– Szép ez a város, Viktor.
– Örülök, hogy tetszik, Vlagyimir.
– És mondd csak Viktor galambocskám, emberek is laknak Budapesten?
– Hogyne laknának, Vlagyimir. Majdnem kétmillióan.
– Egyet sem láttam közülük, Viktor.
– Kiürítettük a környező utcákat, Vlagyimir. Még a csatornafedeleket is lehegesztettük.
– A csatornafedeleket? Már mér’?
– A biztonság kedvéért, Vlagyimir.
– Ti ennyire nem bíztok bennem, Viktor? Azt hiszitek, hogy kárt teszek az emberekben és ellopom a csatornafedeleket?
A kedélyeket az elmúlt napokban két ügy különösen is borzolta: az egyik az, hogy kiderült, a Fidesznek megvan a magyarországi nyugdíjasok elérhetőségének a listája, a másik pedig egy megyei kormányhivatal egyik korábbi, menetközben kiábrándult vezető munkatársának a nyilatkozata arról, hogyan működik az Orbán-kormány idején a közigazgatás. A kettő persze összeér, hiszen Varga Zsolt arról is beszélt, hogy volt olyan, amikor egy megyei kormányhivatalban valaki egyszerűen kinyomtatta a nyugdíjasok telefonszámait tartalmazó listákat és átadta a párt aktivistáinak. A Népszava e két ügy apropóján közöl cikket a helyzetről, megszólaltatva több szakértőt is, köztük Kajdi József közigazgatási szakértőt, a MoMa alelnökét. A kép még annál is lehangolóbb, mint az ember gondolná.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mai magyarországi villámlátogatása előtt a Magyar Nemzet már a címben is sokatmondó cikket közöl. „Imázsépítés dzsúdóval? A küzdősport filozófiája Putyin gondolkodását is áthatja”. Ahogy ezt több nyilatkozatában, a cselgáncsról szóló könyvében és oktatófilmjein is megfogalmazta, a dzsúdó nemcsak a testet, hanem a gondolkodást is karbantartja. Megnöveli a belső erőt, fejleszti a reakcióképességet, segít kézben tartani önmagunk, látni az ellenfél gyengéit és erősségeit, megérezni a pillanatban rejlő lehetőséget, és a folyamatos önvizsgálat és a siker felé lök – idézi a Magyar Nemzet cikke, amely persze a politikai vetületre is kitér, mint írja: az orosz elnök 2008 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetségben (IJF) IJF tiszteletbeli elnöke – a tiszteletbeli alelnök pedig Csányi Sándor.
Putyin persze már megkapta azt a bizonyos, csak a sportág legnagyobb legendáinak kijáró nyolcadik dant.
Ezzel a címmel jelent meg a kormányközeli napilap összefoglalója Botka László szombati szegedi értelmiségi találkozójáról. A cikkben részleteket közöl a Botka által meghirdetett programról is, de elsősorban azzal foglalkozik, hogy mennyien maradtak távol Botka hívása ellenére, illetve, hogy nem engedték be a kormányközeli sajtót magára – az egyébként zártnak is meghirdetett – eseményre. A legnagyobb teret annak szenteli a cikk, hogy Karácsony Gergely hogyan, miért sorakozott fel Botka mögé, a többi között azzal vádolva meg a Párbeszéd elnökét (igaz, ezt egy politológus szájába adva) Zugló polgármesterét, hogy „Karácsony Gergely oda fordult, ahol legalább listás mandátumot remélhet.”
„Olyan külpolitikát folytatok, ami csak a magyar érdekeket tartja szem előtt” – címmel hozta le a külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút a lap. Beszélt arról is, hogy vannak bevándorláspárti kormányok, ezekkel a kibékíthetetlen ellentét a következő időszakban is meg fog maradni, mert Magyarország nem hátrál meg. Bukott baloldali politikusok példája igazolja, nem érdemes Magyarország vegzálásával kampányolni – emlékeztetett Szijjártó. Gajus Scheltema holland nagykövet nagy port kavaró nyilatkozatán túl arról is beszélt a lapnak, mire számíthatunk a washingtoni külpolitikától, és miért figyelmeztetés egész Közép-Európa számára a macedón helyzet.
Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.
Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.
A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.
A Putyin-Orbán találkozót munkamegbeszélésként jelentették be, az orosz elnökkel tart több miniszter is, köztük a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke is, ezért plenáris munkamegbeszélést is tartanak a két kormány tagjai.
Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem – számolt be róla korábban a FÜHÜ. Kitüntetését azzal indokolták, hogy
„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.
A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről. Nem árulunk el titkot, hogy nagyon felháborodtak. Részletesen itt olvashatják a kemény szavakat.
Ha Putyin-látogatás, akkor az nem múlhat elő tiltakozások nélkül. Ezúttal nem csak az Együtt hívta kifütyülős tiltakozásra a budapestieket arra az útvonalra, ahol az orosz konvoj mozgása várható. A korábbi hasonló akcióval ellentétben ráadásul ezúttal már nem csak egy helyszínen lesz a megmozdulás, Putyin útvonalán végig mozognak és sípolnak majd.
„Putyin országa nem Magyarország, és Putyin ma már gyakrabban jár ide, mint Brezsnyev járt Kádárhoz.
Orbán, úgy tűnik, hogy már sokkal elkötelezettebb neki, mint Kádár volt Brezsnyevnek” – mondta Juhász Péter, az Együtt elnöke Facebook felhívásában.
Tiltakozásra készül az LMP is: a Kossuth térre jelentett be tüntetést hétfőn estére. Mint a legnagyobb közösségi portálon is fellelhető felhívásukban emlékeztetnek rá: Putyin idén már másodszor látogatja meg Orbán Viktort Magyarországon. Nem véletlenül: Paks2-ről, az orosz hitelről és az ország kiárusításáról tárgyalnak.
„Orbánnak pénz kell, Putyin hódítani akar.”
Szabadtéri mozizást tartanak a Parlament előtt, egy animációs filmet mutatnak Putyin munkásságáról és dokumentumfilmeket a paksi beruházás veszélyeiről.
A Momentum Európamenetet hirdetett – az első ilyet a sorban -, amelyre világnézettől függetlenül várnak mindenkit, aki tiltakozik a Putyin Oroszországa felé való közeleennek keretében este a Citadellára terveznek fáklyás felvonulást, s ott, a Szabadság szobornál tartanak performanszot, illetve hangzanak el beszédek.
Habár Vlagyimir Putyint majd csak hétfőre várják Budapestre, már vasárnap is érezhető volt a látogatás kellemetlen előszele, útlezárások és egyéb forgalmi korlátozások miatt. Hétfn ez majd csak fokozódni fog.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) által közétett közlemény részletesen és térképpel is illusztrálva tudatja, pontosan hol kell számítani lezárásokra és korlátozásokra hétfőn.
Putyin igen, Macron nem.
Ebben benne van minden, ez egy ma még nem leülepedett nemzeti tragédia összefoglalása csupán négy szóban. Magyarország már csak formálisan tagja az európai államok közösségének.
Az óvodák persze kinyitnak majd szeptemberben, lesz hús a piacon – a felszínen még jó ideig nem fog változni semmi. Magyarország valószínűleg elkerüli Venezuela sorsát: az üzletek nem ürülnek ki, nem lesz élelmiszerjegy és ötszázszázalékos infláció.
Orbán ennyivel kétségtelenül ügyesebb vagy óvatosabb a venezuelai diktátornál, de azért az Erzsébetutalvány, a nyugdíjasalamizsna, az országot elhagyók vagy a kukákat túró koldusok nagy száma pontos indikátor.
A két külpolitikai eseményt, azt, hogy Putyin megint jön, de Macron – és a nyugati kormányfők többsége – elkerüli Magyarországot, lehetetlen elszakítani a belpolitikától. Orbán nem taktikusan egyensúlyoz az egymástól szélsőségesen különböző két pólus: Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között, hanem részéről megtörtént az egyértelmű értékválasztás.
Íme, két adat arra, hogy mit választott.
Putyin Oroszországa több mint nyolcszor népesebb Hollandiánál, legfrissebb ellenségünknél, ezzel szemben az orosz nemzeti össztermék legfeljebb csak a duplája a hollandénak. Ez egy évszázadnyi különbség – és behozhatatlan. Hollandia azonban bennünket is magasan felülmúl, hozzánk képest az nem egy másik ország, hanem egy másik bolygó: csupán tizenhét millió holland hatszor annyi értéket állít elő, mint tízmillió magyar.
Ez a különbség Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között – és kivétel nélkül mindenben.
Jobbak az útjaik, jobb a focijuk, sokkal tovább és sokkal egészségesebben élnek, jobb minőségű ételeket esznek, jobbak az újságjaik, az iskoláik, jobb regényeket írnak, kevesebbet aggódnak, szoronganak… nincs az életnek olyan területe, ahol ne lennének fölényben velünk szemben.
Hogyan is állíthatná értelmes ember, hogy a vele születetten nehéz létezést nem jobb egy szabad, nyugati állam polgáraként végigcsinálni.
Ezt a lehetőséget vették el tőlünk azzal, meggyőződésem szerint visszavonhatatlanul, hogy Orbán a bűnt választotta, mert egy demokrácia miniszterelnökeként nem tudott volna a hajlamainak megfelelően élni.
A magyar társadalomban pedig nincs elég morális és intellektuális erő, hogy innen visszaforduljon: nincsenek termékeny, tevékeny, önfenntartó városaink, nincs civiltársadalom és hatékony média, többségükben harmadosztályú politikusok, intellektusok osztják az észt.
A kulcs a zárban az utolsó elfordításra vár.
Magyarország beleragadt saját belnyomorába, periféria létezésébe, a magyar vidék felébreszthetetlenségébe. Akár egy lemerült akkumulátor, amely már nem képes a motort elindítani, nem koncentrálódik annyi szellemi energia, amennyi szükséges egy ország éber mentális állapotának fenntartásához.
Már csak Putyin, a keleti zsarnok látja valami hasznunkat, Macron, a Nyugat küldötte közönyösen elsétált mellettünk.
Mi ez, ha nem a végjáték kezdete?
Forrás: Bruck András, Facebook.
Izrael fenyegetésnek tekinti, hogy Irán egyre inkább jelen van Szíriában- fejtegette Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak Szocsiban. „Irán befolyása egyre nő a térségben. Befolyása érezhető Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.
Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy Irán célja Izrael állam megsemmisítése!”- hangsúlyozta Izrael miniszterelnöke.
Az izraeli légierő mintegy száz légicsapást hajtott végre Szíriában olyan csapatok ellen, melyek Asszad elnököt támogatják. Itt elsősorban a libanoni Hezbollah milíciáról van szó, melyet főként iráni tisztek irányítanak Szíriában. Korábban Moszkvában bekérették Izrael nagykövetét, hogy tisztázzák: milyen akciókat hajt végre Izrael a szíriai légtérben? Fennáll ugyanis annak lehetősége, hogy Izrael és Oroszország légiereje szembekerül egymással. Az oroszok ugyanis Asszad elnököt támogatják Iránnal együtt míg Izrael Amerikával együtt a másik oldalon áll.
Putyin elnök hivatalosan nem mondott semmit Netanjahu felvetésére, hogy vegyék rá Iránt a távozásra Szíriából. Oroszország izraeli nagykövete mindössze annyit közölt a tárgyalások után: Moszkva figyelembe veszi Izrael érdekeit a szíriai rendezés során. Lavrov orosz külügyminiszter viszont dicsérte a trojkát. Ez a Közel Keleten Oroszország, Törökország és Irán együttműködését jelenti. A három ország vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. „A trojka már bizonyított a gyakorlatban!”- hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.
Netanjahu Szocsiból hazarepült Izraelbe, ahol Trump vejével és főtanácsadójával tárgyal. Jared Kushner, aki ortodox zsidó Izrael érdekeinek a legfőbb szószólója Trump környezetében. Netanjahu Amerikát arra akarja rávenni, hogy mondja fel azt a szerződést, melyet a nagyhatalmak- köztük az USA és Oroszország – kötöttek Iránnal annak nukleáris programjáról. Trump erről úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki a szerződés, de egyoldalúan nem mondja fel azt.
Jelen pillanatban a Közel Keleten mindenki arra a helyzetre készül fel, hogy mi lesz az Iszlám állam és Asszad szíriai elnök ellenfeleinek veresége után? Jelenleg patthelyzet van és a megoldásnak még a körvonalai sem látszanak a Közel Keleten…
Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.
A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.
Mit lehet tudni a kijelölt utódról?
Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.
Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.
Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…
Nagyjából hasonló eredményre jut a híres francia közgazdász, Thomas Piketty és két társa, akik közös munkájukban a társadalmi egyenlőtlenséget vizsgálják Oroszországban. Piketty korábban ugyanezt a fejlett nyugati államokban vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy a globalizáció következtében a bérből és fizetésből élők helyzete nem javult az elmúlt évtizedekben Észak Amerikában és Nyugat Európában. A tőkejövedelmek viszont gyorsan nőttek és ennek következménye az, hogy
a társadalmi egyenlőtlenség ma jóval nagyobb a fejlett államokban mint a globalizációt megelőző időszakban.
Oroszország helyzete ebből a szempontból más- állapítja meg Thomas Piketty és két szerző társa /Filip Novokmet és Gabriel Zucman/. A Szovjetunió ugyanis egészen más elosztási rendszerrel működött, mint a Nyugat. A Bloomberg kritikusa, aki élt a Szovjetunióban megjegyzi: a szerzők a szovjet statisztikai adatokkal dolgoznak, és ezek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Annál érdekesebb viszont a rendszerváltás utáni helyzet elemzése. A szerzők az adózás számait összegzik és megállapítják:
hallatlan méretű lopás zajlott le Oroszországban a kilencvenes években a nyugati bankok részvételével.
Dollár milliárdok kerültek külföldre a privatizáció következtében és Nyugaton ezt nem vizsgálta senki! Piketty és két társa szerint 2015-ben az off-shore számlákon őrzött orosz vagyon értéke megfelelt a nemzeti jövedelem 75%-nak! Minthogy Glazijev korábban ismertetett aránya 78% – ez meglehetősen jó becslésnek tűnik.
Ha tehát a Nyugat le akar sújtani Putyinra és az orosz elitre, akkor ezt a hatalmas vagyont kellene vizsgálnia és zár alá vennie!
– javasolja Piketty és két társa. A szankciók ugyanis, melyek Oroszországot sújtják elsősorban a népet érintik, az elitet sokkal kevésbé.
Mit szól mindehhez Oroszország népe, amely oly sokat szenvedett a cárok és a bolsevikok alatt? Piketty és szerzőtársai úgy vélik, hogy amíg Putyin és csapata képes lesz arra, hogy garantálja a jelenlegi életszínvonalat és a nép előtt igazolja azt, hogy Oroszország érdekében cselekszik, addig a rendszer szilárd marad. Csakhogy az alacsony olajár kérdésessé teszi az egész konstrukciót. Oroszország gazdasága stagnál, de közben az off-shore számlákon egyre növekszik az orosz elit vagyona. És emlékezzünk arra, hogy mit mondott Putyin elnök pénzügyi tanácsadója: ezek a dollár milliárdok sohasem jönnek vissza Oroszországba!
Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.
A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Az eddig csak sajtóhírként kezelt értesülést az ATV Start című műsorában erősítette meg a Magyar Judo Szövetség elnöke. Tóth László elmondta, hogy
A nemzetközi protokoll szerint az orosz elnököt a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke hívta meg. Putyin egyébként a szövetség tiszteletbeli elnöke. A budapesti cselgáncs világbajnokságra szóló meghívót az orosz elnök elfogadta, augusztus 28-án érkezik a megnyitóra, majd az első napi küzdelmeket nézi meg.
