Címke: putyin

Brooks szerint az orosz elnököt soha nem szabad lebecsülni. Jelen pillanatban a tekintélyuralmi rendszereknek áll a zászló. Amiatt is, mert van egy vezéralakjuk. Ha valaki megkérdezné, hogy ki a szabad világ vezetője, néma csend lenne a válasz.

A magába roskadt Kaczyński: „Nincs mára több találkozó, Basia. Egyedül akarok lenni, mint Lengyelország Európában.”

A titkárnője Basia Skrzypek: „Nem. Nem vagyunk egyedül. Hát Magyarország?”

Błaszczak, nemzetvédelmi miniszter: „Túlságosan felnéznek az oroszokra.”

Ez a befejező jelenete a 2017 eleje óta futó lengyel szatirikus sorozat (Ucho Prezesa, Az elnök füle) hatodik részének.

A jelenet előzménye, hogy a már mindenkivel összeveszett lengyel vezetés, Jaroslav Kaczyńskival az élén tanácskozást tart, amikor váratlanul betoppan a magyar miniszterelnök, akit egy tört magyarsággal beszélő színész alakít. A két jóbarát ezúttal is mindenben egyetért, tetőfokán a szerelem, amikor megcsörren OV telefonja. Ki más hívhatná, mint Vlagyimir (Putyin). A mézes mázos és benyali hangnem következtében egy világ omlik össze Kaczyńskiban és társaiban.

Vlagyimirnak van néhány trójai falova és a magyar miniszterelnök csak az egyik közülük.

Egy másik például a szerb államfő, aki a Nyugat és Moszkva közötti hintapolitikájával lophatta be magát Putyin szívébe. De vannak régebbi kliensei, még egy volt német kancellár is (Schröder).

A negyedik hatéves elnöki ciklusát kezdő, szinte örökösnek számító orosz vezető nemzetközi teljesítménye sem lebecsülendő.

2008 augusztusában, a pekingi olimpiai játékok ideje alatt Oroszország bevonult Grúziába.

2010 júniusában az FBI 10 „illegális” személyt tartóztatott le, akiket Moszkvából utasítottak, hogy „kapcsolatokat építsenek amerikai befolyásos körökkel”.

2012 októberében szintén az FBI 11 ember ellen emelt vádat, mert high-tech titkokkal láttak el orosz katonai és hírszerző ügynökségeket.

2014 márciusában Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Az ezt elítélő BT-határozatot Moszkva megvétózta.

Szintén ebben a hónapban Ukrajna felett lelőtték a malájziai légitársaság utasszállító gépét, 289 ember halálát okozva. A vizsgálat megállapította, hogy a gyilkos föld-levegő rakétát az ukrajnai oroszpárti szakadárok által ellenőrzött területről lőtték ki. A Biztonsági Tanácsban ismét orosz vétó volt.

2015 szeptemberében Putyin katonailag is – a saját népét vegyifegyverekkel is irtó – szíriai diktátor segítségére sietett.

2016 novemberében – az amerikai hírszerzés szerint – azzal, hogy ellenfele Hillary Clinton tekintélyét aláásta, Moszkva beavatkozott az elnökválasztásokba Donald Trumpot támogatva.

David Brooks, a New York Times publicistája szerint Vlagyimir Putyin a földkerekség legbefolyásosabb embere. „Azt mondják, hogy Putyin jól szkanderezik. De mindenki azt várja, hogy végül veszít, mert az orosz gazdaság gyenge. Az ő keze azonban nem az, mert a háttere nem gazdasági, hanem kulturális, ideológiai.”

Brooks úgy véli, hogy Putyinnak van néhány ütőkártyája a liberális demokráciákkal szemben. Ez utóbbiak a rendszerben és az intézményekben hisznek, az orosz elnök pedig a központosításban, a vezér eszméjében, aki vasakaratával irányítja a tömegeket.

Ezenkívül a liberális demokrácia alapja az egyéni kapacitásba vetett hit. A demokraták azt hiszik, hogy az emberek tudják irányítani az életüket.

A putyinizmus meg a trumpizmus a cinizmuson alapszik.

Végül a liberális demokrácia a másság tiszteletben tartását helyezi előtérbe. A putyinizmus pedig azt vallja, hogy a tőlünk különböző emberek káoszt teremtenek és veszélyeztetik az életvitelünket. Putyin ezért gyakran határolódik el melegektől, a muzulmánoktól és az ateistáktól.

Brooks szerint az orosz elnököt soha nem szabad lebecsülni. Jelen pillanatban a tekintélyuralmi rendszereknek áll a zászló. Amiatt is, mert van egy vezéralakjuk. Ha valaki megkérdezné, hogy ki a szabad világ vezetője, néma csend lenne a válasz.