövesdi akciótól? Hát mit is? – gondolkodott el a felcsúti ember –, ezentúl egyetlen meccsen se legyenek üres lelátók. Arra gondolhatott, hogy Kisvárdától Kozármislenyig minden csapat annyi szurkolót készíthet majd magának, amennyit csak akar, beöltöztetheti őket az ő Lőrincük által gyártott sportszerelésbe. És akkor bátrán bejelentkezhet majd a közszolgálati tévé bármelyik tizedosztályú megyei bajnokság meccsére, sehol nem kell majd szégyenkezniük a házigazdáknak az üres lelátók miatt.
Aztán az sem utolsó szempont, hogy a foci ilyen népszerűségének láttán a többi település vezetői is reménykedhetnek majd, ha náluk még nincs, egyszer a stadionépítési láz elérheti akár őket is.
Ha Marx és Engels ezt megélhette volna! Alighanem a Kiáltványt így kezdték volna: Kísértet járja be Magyarországot, a stadionépítés felcsúti kísértete.
A hétvégén eldől, hogy a Kétfarkú kutyapárt jelöltje Mészáros László, vagy a Fidesz delegáltja Mészáros László foglalja-e el a polgármesteri széket Felcsúton. A Független Hírügynökség kereste a jelenleg hivatalban lévő Fidesz alpolgármesterét – akit egyébként a távozó Mészáros Lőrinc javasolt maga helyett a posztra – de Mészáros László elérhetetlennek bizonyult. Elértük viszont a Kétfarkú kutyapárt jelöltjét, Mészáros Lászlót, aki a választási esélyekről tájékoztatta szerkesztőségünket.
A kampány hajrában vagyunk, nagyon készül a vasárnapi választásra?
Természetesen, teljes erőbedobással küzdünk! Építettünk egy új kampányirodát is, amire nem kaptunk engedélyt. Ezért a kívülálló csak annyit lát, hogy elkészítettünk egy esőbeállóra hasonlító buszmegállót. Ez a főhadiszállásunk, nagyon otthonos. Ha a faluban élők megszeretik, akkor a kampány zárása után is megtarthatják.
Ön a Kutyapárt színeiben induló Mészáros László, de a Fidesz jelöltje, a jelenlegi alpolgármester is Mészáros László. Legalább egymás között eldöntötték már, hogy ki az igazi Mészáros?
Az majd vasárnap, a polgármester választáson dől el, a Felcsútiak azonban abban biztosak lehetnek, hogy a polgármesterüket Mészáros Lászlónak fogják hívni. Egyébként azt kifejezetten szép gesztusnak tartjuk, hogy az államfő, Áder János épp Soros György születésnapjára tűzte ki a választást. Ez igazán nemes cselekedet.
Mérlegelte már, hogy Ön, aki csak betelepült Felcsútra, mekkora eséllyel indul?
Kétségtelen, még ma nincs is bejelentett lakáscímem, vagyis én vagyok Felcsút mindeddig első és utolsó hajléktalan polgára is. Ugyanis a kormány rövidesen a törvény erejével tiltja be a hajlék nélkül élőket.
Önnek, mint a Kétfarkú Kutyapárt jelöltjének van átfogó társadalompolitikai programja, esetleg akar új alkotmányt is a faluban?
A Kutyapárt társadalmi jövőképének lényege, hogy bármely településen élők problémáit a helyszínen kell megoldani, közös cselekvéssel! Az elképzelésünk az, hogy akik képesek a saját érdeküket hatásosan képviselni, azok az emberek már biztosan nem szavaznak diktátorra. A cselekvő viselkedésre példamutatással szeretnénk a honfitársainkat rávenni.
Sok helyi támogatója van a Kétfarkú kutyapártnak?
Igen, a legvakmerőbb felcsútiaktól több, mint hatvan ajánlást kaptunk, de amikor felszereltük a plakátjainak, akkor villáskulcsot hoztak. Hangos dudaszóval üdvözöltek, integettek. Ha esett az eső, akkor ernyőt vagy kabátot hoztak, de más vidéki településhez hasonlóan a helyben élők nem mernek nyíltan támogatni bennünket, mert félnek a hatalomtól. Nyilvános kiállással nem merik kockáztatni az egzisztenciájukat, illetve a napi megélhetésüket. Felcsúton például szinte mindenki vagy Mészáros Lőrinc valamelyik cégénél dolgozik, vagy pedig az önkormányzatnál.
Készült egy fülbemászó Mészáros induló is, amit a felcsúti stadionban filmre is vettek. Könnyen beengedték Önöket a helyi arénába?
Be kell vallanom, hogy a Facebookon nagy sikert elérő kampányindulónkat nem a Pancho Arénába rögzítettük, mert nem kértük rá engedélyt, s ezért nem is kaphattuk meg. Viszont nagyon fontos volt, hogy egy valóságos stadionban énekeljünk, ezért szereztünk egyet. Viszont nem szeretném elárulni, hogy hol forgattunk, mert a tulajdonos attól fél, hogy megüti a bokáját.
Ön is úgy gondolja, hogy van félnivalója?
Természetesen én nem félek, engem az ilyen veszélyes szituációk kifejezetten inspirálnak. Ha valaki erődemonstrációt tart, az ellenállást vált ki belőlem, de tisztában vagyok azzal, hogy ma sokan féltik az egzisztenciájukat Magyarországon. Viszont szeretnék egy olyan közhangulatot kialakítani, amelyben az embereknek nem kell semmitől tartani. Erre a legjobb módszer a humor, ha a hatalmat kinevetik, akkor a félelem megszűnik. Ha majd polgármesterként viccesen kicsúfolnak a hibáimért, akkor velük nevetek, s kijavítjuk a tévedést.
Napok óta hiába keressük vetélytársát, a fideszes Mészáros Lászlót a polgármesteri hivatalban, a titkárnő szerint elérhetetlen. Viszont a közelmúltban tartott egy politikamentes napot, ahol evés-ivás közben a jelenlévőkkel úgy döntöttek, hogy a kormánypártot kell támogatni. Ez nem behozhatatlan hátrány önnek?
Nem szeretném azt mondani, hogy a hatalom megveszi, vagy megfélemlíti a helyi polgárokat, de az látszik, hogy a hatalomban lévő Mészáros László semmit sem bíz a véletlenre, a választási csatában felhasználja a közigazgatási apparátust. Ez nem mindig előny, mert az emberek nem hülyék, látják, mi történik. Mi más eszközökkel küzdünk, mi cselekvésre buzdítunk.
Azt tudom, hogy Önök színezik a kátyús utak kockaköveit, vagy más módon hívják fel a hiányosságra a figyelmet. Itt is lesz ilyen?
Felcsút főutcája, a 811-es út uniós támogatással fel van újítva, egészen a stadion bejáratáig. Viszont az aréna bejáratától már rossz állapotban van a kocsiút. Ezért úgy döntöttünk, hogy a stadiont majd meghosszabbítjuk Alcsútdobozig, és akkor az Európai Unió megépíti a maradék útszakasz burkolatot, teljes hosszában. Mi viszont a balesetek megelőzése érdekében a nagyon megsüllyedt csatornafedeleket fényvisszaverődő festékkel lefestettük. Ezt a munkát folytatjuk a választásokig.
Mi történik, ha megnyeri a választást, s Ön lesz a polgármester?
Azonnal bővítjük a felcsúti űrkikötőt, ugyanis állandó probléma, hogy ha a futballmeccsre érkeznek az űrhajók, akkor elfoglalják a vendégek számára kialakított űr parkolókat. Aki autóval jön, annak csak az út két széle marad, és ez balesetveszélyes. Tehát bővíteni kell az űrkikötőt. A másik fontos programom, hogy a kisvasutat Kelenföldig meghosszabbítjuk.
Ezt eddig még Orbán Viktor sem akarta. A kampány hevében ki is próbálta a kisvasutat?
Sajnos ritkán jár. Nem bírtam kivárni, amíg megérkezik. Viszont megnéztem, távolról csodálatos. Az állomás különösen, talán csak a Mészáros Lőrinc palotája veheti fel vele a versenyt. Észrevettem viszont, hogy a vasúti töltés oldalában kezd megvalósulni a liberális politikusok álma, hatalmas kenderültetvényeket láttunk.
Miközben szívta a kendert, próbált a kocsmában barátkozni a helyiekkel?
Felcsúton két kocsma van, az egyik a Bivaly söröző, ami tíz éve bezárt. A nyitva lévő ivó gyér látogatottságú, a tulajdonos panaszkodott is, hogy régebben ott beszélték meg a világ folyását, de ma már nem merik az emberek kinyitni a szájukat.
Csak nem azt akarja mondani, hogy Felcsúton nem mindenki Fideszes?
FH
Azt tapasztaltam, hogy, itt még az átlag magyar településhez képest is kevésbé szeretik a Fideszt. Kifejezetten zavarja a helyieket a körülöttük kialakult felhajtás, a Pancho Aréna, a csicsás díszekkel tűzdelt drága épületek. Felcsút egy közepesen szegény vidéki falu, néhány nagyon gazdag emberrel.
De gondolom Orbán Viktort, mint a falu nagyját tisztelik, s a házát tiszteletben tartják. Igaz?
Már csak azért is, mert a környék elég alaposan be van kamerázva. Az emberek így aztán óvatosak. Úgy érzem, hogy ha a politikusok nem igyekeznének a társadalomban feszültséget kelteni, vagy gyűlöletet végletekig korbácsolni, akkor az emberek képesek lennének a nézetkülönbségeket indulatmentesen, békésen tisztázni.
Mi történik, ha nem ön nyer?
A Kutyapárt alapelvei szerint 127 százalékos eredményt érünk majd el a választáson. Ez nekünk elég is les
Hamarosan megvalósulhat a régen dédelgetett terv: Szerbiában a közeljövőben nemzeti stadion épülhet, tudatja az N1 televízió (a CNN nyugat-balkáni leányvállalata). Csak 80, esetleg 130 milliárd forintba kerülne. Az ebben a szakmában kezdő szerbek a befektetés megtérülését vitatják.
A nemzeti stadion építéséről szóló ötletelések még 2013-ban kezdődtek, jövő szeptemberben pedig már a munkálatok is megkezdődhetnek.
„Mondok egy hírt: ha minden rendben lesz, ha minden úgy megy, ahogyan kell az Európai Labdarúgó Szövetséggel is, meg mindenki mással is, már jövő év szeptemberében hozzákezdhetünk az építéshez.
Ha pedig elkezdjük az építést, gyorsan el is készülünk. Valódi szépség lesz.“
– mondta a minap Aleksandar Vučić szerb államfő.
Arról viszont, hogy ez a fociszépség mibe fog kerülni, mindmáig nem lehet tudni konkrétumokat. A nyilvánosság az illetékesektől többféle összeget hallott, amelyek között akár 100 millió eurós eltérések is vannak. Ez arra utal, hogy nem készültek szakmai számítások, tekintettel arra, hogy már nincsenek szakemberek, akik képesek lennének ezt a feladatot elvégezni, állítják a közgazdászok.
„Ha valaki most azt hiszi, hogy az objektum 250 millióból (80 milliárd forintból) kijön, akkor a végösszeg olyan 400 millió (130 milliárd forint) lesz. Ezek szinte elképzelhetetlen számok. Nem vagyok biztos benne, hogy bárki készített volna olyan költségelemzést, amely figyelembe vette volna a megtérülést is, márpedig nem lenne szabad olyan objektumokat építeni, amelyek nem képesek visszaforgatni a befektetési költségeiket.“ – állítja Mahmud Bušatlija közgazdász.
Slobodan Georgiev újságíró szerint a nemzeti stadion építése teljes képtelenség, amelyet kommentálni sem érdemes, hiszen semmi sem indokolja gazdaságilag a projektot, tekintettel arra, hogy
Szerbiának ezernyi más, fontosabb gondja van, ráadásul a legszegényebb európai országok közé tartozik.
„Itt nincs annyi lehetőség, hogy azt a stadiont minden héten megtöltsék az emberek, pedig valamilyen haszon belőle csak ebben az esetben lenne. Most építsünk valamit, amire egyrészt nincs pénzünk, másrészt nincs pénzünk arra sem, hogy fenntartsuk, harmadrészt nincsenek meg a feltételek, hogy hetente feltöltsük és a jegyeladásból fenntartsuk, teljes értelmetlenség, nyári szórakozás, aminek reális alapja nincs“ – mondta Georgijev.
A korábbi elképzelésekkel ellentétben pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a nemzeti stadion Surčin mellett épülne fel, a kivitelező pedig egy spanyol cég lehet.
A Chelsea focicsapata hivatalosan anyagi problémák miatt állította le a stadionbővítési terveket. A valódi ok viszont az lehet, hogy a csapat tulajdonosának, az orosz Roman Abramovicsnak nincs brit vízuma. Ugyan izraeli állampolgár lett, de így sem dolgozhat a Chelsea-nél.
Cesar Azpilicueta és Cesc Fabregas, a Chelsea focistái Lionel Messi ellen küzdenek a Chelsea-Barcelona Bajnokok Ligája-meccsen. Fotó: MTI/EPA/Will Oliver
A Chelsea közleménye szerint a döntés „a nem kedvező befektetési környezet” miatt született meg, és egyelőre nem tudni, mikor folytatják az építkezés előkészítését. A tervek szerint 60 ezres stadion épült volna a mostani 41 ezres helyett.
A döntés hátterében az állhat, hogy nemrég lejárt a csapat tulajdonosának, Roman Abramovicsnak a brit vízuma, és azt még mindig nem hosszabbították meg.
Az 51 éves milliárdos már a Chelsea FA-kupa győzelmét sem láthatta élőben.
A közelmúltban azonban felkereste Izrael moszkvai nagykövetségét, és miután zsidó származású, megállapították, hogy az izraeli törvények szerint jogosult az állampolgárságra, amelyet már meg is kapott.
Izraeli állampolgárok ugyan vízum nélkül is beutazhatnak Nagy-Britanniába, de
csak hat hónapot tölthetnek ott, és munkát nem vállalhatnak.
Vagyis: az izraeli állampolgárság nem jelenti azt, hogy Abramovics dolgozhat a Chelsea-nél.
Ugyanakkor a BBC úgy tudja, Abramovics visszavonta kérelmét, hogy hosszabbítsák meg brit vízumát.
Roman Abramovics Fotó: MTI/EPA/Anthony Anex
Abramovics jó kapcsolatban van Vlagyimir Putyinnal, márpedig a brit-orosz kapcsolatok mélypontra süllyedtek azóta, hogy március elején orosz idegméreggel Salisburyben megmérgezték Szergej Szkripal egykori kettős ügynököt és lányát. A merényletért a britek az orosz kormány tették felelőssé.
Még a mérgezés előtt a brit kormány azt is bejelentette: a magyarázat nélküli nagy vagyonok eredetének igazolására kívánják kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat, mivel a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.
Az ember azt gondolná, hogy Felcsúton a kerítés is kolbászból van, végül is a miniszterelnök faluja – nem lekicsinylően használom a falu szót, tényleg az -, azt hinnénk: ömlik a pénz, minden új, minden csillog villog. Ehhez képest meglehetősen rossz állapotú út vezet keresztül a településen, bár – meglehet – a folyamatos építkezés, a többtonnás járművek jövés-menése a dolog magyarázata.
FH
Most is építkeznek, daruk magaslanak, a Puskás Akadémia területén persze. Amivel nem azt akarom mondani, hogy Felcsúton minden mást elhanyagoltak, csak a focistadion meg a hozzátartozó komplexum a fontos, nem ezt nem állíthatom, mert nem lenne igaz. Van itt új faluház, székelykapus Kúria ház – 2012-ben avatták – legalább is ezeket említik a helyiek, ha arról kérdezem őket mit kapott Felcsút attól, hogy a miniszterelnök idevalósi. Szeretik összehasonlítani Ceausescu szülőfalujával, aminek elsősorban az az alapja, hogy a román diktátor is épített egy stadiont Scornicestibe, még a nyolcvanas években, és ez a stadion azóta az enyészeté lett. És, ahogy írják, mesélik, senki, de senki nem érezte soha sajátjának azt a stadiont, mint ahogy a lufiként felfújt, a negyedosztályból az első osztályba juttatott Olt csapatát sem.
Az összehasonlítás igazságtalan, a koncepció is más volt, még akkor is, ha az alapvetés igaz: a miniszterelnök kedvenc sportága jutott kiemelt szerephez és beruházáshoz az alig több, mint kétezres községben. Orbán Viktor koncepciója más volt: akadémiát akart, futballistákat nevelő intézetet, iskolával, sok-sok pályával, kiemelkedő képességű nevelő edzővel. Többen hitték akkoriban, hogy az elképzelés egy nagyszabású üzleti terv része is; a majdani, már nem politikai szereplő futball-rajongó vállalkozása; a tehetségek exportálása nagy pénzeket ígér. Aztán az Akadémia ebbéli tevékenysége mintha háttérbe szorult volna; a kiemelt beruházások mellé megérkezett az első osztályú futballcsapat igénye. Ráadásul gyorsan, nem kivárva, amíg magától beérik egy ütőképes csapat, felnő egy új generáció, így aztán megesett, hogy az NB
I-be feljutott együttesbe egyetlen akadémista sem jutott, de még magyar játékos sem; az export helyett az import vált dominánssá.
Azt azonban, hogy Felcsút magáénak érzi-e a csapatot és az Akadémiát nem éreztem. Igaz, ennek az ellenkezőjét sem. Inkább azt: az emberek tudomásul veszik, hogy furcsa helyzetbe kerültek, van itt egy fantasztikus létesítmény, ami immár turisztikai látványossággá vált, de persze nem úgy, mint egy kastély, vár, vagy barlang, hanem úgy, mint az miniszterelnök hobbijának lenyomata. Az itt lakók félve pillantanak az idegenre, már legalább is arra, aki kérdezősködni akar, tartanak a látogató szándékától; többnyire azt érzik, hogy nem is annyira a kíváncsiság, mint inkább egyfajta rosszindulat övezi a falut. Pontosabban Orbán Viktort, amiért mindezt létrehozta, ráadásul leginkább adóforintokból.
FH
Kár lenne tagadni: magamon is érzem ezt az elfogultságot – hogy finoman fogalmazzak -; eleve nem azért jöttem ide, hogy ódákat zengjek Felcsútról, vagy, amit látok. Gyanakodunk egymásra kölcsönösen, legalább is azokkal, akik idevalósiak. Az önkormányzat alkalmazottja is méreget, látom rajta a bizalmatlanságot. Pedig csak azt akarom tudni, mi lesz most itt, ha már nem lesz Mészáros, illetve lesz Mészáros, de egy másik. Lőrinc, a falu jótevője, a miniszterelnök barátja lemondott, mint megtudom egy év múlva már közszereplőnek sem számít, a másik, a László – nem rokonok -, egyelőre társadalmi alpolgármester, és még hivatalosan nem is jelöltje a polgármesteri címnek, így nem is tartózkodik az önkormányzat épületében, az Akadémián dolgozik. A hölgy kezdetben nem szívesen válaszol, erősen tartózkodó, ahogy később megtudom tőle, ritkán találkozik jóindulattal, megtanulta, hogy jobb nem mondani semmit. Azt azonban később elmeséli: a Felcsútiak szeretik a falujukat, a gyerekek sem akarnak innen elmenni, munkát a közeli nagyvárosokban is találnak, akár Fehérváron, akár Budapesten, akár Tatabányán.
Meg, természetesen helyben is. Például az Akadémián. Főként az építkezésen, amely talán soha nem ér véget, mindig lesznek új célok, új beruházások. Most éppen a Sportcsarnok építésének hajrájában vannak; az is Makovecz -dizájn. Az építkezés terület tabu az idegen számára, nyilván csak a figyelmetlenség az oka, hogy senki nem állított meg, akadály nélkül bejuthattam az épülő csarnokba. Jánost kérdezem – így mutatkozik be -, mikorra lesz kész az új csarnok, azt mondja augusztusra kellene, de biztos nem lesz meg addigra. Ő maga Erdélyből jár ide, szereti ezt a munkát, biztos a fizetés, két-három hónapot tölt itt, aztán egy szusszanásra hazamegy, de utána jön vissza. Egy másik munkástól, azt kérdezem, hogy mik azok a csarnokon belüli henger alakú elkülönített helységek, azt mondja: nem tudja, ő csak építi. Erősen töri a magyart, ő Ukrajnából van. A harmadik beszélgetőpartnerem magyar, ő mondja, hogy ez a beruházás hatmilliárdra volt tervezve – majd kétszerese a stadion költségeinek -, de biztos benne, hogy valahol tizenhárom milliárd környékén lesz a vége. Igényes egy stadionka, így mondja egyikük, réz a teteje, van benne minden, ami széppé teszi. Hogy ki lesz-e használva, vagy minek ide ilyen drága csarnok, arra már nem válaszol, sőt inkább bezárkózik. Felbukkan a szemében a lassan itt megszokottá váló félelem. Főként akkor, amikor megpillantja a portást, vagy minek nevezzem; utánam vetette magát, amiért illetéktelenül behatoltam az építkezésre. Hogy gondolja ezt, kérdezi tőle, hogy gondolja, hogy csak bejön ide, nem látja kiírva, hogy építési terület, idegennek bejönni tilos, Láttam, láttam, de gondoltam akkora veszélyt csak nem jelent, ha körülnézek?
FH
Ha a tetőn dolgozhatnak az emberek – mutatok az épülő csarnok tetején artistáskodó munkásokra – mindenféle védőfelszerelés nélkül, akkor nekem csak nem lesz bajom itt a földön. Nem úgy van az, mondja, és egyébként is: nem tanulta meg, hogy ha belép valahova, legalább köszönjön? Emberem stílusa agresszív, de érzem inkább attól tart, hogy neki lesz baja az én látogatásomból, kirúgják, elveszíti az állását. Nem láttam magát, válaszoltam neki, pedig itt ültem, mondja ő, és egy lepukkadt lakókocsira mutat. Hát inkább azokra legyen mérges, mondom, már távozóban, akik ilyen méltatlan körülmények közé kényszerítik önt. Az ember, furcsa módon, megenyhül, elnézést kér, ha indulatos volt, úgy kísér ki az építkezés területéről.
Megnyugszik, hogy végre elmegyek.
A stadion felé baktatok, Orbán háza mellett tartok, a telek végében, mintha csak a Makovecz féle építkezés egy darabja, egy kisebb faház – afféle vendégház lehet – a miniszterelnök telkére pottyant volna. A kerítést, odáig, sövény nőtte be, nem látni a ház oldalát, vajon mit láthat a kormányfő a saját ablakából. Nyilván semmit; elég számára a tudat, hogy tíz métert megtesz és máris bent van a stadionban.
Nekem nincs ilyen szerencsém; a főbejárattól eltanácsolnak, egy békéscsabai társaság mellé szegődőm, ők is csak turisták, ha már itt jártak látni akarják a híres stadiont. A stadion oldalsó része felé terelnek bennünket, ott is van egy fülke, benne őr, az se örül nekünk. Mit akarunk itt, kérdi méregetve a társaságot, nem lehet csak úgy bemenni a stadionba. Végül, amikor a büfé felől érdeklődünk, arra igent mond; az üzletet még sem szabad elrontani. Így aztán eljutunk a stadionba, látjuk a pályát, konstatáljuk, hogy a betonpillérek szörnyű állapotot mutatnak, rossz munkát végeztek, állítja az egyik békéscsabai látogató. Aztán azt kérdezi: hol szokott ülni Orbán Viktor? Mintha ez lenne a legizgalmasabb része a vizitnek; mégis csak a miniszterelnök stadionjában járnak.
FH
Négy éve adták át a létesítményt, de mintha öregebb lenne, egy pillanatra eszembe jut – lám a rosszindulat -, mi lesz ebből az egészből, ha már nem jut bőven a közpénzből? De persze a kérdés most nem aktuális, Orbán Viktor 2030-ig tervez, legalább. Addig pedig ki tudja mi minden épül még Felcsúton. Ott van például a Sport Hotel, néhány kilométerrel odébb, az Arborétum mellett – a kisvasút közelében -, az is a helyiek büszkesége. Szép nyugodt a környezet, tavak, hidak, remek étterem, azt mesélik itt főznek a legjobban. A pincér büszke a tulajdonosára, azt mondja nagyon jó laza arc Mészáros Lőrinc, és amikor Orbán Viktorról kérdezem szokott-e a vendége lenni, azt mondja naná, gyakran. Ő a világ legjobb, leglazább arca.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Természetesen, teljes erőbedobással küzdünk! Építettünk egy új kampányirodát is, amire nem kaptunk engedélyt. Ezért a kívülálló csak annyit lát, hogy elkészítettünk egy esőbeállóra hasonlító buszmegállót. Ez a főhadiszállásunk, nagyon otthonos. Ha a faluban élők megszeretik, akkor a kampány zárása után is megtarthatják.
