Kezdőlap Címkék Sajtó

Címke: sajtó

Lapszem – 2018. január 31.

0

Ma a Marcellák ünneplik a névnapjukat. A Marcella latin eredetű, a Marcellus férfinévből alakult női név. Jelentése: neki szentelt. És egy jó hír: itt van a lapszemle!

Népszava: lenyúlták a fogorvosoknak szánt 3 milliós támogatást

Nem jutott el minden alapellátó fogorvoshoz a kormány hárommillió forintos év végi ajándéka – tudta meg a Népszava.

Noha ezt a pénzt feltétel nélkül, szabad felhasználásra utalta az állam, hogy javítsanak a fogorvosi praxisok finanszírozásán, az önkormányzatok által működtetett körzetek jó részében a helyhatóságok nem adták tovább az összeget az érintetteknek. Annak ellenére sem, hogy az intézkedést bejelentő sajtótájékoztatón november végén Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt közölte: bár az esetek egy részében önkormányzatoknak utalnak, a pénz nem az övék, azt azonnal tovább kell utalniuk az ellátást végző fogorvosnak.

Magyar Hírlap: Az MSZP szerint nem róluk beszélt Soros György

A jogászaink azt tanácsolták, kezdeményezzünk valamennyi olyan sajtóorgánummal szemben helyreigazítási pert, ahol azt állították, hogy a Fidesz megvásárolta az MSZP-t, ilyet ugyanis nem állított Soros György a hivatkozott davosi világgazdasági fórumon – mondta a Magyar Hírlapnak Gőgös Zoltán.

Az MSZP elnökhelyettese szerint ugyanis az amerikai milliárdos szociáldemokrata pártról beszél, amiből több is van Magyarországon, de az MSZP nevét ki sem ejtette a száján. Egy helyreigazítási perben – fogalmazott Gőgös – mindenkinek lehetősége van a bizonyítékai előterjesztésére, vagy ha félreértelmezte Soros György szavait, arra is, hogy bocsánatot kérjen a tévedéséért – tette hozzá. Gőgös hétfőn az ATV-ben még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy csatlakozik párttársa, Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága szocialista elnökének Soroshoz intézett leveléhez, s számon kéri azt a bizonyítékot, amely szerint például őt „kilóra megvette a Fidesz”.

Magyar Idők: Gyanúsítottat indíthat Szombathelyen az MSZP

Annak ellenére, hogy előzetes letartóztatásban van, párttársai országgyűlési képviselőjelöltet csinálnának Szombathelyen a hárommilliárdos csalással gyanúsított Czeglédy Csabából – értesült a Magyar Idők. MSZP-s forrásuk szerint Gyurcsány Ferenc és Botka László egykori ügyvédjét úgy próbálnák eladni a választóknak, mint a „fasizálódó Orbán-rendszer üldözöttjét”. Mint fogalmazott, ő lehetne a mi Táncsics Mihályunk. Szavai szerint Czeglédy az országos pártlistán is előkelő helyre kerülhet, így mandátumszerzése majdnem biztosra vehető.

Fontos szempont továbbá, hogy a mentelmi jog a képviselőjelölteket is megilleti. Ez ugyan a Czeglédy Csaba ellen folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, de újabb bűncselekménnyel csak akkor lehetne meg­gyanúsítani, ha a választási kampányban a Nemzeti Választási Bizottságtól, megválasztása vagy listás mandátum szerzése után pedig az Országgyűléstől mentelmi jogának felfüggesztését kéri a nyomozó hatóság. Amennyiben ez megtörténne, azt a szocialisták belföldi és nemzetközi fórumokon egy­aránt a demokrácia elleni támadásként próbálnák meg tálalni.

Magyar Nemzet: Bécs menekültügyi gyakorlatára épít Budapest

Bécsi, linzi és salzburgi tapasztalatokat is felhasználva nyílt meg Budapest belvárosában még tavaly októberben egy migrációs ügyfélpont, amelyet a fővárosi önkormányzat és az ENSZ égisze alá tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) partnerségi megállapodásban idén június 30-ig közösen üzemeltet olvasható a Magyar Nemzetben.

Egy belügyminisztériumi szakportálon tavaly májusban megjelent pályázati felhívás szerint az IOM szervezésében a Főpolgármesteri Hivatal, a Budapest Esély Nonprofit Kft. (fővárosi tulajdonú társaság), a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete), a Belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint egy integráció területén tevékenykedő civil szervezet munkatársai tavaly június 26–30. között tanulmányúton vettek részt Bécsben, Linzben és Salzburgban. „A tanulmányút tapasztalatai és az elkészítendő integrációs akcióprogram iránymutatásai alapján egy migrációs ügyfélpont kialakítására is sor kerül” – olvasható a pályázati felhívásban.

Lapszem – 2018. január 30.

0

Ma a Martinák és a Gerdák ünneplik a névnapjukat. A Martina Latin eredetű, a Martinus (Márton) férfinév női párja. Jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor, harcias, vitéz. A Gerda Germán eredetű, a gerte német szóból. Jelentése: ág, vessző. Itt van a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos lapokban!

Magyar Hírlap: Sikeres volt a közigazgatás átalakítása

Varga Mihály a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal kibővített ügyfélszolgálatának átadásán azt mondta: könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá vált az ügyintézés – olvasható a Magyar Hírlapban. E folyamat része az adóhivatali ügyfélszolgálatok kormányablakokba költözése. 64 újabb településen válik elérhetővé a személyes ügyintézés – tette hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy 2017-ben az adóhivatal átalakítása meghozta a várt eredményeket. Tavaly majdnem 609 milliárd forinttal több adóbevétel érkezett be, mint 2016-ban, mindezt úgy sikerült elérni, hogy az adócsökkentések 2017-ben 860 milliárdot hagytak a lakosságnál, a családoknál, a vállalkozásoknál.

Népszava: Matolcsy-rokon autóbuszait erőltetnék a BKV-ra

Folytatódik a buszbotrány Budapesten. A Népszava több forrása is megerősítette, hogy a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium nyomatékosan próbálta meggyőzni a BKV vezérigazgatóját, hogy minél hamarabb vegye át a Modulo csuklós buszokat.

A jelek szerint azzal sem foglalkozik a kormány, hogy a Matolcsy jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) által gyártott Modulo 168d busznak még típusengedélye sincs, ráadásul a BKV-t vezető Bolla Tibort korábban a közlekedési cég felügyelő-bizottsága arra kötelezte, hogy a járművet előbb független minősítő intézettel vizsgáltassa át, s az állásfoglalást megfontolva döntsön az átvételről.

Hiába nyomorgatja azonban a tárca a vezérigazgatót, sem a BKV nem tudja megkezdeni az átvételi eljárást, sem a független szakértő nem tud addig vizsgálódni, amíg a gyártó át nem adja a típus teljes műszaki dokumentációját.

Magyar Idők: Budapest után vidéken is erősít Soros György hálózata

Vidéki újságírókat keres „erős helyi kapcsolatrendszerrel” a Soros György hálózata által támogatott Átlátszó.hu – írja a Magyar Idők. A portál felhívásában azt írja, „tisztességes honort” fizet a leendő tollnokoknak, cikkeiket pedig a „független vidéki nyilvánosságot támogató” Országszerte rovatukban teszik majd közzé, melyet kormánykritikus tartalmak megjelentetésére hoztak létre. Érdemes felidézni, hogy az Átlászó.hu is részt vesz a Transparency International Magyarország újságíróképzésében.

Az ötödik alkalommal meghirdetett programban idén először vesznek részt Budapesten kívüli szerkesztőségek.

Magyar Nemzet: Összefogásra szólítanak fel értelmiségiek

Harminc évvel a pártállam lebontsa után egy új pártállam kiépülésének vagyunk tanúi – idézi a Magyar Nemzet azt az ellenzéki pártoknak írt levelet, amelyben 26 köztiszteletben álló értelmiségi arról ír, hogy miért van szükség a Magyarország történetében eddig példátlan összellenzéki koordinált indulásnak a választáson.

Arra kérik a pártokat, hogy a választókerületi versengést félretéve minden velük szimpatizáló választópolgárt a legesélyesebb helyi ellenzéki jelölt támogatására buzdítsanak, ami esélyt teremthet a Fidesz által felszalámizott ellenzéki oldalnak a kormányváltásra. Hozzáteszik, a Fidesz jelenlegi sikere az ellenzék felelőssége is, a választók bizalmát pedig az elkövetett hibák helyrehozására kérhetik a pártok.

Lapszem – 2018. január 23.

0

Ma a Zelmák és a Rajmundok ünneplik a névnapjukat. A Zelma héber és latin eredetű név, jelentése: Istenség védelme alatt álló nő. A Rajmund germán eredetű, jelentése: tanács, döntés. És már itt is van a lapszemle! Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Szél Bernadett Soros zsebében van

Halász János, a kormánypárti frakció szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Szél Bernadett maga is egy bevándorlásszervező Soros-szervezetnél dolgozott, a Soros-terv, a bevándorláspárti politika és a kvóták támogatója, „le akarja bontani a kerítést” – írta a Magyar Hírlap.

Kiderült róla az is – folytatta -, hogy egy olyan embert akar beültetni szakértőként az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságába, aki megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Utóbbi személyről a frakciószóvivő azt mondta: „nem a származása gond, hanem az, hogy papírja van róla, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra”.

Szerinte Szél Bernadettnek fel kellett volna mérni, hogy óriási felelősség beültetni valakit a nemzetbiztonsági bizottságba, aki ugyanis ebbe a testületbe bekerül, akár képviselőként, akár szakértőként, az felelősséggel tartozik az ország biztonságáért.

Népszava: Visszaüthet a kormányra a migránsozás

Akár a Belügyminisztériumot is államellenes menekültsegítőnek minősíthetik a Stop Soros törvénycsomag alapján olvasható a Népszavában. Miközben ugyanis a kormány büntetné a „migránsokat” segítő civil szervezeteket, kiderült: a belügyi tárcánál működő „Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alap” tízmilliókat csatornázott át a Magyarországra érkező menekültek támogatására és letelepítésére.

2015-ben – azaz miközben Orbán-kormány belevágott az első nagy menekültellenes kampányba – az alapból 82 millió forint jutott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei „a nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése” című pályázatára. Az alap legfrissebb, 2016-os pályázata szerint a minisztérium több mint 700 millió forintot ítélt meg olyan szervezeteknek, illetve pályázatoknak, amelyek menekültek érkezését, beilleszkedését segítik.

Az uniós összeg zömét állami intézményekhez csatornázták. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 370 millió kapott a „befogadási feltételek fejlesztését célzó kiegészítő támogatások biztosítására a tranzitzónákban”. Bő 130 millió jutott a bicskei és a békéscsabai befogadó állomásoknak „egy új élet reményében” valamint a „mindannyian mások vagyunk” nevű projektre. De olyan civil szervezetek is kaptak támogatást menekültek integrációját segítő programokra, amelyeket a kormány most a „Stop Soros” törvénnyel bélyegezne és büntetne meg.

Magyar Idők: Zavart keltenének a Soros-féle civilek

Több, Soros György támogatását is élvező partnerszervezetével együtt tanulmányt készített a Helsinki Bizottság a „beteg demokráciákról” – olvasható a Magyar Időkben. A hatvanoldalas dokumentumban javaslatokat is tesznek: egyebek között a hálózatosodást, a zavarkeltést és a megfigyelést, valamint a második világháború végén hatalomra törő kommunisták által is kedvelt szalámitaktikát ajánlják az illiberális államok ellen küzdő csoportok figyelmébe.

Az iromány kiindulópontja az, hogy a Kelet-Közép-Európában megerősödő nemzeti kormányok a „Kremlben megtervezett modellek alapján” lépnek fel a szerzők és a hasonszőrű liberális jogászkodó szervezetek, a nyílt társadalom úttörőinek befolyásszerzésével szemben. Ez pedig – csakúgy, mint az, hogy a lengyel, magyar, horvát vagy éppen a szerb vezetés különféle marginális csoportokkal szemben a többség számára kedvező döntéseket igyekszik hozni, támogatva a hagyományokat és a hagyományos társadalmi szerepeket – nem más, mint a zsarnokság előszobája.

Magyar Nemzet: Buszbajok

Egyelőre bizonyosan nem fognak metrópótlóként szolgálni azok a magyarnak mondott buszok, amelyeket múlt pénteken adott volna át a gyártó, az Ikarus Egyedi Kft. a BKV-nak – derült ki Bolla Tibornak, a fővárosi közlekedési cég vezérigazgatójának a Magyar Nemzet kérdésére adott válaszából. – Az csak protokolláris esemény volt. A két jármű műszaki vizsgálata jelenleg is zajlik, s a BKV csak akkor veszi át őket, ha a gyártó dokumentumokkal igazolja, hogy a csuklós buszok megfelelnek a típusengedélynek és a szigorú biztonsági előírásoknak. – Bolla ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a korábban Mabi-Bus néven a Modulo típusú buszokkal jelentkező cég legújabb termékei a sajtóhírek szerint balesetveszélyesek lehetnek.

Pénteken a Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, valamint Bolla Tibor által bemutatott járművek nem egyeznek meg a forgalomban már bizonyított, üzemképes prototípussal. Ezt megerősítette a lapunknak Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke is, aki szerint azonban a vázszerkezetében könnyített, csuklós részein módosított, rövidebb karosszériájú, dízeles hajtású autóbuszok megfelelnek a tavaly novembertől hatályos típusengedélynek.

Lapszem – 2018. január 18.

0

Ma a Piroskák ünneplik a névnapjukat. A Piroska latin eredetű név, jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. Itt a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Lamperth pereli a kerület fideszes képviselőjét

Négyoldalas keresetlevélben fordult a kaposvári Jegesy Ügyvédi Iroda a Fővárosi Törvényszékhez Lamperth Mónika felperes nevében a László Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) alperes elleni személyiségi jogi perben – írja a Magyar Idők.

Lamperth 800 ezer forint sérelmi díj, valamint 300 ezer forint ügyvédi munkadíj megfizetését követeli László Tamástól, mivel a képviselő több újságcikkben is politikai véleményt mondott a szocialisták egykori tárcavezetőjéről, kerületi jegyzőről és munkájáról, amit Lamperth pontról pontra valótlannak nevez, tagad és visszautasít.

Népszava: Tízezernél többen lesznek a pénteki diáktüntetésen

Szerda estig több mint 11 ezren jelezték a „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” elnevezésű megmozdulás Facebook-oldalán: ott lesznek péntek délután a Parlament előtt, hogy kiálljanak egy modernebb oktatási rendszerért – olvasható a Népszavában. A tüntetést olyan középiskolások szervezik, akik elégedetlenek a jelenlegi oktatási rendszerrel, és ennek nem félnek hangot adni.

A diákok arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a hazai közoktatás mind a tananyag mennyiségében és minőségében, mind pedig módszertanában elavult. Mint írták, diákkoruk nagy része felesleges anyagok túlrészletezésével telik, és nem akarnak „agyonhajszolt zombik” lenni. „Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani” – fogalmaztak. Nem értenek egyet az egyentanterven alapuló oktatással sem: „Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára”.

Magyar Nemzet: Titok, hogy hogy mennyit költünk a triatlonközpontra

Titkolja a Magyar Triatlon Szövetség, mennyi pénzből építenék meg a tervbe vett nemzetközi triatlonközpontot és a hozzá tartozó akadémiát, illetve a szintén eltervezett edzőközpontokat – legalábbis nem válaszolt a Magyar Nemzet ezt firtató kérdéseire.

A sportághoz közel állók közül többen nem is csodálkoztak ezen, ugyanis a szövetség jelenlegi elnöke Bátorfi Bála, aki épp a miniszterelnök fogorvosa – így feltételezik, nem az elért eredmények, hanem ez a kapcsolat lenne a sportág támogatásának az alapja. A triatlon egyébként nincs a 16 kiemelt sportág között, így alanyi jogon nem kapnak állami támogatást. A szövetség célja ugyanakkor, hogy a magyar triatlonosok minél nagyobb számban jussanak ki az olimpiára. Ennek érdekében kidolgozták a sportág 2016-tól 2024-ig tartó stratégiáját, ebben 6 milliárd forint szerepel az edzőközpont és a versenyhelyszínek költségrubrikájában, ami akár reális összeg is lehet.

Magyar Hírlap: A migráció pokollá tette a mórahalmiak életét

Ha bevezetik az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert, több tízmillió bevándorló érkezhet a kontinensre, és nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében élőknek is szembesülniük kell a migráció okozta problémákkal – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mórahalom polgármestere. Nógrádi Zoltán elmondta, a polgármesterek épp ezért közösen kérik a kormányt, segítsen ezeket elkerülni, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

Az önkormányzatok képviselői és a polgármesterek azért gyűltek össze a múlt héten a Megyei Jogú Városok Szövetsége által szervezett konferencián, hogy kifejezésre juttassák, az illegális bevándorlás, a kötelező kvótarendszer ügyéhez nem kizárólag a kormánynak és az országos politikának, hanem az önkormányzatoknak is köze van – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A mórahalmi polgármester szerint abban az esetben ugyanis, ha az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert bevezetik, az meghívó lesz azok számára, akik azon gondolkodnak, útnak induljanak-e a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről Európa felé.

Ez esetben több tízmillióan érkezhetnek, és a települések sem vonhatják ki magukat a migráció negatív hatásai alól – hangsúlyozta. Így nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében is olyan súlyos problémákkal kell majd szembenézni, mint az átvonuló idegen kultúrájú tömegek vagy a letelepedésük esetén a párhuzamos társadalmak kialakulása, amelyeknek rossz példáit Nyugat-Európában tapasztaljuk – tette hozzá a polgármester.

A Jobbik útja – 6. Párt, sajtó, pártsajtó

A Jobbik működésének kezdete óta téma volt a sajtóban a párt és a nyilvánosság kapcsolata. Az első időkben főként negatív cikkekben foglalkoztak a Jobbikkal és a hozzá köthető Magyar Gárdával, mintegy elrettentésül mutatták meg őket a nézőknek, hogy lám, a demokráciának ilyen vadhajtásai is vannak.

A Jobbikkal akkor még baráti viszonyban lévő Fidesz sajtója mérsékelt távolságtartással számolt be a párt körüli történésekről, tagjainak, vezetőinek „kilengéseiről”, rosszízű megszólalásairól. Összességében az a közvélekedés alakult ki, hogy a Jobbik jól kezeli a sajtót.

Ezt a nézetet vallotta Sólyom László köztársasági elnök is, aki 2009 szeptemberében Berlinben a külföldi sajtó képviselőinek azt mondta, hogy

„a Jobbik azért lehet bizonyos körökben népszerű, mert jól használja a sajtót.”

Ám ez csak az igazság egyik fele volt. Nem a Jobbik használta jól a sajtót, hanem a sajtó használta – nem jól, hanem szenzációra éhesen – a Jobbikot. A Jobbik és különösen a párthoz köthető szervezetek – Magyar Gárda, Véderő, Szebb Jövőt Egyesület – megmozdulásai rendre felkeltették a sajtó érdeklődését, hiszen minden velük kapcsolatos történés a tévékben jól mutatható, az újságokban pedig a publicisták által látványosan véleményezhető volt.

Gárdisták.

A Jobbik persze élt a lehetőséggel, és idővel meg is tanulta, hogyan kell a sajtót kezelni. Ahogy a Jobbik felnőtt, úgy érezte meg egyre jobban a sajtóban, a nyilvánosságban lévő erőt és lehetőséget.

Az elmúlt években a Jobbik sajtóhoz való viszonya alapvetően megváltozott. A magyarországi nyilvánosságot elfoglaló kormányhoz közeli lapok, televíziók és rádiók – különösen a G-nap óta – ellenségesen viszonyulnak Vona Gábor pártjához. Ahol lehet, támadják őket és nem is mindig politikailag – nem ritka, hogy

a párt vezetőit magánéletük vélt vagy valós visszásságainak bemutatásával próbálják lejáratni.

Másfelől viszont a Jobbik sajtókapcsolatai erősödtek. S bár hivatalosan soha nem köttetett egyezség – vagy legalábbis, nem tudunk ilyenről – a Jobbik és Simicska Lajos között, Orbán egykori, milliárdos nagyvállalkozóvá lett barátja több alkalommal is kifejtette, hogy a Jobbikkal szimpatizál.

Ennek megfelelően, a korábban a Fideszt támogató sajtó, köztük a Hír TV és a Magyar Nemzet, rendszeresen pozitív híreket és beszámolókat közöl a Jobbikról, miközben a Fideszt és a kormányt a Jobbik által propagált tematika mentén támadja.

Ez a kettősség a választásig hátralévő időben vélhetően fennmarad. A Fidesz hatalmas médiabirodalma minden eszközzel támadni fogja a Jobbikot, míg a Vona pártjához közelálló média még az eddiginél is kritikusabban áll majd a kormányoldalhoz.

A Jobbik saját sajtója

Jobbik TV

2010. árcius 10-én Duró Dóra szóvivő közleményben jelentette be, hogy a 2008. óta működő Jobbik TV „mostantól saját felülettel működik, ahol választási hírek, tudósítások, Hírpótló Híradók, európai parlamenti hírek és exkluzív anyagok is megtalálhatók.”

A Jobbik akkori mentalitására és ideológiájára jellemző, hogy a televízió mottójául „az Igazság szabaddá tesz” mondatot választották.

Barikád

A Barikád „fénykorában” 36 színes oldalon, 10 000 példányban jelent meg. Első próbaszáma 2009 májusában, míg az első hivatalos szám 2009 júniusában került forgalomba. Kezdetekben havilapként, majd 2010 januárjától hetilapként működött. A lap főszerkesztője Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője volt. Az újságot a Magyar Hírek Kft. adta ki, ennek a cégnek egyik tulajdonosa Vona Gábor, a Jobbik elnöke.

Pörzse Sándor.

2017. február 9-én Pörzse Sándor főszerkesztő bejelentette, hogy a Barikád hetilap megszűnik. A 2006-ban indított lap a Jobbik radikális, utóbbi időben visszaszorított szárnyához tartozott. Pörzse a bezárás okaként a magas fenntartási költségeket és a kevés előfizetőt nevezte meg, de a főszerkesztő szerint nem az ő döntése volt a megszüntetés.

Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a megszüntetés okairól annyit közölt, hogy „a pártalapítvány 2016-ban mintegy 18 millió forinttal támogatta a kiadást, most azonban a kuratórium úgy döntött, hogy célszerűbb ezt a támogatási összeget is az internetes nemzeti médiumok támogatására – így az Alfahír.hu és az N1TV fejlesztésére – fordítani, mert így sokkal több olvasóhoz, nézőhöz jutnak el gondolataik, anyagaik.”

Barikád.hu, alfahír

Jogilag nincs kapcsolat a barikád.hu – később alfahir.hu-ra átkeresztelt – hírportál és a hetilap között, azonban a névazonosság mellett emblémájuk is gyakorlatilag megegyezik, valamint a szerkesztőgárdában is vannak átfedések.

A barikád.hu olvasói 2013 február 11-én értesültek arról, hogy a portál neve Alfahír.hu lett, az olvasókat is már erre az oldalra irányították.
A névcserét a tervezett fejlesztések mellett azzal magyarázzák, hogy sokan a Barikád hetilap internetes változataként tekintettek a barikad.hu-ra, s bár „a kitűnő partneri kapcsolat megmarad a testvérlap eladott példányszámait ezzel próbálják emelni”.

N1 TV

2011. január 31-én kísérleti jelleggel elindult az „N1” online televízió. Mindezt a Jobbik honlapján jelentették be, és azt írták, hogy „a most elinduló híradóban elsősorban olyan híreket, információkat kívánnak Nézőik elé tárni, amit a fősodratú médiában egyáltalán nem, vagy csak elferdítve találnak meg. Céljuk megmutatni és bebizonyítani, hogy igenis van igény a valódi, örök értékek és a kendőzetlen igazságok iránt. Ezért választották mottójuknak: Vincit Omnia Veritas – Az Igazság mindent legyőz”.

László Petra akcióban.

A Kisberk Szabolcs főszerkesztő vezetésével működő N1 TV – a névben az N betű nemzetit jelent – nagyobb ismertségre akkor tett szert, amikor 2015. szeptemberében a tévé egyik operatőre, László Petra a röszkei határ közelében felrúgott egy kisfiával a karjában futó szír menekült férfit. Az ügyből nemzetközi botrány lett, melynek hatására László Petrát azonnal elbocsájtották a tévétől.

A sajtó és a pontos tájékoztatás

0

A magyar lakosok többsége szerint a hírekről pontosan számol be a sajtó. Ugyanakkor nem éri el az ötven százalékot azoknak az aránya, akik szerint a média korrekt tájékoztatást ad politikai ügyekben (42 százalék), illetve a kormányzattal kapcsolatos fejleményekről (49 százalék). Közel kétharmad szerint a sajtó Magyarországon a legfontosabb hírekkel foglalkozik.

 

Mindez egy nagy nemzetközi felmérés eredményeiből böngészhető ki. A Pew Research Center  napokban közzétett felmérése arra kereste a választ, hogy az egyes országokban milyen a hírek tálalása a sajtóban, azt hogyan ítélik meg a fogyasztók. 38 ország lakosait vonták be a kutatásba.

A magyar eredmény a középmezőnyhöz sorolható, már ami a pontos beszámolókat illeti. Van ugyanis 90 százalék feletti és a 20 százalékot éppen hogy csak meghaladó eredmény. A legkedvezőbben a tanzánok nyilatkoztak: a lakosok 93 százaléka szerint pontos híradáshoz jutnak. Ezt ugyan nem vette fel a Statista  a grafikjára, amelyről egyébként sok érdekes következtetést lehet leszűrni.

Forrás: Statista

Nincs a kiemelt országok között Lengyelország sem, amelyről azonban – az eredeti táblázatban látható –, hogy nálunk sokkal kritikusabban látják a helyzetet: csak 43 százalékuk szerint pontosak a médiában megjelenő hírek.

Ami a magyar helyzetet, azaz a magyar médiát, legalábbis annak a nagyobb részét illeti – erről  a szakembernek más a véleménye. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott terjedelmes interjújában azt mondta, hogy Magyarországon teljesen összekeverednek az álhírek a valósággal a kormányhoz közel álló médiumokban. Hozzátette: sehol nem épült fel olyan állami hazugsággépezet, mint Magyarországon.

Lapszem – 2018. január 16.

0

Ma a Gusztávok ünneplik a névnapjukat. A Gusztáv északi germán eredetű név. Jelentése: harc és támasz. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Lázár János Hódmezővásárhelyen kampányolt

Lázár János a Hódmezővásárhelyhez tartozó tanyaközpont olvasókörében rendezett lakossági fórumon elmondta, az ellentéteket félretéve azon kell dolgozni, hogy a városlakók életkörülményei javuljanak – írja a Magyar Hírlap. Hódmezővásárhelyen a rendszerváltás óta nem volt ennyi munkahely, mint ma, 2010-ben 3 ezer álláskereső volt a városban, tavaly decemberben hatszáz – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy ötvenfős hallgatósága előtt.

Lázár János kifejtette, Hódmezővásárhelyen 3 ezer ipari technológiával épített lakás van. A kormány támogatásával az önkormányzat minőségi otthoncsere programot indított, annak érdekében, hogy az emberek ki tudjanak költözni ezekből a panelépületekből. Próbaképpen az önkormányzat a Csengettyű köz egy tízemeletesében élőknek kínálta fel, hogy megvásárolja lakásukat. Ennek árából és az önkormányzat támogatásából a városban álló régi házat, vagy külterületi kertes házat vásárolhat.

Magyar Idők: Szél Bernadett megszólalásaival Sorost és a migrációt támogatta

A bevándorlási válság kezdetekor Szél Bernadett Soros véleményével megegyező nyilatkozatokat adott, együtt tüntetett a Soros-szervezetekkel, kiállt a kvóta mellett, és elítélte a kerítésépítést is. A Magyar Idők az origo.hu által összeszedett néhány nyilatkozatot idéz Szél Bernadettől.

Aki, mint a lap írja, korábban Soros egyik szervezeténél dolgozott, pártja, az LMP a Soros-féle NGO-közegben szerveződött, ő maga többször tüntetett a Soros-szervezettel a migránsválság kezdetén.

Népszava: Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon – derítette ki a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált.

A KSH adatai többé-kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Magyar Nemzet: Hűségeskük az egyházi vezetőktől

Országszerte nagy felháborodást keltett, hogy a hódmezővásárhelyi plébános kormánypárti kortesbeszédet mondott vasárnap a templomban – olvasható a Magyar Nemzetben. Németh László azért emelkedett szólásra, hogy a híveket arra buzdítsa: szavazzanak a Fidesz jelöltjére a február 25-én esedékes időközi polgármester-választáson.

Bár lépése több okból is újszerűnek hat – érveit jórészt anyagi okokkal támasztotta alá –, egyáltalán nem előzmény nélküli. A vallási vezetők ugyanis egyértelműen közszereplőnek számítanak, ezért logikus, ha fontos közéleti kérdésekben megnyilvánulnak, ugyanakkor az is beszédes, amikor bizonyos esetekben csendben maradnak.

Lapszem – 2018. január 11.

0

Ma az Ágoták ünneplik a névnapjukat.  A név az Agáta régi magyar női névből ered, azt jelenti: jó. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Népszava: Határvédelem luxusáron

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól – olvasható a Népszavában. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki.

Magyar Idők: Gyurcsány a baloldal karmestere

Gyurcsány Ferenc az MSZP meggyengítésében érdekelt, demonstrálni akarja, hogy a baloldalon az ő kezében van a karmesterpálca. Ezt a helyzetet előre lehetett látni. Az MSZP mindenkori vezetését leszámítva szinte mindenki tudta – idézi a Magyar Idők Galló Bélát.

A politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elemezte Gyurcsány Ferenc szerepét a közelgő csepeli választások fényében.

Csepelen a szokásos baloldali ellenzéki képletet látjuk – kezdte a szakérőt. Szabó Szabolcs legutóbb megnyerte a körzet parlamenti mandátumát az Együtt színeiben, de most megkereste az MSZP, hogy támogatásáról biztosítsa, amennyiben az MSZP–Párbeszéd színeiben indul el. Ő erre nem hajlandó, a szocialisták ezért a nem helyi érdekeltségű Bangóné Borbély Ildikót indítják el – idézte fel.

Magyar Hírlap: Tarlós megvédi a Szent Margit kórházat

Érthetetlennek tartja a főpolgármester, hogy ellenzéki politikusok a Szent Margit Kórházat támadták, szerinte az intézményben kiváló orvosok és ápolók dolgoznak – írja a Magyar Hírlap.

Ha bármelyik párt székházába besétál két rühes ember, akkor a párt egészére kijelenthetjük, hogy rühes? – vetette fel Tarlós István, párhuzamot vonva azzal a szerinte méltatlan üggyel, amelyben egy tavaly őszi eset kapcsán ellenzéki politikusok azzal vádolták a Szent Margit Kórházat, hogy fertőtlenítés híján rühtünetesek a dolgozók és a betegek. A kórház közölte, nincs náluk fertőzés.

Kikérem magamnak, és ős-óbudaiként visszautasítom, hogy ellenzéki politikusok egy retard információ köré szőtt mese alapján támadjanak meg olyan embereket, akiknek semmi köze a politikához és védekezni sem tudnak megfelelően az őket ért vádak ellen – reagált a lapnak Tarlós István főpolgármester azokra a többek között szocialista, DK-s és Jobbikos nyilatkozatokra, amelyek a Szent Margit Kórházat azzal vádolták, nincs elég pénzük fertőtlenítésre, ezért „az egészségügyi dolgozók és betegek rühesek lesznek”.

Magyar Nemzet: Lemaradt a végrehajtásban a NAV

A 2016-os 90 milliárdos visszaesés után 2017 első kilenc hónapjában 107 milliárd forinttal csökkentek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási bevételei az előző év azonos időszakában elért eredményekhez képest – derül ki a szervezetnek a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.

Bár a NAV egyik kiemelt feladata lenne a költségvetés bevételeinek biztosítása céljából a végrehajtások hatékonyságának növelése, a gazdasági válsággal terhelt 2010-es év behajtási eredményétől is fényévekkel elmarad jelenleg a Tállai András vezetése alatt álló adóhivatal teljesítménye. Akkor még 247 milliárd forint folyt be az államkasszába ezen forrásból, szemben a 2016. január–szeptemberi 213,7 és a tavalyi 197,25 milliárd forinttal.

Lapszem – 2018. január 9.

0

Ma a Marcellek ünneplik a névnapjukat.  A név latin eredetű, a Marcellus családnévből származik. Jelentése: Mars istenhez tartózó, neki szentelt. Olvassa el a lapszemlét!

Népszava: Már a kormány szerint is bajban van a szakképzés

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, 2017 júniusi jelentésből. A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt „feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést. „A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt” – olvasható a jelentésben.

Magyar Idők: Csökkentenék a keringési betegségek előfordulását

A sport és az egészséges táplálkozás népszerűsítését, a dohányzás visszaszorítását, illetve a cukor- és a szívbetegek hatékonyabb gondozását, valamint a szívinfarktusos és a stroke-os betegek minél gyorsabb ellátását tűzte ki célul a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program, amelyet december végén fogadott el a kormány – olvasható a Magyar Időkben.

Bár az elmúlt években érdemben nőtt hazánkban a várható élettartam – 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nőknél három és fél évvel –, a statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól.

A magyarok emiatt továbbra is rövidebb, valamint rosszabb minőségű életre számíthatnak nemcsak az Európai Uniót alapító 15 államhoz (EU15), hanem a visegrádi országokhoz képest is.

A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza, annak ellenére, hogy a szívinfarktusos betegek ellátásának javulásával a keringési elégtelenségből adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent Magyarországon.

Magyar Hírlap: Németh Szilárd szerint a Soros szervezetek felsorakoztak Ahmed H. mögé

A kormánypárti országgyűlési képviselő ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Szegedi Törvényszéken – megismételt elsőfokú eljárásban – folytatódik a 2015-ös röszkei zavargások miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. pere.

A szavai szerint Soros György által fizetett és Ahmed H. mögé beálló szervezetek közé sorolta az Amnesty Internationalt és a MigSzolt, továbbá megemlítette Schilling Árpád rendezőt, Juhász Pétert, az Együtt elnökét és Gulyás Márton ellenzéki aktivistát mint akik emellett a kerítés lebontását is szorgalmazták.

Magyar Nemzet: Nem árulja el a számvevőszék, hogyan számolta ki a Jobbik büntetését

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik olcsón kapta meg a plakátokat. A Magyar Nemzetnek adott interjújában annak ellenére, hogy a riporter többször is rákérdezett, hogyan jött ki a büntetés, a legkonkrétabb válasz: az alábbiakban olvasható:

– A számvevőszék egyrészt nyilvánosságra hozta a pártok ellenőrzésének módszertanát, ebben benne van, hogy – összhangban a 2014. január 1-jétől hatályos törvénnyel – kiemelt figyelmet fordít a tiltott vagyoni támogatások értékelésére. Ilyennek minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe szolgáltatást, legyen az plakátmegrendelés vagy irodabérlés. Ilyenkor a számvevőszék megvizsgálja az árképzést, értékeléseket, elemzéseket végez, és megállapítja a valós, mindenki számára elérhető árat. Az is nagyon fontos, hogy a törvény szerint amikor a pártok szolgáltatást vesznek igénybe, meg kell határozni annak az értékét, a Jobbik ezt sem végezte el, pedig számtalanszor elmondták, hogy kedvezményes árat kaptak.

Lapszem – 2018. január 8.

0

Ma a Gyöngyvérek ünnepelnek. A Gyöngyvér régi magyar eredetű név, a gyöngy szóból Arany János alkotta meg. Jelentése: gyöngytestvér. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Nemzet: Ellenzéki csetepaté Csepelen

Jelentős vitát robbantott ki a baloldalon, hogy az MSZP elindítaná Csepelen Bangóné Borbély Ildikót, mégpedig abban a körzetben, ahol négy éve az összefogás nevében az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs győzni tudott. A konfliktus kódolva volt, hiszen a fővárosi választókerületeket az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) osztotta fel egymás között, a Párbeszéd, az Együtt vagy az LMP esélyesei ebben nem szerepelnek.

A Magyar Nemzet úgy tudja, az MSZP egyelőre kitart Bangóné mellett, a pártban ez az elképzelés sikert aratott: az az alapvélekedés, hogy a szocialisták rosszul jártak azzal, hogy a 18 budapesti körzetből csak 10-et kaptak, ráadásul ezek között – Csepelt leszámítva – még van olyan, amelyet szinte biztosan át kellene adniuk a kisebb baloldali pártok egyikének.

Magyar Hírlap: A fuldokló Európa magával rántaná megmentőit

Nagyon mély válság okozta kétségbeesést jelez az az agresszivitás, amellyel az Európai Unió és egyes tagállamok vezetői erőltetik a migránsok állandó kvóták szerinti szétosztását, de a gyakorlatban ez a megoldás nem életképes – mondta a Magyar Hírlapnak a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Speidl Bianka szerint a volt gyarmattartó országok polgáraiba mélyen beleivódott a gyarmatosítás miatt kialakult bűntudat, ezért irracionálisan, naiv módon és érzelmi alapon közelítik meg a migráció kérdését.

A kutató szerint 2015-ös migrációs krízis, jóllehet katasztrófa közeli állapotba sodorta a kontinens biztonságát, nem oka, hanem tünete a már évtizedek óta kialakulóban lévő, átfogó válságnak. Egyetértek Henri Boulad atyával, aki szerint a migrációs válságot Európa hozta létre, ami sarkos megfogalmazás, de logikus. Európa jó ideje átfogó gazdasági-társadalmi-ideológiai-morális válságban szenved, és az ebben szerepet játszó tényezők együttállása vezetett odáig, hogy a tömeges és kontrollálatlan beáramlás megtörténhetett.

Népszava: Süllyed a paksi reaktor

Az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel a Paksi Atomerőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – derítette ki a Népszava a IV. atomblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából. Bizonyos kitételeik már most a vártnál jelentősebb süllyedésre utalnak. Egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” pedig 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a IV. blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére.

Magyar Idők: Folytatják a gyémánt-pert

Az úgynevezett gyémántügyben a Fővárosi Törvényszéken ma folytatódik a bizonyítási eljárás – olvasható a Magyar Időkben. A DT Diamond Rt. volt és jelenlegi vezetőjét gyémántbefektetésekkel kapcsolatban többrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják, miután a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert csaptak be a vád szerint.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017 januárjában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ügyben, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra való hivatkozással, hogy az általa megállapított tényállás megalapozatlan.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK