sárgamellényesek Archives » Oldal 2 a 2-ből

Kezdőlap Címkék Sárgamellényesek

Helyszíni tudósítás Párizsból – 6.

2019-01-19

A sárgamellényesek január 12-i IX. felvonulásán a résztvevők száma meghaladta az előző hetit, amely pedig jóval meghaladta az azt megelőzőt. A sárga mellé új szín csatlakozott, a piros, a „piros tollasok”. Nem trópusi madarakról van szó, a kormány oktatáspolitikája ellen fellépő, többségben fiatal tanárok választották maguknak ezt az ironikus szimbólumot.

A Latin negyedben, Franciaország egyik legrégibb és legnagyobb presztízsnek örvendő gimnáziuma, a Henry IV gimnázium előtt volt a gyülekező pontjuk, onnan indultak el, majd a Châtelet téren csatlakozott energiával teli csoportjuk a Bercy sportpalotától jövő menethez.

A Champs Elysées-t lezáró Diadalívig tartó tüntetést a szabályoknak megfelelően bejelentették a szervezők. Szemmel láthatóan a felvonulók nyugalomra, békés menetre vágytak, ami nagyjából megvalósult. Nagyjából, mert délután 4 körül, a Diadalív körül, a felvonulás végén, azért ismét kemény összecsapásokra került sor a rendőrautók által körbezárt térbe beszorított tüntetők és a felfegyverzett rendőrség között. Fényképek és videók tanúsítják, hogy nem csak a már eddig is sokak által bírált súlyos sebesüléseket okozó LBD 40 típusú gumilövedékek és a GLI-F4 típusú robbanó lövedékek voltak a rendőrök „tarsolyában”, hanem újabb, egyenesen háborús ellenségölő HKG-36 puskákkal is fel voltak fegyverezve a rendőrök a felvonulás utolsó szakaszán. A múlt héten már filmre vett rendőri erőszakcselekmények száma tovább emelkedett.

Sok a megcsonkított, megvakított áldozat

Egyre többet foglalkozik a francia sajtó és a közvélemény az egy életre szólóan megcsonkított, megvakított áldozatokkal , ennek ellenére a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a belügyminiszter hivatalos megnyilvánulásaiban az erőszak további fokozásáról beszél, és csak a rendőrök hősiessége kap hangot és ismételt elismerést. Pedig most már, bizonyára a nyomás hatására, 78 rendőri erőszakcselekmény ügyében aktát nyitott a bíróság. Egy fiatal sárgamellényes nyilatkozott a Média nevű online tévének: „Nem vagyunk gyűlölködők” – mondta az elnök újévi jelzőjét ismételve, „de Macron olyan állapotba lök bennünket, hogy elveszítjük a fejünket. A reményvesztettség a nyugodt embereket is feldühíti. Az emberek olyanok, mint maga és én, igazi demokráciára vágynak.”

Íme a francia „nemzeti konzultáció”

Az elnök nem meggyőző, a sárgamellényeseket megbélyegző, így haragjukat tovább fokozó, egyesek szerint egyenesen provokáló újévi beszéde után új taktikával kísérletezik mozgalmuk leszerelésére: január 13-án, a IX. felvonás másnapján levélben fordult a néphez, hogy bevezesse a 15-én elinduló országos konzultációt, új nevén a „nagy vitát”. A levélben felhívott mindenkit, vegyenek részt, „tabuk nélkül” fejtsék ki véleményüket otthon az erre felállított internetes platformon vagy menjenek el az önkormányzatba, és ott válaszoljanak a többségükben feleletválasztós kérdésekre, amelyekre kockák beikszelésével lehet válaszolni. Azért a levél mindjárt leszögezett két tabut: nem lehet szó se az eddig meghozott törvények visszavonásáról, sem a programjában szereplő (a munkanélküli-segélyt, nyugdíjrendszert érintő) további reformok megkérdőjelezéséről. E pontosítások után meghatározta „az elmúlt hetekben felmerült” témákat, amelyekről a „nagy vita” szólhat.

Több kommentátor és sárgamellényes felfigyelt az egyik – előírt – vitapontra, a bevándorlók helyzetének szabályozására, noha ez a kérdés nem szerepel a sárgamellényesek követelései között. Ez, mint hangsúlyozták, a jobboldal és a szélsőjobboldal egyik főkövetelése.

A többi előírt téma:

az adórendszer, az állami kiadások, az államrendszer reformja, a közszolgáltatások, az ökológiai „átmenet”, a demokrácia, és végül a magyarra nehezen lefordítható „citoyenneté”, a nép bekapcsolódása a közélet irányításába. A félreértések elkerülése végett Macron mindegyik témához rövid bevezetőt is írt, amely feltételezhetően a sárgamellényeseket nem, de az elnökkel egyetértőket ösztönözheti véleménynyilvánításra. A humoristáknak, sanzonénekeseknek, ellenzéki kommentátoroknak nagy ihletet adott ez a levél. Válaszaik intenzíven keringenek a neten. Természetesen egyikük figyelmét sem kerülte a meghirdetett „nagy vita” manipulatív jellege.

A vita előkészítésének és sikerének része az elnök területi adópolitikájával az elmúlt másfél évben elidegenített falvak, kisvárosok polgármestereinek visszahódítása. November 20-22-én, a sárgamellényesek mozgalmának elindulásával egyidőben, de tőle függetlenül X. országos kongresszusukon nem rejtették véka alá a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket, de akkor még legyintett rájuk az elnök. Még nem fogta fel sem ő, sem kommunikációs tanácsadói, hogy a polgármesterek berzenkedése ki nem mondottan, de valamilyen módon kapcsolódhat a sárgamellényesekéhez. Most, két hónap után fordult a kocka: Macron terve, hogy régióról régióra bejárja az országot, hogy ígéretekkel, okos szóval, ismert meggyőző erejével megpuhítsa őket.

Ez már választási kampány

Első vidéki kiszállása Normandiába vitte január 15-én, ahol hat és fél órán keresztül mintegy 620 polgármestert próbált meggyőzni a „nagy vitában”, a sárgamellényesek és mindenki más panaszlistájának összegyűjtésében betöltendő fontos szerepükről. A sajtó elemzéseiből ítélve nem egyértelmű a siker Normandiában, de a BFMTV csatornán egyenes adásban közvetített párbeszéd a polgármesterekkel sok nézőt érdekelt és többek érzése az volt, hogy ez a több, mint hatórás együttlét a polgármesterekkel és a többi hasonló találkozó a közeljövőben valamint a bevándorló-téma beerőltetése a „nagy vitába” egyben Macron európai parlamenti választási kampányának nem hivatalos nyitányát jelzi.

Ami az interneten begyűjtött véleményeket illeti, még mindig nem tudni, hogy ki mit fog kezdeni velük, hogy lesznek feldolgozva, és mi a biztosíték az adatok nyilvános kontrolljára és pártatlan értékelésére.

Macron híveinek és ellenzékének közös kérdése, vajon sikerül-e majd a „nagy vita” előtérben tartása két hónapig, vagy a Benalla-botrány továbbgyűrűzése és a sárgamellényesek ellenállása fogja lekötni továbbra is a franciák figyelmét? „A század ügye” sem merült feledésbe: a négy környezetvédő civil szervezet 2.085.401 támogatója várja, hogy december 18-i ultimátumuknak megfelelően február végén bepereljék az államot, mivel a kormány – jelenlegi szorongatott helyzetében – minden valószínűség szerint nem lesz képes a kért intézkedéseket egy hónapon belül meghozni.

Folytatódnak a tüntetések

A sárgamellényesek továbbra is ragaszkodnak a január 19-i X. felvonás megtartásához. Párizsban, Toulouse-ban, Marseille-ben, Bordeaux-ban lesznek előre láthatóan nagy tüntetések. Párizsban a diákok, a kórházak személyzete, a CGT jelezték, hogy tüntetni fognak a sárgamellényesekkel, vasárnap a feministák ismét külön tüntetést szerveznek. Egy marseille-i sárgamellényes meglátása szerint: „Az egyetlen, amit tennünk kell, elbocsátólevelet küldeni Emmanuel Macronnak és belügyminiszterének, mivelhogy mi vagyunk a munkaadói. Egyébként, biztosak lehetünk, Macron nem fogja kihúzni tavaszig.”

Addig is Párizsban a hét minden napján egy vagy több tüntetés, nagygyűlés, sztrájk lesz, gimnáziumi és egyetemi diákok, tanárok, pszichiáterek, bölcsődei gyerekgondozók fognak a munkafeltételeik rohamos romlása ellen fellépni. A 26-i szombaton pedig nagyszabású és látványos XI. felvonásra lehet számítani: ekkorra van bejelentve a sárgamellényesek párizsi „fehér tüntetése” sebesültjeik és halottaik tiszteletére.

Körösi Zsuzsa

Helyszíni tudósítás Párizsból – 5.

FüHü

2019-01-11

Csak vágy volt a sárgamellényesek mozgalmának lankadása az ünnepek között; korai volt múlt időben beszélni róla.

A VIII. felvonás intenzitása január 5-én jel arra, hogy „a társadalmi lázadás tartósságával kell számolni és a legitim erőszak célpontjává vált állam változatlanul szegényes szókincsbe, a ‘lázadók’, ‘megosztottak’ vagy ‘agitátorok’ szavakban merül ki.” Ezzel a mondattal kezdte adását vasárnap a France Culture déli hírek vezetője. Néhány perccel később a La république en Marche, a kormánypárt meginterjúvolt egyik képviselője kritikusan beszélt a kormány jelenlegi reakcióiról, „kölcsönös a megvetés”, mondta, a kormány és a sárgamellényesek között. „A fő kérdés ma az, hogy hogyan lehet visszanyerni az emberek kormányba vetett bizalmát?”

A bizalom hiánya nem csak a sárgamellényesekre és támogatóikra – még mindig 70-75 % – és az ellenzékre jellemző: az országos konzultáció felelős elnöknője egy héttel a január 15-én elinduló konzultáció előtt lemondott. Sokan felháborítóan illetlennek tartották a szegények panaszainak összegyűjtésére, rendszerezésére és ezek alapján javaslatok megírására kinevezett elnöknőnek 2019-re kiutalt fizetését, az 176.518 eurot, ami a konzultációban vélemény nyilvánításra meghívottak átlagfizetésének mintegy a tízentötszöröse. De elsősorban az zavarta, nyilatkozta lemondásakor az elnöknő, hogy nem látott elég garanciát arra, hogy a konzultációban elhangzottakra a kormány valóban oda akar figyelni, hogy munkájának bármi értelme lenne. A konzultáció helyi szervezésének felelősei, a polgármesterek is komoly feltételekhez kötik részvételüket, és még nincs nyert ügye a kormánynak.

Az Elnök saját táborában, pártjának képviselőinél is észlelhető a csalódás

Egyre-másra adnak hangot a Macron másfél évvel ezelőtti ígéreteibe, a politikai élet megújításába, az elődei avitt módszereivel szembeni teljesen új világba vetett bizalmuk gyengülésének. Az elnök emlékezetes újévi beszédéből kihallatszó gyűlöletet és a tüntetők megzabolázására hetek óta tehetetlennek bizonyuló rendőrség erőszakos beavatkozásait a hatalom gyengeségének jeleként értelmezik. Tegyük hozzá, ezt a gyengeséget illusztrálja a minisztériumában szombaton megtámadott, titkos ajtón való menekülést választó kormányszóvivő, Benjamin Griveaux vasárnapi kirohanása, vádaskodása a sárgamellényesek mozgalmát támogató ellenzék és általában, a kormány mellett ki nem álló értelmiségiek ellen.

A tüntetés VIII. nagyszabású felvonása két új elemet hozott. Első: a szervezők, most először, Párizsban hivatalosan engedélyt kértek a tüntetésre. Így akarták elkerülni a „vadtüntetés” vádját, és főleg a rendőri erőszakot, embercsonkító, súlyos sebesüléseket okozó és a tüntetők haragját, támadásait szító erőbevetéseit. Számításuk részben bevált, délelőtt nyugton hagyta őket a Champs Elysée különböző pontjaira kivezényelt rendőrség, délutánra azonban utasítást kaptak, hogy avatkozzanak be, vessenek véget a tüntetésnek. Ekkor szabadult el ismét az erőszak. Az egyik tragikomikus epizód: a tüntetőket körbezáró rendőrök ellen egy hivatásos boxoló tüntető lépett fel, puszta kézzel jól irányított, a rendőr védőpajzsát semlegesítő ütéseivel visszakozásra kényszerítette a rendőrcsapatot. Ugyanilyen box-akció Toulouse-ban is volt, de míg a párizsi ellentámadó boxoló maga ment el a rendőrkapitányságra, hogy nevét leadja, és a YouTube-on elmondja, mi késztette a rendőr boxolására, addig a toulouse-it még körözi a csendőrség.

Volt már női tüntetés is

A másik új elem, hogy a tüntetéseken és gyűléseken eddig is feltűnően nagy számú nő vasárnap sárgamellényes nő-tüntetést szervezett. „Vadtüntetésük” találkozópontját a Facebook-on egy órával a tüntetés előtt küldték szét, ennek ellenére 11-re már az építkezés alatt álló Bastille-téren volt a rendőrség. „Vadtüntetés” volt, de békés, a rendőrséget kedvességre, jóindulatra, barátságosságra utasította a prefektus (várható volt, hogy itt kisgyerekek is lesznek). Csak egy helyen blokkolták le a Marseillaise-t éneklő tüntetőket, de nem tartott sokáig, és a tüntetők türelmetlensége ellenére nem fajult el a menet megállítása. Újságírók kérdéseire válaszolva a tüntetők elmondták, hogy miért ez a külön tüntetés. Osztoznak az általános tüntetéseken megfogalmazott követelésekkel, mondták, megfogalmazásukban ők maguk is aktívan részt vettek, de azt akarják, hogy a nők sajátos szociális követeléseit is hallja Macron, és reform-tevékenységében vegye figyelembe őket.

Három nappal később, január 9-én került nyilvánosságra a francia nagyvállalatok (CAC 40) részvényeseinek részesedése 2018-ban: 57 milliárd euro volt. Másnap, január 10-én értesült a sajtó a Renault-Nissan japán börtönben őrzött vezérigazgatója, Carlos Ghosn körüli botrány újabb eleméről, miszerint az évi 15 millió eurot kereső vezérigazgató nem francia lakós, 2012-ben Hollandiában telepedett le (havi 8000 euroért bérel lakást), mert ott jóval alacsonyabb adót fizethetett, mint Franciaországban. Nos, minderre válaszolt egy afrikai származású sárgamellényes tüntetőnő vasárnap. „Ahogy mindenki, én se vagyok az erőszak híve. De megértem a reményvesztést és a türelmetlenséget, a követeléseinkkel szemben mutatott süketség láttán. A tüntetők többsége békés ember, de november 17-e óta sokaknak elegük van abból, hogy akár bejelentett a tüntetés, akár nem, a rendőrség gumilövedékekkel, könnygázbomákkal akarja hallgatásra, takarodásra kényszeríteni a tüntetőket.”

Rengeteg a rendőri erőszak

Egy a rendőrségre szakosodott ismert újságíró, David Dufresne a MediaTV-nek adott hosszú interjújában elemezte a kormány erőszakpolitikáját. Az újságíró egy internet platformot állított fel a filmre vett rendőri erőszakcselekmények jelentésére. Január 7-ig a platformon 206 filmen dokumentált illegális, büntetendő, 2000 sebesülést okozó, 400 feljelentés tárgyát képező rendőrcselekmény volt látható, anélkül, hogy mostanáig bármelyik rendőr ellen eljárás indult volna, szemben a tüntetők gyors pereiben tapasztalt szigorúsággal. Ami meglepő, folytatta, ellentétben az EU-ban ma általánosan elfogadott és alkalmazott elvvel, amely kimondja, hogy a rendőrség feladata a rend fenntartása, a tüntetéseken a tüntetőkkel való „testi kontaktus” elkerülése, addig Franciaország – amely 1968 után ennek a stratégiának kidolgozója és majdnem negyven évig minta-országa volt – Sarkozy, Holland és Macron elnöksége alatt, tehát tizenkét év alatt, az EU legdurvább országává vált, ahol a rendőrség a tüntetők provokálására, majd a velük való nyílt, támadó, a tüntetők testi épségét veszélyeztető fegyverek használására, konfliktusok keresésére kap utasítást.

Végül egy mai francia népmese, megkapó mondanivalóval

A Jura hegység egyik kisvárosában, Mossongy-ban (ejtsd Moszonzsi), két szegény de élénk képzelőerővel megáldott testvér, a 12 éves Clément és 10 éves öccse, Mathis levelet ír az V. Köztársaság nyolcadik elnökének, Macronnak. Megírják neki, hogy mire, milyen világra vágynak, és fejükbe veszik, hogy levelüket személyesen elviszik neki Párizsba, kiegészítve a Champs Elysée-hez vezető 600 km-es úton megismert gyerekek vágy-listájával. Édesapjuk, Pascal, bólint rá, és a téli szünet első napján, december 22-én elemózsiával, pulóverekkel, hálózsákokkal megpakolják biciklijüket, és irány Párizs. A biztonsági előírásoknak megfelelően sárga mellényben karikáznak az országutakon. Több forgalmi csomóponton hasonló sárga mellényt viselő, melegszívű emberrel találkoznak, éjszakára szállást kapnak, majd reggel folytatják útjukat. A csomópontok sárgamellényesei értesítéseinek köszönhetően, minden új csomóponton ovációval fogadják Clément-t, Mathis-t és Pascal-t. Útközben nem felejtették el Monsieur Macron-nak megírni útjuk célját, hogy az elnök úrnak legyen ideje felkészülni a fogadásukra. Közben a tizenkét napi biciklizés estéin mind bővebb lett a gyerekek vágylistája.

Január 3-án végre megérkeznek Párizsba. Nincsenek egyedül a csillogó-villogó, még karácsonyi fényben tündöklő fővárosban, az őket váró új sárgamellényes barátaik vezetik őket egészen az Elysée palotát őrző, állig felfegyverzett, átlátszó pajzsuk mögé bújó rendőrökig. Itt a két testvér megmondja az egyik pajzsa mögül előbújó de nagyon szigorú arcú rendőrnek, hogy mi járatban vannak és váltig állítják, hogy Macron úr már várja őket. A nagyon szigorú arcú rendőr tanácstalan, kollégáihoz fordul, tanácskozik velük, majd visszajön a gyerekekhez közölve, hogy ők ebbe palotába be nem fogják tenni a lábukat, és azonnal kotródjanak el, különben iziben le fogják tartóztatni őket rendzavarás vádjával.

A nagyon szigorú arcú rendőr szívét nem sikerült megpuhítaniuk

„De, mondja a két testvér, mi, és országa sok gyereke írtunk neki, 600 kilométert karikáztunk hóban-esőben (napsütésben is), hogy személyesen kezébe adjuk a levelünket, hogy tudja meg, mire, milyen országra vágyunk!” A nagyon szigorú arcú rendőr és kollégái szívét nem sikerült megpuhítaniuk, Clément és Mathis lógó orral, kezükben a vágylistával, apjuk és a sarkon váró új sárgamellényes barátok társaságában kerestek és találtak vigasztalást.

Körösi Zsuzsa

Sárgamellényesek és populisták kontra Macron – Helyszíni tudósítás Párizsból 4.

FüHü

2019-01-03

Sárgamellényesek és populisták kontra Macron – Helyszíni tudósítás Párizsból 4.

Az év vége – év eleje az összefoglalók és a tervek felvázolásának ideje. Kezdjük az évvégi egyenleget a francia köztársasági elnök hagyományos december 31-i esti beszédével, majd az Elysée palota magasságából szálljunk le az aszfalt és a forgalmi köröndök szintjére, előbb az Amnesty International nemrég megjelent vizsgálatában közölt számadataival, végül pedig fejezzük be a sárgamellényesek másfél hónapos mozgalmának eredményeivel és perspektíváival.

Párizs, 2019 január 02

Az évet lezáró elnöki beszédektől nem szokás meglepetéseket várni sem Franciaországban, sem másutt, a protokoll a tömeg önbizalmát erősítő eredmények és az újév derűlátást, lelkesedést ébresztő terveinek felsorolását írja elő. A jelenlegi feszült helyzetben az idei beszéd a francia elnököt nehéz feladat elé állította, és nézőinek-hallgatóinak, elemzőinek figyelmét nem kerülte el Macron lendület-mentes, majdnem fásult hangvétele. E lendületvesztést látva nehéz volt nem azokra a hatalmi pozícióját meggyengítő eseményekre gondolni, amikről az egész ország beszél, vitatkozik kivéve az elnököt: a volt testőre körüli nyári botrány kiújulására és a sárgamellényesek mozgalmára.

Emlékeztetőül a nyári botrány röviden:

a volt body guard-ról, Alexandre Benalla-ról augusztusban kiderült, hogy saját szakállára, rendőrnek beöltözve május elsején a Quartier Latin-ben már szétszéledt tüntetőket brutalizálta. Mindezt a felettesei fedték, majd a parlamenti és szenátusi meghallgatások és vizsgálatok után eljárás indult ellene. Ezt követően az elnök és a belügyminisztere között támadt feszültségek az utóbbi lemondásával értek véget. (Ezt néhány héttel korábban – Benalla-tól függetlenül – a macroni sakktábla másik bástyájának összeomlása előzte meg, amikor a környezetvédelmi miniszter az egyik rádió hullámhosszán (!) tudatta az elnökkel, hogy elege van a neki kiosztott bohóc szerepből és úgy döntött, lemond.) Mindez akkor zajlott, amikor a parlament az elnök hatalmának további megerősítését és a parlament szerepének gyengítését célzó alkotmánymódosítási törvényt vitatta. Az ellenzéki képviselők felháborodása Macronnak és testőrének a parlamentet minősíthetetlenül megvető stílusa miatt oda vezetett, hogy a parlament elnöke a vita elnapolására kényszerült.

A Benalla-ügy második felvonása egy hete kezdődött, miután a Médiapart internetújság feltárta, hogy az eljárás alatt álló volt body guard és álrendőr verőlegény diplomáciai útlevéllel rendelkezik és komoly külpolitikai árnytevékenységet folytat. A követeknek kijáró utazási és szállodai költségvetéssel az Afrikai országokban és Izraelben tárgyal államfőkkel és más kulcsfontosságú személyiségekkel. A megkérdezett külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy a minisztérium a nyári botrány után két ízben visszakérte tőle a diplomáciai útlevelet, de „tudomása szerint” ennek a kérésnek Benalla nem tett eleget – és az ügy ennyiben maradt… Egy másik érdekes feltárt részlet, hogy Benalla gyakran cserél eszmét Sarkozy volt elnök hasonló típusú, ugyancsak bűncselekményekkel vádolt árnysegédjével, ugyanúgy, ahogy Macron magával Sarkozy-vel, aki ellen jelenleg három ügyben folyik eljárás.

Visszatérve az elnöki évzáró beszédre,

Macron az Állami Vasutak privatizációját előkészítő, tavasszal átvitt reformjának sikerére építve megerősítette programját, a nyugdíjrendszer és az állami szektor fokozatos leépítésének 2019-re beütemezett beindítását. Mint december 17-én, most is lerótta tiszteletét a napi megélhetésükért küzdő szegény dolgozók, és a gazdaságot megbénítani akaró rendszeres rendzavarók ellen hősiesen fellépő rendőrség előtt. A rendzavarók – értsd a beszédben meg nem nevezett, hat hete tüntető sárgamellényeseket és gimnazistákat – ellen megígérte, hogy a leköszönt évhez hasonlóan, 2019-ben is a lehető legkeményebben fog fellépni az állam.

A rendőrség törvényt sértett

A rendőrség 2018 novemberében és decemberében kifejtett rendfenntartó munkájával az Amnesty International is foglalkozik. December 17-i vizsgálatából megtudhatjuk, hogy az állam a francia jog szabályait rendszeresen megszegte: a civil lakosság ellen nem használható fegyverekkel, tiltott gumilövedékekkel lépett fel a sárgamellényes tüntetők és a gimnáziumokat elfoglaló diákok ellen, és amit az előírások plusz tiltanak, a rendőrök a gumilövedékekkel a fegyvertelen tüntetők fejét célozták be. Az elfoglalt gimnáziumokba kivezényelt rendőrök erőszak-akcióit (a gimnazisták többórás éheztetése, térdre-kényszerítése, orvosi ellátásuk és ügyvédek beavatkozásának megakadályozása) külön részletezi a vizsgálat.

A vizsgálat másik megállapítása, a rendőrök specifikus agresszivitása az újságírók és fotósok ellen. Harmadik megfigyelés, a tüntetési alapjog-gyakorlás rendőri megakadályozása: a tüntetések színhelyei felé tartó személyek illegális igazoltatása, védő-sisakkal rendelkező, festékkel felszerelt személyeknek „a rendzavarás megelőzésének céljából történő” előzetes letartóztatása. Ezt a rendőri indoklást a francia jog nem ismeri. Negyedik, a tüntető civilek, általában, a tüntetési jog-gyakorlat védelme a hatóságokra nézve kötelező előírás, amit a novemberi-decemberi tüntetéseken a rendőrség szisztematikusan megtagadott. A könnygázbombák elleni véd-felszereléseket, a légzést megkönnyítő speciális folyadékokat, kötszereket és fertőtlenítőket a rendőrség elkobozta, az elsősegélynyújtók és ápolónők munkáját akadályozta.

A hivatalos számok szerint csak november 17-én, az első tüntetés során, 1047 tüntető sebesült meg, ebből 46 súlyos sérüléseket szenvedett. Ezzel szemben 717 rendőr könnyű sérülését jelezték a hatóságok. A gumilövedékek és könnygázbombák okozta súlyos sérülések mérlege, csak a legkegyetlenebbeket figyelembe véve, a sérülés-típusok szerint: 4 tüntető súlyos szemsérülés áldozata volt, 7 félszemére megvakult, 4 az egyik karját vesztette el, 12 állkapcsa tört el egy vagy több helyen, közülük többen fogaikat is elvesztették. A súlyos sebesülés(eke)t szenvedtek életkorát nézve: heten 15-18 évesek, hatan 19-25 évesek, a többiek az idősebb korosztályok tagjai.

A 2019-es perspektívákat nehéz megjósolni

Többen kételkednek, hogy a Köztársasági elnök a jelenlegi meglehetősen meggyengült helyzetében komolyan hisz ígéreteinek megvalósíthatóságában, a háború után kivívott szociális jogokat tovább csonkító, a szegénységet tovább növelő törvények parlament elé vitelének lehetőségében. Kérdés az is, hogy a tömeges „Macron, mondj le!” követeléssel szemben hangsúlyozhatja -e még demokratikus úton – a szavazók 17-20 %-ának köszönhetően – megszerzett hatalmának legitimitását, különösen mióta az egyik nemrég felbukkant főkövetelés a demokrácia intézményeinek alapvető módosítása lett. Az elnök programjának megvalósulása a sárgamellényesek és a diákok mozgalmának elcsitulásától függ, amit beszédéből kivehetően, csak az ellenük irányított rendőri és esetleg katonai erőszak növelésével tud elképzelni.

Végül, hogyan zárták le az óévet a sárgamellényesek?

Az interjúkból ítélve ez két rövid szóval írható le: harcra készen. A mozgalom nagy része továbbra is a teljes decentralizáltságot, főnök-mentességet tekinti leghatékonyabb fegyverének. Az első benzin- és dízel árcsökkentési követelést villámgyorsan, az adó-egyenlőség elvének érvényesítésére, a gazdagok vagyonának megadóztatását eltörlő Macron-törvény visszavonására, majd a RIC (lásd. a dec. 23-i tudósítást), a népi kezdeményezésű népszavazásra irányuló politikai követelések váltották fel.

Több helyen – ez az elmúlt tíz nap újdonsága – a sárgamellényesek javasolják az EU választásokon való indulást. A gondolatot sokan ellenzik, a mozgalom szellemével ellentmondásosnak tartják. Kelet-Franciaországban a 6000 lelket számoló Commercy városka sárgamellényes csoportja az elnök kezdeményezte országos konzultáció és a választásokon való indulás csapdáira hívja fel a figyelmet. A csoport youtube-on terjesztett hat perces, második felhívásában fordul az ország minden sárgamellényeséhez „és azokhoz, akik még nem viselik a mellényt, de osztják a haragjukat”. A hathetes mozgalom első győzelme, mondják, hogy a sárgamellényesek hangjára kénytelen az egész ország odafigyelni, és a hatalom immár nem tudja őket mellőzni.

De, folytatják, ennél többre van szükség. Felhívják társaikat, hogy az országban mindenütt tartsanak gyűléseket, vitassák meg és véglegesítsék követeléslistájukat. Az elnök által előírt, és a polgármesterek irányítása és ellenőrzése alatt szerveződő országos konzultáció – figyelmeztetik társaikat – azzal a veszéllyel jár, hogy az ott elhangzottakkal a politikusok azt kezdenek majd, amit akarnak. A sárgamellényeseknek, hangsúlyozzák, meg kell őrizniük a követeléseik és azok megvalósítása feletti ellenőrzést. Ezért javasolják a népi kezdeményezésű gyűléseket, majd ezeket követően a helyi gyűlések küldöttjeinek első országos találkozóját, amelynek feladata a helyi követelések egyesítése és a mozgalom jövőjének és kollektív megszervezésének megvitatása lesz. Akarva-akaratlanul a hat hetes mozgalom létének, fennmaradásának egy új szintje körüli gondolkodás kibontakozásával kezdődik az újév.

BUÉK!

Körösi Zsuzsa

Helyszíni tudósítás Párizsból – 3.

FüHü

2018-12-23

A múlt szombaton kevesebb sárgamellényes tüntetett Párizs utcáin, mint a megelőző hetekben, amit a mainstream sajtó egyöntetűen fellélegezve fogadott, és néhány napig a mozgalom gyengüléséről tájékoztatott. Főtémájuk az elnök december 10-i beszédstílus-váltása, és négypontos javaslatának kedélyeket lenyugtató hatása. A tévékben, rádiókban a sárga mellényesekkel kapcsolatos információk megritkultak, többnyire a hírek végére kerültek. Az elemzők itt-ott már múltidőben beszélnek az összetűzések heteiről, és azt firtatják, hol is követett el hibákat Macron.

Igen, hallhattuk, a kormány elismeri, nem jól kommunikált a reformokról. De – és ez az amit örömtelinek értékelnek a hivatalos körökhöz közel álló álló elemzők – tanulva a hibákból, az elnök azon gondolkodik, hogy hogyan építsen ki ezentúl jó viszonyt az egyszerű emberekkel, akik nem értették meg politikája minden összefüggését. Ezzel egyidőben értesülünk, hogy a rendőrség kormány-utasításra elkezdte a sárga mellényesek útkeresztezéseken kialakított faépítményeinek erőszakos felszámolását…

A mozgalom gyengülésének ellentmondó jelenségek:

az országban a forgalmi csomópontokat továbbra is elfoglaló sárgamellényesek esőt, szélt semmibevevő múlt hétvégi és azóta is folytatódó vitái a velük szimpatizálókkal, a lovas és pajzsos állig felfegyverkezett rendőri felügyelettel szembenéző magatartásuk, a Párizs melletti országos nagybani piac blokád alá vétele kedd óta, és a szerdai bejelentés, miszerint a december 22-i „VI. felvonás” színhelyei elsősorban nem Párizs, hanem Versailles és a belga, a német, a spanyol valamint az észak-nyugati tengeri országhatárok lesznek.

A nagybani piacon vagy már az odavezető autópályán leblokkolt teherautók sofőrjei közül sokan a „kényszerpihenőt” kihasználják, hogy megosszák a sárga mellényesekkel termoszban melegen tartott kávéjukat és eszmét cseréljenek velük, a határok szombati megbénítására pedig a hét közepe óta szerveződtek a szolidáris buszjáratok és a kocsi-ülőhelyek felajánlásának hálózatai. Az érintett sofőrök értik az áruáramlás über alles elvének környezetromboló, CO2-kibocsátó, levegő-szennyező hatását és a multik érdekeinek kiszolgálását a hazai kis- és középtermelők, kis- és középkereskedők rovására. A szuper- és hipermarketek eddigi blokád-akcióihoz hasonlóan, a sárgamellényesek az ország részleges gazdasági lebénításával arra akarják kényszeríteni a kormányt és az elnököt, hogy mondjon le vagy teljesítse követeléseiket.

A követelések sokaságából kb. két hete, a „IV. és V. felvonás” óta egyre inkább egy főkövetelésről folynak a viták, a népi kezdeményezésű népszavazásról. (A plakátokon, transparenseken látható francia rövidítése RIC, ezentúl legyen NKN). Ez az új követelés az elmúlt néhány hét kezdetben apolitikusnak tekintett mozgalmának gyors politizálását mutatja.

Jöjjön a VI. Köztársaság?!

A Svájcban 1848-ban bevezetett, a parlamenti szavazással párhuzamosan működő NKN a közvetlen demokrácia intézménye, a sárga mellényesek körében az elmúlt két hétben futótűzként terjedt el mint fegyver az adó- és társadalmi egyenlőtlenségek, a hatalmon lévők arroganciája, a demokrácia kiürülésének intézményes megelőzésére. Miután Macron december 10-i beszédében alamizsnáknak tekintett négy intézkedését a kormány, e héten rekordgyorsasággal megszavaztatta képviselőivel, a France Insoumise képviselői bejelentették, hogy februárban törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az NKN bevezetésére.

Az NKN a France Insoumise párt 2012-es és 2017-es programjának részét képezi, így magától értetődő, hogy most magáévá teszi ezt a spontán módon előtérbe került követelést. A 2019 elejére tervezett törvényjavaslat a De Gaulle által 1958-ban megszavaztatott, a parlament szerepét korlátozó, a köztársasági elnök jogkörét, hatalmát megerősítő – kritikusai szerint királyi szintre emelő -, idén 60 éves V. Köztársaság alapjának megkérdőjelezése, egyenlő a VI. Köztársaság évek óta sokak által követelt megalapozásával.

A France Insoumise december 18-i sajtótájékoztatóján Francois Ruffin fejtette ki, hogy a sárgamellényesek vitáiban megfogalmazott követeléseknek megfelelően pártja új pontokkal egészíti ki a programjában szereplő NKM-et:

Az NKM alkotmányba iktatása,
a népnek törvényjavaslati joga van,
kezdeményezheti törvény(ek) eltörlését,
kezdeményezheti képviselők visszahívását,
kezdeményezheti az alkotmány módosítását.

A törvénymódosítási javaslat január 6-ig kiegészíthető, módosítható, a France Insoumise javasolja ezek és más idevágó módosítások helyi gyűléseken történő megvitatását és internet platformján történő publikálását.

Nos, a mai intézményes keretek között mindennek szimbolikus jelentősége van, az Elnök pártjának parlamenti abszolút többsége miatt a törvényjavaslat szavazásra bocsátására nincs esély. A viták folytatása, a sárgamellényesek és támogatóinak mozgalmában elhangzott követelések hallhatóvá tétele, a mozgalom életben tartása a cél.

Macron és a kormány stratégiája más

Az elnök számára, mint nyilatkozta, megérett a helyzet egy országos konzultációra arról, hogy tulajdonképpen mit akar a nép. Január közepéig fog tartani, amíg a kormány megbízottjai a helyi, megyei, régiós vezetőkkel együtt kidolgozzák a konzultáció szabályait, többek között, hogy milyen kérdésekre korlátozódjon a konzultáció. Március-áprilisban összegzik az eredményeket, majd ezt követően egy bizottság kidolgozza a megfelelő intézkedéseket. Mire mindez lebonyolódik, jön a nyári vakáció és őszre – mondják a rossz nyelvek – mindenki elfelejti az egészet. Tegyük hozzá, vagy azért, mert a sárgamellényesek mozgalma elhal vagy mert a további események elsöprik a macron-i bürokráciát. A történelem nyitott könyv…

Addig is a kormánynak – a sárgamellényesek mellett, akiket (egyenlőre) hidegen hagy a beindított országos konzultáció – több fronton kell harcolnia. Egyrészt a diákokkal és gimnazistákkal, akik a tavaszi felbolydulás után ismét hetek óta tiltakoznak, harcolnak az érettségi és az egyetemi felvételik reformja és az egyetemi beiratkozás költségeinek megnégyszerezése ellen.

A rendőrök követelését teljesítették

Másik front a rendőrség. Szerdán négy rendőrszakszervezet hirdetett kvázi sztrájkot. Sztrájkjog hiányában mindenki jelen volt a kapitányságokon, de a napot vitákkal, egyeztetésekkel, követeléseik megvitatásával töltötték, és csak sürgősségi hívásokra válaszoltak. Az elnök által felajánlott év végi prémiumot visszautasították, fizetésemelést követeltek. Az ő követelésük gyorsan megértő fülekre talált: másnap a belügyminiszter bejelentette a fizetésemelést.

A környezetvédők beperelték az államot

A harmadik front az elmúlt hét új, a sárgamellényesek mozgalmához hasonlóan váratlan eseménye, „a század ügye”. Mi „a század ügye”? Négy környezetvédő NGO – köztük a Greenpeace France és az Oxfam France – december 18-án bírósági eljárást indított az állam ellen.

A nagy nyilvánosságot kapott bírósági eljárás indokai: a francia állam nem teljesíti a Párizsi Egyezményben (2015) vállalt kötelezettségeit, a klímafelmelegedés lelassítása és következményei megelőzése céljából. Érdemes felsorolni a bírósági eljárás konkrét érveit: a CO2-kibocsátás csökkentésének sikertelensége, a megújítható energiák elégtelen fejlesztése, az épületpark energetikai hatékonyság-fejlesztésének hiánya, túl nagy szakadék a beharangozott intézkedések és azok megvalósítására mozgósított eszközök között, túl nagy szakadék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítését célzó intézkedések és a klímaváltozás előrelátható következményei között. Az eljárás két fázisa: a követelés előzetes elküldése a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek valamint hat (környezetvédelmi, gazdasági-pénzügyi, külügyi, mezőgazdasági, oktatási, közügyi) miniszterének. Amennyiben két hónapon belül nem válaszolnak kielégítő intézkedéssekkel és azok betartásának garanciáival, a négy NGO az Államtanács elé viszi az ügyet kötelező erejű ítélet céljából.

A francia kormány nincs egyedül a klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával

Nem felmentés, de jegyezzük meg, a francia kormány nincs egyedül a Párizsi Egyezményben vállalt klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával. 2015 óta az EU egyetlen országa sem csökkentette, ellenkezőleg, növelte CO2 kibocsátását, a földrajzi értelemben vett Európában pedig csak Norvégia, Montenegró és Makedónia tett pozitív lépéseket az ügy érdekében. Világviszonylatban az Egyezményt aláíró 157 országból a fenti hármat beszámítva 16 ország, köztük Etiópia és Costa Rica hozott az egyezmény szellemének megfelelő intézkedéseket, vette komolyan a klíma felmelegedés csökkentését, az emberiség jövőjét a Földgolyón. Pakisztánban, Kolumbiában és nemrég Hollandiában NGO-k és állampolgárok indítottak pert államuk ellen. Franciaországban 2016-ban egy lotharingiai falu polgármestere perelte be a klímafelmelegedés okozta károk megelőzését elhanyagoló államot.

A „század ügyére” a kormány a lotharingiai polgármester bírósági akciójához hasonlóan legyintett volna, ha az akció elindítói között nem lett volna két sztár (Marion Cotillard és Juliette Binoche) és a kormányhoz intézett felhívást 48 órán belül nem írta volna alá jóval több mint egymillió támogató (a tudósítás elküldését megelőző percekben 1.399.794 a támogatók száma). Három nappal később beindult a kommunikációs program: 21-én reagált az iparfejlesztési államtanácsos, aki a gépkocsigyártásban (!) tervezett (!) újítások ígéretes perspektíváit ecsetelte.

Körösi Zsuzsa

Helyszíni tudósítás Párizsból – 2.

FüHü

2018-12-15

Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.

Párizs, 2018. december 15.

Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának „V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: „Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor, Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”

Az „V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i „IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az „V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.

A múlt szombati „IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.

A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak

Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.

A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges „megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.

Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.

Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit

Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.

Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. „Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. „De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, „az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.

Másnap azután jöttek a további bakik:

kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.

Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.

Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?

November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: „Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.

Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.

Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.

Körösi Zsuzsa, Párizs

(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.

(2) Párizs és Ile de France alternativ naptára

(3) lásd előző tudósításunk

Moszkva bujtogatja a sárga mellényeseket Franciaországban?

2018-12-12

Azt állítja a nemzetbiztonsági titkárság Párizsban, hogy az oroszok az interneten ezerrel nyomulnak, hogy a felfordulást állandósítsák Franciaországban. Macron elnök már a választási kampány idején is megvádolta Moszkvát azzal, hogy minden erővel szélsőjobboldali ellenfelét támogatja. Putyin akkor ezt nyíltan fel is vállalta, mert a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, a szélsőjobboldali vezért nem sokkal azelőtt, hogy a rasszista politikus összemérte volna az erejét Emmanuel Macronnal.

A fiatal dinamikus liberális politikus akkor győzött, és azóta többször járt Oroszországban. Szentpéterváron Putyin szülővárosában egy tanácskozás díszvendége volt, Moszkvában a futball világbajnokság idején ott lelkesedett Franciaország győzelméért. Igaz, hogy bőrig ázott, mert Putyin testőrei csak az orosz elnöknek hoztak esernyőt. Putyin 2016-ban felvállalta azt, hogy nyíltan Macron ellenfelét támogatja, de most másképp döntött. Nyilván, mert most már Macron Franciaország elnöke.

Peskov szóvivő: nem avatkozunk be Franciaország belügyeibe!

Putyin szóvivője rágalomnak nevezte azt, amit a francia kémelhárítás tényként kezel: az oroszok bujtogatják a sárga mellényeseket! Hogyan? A társas oldalakon hamis személyazonossággal ellenzéki pletykákat terjesztenek, melyek alkalmasak arra, hogy felkorbácsolják a sárga mellényesek dühét. Például brutális rendőri akciókról számolnak be, melyekről azután kiderül: nem is úgy történt és távolról sem volt olyan drámai mint ahogy a figyelemfelkeltő videón szerepel.

Az Rt.com nyíltan támogatja a sárga mellényesek akcióit

A Kremlhez közelálló portál rendszeresen teret ad a francia ellenzéknek, mely bírálja Macron elnököt a válság kezelése miatt. Moszkva korábban csak Macron szélsőjobboldali ellenfeleit támogatta, de most a baloldali populisták is bőségesen teret kapnak az Rt.com portálon.

Macron elnök a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be

Az államfő hétfőn este megpróbálta lecsillapítani a kedélyeket, megígérve a minimálbér emelését és a túlórák megadóztatásának megszüntetését. Lényeges engedményt nem tett, de a franciák többsége úgy véli: a sárga mellényesek ezek után jobb, ha abbahagyják a tiltakozó mozgalmat. Nem így látják a populisták, akiknek az Rt.com nagy helyet biztosít.

Állampolgári forradalomra buzdít a szélsőbal vezére

Jean-Luc Mélenchon szerint szombaton ilyen felkelésre kell számítani, mert a sárga mellényesek nem kaptak olyan engedményeket Macron elnöktől, amit vártak. Egy másik baloldali vezető, Benoit Hamon arról nyilatkozott, hogy míg a gazdagok tovább gazdagodnak addig az átlagpolgár a fogát szívja. Ezzel visszhangozta azt a kiáltványt, melyet 50 európai baloldali politikus írt alá, és amely a gazdagok megadóztatásától várja Európa fellendülését. Thomas Piketty közgazdász ennek a programnak az atyja, mely 800 milliárd eurót kíván így begyűjteni. Macron kitart liberális vonala mellett, és nem hisz abban, hogy a gazdagok fokozott adóztatása gazdasági fellendülést hozna Franciaországnak. Nem így Marine Le Pen asszony, aki csúnyán megbukott Macron- nal szemben az elnökválasztási vitában, mert kiderült: halvány fogalma sincsen a globális gazdaság realitásairól. Most ő is bírálta Macron beszédét. Az Rt.com pedig hűségesen helyt adott a szélsőjobboldali vezérnek is nagy összeállításában, mely a sárga mellényesekről szólt Franciaországban.

A brit kémelhárítás is figyel

Alex Younger, az MI 6 főnöke, ritka nyilvános felszólalásainak egyikén nemrég felhívta a figyelmet Oroszország hibrid háborús elképzeléseire. Ezt Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki. A lényege az, hogy nem katonai eszközökkel gyakoroljanak nyomást egy országra illetve annak társadalmára. Ehhez felhasználják a kiváló orosz hackereket és a tömeg propaganda gyakorlott szakembereit, akiket futószalagon képez ki az orosz hírszerzés. Nagy Britanniában a brexit kampány kapcsán lehetett megfigyelni, hogy az oroszok mennyire aktívan támogatják a kilépés gondolatát. Moszkva egy gyenge és megosztott Európában érdekelt – vonta le a következtetést a brit kémfőnök. Aki nem hallgatta el, hogy a kontinensen is figyelemmel kísérik az oroszok nem épp ortodox akcióit. A londoni Times is beszámolt arról, hogy a látszólag anarchikus sárga mellényes mozgalom megszervezésében milyen nagy szerepet játszottak az oroszok. Akik persze mindent tagadnak.

Peskov: rágalom, hogy beavatkozunk Franciaországban

Miért tartotta most fontosnak Putyin elnök, hogy szóvivője útján cáfoljanak egy vádat, mely egyáltalán nem állt a francia sajtó érdeklődésének az előterében? A párizsi sajtó józanul hazai problémának tekinti a sárga mellényes mozgalmat, melyet persze külföldről is támogathatnak. A közszolgálati Rfi portál szerint a francia kémelhárítás orosz dossziéja még csak a vizsgálati szakaszában tart. Nem fogalmazódott meg konkrét vád Moszkvával szemben, de az oroszok siettek cáfolni. Vajon mit és miért? Mind az Egyesült Államokban mind Nagy Britanniában nagy erőfeszítéseket tesz a kémelhárítás az orosz beavatkozás leleplezésére illetve visszaszorítására. Franciaországban nincsen ilyen tendencia pedig Macron elnök a saját bőrén érezhette Putyin ellenszenvét. Franciaország De Gaulle tábornok óta Amerika ellensúlyának tekinti Oroszországot, ezért valamiféle különleges kapcsolatra vágyik Moszkvával. De Macron ugyanakkor erős egységes Európát akar, közös európai hadsereggel, amely, ha kell szembeszáll Oroszországgal vagy Amerikával. Ezért örvendezik nyíltan Macron problémáin Trump elnök Washingtonban és Putyin elnök Moszkvában, mert egy egységes és erős Európa egyiküknek sem áll igazán az érdekében.

Helyszíni tudósítás Párizsból

FüHü

2018-12-08

2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.

A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.

Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat. A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását

A pártok nehezen értelmezik a helyzetet

A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.

A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: „Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul „Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.

A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben

A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.

Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron

Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)

A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának, követeléseinek támogatása. Ekkorra már hosszú listát tett ki a követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.

A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:

nulla-számú hajléktalan
progreszivebb jövedelem-adókulcs
a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével

A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már

azt követelik, hogy Macron mondjon le.

A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.

A kormány válasza: „kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.

A gimnazisták sztrájkolnak

A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a „kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.

A rendőrök is elégedetlenek

Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.

A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. „Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban „lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.

Lehet, hogy ez már forradalom

A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: „Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.

Körösi Zsuzsa

Macron meghátrált – a sárga mellényesek még nem

FüHü

2018-12-04

Macron meghátrált – a sárga mellényesek még nem

Befagyasztják a január elsejére meghirdetett energia áremeléseket Franciaországban – közölte a miniszterelnök, aki Macron kérésére felvállalta a válságkezelést. A sárga mellényesek már hetek óta tiltakoztak a tervezett áremelések ellen, de a hétvégén teljesen elfajultak a dolgok. Párizs belvárosában is gyújtogattak, a rendőrség képtelen volt fenntartani a rendet. Ezután döntött úgy a Buenos Aires-ből, a G20 csúcsról hazaérkezett Emmanuel Macron, hogy meghátrál. Lemondta szerbiai látogatását, hogy a héten megállítsa a sárga mellényeseket.

Szombatra újabb nagy tüntetés sorozatot ígérnek a sárga mellényesek

A tiltakozó mozgalom vezérei nem mentek el a miniszterelnökhöz, hogy vele tárgyalják meg a válság megoldásának a lehetőségét. Ezért vállalta fel Franciaország miniszterelnöke az egyoldalú döntést : befagyasztják az áremeléseket, melyek miatt a sárga mellényesek eddig tüntettek. Kérdés, hogy beérik-e ennyivel a sárga mellényesek, akik közül a radikálisabbak Macron lemondását akarják elérni és előrehozott választásokat sürgetnek.

500 millió eurós csomagról van szó

A francia kormány hangsúlyozza: befagyasztják az áremelést, de nem vonják vissza. Annak ugyanis helye van a költségvetésben. A nagy pénzügyi válság óta Franciaország nem képes 3% alá szorítani a költségvetés hiányát. Ezért tervezett áremelést Macron elnök, aki meg kívánja reformálni az egész eurozónát sőt később az Európai Uniót is. Ehhez azonban teljesítenie kell a házifeladatot: egyensúlyba kell hozni a költségvetést. Ennek viszont ára van: népszerűtlen döntéseket kell hozni, melyet a sárga mellényesek kihasználnak. Jelenleg tehát patthelyzet van Franciaországban, mert Macron elnök meghátrált, de a sárga mellényesek még nem…

122. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: sárgamellényesek

A többi előírt téma:

Ez már választási kampány

Folytatódnak a tüntetések

Az Elnök saját táborában, pártjának képviselőinél is észlelhető a csalódás

Rengeteg a rendőri erőszak

A nagyon szigorú arcú rendőr szívét nem sikerült megpuhítaniuk

Párizs, 2019 január 02

Emlékeztetőül a nyári botrány röviden:

Visszatérve az elnöki évzáró beszédre,

A rendőrség törvényt sértett

A 2019-es perspektívákat nehéz megjósolni

Végül, hogyan zárták le az óévet a sárgamellényesek?

A mozgalom gyengülésének ellentmondó jelenségek:

A rendőrök követelését teljesítették

A környezetvédők beperelték az államot

A francia kormány nincs egyedül a klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával

Párizs, 2018. december 15.

Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit

Másnap azután jöttek a további bakik:

Peskov szóvivő: nem avatkozunk be Franciaország belügyeibe!

Az Rt.com nyíltan támogatja a sárga mellényesek akcióit

Macron elnök a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be

Állampolgári forradalomra buzdít a szélsőbal vezére

A brit kémelhárítás is figyel

Peskov: rágalom, hogy beavatkozunk Franciaországban

A pártok nehezen értelmezik a helyzetet

A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben

Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron

A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:

azt követelik, hogy Macron mondjon le.

A gimnazisták sztrájkolnak

A rendőrök is elégedetlenek

Lehet, hogy ez már forradalom

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA