Kezdőlap Címkék Petro Porosenko

Címke: Petro Porosenko

Izrael nagykövete felháborodott Bandera ünneplésén Ukrajnában

0

Jövőre ünneplik az ukrán nacionalisták Sztyepan Bandera születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bandera évet kíván rendezni Lviv tartomány – az egykori Lemberg-Ukrajna nyugati részén.

“Nem emlékeznek arra, hogy Sztyepan Bandera bandái hány lengyelt és zsidót gyilkoltak le a második világháború idején Nyugat Ukrajnában?- tette fel a kérdést Izrael kijevi nagykövete. Joel Lion arra utalt, hogy az ukrán nacionalista fegyveres csoportok népirtást hajtottak végre: tömegesen gyilkolták le a zsidókat és a lengyeleket. Ez nem spontán akció volt hanem a nacionalista központ adta ki a jelszót: ne kíméljétek a gyerekeket se! Az ukrán nácik azért irtották a kisebbségeket, hogy “megtisztítsák Ukrajnát”! A soknemzetiségű és sokvallású államból ukrán nemzetállamot akartak létrehozni. Ezért ünneplik ma is sokan Ukrajnában Sztyepan Banderát. Aki később egyaránt harcot hirdetett a náci Németország és a sztálini Szovjetunió ellen. A nácik letartóztatták, de túlélte a háborút. A Szabad Európa rádió külső munkatársa lett Münchenben. Ott végeztek vele a szovjet titkosszolgálat emberei a hidegháború idején.

Jövőre választásokat tartanak Ukrajnában, ahol a gazdasági csőd miatt siralmas az életszínvonal. A jelenlegi elnök, Petr Porosenko népszerűsége a mélyponton. Így nem csoda, ha sok párt a zászlajára tűzi a nacionalista Sztyepan Banderát.

Porosenko: Putyin újra birodalmi Oroszországot akar

0

Ukrajna elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozott erről. Porosenko újra hitet tett nyugati elkötelezettségéről és német katonai segítséget kért Oroszország ellen.

Petr Porosenko elnök Németországot Ukrajna egyik legközelebbi szövetségesének nevezte és kérte Berlint, hogy katonailag is támogassa Ukrajnát az oroszokkal szemben. Korábban az orosz flotta elfogta az ukránok három csatahajóját. Egyidejűleg a hadügyminisztérium Moszkvában bejelentette, hogy S 400-as rakétákat szerelnek fel a Krím félszigeten. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától egy népszavazást követően.

Német-ukrán gazdasági fórum Berlinben

Merkel kancellár hangsúlyozta: a válságért egyértelműen Oroszország a felelős. Ezért amikor találkozik Putyin elnökkel a hétvégén a G 20 csúcstalálkozón, akkor megpróbálja őt abba az irányban befolyásolni, hogy csökkentse a nyomást Ukrajnára. Volodimir Groysman ukrán miniszterelnök gazdasági támogatást kért Ukrajnának. A polgárháborúval küszködő ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Az emberek tömegesen távoznak az országból Nyugat felé. Lengyelországban már több mint egymillió ukrán él és dolgozik. Jelentős részben ők pótolják azokat a lengyeleket, akik előttük Nyugatra mentek.

Jövőre választásokat tartanak, Porosenko elnök népszerűsége csekély

Moszkvában azt állítják, az ukrán elnök azért provokálta ki a konfliktust, hogy népszerűségét növelje. A nacionalizmus előretörése általános Ukrajnában, és ez hátrányos az ott élő kisebbségek számára is. A nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait is. Ezért a magyar kormány blokkolja Ukrajna NATO tagságát. Ezt Kijevben élénken sérelmezik. Közben a Kárpátalján élő magyarok egyre nagyobb számban szerzik meg a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt az állam akadályozni próbálja Ukrajnában.

A szakértő ukrán kezet lát az incidensben

Szinte mindegy, ki kezdte, a történtek Porosenko érdekében állnak – mondta a Független Hírügynökségnek a volt kijevi nagykövet. Bársony András szerint az ukrán elnök rosszul áll a márciusi elnökválasztás előtt, a hadiállapottal a kampányt lehet eltörölni.

Konfliktusnak látszó bicepszmutogatásként értékeli a vasárnapi orosz-ukrán-incidenst Bársony András. A korábbi kijevi magyar nagykövet úgy látja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök 19-re húzott lapot: a májusi európai parlamenti választás, új Európai Bizottság megalakulása előtti „béna kacsa” állapotát megelőzően

szeretne Oroszországgal szemben további nemzetközi nyomást szerezni.

Szinte mindegy, ki kezdte – mondta Bársony, hozzátéve: az események lefolyását senki se ismeri, tehát nem jelenthető ki az ukrán provokáció, de az igen, hogy az incidens inkább a jelenlegi ukrán hatalomnak jött jól.

Amint azt megírtuk, vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet, amire „megdönthetetlen bizonyítékai” vannak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért. A krími kikötők igazgatósága szerint Oroszország lezárta az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorost.

Az ukrán vezetés (az orosszal együtt) az ENSZ Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte, és délután a parlament (Rada) megszavazhatja Porosenkóék kezdeményezését, a 60 napra szóló hadiállapot kihirdetését. Egyúttal készültségbe helyezték a haditengerészet teljes állományát.

Porosenko rosszul áll a márciusban esedékes elnökválasztás előtt, legnagyobb ellenfele, Julija Tyimosenko (korábbi miniszterelnök) előnyre tett szert vele szemben – mondta Bársony András. A volt diplomata szerint Porosenko szinte semmit se tudott teljesíteni ígéreteiből,

nem volt képes helyreállítani Ukrajna szuverenitását

– vagyis visszaszerezni az Oroszország által de facto elcsatolt két krími „népköztatársaságot” -, közben pedig gazdaságilag is romlott a helyzet.

A krími terület elvesztésével a bruttó hazai terméket (GDP) termelő képesség 60 százaléka lett oda – magyarázza Bársony András.

Szerinte az ukrán „kéz” verzióját erősíti, hogy az Azovi-tenger – ahová állítólag tartottak az ukrán hadihajók – haditengerészeti szempontból értéktelen az alacsony vízmagasság miatt. Az igazi csapás a szevasztopoli kikötő és tengerészeti bázis elvesztése, ezt se tudta visszaszerezni Ukrajna Porosenko elnöksége alatt.

Ha tényleg a Kercsi szorosban, a kercsi hídnál történt az incidens, akkor lehetséges, hogy valóban az oroszok támadtak, mert attól tarthatnak. hogy az ukránok lerombolják a krími összeköttetést lehetővé tevé építményt – mondta a magyar szakértő.

A hadiállapot bevezetésével egy sor polgári jogot (tüntetés, sajtószabadság) korlátozható. S szinte bizonyos, hogy az elnökválasztás idejére ugyan a 60 nap lejár, de

az elnökválasztási kampány nagyja „elmarad”.

Az ex-nagykövet szerint ez egyértelműen Porosenko érdeke.

Bársony András úgy látja az ukrán közvélemény hangulata alapján, hogy a hadiállapot két élű fegyver: bár van erős hazafias érzület, amit Porosenko igyekszik meglovagolni, de a szélsőjobbos nacionalistákon kívül senki se akar háborút.

Porosenko most a nemzetközi közvéleményre játszik, az EU és a NATO útján akar nyomást gyakoroltatni Oroszországra. Az eddigi lanyha reakció ezek részéről azonban arra mutat, hogy ez esetleg nem sikerül, maradnak az eddigi nemzetközi szankciók és ezek nem lebecsülendő gazdasági hatása az orosz gazdaságra – mondta Bársony András.

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK