Az elmúlt években csokorba gyűjtött, kudarcba fulladt puccsok száma jóval több volt, mint ahány sikerrel végződött – olvasható ki a Statista.com által készített grafikonból. Az egyik legemlékezetesebb befuccsolt puccs a tavaly júliusban a török hadsereg által az elnök, Recep Tayyip Erdoğan elleni fellépés volt.
Ezzel együtt is voltak persze sikeres hatalomátvételek az elmúlt években, egyebek között 2011-ben Egyiptomban, majd két évvel később ismét az észak-afrikai országban, továbbá 2012-ben Maliban és Bissau-Guineában.
S persze az egyik legutóbbi, amely gyarapítja a sikeres hatalomátvételek táborát: a november közepén Zimbabwében végrehajtott katonai fellépés, amely hozzájárult a 27 évig hatalmon volt Robert Mugabe eltávolításához. Mugabét először házi őrizetbe helyezte a hadsereg, majd óriási tömegtüntetések kezdődtek ellene, aminek eredményeként a pártja is leváltotta, illetve távozásra szólította fel. Mugabe azonban egy darabig még kitartott, egészen addig, amíg a parlament össze nem gyűlt, hogy megfossza a hatalmától. Ekkor inkább magától lemondott, és tárgyalásokat kezdet, majd megalkudott a hadsereggel a jövőjéről.
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN.
Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős. Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
Mugabét a múlt héten helyezte házi őrizetbe a hadsereg, majd óriási tömegtüntetések kezdődtek ellene, aminek eredményeként a pártja is leváltotta, illetve távozásra szólította fel. Mugabe azonban egy darabig még kitartott, egészen addig, amíg a parlament össze nem gyűlt, hogy megfossza a hatalmától. Ekkor inkább magától lemondott, és tárgyalásokat kezdett a hadsereggel a jövőjéről.
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök – jelentették a nagy hírügynökségek a parlament elnökére, Jacob Mudenda-ra hivatkozva. A bejelentés meglepetésszerűen hatott, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt.
Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Mint tegnap megírtuk, a párt szóvivője bejelentette, hogy ma beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza. A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Mugabe viszont ragaszkodik a hatalmához, és kedd reggelre kabinetülést hívott össze. Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását.
Mugabe Zimbabwe – a korábbi Rhodesia – függetlenségének elnyerése, 1980 óta állt az ország élén.
A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.
A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.
Tízezrek gyülekeznek a zimbabwei fővárosban, nyomatékot adva a követelésnek, hogy mondjon le a házi őrizetben lévő elnök. A tüntetést a Robert Mugabét megpuccsoló katonaság is támogatja, a BBC helyi tudósítója azt jelentette, hogy a tömeg éljenzi a katonákat. Mugabe ellen fordultak a kormányzó Zanu párt egyes csoportjai és a veteránok is.
A 93 éves Mugabe napok óta háziőrizetben van, de pénteken a nyilvánosság elé állt – Hararéban részt vett egy egyetemi diplomaosztó ceremónián.
A katonaság tudatta, hogy tárgyalásokat kezdett az országot immár 37 éve vezető Mugabéval, aki ellen a hatalmi harc eszkalálódása után fordult.
Akárhogyan is alakulnak a dolgok, egy biztos: az afrikai országban egy történelmi korszak zárult le Robert Mugabe letartóztatásával. Vajon mi vár most arra az országra, amelynek élén Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátora állt vagy inkább ült? Erre is választ ad munkatársunk átfogó elemzése.
Ha pedig az afrikai országra magára kíváncsi, nagyon sok tényt és érdekességet megtudhat ebből a cikkünkből.
A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Robert Mugabe, Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője, házi őrizetbe került.
Bécs, 2014. november 3. Robert Mugabe Fotó: MTI/EPA/Roland Schlager
Azt, hogy Mugabe házi őrizetben van, Jacob Zuma dél-afrikai elnök jelentette be, miután telefonon beszélt a zimbabwei elnökkel. Azt mondta neki:
őrizet alatt tartják, de jól van.
A hadsereg vezetői azt jelentették be korábban, hogy az elnök köreihez tartozó bűnbandák ellen akarnak fellépni, és nem katonai puccsról van szó. Egy tábornok a tévében azt is mondta: az elnök és családja biztonságban van.
Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A BBC szerint a főváros, Harare északi részén, ahol Mugabe és több kormánytisztviselő is él, korábban lövöldözést lehetett hallani, többen robbanásokról is beszámoltak. A CNN helyszíni tudósítói szerint
az utcákon nyugalom van,
egyedül a bankoknál látni sorokat, a főbb csomópontokon pedig katonák vannak, a kormányhivatalokhoz és a parlamenthez vezető utakat lezárták. A Guardiannek ellenzéki politikusok azt mondták:
Mugabe még a héten lemond.
Erről számolt be a News24 nevű dél-afrikai tévé is.
Emmerson Mnangagwa Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A hatalomátvétel előzménye egyik kiváltó oka az lehetett, hogy a múlt héten Mugabe leváltotta az alelnököt, Emmerson Mnangagwát, így felesége, Grace Mugabe lett a legesélyesebb arra, hogy férje helyébe lépjen. Mnangagwa külföldre menekült, de a Guardian szerint a napokban hazatért, Grace Mugabe viszont állítólag Namíbiában van.
Ő egyébként az elmúlt időszakban komoly bázist épített ki magának a kormánypártban és annak ifjúsági szervezetében, így viszont konfliktusba került a függetlenségi háború veteránjaival, aki kezdtek kiszorulni a vezető tisztségekből. Ezért Constantino Chiwenga vezérkari főnök már hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába.
Grace Mugabe Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Ennek érdekessége, hogy
a vezérkari főnök előtte Kínában járt,
márpedig Kína régóta támogatta Mugabe rendszerét, hiába bírálta a nemzetközi közösség a rendszeres jogsértések miatt. A kínai külügyi szóvivő csak annyit mondott: a tábornok útja előre tervezett volt, a rendszeres kétoldalú katonai cserelátogatások része.
A zimbabwei függetlenségi háború veteránszövetségének vezetője felszólította az afrikai országokat és a nyugati hatalmakat, hogy a hatalomátvétel után állítsák helyre kapcsolatukat az országgal. Szerintük egy szakadék szélén álló országot kellett megmenteni.
Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Az ellenzéki pártok egyelőre nem álltak nyíltan a puccs mellé, de nem is ítélték el, az alkotmányos demokráciához való békés visszatérést sürgetik. A legnagyobb ellenzéki párt közleményében azt írta:
reméli, hogy a beavatkozás stabil, demokratikus és haladó nemzetállam megteremtéséhez vezet.
A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, két évvel később elnök, hét év múlva pedig összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.
Közben azonban az egykor gazdag országban egyre nagyobb lett a szegénység, egyre többen éheztek, a helyi valuta teljesen elértéktelenedett. Mugabé egyre könyörtelenebb eszközökkel tudta csak megtartani a hatalmát: szabad sajtó nem létezik, az ellenzéket elnyomták.
Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.
Közben pedig minden problémáért a fehér külföldieket, elsősorban az egykori gyarmatosító briteket tette felelőssé. A kilencvenes évek végén elvették a nagybirtokosok földjét, többet meg is öltek közülük. A földeket Mugabe bizalmi emberei kapták meg, akik nem értettek a mezőgazdasághoz, így a termelés tovább csökkent.
Mugabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Az elnök népszerűsége is zuhant, külföldi megfigyelők szerint már a 2008-as választást már az első fordulóban elvesztette. Azonban elérte, hogy második fordulót írjanak ki, a vérengzések miatt pedig ellenfele attól visszalépett.
Most alelnöke eltávolításával már a feleségének való hatalomátadást készíthette elő – elemzők szerint azért is őt akarta utódjának, hogy megússza a felelősségre vonást.
Helyi idő szerint szerda hajnalban a zimbabwei hadsereg puccsot hajtott végre. Egyelőre tagadják a hatalomátvételt, de helyi beszámolók szerint a katonák a kaszárnyákból az utcákra vonultak. Vajon ezzel véget ért Robert Mugabe, Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátorának uralma?
A nemzetközi hírügynökségek egyelőre még szűkszavúak az eseményeket illetően és csupán az államcsínyt végrehajtók által közzétett információkra hagyatkoznak. A hadsereg képviselői szerda hajnalban elfoglalták a ZBC állami televíziót, ahol közzétették nyilatkozatukat, miszerint átvették az ország irányítását. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a dél-afrikai ország elnöke körül álló „bűnözői csoportokat” csak így tudják eltávolítani.
Magát a puccs szót nem használták, illetve tagadták, hogy ehhez hasonló dolgot hajtottak volna végre. Ennek ellenére a The Guardian arról számolt be, hogy katonai járművek szállták meg a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Ugyanúgy őrizetbe vették Ignatius Chombo pénzügyminisztert és a Mugabe pártjának (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Egység – Hazafias Front ZANU-PF) vezető tagjait. Elmondásuk szerint az elnöknek nem esett baja, de nem adtak ki semmiféle tájékoztatást hollétével kapcsolatban.
Egyelőre még folynak a találgatások, hogy mi váltotta ki a hadsereg lépését. A legtöbb médium szerint Emmerson Mnangagwa alelnök menesztése miatt került sor: az elnöknek rendkívül megromlott a viszonya „Krokodil” gúnynévvel illetett, eredetileg kijelölt utóddal, akinek nemrég távoznia kellett az országból és hívei ellen pedig eljárást indítottak. Mugabe ezért múlt héten a feleségét, Grace Mugabe nevezte ki örökösének, mert így lényegében a hatalom a családban maradna, illetve mentesülne a jogsértések miatti felelősségre vonás alól.
A külföldre menekült ellenzék reményét fejezték ki abban, hogy Zimbabwe
„stabil, demokratikus és haladó nemzetállammá válik”
Constantino Chiwenga vezérkari főnök miután visszatért Pekingből, nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába, mert értékelése szerint tisztogatás zajlik a kormánypárton belül a függetlenségi harcban részt, háborús veterán vett tagok ellen
– A 666. hu portáltól vagyok. A tervezett őszi zavargásokról szeretném kérdezni.
– Mi érdekli?
– Mikor kezdődnek, hány ezer emberrel számolnak, hol lesznek a csomópontok?
– A részletes programot még csak most véglegesítjük.
– Itt az ősz, és maguknak még nincs kialakult programjuk?
– Valóban úgy tűnhet, hogy késésben vagyunk. De biztosíthatom, hogy időre elkészülünk mindennel. És azt is megígérhetem, hogy a költségeket sem lépjük túl.
– Hallhatnánk azért részleteket?
– Már szeptemberre is tervezünk kisebb csetepatékat, de a nagyobb volumenű összecsapások októberben várhatók.
– Ez hagyomány Önöknél.
– Igen, 2006-ban is bevált.
– Azt mondta, hogy nem lépik túl a költségeket.
– Bennünket gyakran vádolnak azzal ellenfeleink, hogy túlságosan vastagon fog a ceruzánk…
– Úgy szokták mondani, hogy Önök lopnak.
– Igen. Nos, örömmel jelenthetem, hogy az előirányzott költségeken belül maradunk.
– Elárulná, melyek lesznek a legnagyobb tételek?
– A legtöbb pénzt szervezésre, és a zavargók mozgósítására költjük. Szerencsére uniós pénzekkel is számolhatunk.
– Spontán tömegek nem is lesznek?
– Lesznek ilyenek is, de mi a profikban jobban bízunk. A tapasztalataink azt mutatják, hogy rájuk sokkal jobban lehet támaszkodni.
– Mire költenek még?
– Nem elég az embereket fizetni, de ki is kell képezni őket. Kiváló kődobáló trénereink vannak még 2006-ból, és az akkori autóborogató- és gyújtogató szakemberek is a rendelkezésünkre állnak.
– Idén is tervezik a Kossuth tér összehugyoztatását?
– Igen, ezzel külön munkacsoport foglalkozik.
-Összességében elégedett a dolgok állásával?
– Teljes mértékben.
– Vagyis?
– Felbolygatjuk fél Budapestet, aztán szépen elfojtjuk a megozdulásokat, és a végén kihirdetjük a szükségállapotot.
– Ez utóbbi nem lesz túlságosan durva intézkedés?
– Nem tudom. Ilyet még tényleg nem csináltunk. De bízunk az embereink szakértelmében, és reméljük a legjobbakat.
A Szabad Pécs független hírportálon Babos Attila számolt be arról, hogy egy új döntéshozói testület segíti a város irányítását, amiből azt a következtetést lehet levonni: a polgármester már nem ura a helyzetnek. A kormányközeli PécsMa nem von le következtetést csak arról tudósít, hogy egy stratégiai irányító testület segíti a jövőben Pécs vezetését.
„Gyakorlatilag leváltották Páva Zsoltot, de mindenképpen meggyengítették annyira, hogy nem lesz már rendes beleszólása a város ügyeibe. Szóval egész egyszerűen nem lehet másra gondolni az önkormányzat internetes lapja, a PécsMa csütörtöki cikkét olvasva, mint arra, hogy
itt egy lemondás és visszahívás nélküli lemondatásról, polgármesterbuktatásról, felülről irányított puccsról van szó,
amit igyekeztek valamiféle elegáns köntösbe bújtatni. A Szabad Pécs természetesen küldi a kérdéseket a városházának. Például azt is, ki és milyen alapon is döntött erről úgy mégis. Azt, hogy Páva Zsoltnak mennie kell, az a városban szinte közszájon forgó pletyka volt. Számos forgatókönyvről beszéltek már korábban, a Szabad Pécs írt arról nem egyszer, hogy ez napirenden lehet, és hogy rengeteg jel utal arra, hogy Páva Zsoltot háttérbe szorítják vagy lemondatják. Az egyértelmű volt, hogy nem lesz polgármesteri lemondás, nem fognak bevállalni a választások előtt egy ilyen blamát, meg polgármesterválasztást, de hogy történni fog valami, az borítékolható volt.” (Szabad Pécs)
„Egy stratégiai irányító testület segíti a jövőben Pécs vezetését, amelynek célja, hogy a város kellőképpen helyt tudjon állni a település előtt álló feladatok ellátásában, a pénzügyi kihívásoknak jobban meg tudjon felelni, és a helyi gazdaság megerősödése is új lendületet vehessen – tudta meg lapunk. Szerdai ülésén döntött
a Fidesz-KDNP Frakciószövetség pécsi városi képviselőcsoportja arról, hogy a város irányítását immáron egy új, stratégiai kérdésekben a döntéseket előkészítő, de sok esetben döntéshozó elnökség segíti a jövőben.
Információinkat, miszerint a testületnek a polgármesteren és az alpolgármestereken kívül tagja lesz Pécs két egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselője, Csizi Péter és dr. Hoppál Péter, lapunknak megerősítette az elnökké is megválasztott Csizi Péter.” (PécsMa)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
