Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Polonius
-
0
Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Zelenszkij ukrán elnök szívesen találkozna Hszi Csin ping-gel. Putyin nemrég jelentette be, hogy a kínai elnök hamarosan Moszkvába utazik. A kínaiak béketervet tettek közzé az ukrajnai háború gyors befejezésére. Putyin máris jelezte, hogy számára elfogadható a kínai béketerv. Biden elnök erre így reagált: ha Putyinnak tetszik, akkor nekünk biztosan nem!

Jól mutatja ez az amerikai diplomácia korlátait: meg akarják buktatni Putyint nem pedig tárgyalni vele. Csakhogy épp ezzel az állásponttal erősítik meg Putyin helyzetét hiszen az orosz elnök hivatkozhat arra, hogy Oroszországot védelmezi, melyet a Nyugat fel akar darabolni.

Az Európai Unió érdeke egy gyors tűzszünet Ukrajnában

“Az Európai Uniónak gyors békekötésre lenne szüksége. Európai szempontból édesmindegy, hogy a Krím kié lesz. Ha távlatilag gondolkodunk, akkor Putyin után jó kapcsolat kell Oroszországgal. Egy olyan Oroszországra gondolok, amely elfogadja a helyét a világban. A Nyugat jelenleg erre nem nagyon figyel oda, mert arra koncentrál, hogy befejezze a háborút, és nem arra, hogy mi lesz utána” – nyilatkozta a Telexnek Mark Galeotti, az USA egyik vezető Oroszország szakértője, a Mayak Intelligence alapító elnöke.

Aki ugyanúgy érvel mint az idén már százéves Kissinger, aki azt hangsúlyozza: Oroszországgal mindenképp számolni kell Európa biztonságával kapcsolatban.

Soros György ezzel ellentétesen azt üzente a müncheni biztonságpolitikai értekezletnek, hogy Putyint meg kell buktatni és Oroszországot fel kell bomlasztani. A Biden diplomáciának is ez lehet a célja. Ezért alakít ki cordon sanitaire-t – egészségügyi kordont – Oroszország nyugati határai mentén Blinken amerikai külügyminiszter. Ez a kordon Skandináviától a Balkánig terjed. Orbán Viktor lóg ki egyedül a sorból hiszen a magyar diplomácia jó kapcsolatban maradt Moszkvával azután is, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen.

A háború még évekig elhúzódhat

Erre utalt Mark Galeotti, de ugyanígy beszél Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és azzal megváltozhat az amerikai diplomácia iránya is. Reális ez az elképzelés?

“Trump nem oroszpárti politikus. Ő Trump párti. Elnökségének vége felé keményebb volt az USA orosz politikája mint a Szovjetunió felbomlása óta bármikor. Trump egyáltalán nem akarta megvédeni Oroszországot”

– hangsúlyozta Mark Galeotti.

Az amerikai szakértőnek ebben a valószínűleg igaza van, de a republikánusok álláspontja abban különbözik a Biden diplomáciától, hogy nem akarják egyszerre ellenféllé tenni Oroszországot és Kínát. Mindenképp meg akarnak akadályozni egy szoros orosz-kínai szövetséget márpedig a hidegháborús Biden diplomácia felerősíti ezt a folyamatot, mert egy kalap alá veszi Kínát és Oroszországot.

Orbán Viktor pedig azért tart fenn jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, mert attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a Biden adminisztráció le akarja őt venni a sakktábláról.

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

ki
-
0
Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje  illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Kenderessy Milán
-
0
Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

ki
-
0
Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Polonius
-
0
Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Mike Milley amerikai vezérkari főnökhöz hasonlóan ezt hangsúlyozta Szenes Zoltán tábornok, aki egykor a magyar vezérkar főnöke volt, most pedig a nemzetvédelmi egyetemen tanít.

Csakis akkor lehet tűzszünet, ha mind a két fél belátja: a katonai győzelem elérhetetlen, mert az oroszok mennyiségi fölényét ellensúlyozza az ukrán hadsereg nyugati technológiája. Az orosz hadsereg létszáma immár másfél millió főre duzzadt. Jelentős részüket Belaruszban képezik ki.

Ezért amikor Putyin meglátogatott egy kiképző központot, épp nem volt ott egyetlen újonc sem. Ezért kadétokat öltöztettek be, hogy legyen kit és mit megmutatni a népnek a televízióban.

Az ukrán hadseregnek létszám gondjai vannak annak ellenére, hogy folyamatosan képezik ki őket a NATO államokban. Folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, de a realitás messze elmarad az ígéretektől.

Mindössze 40-45 tank érkezik majd Németországból – tanke sehr – és az Egyesült Államokból az első félév során. Ez pedig édeskevés egy komoly hadművelethez. Most mind a két fél erőt gyűjt, hogy tavasszal offenzívát indíthasson a másik ellen. Döntő győzelemre kevés az esély – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes. Korábban Mike Milley vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy az oroszok az egy évvel ezelőtt megkezdett háború egyetlen célját sem érték el, stratégiai szempontból tehát veszítettek.

Oroszország lényegében hadiállapotban van. A gazdaságot átállítják a hadsereg kiszolgálására. Jelenleg ugyanis egymillió felszerelés hiányzik valószínűleg ellopták. Leváltották a hadtáp főnököt éppúgy mint a hadiipar felelős vezetőjét. Putyin Medvegyevet nevezte ki a hadiipar fő menedzserének. A cél az, hogy szuverén legyen az orosz hadiipar vagyis pótolni kell az import chipeket és más alkatrészeket. Ez legalább egy évig eltarthat.

A lőszer hiány mindkét félnél általános. A NATO egyáltalán nem készült fel elhúzódó háborúra, talán majd a Biden adminisztráció utolsó évében javulhat az ellátás.

Ha Rheinmetall magyarországi lőszer gyára Ukrajnába akar lőszert szállítani, akkor a magyar kormány megvétózhatja-e azt?

Nem – válaszolta Szenes tábornok – mert mindg a gyártó cég dönt az eladásról. A Rheinmetall magyarországi cégei vegyesvállalatok, de a magyar államnak csak kisebbségi részesedése van. Ezért a németek vannak döntési pozícióban. Várpalotán a Rheinmetall lőszer gyára 2025-től kezdi meg a termelést.

Magyar haderőreform orosz módra

2008-ban az orosz hadsereg leszerepelt a Grúzia elleni háborúban. Bár győztek, de kiderültek a gyengeségeik például az alkoholizmus és a fegyelmezetlenség. Putyin ezért új hadügyminisztert hozott, aki menedzser volt, nem katona. Szergyukov, az új hadügyminiszter abban látta a fő problémát, hogy túlságosan sok a főtiszt és túl kevés az altiszt.

Megtizedelte a tisztikart, hogy legyen elég pénz az altisztek kinevelésére. A tizedelés sikerült, a kinevelés nem:

a továbbszolgáló katonák a magán hadseregeket erősítették, ahol jó volt a fizetés és alkoholizmusért nem járt fenyítés. Aztán megalakult a Wagner hadsereg Ukrajnában: a háború előtt 5000-en voltak, ma már 45-50 ezren! Ők csak Putyintól fogadtak el parancsot. Ezért is nevezte ki Geraszimov vezérezredest, az orosz vezérkar főnökét az ukrajnai háború fővezérének Putyin.

Az orosz hadsereg problémája továbbra is a fegyelmezetlenség: például többszáz orosz harckocsi jutott az ukránok kezére miután a személyzet egyszerűen elsétált holott a szabályzat előírja ilyenkor a tankok felrobbantását.

Magyarországon az új hadügyminiszter arra döbbent rá, hogy a tárca évente több mint 20 milliárd forintot fizet ki olyan hatvan év fölötti tiszteknek, akik már nem akarnak továbbszolgálni, de nem mehetnek nyugdíjba csak 65 éves korukban. Ezért a nagy tisztogatás: a 45 év fölötti tisztek jórészének mennie kell. A hadügyminiszter már az első parancsnoki értekezleten 12 ilyen parancsot adott át a kissé meglepett főtiszteknek. Az eredmény: a magyar hadsereg csaknem működésképtelenné vált miközben háborús időket élünk. A hivatalos deklarációk és a valóság óriási távolságban vannak egymástól. Csak egyetlen példa: Magyarország egy dandárt ígért a NATO-nak még a belépés előtt 1998- ban. A kritériumokat azóta sem sikerült teljesíteni. Az új határidő 2028, de már 2032-ről is beszélnek” – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást az ukrajnai háborúról.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

Polonius
-
0
Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

ki
-
0
Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

FüHü
-
0
SOROS GYÖRGY: Nyitott társadalom egy összeomlás nélküli világban

Miközben a nyitott és zárt társadalmak a globális fölényért küzdenek, civilizációnkat az összeomlás fenyegeti a folyamatos klímaváltozás miatt.

Figyelmeztet az éghajlati fordulópontok túllépésére, és kiemeli Indiát, Törökországot és Brazíliát: Soros Györgyöt, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítóját. Az alábbiakban részletek a müncheni biztonsági konferencia kezdete előtt elmondott beszédéből.

A klímaváltozáshoz

Hadd kezdjem egy merész kijelentéssel: miközben a kormány két politikai formája küzd a világuralomért, civilizációnkat az összeomlás veszélye fenyegeti a klímaváltozás megállíthatatlan előretörése miatt. Ez egy nagyon leegyszerűsített kijelentés, de szerintem nagyjából tükrözi a dolgok jelenlegi állását. (…)

A grönlandi jégtakaró olvadása hét méterrel emelné meg a tengereket. Ez veszélyezteti civilizációnk fennmaradását.

Az üzenet egyértelmű: az emberi beavatkozás megzavarta a korábban stabil rendszert, ennek rendbetételéhez helyi és nemzetközi emberi találékonyságra lesz szükség. Jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben gyakorlatilag minden erőfeszítés a mérséklésre és az alkalmazkodásra összpontosul. Szükségesek, de nem elégségesek. (…)

exponenciális növekedés

Veszélyesen közel járunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos határ túllépéséhez. Már elértük az 1,2 fokot, és ha a jelenlegi pályánkat folytatjuk, 2070-re a globális felmelegedés meghaladja a 2,5 fokot. Ez több fordulópont átlépését jelentené, például a sarkvidéki örökfagy olvadását. Ha ez megtörténik, az éghajlati rendszer stabilizálásához vagy javításához szükséges pénzmennyiség exponenciálisan megnő. (…)

„Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnk teljesen kisiklik.”

A felgyorsuló éghajlatváltozás nagy migrációs hullámokat is kivált, amelyekre a világ nincs felkészülve. Ha nem változtatunk az éghajlatváltozás kezelésén, civilizációnkat alaposan kibillenti az egyensúlyából az emelkedő hőmérséklet, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a világ nagy részét. Át kell igazítanunk pénzintézeteinket, különösen a Világbankot, hogy fókuszáltan reagáljanak az éghajlatváltozásra.

A geopolitikának

Két kormányzati modell verseng a globális dominanciaért. A nyitott és zárt társadalmakról beszélek. A nyitott társadalomban az állam feladata az egyén szabadságának védelme; zárt társadalomban az egyén feladata az állam érdekeinek kiszolgálása. A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként természetesen rajongok a nyitott társadalmakért, és erkölcsileg magasabb rendűnek tartom őket a zárt társadalmakhoz képest. Amikor az erkölcsi felsőbbrendűségről van szó, egy nehézségbe ütközünk: mindkét rendszer felsőbbrendűnek tartja magát. A nyitott társadalmakat tehát azzal kell megkülönböztetni, hogy valójában az egyén szabadságát védik. Ez minden bizonnyal arra késztetné a zárt társadalmakban élőket, hogy felüljenek és észrevegyék. (…)

Mindkét oldalra néző

Ez sok olyan országot hagy ki, amelyek mindent megtettek annak elkerülése érdekében, hogy visszavonhatatlanul elkötelezzék magukat egyik vagy másik oldal mellett. India az egyik ilyen érdekes eset. Az ország demokrácia, de vezetője, Narendra Modi nem demokrata.

Modi szoros kapcsolatot tart fenn nyitott és zárt társadalmakkal egyaránt. India a „Quad Group” tagja (amelybe Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán is beletartozik), de sok orosz olajat vásárol mély leárazásokkal, és ezzel sok pénzt keres.

Törökország Recep Tayyip Erdoğan alatt talán még érdekesebb. Erdoğan aktív kapcsolatokat ápolt az ukrajnai háború mindkét oldalával, és semleges közvetítővé vált a két fél között. Erdoğanban és Modiban sok a közös. Ám míg Modi egészen a közelmúltig szilárdan a nyeregben látszott, Erdoğan nem irányította jól Törökország gazdaságát – májusban esedékesek a választások. Minden erőfeszítése a választások megnyerésére irányul.

A belpolitikában még inkább autokratikussá vált.

Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki Törökországot az orosz olaj központjává akarja alakítani, ami Erdoğannak adná a választási pénzt. Belföldön még inkább autokratikussá vált. Börtönbe akarja zárni leghatalmasabb ellenfelét, Isztambul polgármesterét, és meg akarja tiltani a kurd pártot a választásokon való részvételtől. Nem tudja azonban megtörni azt a hagyományt, amely lehetővé teszi, hogy a politikai pártok figyelemmel kísérjék a szavazatszámlálást. Ezért nehéz lesz ellenőrizni vagy meghamisítani az eredményeket.

A Törökországot a hónap elején sújtó 7,8-as erősségű földrengés tragédia. Sok érintett területen a sokk dühbe torkollott, mivel a kormány lassan reagált, és ellenőrizni akart minden segélyezési erőfeszítést. Ez nem a sors volt; inkább Törökország laza építési gyakorlata és Erdoğan építőipari növekedési modellje rontott a helyzeten. Ezektől a problémáktól a választások megtartása a legjobb módja. (…)

– Demokratikus újraélesztést várok Indiában.

Lehet, hogy naiv vagyok, de demokratikus újraélesztést várok Indiában. Sok más regionális hatalom is befolyásolhatja a történelem menetét. Brazília itt külön említést érdemel. Lula da Silva tavalyi év végi megválasztása döntő lépés volt. Január 8-án puccskísérlet történt, hasonlóan a 2021. január 6-ihoz az Egyesült Államokban. Lula aggodalmasan kezelte ezt, és megerősítette elnöki tekintélyét.

Brazília az élen

Brazília élen jár a nyitott és zárt társadalmak közötti konfliktusban; az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is az élen jár. Meg kell védenie az esőerdőket, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot, és egyúttal újra ösztönöznie kell a gazdasági növekedést. Nagy nemzetközi támogatásra lesz szüksége, mert ha kudarcot vallana, nincs mód nulla kibocsátás elérésére.

„A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni.”

A jelenlegi helyzet némi hasonlóságot mutat a hidegháborúval, de a különbségek sokkal nagyobbak. Ukrajnában igazi háború van, és ez mindent megváltoztatott. (…)

December 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba repült, hogy megbeszélje a helyzetet Joe Biden elnökkel. Megállapodtak abban, hogy a háború befejezésének egyetlen módja a megnyerés. Biden azonban rámutatott Zelenszkijnek, hogy elkötelezettségének vannak határai. A harmadik világháborút minden áron el kell kerülni, és fenn kell tartani Európa Ukrajna támogatását. (…)

függetlenséget érvényesíteni

Az egykori Szovjetunió országai alig várják, hogy az oroszok vereséget szenvedjenek Ukrajnában, miközben függetlenségük érvényesítésére törekszenek. Vagyis Ukrajna győzelme az orosz birodalom felbomlását eredményezné. Nem jelentene többé veszélyt Európára és a világra. Ez nagy változás lenne jó irányba. A nyitott társadalmak számára ez óriási ellazulást jelentene, a zárt társadalmaknak viszont óriási problémákat okozna.

Nézzük Kínát: Hszi Csin-ping egyértelmű vesztes lenne. Putyinnal való szoros kapcsolata nagyon megviselte. De Kína már forradalmi szakaszban lehet. Xi legtöbb problémája saját maga okozza. Mandátumának kezdetétől fogva rossz gazdaságpolitikát folytatott, és minden erőfeszítést megtett Teng Hsziao-ping reformista vívmányainak visszavonására. Xi „nulla Covid” politikája volt a legnagyobb baklövése. (…)

– A rendszerváltás vagy a forradalom minden oka.

Az a kaotikus mód, ahogyan Hszi Csin-ping feladta a „zéró Covidot”, megrendítette a kínai nép hitét az általa vezetett kommunista pártban. A jelenlegi helyzet minden rendszerváltás vagy forradalom követelményének megfelel. Ez azonban csak a kezdete egy átláthatatlan folyamatnak, amelynek hatása még sokáig érezhető lesz.

A közeljövőben Xi valószínűleg hatalmon maradhat, mert az elnyomás minden eszköze a kezében van. Nem hiszem azonban, hogy Xi élete végéig hivatalban marad. Hivatali ideje alatt Kína nem lesz az a meghatározó katonai és politikai erő, amelyre Hszi vágyik. Xi szerencséjére külföldről nincs személyes veszély, mert Bident nem érdekli a rendszerváltás Kínában. Inkább csak vissza akarja állítani a status quót Tajvanon. (…) Ám az Egyesült Államok határait átlépő kínai térfigyelő ballon felfedezése elrontotta a két ország viszonyát, és teljesen megmérgezi a kapcsolatokat. Időközben sok más repülő tárgyat is észleltek. (…)

Trump olyan akart lenni, mint Putyin.

Hogy teljes legyen a geopolitikai kép, vessünk egy pillantást a demokrácia működésére az Egyesült Államokban. Nyilván nem túl jól. Amikor Donald Trump 2016-ban elnök lett, valós veszélyt jelentett demokráciánkra.

Semmiképpen sem érzi elkötelezettnek a demokrácia iránt; a demokrácia csak show-színpadot kínál fellépéseihez. Elnökként jobban érdekelte a diktátorokkal való barátkozás, mint a demokratikus értékek védelme. Trump olyan akart lenni, mint Putyin, vagyont halmozott fel, miközben teljes ellenőrzést gyakorolt ​​országa felett.

Egy harmadik fél?

2024-re az a reményem, hogy Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó versenyezni fog a republikánus jelölésért. Trump azóta szánalmas figurává silányult, és folyamatosan a 2020-as vereségén panaszkodik. A nagy republikánus pénzemberek tömegesen cserbenhagyják. DeSantis okos, könyörtelen és ambiciózus. Valószínűleg ő lesz a republikánus jelölt.

Ez arra csábíthatja Trumpot, hogy harmadik fél jelöltjeként induljon. Az eredmény a demokraták elsöprő győzelme lenne, reformokra kényszerítve a Republikánus Pártot. De lehet, hogy itt egy kicsit elfogult vagyok.

(Soros György, 2023.02.16.)

Támadás hatalmas veszteségek árán

FüHü
-
0
Támadás hatalmas veszteségek árán

Oroszország valószínűleg elveszítette legjobb tankjainak csaknem felét Ukrajna inváziója során, miközben Vlagyimir Putyin csapatai támadást indítottak az ország keleti régióiban, köztük Donyeckben és Luhanszkban.

Moszkva modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló, invázió előtti flottáját különösen súlyosan érte az ukránok nem várt ellenállása. A veszteség a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) akár 50 százalékos is lehet.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) katonai agytrösztje szerint Moszkva invázió előtti, modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló flottája különösen nagy veszteséget szenvedett, amely akár a bevetett harckocsik 50 százalék is lehet.

Az IISS főigazgatója, John Chipman elmondta, hogy Moszkva kénytelen volt „régebbi használatból kivont, de még tárolt fegyvereire hagyatkozni”, az újabb modellek „lassú” gyártása miatt.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy katonái áttörtek két megerősített védelmi vonalat Ukrajna keleti részén, ami arra utal, hogy az agresszor erői  hatalmas veszteségek árán, de  haladnak előre.

„Az offenzíva során az ukrán csapatok véletlenszerűen 3 km-re vonultak vissza a korábban megszállt vonalaktól” – közölte a minisztérium a Telegramon.

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Polonius
-
0
Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

A zsidó származású Zelenszkij megkérte Izrael akkori miniszterelnökét, hogy beszélje rá Putyint egy találkozóra. Ez még jóval a háború kitörése előtt történt, de már azután, hogy Oroszország megkezdte csapatainak összpontosítását Ukrajna körül. Putyin elutasította Zelenszkij tárgyalási javaslatát mondván: “náci háborús uszítókkal nem állok szóba!”

Izrael érdekében Naftali Bennett továbbra is közvetíteni próbált hiszen Oroszország szövetségesei: Irán és Szíria komoly fenyegetést jelentenek a zsidó államra.  Izrael akkori miniszterelnökének azt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszországban és Ukrajnában még mindig jelentős zsidó kisebbség él annak ellenére, hogy döntő többségük már kivándorolt.

Naftali Bennett ezért márciusban titkos látogatást tett Moszkvában, hogy rábeszélje Putyint a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök akkor “a háláját fejezte ki ezért.”

Sokoldalú béketárgyalások

“Mindent egyeztettem a béketárgyalásokkal kapcsolatban az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal” – mondta Bennett ex kormányfő. “Szerintem 50% esélye volt a megegyezésnek Oroszország és Ukrajna között. Az USA szerint kevesebb.”

Ők akadályozták meg a kiegyezést Ukrajna és Oroszország között?

“Igen, ők blokkoltak, és azt hiszem, hogy ezzel hibát követtek el.”

Bennett utalt arra, hogy az USA azon a véleményen volt: üssük tovább Putyint! Ne felejtsük el, hogy Biden elnök ekkoriban azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az amerikaiak szándékai eléggé világosak: meggyengíteni Oroszországot, tönkretenni az orosz-uniós együttműködést és valamiféle gazdasági NATO-t létrehozni, melyet egyértelműen Washingtonból irányítanak.

Putyin propaganda sajtója lecsapott Bennett interjújára mondván: a Nyugat akadályozta meg a béketárgyalásokat.

Bennett miniszterelnök ezek után visszatért az interjúra, és kijelentette: nem volt békeegyezmény, a tárgyalások megszakadtak, mert fény derült az orosz erők bucsai vérengzésére. Ezekután közölte Zelenszkij elnök, hogy nincs többé párbeszéd Putyinnal, akinek a csapatai háborús bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben.

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Bennett ex kormányfő célzott arra interjújában, hogy Macron elnök és Scholz kancellár amellett állt márciusban, hogy mielőbb véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában. Macron elnök és Scholz jelenleg is kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen beszélnek az orosz elnökkel telefonon. Az Európai Unió ebből a szempontból megosztott: a balti államok és Lengyelország maximálisan osztják az USA álláspontját, és úgy látják: csakis kemény fellépés vethet véget Putyin agresszív terveinek. Más tagállamok – köztük Magyarország – sokkal inkább arra hajlanak, hogy mielőbb legyen tűzszünet. Aztán a béketárgyalások eltarthatnának akár évtizedekig is. A két Korea között ma is csak az a tűzszünet van érvényben, melyet 70 éve kötöttek.

Minden szem Washingtonra szegeződik: mit akar a Biden kormányzat, amely stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és a Szovjetuniót? Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972- ben összehozta az amerikai-kínai szövetséget a Szovjetunió ellen , mindenképp békepárti. Újra meg újra megismétli régi álláspontját: az USA-nak arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatot ápoljon Pekinggel és Moszkvával mint Kína és Oroszország egymással. A hidegháborús amerikai diplomácia viszont egyre közelebb hozza egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Blinken külügyminiszter lemondta pekingi útját a tragikomikus léggömb incidensre hivatkozva. Kínában most Yellen pénzügyminisztert várják arra hivatkozva, hogy az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy a diplomácia viszony enyhén szólva hűvös Peking és Washington között.

1...151617...7616. oldal a 76-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség