Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Közel-Kelet: folytatódik a háború

0

Oroszország S 300-as rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát – jelentette be személyesen Putyin elnök. Azt követően döntött így, hogy a szír légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz harci gépet fedélzetén 15 emberrel.

Szíria természetesen bocsánatot kért szövetségesétől és közölte, hogy a támadó izraeli gépeket akarták lelőni, de azok elrejtőztek az orosz gép mögött. Izrael is sietett bocsánatot kérni, de természetesen a szír légvédelmet tette felelőssé a baleset miatt. Korábban Netanjahu miniszterelnök kérte Putyint, hogy ne szállítsa le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Putyin akkor teljesítette Netanjahu kérését, mondván: Szíriában nincs szükség erre a korszerű rendszerre. Most megváltoztatta a véleményét: Szíria olyan új orosz rakétavédelmi rendszert kap, amely nem téveszti össze az orosz gépet az izraelivel. Ráadásul az új rendszert egy ideig orosz tisztek kezelik majd Szíriában.

Az izraeli válasz sem késik: továbbra is támadjuk az iráni célpontokat Szíriában, mondta Benjamin Netanjahu, miután hírt kapott Putyin döntéséről.

Izrael nem hajlandó elfogadni, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában.

Ezért a légierő rendszeresen támadja a feltételezett iráni célpontokat. Csakhogy a szír légvédelem minden izraeli célpontra lő, amely megsérti a légteret. Az új orosz rakétavédelmi rendszer nemcsak az izraeli támadók sebezhetőségét növeli meg, de annak a kockázatát is, hogy Izrael és Oroszország szembekerül egymással katonailag Szíriában.

Eddig Izrael előre értesítette az oroszokat a várható támadásokról nehogy összeütközésre kerüljön sor. Mi lesz ezután, ha orosz tisztek irányítják Szíria rakétavédelmét? Netanjahu erről nem nyilatkozott, de megerősítette, hogy

Iránt továbbra is első számú ellenségüknek tekintik

és mindent megtesznek a gyengítése érdekében, Szíriában és másutt is.

Ez finom célzás arra, hogy Izrael arra kapacitálja Donald Trumpot: indítson megelőző támadást Irán ellen. Erről a tábornokok lebeszélik Trumpot Washingtonban, de az amerikai elnök legutóbb igen harciasan nyilatkozott Iránnal kapcsolatban az ENSZ közgyűlésben.

Kölcsönös udvarlás

0

Paks 2-vel bebetonozta az energiafüggést az oroszokkal szemben. Az ilyesfajta beruházások bűzlenek a korrupciótól, lásd a budapesti metró szerelvényeinek felújítását. A megbízást – teljesen átláthatatlan eljárásban – egy orosz cég kapta, a leszállított vonatokat azonban kapásból javítani kellett. És akkor még itt van a leleplezés, hogy a letelepedési kötvényprogram keretében vízumot kapott a nyugati tilalmi listán szereplő orosz kémfőnök fia is.

A magyar kormányfőt ugyan az EU pellengérre állítja, ám Moszkvával egyre jobbak a politikus kapcsolatai – írja a Die Presse az „Orbán hosszú útja a putyini Keleten” című cikkben. Az újabb moszkvai látogatás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón mindketten látványosan demonstrálják a szívélyes viszonyt, kedves szavakat váltanak, szédületes számokat ismertetnek. De már két hónappal is ugyanez volt: udvarolnak egymásnak. Ám ez a történelem iróniája, hiszen a magyar politikus csaknem 30 éve, Nagy Imre temetésén ajtót mutatott az oroszoknak, miközben a mostani orosz államfő a KGB ügynökeként az NDK-ban kémkedett. Ma egymást védelmezik. Sőt, Magyarország most lehet csak igazán ék Európában az oroszok javára, bár kitart a szankciók mellett, még ha értelmetlennek is tartja azokat.

Ideológiailag a két állam összeforr: Putyin és Orbán is dekadensnek, tehetetlennek és veszélyesen liberálisnak tartja a Nyugatot. A magyar miniszterelnök példaképnek tekinti Oroszországot az illiberális demokrácia szemszögéből, és Közép-Ázsiának teszi a szépet, ami mögött a gazdaság, a piac és a pénz húzódik meg. Paks 2-vel bebetonozta az energiafüggést az oroszokkal szemben. Az ilyesfajta beruházások bűzlenek a korrupciótól, lásd a budapesti metró szerelvényeinek felújítását. A megbízást – teljesen átláthatatlan eljárásban – egy orosz cég kapta, a leszállított vonatokat azonban kapásból javítani kellett. És akkor még itt van a leleplezés, hogy a letelepedési kötvényprogram keretében vízumot kapott a nyugati tilalmi listán szereplő orosz kémfőnök fia is.

Orbán fél, azért találkozgat Putyinnal?

Különös időpontot választott a Political Capital, hogy hazai oroszszakértőkkel elemezze a Putyin-Orbán kapcsolatot. A rendezvény ugyanis a moszkvai találkozóval és az azt követő sajtóértekezlettel párhuzamosan zajlott. A szervezők/résztvevők ezt a kérlelhetetlen tényt azzal magyarázták, hogy a sajtótájból úgysem tudunk meg semmi érdemlegeset a találkozó valódi témáiról.

Stier Gábor szerkesztő szerint a lehetséges témák között bizonyosan nem azokra szánta a legtöbb időt az orosz elnök és a magyar miniszterelnök, amelyek a sajtóközleményekben szerepelnek. A két politikus inkább a másik véleményére lehetett kíváncsi egyes világpolitikai kérdésekről.

A hallgatóságban helyet foglaló Jeszenszky Géza volt külügyminiszter azt kérdezte a résztvevőktől, hogy mi hasznát lehet elképzelni Magyarország számára ennek a meghitté vált orosz-magyar kapcsolatnak? Stier Gábor szerint olyan hatalmas beruházás, mint a Paks 2 árnyékában sokkal többet lehetne tenni a társadalmi kapcsolatok erősítésén. A kétoldali együttműködés túlmutat egy-egy politikus személyes ambícióin. A Magyar Nemzet volt külpolitikai szerkesztője azonban úgy véli, hogy ezek a gyakori találkozások szimbolikusan nem jól néznek ki.

Sz. Bíró Zoltán kétségei vannak afelől, hogy Magyarországnak jót tenne egy ilyen jellegű kapcsolat, még akkor is ha gazdasági haszna lenne belőle – de egyébként nincs. „Ne tegyünk úgy, mintha Oroszország ugyanaz lenne, mint, ami volt 2011-12 előtt. Azt gondolom, hogy Oroszország alapvető problémája az, hogy 2012-re kiderült: az a gazdasági modell, amely nagyon dinamikus fejlődést biztosított – megroppant. Az a politikai modell, amely közvetlen csalás nélkül is Putyint hatalomba tartotta szintén megroppant. Tehát Oroszország a belső gondjai miatt vált olyanná, amilyen. Ha Orbánnak nem fontos, – és az utóbbi napok eseményei ezt mutatják – hogy Európában mit gondolnak róla, akkor ez a történet, akkor ez a mai találkozó értelmezhető így is: felértékelődik azon populista jobboldali csoportok körében, akik azt gondolják, hogy ez a jó ember évente kétszer is találkozik az orosz elnökkel. Hát ki legyen a mi vezetőnk, ha nem ő? De a magyar politikai közösség hasznát ezek a találkozók egyáltalán nem szolgálják.”

A Direkt36 tudósítója rákérdezett Stier Gáborra: mit értett az alatt, hogy a félelem is szerepet játszik a Putyin-Orbán találkozókon. Stier azt mondta, hogy Orbán nem oroszbarát, az orosz rendszert nem szereti, sőt inkább továbbra is fél tőle. Évek során a Putyinnal való találkozások egyfajta tiszteletet erősítettek benne. Stier nem hiszi, hogy Orbán komfortosan érzi magát az oroszországi látogatásokon, Putyinnal viszont egyre inkább.

Szó volt arról is, hogy vajon Orbán Putyin kottájából játszik-e. Sz. Bíró ebben nem hisz. „Ahol autokrácia van, ott autokrácia van. Mindkét helyen az van. Következésképpen nagyon sok féle logika ugyanolyan módon működik, ugyanazok lesznek az ellenségek, ugyanazok a dolgok lesznek a politikai napirenden. Van egy fáziskülönbség, Magyarország még nem tart ott, mint ahova Oroszország eljutott a 2011-12-es választási ciklust követően, amikor nagyon durván beavatkoztak a választási végeredménybe.”

Éljen az örök és megbonthatatlan!

Rendszeressé vált már, hogy évente kétszer összejönnek a derék urak. Magyarország kis ország, de a gazdának fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. A gazdának fontos az Európai Unió, ezért az intézőnek is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, az intézőnek esze ágában sincs kilépni az Európai Unióból. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem, mert az oroszoknak csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit az intéző róluk mondott: hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

A gazda csak röhög azon, ha az intéző veszélynek nevezi. Ne azt nézzék, amit mond, hanem azt, amit tesz. A gazdának elég az is, ha tudja, hogy az intéző teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja a gazda, olyan, mint ő, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És ott vannak a felújított orosz metrókocsik. A gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van regulázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intézővel kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a Birodalmi Lépegető félelmetes. Magyarország viszont biztonságos és Budapest szép.

Van ott folyó, és földje jó.

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

0

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

További 267 milliárdos csomagot is készíthet a kormány, ha erre utasítást adok! – írta Twitteren az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre, mert elhúzódó kereskedelmi háborútól tart a világ két legnagyobb hatalma között.

Trump frontális támadása Kína ellen tovább erősíti Peking és Moszkva stratégiai szövetségét. Ezt hangsúlyozza mind Vlagyimir Putyin, mind pedig Hszi Csinping abból az alkalomból, hogy

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

1981-ben a lengyelországi válság csúcspontján volt hasonlóan nagy hadgyakorlat – akkor az európai színtéren.

Putyin állítólag most is ott rendezte volna a nagy őszi hadgyakorlatot, de a kínaiak rábeszélték: inkább válassza a Távol-Keletet! Az orosz hadgyakorlaton kínai és mongol katonák is részt vesznek. Egyidejűleg Putyin békeszerződést ajánlott Abe Sinzo japán miniszterelnöknek, aki örömmel fogadta az ajánlatot. A cél világos: az amerikaiakat kiszorítani Kelet-Ázsiából, amely a globális gazdaság új központja lehet.

Teheránban járt Oroszország főrabbija

0

Iránban nem akarták fogadni, de Vlagyimir Putyin elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Berel Lazar főrabbi is a hivatalos orosz küldöttség tagja legyen. Az orosz Duma delegációja áprilisban járt Teheránban, de az izraeli portál, az ynetnews csak most tette közzé a hírt.

Irán esküdt ellensége Izraelnek. Ezért nem is akarták fogadni a főrabbit Teheránban. Putyin elnök viszont közölte: akkor nem utazik orosz küldöttség Teheránba.

Iránban egykor igen népes zsidó közösség élt, de Izrael megalakulása után a létszámuk erőteljesen csökkent. A kivándorlás a hetvenes évek végén felgyorsult, azt követően, hogy Teheránban Khomeini ajatollah iszlamista rendszere került hatalomba. Irán nem ismeri el Izrael létét sem.

Az orosz főrabbi felkereste hitsorsostársait Teheránban. Ők beszámoltak nem épp könnyű helyzetükről.

A zsidó intézmények falán is ott kell díszelegnie Khomeini utódjának, Ali Khamenei ajatollahnak a portréja. Ő éppoly elszánt ellenfele Izraelnek, mint a rendszer alapítója volt.

Irán és Oroszország jelenleg éppen szövetségesek a Közel-Keleten, mindketten szemben állnak az Egyesült Államok által támogatott Szaúd-Arábia-Izrael koalíciójával. A helyzet persze ennél bonyolultabb: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. Netanjahu többször megpróbálta meggyőzni Putyint, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából. Az orosz elnök erre azt válaszolta: ha megkérné őket, akkor sem vonná vissza Irán a katonáit Szíriából, ahol Aszad elnök Irán és Oroszország támogatásával élte túl a hétéves polgárháborút.

Óriási orosz hadgyakorlat a Távol-Keleten

0

Több mint háromszázezer katona, 36 ezer tank és több ezer repülőgép vesz részt a Vosztok (Kelet) elnevezésű hadgyakorlaton, amely 1981 óta a legnagyobb a térségen. 1981-ben a NATO támadását feltételezve rendezett óriás-hadgyakorlatot a Szovjetunió, a szovjet birodalmat megrendítő lengyelországi válság nyomán.

Most az agresszív külső környezettel indokolta a hadgyakorlatot Dmitrij Peskov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. A részleteket Szergej Sojgu hadügyminiszter ismertette. Tőle tudni azt is, hogy kínaiak és mongolok is részt vesznek a távol-keleti hadgyakorlaton.

Oroszország katonai fenyegetéséről általában Lengyelország és a balti államok szoktak panaszkodni. Ők sürgetik a NATO-t és főként az Egyesült Államokat, hogy fokozza katonai erejét a térségben, az oroszok elrettentésére.

A szeptember közepére tervezett Távol-keleti hadgyakorlat Moszkva érdeklődésének új súlypontját jelzi.

A térségben jelentősen enyhült a feszültség azt követően, hogy júniusban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor találkozott Szingapúrban. Észak-Korea vezetője megígérte a nukleáris leszerelést, cserébe az amerikaiak lemondtak a nagy hadgyakorlatokról. Aztán kiderült: Észak-Korea nem nagyon siet az atomfegyverek leszerelésével. Erre válaszul Washingtonban közölték: újrakezdődnek a hadgyakorlatok a Koreai-félszigeten.

Erre lehet válasz az orosz hadgyakorlat, amelyen kínai és mongol katonák is részt vesznek. A kínaiak létszáma 3200 fő lesz –  közölte a pekingi hadügyminisztérium. Kína és az USA között kereskedelmi háború folyik, és emellett súrlódások vannak a flottaműveletek miatt is a dél-kínai tengeren. Oroszország és Kína szoros szövetséges. Míg a gazdaságban ezt Kína fölénye jellemzi, katonai téren Oroszország az erősebb. Valószínűleg mind Moszkvában, mind pedig Pekingben úgy értékelik a helyzetet, hogy Washingtonban csak az erődemonstrációból értenek.

Az iráni hadsereg berendezkedik Szíriában

0

Damaszkuszban tárgyalt Amir Hatami iráni hadügyminiszter, aki nem csak egyezményt írt alá szíriai partnerével, de akit fogadott Basar Asszad szír köztársasági elnök is. Az egyezményről semmit sem közöltek, de Izraelben biztosra veszik, hogy abban az áll: az iráni erők berendezkednek Szíriában.

Teszik ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindent megtett annak érekében, hogy megakadályozza a lépést. Az izraeli miniszterelnök kérésére John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója még a múlt héten is felszólította Iránt, hogy vonja ki a csapatait Szíriából. Netanjahu nemrég felkereste Vlagyimir Putyint Moszkvában, hogy rábeszélje az orosz elnököt: gyakoroljon nyomást Iránra és Szíriára.

Putyin őszintén megmondta: még ha erre kérné is két szövetségesét, azok akkor sem teljesítenék kérését.

Asszadnak ugyanis szüksége van Irán katonai támogatására, hiszen a rendszere ennek segítségével élte túl a hétéves polgárháborút.

A Közel-Keleten továbbra is két erő néz egymással farkasszemet. Az egyik az USA és Izrael támogatását élvező Szaúd-Arábia és szövetségesei, a másik az Oroszországot maga mögött tudó Irán és Szíria szövetsége. Törökország ingadozik a két szövetség között, de vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet Irán és Oroszország katonai vezetőivel. Irán Izrael esküdt ellensége, nem véletlen, hogy Netanjahu mindenképp távol akarja tartani hazájától,  hiszen a Szíriához tartozó Golán fennsík stratégiai előnyt jelent egy esetleges támadónak.

Putyin annyit tett Izrael érdekében, hogy rábeszélte az irániakat: katonáikat vonják vissza a Golán fennsíkról.

Netanjahu egy Irán elleni megelőző csapásra szeretné rávenni Donald Trumpot, ám ettől óvják az amerikai elnököt a tábornokai, hiszen egy ilyen katonai konfliktusnak kiszámíthatatlan következményei lehetnek az egész Közel-Kelet számára. Trump azonban annyit megtett, hogy felmondta az atomalkut Iránnal, ami azt jelenti, hogy

újra szankciókat alkalmaznak a perzsa állammal szemben, vagyis gazdaságilag akarják meggyengíteni a rendszert, amely egyre nagyobb befolyással rendlkezik a térségben.

Putyin: az egyik nővel tárgyalt, a másikkal táncolt

0

Több, mint ötmillióan hagyták el Szíriát a hétéves polgárháború idején, mondta az orosz elnök, amikor Angela Merkel kancellárral tárgyalt Berlin közelében egy kastélyban. Hárommillió szír menekült él Törökországban, 1-1 millió Jordániában és Libanonban. Nagy részük haza kíván térni. Ehhez viszont újjá kell épiteni a polgárháborúban lerombolt Szíriát – jelentette ki Vladimir Putyin.

Arra a menekültinvázióra utalt, melynek a célpontja elsősorban Németország volt 2015-ben. Merkel úgy oldotta meg a válságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy nem küldi a menekültek százezreit nyugatra. Ezért

az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.

Putyin ezen felül újabb uniós pénzeket sürget Szíriának, de Merkel óvatosan csak annyit mondott: el kell kerülni a humanitárius katasztrófát Szíriában.

Merkel és Putyin megvitatták Ukrajna ügyét is. Az EU az USA-hoz hasonlóan szankciókkal sújtja Oroszországot, mert 2014-ben annektálta a nagyrészt oroszok által lakott Krím-félszigetet. Ukrajna és Oroszország viszonya azóta is pocsék. Moszkva a többi között azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a földgázszállítást Ukrajnán keresztül, ha megépül a Nord Stream 2 vezeték a Balti tenger alatt. Trump bírálta ezt, és azt mondta: Németország Oroszország foglya.

Merkel szeretné kihúzni az amerikai bírálat méregfogát. Ezért arra kérte Putyint, hogy továbbra is szállítsanak földgázt Ukrajnán keresztül, akkor is, ha már működik a Nord Stream 2 vezeték Oroszország és Németország között.

Putyin sejtelmesen annyit mondott, hogy ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés.

Vagyis nincs akadálya annak, hogy Oroszország folytassa a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül. Csak épp ehhez meg kellene egyezni az ukránokkal az árakról.

Merkel és Putyin találkozója tehát nem hozott áttörést. Annál nagyobb volt annak a sajtóvisszhangja, hogy Putyin táncolt Ausztria külügyminiszterével annak esküvőjén. A Szabadságpárthoz tartozó külügyminiszter mindig is nagy barátja volt Oroszországnak, és elszántan lobbizik a szankciók ellen.

(MTI/APpool/Roland Schlager)

Ausztria nem tagja a NATO-nak, az EU-nak viszont igen. Bécsben sokan bírálják a kormány Oroszország-politikáját, melynek alapjait még Kreisky kancellár vetette meg. Kezdetben a baloldal volt az orosz kapcsolatok építésének a fő híve Ausztriában, de a huszonegyedik században a szélsőjobboldal vette át ezt a szerepet.

Kína és Oroszország: ketten egy ellen

0

Biztonságpolitikai találkozót tartottak Moszkvában a két nagyhatalom magasrangú vezetői. Épp akkor, amikor Donald Trump szankciókkal sújtott orosz és kínai cégeket, mert megszegték az Észak-Korea elleni embargót.

A találkozó amúgy pontosan arról szólt, hogy a jövőben hogyan tudnák hatékonyabban kijátszani az amerikai szankciókat – nyilatkozta a China Daily című pekingi lapnak egy szakértő.

Washington folyamatosan azzal vádolja Kínát és Oroszországot, hogy megszegik a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal szemben.

A kínaiak most ezen felül azt ajánlották az oroszoknak, hogy segítenek abban, hogy miképp játsszák ki az amerikai szankciókat.

A kínaiak delegációját a Kínai Kommunista Párt sztárdiplomatája Jang Csie-csi vezette. Ő egykor külügyminiszter volt, de azóta előlépett: államtanácsos lett és bekerült a Politikai Bizottságba. Az orosz küldöttség vezetője Nyikolaj Patrusev, a nemzetbiztonsági tanács titkára volt. Ő korábban a titkosszolgálatot irányította Moszkvában. Mind a két fél hangsúlyozta: Putyin és Hszi Csin-ping évente legalább kétszer találkoznak. Ilyenkor nemcsak a két nagyhatalom kapcsolatait vitatják meg, hanem olyan geopolitikai problémákat is, melyekben mindkét állam érintett: Közel- és Távol-Kelet, Balkán stb.

Oroszországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, de Peking listáján az oroszok csak a kilencedik helyen állnak.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je csaknem 12 ezer milliárd dollár, az alig több mint 140 milliós Oroszország esetében a GDP csak 1900 milliárd dollár. Ráadásul az orosz GDP csökken, mert a dollárhoz képest a rubel folyamatosan leértékelődik. Idén már több mint 8 százalékot veszített a rubel az értékéből a dollárhoz képest.

Oroszország gazdasági gyengélkedésének egyik okát Moszkvában a nyugati szankciókban látják. Ezért is értékelik sokra azt az elképzelést, hogy a kínaiak a jövőben segítik Oroszországot abban, hogy hatékonyabban játssza ki a nyugati szankciókat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK