Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam. A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba.
Ezt nehezményezte Németh Szilárd, és ezt a piaci megoldást értelmezte úgy, hogy az E.ON beszállt a választási kampányba. (Erről egyébként a Független Hírügynökség is írt.)
Az E.ON most közleményt adott ki, melyben Németh Szilárd nevét ugyan nem említik, de lehetetlen nem arra gondolni, hogy a Fidesz felől érkező bírálatra reagáltak.
A közlemény szövege a következő:
„Sajnálatosnak tartjuk, hogy az E.ON 2017 októberében nyilvánosságra hozott, versenypiaci üzleti ajánlata a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára jelentősen félreértelmezett formában jelent meg.
Az E.ON az ügyfeleknek folyamatosan megújuló komplex szolgáltatási ajánlatokat kínál. Ez esetben az ügyfelek a gáztermék mellett biztosítási terméket is igénybe vehetnek. Ez az ajánlatunk olyan ügyfeleknek szól, akik a kisvállalkozásokhoz hasonló fogyasztással rendelkeznek. Hasonló kedvező versenypiaci ajánlattal más piaci szereplők is jelentkeztek az elmúlt években.”
A közlemény első mondatát a könnyebb érthetőség miatt lefordítanánk magyarra. Az E.ON ezzel azt akarta közölni a Fidesszel és személyesen Németh Szilárd alelnök úrral, hogy nem az embereknek adnák olcsóbban a gázt – ők továbbra is a rezsicsökkentés által magasan tartott áron vásárolhatnak e közkedvelt égési termékből -, hanem csupán a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára biztosítják az alacsonyabb árat.
Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.
Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.
Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.
Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.
A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.
A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.
Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.
Csintalan Sándor nem tartja magát megmondó embernek vagy újságírónak, hanem inkább sajtómunkásnak. De a vele készített interjúnkból az is kiderül, hogy mi a különbség Orbán és a Fidesz között, illetve, hogy Simicska Lajos „be se teszi a lábát a tévébe, rádióba, az újsághoz”. Arról is volt szó, hogy nem hisz abban, hogy olyan információ derüljön ki a miniszterelnökről, amely által megvilágosodik az ország.
Orbán és a saját lábon állás
Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, pedig a hazai gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente. A témáról ebben és ebben a cikkünkben olvashat többet.
Az Európai Parlament elnöke bekéreti a magyar uniós nagykövetet
Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke be fogja kéretni a magyar uniós nagykövetet a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció leállítása érdekében – közölte Guy Verhofstadt, az uniós képviselőtestület liberális frakcióvezetője szerdán a Twitteren.
„Így kell beszélni a nőkkel, az összestől meg kell kérdezni, hogy akar-e…”
Miközben Magyarországon is egyre több nagy tekintélyű embert vádolnak szexuális zaklatással, és tele van a média a visszaélésekről szóló beszámolókkal, illetve azzal, hogyan áll a közvélemény ehhez a mindenütt jelen lévő problémához, több hónap után a héten fejeződött be egy magyar reality, amelynek úgy tűnik, szerves részét képezte a nők megalázása és szexuális kihasználás. A műsorban látható visszaélésekről részletesen írtunk.
A felemás rezsicsökkentés
Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Pedig ahogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése, illetve a KSH adatai alapján megírtuk, negatív hatásai is vannak a rezsicsökkentésnek, és nem is jelent olyan nagy könnyebbséget a fogyasztóknak.
Kevin Spacey-t lecserélik a főszereplésével készült filmben
Meglehetősen szokatlan és rizikós dologra vállalkozott Ridley Scott mindössze néhány héttel A világ összes pénze című új filmje bemutatója előtt: úgy döntött, hogy a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett Christopher Plummer fog szerepelni a már leforgatott alkotásban. Arról, hogy ez hogy valósulhat meg, ide kattintva olvashat.
Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés. Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.
Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.
Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.
Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL
Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.
Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal
Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.
Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.
Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.
Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.
Forrás: KSH
Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.
A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s pazarlásra ösztönöz.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.
Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.
Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.
A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.
Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
Csak egy gombot kellene megnyomnia az olcsóbb tarifákért a Fidesznek, amely már három éve sokkal drágább rezsit fizettet a magyar családokkal. Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb – áll az MSZP közleményében.
A szocialisták ezenkívül megállapítják:
Most, miután három évig nyerészkedett a családokon a Fidesz, állítólag azon gondolkodnak, hogy a lenyúlt tízmilliárdokból a választások előtt valami keveset visszaadnak „rezsicsökkentésként”.
Üzenjük a családokon nyerészkedő Fidesznek, hogy nem kell gondolkodniuk. Elég, ha megszavazzák az MSZP már benyújtott törvényjavaslatát, amely szerint az átlagfogyasztás mértékéig mindenkinek 32 százalékkal csökkenhet a földgáz ára, 10-10 százalékkal pedig az áram és távhő ára.
Ha a Fidesz ezt nem szavazza meg, a Botka-kormány majd megszünteti a Fidesz pofátlan nyerészkedését. A Botka-kormány 2018-tól igazságot tesz az energiaszámlákban, és olyan tarifarendszert vezetünk be a gáz, a távhő és a villamos energia árrendszerben, amelyben az átlagfogyasztásig a mainál alacsonyabb áron kapják a fogyasztók az energiát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
