Kezdőlap Címkék Sajtó

Címke: sajtó

Lapszem – 2017. szeptember 20.

0

Friderika napja van. Aki ismer Friderikákat, ne felejtse el felköszönteni őket. Már itt is a lapszemle! Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Újabb nyugdíjas párt alakult

A Nemzeti Idősügyi Program kidolgozását tekinti legfontosabb feladatának a Lendülettel Magyarországért elnevezésű tömörülés – tudta meg a Népszava

Az alapítók olyan jövőképet akarnak megfogalmazni, amely biztonságos és méltó idősödést és időskort garantál a társadalom valamennyi tagja számára. Az új pártot Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke és Lévai Katalin korábbi esélyegyenlőségi miniszter, volt szocialista európai parlamenti képviselő vezeti.

Magyar Nemzet: Elveszhetnek az autóiparnak adott milliárdok

Öt éven belül 40-60 százalékkal kevesebb munkást alkalmaznak a magyarországi autógyárak a villanyautó, illetve a robotika térhódítása következtében, legalábbis erre jutott több nemzetközi felmérés is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász. – Ez hatalmas problémát jelent, mert a magyar kormány munkahelyteremtési támogatás címén 3-6 évre előre kifizette a munkabérköltséget olyan állásokra is, amelyek jó eséllyel megszűnnek. Azért különösen hibás ez a politika, mert ahelyett, hogy idejében fölismerve a veszélyeket, kiemelten képezték volna a magyar munkaerőt, hatalmas összegeket adtak ki fölöslegesen.

Róna Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy optimista becslések szerint a gyárak termelése nem fog visszaesni, de a magyar beszállítók jó része esélytelen lesz, mert képtelenek a modern követelményeknek megfelelni. Vagyis a kormány másik nagy hibája, hogy nem készítette föl a beszállítói réteget az új technológia magyarországi bevezetésére. Ez pedig a bruttó hazai termék (GDP) visszaesésében is megmutatkozhat.

Magyar Hírlap: Káosszal készítik elő a terepet Gyurcsánynak

Ha nem ment demokratikus többséggel hétfőn este, kedd reggel „önerősen” kirúgta a XV. kerület fideszes alpolgármesterét a DK-s polgármester, Hajdu László – olvasható a Magyar Hírlapban. A történetben láthatóan minden út Gyurcsány Ferenchez vezet.

Miután hétfőn este elegendő voks hiányában nem sikerült Hajdu Lászlónak Rákospalotán napirendre vétetnie fideszes alpolgármestere jogköreinek megvonását és Pintér Gábor leváltását, közleményt adott ki a DK-s polgármester. Ebben Budapest XV. kerületének vezetője tudatta, saját hatáskörben szeptember 19-től megvonja Pintér jogköreit, felmondja alpolgármesteri megbízását, ami kedden reggel meg is történt, erről a polgármesteri hivatal dolgozóit is tájékoztatták.

Magyar Idők: Egyhangúlag döntött a Fidesz a nemzeti konzultációról

Gulyás Gergely javaslata volt, hogy a parlament alelnökének és a törvényalkotási bizottság elnökének jelölje őt a kormányfő – tudta meg a Magyar Idők Hende Csabától.

A Fidesz új frakcióvezető-helyettese közölte: a kvótaperben született ítélet miatt aktuális a Soros-tervről nemzeti konzultációt tartani. A szombathelyi politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a város neve az MSZP-s Czeglédy Csaba körüli botrány kapcsán kerül a sajtóba.

A frakcióülésen vetődött fel, hogy szükség lesz erre a nemzeti konzultációra, és Kósa Lajos indítványozta erről a szavazást. A frakció egyhangúan döntött arról, hogy felkéri a kormányt a nemzeti konzultáció előkészítésére. Ez a kormány dolga lesz tehát, a frakcióra és a törvényalkotási bizottságra nem hárul feladat ezzel kapcsolatban.

Lapszem – 2017. szeptember 19.

0

Ma kedd van és Vilhelmina napja. Hogy hány Vilhelmina ünnepli ma a névnapját, arról nem tudunk, de az biztos, hogy már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Népszava: Keveseknek fontos a felcsúti foci

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén 49 adófizetőtől összesen nem egészen 350 ezer forint egyszázalékos felajánlást kapott – derítette ki a Népszava az adóhatóság kimutatásából. Ez csökkenés tavalyhoz képest, mikor is 57 felajánlónak köszönhetően mintegy 395 ezer forint jött össze.

Anyagi katasztrófától azonban nem kell tartani: úgynevezett tao-s pénzekből eddig – mint azt korábban az mfor.hu kiszámolta – csaknem 14 milliárd forint ömlött a felcsúti fociba, és egyéb támogatásokból is befolyt nagyjából ennyi pénz. A Mészáros Lőrinc helyi polgármester, nagyvállalkozó vezetésével működő alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre.

Magyar Nemzet: Az erő a gátépítőkkel van

Bár ökológiai és társadalmi érvek sorát szedték össze a Római-part szétdúlását ellenzők, a döntéshozókat nem tudják meggyőzni – olvasható a Magyar Nemzetben.

A Római-partra tervezett mobil gát ellenzői újabb és újabb megmozdulásokkal próbálják felhívni a figyelmet a tervezett fejlesztés általuk vélt kockázataira. Tüntetnek, tanulmányt írtak, örülnének a népszavazásnak – az erő azonban nem ővelük van. Pedig törekvésüket a part menti büfések is támogatják, papír tálcaalátétjeiken a „Római-parti hekk veszélyeztetett faj lett” szlogennel hívják fel a figyelmet arra, hogy a gát megépülése esetén nekik nem sok keresnivalójuk lesz a környéken.

Magyar Hírlap:  Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat

A polgári engedetlenségre készülnek, akár erőszakba is hajló akciókra kormányellenes mozgalmárok, több nyilatkozat és különböző előkészítő rendezvény is erre utal.
Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek – írja a Magyar Hírlap.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.

„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”

Magya Idők: KGBéla most Mongóliába utazott

Kovács Béla távollétében kezdődik meg ma az iratismertetés, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt jobbikos európai képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – tudta meg a Magyar Idők. A politikus ügyének egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.

A titkos dokumentumok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lenne jogosult felülvizsgálni, de az valószínűtlen, hogy a külföldi társszolgálatok operatív anyagait nyilvánossá tennék. Ez a tény érdekessé teszi a védelem számára az iratismertetést, hiszen bár a kémkedésre vonatkozó minősített iratokba a védő betekinthet, nem kaphat belőle másolatot, nem fotózhatja le azokat, illetve ha jegyzeteket készít róluk, azokat sem viheti ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irodájából. Kovács Béla pedig bele sem tekinthet ezekbe az iratokba, a kényes tartalmakról is csak védőjétől, Szikinger Istvántól értesülhet.

Lapszem – 2017. szeptember 14.

0

Ma a Szerénák és a Roxánák ünneplik a névnapjukat. Van Önnek ilyen nevű ismerőse? Na ugye! Már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Menesztik az üldözött keresztények helyettes államtitkárát

A Népszava értesülései szerint menesztik Török Tamást, az üldözött keresztények helyettes államtitkárát. A kormány tavaly szeptemberben döntött arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) égisze alatt, Rétvári Bence államtitkár felügyeletével létrehozza a keresztények segítéséért felelős helyettes államtitkárságot. Vezetőjévé az Olaszországból hazatérő diplomatát, Török Tamást nevezték ki. Bemutatkozó sajtóbeszélgetésén azt mondta, hogy az új helyettes államtitkárság a többinél kisebb, mindössze egy főosztály tartozik alá, és tíz alkalmazottal kezdi meg munkáját. Bővebben itt.

Magyar Nemzet: Már látszik a számokon, hogy fékeztek az autógyárak

A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – idézi a Magyar Nemzet számos közgazdász véleményét.

Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai. A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés.

A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy

kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét.

A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.

A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Még többet itt olvashat.

Magyar Hírlap: A Fideszt az érdekli, mit tud Gyurcsány Ferenc a korrupciós ügyekről

A Fidesz választ vár Gyurcsány Ferenc volt kormányfőtől, a DK elnökétől arra, hogy mit tud a 2010 előtti korrupciós ügyekről – olvasható a Magyar Hírlapban.

Puskás Imre, a nagyobbik kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: Gyurcsány Ferenc keddi dunaújvárosi lakossági fórumán arról beszélt – idézte őt -, hogy 2010 előtt visszakérték a kormányzati beruházásokra szánt pénzek 20 százalékát.

A volt miniszterelnök már korábban is tett azzal kapcsolatos kijelentést, hogyan működött a kormányzati korrupció a szocialista országvezetés alatt, úgy fogalmazott ugyanis, hogy sok helyről vándorolt pénz az MSZP-hez, de jobb nem tudni, honnan – mondta Puskás Imre, hozzátéve: a DK elnökének volt olyan nyilatkozata is, amely szerint többek között azért hagyta el az MSZP-t, mert ott lopnak.

A Fidesz szóvivője szerint viszont kedden Gyurcsány Ferenc már „konkrét bejelentéssel szolgált”, amellyel kapcsolatban kérdéseket intézett az ellenzéki pártelnökhöz. Még többet erről itt olvashat.

Magyar Idők: A Nyugat át akarja tolni a migránsokat Közép-Európába

Jean-Claude Juncker a bevándorláspárti Brüsszel hangja. Megszokhattuk már, hogy a bizottság újra és újra megtámadja Magyarországot amiatt, hogy nem bevándorláspárti. Ők azt szeretnék elérni, hogy elbontsuk a kerítést, beengedjük a migránsokat – nyilatkozta a Magyar Időknek  az igazságügyi miniszter helyettese.

Völner Pál a lapnak adott interjújában beszélt arról is: Brüsszel már a következő napokban pert indíthat hazánk ellen a kvótaügy miatt, vagyis még csupán a bevándorlási harc kezdeténél tartunk. Ha még részletesebben is olvasna erről, itt megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Lapszem – 2017. szeptember 9.

0

Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak

Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – olvasható a Népszavában.

Az érték júliusban még csak 2,1 százalékra rúgott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője az okok közül a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Az egyhavi drágulás 0,1 százalék, miközben az élelmiszerárak fél százalékkal mérséklődtek.

A szeszes italok és a dohányáruk 0,7 százalékkal drágultak,

a ruházati termékek ára viszont 1,3 százalékkal csökkent, a nyárvégi kiárusítások miatt. Az üzemanyagárak 1,2 százakkal emelkedtek.

Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja

Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Péter lelkészt, aki több mint két hónapja a kecskeméti börtönben raboskodik – írja a Magyar Nemzet.

A pünkösdi karizmatikus közösségi lelkipásztor három büntetőügyben – köztük csalásban és sikkasztásban – érintett. Ugyanakkor ártatlannak tartja magát, szerinte a politika áll a büntetése mögött, ugyanis

az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.

Több korrupciógyanús ügyben pedig maga tett feljelentést. Személye azért is érdekes, mert lánya nemrég még Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó kedvese volt.

Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába

Egyre többen járnak óvodába, hazánk már teljesítette is az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt – közölte a Magyar Hírlappal Rétvári Bence államtitkár, hozzáfűzve, ez leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek számára fontos. Tízezres nagyságrendben valósulnak meg a napközbeni gyermekellátás férőhelyeinek bővítését célzó fejlesztések.

Magyarország már teljesítette az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt,

vagyis azt, hogy a négyéves korú gyermekek legalább kilencvenöt százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben. Mint mondta, 2010-ben még kevesebb, mint kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A kötelező óvodáztatásról szóló korábbi, 2015 szeptemberétől hatályos intézkedés eredményeként még nagyobb, csaknem tízszázalékos a növekedés a háromévesek korosztályában, akiknek a hetvenöt százaléka naponta háromszor ingyenesen étkezik – közölte az államtitkár.

Rétvári kifejtette továbbá azt is, hogy tízezres nagyságrendben valósult, illetve valósul meg új férőhelyek létesítése, és fontos körülmény, hogy immár ezeregyszázhatvanhéttel több pedagógus dolgozik óvodákban, mint hét évvel ezelőtt.

Ron Werber az MSZP szavazóira hajt

Elbizonytalanodott szocialista szavazókat szerezne meg Ron Werber segítségével az LMP – tudta meg a Magyar Idők az MSZP elnökségéből. AÍ lap forrásai azt nem árulták el, hogy az izraeli kampányguru nekik mennyiért dolgozott korábban, annyit azonban jeleztek, hogy az LMP-nek havonta súlyos milliókba kerülhetnek Werber tanácsai.

Az MSZP-ben is meglepődtek azon, hogy Ron Werber várhatóan az LMP kampányát segíti majd, főként annak tükrében, hogy a gyűlöletkarmesterként emlegetett

izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,

miután újra Budapestre érkezett – ismerték el a Magyar Időknek az MSZP elnökségében.

Werber várhatóan két területen próbálja majd erősíteni Szél Bernadettéket. Elsőként a megyeszékhelyeken, nagyobb vidéki városokban próbálja meg „láthatóvá tenni” az LMP-t, amelynek – sok más kisebb baloldali párthoz hasonlóan – leginkább Budapesten van beágyazottsága.

Lapszem – 2017. szeptember 7.

0

Ma a Reginák ünneplik a névnapjukat. És ha valakinek még ez sem elég, annak már itt is van a friss, ropogós lapszemle.

Népszava: Listázza a külföldi magyar tudósítókat a Fidesz

Egyre határozottabb formát ölt Orbán Viktor média ellen meghirdetett háborúja – írja a csütörtöki Népszava. Mint emlékezetes, a miniszterelnök a tusványosi szabadegyetemen adta ki híveinek, hogy a választások előtt „Soros maffiahálózatával, a brüsszeli bürokratákkal meg az általuk működtetett médiával” kell megküzdeniük.

Nem kellett sokat várni, a 888.hu nevű Habon Árpád-közeli propagandaportál most listába is gyűjtött nyolc, külföldi médiumoknak dolgozó újságírót, akik szerintük „Soros külföldi propagandistái”, és „mindent elkövetnek, hogy a külföldi közvélemény előtt lejárassák Magyarországot”.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) közleményben hívta fel az internetes lap munkatársainak és kiadójának figyelmét: a korábbi antidemokratikus korszakok listázási gyakorlatát idéző módszerekkel kollégákat megbélyegezni távol áll a demokratikus újságírás és tájékoztatás gyakorlatától.

Magyar Nemzet: Rejtélyes pénzmozgások az Orbán család cégeinél

Nagyon furcsán vett ki vagy tervez kivenni több tízmillió forintot az Orbán család egyik cégéből a miniszterelnök édesapja és testvére – olvasható a Magyar Nemzetben. Az érintett vállalat, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. eddig is aranybánya volt a tulajdonosok számára (a két Orbán Győzőn kívül a kormányfő édesanyja is birtokol kisebb üzletrészt a társaságban), hiszen csak az idén 730 millió forintot fizet ki a családnak osztalékként.

A Magyar Nemzet által megismert egyik dokumentum alapján azonban nem csak így jutnak jelentős összeghez a bányavállalatból a kormányfő rokonai. A szakértők szerint egy nem éppen szokványos számviteli tranzakció ráadásul a cég bevételének elég jelentős részét, közel hatodát érinti.

Magyar Hírlap: Brüsszel a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

A Soros-terv lényege, hogy az Európai Uniót nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni – idézi Kósa Lajost a Magyar Hírlap. Magyarország ragaszkodik a határok védelméhez – tette hozzá.

A frakcióvezető szerint az Európai Bíróságon politikai döntés született a kvótaperben, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik”, Magyarország ugyanis nem akar a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlen migránst sem fogadni, a migrációs problémának nem lehet megoldása egy elhibázott kvótadöntés.

Többször is jelezte ugyanakkor, hogy a mostani bírósági döntésen nincs mit végrehajtani, mert az nem egy rendelkező határozat, csupán megállapította a magyar és a szlovák kereset elutasítását. „Ez alapján egyetlen embert nem kell senkinek sem befogadni”.

Magyar Idők: Leválasztanák Karácsonyt az MSZP-ről

Komoly feszültséget okozott a Párbeszéd Magyarországért pártban, hogy noha Karácsony Gergelyt alig három hónapja választották meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, ő már augusztusban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén kész visszalépni Botka László, a szocialisták aspiránsa javára – értesült a Magyar Idők.

Pártbéli források elmondása szerint már az megütközést keltett, hogy Karácsony egyeztetés nélkül, teljesen önjáróan dobta be visszalépésének a lehetőségét a köztudatba. Amikor pedig nemrég személyesen látogatott el Szegedre, hogy az MSZP értelmiségi találkozóján újra partnerségéről biztosítsa Botkát, a párt társelnöke, Szabó Tímea a Párbeszédből való kilépését fontolgatta. A kedélyek végül azzal nyugodtak le, hogy a pártban úgy döntöttek: Karácsony jegeli a Botkához való közeledést, a Párbeszéd pedig a legszélesebb ellenzéki összefogás mellett áll ki.

A közmédia napján: hazudni bolondulásig

Megszoktuk, hogy nem mondanak igazat. Már fel sem háborodunk. Egyszer majd elmúlik ez is. De nem kellene ehhez állva tapsolni, lakáj módjára lelkesedni.

A sajtóról beszélek, nevezzük médiának, ha úgy jobban tetszik.

„Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egyetlen paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Ezt a mondatot szokták idézni a haza bölcsétől, Deák Ferenctől.

Az elhallgatás is hazugság.
A mellébeszélés, is hazugság.
A maszatolás is hazugság.
Egy szereplő kisatírozása a képről hazugság.
Tömegeket eltüntetni, és helyette háttérként néhány lézengőt mutatni, hazugság.
Interjút mocsok módon megvágni, hazugság.
Alákérdezni, hazugság.

Hazudni is hazugság. Büntetés járna érte, nem milliós jutalom.

Ha egy sajtómunkás hazudik, az vérlázítóbb, mint amikor egy kormány nem mond igazat. Egy kormánynak „jogában” – de főként érdekében – áll hazudni. A vádlottól sem várja el a bíróság, hogy maga ellen valljon. Legföljebb az ítészek majd eldöntik, hogy színtiszta volt-e, amit mondott, vagy szemenszedett.

Nem szép és nem is elegáns, sőt, kifejezetten visszataszító, de ez van. A tanút azonban törvény kötelezi az igazmondásra. Ha hazugságon kapják, megbüntetik.

A sajtó tanúja a világnak, krónikása a kornak, mindannak, ami ma Magyarországon történik. Néha közeli szálak fűzik ugyan a gyanúsítotthoz, de lényegét tekintve mégiscsak tanú.

Hazudni nem szabad. Sem éjjel, sem nappal, sem semmilyen hullámhosszon.
Legalább ma, a közmédia napján, tessék igazat mondani!

Lapszem – 2017. szeptember 5.

0

Ma Viktor és Lőrinc napja van. Ez nem vicc, tessék komolyan venni. Mi pedig megnéztük, hogy mit írtak a Viktorokról és a Lőrincekről az országos napilapok. Már itt is vagyunk.

Népszava: Milliárdokért és titokban készül az új alaptanterv

Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok olvasható a Népszavában.

Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.

Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám

a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik,

a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.

Magyar Nemzet: Alig beszélnek nyelvet a kormánypárti politikusok

Bár 2020-tól a kormány megköveteli a diákoktól a középfokú nyelvvizsgát, ha a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, ám a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői szégyenkezhetnek leginkább a nyelvtudásuk miatt – idézi a Magyar Nemzet az Azonnali összesítését.

A lap annak apropóján összesítette az országgyűlési képviselők középfokú nyelvvizsgáinak számát, mert 2020-tól kötelező lesz a bizonyítvány megléte ahhoz, hogy a diákok jelentkezhessenek a felsőoktatásba. Ám úgy néz ki, a parlamenti képviselők maguk sem tudnák megugrani az új, szigorúbb kritériumot. Ugyanis

a 199 politikusból mindössze 76-nak,

vagyis a 38 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája.

Magyar Hírlap: Ellenőrizetlen és bizonytalan út az anyaméhbe

A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni a lombikeljárásokat, és ezt néhány éven belül meg is lehet szervezni – olvasható a Magyar Hírlapban.

„Miután a Kaáli Intézetben nem kerül minden magzat beültetésre a méhbe, fölvetődik a kérdés, hogy

mi történik azokkal a megfogant emberi életekkel, amelyeket nem ültetnek be anyaméhbe”

– mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv-nek, ahol egyrészt Veres András püspök lombikprogrammal kapcsolatos elítélő szavairól kérdezték.

Semjént azzal kapcsolatban is faggatták, hogy a kormány jelentősen emeli a lombikprogram finanszírozási keretét, növeli az eljáráshoz szükséges gyógyszerek támogatását, valamint infrastruktúra-fejlesztést biztosít a beültetéseket végző állami intézmények számára. A miniszterelnök-helyettes szavaira Kaáli Géza intézetvezető is reagált.

Szerinte a megtermékenyített, ám be nem ültetett petesejtekkel kapcsolatban a törvény világosan fogalmaz. „A betegek kérhetik, hogy embriói­kat későbbi felhasználás céljából lefagyasszák, azt más meddő párnak vagy egy arra jogosult intézetnek felajánlják kutatási célra. Emb­riókkal nem kereskedhetnek a Kaáli Intézeten keresztül, és nem is dobják ki őket” – fogalmazott a professzor.

Magyar Idők: A Soros-hálózat készül utcai akciókra

A Gyurcsány-párt azzal vádolja a Fideszt, hogy zavargásokat szervez ősszel, miközben a különféle „polgári engedetlenségi” akciókat épp a Soros Györgyhöz köthető csoportok és aktivisták helyezték kilátásba korábban –írja a Magyar Idők.

Utcai zavargások szervezésével vádolta a kormányt Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a Fideszt tette felelőssé a 2006-os őszi eseményekért is. Ismert,

Rogán Antal egy hétvégi tévéinterjúban jelezte: terhes, nehéz és éles küzdelemre számít a választási kampányban,

amelyben eddig nem használt eszközöket, akár utcai zavargásokat is el tud képzelni. – Vannak olyan külföldi erők, amelyek ezeknek a szervezésében aktívan szerepet vállalnak – jegyezte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki reményét fejezte ki, hogy végül ezeket az utcai zavargásokat el tudják kerülni.

Lapszem – 2017. Szeptember 2.

0

Szombat van, Rebeka és Dorina napja. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: A Fidesz jobbról előzi a Jobbikot

A pártválasztók több mint fele a Fideszre szavazna, ebben körben ráadásul tovább csökkent a Jobbik és MSZP támogatottsága – idéz a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából a Népszava.

Figyelemre méltó, hogy míg a Jobbikot a közvélemény inkább szélsőjobboldali pártként, a Fideszt pedig konzervatívként kezeli, a két párt hívei – a kutatás szerint – csaknem ugyanolyan arányban tartják magukat jobboldalinak. Sőt, a Fidesz hívei még egy kicsit jobboldalibbak is, mint a jobbikosok.

Magyar Nemzet: Drágább lehet Paks2

Bár erről hallgatnak idehaza, de az orosz közbeszerzési dokumentációból is kiviláglik, amire már többen fölhívták a figyelmet: a paksi beruházás drágább lehet a tervezettnél olvasható a Magyar Nemzetben. Ugyanis már ebből az elsők között kiírt tenderből kiderül: az eredetileg tervezett árnál jelentősen drágább ajánlatot adott le a két cég.

Az orosz Szilovije Masini 979 millió euróért (299 milliárd forint), a GE Hungary által vezetett konzorcium 820 millió euróért (250 milliárd forint) végezné el a munkát. Így utóbbi 50 millió euróval (mintegy 15 milliárd forint) magasabb ajánlatot adott be. Bár még nem született végleges döntés, de a közbeszerzési kiírás szerint a szerződéskötésnél jelentős mértékben számít a pályázati ár, így akár ki is lehetne jelenteni, hogy a GE Hungary konzorciuma fogja szállítani a turbinákat.

Korábban hazai politikusok azt hangoztatták, hogy a kétoldalú kormányközi megállapodás alapján a 12 milliárd eurós beruházás mintegy 40 százalékát magyar vállalkozók valósíthatják meg. Márpedig a General Electric egy amerikai cég, de mivel van egy magyar leányvállalata, így ezt már hazaiként lehet elkönyvelni, hiszen magyarországi adózóról van szó. Ily módon a GE – ha nyer – csak ezzel a tenderrel az összberuházással járó 40 százalékos hazai céges kvóta mintegy 17 százalékát kimerítené.

Magyar Hírlap: A fővárosi MSZP-sek egyeztetnek a DK-val

A szocialista pártban mindenki Szegedre figyelt a hétvégén, mi sül ki Botka László értelmiségi találkozójából, kiderül-e merre van az előre, de semmivel nem lettünk okosabbak, sőt… – mondta egy szocialista forrás a Magyar Hírlapnak.

Azért, mert az MSZP budapesti alapszervezeteiben a bizonytalanság tovább nőtt, mivel a párt alapszabálya értelmében a jelöltállításról helyi szinten kell dönteni, s abban az esetben ha a felsőbb pártszervezet akarna jelöltet javasolni egy választókerületben, akkor erre a helyi szervezetnek rá kell bólintania. Fönt azonban nem mondanak semmit, s maga a tagság csak pletykákból értesül arról, éppen ki lehet a jelölt, a színfalak mögött kiről egyeztetnek.

A lap egy másik MSZP-s forrásunktól azt hallotta, hogy mivel az Együtt elhatárolódott a Botka által meghirdetett közös pártlistától, így például Rákospalotán romlottak a párt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor esélyei. A közös listán Gyurcsány Ferenc nevét emlegetik, hogy egyéniben őt indítanák. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje által „kinevezett” Tóth József, Angyalföld polgármestere különösebben nem mélyül el az előmunkálatokban – tudtuk meg.

Magyar Idők: Felsőbbrendűnek tartja magát a nyugati elit

Három oka van annak, hogy a nyugat-európai politikai elitek nagy része, párthovatartozástól függetlenül, élesen támadja Magyarországot, a magyar kormányt – mondja a Magyar Időknek Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Teszik mindezt úgy, hogy meg­győződésem szerint még a saját közvéleményük többsége sem ért egyet velük. Az egyik ok az, hogy a régebbi uniós tagállamok nemes egyszerűséggel felsőbbrendűnek, európaibbnak tekintik saját magukat a 2004-ben, illetve azt követően az unióhoz csatlakozott országokhoz képest. Kisajátítják az úgynevezett euró­pai értékek képviseletét, és nem értik, nem is akarják megérteni Kelet-Közép-Európát. Számonkérő módon folyamatosan a szemünkre vetik, hogy az „európai értékeknek” mindenhol érvényesülniük kell, pedig ezeket nem csak az unió régi tagállamai képviselik.

Az EU-t ma 28 ország alkotja, a 2004 után csatlakozott államok gondolkodásmódja, megközelítése, politikai-kulturális értékei ugyanúgy egyenrangúak, mint a nyugatiaké. Másodjára, a nyugat-európai országok részéről már huzamosabb ideje nincs semmilyen politikai innováció, nem képesek új víziókkal előállni. Harmadrészt pedig a migráció kapcsán a régebbi tagállamok elitje gyökeresen más álláspontot képvisel, mint az új tagországok közvéleménye, vezetése.

Lemondott a Napi.hu főszerkesztője

0

Korányi G. Tamás 2017. augusztus 31-ével mondott le az üzleti és pénzügyi hírportálnál betöltött posztjáról.

A távozó főszerkesztő 1984 óta dolgozik újságíróként. Az 1991-ben alapított Napi Gazdaság országos napilapnak előbb tőzsdei rovatvezetője, majd főszerkesztője, illetve részben tulajdonosa volt.

A lap 2013-as tulajdonosváltása után a 2000-ben létrehozott Napi.hu főszerkesztői posztját töltötte be.

A Budapesti Értéktőzsde háromszor választotta az év tőzsdei újságírójának. Szakonyi Péterrel, a Napi.hu főmunkatársával együtt

társalapítója és szerkesztője a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb című kiadványnak,

e posztját a jövőben is megtartja.

Korányi G. Tamás visszavonulása után tiszteletbeli főszerkesztőként segíti a Napi.hu szerkesztőségét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK