putyin Archives » Oldal 59 a 72-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Putyin

Porosenko: Putyin újra birodalmi Oroszországot akar

2018-11-30

Ukrajna elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozott erről. Porosenko újra hitet tett nyugati elkötelezettségéről és német katonai segítséget kért Oroszország ellen.

Petr Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette, hogy S 400-as rakétákat szerelnek fel a Krím félszigeten. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.

Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben

Merkel kancellár hangsúlyozta: a válságért egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G 20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára. Volodimir Groysman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak az országból Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek.

Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély

Moszkvában azt állítják, az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában, és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.

Az orosz támadás figyelmeztetés a Nyugatnak

FüHü

2018-11-27

Az orosz támadás figyelmeztetés a Nyugatnak

Az újabb viszály egyáltalán nem meglepő, mert Moszkva igyekszik eszkalálni a konfliktust, legfeljebb az időzítés az érdekes. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy odahaza hanyatlik Putyin népszerűsége, és még az is lehet, hogy az orosz fél a közelgő ukrán választások előtt igyekszik még jobban megosztani a szomszédos állam közvéleményét.

Ann Applebaum világhírű publicista a Washington Postban arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat nem dolgoz ki valamiféle stratégiát az orosz-ukrán háború befejezésére, akkor a jövőben sűrűn fordulnak elő olyan incidensek, mint most a Kercsi-szorosban. Az elemző megjegyzi, hogy az újabb viszály egyáltalán nem meglepő, mert Moszkva igyekszik eszkalálni a konfliktust, legfeljebb az időzítés az érdekes. Persze messze nem ez az első ilyen eset, de lehet, hogy a Kreml így hozza mindenki tudomására: kitart a Krím törvénytelen megszállása mellett. Azon kívül fontos, hogy ily módon kíván nyomást gyakorolni Marjupol kikötőjére, mutatván, hogy bármikor képes azt elvágni a Fekete-tengertől. De az okokat kutatva arról sem szabad megfeledkezni, hogy odahaza hanyatlik Putyin népszerűsége, és még az is lehet, hogy az orosz fél a közelgő ukrán választások előtt igyekszik még jobban megosztani a szomszédos állam közvéleményét.

Nemzetközi megfontolások szintén közrehathattak, hiszen a britek az uniós kivonulással vannak elfoglalva, a washingtoni vezetés azon töri a fejét, hogy mitévő legyen az új keletű demokrata többséggel a Képviselőházban, amely egyik fő feladatának tekinti Trump orosz kapcsolatának kivizsgálását. A mostani ügy kapcsán az EU, Kanada, de még Lengyelország is előbb adott ki elítélő nyilatkozatot, mint az USA. Márpedig lehet, hogy Moszkva éppen erre a tétlenségre építi tervét. Idáig mindig úgy volt, hogy Putyin csinált valami disznóságot, azután várt egy kicsit. Ha nem volt érdemi reakció, ment tovább a maga útján. Ha magasra csaptak az érzelmek, meglapult, amíg azok lecsillapodtak, és csak azután folytatta a machinációkat. Vagyis a kercsi incidens figyelmeztetés a Nyugatnak, hogy sürgősen rendezni kell az orosz-ukrán háborút.

Venezuela bajban, az oroszok dühösek

FüHü

2018-11-25

Titkos látogatást tett Venezuela fővárosában Igor Szecsin – értesült a Reuters hírügynökség, mely szerint a Rosznyeft főnöke komoly szemrehányásossal illette Nicolas Maduro elnököt. Az ok? Miközben Venezuela teljesíti olajszállítási kötelezettségeit Kína irányában, az oroszokkal szemben komoly elmaradása van!

Venezuela pénzügyi csődben van, ráadásul az olajkitermelés jelentős mértékben csökken, pedig ez jelenti az ország deviza bevételeinek 95%-át. Mind Oroszország mind pedig Kína támogatja Venezuelát, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. A kínaiak és az oroszok hiteleit Venezuela olajszállítmányokkal ellentételezi. A kínaiak meg is kapják azt, ami jár, de az oroszok nem! Ezért reklamált Igor Szecsin Caracasban.

A Reuters számításai szerint Moszkva 17 milliárd dollárt adott Venezuelának 2006 óta, amióta a magát szocialistának nevező populista rendszer pénzügyi gondokkal kezdett küzdeni. Kína viszont több mint 50 milliárd dollárt! Így érthető, ha Nicolas Maduro elnök döntése alapján a csökkenő olaj exportból inkább a kínaiaknak szállítanak mint az oroszoknak.

Moszkvában érthetően dühösek és profitálni szeretnének a helyzetből. Az oroszok szép csendben felvásárolják az olaj mezőket Venezuelában, hogy a világpiacon megerősítsék a pozícióikat. Jelenleg Oroszország, az USA és Szaúd Arábia kulcspozícióban van az olaj világ piacán míg az OPEC államai ki vannak szolgáltatva a csökkenő olaj árak következményeinek.

Szecsin úgy nyilatkozott, hogy „minket nem érdekel az olaj ára!”

Putyin jobbkeze, aki szintén a KGB-ben töltötte ifjúságát, arra célzott, hogy az oroszokat a bevétel érdekli. Ha csökken az ár, akkor több olajat szállítanak a piacra. Ehhez kell az olaj Venezuelából, mert onnan olcsóbb az amerikai kontinensre szállítani. Közben Trump elnök meg akarja pénzügyileg fojtani Venezuelát, mely Kubával együtt baloldali alternatívát kínált Latin Amerika számára – meglehetősen szerény eredménnyel.

Hiányzik Putyinnak 800 milliárd euró?

Kenderessy Milán

2018-11-22

Óriási összegeket mostunk tisztára, melyek jórészt Oroszországból érkeztek – vallotta Koppenhágában a parlament előtt a Danske bank exfőnöke, aki lerántotta a leplet az eddigi legnagyobb pénzmosási botrányról, mely legalább annyira kínos Putyin elnöknek, mint azoknak a nagy nyugati bankoknak, melyek részt vettek benne. Tisztában volt ezzel a Danske Bank is, mely jelentős összeget ígért ex menedzserének, ha befogja a száját. Howard Wilkinson viszont beszél és egyre kínosabb mindenkinek az, amit elmond. Hogy lett a puha rubelből kemény valuta?

Az orosz pénzek Észtországba érkeztek, ahonnan azután tovább vándoroltak Angliába, az USA-ba és az adóparadicsomokba például a Brit Virgin szigetekre. Nemcsak a Danske Bank sáros. Egy nagy európai bank 150 milliárd eurót vitt ki az USA-ba! – állította a dán parlamentben az egykori menedzser. Nevet nem említett, de a londoni Guardian siet közölni: a Deutsche Bankról van szó, amelyet hatalmas bírságokkal sújtottak épp emiatt az Egyesült Államokban. Érintett volt az USA-ban a JP Morgan és a Bank of America is, de ők kisebb bírsággal megúszták, mert kevesebb orosz pénzt mostak tisztára mint a Deutsche Bank.

800 milliárd eurót tart off shore számlán az orosz elit. Ezt állítja a Citibank egykori kelet-európai menedzsere. Steven Halliwell, aki a Reuters hírügynökségnek írta meg a véleményét az óriási pénzmosási ügyről. Bőséges személyes tapasztalata is van, mert a kelet-európai vállalkozások pénzügyeit intézte a Citibank színeiben. Leírja, hogy az orosz államhivatalnokok rendszeresen úgy adtak meg különböző engedélyeket, hogy cserébe ők is kértek valamit. Az így megszerzett rubel ezreket vagy épp milliókat siettek kemény valutára váltani és külföldön elhelyezni. Otthon ugyanis Hodorkovszkij példája mutatta meg, hogy még a leggazdagabb oligarcha sincs biztonságban. Ez a rendszer nemcsak, hogy Putyin tudtával működik, de az elnök környezete is részt vesz benne. Nem kizárt, hogy maga Putyin elnök is így menti vagyona egy részét külföldre. Erre volt is utalás a Panama Papírok körüli botrányban. Csakhogy abban a nyolc évben amikor a nagy balti pénzmosási akció működött, akkor Oroszország gazdaságilag jól állt. Most viszont baj van, mert csökken a lakosság reál jövedelme és emiatt nő az elégedetlenség. Szükség lenne a külföldre vitt 800 milliárd euróra!

Ki hoz pénzt egy olyan országba, ahol nincs jogbiztonság? Ha a bírák Putyin elnök kénye-kedve szerint büntetnek, akkor kevesen kockáztatnak otthon. Még akkor sem viszik haza a pénzüket, ha fekete listára kerülnek az USA-ban. Elviszik azokból az államokból, ahova az FBI keze elér, de nem hozzák haza Oroszországba! Óriási összegről van szó: 800 milliárd euró az orosz háztartások összes magán vagyona! Ennyi van most külföldön offshore számlákon – konzervatív becslés szerint. Ezeket a pénzeket csakis úgy lehetne aktivizálni, ha Putyin garantálná a jogbiztonságot vagyis reformokat hajtana végre.

Saját emberei aligha lelkesednének a reformokért – véli az Oroszországot jólismerő amerikai bank menedzser, Steven Halliwell. Aki nem gondol a kínaiakra, akik mindinkább modellként szolgálhatnak Putyin elnök számára is a kínaiak mindinkább modellként szolgálhatnak.Kína ma már messze Oroszország legfontosabb gazdasági partnere. Az Új Selyemút program nagyonis számít Oroszországra, amely kemény valutát továbbra is csak nyersanyagokért vagy fegyverekért tud szerezni.

Kemény valutára pedig egyre nagyobb szüksége van Oroszországnak, mert a nagy orosz pénzmosoda nem állt le: Európában és Amerikában egyre erősebb a pénzügyi ellenőrzés, de ott a Közel Kelet, ahol még mindig minden lehetséges. Még jobban aggaszthatja Putyin elnököt, hogy a lakosság roham tempóban csökkenti a deviza számláit. Egyrészt, mert nem akarja feladni az eddigi életformáját másrészt pedig azért, hogy külföldre vigye a pénzt. Eddig a pénzmosás az oligarchák és a korrupt bürokraták több milliárd eurós játéka volt, de most már a lakosság is bekapcsolódott. Mindez akár sarkallhatná reformokra is minden oroszok urát, de ennek a valószínűsége nem túlságosan nagy. Sokkal valószínűbb, hogy tovább működik a nagy orosz pénzmosoda hiszen Oroszországban senki sem lehet biztos abban lesz-e módja élvezni is azt a pénzt, amelyet valamilyen úton-módon megszerzett?!…

Orbán balkáni játszmája a NATO ellen

FüHü

2018-11-22

„2016-ban Moszkva már vesztett a Balkánon, akkor Montenegróban. Ott puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet az orosz hírszerzés mozgatott. Nem akarja most Macedóniát is elveszíteni, Gruevszki szökése és budapesti bújtatása ezzel van összefüggésben.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Ugye emlékeznek Az elnök emberei című 1976-as filmre, mely a Watergate botrány következményeit, illetve Nixon amerikai elnök kényszerű lemondásának előzményeit dolgozta fel. Abban a „mély torok” nevű titokzatos, de nyilvánvalóan sokat tudó információforrás azt tanácsolta a Washington Post két oknyomozó újságírójának, Bob Woodwardnak és Carl Bernsteinnek, hogy kövessék a pénz útját.

Az aktuális események ismeretében én meg azt tanácsolnom mindenkinek, aki a bukott macedón politikus, volt miniszterelnök váratlan budapesti feltűnése, és a vele szembeni orbáni cinkossága után érdeklődik, hogy „kövesse az orosz vonalat”.

Nem tekintem magamat különösképpen jól informáltnak a Nikola Gruevszki körüli, kész összeesküvéssel felérő, magyar – és ki tudja még milyen – titkosszolgálati akciókat illetően, de azt mindannyian elmondhatjuk: egyre többet tudunk az egész ügyről, s egyre határozottabb körvonalai mutatkoznak meg a magyar érintettségnek. Egyben egyre kínosabb ez az érintettség. Egymás után szólalnak meg a tényeket nagyon is átlátó források, a Deutsche Welle pedig közreadta a Gruevszki és az őt megszöktető két magyar diplomata részletes útjának térképét, a pontos időpontokkal és dátumokkal. Sőt – feltehetően Orbán nagy bánatára, bár ki tuja – Gruevszki, maga sem tesz lakatot a szájára.

Az nem titok, hogy Macedónia a NATO-ba igyekszik; Gruevszki legutóbbi facebook-posztjából viszont azt is tudjuk, hogy amióta nem ő a miniszterelnök, már egyáltalán nem akarja hazája NATO csatlakozását. Pedig az ország – hosszú idő után először – karnyújtásnyira került a teljes jogú tagsághoz.

Mint ismeretes, Macedóniának 2008-ban kellett volna megadni a NATO-csatlakozás esélyét, amikor azt Albánia megkapta – ez utóbbi 2014-ben csatlakozott is a szervezethez. Csakhogy Szkopje és Athén nem újkeletű vitája a nemzeti szimbólumokról azt eredményezte, hogy a görögök akkor megvétózták a csatlakozást. Ez fájdalmas következményekkel bírt; nem utolsó sorban azzal, hogy egyre erősödött az országban a Nyugat-ellenesség, amit Gruevszki pártjának heves nacionalista – leginkább a Fidesz 2006-os budapesti rémtettekhez vezető kampányára emlékeztető – propagandája jócskán felerősített. Nem kevésbé az orosz titkosszolgálatok hosszú és kitartó helyi aktivitása.

A helyzet azonban mára alaposan megváltozott. Áttörés történt a két ország viszonyában, ugyanis június közepén a görög és a macedón külügyminiszter aláírta a kétoldalú megállapodást, s így a mából visszatekintve egyre erősebb mindenkiben a gyanú, hogy annak hátráltatása, s így a NATO-tagság megtorpedózása a 2016-ban végre leváltott Gruevszki és kormánya számlájára írható.

A megállapodás idei megszületésével viszont az akadályok elhárultak; most már csak arra van szükség, hogy a macedón parlament is megszavazza azt. Minden jel arra utal, hogy a jelenlegi Európa-barát és NATO-elkötelezett kormánynak sikerül összehozni a szükséges többséget, még Gruevszki pártjának néhány képviselője is jelezte átszavazási hajlandóságot.

Csakhogy ez rossz hír, nagyon rossz hír Moszkvának, amelyik egyszer már elvesztett egy hasonló balkáni játszmát. 2016 októberében Montenegróban puccskísérletet hajtott végre a NATO-csatlakozást aláírni készülő kormány ellen egy kis diverzáns csoport, melyet Belgrádból az orosz hírszerzés (SZVR), Szófiából pedig az ott rejtett diplomáciai védettséget élvező orosz katonai hírszerzés (GRU) mozgatott. De az akciót még idejekorán leleplezték.

Ha ma már Görögország kész megszavazni Macedónia NATO tagságát, akkor kell keresni egy másik kormányt, mely kész vétót emelni ez ellen. Az akkori és a mai párhuzamok égbekiáltóan beszédesek, csakhogy most nem Belgrád áll a moszkvai szándékok zsoldjában, hanem az Orbán-kormány.

Putyin és csapata

Bódis Gábor

2018-11-13

A korrupcióba belebukott volt macedón miniszterelnök Magyarországon való felbukkanása, ahol állítólag menekült státuszt kér, csak egy epizódja annak a balkáni összképnek, amelynek lényege: a magyar kormány olyan erőket támogat a jugoszláv utódállamokban, amelyek egytől-egyik Putyinnak is kedvesek.

Nikola Gruevszki az amúgy is színes balkáni cirkuszban egy kiemelkedően parádés szereplő. Egy etnikailag megosztott (a lakosság legalább egynegyede albán), nemzetközileg agyon gyötört (Athén tragikomikus makacssággal nem engedte nevén neveztetni Macedóniát, nem sokáig, csak negyedszázadig), mélyszegénységben tengődő 2 milliós országocska fővárosának, Szkopjénak a központját grandiózus épületekkel aggatta tele és ezek között is kiemelkedő helyen áll a történelemhamisítás aranyszobra. Nagy Sándorral amint éppen a lovát ugratja.

A 300 euró körüli átlagbér és a birodalmi ambíciókkal alaposan felhizlalt macedón nemzeti öntudat még jól megfért volna egymás mellett, ha Gruevszkit nem kapták volna rajta sorozatos visszaélésen, amelyekről a rendőrség néhány nem lojális tisztje értesítette az akkori ellenzéket, hangszalagok formájában. Ezek alapján derült fény (több mint 10 ezer embert hallgattak le) a kormánytagok és a miniszterelnök különböző piszkos ügyeire. Gruevszki jobboldali kormánya (a párt rövidítése VMRO-DPMNE) megingott, de nem adta fel, sőt még kopaszokkal meg is verette a szobrányeban az ellenzék vezérét, Zoran Zaevet. De a választásokon már nem tudott győzni, Zaev szocialistái két albán párttal összefogva összehoztak egy kormányzásképes koalíciót.

Jöhetett a felelősségre vonás. Végül is Gruevszkire egy 600 ezer eurós Mercedes közpénzből való megvásárlását bizonyítottak rá és emiatt kellett volna a múlt héten börtönbe vonulnia. Csodák csodájára önként nem jelentkezett, erre a rendőrség keresni kezdte, majd miután nem találta, az ügyészség elfogatóparancsot adott ki ellene. Ez egy nappal ezelőtt történt és ni csak másnap egy twitter formájában a bukott, börtönkerülő miniszterelnök Magyarországon bukkant fel.

A választása logikus hiszen a magyar miniszterelnök többször is a támogatásáról biztosította Gruevszkit, még akkor is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a volt öklöző nem az igazság bajnoka. Orbán Viktornak nem csak ő a barátja a Balkánon, hanem minden olyan politikus, aki Putyin orosz elnök balkáni stratégiájában is szerepet kap. Mint például, Janez Janša szlovén szélsőjobboldali politikus, akinek sajtóbirodalmát (több portál, napilap, sőt egy tévé is) magyar közpénzekből is építették. A választásokon aztán itt sem jött be a számítás – Janšáék ugyan a legerősebb pártnak bizonyultak, de a liberális demokráciát jobban tisztelő többi párt kizárta az egyezkedést velük.

A Nyugat-Balkán talán legrakoncátlanabb országával, Szerbiával történelmi magasságokba szökött Budapest viszonya. Nem véletlen ez sem és főleg nem a vajdasági magyarok szavazata játszik ebben különösebb szerepet. Belgrád továbbra is Moszkva legfontosabb ütőkártyája a Balkánon. Ezért nem fogják megoldani egyhamar a „koszovói válságot”, mert ezzel sakkban lehet tartani a mindenkori szerb vezetést. Más lapra tartozik, hogy ez a helyzet Orbán Viktor kebelbarátjának Aleksandar Vučićnak is megfelel.

A tét azonban nem a zavarkeltés, hanem annak megakadályozása, hogy Szlovénia és Horvátország után a többi utódállam a Nyugathoz csatlakozzon. Gruevszki bukása után Macedónia kiegyezett Görögországgal (Észak Macedónia Köztársaság – így fogják hivatalosan is nevezni a szláv macedónok államát), megnyílt előtte az út a NATO és az EU előtt. Más kérdés milyen hosszú lesz ez az út.

A Nyugatnak is fontos lehet az ügy, hiszen még a félresikeredett macedón népszavazást is nagy sikerként könyvelték el.

Előtte Putyinék elveszítették Montenegrót, amelynek „örökös” vezetője ellen (Milo Đukanović) annak idején még merényletet is kíséreltek meg. Belgrádban abban az időben két magasrangú orosz titkosszolga lófrált.

Gruevszki esetében eljött a végjáték ideje. A magyar kormánynak már voltak hajmeresztő külpolitikai húzásai (baltás gyilkos), úgyhogy nem lenne meglepő, hogy menedéket nyújt egy köztörvényes bűnözőnek, aki ellen otthonában újabb eljárás indul választási csalás miatt.

Talán ezek után az sem elképzelhetetlen, hogy Slobodan Milošević özvegye (Mirjana Marković) és fia Marko is felbukkannak Magyarországon. A rokonokkal és ismerősökkel így könnyebben összefuthatnak a Váci utcában.

Az USA figyelme Európára irányul

FüHü

2018-11-08

Az új Képviselőház várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet. Ráadásul kibukott a testületből a Putyin- és Orbán barát Dana Rohrabacher.

Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettesének főtanácsadója a Politicoban, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.

Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.

Trumpról rendszeresen jelentett apósa a cseh titkosszolgálatnak

FüHü

2018-10-29

Trumpról rendszeresen jelentett apósa a cseh titkosszolgálatnak

A londoni Guardian járt utána a történetnek, mely szerint Donald Trump fontos célszemély lett a kelet-európai titkosszolgálatok számára miután nőül vette Milos Zelnicki szép lányát, Ivanát, aki modellkedett a nagyvilágban. A csehszlovák hírszerzés és kémelhárítás egyre fontosabbnak látta Trump személyét azt követően, hogy az ambiciózus építési vállalkozó megfordult a Szovjetunióban, ahol a KGB nagy figyelemmel kísérte minden lépését. A moszkvai látogatás után kezdte el Trump azt hangoztatni, hogy neki nem elég a vállalkozói szerep, az Egyesült Államok elnöke akar lenni! A KGB megbízta a csehszlovák StB-t, hogy tartsa szemmel Donald Trumpot Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban. A KGB és az StB között az összekötő tiszt nem volt más mint Csehország mai miniszterelnöke, Andrej Babis, aki Moszkvában végezte tanulmányait a híres diplomata főiskolán.

Donald Trump megfigyelését a nála alig idősebb Jaroslav Janza végezte mint a csehszlovák titkosszolgálat tisztje. Nem akart szóba állni a Guardian tudósítójával. „Maga engem sírba tesz!”- mondta a 74 éves férfi, aki szemmel láthatóan fél. Mit tudhat Donald Trump orosz kapcsolatairól, ha ennyire félti az életét? Ez nemigen derült ki a Guardian cikkéből. Az viszont igen, hogy Trump apósa lelkiismeretesen tudósította a titkosszolgálatot akkor amikor az USA jelenlegi elnöke meglátogatta neje családját az akkori Csehszlovákiában.

Mi lett Trump vaskos dossziéjával Prágában? És Moszkvában? Az elnök ellenfelei között tartja magát a legenda, hogy Putyin kezében vannak olyan dokumentumok a nyolcvanas évekből, melyekkel Trump zsarolható. Természetesen minden érdekelt cáfol. Valamitől azonban ma is nagyon fél a csehszlovák titkosszolgálat egykori tisztje, aki számára a célszemély a nyolcvanas években Donald Trump volt…

A lányomnak mondom…

Somfai Peter

2018-10-19

Neki meséltem, hogy a napokban „belebotlottam” az egyik tudományos csatornán egy dokumentumfilmbe, amelyben a Kim-családi dinasztia születését, „tündöklését” és az észak-koreai diktatúra mindennapjait mutatták be.

Innen tudtam meg, hogy Kim- Ír Szen a hatalmát a hazugság alapozta meg.

Az ország valamennyi újságja, rádió állomása minden nap azt sulykolta, hogy életveszélyben a haza, a japánok után az amerikaiak akarják a nemzetet leigázni, ott toporognak a határon, és csak Kim vezérben bízhatnak az emberek. Ő megvédi Koreát a betolakodóktól. Amikor véget ért a háború, a valóságra, a több százezer kínai katona segítségére, már senki nem emlékezett.

A történelemkönyvekben a hazugságot tanítják, mindmáig azt terjeszti a kormány kezén lévő propaganda, azt hallja naponta minden észak-koreai a néprádiójából:

örökké hálásnak kell lennie Kimnek és minden leszármazottjának, mert megvédik a népet.

Biztosan igaza volt a diktátornak, hogy nem kötötte minden alattvalója orrára az igazságot, megelégedett az „alternatív valósággal”, és lám, az unokáját is istenként tiszteli a nép. Pontosan felmérte,

ha a félművelt, alig iskolázott, a világ híreitől elzárt vidéki milliók minden percben ugyanazt a hazugságot hallják, előbb-utóbb az lesz az igazság.

Miért ne hinnék el, hiszen a Kimek vezetik országot, gondoskodnak a napi rizs fejadagról, és még az amerikai imperialisták vezetője is gazsulál nekik.

Nem kell Koreába menni az olyan politikusokért, akik a hatalom megőrzése érdekében előszeretettel alkalmazzák az „alternatív valóság” eszközét. Trump elnök ennek a mestere. Szeme sem rebben, ha kiderül, hogy egy-egy kijelentése köszönő viszonyban sincs az igazsággal, pedig az irányítása alatt álló hatalmas ország telis-teli van a valóságról tudósító tévé- és rádióállomásokkal, se szeri se száma a temérdek helyi sajtóorgánumnak, az internetről nem is beszélve. Az ország belső területein, a kisvárosokban, a farmokon milliók élnek, akiknek

fogalmuk sincs, mi van az óceánon túl, ők az elnöknek hisznek, és nem a szemüknek, vagy a fülüknek.

Oroszország sem különb. Háboroghatnak Putyin antidemokratikus módszerei ellen a moszkvai, pétervári értelmiségiek, hol áristomba dugják, hol szabadon engedik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezért, mert néhány száz embert engedély nélküli tüntetésre bíztat, igazi felfordulást úgysem tud szervezni. Mit sem tudnak a vidéki muzsikok a „demokráciáról”, nem érdekli őket az elnök diktatórikus módszere, az emberi jogok, a civil szervezetek mozgásterének korlátozása.

A vidéki kisembernek egy dolog fontos: Moszkvában ott van egy erőskezű „cár”, aki gondoskodik a biztonságukról,

megvédi őket a nyugati „imperialisták agresszív ármánykodásától”.

Putyin, Erdoğan, Aliev, Nazarbajev, mind-mind, „demokratikusan”, a maguk alakította választási rendszernek hála kerültek hatalomra, de ha kellett, kicsit vérrel, ha kicsit kellett vassal „meggyőzték” a nép makacsabbjait, hogy minden úgy van jól, ahogyan van, és most kényelmes többséggel ülnek a nyakukon.

Lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle…

Árulók kerestetnek – brit-orosz kém háború

2018-10-15

Putyin orosz elnök szerintük kiadta a jelszót : csináljátok kettős ügynököt a brit titkosszolgálat embereiből! A pénz nem számít! Az orosz elnöknek azért van szüksége erre, mert saját hírszerzése egyre másra követi el a hibákat : nem sikerült Szkripal ezredesnek a meggyilkolása Salisburyben, leleplezték azt a két titkos ügynököt, akik Putyin szerint csak ártatlan civilek voltak, de valójában a GRU tisztjeiként megpróbálták végrehajtani a parancsot: elnémítani az orosz katonai hírszerzés híres árulóját! Londonban a külügyminisztérium belső felhívásban inti óva Őfelsége egykori és jelenlegi titkosszolgálati tisztjeit. Legutóbb Hollandiában bukott meg egy GRU tiszt, és ennek nyomán a nyugati kémelhárítás 350 orosz titkosszolgálati embert azonosított! Putyin állítólag őrjöngve szidalmazta a GRU parancsnokát, aki ezt követetően „szabadságra ment”…

Korábban lezuhant Oroszország katonai főügyészének helikoptere. Valószínűleg nem véletlenül : a hírek szerint ő szivárogtatta ki a GRU titkainak egy részét a nyugati titkosszolgálatoknak. Az árulók tehát nagyon hasznosak lehetnek. Ezért akarja Putyin az MI 5 és az MI 6 veteránjait beszervezni: legyenek kettős ügynökök!

Ki vállalkozik ilyesmire manapság? Régebben a kémeket is elvek motiválták: a brit titkosszolgálat leghíresebb áruló csapata kommunista szimpatizáns volt a harmincas években. Manapság ennek vége. Csak a pénz számít. Szkripal ex ezredes sem elvi alapon lett áruló: 100 ezer dollár kért és biztos megélhetést Nyugaton. Mindkettőt megkapta, de Putyin nem tett le az áruló megbüntetéséről. Ezt bizonyítja az idegméreg akció, amelyik majdnem sikerült…

Miért csinálja ezt Putyin ? A brit,külügy szerint azért, hogy megmutassa a hazai közvéleménynek: Oroszország ostromlott vár, melyet hős elnöke védelmez a nyugatiak mesterkedéseivel szemben. Valójában az orosz elnök kényszerhelyzetben van: népszerűségét annak köszönheti, hogy csaknem húsz éves uralma alatt folyamatosan növekedett az életszínvonal. Ennek vége. A nyugdíj reform megmutatta: Putyin csakis addig igazán népszerű amíg adni tud valamit. Most csak propaganda győzelmeket tud felmutatni : a nagyhatalmi dicsőséget. A kémek hidegháborúja jól ismert propaganda fogás volt az egykori Szovjetunióban, ahol Putyin felnőtt. Csakhogy épp azért bukott meg a rendszer, mert nem tudott európai életszínvonalat teremteni a polgárainak évtizedekkel a második világháború után sem…

1...585960...72 59. oldal a 72-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: putyin

Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben

Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA