Kezdőlap Címkék Republikánus

Címke: republikánus

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

USA republikánus szenátor: Ukrajna ásványi vagyonát nem akarom Putyinnak adni

Lindsey Graham republikánus szenátor elmondta a CBS televízióban, hogy “Ukrajna 10-12 ezer milliárd dolláros kritikus ásványi anyagon ül, így ők lehetnének a leggazdagabb állam Európában. Nem akarom ezt Putyinnak adni, hogy megossza Kínával.

Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerünké válhat. Ezt a 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikus ásványi kincset a Nyugat kapná nem pedig Putyin és Kína.”

A republikánus szenátor tavaly járt Kijevben, ahol így fogalmazott:

”ebben a háborúban oroszok halnak meg, ez a legjobb módja a pénzünk elköltésének.”

Moszkva ezt követően háborús bűnösnek nevezte, és elfogató parancsot adott ki ellene.

Graham szenátor, aki korábban a légierő pilótája volt, megtisztelőnek nevezte, hogy szerepelhet Putyin ellenfeleinek listáján. A republikánus szenátor most kijelentette:

”az USA nem engedheti meg, hogy ezt a háborút elveszítse.”

A republikánus szenátor javaslattal is élt: ”háromszáz milliárd dolláros orosz vagyon van lefoglalva Európában, ezt Ukrajnának kellene adnunk.”

Ennek a pénznek körülbelül a fele az orosz nemzeti bank devizakészletét jelenti, melyet jórészt Belgiumban tartott. Az USA már régóta javasolja az orosz vagyon elkobzását, mert ebből akarja fedezni az ukrajnai háború egyre növekvő költségeit.

Mitől ilyen harcias Trump szenátora?

Washingtonban a republikánusok az utolsó percig hátráltatták az ukrajnai segély megszavazását, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák Biden elnököt. Végülis csak akkor adták be a derekukat amikor a Pentagon közölte velük: ha Ukrajna nem kap segélyt az USA-tól, akkor beszakadhat a front, és az oroszok elfoglalhatják Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát. Ezekután Donald Trump is rábólintott az ukrajnai segély csomagra. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig úgy adta át a segély csomagot Ukrajnának, hogy az idén ezzel képesek lesznek visszaverni az orosz támadást, jövőre pedig ellentámadást indíthatnak.

Az USA, amely 2021-ben tehát már Putyin agressziója előtt stratégiai ellenféllé nyilvánította Oroszországot és Kínát, tovább akarja folytatni a háborút noha Ukrajna ereje egyre inkább fogyatkozik.

Ezért mindinkább felmerül a gondolat Washingtonban is: “kiképzőket” kell küldeni Ukrajnába. Ebben semmi újdonság sincs: már jócskán Putyin agressziója előtt népes amerikai kiképző csapat működött Ukrajnában, az ő segítségükkel sikerült elhárítani a villámháborús fenyegetést. Jelenleg egy olyan két csillagos amerikai tábornok áll  a “kiképző” csapatok élén Ukrajnában, aki megjárta Irakot és Afganisztánt, van tehát haditapasztalata bőségesen.

Mindeközben John Bolton, Trump elnöki egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azzal vádolta meg egykori főnökét, hogy amint visszakerülne a Fehér Házba, azon nyomban tárgyalni kezdene Putyinnal az ukrán vezetés feje fölött egy fegyverszünetről a jelenlegi frontvonalakon. Ez Putyin ajánlata is, melyet Biden elnök egyelőre nem fogad el, de a CIA igazgatója titokban tárgyal az orosz hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai megoldásról. Biden elnök nem vesz részt azon a svájci békekonferencián, melyen Ukrajna jövőjét akarják tisztázni, de nem hívták meg Oroszországot, így a júniusi konferenciától senki sem vár különösebb eredményt.

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

0

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

Trump európai kedvence, Orbán Viktor Moszkva érdekében ügyködik

A Washington Post arra hívja fel a figyelmet, hogy Washingtonban a republikánusok egy csoportja sokallja Ukrajna támogatását. Zelenszkij ukrán elnök nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol Biden elnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna Oroszországgal ellen folytatott önvédelmi háborúját.

Donald Trump viszont újra előállt azzal az ötletével, hogy ő “napokon belül képes lenne rendezni a konfliktust Oroszország és Ukrajna között.” Putyin orosz elnök üdvözölte ezt.

Orbán Viktor hűséges társa Donald Trumpnak: nem szállít fegyvert Ukrajnának, és oroszbarát politikát folytat – egyedül az Európai Unióban.

A magyar miniszterelnök hétfőn a parlamentben gyors tűzszünetet sürgetett, amely nyilvánvalóan csakis akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna területi engedményeket tenne. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével, majd kijelentette: ”Oroszország kész a béketárgyalásokra.” Szijjártó Péter októberben újra Oroszországba látogat. Ahol a Duma elnöke kijelentette: “Ukrajna vagy elfogadja az orosz békét vagy megszűnik mint állam!” Sojgu orosz hadügyminiszter már arról beszél, hogy a háború Ukrajnában még 2025-ben is tarthat.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat főnöke úgy nyilatkozott, hogy az elhúzódó konfliktus veszélyes Ukrajna számára, mert gyengülhet  a Nyugat támogatása márpedig Kijev enélkül nem folytathatja a háborút a túlerőben levő Oroszország ellen.

Miért akarja Orbán Trump visszatérését a Fehér Házba?

Jelentős részben azért, mert így homályban maradhatnak a magyar miniszterelnök valódi kapcsolatai Putyin orosz elnökkel – írja a Washington Post. Jelenleg az USA és az Európai Unió épp eziránt érdeklődik igazán.

“Orbán nem igazán akarja, hogy választói és külföldi partnerei tudjanak azokról a kapcsolatokról, melyek diktatúrákhoz fűződnek, ezért kulturális háborúnak álcázza mindezt”

– írta Anne Appelbaum az Atlantic Reviewban.

Putyin külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és átadta Washingtonnak. Magyar érdeklődésre válaszolva az USA csak annyit közölt: “magyar nevet egyelőre nem találtunk a listán. ”Nyilvánvalóan több lista is lehet. A Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag lehetővé tette a lista megszerzését a brit titkosszolgálatnak, Moszkva egyik kórházának hatodik emeleti ablakából kidobták az utcára.

Az orosz Windows program tehát működik hiszen Putyinnak egyáltalán nem áll érdekében, hogy kiderüljön: miért folytat ilyen oroszbarát politikát Orbán Viktor?

Mini Trumpok az Európai Unióban?

Erről a londoni Guardian ír annak kapcsán, hogy Szlovákiában hamarosan választásokat tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az oroszbarát Robert Fico visszatér a hatalomba. A nemzeti együttműködés baloldali nacionalista rendszere Szlovákiában azt követően bukott meg, hogy megöltek egy oknyomozó újságírót, aki a Fico kormányzat korrupcióját és gyanús külföldi kapcsolatait vizsgálta. Robert Fico jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktorral – mindketten Trump stílusában kormányoztak illetve kormányoznak: nemzeti szempontokra hivatkozva korlátozzák a demokráciát, a sajtószabadságot, és előszeretettel építenek ki jó kapcsolatokat hozzájuk hasonló rendszerekkel.

Az Egyesült Államokban csak 2024 novemberében választanak, Orbán Viktornak tehát még sokáig ki kell húznia egy gazdasági-társadalmi válság kellős közepén.

A Biden kormányzat nyíltan ellenséges vele szemben, az Európai Unió nem ad pénzt. Putyin nem tartotta be ígéretét, mely szerint olcsón ad energiát Magyarországnak – cserében az oroszbarát politikáért. Peking közölte Orbán Viktorral, hogy kormányokat nem támogat. A 2010 óta sikerrel kormányzó Orbán Viktor tehát most pácba került  pedig az amerikai republikánusok egy része épp azért támogatja őt, mert imponál nekik, hogy ilyen régóta hatalmon van.

Ha Trump megnyerné a választást és visszakerülne a Fehér Házba, akkor is fennállna a kérdés: adna-e pénzt “jóbarátja”, Orbán Viktor megsegítésére?

Orbán: búcsú az amerikai fegyverektől

James E. Risch republikánus szenátor közölte, hogy addig nem járul hozzá a 735 millió dolláros fegyverexporthoz Magyarországnak, amíg az Orbán kormány nem vonja vissza vétóját Svédország NATO tagságával szemben.

Korábban Biden amerikai elnök közölte: Svédországnak már a NATO tagjának kell lennie amikor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozót rendez Litvániában idén júliusban. Svédország NATO tagságát elsősorban Törökország blokkolja, de az Orbán kormány szolidáris Erdogan elnökkel. A republikánus szenátor ezzel a gesztussal azt jelezte, hogy elfogyott a türelem: nemcsak a hatalmon levő demokraták, de az ellenzéki republikánusok sem tolerálják tovább az Orbán kormány renitens magatartását, amelyet semmilyen ésszerű érvvel nem tudnak alátámasztani Budapesten.

Törökországnak vannak ésszerű érvei: a kurd kisebbség szervezetei igen aktívak Svédországban. A magyar diplomácia nyilvánvalóan csakis azért blokkolja Svédország NATO tagságát, hogy kimutassa szolidaritását Erdogan török elnökkel. Törökország már fel is ajánlotta, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg az amerikai fegyvereket köztük 24 HIMARS rakéta sorozatlövőt, akkor a török hadiipar kész annak pótlására. Mind Magyarország mind Törökország gyorsan fejleszti saját hadiiparát, és jelentős együttműködés is kialakult a két állam között ezen a téren.

Republikánus pofon Orbánnak

A magyar miniszterelnök nyíltan szembeszegül a demokrata Biden kormányzattal abban a reményben, hogy azt leváltja majd Donald Trump. Az ex elnök ellen per is indult, mert szigorúan titkos iratokat az otthoni fürdőszobában talált meg az FBI. A többi republikánus nem lelkesedik különösebben Donald Trumpért. Amikor 2019-ben Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, akkor James E. Risch szenátor tiltakozott emiatt.

A fegyverszállítás egy NATO szövetségesnek akkor szokott problémát okozni, ha az USA szeretne megszabadulni a szóban forgó állam épp aktuális vezetőjétől. Obama elnök ezért nem adott el rakétavédelmi rendszert Erdogan török elnöknek, aki bosszúból orosz rendszert vásárolt. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ezen az úton követné Erdogan török elnököt, de a republikánus szenátor reakciója jól mutatja, hogy Magyarország a senki földjére került nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is.

A senki földjén pedig könnyen válhat senkivé Orbán Viktor is.

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje  a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint  Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

Soros két társával megvette a képviselőházat

Többszáz millió dollárt költött el a republikánus párt elleni propagandára, hogy megvehesse a többséget a képviselőházban George Soros, Tom Steyer és Michael Bloomberg. Ezt a vádat fogalmazta meg a republikánusok elnöke, aki maga is Minnesota állam egyik képviselője Washingtonban.

A legutóbbi választások eredményeképp a demokraták többségbe kerültek a képviselőházban míg a republikánusok megőrizték a többségüket a szenátusban. A Fehér Házban pedig az a Donald Trump üldögél, akit a mérsékelt republikánusok is szélsőségesnek tartanak. Ennek ellenére Donald Trump élvezi a republikánusok támogatását az elnökválasztási harcban hiszen nyolc évig szeretne a Fehér Ház lakója maradni. Trumpnak is rengeteg dúsgazdag támogatója van: a többi között ide tartozik a fegyver lobbi, melyet az elnök akkor is védelmez, ha az Egyesült Államokban rendszeresek a lövöldözések. Trump ezért is utazik szerdán El Pasoba, ahol egy lövöldöző 22 embert megölt és sokat megsebesített.

A republikánus elnök által említett három gazdag ember, aki a demokratákat támogatja zsidó. George Soros és Michael Blumenthal teljes mértékben az, Tom Steyer édesapja zsidó. Ő maga korábban zsidónak vallotta magát, de mostanában azt hangsúlyozza, hogy az episzkopális egyház tagja. Mindhárman a demokraták régi támogatói.

Trump elnök igen jó kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahunak izraeli miniszterelnökkel , aki Soros bírálói közé tartozik. Izraelben a jobboldal és a szélsőjobboldal azzal vádolja Sorost, hogy támogatja a palesztinokat. Erre a magyar származású amerikai milliárdos azt válaszolja, hogy a kisebbségek jogait védi, mert a holokauszt idején Európában megtanulta, hogy mit jelent, ha a többség semmibe veszi egy vallási vagy nemzeti kisebbség jogait.

Meghalt John McCain

0

A 81 éves, agydaganattal küzdő republikánus szenátor kezelését saját kérésére állították le. McCain évtizedeken keresztül az amerikai politikai élet meghatározó alakja volt.

John McCain 1936-ban született, apai ágon generációk óta magas rangú katonatisztek voltak a családban, így ő is erre a pályára lépett. Önként jelentkezett, hogy Vietnamba küldjék, bombázópilóta volt, de lelőtték a gépét és

több mint öt évet töltött hadifogságban,

ahol rendszeresen kínozták.

Két évig magánzárkában volt. A hírek szerint, amikor kiderült, hogy az egyik magas rangú parancsnok fia, akkor elengedték volna, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a többi fogollyal együtt megy haza. A kínzások következményei egész életében elkísérték, karját például nem tudta a feje fölé emelni.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Hazatérése után a politika felé fordult: 1982-ben Arizona állam kongresszusi képviselője, majd négy évvel később szenátora lett – erre a posztra összesen hatszor választották meg. Az amerikai politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjának számított. Küzdött a katonai költségvetés növeléséért, de a politikai kampányok finanszírozásának átláthatóságáért is. A külföldi beavatkozásokat tekintve héjának számított, támogatta az iraki háborút is. Ugyanakkor rendszeresen kétpárti konszenzusra törekedett.

Kétszer az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott:

2000-ben George W. Bush legyőzte az előválasztásokon, 2008-ban pedig ugyan elnyerte a jelöltséget, de végül Barack Obama legyőzte őt.

Tavaly derült ki, hogy agydaganata van. Munkáját ezután is folytatta, az ő szavazata is kellett ahhoz, hogy elbukjon Trump kísérlete az Obamacare visszavonására. December óta napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelentek meg emlékiratai, “A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Kezelését saját kérésére állították le,

az őt ismerők ekkor már biztosra vették, hogy legfeljebb hetei lehetnek hátra.

A hivatalos közlemény szerint John McCain halálakor mellette volt a családja. Halálhírére több volt elnök is reagált, Donald Trump is részvétét nyilvánította.

Az elnököt viszont, a családhoz közeli forrás szerint, a szenátor kérésének megfelelően nem hívják meg a temetésre.

McCain ugyanis Trump kérlelhetetlen ellenfelének számított.

Elítélte többek között a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozataiért, a szabad sajtó elleni hadjáratáért, és azért, mert nem foglalkozott az oroszok választásokba való beavatkozásával, emiatt a Putyinnal tartott találkozón való viselkedését az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Magyarországon is járt.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Az orosz kormányról és Vlagyimir Putyinról általában sem volt jó véleménnyel, egy alkalommal, 2014-ben,

Orbán Viktort neofasiszta diktátornak nevezte, aki Putyinnal bújik ágyba.

Előtte McCain Magyarországon is járt, Orbánnal is tárgyalt, bírálatát neki is elmondta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK