Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű  és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt,  akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Putyin “békevágya”: öljük meg Zelenszkijt!

Az orosz diktátor média sztárjai nyíltan az ukrán elnök meggyilkolására uszítanak – figyelt fel erre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója.

“Zelenszkij nyugodtan sétálgat Ukrajna utcáin, szelfizik. Mindenféle Ursulákat fogad. Egyszerű lenne kilőni. Megvannak erre az eszközeink” – fejtegette a közszolgálati televízióban egy katonai szakértő. Szkobejeva, a sztár műsorvezető, leütötte a magas labdát:

”remélem, hogy már folyik is a megfelelő művelet előkészítése.”

Mindez valószínűleg csak a háború miatt mind kevésbé lelkes orosz közvéleménynek szól, mert Putyin korábban már úgy döntött: nem próbálkozik még egyszer Zelenszkij meggyilkolásával. Először 2022 februárjában még ez lehetett a cél a háromnaposra tervezett villámháborúval, ám Moszkvában nem vették észre, hogy a digitális korban messze előttük járó USA átlát a terveken, és meg is védte Zelenszkijt miközben az orosz kommandósokat legyilkolták. Most Zelenszkij meggyilkolásának túlságosan is nagy lenne az ára Putyin számára, aki Trump megválasztására vár. Abban bízik, hogy megalkudhat az ex elnökkel, ha az újra a Fehér Házba kerülne. Trump fontolgat is egy ilyen alkut annak érdekében, hogy Putyin hagyja magára Iránt, melyet Izraellel együtt kíván megrendszabályozni vagyis megfosztani az atomfegyverektől.

Vagyis az alku lényege az lenne: az USA elárulná Zelenszkijt, Putyin pedig iráni szövetségesét.

Ebből a szempontból érdekes lenne tudni, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Ahmadinezsád ex elnök, aki az iráni elit zsidó származású tagja. Egykor jelentős zsidó közösség élt Iránban, sokan közülük áttértek az iszlámra, de kérdés, hogy mennyire őszintén. Nemrég kiderült, épp Ahmadinezsád mesélte el, hogy az iráni titkosszolgálatnak az az elit egysége, amely a kémelhárításban Izraelre szakosodott, a Moszad ügynökeiből állt. Ezért tudott Izrael meggyilkolni sok iráni atomtudóst, és pontosan megadni a pontos adatokat a Forradalmi Gárda külső erőinek  főparancsnoki látogatásáról Irakban, ahol az amerikaiak ki is lőtték a tábornokot, aki az egész Közel Keleten összehangolta a síita erőket sőt a szunnita Hamászt is.

Orbán gesztenyéje

A magyar miniszterelnök immár világpolitikai játékosnak is képzeli magát, és belekontárkodik a végtelenül komplex közel-keleti problémákba.

Erre az ad neki alapot, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek ő maradt az egyetlen szövetségese az Európai Unióban. 10 millió dollárért megvásárolta Trump barátságát, amelyet Orbán Netanjahu ajánlására nyert el. Ha Trump győz, akkor lepaktálhat Putyinnal, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Ebben a pókerjátszmában Orbán nem oszt és nem szoroz, de PR-nak megteszi. Ráadásul van egy pozitív hozadéka is:

az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező magyar jobboldal immár Izrael hívévé változott.

Igaz, hogy Netanjahu nacionalista kampánya éppúgy öngyilkos jellegű mint Orbán szembenállása a nyugati világgal, de népszerűséget hozhat mindkét miniszterelnöknek miközben feláldozzák érte országaik jövőjét.

Orbán szövetségese nyert, de nem alakíthat kormányt Ausztriában

A Szabadságpárt végzett az első helyen az osztrák választásokon, és Szijjártó Péter sietett örvendezni emiatt a Facebookon, de a szélsőjobboldali párt győzelme működésbe hozza az ellenerőket. Éppúgy mint Prágában, ahol Orbán másik szövetségese, Andrej Babis végzett az első helyen az országos választásokon, de nem tudott kormányt alakítani.

Most pontosan ugyanez a helyzet Bécsben is, ahol valamilyen új koalíció alakulhat majd, melynek nem részese a Szabadságpárt, mert – az amerikai nagykövetség biztatására – itt sem akar vele koalíciót kötni.

A párt neonáci múltja is sokakat zavar, de még inkább oroszbarát jelene.

Putyin aktív támogatója a Szabadságpártnak, amely cserébe nyíltan oroszbarát politikát folytat.

Nyugat vagy Kelet?

Egyre inkább ez az európai választások tétje, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki egyre jobban elkötelezi magát Oroszország és Kína mellett. Az Egyesült Államok nemcsak neonáci háttere miatt nem fogadja el az Alternative für Deutschlandot Németországban vagy a Szabadságpártot Ausztriában hanem a fő kifogás a Moszkva barátság. Ez játszott szerepet Andrej Babis esetében is, aki Moszkvában végezte tanulmányait, és aktív kapcsolatban állt a KGB-vel. A CIA ezt kutatja Orbán Viktor esetében is. Putyin táncolt annak idején az osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén, aki a Szabadságpártot képviselte a kormányban Bécsben. Az ex külügyminiszterasszony immár Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Ausztria, amely bajnoka volt a kelet-nyugati együttműködésnek, most az áldozata ennek hiszen az USA nem hagy kétséget afelől, hogy választani kell. Ezért távozott idő előtt az élők sorából Jörg Haider, a Szabadságpárt legendás vezére, a politikai életből az Ibiza botrányba belekeveredett szabadságpárti vezetés, és Sebastian Kurz kancellár, a Néppárt csodagyereke, aki lepaktált a Szabadságpárttal.

Az USA el akarja törölni Merkel kancellár és Bismarck álmát

A vaskancellár még a XIX. század végén javasolta Németország és Oroszország stratégiai szövetségét az angolszász világ ellen. Ezt Vilmos császár – Viktória angol királynő unokája – elutasította, és kirúgta Bismarckot. Kohl kancellár a német egyesülés után felújította ezt a koncepciót, melyet kiegészített Kínával. Ezt követte Angela Merkel, aki 17-szer járt Pekingben amíg Németország kancellárja volt.

Az USA teljes erővel fúrta az Európa – Oroszország – Kína szövetséget, melyet az ukrajnai háború romba döntött.

Az Északi áramlat gázvezetékek felrobbantása szimbolikusan is jelezte: egy korszak véget ért. Újra beállt a Nyugat-Kelet közti hidegháború. Orbán két szék közt a pad alá esett. Ráadásul nem léphet ki sem a NATO-ból sem pedig az Európai Unióból, mert pontosan tudja: Moszkva és Peking számára csakis addig érdekes amíg benne van a két fontos nyugati szövetségben. Marad a trójai faló szerep, mely gyengén fizet. Tartani is csak addig tart amíg Washingtonban nem akarnak példát statuálni: Magyar Péter már arról filozofál, hogy lehet: 2026-ban nem is Orbán Viktor lesz az ellenfele!

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Csúcson a gázár a kurszki harcok miatt

40 euróra emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén, ez idén a legmagasabb – jelentette a Reuters rámutatva arra, hogy ez minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy az ukrán csapatok elfoglaltak egy orosz gázszivattyúállomást a kurszki kormányzóságban.

A Gazprom szombatra is jelentős mennyiségű földgáz szállítást tervez, pénteken nem tapasztaltak leállást, de valamivel csökkent a mennyiség. Az oroszokat minden bizonnyal igen komolyan érinti a váratlan ukrán hadművelet: Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője bejelentette, hogy a terrorizmusellenes törvény lép hatályba az érintett területen a kurszki kormányzóságban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fegyveres erők bármit megtehetnek a polgári lakossággal szemben.

Korábban a helyi orosz lakosság egy része Putyinhoz forduit mondván:

“hazudik a vezérkari főnök amikor azt állítja, hogy megállították az ukrán offenzívát.”

Putyin összehívta a Honvédelmi Tanácsot, hogy tisztázza: miért nem jelezte előre az orosz hírszerzés az ukrán támadást a kurszki kormányzóságban?

Az ukrán különleges alakulatok felrobbantottak egy orosz gáztelepet a Fekete tengeren. Korábban egy ukrán csapat vállalta magára a felelősséget az Északi Áramlat 1 és 2 orosz tengeralatti vezeték felrobbantásáért. Oroszország földgáz exportja Európa irányában már régóta csípte az USA és Lengyelország szemét. Kaczynski, a korábbi jobboldali lengyel kormányzat erős embere, egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német orosz megállapodást Angela Merkel és Vlagyimir Putyin között.

Ez a legnagyobb fenyegetés Putyin ellen a Prigozsin lázadás óta

“Ez nagyon nagy csapás a hadseregre és személyesen Putyinra nézve. Oroszország területét ugyanis nem érte komoly csapás azóta, hogy a háború megkezdődött 2022 februárjában. Dróntámadások voltak, de az orosz lakosság biztonságérzetét nem változtatták meg. Most viszont a kurszki kormányzóságban más a helyzet. A háború megérkezett orosz földre”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz üzletember a Washington Post tudósítójának.

Megtorlásul az oroszok terrortámadást hajtottak végre Donyeck tartományban, ahol egy szupermarketet ért légicsapás: 14 ember meghalt, 37 megsebesült az ukrán hírügynökség szerint. Donyeck tartományt az oroszok sajátjuknak tekintik, de még mindig nem sikerült teljes mértékben elfoglalniuk.

Putyinnak egyáltalán nem okoz problémát, hogy saját területen alkalmazzon brutális terrort a lakosság ellen: Csecsenföld fővárosát az orosz tüzérség a földdel tette egyenlővé. Minthogy akkor még jó volt a kapcsolat Putyin és a Nyugat között, az orosz elnök a G8 tagjaként kvaterkázott az amerikai elnökkel, a brit miniszterelnökkel és a német kancellárral, ezt úgy könyvelték el Nyugaton mint az iszlamista terrorizmus elleni közös harc sajnálatos melléktermékét.

“Oroszország felelni fog ezért a terrorakcióért!”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki a tárgyalások előfeltételeként nemcsak az oroszok teljes kivonulást tartja nélkülözhetetlennek, de azt is, hogy állítsák nemzetközi bíróság elé Putyint és társait a terrorakciók miatt.

Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy hamarosan megkezdődhetnének a fegyverszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között bár Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég Pekingben járt, ahol a kínaiak a felajánlották a közvetítést.

A NATO akár tíz évig is folytathatja Ukrajna támogatását a háborúban – nyilatkozta a    BBC-nek Jens Stoltenberg. A NATO távozó főtitkára tisztában van azzal, hogy Ukrajna nem arathat katonai győzelmet a nála jóval erősebb Oroszország fölött, de úgy véli: túlságosan is drágává teheti az ukrajnai hadműveletet Putyin számára. Henry Kissinger már a háború kitörése után 2022-ben rámutatott, hogy

“Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának sőt az életének kockáztatása nélkül!”

Tovább tart a korrupcióellenes tisztogatás az orosz hadügyben

0

Egy ezredest vettek őrizetbe, aki korábban a hadügyminisztérium beszerzési osztályát vezette Moszkvában. Vlagyimir Gyemcsik ezredest azzal vádolják, hogy 4 millió rubelt kapott egy üzletembertől, aki azután előnyben részesült a közbeszerzéseknél. Ez a 4 millió rubel mintegy 17 millió forintnak felel meg.

A nagy korrupcióellenes tisztogatás idén áprilisban kezdődött meg amikor letartóztatták a hadügyminisztérium államtitkárát, Timur Ivanov tábornokot. Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe. Tisztogatás volt a vezérkarban is, melynek főnöke, Viktor Geraszimov tábornok jelenleg közvetlenül irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.”

Korábban a Wagner hadsereg azért lázadt fel az ukrajnai fronton, mert nem kapott elég fegyvert és lőszert a harchoz, és a katonák ellátása is pocsék volt. Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke időközben villámgyorsan a túlvilágra távozott, mert repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat. Sojgu hadügyminisztert Putyin leváltotta, de felfelé bukott, mert az igazi döntéshozó testület, a Honvédelmi Bizottság  titkára lett.

Miről tárgyalt Sojgu hadseregtábornok Teheránban?

Putyin akkor küldte bizalmas hívét az iráni fővárosba amikor küszöbön állt a válaszcsapás Izraelre, amely Iránban akkor gyilkolta meg a Hamász politikai vezetőjét amikor az részt vett Irán új elnökének beiktatásán. Oroszország – Iránhoz hasonlóan – kiváló kapcsolatot ápol a Hamász-szal, amely brutális terrorakciót hajtott végre Izraellel szemben a múlt év októberében. Ez robbantotta ki a háborút a gázai övezetben, amely azzal fenyeget, hogy átterjed az egész Közel Keletre. Izrael minden háborúja villámháború volt eddig hiszen az ország kicsi és az erőforrásai szűkösek. Hadserege viszont erős, és mindig számíthatott az USA támogatására.

Most viszont Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nyíltan megmondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy

“ennek a háborúnak mielőbb véget kell érnie!”

Nem így látja ezt Benjamin Netanjahu, aki minél tovább akarja folytatni a háborút nehogy elővegyék korrupciós ügyeit, melyekért akár börtönbe is kerülhetne. Netanjahu a háború folytatásával kockára teszi Izrael biztonságát, és a zsidó állam nyugati támogatását.

Irán, ahol a vallási vezető, Khamenei ajatollah támogatásával mérsékelt elnököt választottak, békülni szeretne a Nyugattal, ezért nem akar közvetlen háborút Izraellel hanem a Hamász és a Hezbollah segítségével próbálja meg folyamatosan gyengíteni a zsidó államot.

Oroszország Irán, a Hamász és a Hezbollah oldalán áll ebben a háborúban, az orosz hadsereg iráni drónokat is használ az ukrajnai háborúban.

Moszkva számára két okból is jól jön a közel-keleti konfliktus éleződése: egyrészt, mert elvonja Washington figyelmét az ukrajnai háborútól, másrészt pedig felértékeli az orosz kőolajat és földgázt hiszen a Közel Kelet ezeknek a legnagyobb exportőre, és bármifajta leállás Moszkva malmára hajtaná a vizet.

Washington viszont úgy szeretné kizárni Moszkvát a kőolaj és földgáz piacról, hogy összefog Szaúd Arábiával és a többi közel-keleti exportőrrel Oroszországgal szemben. Ennek viszont az az akadálya, hogy Izrael kormánya hallani sem akar önálló palesztin államról. Emiatt viszont Szaúd Arábia és a közel-keleti olaj és földgáz exportőrök nem hajlandók együttműködni az USA-val hanem inkább Putyint választják: Szaúd Arábia és az Egyesült Emírségek beléptek a BRICS-be – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika formális szövetsége – amely megkérdőjelezi az USA világhatalmát.

Miért vallottak kudarcot az energiaszankciók Oroszország ellen?

“Aki az energia szankciókat kitalálta Oroszországgal szemben, az nincsen tisztában a legalapvetőbb közgazdasági összefüggésekkel sem”- írja Daniel Stelter német közgazdász a Handelsblatt című szaklapban.

“A demokráciák ma többet fizetnek az energiáért mint az ukrajnai háború előtt miközben Oroszországot egyáltalán nem vágták hanyatt az energia szankciók.”

A német közgazdász utal arra, hogy az energia árak emelkedése már az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és azóta is magasan áll. Két módon lehetne csökkenteni: növelni a kínálatot vagy mérsékelni a keresletet. Biden elnök erre tett kísérletet amikor megkérte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörököst, hogy növelje az olajkitermelést, de az USA elnökét elutasították Rijádban. Szaúd Arábia ehelyett a másik nagy olajtermelővel, Oroszországgal működik együtt, és ennek eredményeképp az OPEC+ visszafogja a kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat. Szaúd Arábia pedig belépett a BRICS-be, amely át akarja alakítani a világgazdaságot oly módon, hogy megszünteti az amerikai dominanciát.

Oroszország nem csuklott össze

A nyugati szankciók egy része ugyancsak hatásos: Oroszország Nyugaton levő vagyonának befagyasztása, a moszkvai nemzeti bank értékeinek zárolása, a chip export tilalom – mindez súlyos csapás Moszkvának, amely mindinkább függő viszonyba kerül Kínával pedig Putyin ezt mindenképp el szeretné kerülni.

Az energiafegyver a Nyugattal szemben hatásos, de Kínával szemben nem.

Peking ugyanis máshonnan is be tud szerezni kőolajat és földgázt, így le tudja nyomni az orosz árakat a minimumra. India is kihasználja Oroszország szorult helyzetét: olcsón veszi a kőolajat, majd finomítva eladja azt a világpiacon. “Németország is így vásárol orosz olajat ” – írja a német közgazdász a Handelsblattban, ahol siet hozzátenni:

”aki az energiaszankciókért  felelős, annak halvány fogalma sincsen a kereslet-kínálat törvényéről!”

Kezdetben a Nyugat nem is forszírozta az energia szankciókat, melyeket a CIA főnöke Ursula von der Leyen kabinetfőnökével már azt megelőzően tisztázott, hogy Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen. William Burns Moszkvából hazamenet állt meg Brüsszelben, hogy a húsbavágó Oroszország elleni szankciókról megállapodjon az Európai Unióval még 2021 őszén. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt – 2022 február 24. Burns korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt tehát orosz szakértőnek számít Washingtonban. A CIA igazgatója rendszeresen konzultál Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin háborúját Ukrajna ellen, mégis mind a mai napig a helyén maradt Moszkvában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK