Kezdőlap Címkék Soros

Címke: Soros

Lapszem – 2018. április 19.

0

Ma az Emmák ünneplik a névnapjukat. Az Emma női név germán eredetű, feltehetőleg Ermin germán istennő nevéből származik. Ermint a háború isteneként, illetve a zivatar démonaként tisztelték. Jelentése: nagyság. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Teherautókon bújnak el a migránsok

Éles szemmel figyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szerbia felől érkező járműveket. A hatóság embereinek a legkülönfélébb jogszabálysértések feltárása a feladatuk: a pénzügyőröknek fel kell kutatniuk például a drog- és az illegális dohányszállítmányokat, ki kell szűrniük az adócsalásokat, de alkalomadtán más jellegű bűnesetek kapcsán is el kell járniuk. Így kerülhet szóba a NAV munkájában a migráció.

– A déli határszakasz kapcsán a tompai és a röszkei határátkelőket külön is érdemes megemlíteni – tájékoztatták a Magyar Időket a vámhivatalban. A szervezet közlése szerint a két átkelőnél tavaly összesen majdnem háromszáz személyt találtak az érkező járművekben. Röszkén a fináncok összesen 286 rejtőzködő embert szállítottak le a különféle teherkocsikról, míg Topán hatan akadtak fenn a hatóság ellenőrzésén.

Népszava: Kevés hallgató, vészterveken dolgozik az egyetem

A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.

Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten.

Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.

Magyar Hírlap: Fiára bízta az ellenzék újjászervezését Soros

Az április 8-i választáson elszenvedett megsemmisítő vereséget követően a Soros-klán elsődleges célja az ellenzék feltámasztása és csatasorba állítása. Az idő viszont egyre sürgeti őket, hiszen az Európai Unióban a félév végéig, június 30-ig át kell erőltetni az új migránsküldő rendszert. Ezért támogatják minden erejükkel a választások eredményével szembemenő tüntetéseket, hogy aztán ezekre tudjanak majd hivatkozni a brüsszeli migránscsatában – írja a Ripost nyomán a Magyar Hírlap.

Ezért posztolja közösségi oldalain Alex Soros is a magyarországi demonstrációról szóló híreket.

Alexnak nagy segítséget nyújt a szervezkedésben barátja és élettársa, a neves divattervező és politikai aktivista, Maxwell Osborne. A Ripost információi szerint Gulyás Mártont is ő szemelte ki az ellenzék vezetőjének szerepére. A Közös Ország Mozgalom botrányairól elhíresült alapítója mellett bíznak a szocialista politikus, Gurmai Zita fiában, Gulyás Balázsban is, aki a választások elleni tüntetések főszervezője.

Jogvédők segítik a Figyelő Soros-listájának áldozatait

0

Nem csitul a felháborodás a Figyelő című hetilap által az állítólagos Soros-zsoldosokról közölt lista nyomán. Egyetemi oktatók és hallgatók mellett számos magánszemély, valamint a budapesti amerikai nagykövetség is tiltakozott a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő eljárása ellen.

Schmidt Mária egyébként – bár a hivatalos életrajzából ez mostanra kifelejtődött – három éven át maga is élvezhette Soros György ösztöndíjának jótékony hatásait. A Terror Háza igazgatója 1985 és 88 között gyakorlatilag ebből élt, amikor a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására pénzt kapott az MTA-Soros Alapítványtól.

A rossz időket idéző, az állítólagos „Soros-zsoldosokat” listázó cikk miatt két jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogi segítséget ajánl azoknak, akik így szeretnének elégtételt venni a listázás miatt.

Aki szeretne élni a felajánlott lehetőséggel, a listazottak@gmail.com email címen jelentkezhet május 2-ig.

Az eset megítélése jogilag nem egyszerű, és a listán szereplők egyéni körülményei alapján eltérő lehet a sikeres perlés esélye. Más egy közszereplő és más egy irodai alkalmazott esete, ahogy más a már elhunyt személyek örököseinek jogérvényesítési lehetősége is.

Álláspontjuk szerint a Figyelő valótlanul állította, hogy a listán szereplő személyek Soros akaratának végrehajtásán dolgozó zsoldosok lennének. A valótlan tény egyben sértő is, mert az állami propagandagépezet egyik szereplője kétségbe vonja, hogy a listán szereplő polgárok, legyenek bár egyetemi oktatók, kutatók, szociális munkások vagy éppen jogvédő szervezetek munkatársai, szabad elhatározásukból cselekednének. A közlés a kormány és a kormányt alkotó pártok által hangoztatott azon elképzelésrészét képezi, miszerint a listán szereplő személyek a nép ellenségei, akik Magyarország és a magyar emberek érdekei ellen tevékenykednek.

A Figyelőben megjelent valótlan közlés miatt személyiségi jogi per indítható.

Mint minden pernek, ennek is vannak kockázatai, pervesztesség esetén a perköltséget a felperesek viselik. Sőt, a pert indítók akár nevesített lejárató cikkekkel is szembesülhetnek a későbbiekben. Ezért akik szeretnének élni a jogsegély lehetőségével, azokat személyes konzultáció keretében részletesen tájékoztatják a felmerülő kockázatokról a két jogvédő szervezet ügyvédei.

Lapszem – 2018. április 16.

0

Isten éltesse a Csongorokat, akik ma ünneplik a névnapjukat. Az időelromlott: ma többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, kisebb eső, zápor előfordulhat. A hőmérséklet nappal 19 és 25 illetve késő este 13 és 19 fok között alakul. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők – Ki az áldozat?

Ezzel a címmel írt publicisztikát Gajdics Ottó, ennek az utolsó mondata következő:

Egyébként pedig Sorost minél hamarabb tiltsuk ki Európából!

De nem csak ezt gondolja a szerző, aki azt írja: „Láttunk benneteket. Láttuk, hogy sokan vagytok. Láttuk, hogy nem vagytok elegen… mi is sokan vagyunk. Ráadásul, szemben veletek, mi tudjuk azt is, mit akarunk. Ti viszont nem értitek, hogy az „Orbán, takarodj!” semmire sem elég.”

A demokrata ismérveit sorolja a véleménycikk, például: „A demokrata nem tüntet a választás eredménye ellen, és nem csinál hülyét magából, új megméretést követelve… A demokrata kitalálja, ráérez, mi a legfontosabb az ő népének… nem a tagadásért, hanem mindig valami fontos ügyért áll ki.

A demokrata. Aminek persze mi soha nem tartottunk titeket, de itt az utolsó pillanat, hogy ránk cáfoljatok.”

Majd elérkezünk a sorosozáshoz: „Nem tagadjuk, kicsit idegesek lettünk tőletek. Okosabbnak, komolyabbnak tartottunk titeket annál, hogy bedőljetek a Soros-féle pénzvilág manipulációjának, és hagyjátok magatokat az orrotoknál fogva vezetni az Orbán-fóbiás gyűlöletkeltők által… ti a Soros-féle propaganda áldozatai vagytok, és meg kell titeket menteni. Két világnézet, két valóság, két jövőkép feszül egymásnak. Az egyik győzött a demokratikus választáson, mert egységes volt egy élhetőbb, szabad, függetlenebb magyar élet akarásában.”- írja Gajdics Ottó.

Népszava – Fidesz-voksok nyomában

Újra narancsba borult a vidéki Magyarország – írja a Népszava, amelynek riporterei somogyi, baranyai és borsodi településeken kérdezték: miért újra Orbán? A riport végén megszólal egy politikai pszichológiával foglalkozó szakértő, Demeter András, aki a többi között azt fejtegeti, hogy a pszichológiában véleményalapú identitásnak nevezett jelenség érvényesült, amikor a Fidesz-KDNP vasárnap ismét megszerezte a kétharmados többséget.

„Ennek lényege, hogy az emberek politikai döntését vagy szimpátiáját már nem az ideológiák, a különböző ügyek, valamint a racionális tények határozzák meg, hanem a véleményvezérek álláspontja” – fogalmazott.

„Ez egy érzelmi kérdés már, ezért nem lehet racionális érvekkel meggyőzni sem az egyik sem a másik oldalt. Jelen esetben természetesen Orbán Viktor ez a véleményvezér, akinek az álláspontjához igazodnak a választók, valamint valamelyest az ellenzék is. A miniszterelnök véleménye azért is erősebb, mert saját álláspontját, a bevándorló-ellenességét már sokkal régebb óta formálja. A választók végül a nyilvánvaló ellentmondásokat is feloldják, a kormánypártiak például azzal „mentik fel” magukat, hogy „tudjuk, hogy lopnak, de a korábbiak is loptak” – mondta Demeter András.

Magyar Hírlap – Morvai Krisztina: Mi maradjunk inkább a magyar és a székely zászlónál!

Az európai parlamenti képviselő szerint gyomorforgató, hogy az „Európai Egyesült Államok” eszméjét korábban elutasító jobbikosok a szombati tüntetésen EU-s zászlók alatt vonultak, közösen az MSZP-vel, a DK-val és SZDSZ-utódpártokkal. Mint írja, szánalmas, hogy az ellenzéki pártok képtelenek elismerni vereségüket, és ahelyett, hogy magukba néznének, új voksolást követelnek. „Számukra a demokrácia nyilván azt jelenti, hogy addig kell ismételni a választásokat, amíg nem ők nyernek”.

Az EP képviselője úgy véli, az EU zászlaja és himnusza egyértelműen a nemzeti függetlenségünk gyengítésére törekvő erők, az „Európai Egyesült Államok” híveinek szimbólumai, ezért ő nem hajlandó részt venni olyan tömegrendezvényeken, ahol ezeket használják, ha pedig valahol az EU-himnuszt játsszák, tiltakozásul ülve marad.

Morvai reméli, egyre többen követik majd példáját, és egyúttal mindenkit arra biztat, használjuk inkább bátran a saját történelmi jelképeinket: történelmi zászlóinkat, illetve a magyar és a Székely Himnuszt.

 

 

Bréking nyúz, április 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nehéz olyan vezető cikket találni a kormányhoz hű propagandalapokban, amely ne jelenne meg közül legalább háromban. A lapkészítők még azt a fáradtságot sem veszik, hogy megváltoztassák a címeket – így találkozunk minimum háromszor azzal a címmel, hogy „Gulyás Márton behívta a Soros-rohamosztagot: Törni-zúzni akarnak Pesten! Ők gyújtották fel Hamburgot”, vagy hogy „Dokumentumok bizonyítják: Soros beavatkozik több ország belügyébe”. De lássuk az ínyencségeket!

Origo: SorosSorosSoromigránsSorosSorosAnarchiaSorosSorosTüntetésSoros

Nem mondhatni, hogy nagyon változatos tematikával és ötletes címekkel operálna az Origo, amelynek címlapján összesen 21 alkalommal olvasható Soros neve és/vagy a szombati tüntetés elleni hisztériakeltésre uta szó és/vagy menekültre célzó kifejezés. Ez a szombat délután 15:50-kor rögzített állapot. A címek között is találni gyöngyszemeket, rögtön a vezető anyagé, amely az esti tüntetés előtt órákkal megelőlegezi a balhét, hiszen a következőt írja:

A nagy  választási vereség után őrjöngenek Soros hívei, feldúlnák a várost

De van még több olyan cím, amely dobogós helyet érdemel, például a következő:

Gulyás Márton behívta a Soros-osztagot: Törni-zúzni akarnak Pesten.

Ami pedig ezeknek a cikkeknek a tartalmát illeti – nos, azok vetekszenek a címmel. Éppen annyira elrugaszkodtak a valóságtól, mint azok, s pontosan ugyanúgy direktben vádaskodnak, keltenek gyűlöletet, szidalmaznak …. s a kemény kifejezéseket lehetne még sorolni.

Álljon itt példaként egyetlen idézet a Szélsőbaloldali erőszakhullámra számíthatunk Sorostól Budapesten címmel futó cikkből, amely a tavalyi hamburgi G20 kapcsán tartott szélsőséges tüntetéseken történteket ecseteli élvezettel:

„A Soros-birodalom katonái és kitartottjai azért tekintik Hamburgot mintának, mert a város lakossága megegyezik Budapestével, mindkét településen nagyjából 1,8 millió fő él, így könnyen lehet a német kikötővárosban már egyszer sikeresen végrehajtott forgatókönyvet alkalmazni.”

Pesti Srácok: Százezredszerre tüntiznek a bukott ellenzéki pártok csalódott szavazói

Úgy tűnik a szép idő ellenére ismételten elkezdődik Magyarországon a tüntetés-szezon, amelynek szombati nyitóelőadását a szervezők szerint is már színházi dramaturgok készítik elő. Az alaptéma sem sokat változott, azaz a demokráciát védik, de ezúttal a bukott ellenzéki pártokat nem engedik fel a német szocik által kitömött Diákparlament tüntetés-szervezői, inkább olyan méltán híres demokrata-anyákra bízzák a gyújtó hangú beszédeket, mint Hernádi Judit, a Heti Hetes első megtűrt női szereplője. Reméljük a csalódott tüntetők megkímélik a Belváros kukáit, és hagyják közlekedni éjfél után a villamost a körúton. A tüntetésen a PS-videóstáb és tudósítónk is ott lesz, cikkben és moziban is beszámolunk az eseményekről – ígéri a Pesti Srácok

888: Itt a megfejtés: Simicska ezért záratta be a Magyar Nemzetet

Simicska Lajos miután hadrendbe állította a Magyar Nemzetet, de sajnos az nem hozta a várt eredmény, ezért a választások másnapján fogta magát, fittyet hányva az „újságírói” bőrbe bújtatott jobbikos propagandisták életére kirúgta őket a ge…be. A „kollégák” most szomorúak, nem értik, hogy mi történt velük, pedig a helyzet sokkal egyszerűbb, mint hinnénk – írja a 888.hu, amely nem is titkoltan kárörvendően fogadja a lap bezárást.

A portál cikke szerint Simicska arra készült, hogy majd kormányra jutva a Jobbik megfizeti neki azt a végtelen sok pénzt, amit a propagandájába vert. Tudniillik, hogy a Nemzet évi 500 millió mínuszt termelt, a Hír Tv meg egyebek valószínűleg ennél is nagyobbat. Egy percig sem úgy tekintett a Magyar Nemzetre, mint egy újságra, mint egy független, újságírói műhelyre – írja ez „független” portál, hozzátéve: csak a bosszúja egyik eszköze volt a 80 éves lap.

Az újságírói pedig parasztok voltak, egy olyan táblán, ahol egyedül Simicska a vezér (001), a többiek, vonagáborostól, györgyzsomborostól egészen laknerdávidig mind-mind feláldozható fogyóeszközök.

 

 

Lapszem – 2018. április 14.

0

Ma a Tiborok ünneplik a névnapjukat. Ami pedig az időjárást illeti: napos, csapadékmentes idő várható, kellemes meleggel, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között alakul. Késő estére is csak 11-18 fok közé hűl le a levegő. Lapszemlénk következik.

 

Népszava –  Több tízezres tüntetés körvonalazódik a kormány ellen

A mai budapesti tüntetés kapcsán írt cikkében a Népszava megszólaltatja annak egyik fő szervzőjét, Gyetvai Viktort, aki a többi között leszögezi: Nem most szombaton dől majd össze a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER), de a „Mi vagyunk a többség” elnevezésű kezdeményezéssel az a célunk, hogy egy olyan közösség alakuljon ki, amely hosszabb távon lebonthatja majd a kétharmadot.

Az egész országra kiterjedő ellenállási mozgalmat hozna létre a főként egyetemistákból álló csoport,

a követeléseik között szerepel a vasárnapi szavazás voksainak újraszámolása, a szabad sajtó megteremtése, valamint az is, hogy az „ellenzék ne magával harcoljon, hanem a kormánnyal”. Noha a szervezők egyik politikai szervezethez sem akarnak kötődni, több ellenzéki párt is jelezte részvételét.

A következő hónapokban minden erőszakmentes eszközt bevetnek céljaik eléréséért. Elsősorban népszavazási kezdeményezésre vagy békés polgári engedetlenségre gondolunk, de minden megmaradt jogállami lehetőséget alkalmaznánk majd – szögezte le.

Magyar idők – A Jobbiknak nincs pénzemajálisra

Nem tartja meg idei majálisát a Jobbik, feltehetően anyagi okok miatt. Schön Péter gazdasági igazgató már jelezte is a Csíki sörgyárnak, mégsem tartanak igényt a leadott rendelésre. Tizennégy év után először marad el a Hajógyári-szigeten tartott majálisa a pártnak.

A lap úgy tudja, hogy a döntés mögött az állhat, hogy a párt komoly anyagi nehézségekkel küzd.

Ismert: tavaly decemberben a Jobbik tiltott párfinanszírozás miatt 330 millió forintos bírságot kapott az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), aminek a törvényi előírás szerint a dupláját kell leróniuk, összesen 660 millió forintot. A többszörösen is pártkorrupcióba keveredett párt 660 millió forinttal tartozik az államkincstárnak, és egy Simicska Lajos cégeivel kötött szerződés értelmében 100 millió forinttal tartoznak a médiavállalkozónak 1100 reklámhordozóért – írja a lap.

Magyar Hírlap – Hidvéghi Balázs: Soros emberei káoszt akarnak

A legnagyobb tanulság az, hogy az igazságról határozottan és egyszerűen kell beszélni, úgy, hogy az eljusson minden magyar emberhez – vallja a Fidesz kommunikációs igazgatója. Sok fővárosi választó bizalmát vissza vagy el lehet nyerni, ami azonban munkát igényel – mondta a lapnak adott interjújában Hidvéghi Balázs. A politikus értékelte a kampányidőszakot és a választáson született eredményeket, s beszélt a soron következő választásokon várható kampányokról is.

A szombati tüntetésre vonatkozó kérdésre kifejtette: Mivel az ellenzéki pártok látványos kudarcot vallottak, Soros emberei most zavargásokkal, tüntetésekkel, utcai erőszakkal akarnak káoszt előidézni.

„Nem tartom túlzásnak azokat a véleményeket, hogy a Soros-hálózat valójában az ellenzék lecserélésére készül, és a hétvégi tüntetés szervezése is ebbe a folyamatba illeszkedik” – mondta.

Az ellenzék, miután teljesen egyértelműen elveszítette a választást, most szánalmas módon csalást kiabál, ami szintén azt bizonyítja, hogy vezetői teljesen alkalmatlanok a politikai szerepvállalásra – közölte.

 

A Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája

„Fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja” – ezt nyilatkozza Arató András, a Klubrádió elnöke a Független Hírügynökségnek. A Klubrádió most 2021-ig biztosan rendelkezik frekvenciával, de gazdasági léte folyamatosan bizonytalan, mivel Magyarországon nem létezik reklámpiac, csak a csókosok jutnak ilyen bevételekhez. Pedig, állítja az elnök, a csatornát hetente ötszázezer ember hallgatja és kommentálja, így nyugodtan elmondható, hogy ez az ország legnagyobb agórája.

 

Mit vársz?

Mitől?

Szerinted?

Hát, gondolom a választástól.

Így igaz.

Nézd, vannak realitások. Magyarország vizsgázik. 2014-ben is vizsgázott, akkor megbukott. 2010-re még lehet kifogást, felmentő okokat találni, de azért az is egy bukás közeli állapot volt.

Mert?

Mert az ország már korábban kipróbálta az Orbán-kormányzás természetét, és abból nagyjából látni lehetett egy újabb Fidesz-győzelem következményeit. Aztán ezt meg is tapasztalhattuk, ezért állítom, hogy ’14-ben a választóközönség megbukott a vizsgán.

Milyen értelemben?

Azt gondolom, hogy egy felnőtt, jobb sorsra érdemes ország, nem választ magának ilyen vezetőket. Bizonyára emlékszel rá, hogy 2011-13 között nagyon sok uniós vezetővel találkoztam, rengeteg interjút adtam, és sokan elmondták nekem: ők nem a magyar népre, hanem a magyar kormányra haragszanak. És azt is elmondták, hogy megváltozik a magyar választópolgárok megítélése, ha a tapasztalatok ellenére újra megválasztja rezsimet. Ez az ország azonban mindent elfogadott, többek között azt is, hogy szűkítették a választójog szabadságát. Ma már azt mondják nekünk, vagy a „centrális erőteret” választod, vagy adhatod a voksodat az erősen fragmentált ellenzékre, a szélsőjobbtól a szélsőbalig egy kupacban. Utóbbi esetben persze hazaáruló vagy. Ahol szabad és arányos választás van, ott nem kényszerítik bele a polgárt egy lehetetlen döntésbe. Márpedig az egyfordulós választás ezt kényszeríti arra a választóra, aki nem vágyik a NER folytatására. Demokrata pedig aligha adja a voksát szélsőjobboldali jelöltre. A nálunk alkalmazott egyfordulós szisztéma kizárja, hogy a választók szabadon kifejezzék akaratukat.

Azt gondolnám, hogy már bőven elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a Fidesz választási rendszere, a manipulációk, átforduljanak az ellentettjébe, vagyis az általa kitervelt rendszer elkezdjen ellen dolgozni, ám ez még sem következett be. Szerinted miért nem?

Mi az, hogy ellene? Azon kívül, hogy utálják ezt a rendszert, meg a tolvaj társaságot, egy zsidókat listázni akaró, gárdát vonultató alakulattal miféle közösséget vállalhat egy szekularizált európai államra vágyó demokrata? Az a közös, hogy ami van, azt le kell váltani? Ez Sophie választására emlékeztet.

De miért kevés, amikor mindegyik azt mondja, hogy le kell váltani.

Igen, azt mondja, de egyébként meg öt százalék kell ahhoz, hogy bejusson valaki a parlamentbe, ahhoz pedig az egyszerű többség is elegendő, hogy valaki az egyéni választó körzetében nyerjen.  A Fideszt megelőző időkben, a kétfordulós rendszerben, volt alternatíva, nem kellett koalíciót kötniük a teljesen különbözőknek, és a másodikban is csak a hasonlók értékrendet követőek kötöttek szövetséget. Orbán is annak köszönhette az első miniszterelnökségét, hogy Torgyán nyolcvanhárom helyen visszaléptette a jelöltjeit.  Ha 1998-ban egyfordulós a választás, akkor nincs Orbán-kormány. Nekem viszonylag könnyű a helyzetem, itt Budapesten. De, ha egy olyan helyen laknék, ahol a Jobbikra kellene szavaznom ahhoz, hogy megszabaduljunk Orbántól, az elfogadhatatlan a számomra. Jobbik semmit és senkit nem vont vissza az első éveinek szélsőségességéből, ahogy ők becézték, nemzeti radikalizmusából. Ebből az következik, hogy nem változtak a nézeteik, csak most hallgatnak róluk.

Mi az, amit nem vett át a Fidesz a Jobbik szélsőséges nézeteiből?

Lehetséges, de a Fidesz számára, fennállása óta, minden ideológia pusztán hatalomtechnikai eszköz. A liberalizmus is az volt, a nemzeti konzervatívizmus is, és most a neohorthysta, neofasiszta gondolatok is. Ha holnap a Világ proletárjai egyesüljetek  szlogennel lehetne nyerni, akkor azt vallaná.

Magyarul egy kifejezett hatalomtechnikusnak tartod a Fideszt.

Ennél azért egy picit súlyosabb a helyzet, bár fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök mit gondol a cigányokról, a zsidókról, a melegekről, szerbekről, szlovákokról, románokról. Még Sorossal, Brüsszellel, az ENSZ-szel kapcsolatban sem tudom, mit gondol, csak azt, hogy mit beszél róluk. Ha éppen olyat kell mondani, hogy bárkit, akár a pirézeket, meg kell vetni, akkor azt mondja. Vitában állok néhány emberrel, barátaimmal arról, hogy ez a Soros-plakát kampány antiszemita-e vagy sem. Önmagában természetesen nem az, hiszen nem szerepel például a zsidó szó rajta. Ez olyan, mint az olaj: önmagában nem ég, de ha tűzre öntik, akkor annál inkább. Miskolcon sem mondta Orbán, hogy neki a cigányokkal problémája van, csak éppen úgy fogalmazott, hogy azok, akiknek baja van velük, értsék úgy, ahogyan szeretnék. Legitimálja a gyűlöletet. A miniszterelnök nem problémát kezelt, hanem koncot vetett a vérszomjasaknak.

Neked személyesen is harcokkal telítetten teltek el a fideszes évek, és azon kevesek közé tartozol, aki sikerrel vívta meg ezt a harcot, hiszen a Klubrádió él és létezik, pedig megpróbálták ellehetetleníteni.  Orbánt ismerve, akinél nem létezik a vereség fogalma, újabb győzelme esetén, ismét nekifut benneteket ellehetetleníteni?

Először is: nem látom a jövőt. Ezt a kérdést 2014-ben is feltették nekem, de akkor sem, most sem foglalkozom ezzel. Nem foglalkozom azzal, hogy mi történik, ha így alakul, vagy ha úgy alakul. Azért van meg ez a rádió már nyolc éve, mert mindig azt gondoltam, hogy a nagy dolgokkal kell foglalkozni, a kicsiket meg intézni. Ebben az értelemben a Klubrádió kis dolog. Az események két szálon futottak: az egyik maga a frekvencia, azaz a megszólaláshoz való jog, a másik pedig a gazdaság, a fenntartás anyagi fedezetének megteremtése.  Az a szál, hogy ne legyen frekvenciánk, 2014-re lezárult; akkor végre megkaptuk a frekvenciát, nyolc bírósági ítéletet követően. De a frekvencia engedély véges jószág, hét plusz öt évre szól. Ez tehát nem olyan, mint egy újság, amely, ha van pénzed, addig adod ki, ameddig akarod. Legalábbis eddig így volt.

A Népszabadság példája nem ezt mutatja.

A Népszabadságot gazdasági eszközökkel szüntették meg, nem adminisztratív úton. De ez egy másik történet. Csak annyit akartam mondani, hogy ha van egy lap, amelynek következetes és kitartó tulajdonosa van, azt a hatalom nem tudja bezárni. A rádiónkra akkor tettek erre kísérletet, amikor elkezdődött egy hétéves időszak. A történet ismert; egy hosszú pereskedés után kimondatott, hogy jár nekünk a műsorszolgáltatás joga. Ráadásul az a közösségi frekvencia a jussunk, amelyet korábban törvénytelenül, jogsértéssel nem adtak át, s amely után nem kell ötvenötmillió plusz áfafrekvencia díjat fizetnünk. A szerződést a bíróság kényszerítette ki, és így jutottunk k hozzá ehhez a frekvenciához, 2014-ben. Ez most hét évre a mienk, és a törvény szerint egyszer öt évre meg is lehet hosszabbítani.  Korábban elég volt bejelenteni az addigi frekvencia használónak, hogy folytatni akarja a munkát, és oda kellett neki adni. Most azonban megváltozatták a törvényt, a Médiatanácsnak módja megtagadni a második periódust indoklás nélkül, magyarul elvenni a megszólalás lehetőségét. Ahogy tette ezt a Class FM esetében.  A mi hét évünk 2021-ben jár le, nem tudjuk, hogy mi fog történni azután.

Ma már olyan kockázat nincs, hogy anyagilag ellehetetlenül a rádió?

Hogyne lenne. A reklámpiac – bár itt a piac szó használatának helyessége erősen kérdéses – legnagyobb szereplője a magyar állam, annak intézményei és vállalatai. Ezek igen nagyvonalúan költik az állampolgárok adóforintjait – kizárólag a lakájmédiában. Ezért nekünk folyamatosan szükségünk van a közönségünk támogatására. Most éppen félévenkénti gyűjtési akció harmadik hetében járunk, nagyjából ötven millió forint gyűlt össze, ami újra fantasztikus, ám ezzel igen nehezen működünk el szeptemberig. Amikor kezdődik egy-egy gyűjtés, sohasem tudhatom, mennyi gyűlik össze. Ez egy félévenként ismétlődő súlyos stressz-helyzet.

Abból van anyagi hátránya a Klubrádiónak, hogy a vidéki frekvenciáit elvették?

Abból ma nincsen, mert nincs tisztességes reklámpiac. Ha Magyarországon a reklámpiac nem úgy nézne ki, hogy kizárólag a csókosoknak, sógoroknak, és családtagoknak szállít reklámot az összes állami vállalat, amely gyakorlatot a magánvállalkozások jelentős része félelemből, vagy akár meggyőződésből követ, és a vásárlók a hallgatottságot, nézettséget, olvasottságot tekintenék döntéseik alapvető tényezőjének, akkor a Klubrádió nyereséges vállalkozás lenne.

Arra gondoltam, hogy a vidéki hallgatók így kimaradnak a gyűjtésből.

Azért a vidéki hálózat fenntartása nem volt olcsó dolog. Sok vidéki hallgatónk van az internetnek köszönhetően, és közülük is számosan támogatnak minket.

Mondhatjuk tehát, hogy a Klubrádió alapvetően fővárosi csatorna. Mennyire van jelen a budapestiek életében a hangotok?

Akinek politikai érdeklődése van, az tud a Klubrádióról. Napi kétszázezer ember hallgatja abból a hárommillióból, akit elérünk. Ez egy nagyon magas szám. Ötszázezerre becsülhető azok száma, akik rendszeresen, hetente legalább néhányszor fogyasztói a műsorainknak.

Azt mondod, ha a Klubrádión múlna, már vasárnap nem lenne Orbán-kormány?

Azt nem tudom. Ha a vágyaimról beszélünk, akkor bevallom, hogy én nagyon nem szeretem ezt a rendszert, amiben élünk. Ha normális országban élnénk, akkor mindenhol kiegyensúlyozott lenne a tájékoztatás. A média alapvetően ellenzéki, ami nem azt jelenti, hogy valamelyik ellenzéki politikai entitáshoz tartozik, hanem hogy kritizálja, kontrollálja az aktuális kormányt. A média a fékek és ellensúlyok körébe tartozik.

Azért ötszázezer ember megszólalásaiból lehet némi következtetéseket is levonni. Te például ezek alapján mit gondolsz?

A megszólalók egy sokkal szűkebb körből kerülnek, de nyugodtan mondhatom, hogy ha csak a mi hallgatóink választanának, az összes demokratikus ellenzéki párt megkapná az öt százalékot, és akkor egy, az 1990-eshez hasonlítható demokratikus parlament alakulna ki.

Változik a koncepció, függően attól, hogy mi történik a választásokon?

Mit értesz koncepció alatt? Ha azt, hogy az értékrendje, amit talán a demokratikus szóval lehetne leírni, változik-e, akkor az biztosan nem. Ehhez a rádiót működtető embereknek kellene megváltozniuk, ami például már 2010-ben, 2014-ben sem változott meg. Nem is fog Az meg természetes, hogy mindig meg kell újulni, frissülni kell, függetlenül attól, hogy mik a választási eredmények.

Tehát megmaradtok politikai rádiónak.

Én most sem definiálnám politikai rádiónak, mivel a műsorainknak az egyharmada az, ami politikával foglalkozik.

Az arcát, karakterét mégis a politika határozza meg a Klubrádiónak, nem?

A határozott értékrend. Úgy gondolom, hogy ma a Klubrádió Magyarország legnagyobb agórája. Egy agórán nem csak arról beszélnek, hogy melyik képviselő mit lopott, vagy milyen háziállatot lőtt le, hanem egy csomó mindenről.  Ha nem így lenne, unalmassá válnánk. Rendkívül hallgatott például az Ötös műsorsávunk, ami messze nem politikai tartalmú.

Volt olyan, hogy féltél?

Igen. Egyszer beúsztam kétszáz méterre a tengerbe, és a hullámok, amikor kifelé akartam jönni, befelé vittek. Akkor nem érzetem jól magam, bevallom, még féltem is.

És ezek a mostani hullámok merre visznek?

Mondtam: a jövőt nem látom. Csinálom azt, amiről azt gondolom, hogy a dolgom, aztán meglátjuk, hogy az élet merre visz. Egy biztos: amit mi itt csinálunk, immár tizenhét éve, annak szerepe van Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen arányban van a narancs az almával szemben. Ha úgy hozza az élet, akkor a következő húsz évben még ezt a Klubrádiót piszkálgatom tovább.

Kétes hírnév – Orbán a CNN-ben

0

Magyarország kezd hasonlítani Oroszországra – állapítja meg a CNN terjedelmes, Magyarországgal foglalkozó anyaga, amelynek  a címe megmagyarázza azt is, miért állítja ezt.

 

Számos szakértőt megszólaltatva, elemzéseket idézve a cikk a többi között részletesen foglalkozik a civil szféra és a független média gyors zsugorodásával, a választási térkép 2011-es teljes átalakításával, Orbánnak – az orosz rendszerre hajazó – „illiberális demokrácia-víziójával”, s azzal, hogy Putyinhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök is befolyásos üzletemberekkel veszi körbe magát, miközben erős a gyanú, hogy állami szerződésekkel tömi ki ezen üzletemberek szűk csoportját és családtagjait.

Ez utóbbit Kovács Zoltán szóvivő tagadta a hírtelevíziónak. Miként azt is, hogy Orbán azért engedi az orosz befolyás erősödését mert ezzel saját erejét növeli, ami egyébként nagyban épít a migráns- és Európa-ellenes politikára.

A CNN hosszan foglalkozik Orbán Soros-ellenességével, és a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványai elleni fellépésével, megjegyezve, hogy azok Oroszországból már ki lettek tiltva, mint az ország számára biztonsági fenyegetést jelentő szerveződések.

A tudósítás nem felejti el megemlíteni hogy maga Orbán Sorosnak köszönhetően végezhetett tanulmányokat Oxfordban.

A Soros-ellenes kampány – jegyzi meg a CNN – egybeesik az antiszemitizmus újjáéledésével Magyarországon.  

Nyugaton nő a frusztráció Orbánnal szemben

„Ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában” – szögezi la a Független Hírügynökségnek adott intejújában Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai szakértője. „A külpolitikai üzenetek egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés-elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével” – fejti ki, hozzátéve: egyrészt hatalomtechnikai szempontból van szüksége még mindig a Fideszre az Európai Néppártnak, másrészt van egy gazdasági szempont is , amiért az egyre szaporodó és élesedő bíráltok ellenére a nyugat – az élén az Európai Unióval – nem lép fel Orbánék ellen: például az, hogy az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója. De egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag ugyan nehezen kivitelezhető, de egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása célravezető lehet – mondja a szakértő.

 

A külkapcsolatok alakulása egy ország létének nagyon erős befolyásoló tényezője, bár persze a választásokat – közvetlenül legalábbis – nem képes eldönteni. De vajon befolyásolni képes-e? A választókat befolyásoló tényezők sorában hol foglal helyet?

Kicsit távolabbról kezdeném:  irányadó lehet az Ipsos-Mori Társadalomkutatási Intézet 27 tagállamra kiterjedő felmérése, miszerint Magyarországon elsősorban az egészségügy, a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség érdekli a választópolgárokat, és csak 3 százalékot kapott a kormánypropaganda keretében a csapból is folyó migráció rendszerszintű fenyegetettség problémája. Hódmezővásárhely részben azt bizonyította, hogy a csúcsra járatott hisztériakeltés ellentétes hatást is ki tud váltani. Ugyanerre a narratívára lettek felhúzva a külpolitikai üzenetek is.

A kormány a nemzetállami szuverenitás megvédésének és a bevándorlás feltartóztatásának kettős pillérére építi a legitimitását, miközben egy „háromfejű sárkánnyal hadakozik:

az EU-val, Soros Györggyel, és a migrációval. Ez egészült ki az utolsó percben a ENSZ-szel.

Ez utóbbi beemelése a kampányba talán kétségbeesett kísérletnek tűnik a feszültség fokozására, a harci kedv fenntartására. Ön szerint még ezzel is be lehet etetni a magyar társadalmat?

Ennek a hatékonysága erősen kétséges, de legalábbis kétesélyes. Az ENSZ-ellenes plakátok egyben kijelölték Fidesz Nyugat-ellenes politikájának spektrumát, az unió kereteit  túllépve multilaterális szintre emelte a mainstream-elleni lázadást. Kevésbé érdekli, hogy egy nem kötelező érvényű ajánlás-tervezet kapcsán plakátolta tele az országot, csak az számít, hogy elhitesse a szavazóival: újabb frontot nyitott a külső beavatkozással szemben.

Erre azért volt szükség, mert a migránsellenes propaganda már nem érte el a kívánt hiszterizáló hatást?

Igen, és a rendszer természetéből adódóan nem lehet meghátrálni, Hódmezővásárhely után sem halkult a sorosozás és a migránsozás csúcsra járatása. Ez egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével.

A legtöbb külpolitikai jellegű kérdés erre a láncra fűzhető fel a kampányüzenetek szintjén.

A Fidesz stratégiája, hogy egy kiterjesztett összeesküvés-elméletbe ágyazza a Nyugattal fennálló vitás ügyeket: azt próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Magyarországot csak a menekültügyben elfoglalt eltérő álláspontja miatt érik bírálatok a jogállamiság leépítése, a rendszerszintű korrupció és a szabadságjogok szűkítése kapcsán.

De ennek ellenére sikeres, nem?

A Fidesz stratégiája annyiban mindenképpen sikeresnek mondható, hogy Brüsszelben még mindig nem mondták ki, hogy a jogállamiságot rendszerszinten fenyegeti a magyar kormány. Mindemellett az az Európai Néppárton belüli a növekvő  frusztráció és elégedetlenség ellenére sincs kézzelfogható jele annak, hogy ki akarnának hátrálni a Fidesz mögül. Manfred Weber, a Néppárt főtitkára épp most állt ki megint a magyar miniszterelnök mellett, elismerve a migráció feltartóztatására hozott magyar intézkedések helyességét, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor „élénkíti az európai politikai vitákat”.

Vagyis egyelőre azt látjuk, hogy az unió inkább eltűri az orbáni illiberális hibrid rezsimet.

Gondolom, mindennek mélyen húzódó érdek-alapú okai vannak…

Egyrészt van egy hatalomtechnikai szempont: a Néppárt számára fontos az a 12 szavazat, amely ezt a pártcsaládot erősíti, s nem egy másikat. Nemrég Michael Gahler a CDU néppárti képviselője a magyar kormány Ukrajnával szembeni fellépése kapcsán nevezte „Putyin pincsijének” Orbánt, de rögtön hozzátette, reméli, hogy a Fidesz a Néppárt soraiban marad. Másrészt a gazdasági érdekek is sokat nyomnak a latba: az Orbán-kormány például nagyon jó kapcsolatokat ápol a német ipar szereplőivel, akik elsősorban a gazdasági-politikai stabilitásban érdekeltek.

Az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója.

Van azonban némi ellentmondás – legalábbis látszólagos: miközben a magyar kormány Európa-ellenes jelszavakkal operál – „Állítsuk meg Brüsszelt!” – , a magyarok maradnak Unió- és integrációpártiak. Tehát a kampány ilyen szempontból nem sikeres, Orbánék mégis ragaszkodnak hozzá. Ez hogyan lehetséges, hiszen Orbánról azt tényleg el lehet mondani, hogy pragmatikusan politizál.

A magyar társadalom nagymértékben EU-párti, de ettől még érzékelhető a kormányzati propaganda hatása, ezt igazolta a Medián tavaly őszi mérése. Eszerint a lakosság első helyen a migrációt, Soros Györgyöt és külföldről támogatott civil szervezeteket nevezte meg külső fenyegető tényezőként, sorban utána az Európai Unió jött és csak ezt követően Oroszország. Ebből az is kiderült, hogy átment a kormányzat Brüsszel-ellenes fő üzenete: a megkérdezettek közül

másfélszer annyian tartották fenyegetőnek Brüsszelt, mint az Európai Uniót.

A Fidesznek több szempontból is kényelmesebb az Európai Bizottságból főellenséget kreálni: egyrészt Brüsszelnek csak korlátozott eszközei vannak a visszavágásra, a legfontosabb gazdasági ügyekben pedig másodhegedűs az irányokat érdemben meghatározó kormányközi intézményekkel, a Tanáccsal, az Eurócsoporttal szemben.

Akkor az ő szempontjukból ügyesen kezelik a külkapcsolati kérdések beemelését a kampányba?

A Fidesz szavazótáborának egy részét tudja ezzel cementálni, a szuverenitásra leselkedő külső fenyegetettség fenntartása mozgósítására is alkalmas, egyben szelepet biztosít az elitellenes frusztrációk kiengedésére. 2010 előtt még a Fidesz vádolta az „elmúlt nyolc év” szocialista-liberális kormányait Európa-ellenes retorikával,  majd egyértelműen Európa-ellenes retorikára váltott. Az egészet egy széles értelemben vett szuverenitásdiskurzusba ágyazza, azon az alapon, hogy potenciális konfliktus húzódik a magyar érdek és a romlásba tartó migrációs kérdésekben „önveszélyes Nyugat” között, ezért elengedhetetlen a nemzetállami szuverenitás megerősítése. Orbán március 15-i beszédében odáig ment, hogy a veszély szerinte immáron Párizs, Berlin és Brüsszel irányából leselkedik ránk.

De a retorika visszaüt, nézzük meg, milyen reakciókat váltott ki Lázár János rasszista bécsi videója.

A start jele az volt, amikor Orbán kockás inget húzott a 2002-es választások elveszítése után és „elvegyült” a nép közé?

Orbán Viktor populistaként az Európai Uniót és a nyugati mainstream elitet állítja szembe a magára hagyott és kizsákmányolt emberekkel. Így írható le a Fidesz establishment-ellenessége.

Hogyan lehetséges, hogy miközben a magyarok Unió- és integráció-pártiságát alapjaiban nem sikerült megváltoztatni, eközben az Oroszországgal kapcsolatos érzeteket-érzelmeket igen? Olyanoknál is, akik családi okokból korábban erőtejesen oroszellenes érzelmekkel rendelkeztek.

Nem véletlen, hogy az oroszbarát geopolitikai attitűd elsősorban a Fidesz-szavazókat jellemzi. Tudatosan felépített stratégiával áthangolható a választói hozzáállás, ebben a kormányzati retorikával párhuzamosan nagyon  fontos szerepet játszott a kormányzati irányítású médiában megjelenő oroszbarát és nyugatellenes narratívák. Eszerint Putyin a keresztény tradicionális családi értékek védelmezője a dekadens, hanyatló Nyugattal szemben

Ezek szerint van mód a társadalmi attitűdök megváltoztatására ilyen – történelmi léptékkel mérve – rövid időn belül is?

Láthatóan olyan szavazóréteg véleményét is meg lehet változtatni, amely eredendően inkább nyugatbarát volt és kevésbé oroszpárti.

És korrupció elfogadása, de legalábbis eltűrése? Annak mi az oka?

A korrupció itthoni érzékelésével kapcsolatban érdemes felidézni Lánczi Andrásnak, a Századvég Alapítvány elnökének a 2015-ben megfogalmazott álláspontját:

„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

A Fidesz szavazótáborának egy része egyetért ezzel és cinikusan úgy véli, hogy „még mindig jobb, ha a mieinkhez vándorolnak a közpénzek”, mintha a politikai ellenfelek zsebébe kerülnének. Ebben szerepet játszik a kormánypárti média egyoldalú, politikailag elfogult tartalom előállítása, a kormányra nézve súlyosan terhelő ügyek elhallgatása. De Hódmezővásárhely megmutatta, hogy a rendszerszintű korrupció lassú méregként is hat, amennyiben az ellenzék egyre több elégedetlent tud mobilizálni..

És a külkapcsolatok szintjén?

A rendszerszintű korrupció egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap.

Vegyük az OLAF jelentést az Elios-ügyről, egészen Szabó Zsolt államtitkár 1,2 milliárdján át az úgynevezett gyémántügyig. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek mindennek a külkapcsolatok terén, de

ha összeadjuk mindezt a jogállamisági vitával, akkor a magyar kormány elég kedvezőtlen alkupozícióban indul például a 2020 utáni uniós keretköltségvetés vitájában.

Egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag azonban nehezen kivitelezhető. Egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása viszont célravezető lehet. Szigoríthatnák például az uniós pénzek tagállami elköltését felügyelő mechanizmusokat az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének erőteljesebb kikötésével.

Ön sokat forog külföldiek körében, mit tapasztal, hogyan látják a magyarországi helyzetet?

A brexit-népszavazás óta a destruktív EU- és Nyugat-ellenes kampányok még veszélyesebbek,

Nyugaton elsősorban amiatt aggódnak, hogy közép- és hosszútávon  ennek rendszerszintű következményei lesznek az integrációba vetett bizalom és az intézményi legitimitás aláásásával.

Az unió egyelőre keresi a fogást az európaizáció visszaszorításán munkálkodó lengyel-magyar szövetségen, amely etnikailag homogén, keresztény, tradicionalista értékeken alapuló társadalmakban látja Európa jövőjét. Kérdés továbbá, hogy győzelem esetén milyen intézkedéseket hoz a Fidesz, az eddigi tapasztalatok ugyanis sosem a konszolidációról szóltak. A jogállamiság további gyengítésével és a szabadságjogok további szűkítésével még inkább a szélsőjobboldalra pozicionálná magát a Fidesz, amely

már egyébként is az európai szélsőjobboldali pártok hivatkozási pontja:

a holland Geert Wilderstől az olasz Matteo Salvinin át a cseh Tomio Okamiuráig követendő modellként emlegetik a magyar miniszterelnököt.

Egy utolsó kérdés: mennyire egyedülálló ez a fajta politizálás a régióban?

A szélsőjobboldali szereplőktől nem áll távol, de 2016-ban a szlovákiai választások előtt Robert Fico is hasonlóan populista, EU-ellenes, kirekesztő retorikával kampányolt. De Fico 2017-ben kormányon már a gazdasági és monetáris unió mélyítésére koncentrált, felismerve, hogy eurozóna-tagállamként kontraproduktív lenne szembemenni a mainstreammel. A közelmúlt fejleményei azonban felszínre hozták a szlovák demokratikus berendezkedés törékenységeit is a rendszerszintű korrupció és a szervezett bűnözés kapcsán. Csehországban Andrej Babiš  is részben a csehek egyébként is kiemelkedő mértékű euroszkeptikus érzelmekre játszva győzött a választáson. Lengyelországban is elhangzott a korábbi külügyminiszter, Witold Waszczykowski szájából, hogy az unióba vetett társadalmi bizalom tudatos csökkentésére fog törekedni a kormány.

De ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában.

Itt van Soros néhány zsoldosa a 2000-ből

Orbán Viktor miniszterelnök a nagypénteket találta a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy elmondja a Kossuth rádióban: Soros Györgynek 2000 zsoldosa tevékenykedik Magyarországon. Név szerint ismeri őket a kormány, figyelik őket, mindent tudnak róluk.

Azt nem mondta el, hogy konkrétan kikre gondol, de nem nehéz kitalálni, hogy kik lehetnek azok, akik Soros pénzén hazánk elveszejtésén buzgólkodnak.

Kezdjük a felsorolást rögtön Orbán Viktorral, aki 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt és 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.

Említhetnénk Szájer Józsefet, aki Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben. Ugyancsak ismert Soros-zsoldos Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.

A Soros elitosztagának régi harcosa Schmidt Mária, Orbán Viktor korábbi főtanácsadója, aki 1985-ben hároméves kutatási ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza.

Kövér Lászlót sem kell bemutatni: a parlament házelnöke 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának volt a hallgatója, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek.

Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.

Vigyázzunk velük, tartsuk szemmel őket, ha olyat tesznek, ami hazánk érdekeivel ellentétes, jelentsük!

Lapszem – 2018. március 31.

0

Ma az Árpádok ünneplik a névnapjukat. Esős idő köszönti őket, lesz, ahol jelentős mennyiségű csapadékkal, akár viharos erejű széllel. Viszont meleg lesz: 13-18 fok, s még késő este is 7-16 fok várható. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Nemzet – Választási csalást szervezhet a roma vezető

Egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Az ibrányi Balogh János egy helyi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken. A bonyolultnak tűnő ügymenetnek van egy kitétele, amit Balogh említ meg a beszélgetés folyamán: „annyit írjál neki (az ORÖ gazdasági igazgatójának), hogy elnök úrral egyeztetve”.  A beszélgetés előrehaladtával már konkrét összeg is elhangzik:

„ha ötszázat kapol kereken? Hármat (milliót – a szerk.) visszahozol nekem.”

Mivel még mindig nem kapott végleges választ, más lehetőségeket is felvázol. Egy bizonyos előbírálati pályázatról beszél Balogh, aki a „kis parázspénz” kapcsán azt jegyzi még meg a rendezvényszervezőnek, hogy ne érezze magát rosszul, elvégre „a jövőre is gondolni kell, mert érted, uniós választás lesz”.

Az MSZP-közeli Balogh nem is tagadja szocialista kapcsolatait, de egyéniben a 2-es Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókerület fideszes elöltjét, Vinnai Győzőt támogatja, mivel súlytalannak tartja a Demokratikus Koalíció színeiben induló Helmeczy Lászlót és a radikalizmusát hátrahagyó Jobbikot. „Hát én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. Hát 12 milliárdnyi támogatás jön Ibrányba. (Ez az összeg hozzávetőlegesen a település tízéves költségvetése lenne – a szerk.

„Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.”

Az ibrányi rendezvénytechnikus, Tóth Zoltán nemet mondott Balogh János ajánlatára, aki közölte, hogy majd keres mást.

Népszava –  Elios-modell Tiborczék szoftverüzletében

Két cég révén is komoly pénzhez  juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott – írja a Népszava, amely részletesen leírja az alkalmazott modellt. Már az amerikai kormányzat is vizsgálja a magyar Microsoft-botrányt, s a lap kérdéseket küldött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Többek között azt tudakolták, meg tudja-e erősíteni, netán cáfolni a tárca a vizsgálat tényét, kapcsolatba léptek-e az eset miatt a magyar kormánnyal, és mikorra zárulhat le az eljárás. Nicole Navas Oxman, a minisztérium szóvivője mindössze annyit felelt: a tárca nem kívánja kommentálni az ügyet.

Ez logikusan azt jelenti, hogy volt vagy most is folyik ilyen vizsgálat, hiszen ellenkező esetben semmi sem indokolja a kitérő választ – „fordítja” le a választ a lap.

Magyar Idők – Sorosleaks: üzleti célok szolgálatában

Bayer Zsolt folytatja Soros György ellenes sorozatát, ezúttal arról, hogy miként érvényesíti Soros György a gazdasági érdekeit abban az országban, ahol előbb beavatkozik a belpolitikába és kormányt buktat, majd az új kormány minisztériumaiba beülteti a saját embereit, végül pedig úgy alakítja a gazdasági folyamatokat, hogy azok a saját érdekeinek megfeleljenek. Azt írja, hogy a lap birtokába került újabb beszélgetésekből az derül ki, hogyan használja fel Soros György az ukrajnai befolyását a saját üzleti céljai érdekében. Soros a saját embereit ültette az egyik legnagyobb ukrán cég, a Naftogaz vezetőségébe. A privatizáció előtt álló cég döntéshozói többször is találkoztak az amerikai milliárdossal, hogy a magánosítás részleteiről egyeztessenek. Soros eközben az általa pénzelt NGO-kkal igyekezett lejáratni a cég vetélytársait. Egy beépített újságíró folytat beszélgetést az ukrán Nyílt Társadalom Alapítvány korábbi vezetőjével, Jevhen Bisztrickijjel.

Soros – állítja a lap – amellett hogy saját érdekeit érvényesíti a Naftogazban szorgalmasan támadja a cég ukrajnai versenytársait is. Ehhez az általa támogatott Transparency International mellett a szintén általa pénzelt Antikorrupciós Cselekvési Központ nevű szervezetet is igénybe veszi.

Magyar Hírlap – Fölöslegesen költ milliárdokat több uniós ország az integrációra

A migránsválság kezdete óta a Nyugat-Európába érkezett több mint kétmillió migráns szociális ellátására és integrációjára hozzávetőlegesen évente hatvanmilliárd eurót költenek az uniós országok. És ebben az összegben még nem szerepel például a határvédelemre fordított összeg – mondta a lapnak Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) nemzetközi programjainak vezetője, aki pár hete tért vissza Irakból.

Hozzátette, a legnagyobb gond, hogy ezt a hatalmas összeget nagyon rosszul használják fel, hiszen a teljes integráció a hatalmas kulturális különbségek miatt ritkán hoz sok sikert.

Eközben tapasztalataik szerint az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek által indított programok, így a visszatelepülés, a felújítások támogatása alulfinanszírozottak.  A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Hungary Helps program keretében ötszázmillió forinttal gazdálkodhat a segélyszervezet.

A Katolikus Karitász többször is hirdetett a közelmúltban adománygyűjtő akciókat, az adományokat egy tavaly kötött megállapodás értelmében a libanoni Karitászon keresztül juttatják el a szükségben élőkhöz. A Katolikus Karitász a Közel-Kelet üldözött keresztényei mellett természetesen gondot fordít a határon túli magyar családokra is. A segélyszervezet orvoscsoportja emellett rendszeresen gyógyít Kárpátalja falvaiban. A Karitatív Tanács tagjaiként a Katolikus Karitász egész évben segíti a nehézségekkel küzdő családokat, idős, beteg embereket. Kárpátalján a Katolikus Karitász havi rendszerességgel támogat ötszáz családot.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK