Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Orbán – Putyin csúcs?

0

A magyar miniszterelnök volt az egyetlen magasrangú külföldi politikus, aki részt vett Mihail Gorbacsov temetésén Moszkvában. Vajon miért? Orbán igen pragmatikus politikus, és nem kockázat nyugati bírálatokat ingyen.

Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint nem lehet kizárni a magyar-orosz csúcstalálkozót Moszkvában. Korábban Szijjártó Péter és Nagy Márton miniszterek jártak Oroszországban, ők készíthették elő csúcstalálkozót, ha valóban volt ilyen. Mindenesetre drámai pillanatban került sor Orbán utazására hiszen teljes erővel megindult az orosz energiaháború a Nyugat ellen.

A földgáz ára az egekben: tízszer annyiba kerül mint tavaly. Az Európai Unió gázársapkát szeretne, de a Moszkvát megjárt fejlesztési miniszter szerint ez nem lenne jó megoldás, mert az oroszok ugyanúgy reagálnának mint az olajsapkára, melyet a G7 pénzügyminiszterei javasoltak: aki ársapkát alkalmaz az nem kap olajat illetve földgázt.

Elefánt az energia boltban

Így jellemezte Oroszországot Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Putyin célja az Európai Unió megosztása. Kell-e erre Putyinnak alkalmasabb személy mint Orbán Viktor? Aki már eddig is bizonyított, de az energiaháborúban nyíltan Brüsszel ellen foglalt állást. Minden bizonnyal abban a reményben, hogy Putyin fizet ezért: olcsóbban ad földgázt.

A szerződések ugyan titkosak, de szakértők utólag kiszámíthatják a vételárat.

A Népszava szerint a tőzsdei ár fölött fizetett a magyar partner a Gazpromnak. Vagyis Orbán Viktor és Szijjártó Péter hazudott arról, hogy olcsóbban kapjuk az orosz földgázt. Arra viszont hivatkozhatnak, hogy míg mások nem kapnak orosz földgázt, mi viszont igen. Orbán erről is tárgyalhatott Moszkvában. Brüsszelben és Washingtonban is figyelik a magyar miniszterelnököt, akinek felróják a jó kapcsolatokat Putyinnal. Csak a jövőben derül ki, hogy megérte-e a kockázatos moszkvai utazás. Azt mindenesetre megmutatta: Orbán Viktor kutyaszorítóban van. Ilyen magas földgázárak mellett nem tudja megtartani a rezsicsökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig radikális népszerűtlenséghez vezethet el hiszen családok milliói kerülhetnek a fizetésképtelenség állapotába nem beszélve a vállalkozásokról illetve az önkormányzatokról.

Putyin most valóban energiaháborút folytat, és ebben vesztes lehet a magyar lakosságon kívül Orbán Viktor is, aki épp kiváló orosz kapcsolataival indokolta a rezsicsökkentés rendszerét.

Kieg.: Állítólag Orbán öt órát tartózkodott Moszkvában, ahol ugyan nem valószínű, de nem is kizárt, hogy tárgyalhatott Putyinnal.

Putyin parancsára lökték ki az ablakon a Lukoil főnököt

 Mint azt már korábban megírtuk: 67 éves Ravil Maganov, aki a Lukoil igazgató tanácsának elnöke és a cég alelnöke volt, “kiesett” egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről, és szörnyethalt – legalábbis ezt jelentették a hivatalos hírügynökségek Oroszországban, de a General SZVR másképp tudja. Ez a portál hozzájut a hatalom titkaihoz, és kiszivárogtatja azokat.

Putyin parancsára jól megverték a titkosszolgálat emberei a Lukoil főnököt, majd kidobták az ablakon. Ezzel nyilvánvalóan példát akartak statuálni hiszen az “öngyilkosság“ Moszkva kellős közepén történt.

Miért ölette meg Putyin a Lukoil főnököt?

Kezdetben ezt azzal magyarázták, hogy a Lukoil vezetői ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartoztak, akik nyíltan bírálni merészelték Putyin háborúját Ukrajnában. Itt érdemes megjegyezni, hogy már maga Putyin is háborúról beszélt Kalinyingrádban, ahol megnyitotta a tanévet, és párbeszédet folytatott Oroszország népével.

Az orosz elnök szerint Ukrajna kezdte a háborút amikor elkergették Janukovicsot, Putyin emberét Kijevből 2014-ben. Janukovics most is Minszkben várakozott, hogy az orosz villámháború visszahelyezze Ukrajna élére, de csalódnia kellett.

A General SVR szerint Putyin azért ölette meg a szerencsétlen Lukoil főnököt, mert teljesen államosítani akarja a második legnagyobb olajvállalatot, és az igazgató tanács keresztbefeküdt. Sorozat gyilkosság a General SVR korábban beszámolt arról, hogy a Gazprom vezetői közül is sokan idő előtt meghaltak – gyanús körülmények között. Az elit más tagjait is meggyilkolták olykor a családtagjaikkal együtt. Az üzenet világos: aki nem lép egyszerre Putyin birodalmában, az fasírt lesz estére.

A General SVR úgy tudja, hogy a sorozatos gyilkosságokat az elit körében Bortnyikov, az FSZB parancsnoka és Patrusev, a korábbi FSZB főnök, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára szervezi meg – Putyin parancsára.

Ez emlékeztet a sztálini időkre amikor az állambiztonság főnökei listákat terjesztettek elő, és ezeket a diktátor szignálta, és így lett belőlük halálos ítélet. Ezekben az időkben terjedt el a keserű vicc a Szovjetunióban, hogy

“Elvtárs, önt Sztálin díjra terjesztjük elő! Inkább ne! Nem szeretném, ha a nevem Sztálin elvtárs elé kerülne.”

Miért ilyen ideges Putyin?

Mert az orosz titkosszolgálatot részben a Gazprom és a nagy olaj vállalatok finanszírozzák, és ezek az energiaóriások tele vannak az FSZB tisztjeivel. A nyugati hírszerzés mindent megtesz, hogy megszerezze ennek a hálózatnak a listáit, mert a külföldön működő orosz ügynökök sőt a megvesztegetett oroszbarát politikusok is ily módon jutnak pénzhez.

Állítólag a Lukoil egyes vezetőin keresztül részben sikerült is megszerezni ezt a listát. Ezért áll látványos bosszút Putyin, aki korábban a Lukoil igazgató tanácsának egy tagját is megölette. Akkor is öngyilkosságot jelzett a rendőrség , de minthogy abban az esetben sem volt semmilyen erre mutató jel, ezért vizsgálatot indítottak. Ennek eredménye aligha lehet kétséges Putyin Oroszországában, amely egyre inkább sztálini módszereket alkalmaz a lakosság, az elit és az ellenzék megfélemlítésére.

Egy ágyban az ellenséggel

Orosz kémnőt lepleztek le, aki Nápolyban a NATO haditengerészeti főhadiszállásán dolgozó tisztekkel barátkozott. Rivera asszony kémtörténetét azért most hozta elő a La Repubblica, mert a közelgő olasz választások esélyese az a jobboldal – szélsőjobb koalíció, mely ugyancsak nagy barátja Putyin elnöknek.

44 éve keresztelték meg Rivera asszonyt Peruban egy olyan templomban, amely akkor még nem is létezett. A Moszkvában kitalált hírszerző legendát senki sem ellenőrizte bár sejtették, hogy Rivera asszony az oroszoknak dolgozó hírszerző tiszt, de akkoriban Putyin a Nyugat szövetségese volt vagy legalábbis annak látszott. Rendszeres résztvevője volt a G8 csúcstalálkozóknak, vendégeskedett a nyugati fővárosokban. Akkoriban az is felvetődött, hogy Oroszország is beléphet a NATO-ba. Ám mind Putyinnak mind pedig az amerikaiaknak más terveik voltak. Sem Moszkvában sem Washingtonban nem feledkeztek meg egy pillanatra sem a szembenállásról. Az amerikaiak rendszeresen óvtak Putyin európai nyomulásától. Merkel kancellár azonban alternatívát látott a német-orosz együttműködésben éppúgy mint Silvio Berlusconi miniszterelnök. Mindkét politikus kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal. Baerbock német külügyminiszter, aki a zöldek nevében az USA nagy barátjaként bírálta Merkelt, ma azt mondja, hogy Németország azért kapta olcsón az orosz gázt, mert cserébe feláldozta a függetlenségét. Valójában persze Merkel kancellár épp az amerikai függés ellensúlyozására találta ki az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ebben Orbán Viktor csak tanítványa Merkel kancellárnak.

A szakítás

Amerikai segítséggel kipaterolták Kijevből Putyin emberét, Janukovicsot. Válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet és bejelentette igényét Kelet Ukrajnára. Merkel kancellár és Silvio Berlusconi igen megértő volt, de az angolszász hatalmak nem.

Fuck the EU

– fogalmazta meg röviden az USA álláspontját Nuland külügyi államtitkár helyettes, aki most újra funkcióba került Washingtonban.

Putyin parancsára az orosz hírszerzés megpróbálta kinyírni a szolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest, aki Angliában élt. Az akció nem sikerült, válaszul megindult a hajsza az orosz kémek ellen Európában. Rivera asszony eltűnt.

Putyinnak azonban megmaradtak az olasz barátai. Silvio Berlusconit ugyan félreállították, mert ki akart lépni az eurozónából, de helyette Putyin felfedezte Matteo Salvinit. A Liga szürke Európa parlamenti képviselőjét az oroszok futtatták fel. Eddigi karrierje csúcspontján Olaszország belügyminisztere lett. Most is erre készül és nem is épp esélytelenül. Vajon mi lesz az orosz kémhálózattal, ha a belügy élén Putyin barátja áll?

A miniszterelnöki posztra esélyes szélsőjobboldali Giorgia Meloni igyekszik mindenkit megnyugtatni: az EU és a NATO hű tagállama lesz Olaszország akkor is, ha ő váltja az atlantista Mario Draghi miniszterelnököt a posztján Rómában. Sem Berlinben, sem Párizsban, sem pedig Washingtonban nem nyugodtak egyáltalán amiatt, hogy Putyin barátai hatalomra kerülhetnek Rómában. Valaki viszont nem is titkolja örömteli várakozását: Orbán Viktor szívrepesve fogadná szövetségesei győzelmét Rómában. Reményei szerint együtt akciózhatnának Berlin és Párizs ellen az Európai Unióban, az USA és Nagy Britannia ellen a NATO-ban. Orbán barátsága jelenleg olyan az Európai Unióban és a NATO-ban mint Piszkos Fred kapitányé: öl! A magyar miniszterelnök azonban bízik a jószerencséjében vagyis abban, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba Washingtonban, akkor pedig vége lehet Putyin barátai pária szerepének…

Szabad utat az orosz embereknek

A Klubrádió szombati beszélgető műsorában a négy jeles újságíró az érvek mérlegelése nyomán lényegében egyetértett a finn és észt kormánykezdeményezésével – melyet időközben a cseh és szlovák kormány is támogat –, hogy az EU tiltsa meg orosz magánszemélyek beutazását az Unióba, ne adjanak nekik vízumot.

Beleillik ez abba a február 24-i orosz támadás óta tartó folyamatba, hogy lemondják orosz művészek szereplését, megtiltják orosz televízióadók műsorának továbbítását stb. Én ezt nagyon helytelennek tartom. Helytelenítem, hogy Valerij Gergiev vagy Anna Nyetrebko fellépéseit, nem lehet nézni nemcsak a kifejezetten külföldre irányított RT televízió, de az orosz nyelvű televíziók kábeltévés továbbítását – ennek személyesen is kárvallottja vagyok. Az orosz magánemberek beutazásának korlátozását viszont végképp elfogadhatatlannak tartom. Olaf Scholz német kancellárral értek egyet:

a háborúért Putyin és az orosz politikai vezető réteg felelős, és nem az orosz emberek milliói.

Tudom, a közvéleménykutatások szerint az oroszok többsége támogatja Putyin háborúját. Egy jelentős kisebbségük azonban mindjárt a háború kezdetén nyilvánosan tiltakozott ellene, írásban is és tüntetéseken is. Minden tiszteletünket megérdemlik azok az oroszok, akik annak tudatában mentek kisebb csoportokban az utcára, hogy emiatt a rendőrök lefogják, őrizetben tartják, megverik és akár szabadságvesztéssel is sújtják őket. A háború elsőszámú áldozatai természetesen az ukránok, de áldozatai a frontra küldött orosz katonák, családtagjaik, az erősödő elnyomásnak kitett polgárok milliói is.

Amikor a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, és bekövetkezett a Husák nevével fémjelzett kommunista restauráció, egy értelmiségi azt üzente nyugati barátainak: továbbra is utazzanak Csehszlovákiába, tartsák fenn a kapcsolatot a megszállt országban élőkkel, ha tehetik.

Merthogy a diktatúrában élők elszigetelése a külvilágról a diktátorok érdeke.

Ez most is így van: a putyini önkényuralom érdeke, hogy az orosz embereket elszigeteljék a külvilágról, és ezt segítené elő az EU azzal, ha megtiltaná nekik, hogy beutazzanak az EU területére, amíg nem az orosz állam tiltja ezt meg. Ugyanezért nem helyes a kulturális kapcsolatok korlátozása sem. Végül az is kifejezetten kívánatos, hogy az oroszul tudók első kézből ismerhessék meg azt a szörnyű érvrendszert, amelyet az oroszok tízmilliói az ottani televíziókban hallanak, megértsék annak rettenetes logikáját, és környezetüknek is el tudják magyarázni, hogy mi benne az alapjában hamis és elutasítandó.

Az orosz állam, az orosz hadsereg, az orosz hadigazdaság ellen kell kinek-kinek a maga eszközével harcolni, és nem az orosz emberek, az orosz irodalom vagy az orosz zene ellen.

Észtország: nemzetiségi ellentétek

Az ukrajnai háború miatt kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek Észtországban, ahol nagy orosz kisebbség él.

“Ez az emlékezetünk, nem tisztelik ezt és engem sem tisztelnek. Undorító amit művelnek” – így kommentálta Narva városában egy 82 éves orosz nyugdíjas asszony a brüsszeli Politiconak, hogy a hatóságok elszállítják a második világháborús emlékműveket az utcákról és a terekről Észtországban.

A háború Ukrajnában régi ellentéteket hozott felszínre az észt többség és az orosz kisebbség között. A független Észtországot a Hitler-Sztálin paktum a Szovjetuniónak juttatta 1939-ben. A szovjet megszállás idején tombolt a terror Észtországban. Aztán következett a náci megszállás, és végül visszajöttek a szovjet csapatok, akik maradtak is a Szovjetunió bukásáig (1991). Sztálin parancsára tömeges orosz betelepítés következett, és ennek következtében megváltoztak a nemzetiségi arányok. Az orosz kisebbség a magáénak érezte a második világháborús emlékműveket, az észt többség kevésbé. Eddig mégiscsak megőrizték azokat, de Putyin agressziója Ukrajna ellen megszólaltatta a vészcsengőt Észtországban.

“Megosztják a társadalmat ezek az emlékművek” – indokolta a kormány döntését az észt külügyminiszter a Politiconak. “Nagyon is szükséges a második világháborús emlékművek régóta esedékes eltávolítása, mert ezek fokozzák a társadalmi feszültséget” – hangsúlyozta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

Putyin birodalmi álmai aggodalmat keltenek

“Oroszország Ukrajna elleni háborúja megvilágítja a második világháborús emlékművek elfelejtett jelentését” – hangsúlyozta Észtország köztársasági elnöke szombaton amikor az észt függetlenség napját ünnepelték. Alar Karis államfő nem hallgatta el, hogy nagy a bizalmatlanság az orosz kisebbség iránt. Különösen ott mint Narva városában, az orosz határon, ahol a lakosság többsége orosz.

“Helyre kell állítani a bizalmat Narva és a kormány között” – fogalmazott az államfő, aki hangsúlyozta, hogy “Észtország mindnyájunk hazája.”

A kis balti államban a függetlenség kikiáltása óta gyanakodva szemlélték a jelentős létszámú orosz kisebbséget (30%). Szigorúan szabályozták az állampolgárságot, és észt nyelvtudáshoz kötötték azt. “Ennek az volt a célja, hogy arra ösztönözze az oroszokat: térjenek vissza Oroszországba!” – vázolja fel a helyzetet Kristjan Kaldur, a Balti Intézet vezető szakértője Tallinnban.

“Aztán a korábbi szigorú politika az orosz kisebbséggel szemben enyhültek. Az ezredforduló táján megkezdődött az integrációs politika. A kormányok komoly erőfeszítést tettek arra, hogy az orosz kisebbséget megtanítsák észtül. Erre sok pénzt fordítottak. Sok orosz így is kimaradt a rendszerből, mert nem tudta vagy akarta letenni az észt nyelvvizsgát. Így hozzájutott észt útlevélhez, de állampolgársághoz nem.”

Jelenleg 65 ezer orosz számít “szürke polgárnak” Észtországban, ahol nem állampolgárok, de útlevelük van, hogy elhagyják az országot.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után betiltották az orosz televíziókat Észtországban. Az orosz kisebbség ezt komoly sérelemként érte meg. Ráadásul

Putyin propagandája azt terjeszti, hogy az észt kormány deportálni akarja az orosz kisebbséget.

Tallinnban a kormány siet cáfolni ezt.

“Sohasem fogunk senkit sem deportálni”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő Tallinnban.

Amióta kitört a háború Ukrajnában egyre több orosz folyamodik észt állampolgárságért.

Fokozza a feszültséget, hogy Narva határváros: sok orosz itt érkezik meg az Európai Unió területére. Emiatt Észtország le kívánja zárni határát az orosz polgárok elől – a két másik balti államhoz hasonlóan. Ez a kérdés megosztja az Európai Uniót hiszen Csehország, Lengyelország és Finnország támogatja a balti álláspontot míg Németország, Magyarország Görögország, és Ciprus nem. Emiatt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője úgy nyilatkozott, hogy “az oroszok kizárása az Európai Unióból illetve a schengeni övezetből, nem jó ötlet, mert megosztja a tagállamokat”. Az Európai Unió külügyminiszterei hamarosan Prágában vitatják meg az orosz polgárok vízumát, melyet Észtországban meg akarnak szüntetni az ukrajnai háború miatt.

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

Az orosz titkosszolgálat tudta: a villámháború kudarcra van ítélve

0

A CIA elemzései alapján a Washington Post ismerteti az FSZB tevékenységét az ukrajnai agresszió előkészítésében. Eszerint a KGB utód szervezete hónapok óta készült az Ukrajna elleni támadásra.

Az információk szerint speciális részleget hoztak létre, melynek eredeti létszáma 30 fő volt, ezt felemelték 160-ra. Ez csak a központi állomány, nagyon sokan dolgoztak a terepen. Az ukrán titkosszolgálat is tele volt beépített emberekkel, de ezeknek többségét a kémelhárítás semlegesítette, ezért nem tölthettek be olyan szerepet mint a Krím elfoglalása idején. Akkor az ukrán csapatok parancsnoka egyszerűen átállt az oroszok oldalára, akik így szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a stratégiai fontosságú félszigetet, ahol a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van (Szevasztopol).

Az FSZB helyi emberei most jelentették Moszkvának, hogy a lakosság többsége megszállóknak tekintené az orosz katonákat, és mindössze 2% felszabadítónak. Ezért is javasoltak villámháborút Putyinnak hiszen akkor mire az emberek észbekaptak volna máris megtörténik a hatalomváltás.

Zelenszkijt likvidálni akarták abban az esetben, ha nem menekül el. Helyére két kormány is készülődött. Az egyiket, melyet Janukovics vezetett volna Belaruszban állították össze, mert onnan volt Kijev a legközelebb. A másik kormány keleten készülődött, az orosz “népköztársaságokban”, illetve Oroszország déli részén. Ennek élén Oleg Carjov a Régiók Pártjának egykori vezetője állt volna.

Az FSZB nemigen bízott a villámháború sikerében, de ezt nem merték megmondani Putyinnak.

A Washington Post szerint a diktátor, aki pedig az FSZB újjászervezője volt, saját csapdájába esett: elhallgattatta a kritikus hangokat, amelyek olyasmit mondtak volna, amit ő nem akart hallani. A téves helyzetértékelés miatt az FSZB és a szpecnaz kommandósai csapdába estek Kijevben, és megölték őket mielőtt ők végezhettek volna Zelenszkij elnökkel. A villámháborúból semmi sem lett.

Mi történt az FSZB ukrán részlegének vezetőivel?

Börtönben várják a bíróság szigorú, de igazságos ítéletét – már ahogy az az ilyen rendszerekben szokásos. Az orosz titkosszolgálatokról éppúgy mint a hadseregről kiderült: nagyobb a hírük mint a valós teljesítményük.

A király meztelen

Így értékelte az orosz titkosszolgálatok teljesítményét Ukrajnában Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben. A magyar titkosszolgálat veteránja józan elemzésben mutatta ki, hogy ha volt olyan állam, melyet az FSZB-nek ismernie kellett, akkor az Ukrajna volt. Mégis fatális hibát követtek el az értékelésben. Horváth József tábornok nem tette fel a kérdést, hogy vajon miért szerepelt le ennyire az orosz titkosszolgálat Ukrajnában?

Tudták, hogy Putyin terve nem reális, de nem mertek szólni  Vagy megerősítették Oroszország diktátorát abban a hitében, hogy Ukrajna népe várja őt?

Ez ma már lényegtelen.

Arra azonban a Washington Post nem sok szót veszteget, hogy mi volt az amerikaiak szerepe Ukrajnában. Pedig az orosz villámháború kudarcában ők játszottak főszerepet az orosz kommandós akció meghiúsításában és Zelenszkij elnök megmentésében. Az FSZB a legnagyobb hibát az amerikaiak lenézésével követte el: az afganisztáni csúfos kudarc után úgy gondolhatták Moszkvában, hogy a Biden adminisztráció impotens e téren. Putyint, a KGB veteránját kínos csalódás érte, mert saját emberei, az FSZB tájékoztatták félre méghozzá a döntő pillanatban. Így változott Putyin birodalmi álma rémálommá, a hűséges FSZB pedig karikatúrává. Az egész orosz vezetés  panoptikummá, amelyen csak azért nem lehet nevetni, mert nukleáris világháborúval megsemmisítheti az egész földi civilizációt.

Cseh-lengyel-szlovák katonai együttműködés avagy búcsú Visegrádtól

A cseh és a lengyel légierő védelmezi majd Szlovákia légterét – jelentette be Csehország védelmi minisztere miután tárgyalt lengyel kollégájával Varsóban. Mind Jana Cernochova mind pedig Mariusz Blaszczak kiemelte közös sajtóértekezletén, hogy azért különösen fontos ez a hármas együttműködés, mert akkor következik be amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajnában.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter egyenesen azzal vádolta meg Putyint, hogy “az orosz birodalom újjáépítésére készül.”

Augusztus 27- én találkozik egymással a három állam védelmi minisztere, hogy aláírják az egyezményt Szlovákia légterének közös védelméről. A pozsonyi kormány júniusban kérte ezt hivatalosan Csehországtól és Lengyelországtól, mert korábban saját MIG 29-es vadászrepülő flottáját átadta Ukrajnának. Szlovákia helyettük F 16-os harci repülőket rendelt az USA-ban, de ezek legkorábban csak a jövő év végén érkeznek meg. Ezért erre az időszakra kérte Szlovákia Csehországot és Lengyelországot a légtere védelmére. Magyarországot miért nem?

Visegrádi hármas

Putyin Ukrajna elleni agressziója nagy csapást mért a visegrádi együttműködésre, mert a magyar kormány külön utat választott: igen megértő Oroszország iránt miközben Orbán Viktor rendszeresen bírálja Zelenszkij ukrán elnököt. Lengyelország ex külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyenesen azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy lepaktált Putyinnal Ukrajna felosztásáról. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy a két állam útjai elváltak egymástól az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt. Lengyelország Zelenszkij ukrán elnök legelszántabb támogatói közé tartozik, Csehország és Szlovákia visszafogottabb, de az ő álláspontjuk is kristálytiszta: az orosz agresszióval szemben Ukrajnát támogatják. Orbán Viktor kijátszotta magát a visegrádi csapatból, amely így négyesből trióvá alakult.

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Putyin kedvezményes gáz szállítással fizet majd a különutas politikáért.

Jól számol-e Orbán?

A Napunk című szlovákiai magyar lap szerint ez erősen kétséges. Deák András György energetikai szakértő szerint Moszkva sakkban tartja Orbán Viktort a gázszállítmányokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter 700 millió köbméter plusz földgázt kért Moszkvában. Menczer Tamás külügyi államtitkár nem sokkal később büszkén jelentette: jön a plusz földgáz Oroszországból. Azzal nem dicsekedett el, hogy az oroszok csöpögtetik a szállítást.

“Az oroszok rétes tésztaként húzzák a szállítást egészen a fűtési szezon végéig. Cserébe pedig mindig kérnek valamit. Nem azokat az időket éljük amikor politikai engedmények nélkül földgázt lehet kapni az oroszoktól”

– mondja a szakértő.

Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint Orbán üzletelhet a plusz orosz gázzal. Ha tudja nélkülözni Magyarországon, akkor eladja jó pénzért Szlovákiának, Németországnak.

Orbán úgy tudja megengedni magának az exportot, ha nem kompenzálja a brutális gázár emelést a magyar lakosságnak vagyis mindenkinek maximálisan spórolnia kell. A Gazprom 60%-os áremelést ígér a téli szezonra. Orbán jól meggazdagodhat míg a magyar lakosság döntő többsége a növekvő rezsi számlák áldozatává válik.

Az ugyanis hazugság, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt. Ha viszont teljes piaci árat kell fizetni, akkor veszélybe kerülhet a rezsi csökkentés megmaradt rendszere is Magyarországon. Márpedig eddig ez volt Orbán Viktor politikai csodafegyvere. Ha fázni kényszerül a lakosság jelentős része, mert nem tudja kifizetni a felemelt rezsit, akkor azt még a hívei is nehezen bocsátják meg a miniszterelnöknek. Ceausescu teljes népszerűtlenségét is azok a telek alapozták meg amikor Románia városi lakossága cidrizett a kritikus hónapokban, és cserébe meghallgathatta azt, hogy a szuverén Románia milyen nagyszerű hely.

Az utolsó zsidók is elhagyják Oroszországot

Több mint 20 ezren mentek Izraelbe azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Nem minden zsidó ment Izraelbe Oroszországból hanem sokan inkább Európát vagy USA-át választották.

Magyarországon keresztül Pinchas Goldscmidt főrabbi, a zsidó közösség vallási vezetője is emigrált Izraelbe. A főrabbi így akart tiltakozni Putyin agressziója ellen.

“Magamat sodortam volna veszélybe, ha Moszkvában mondtam volna el a véleményemet”

– indokolta távozását a főrabbi.

Oroszországban könnyen börtönbe kerülhet valaki már azért is, ha háborúnak nevezi
“a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Pogromtól tartanak

Oroszországban a hatalom előszeretettel szervezett pogromot akkor, ha katonai vereség érte az országot. A cári rendszer utolsó nagy pogrom sorozata akkor következett be amikor 1904-ben csúfos vereséget szenvedtek Japántól.

Ukrajnában még nem nyilvánvaló a kudarc, de eredmények sincsenek. A kormánypárti sajtó – más nem is igen van Oroszországban – gyakran bírálja Soros Györgyöt amiatt, hogy “felvásárolta Ukrajnát”. Ez nyilvánvalóan túlzás bár Soros Györgynek vannak érdekeltségei Ukrajnában, ahol korábban a pénzügyminiszteri tisztséget is felajánlották neki. Ő azonban ezt nem fogadta el.

Az orosz sajtó ezzel kapcsolatos hazugságait a magyar kormányfő is átvette. Éppúgy mint Zelenszkij elnök bírálatát. Zelenszkij elnök zsidó, aki egy ukrajnai zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra Kijevben. Az orosz propaganda ezt is kihasználja.

Oroszországban nyíltan nem erősödött fel az antiszemitizmus. Egyrészt, mert Putyin még nem szenvedett vereséget Ukrajnában, másrészt pedig Oroszország zsidó népessége radikálisan csökkent. Míg korábban sok milliós zsidó lakosság élt a Szovjetunióban, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában, addig a számuk az idei év elején már mindössze 165 ezer volt.

A tömeges kivándorlás oka nemcsak az antiszemitizmus hanem az, hogy nem látnak jövőt maguk előtt Oroszországban. Ukrajnában is hasonló a helyzet annak ellenére, hogy az ország élére először választottak zsidó államfőt. Ukrajna népessége a Szovjetunió bukása után 52 millió volt, jelenleg 34 millió. Milliók menekülnek el a háború elől. Külön statisztika nincsen a zsidókról, de amikor nemrég felavatták a szépen felújított nagy zsinagógát Ukrajnában, ahol Benjamin Netanjahu ex miniszterelnök családja is imádkozott a cári időkben, akkor az izraeli lapok megírták: nemigen lesz, aki imádkozzon a nagy zsinagógában Ukrajnában.

Orbán-Putyin megállapodás Ukrajna felosztásáról

Sikorski egykori lengyel külügyminiszter, aki jelenleg Európa Parlamenti képviselő nemrég azt írta Twitteren, hogy “azt feltételezem: Orbán megállapodásra jutott Putyinnal Ukrajna felosztásáról”. Ez meglehetősen súlyos vád “lengyel barátunktól”, aki az Európai Néppárt képviselője Brüsszelben, azé a párté, melyet a Fidesz elhagyott mielőtt kirúgták volna.

Orbán Viktor természetesen cáfolta, hogy megállapodott volna Putyinnal Ukrajna felosztásáról, de Sikorski egykori lengyel külügyminiszterként tudja, hogy miről beszél: az orosz diplomácia évek óta házal olyan térképekkel, melyek Ukrajna felosztását jelentenék. Ezek szerint a térképek szerint Lengyelország azokhoz a területekhez juthatna hozzá, melyek 1939 előtt hozzá tartoztak. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött paktumot Európa keleti felének felosztásáról. Ennek alapján vonultak be a szovjet csapatok Lengyelországba néhány nappal azután, hogy a náci Németország lerohanta szomszédját.

Varsó – épp a kínos emlékek miatt – visszautasította az oroszok ajánlatát, és ma is Ukrajna legfontosabb támogatói közé tartozik.

Trianon nem jó tanácsadó

Erre figyelmezteti Orbán Viktor kormányát a lengyel liberális politikus: ”tudjuk, hogy Magyarországot traumatizálta a trianoni békeszerződés. Hallottuk Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy

“Magyarország az egyetlen állam Európával, amely önmagával határos”.

Tartunk attól, hogy egy Lengyelországban tabunak számító dolgot, a határok módosítását, sok magyar üdvözölné.”

– mondta Lengyelország egykori külügyminisztere a Mandinernek.

Sikorski emlékeztetett arra, hogy a területi revízióval Magyarország már megpróbálkozott a második világháború idején.

“Orbán és Putyin megállapodása talán arra a feltevésre épült, hogy Putyin eredeti forgatókönyve  szerint nyert volna, dehát elbukott. Ha vesztes agresszort támogatnak, akkor annak következményei lesznek” – figyelmezteti a magyar kormányt  Radoslaw Sikorski. Az egykori lengyel külügyminiszter neje Anne Appelbaum amerikai történész, aki gyakran bírálja Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét.

Talán a házaspár kiváló amerikai kapcsolatai is motiválják Sikorskit abban, hogy Putyin teljes vereségére számít Ukrajnában. Biden elnök korábban egyenesen kijelentette: az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt az amerikai diplomácia visszavonta, de valószínű, hogy Biden elnök tudatosan bakizott ebben az esetben.

“Putyin erőinek vereséget kell szenvedniük Ukrajnában, és az orosz csapatoknak ki kell vonulniuk az országból!”

– fogalmazza meg a célt Radoslaw Sikorski.

“Ha nem segítünk Ukrajnának, akkor csak szünet lesz amíg Putyin újrarendezi a csapatait. Újra fegyverkezik és továbbmegy. Ahogy a múltban Lengyelország és Magyarország, most Ukrajna a nyugati civilizáció elővédje” – hangsúlyozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter, aki a Mandinernek nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK