„Az Orbán-kormány szerdán és vasárnapi ülésén háború elleni akciótervről döntött, ez több lépést is magában foglal – ismertette Gulyás Gergely. Ennek részeként szeretnének szembeszállni az úgynevezett „háborús propagandával”, ezért fontosnak tartják az átláthatóságot a pártoknál és a legnagyobb sajtóorgánumoknál.
– Kötelezni fogjuk a pártokat és a médiát arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá a külföldi források esetén. Ez elvileg csak média esetén lehetséges, hiszen pártok nem fogadhatnak el külföldről forrásokat, pedig szintén az az elvárásunk, hogy ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra. Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják: visszautalja a feladónak – fogalmazott a szóvivő.”
Mint az köztudott, a II. világháború utáni, aránylag békés korszakot megtörve elsőízben egy dicsőségre szomjúhozó pszichopata tömeggyilkos, egyben háborús bűnös indított fegyveres támadást egy másik szuverén ország ellen. A támadással öt, általa is aláírt nemzetközi szerződésen kívül az ENSZ alapokmányt is sikerült megsértenie. Mivel a világ és Ukrajna nem volt felkészülve a Krím annektálásának kivédésére (ekkora pofátlanságot a Nyugat el sem tudott képzelni), Oroszország 2014-ben sikerrel csatolta el Ukrajna egy részét. Az annektálás után igazából nem történt semmi, folytatódott a „business as usual” állapot, ettől a pszichopata tömeggyilkos vérszemet kapva újabb területszerző támadást indított a már megcsonkított másik ország ellen, mert úgy gondolta, a várható eljárás rá nézve nem veszélyes. Először is simán, legfeljebb egy hét alatt katonailag győz, Ukrajna megadja magát, ezt követően a szokásos ostoba ENSZ határozatokat megvétózza, majd jöhet a népszavazás a fegyverek árnyékában, és már kész is a lángelmés terv alapján kivitelezett újabb annexió. 603 628 km², 38 millió lakos.
Ezúttal azonban rossz volt a számítás, Ukrajna nem hagyta magát, a világ értelmesebbik része is észbe kapott, és békés belenyugvás helyett Ukrajnát segítve ellenállt. A nem az egyes országok, hanem az emberiség érdekét tekintve (azaz, hogy többé ilyen lehetőleg ne legyen) csak olyan béke képzelhető el, mely szerint az agresszor kivonul az összes megszállt területről, és kártérítést fizet. Minden egyéb törekvés nem béke -, hanem agresszorpárti, még ha a leglágyabb galambmosolygással párosul is.
Szintén közismert, hogy 1939-ben megjelent a „szürke könyv”, a mindössze 33 éves, jogi doktorként diplomázott Lajos Iván kötete, melyben Szerző a korban meglepő következtetésre jut: Németországnak nem szabad kirobbantania a második világháborút, mert ha megteszi, akkor azt el fogja veszíteni. Gazdaságilag. Várható ugyanis, hogy az Egyesült Államok is beszáll a háborúba, és akkor a Tengelyhatalmak gazdasági ereje nagyon kevés lesz a győzelemhez. Az ukrajnai háborút tekintve a helyzet jelenleg ugyanez, csak ki kell várni az agresszor gazdasági kifulladását. Más kimenetel nem lehetséges, mert kompromisszumra egyik fél sem hajlandó, és ukrán vagy orosz hajlandóság a jövőben sem várható.
A béke legagresszívebb, ide-oda röpködő galambja jelenleg a magyar kormányfő. Most épp nagy békeközvetítőként próbálja feltüntetni magát a világ felé, és ennek révén egyben nagy orosz érdekképviselőnek Putyin felé, aki szintén az Orbán-féle „békét” szeretné (orosz gáz, ugyebár), mely békegalambos attitűddel ráadásul már két választást nyert itthon, azaz számára ez a lehető legoptimálisabb taktika, ha mindenki másnak rossz, akkor is. Ezért „küzd” a külföldről érkező „háborús propagandára” fordítandó adományok ellen.
A végeredmény: a FIDESZ a magyar állampolgárokat akkor és úgy veri át közpénzből (nem pártpénzből!) finanszírozva, ahogy csak akarja. MTVA FIDESZ propaganda: 140 Mrd HUF/év, Rogán csapat FIDESZ propaganda: 45 Mrd HUF/év, állami vállalatok hirdetései „baráti” lapokban FIDESZ propagandáért cserébe: nem kevés Mrd HUF/év. Ellenpropaganda gyakorlatilag nincs. Az ellenzék a közpénz ládikóba nem tud belenyúlni, csak államilag folyósított pártpénze van, melyet a FIDESZ által ráuszított állami szervek mindenféle büntetésekkel folyamatosan kurtítanak, és most már a külföldi adományok is tilosak (a magyarországi gazdagok meg mind NER kedvezményezettek, ők az ellenzéknek nem fognak adakozni), azaz az ellenzék nem tudja hallatni a hangját sehogy, mert nincsen a saját propagandára egy vasa sem. Kivétel: Magyar Péter – neki volt. Illetve van. Plusz lesz.
A fenti, elképesztően pofátlan FIDESZ viselkedésről a NER lapok nem írnak, ami érthető. Az ellenzéki lapok ugyan igen, de az csak kevesekhez jut el. Ami a legmeglepőbb, a sokak által olvasott nagy függetlenek csöndje, hiszen egy baloldali győztes kormányváltás után sokkal jobb helyzetbe kerülnének a szegények, betegek, orvosok, tanárok mellett anyagilag ők is, arról nem is beszélve, hogy az újságírás legfőbb feladata, a nép felvilágosítása a hazugságokról, a csalásokról és a lopásokról. Azaz ha újságírókhoz méltón akarnak viselkedni, egyben jót akarnak maguknak (több állami hirdetés plusz a mostani tiltás helyett engedélyezett külföldi adományok), éjjel nappal üvöltve kéne nekik verni a tamtamot, hogy te nép, figyelj már ide, akkora, de akkora, sok éve folyamatosan elkövetett szemétséget mutatok neked, mint egy MOL torony! Másnap aztán tamtam ugyanúgy.
Gondolná az ember, hogy így fognak tenni. De nem. Érti valaki?
Mikor az ember ide-oda kattintgatva véletlenül ismét eljut az élet végső értelmét jelentő alapigazsághoz, már csak unottan legyint, annyiszor hallotta már. A Bankrupt ugyan rendkívüli meggyőződéssel énekli a „Keresett A Feri” című dalát, a kommentelők meg ujjongva kontráznak nekik, hogy hát „a Gyurcsány az Orbán életbiztosítása” milyen fasza szöveg, de mindez nekem már a könyökömön jön ki. Az ugyan még nem lenne baj, illetve lenne, mégpedig az én bajom, viszont a következmények sajnos országosak.
A sztori (ha valaki nem tudná):
Először azt, hogy egyesegyedül, csak és kizárólag Gyurcsány a baj, a FIDESZ-en kívül a komplett magyar értelmiség mondogatta 2006. után, folyamatosan és lelkesen, ezzel három éven keresztül teljesen ellehetetlenítve a kormányzást (lásd pl. „szociális népszavazás”). De az nem volt elég. Ezért alakult meg az LMP 2009-ben bizonyos Schiffer András vezetésével. Schiffer azért alapította a pártot, hogy oda gyülekezzen mindenki, aki nem akarja se Orbánt, se Gyurcsányt. Oda is gyülekeztek, el is ért a 2010-es választáson az LMP 4 százalékot. Négyet. Ennyien voltak azok, akik nem akartak se Orbánt, se Gyurcsányt, és ha valaki azt találná mondani, hogy Gyurcsány akadályozta meg a tömegeket abban, hogy az LMP-re szavazzanak, azt bárki nyugodtan körbe röhögheti. Az LMP természetesen továbbra is nyitott, 15 éve készen áll a befogadásra, bármely szavazó, aki úgy érezte/érzi/érezni fogja, hogy minden Gyurcsány miatt van, de nem szereti a FIDESZ-t sem, nyugodtan szavazhat az LMP-re. Hogy mégsem az LMP az ország vezető pártja, az a hangos és állandó gyurcsányozás ismeretében rejtély.
Érdekesség hogy a választás előtt a vérig sértődött (nem sértett, hanem sértődött!) magyar értelmiség nem is annyira az LMP-nek szurkolt és segített írásaival (meg is látszott szegény LMP szavazatainak számán), hanem döntő részben Orbán kétharmadát forszírozta (meg is látszott a FIDESZ szavazatokon), hogy ő majd a nagy győzelem birtokában jól ellátja a Gyurcsány baját! Hát ez be is jött, Orbán kétharmadot kapott, amellyel jogilag diktátornak neveztük ki, azaz bármit megtehet (Jogosan! Bármit!), így aztán állandóan a saját hatalmának biztosításával és Gyurcsány bajának ellátásával foglalkozhat. Kösz, derék magyar értelmiség. Az ország nevében.
2011-ben Gyurcsány otthagyta az MSZP-t, hogy ne zavarja a szárnyalásukat, különben sem annyira baloldali ő. Jóval inkább citoyen, mintsem egy virtigli Szanyi Tibor. Azért a régi pártjával szoros kapcsolatban maradtak, és 2014-ben együtt indultak Összefogás néven, ahol csatlakozott még hozzájuk az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd. Az Összefogás nevű konglomerátum a mandátumok 19 %-át szerezte meg, miközben a FIDESZ-KDNP a 67 %-át. Na ja, aki rezsit csökkent…
Érdekességként megemlíthető, hogy a listás szavazatok aránya a FIDESZ-KDNP esetében 44,9 % volt. Lévén a részvétel 62 %-os, mondható, hogy a FIDESZ-KDNP a kétharmadot az összes magyar választópolgár szavazatának a 27,8 %-ával szerezte meg.
A témánkat illetően ismételten megállapíthatjuk, hogy az LMP ezúttal is ott volt a mezőnyben, akinek tehát nem tetszett se Orbán, se Gyurcsány, és a Jobbikot sem kultiválja, az nyugodtan szavazhatott az LMP-re, amely végül a mandátumok 3 %-át kapta. Volt még persze induló párt bőven, de azokat inkább hagyjuk, mivel egyik se érte el még az 1 %-ot sem.
Aztán jött Botka, akit 2017 májusában az MSZP miniszterelnök-jelöltjének választottak. Ő sem talált ki semmi újat, csak a szokott módon gyurcsánytalanítani próbálta az MSZP és a DK szövetségét.
A DK kell, de Gyurcsány nélkül (jó vicc, mi?).
Sajnos ennek hatására az MSZP népszerűsége nem nőtt, hanem csökkent, ezért Botka 2017. októberében kénytelen- kelletlen visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.
Így érkezett el a 2018-as választás, ahol a DK és az MSZP külön indult, az MSZP a Párbeszéddel összefogva 10 %-ot, a DK 5 %-ot, az LMP pedig 4 %-ot tudott összeszedni. A FIDESZ-KDNP mögött (67 %) a Jobbik lett a második (13 %). Szomorú módon már megint nem lehet azt mondani, hogy Gyurcsány volt az Orbán elleni győzelem akadálya, hiszen a Gyurcsány nélküli MSZP, és az LMP ismét kínálta a lehetőséget, hogy rájuk szavazzanak, azaz még a Jobbikot sem kellett az Orbán elleni szavazáshoz igénybe venni. De nem. Az LMP/MSZP-re olyan kevesen szavaztak, hogy az LMP csak épphogy érte el a bejutáshoz szükséges küszöböt. Akik nem jutottak be, az a Momentum (3 %), az MKKP (1,7 %) és az Együtt (0,7 %), ám mivel indultak, náluk is fennállt a lehetőség, hogy akinek se Orbán, se Gyurcsány, se a Jobbik, se az MSZP, de még csak az LMP sem tetszik, rájuk szavazzanak. Mégsem szavaztak rájuk sem. Ezzel
a 2018-as választás adataival ismét sikerült megcáfolni azt az egyre inkább hülyeségnek látszó álláspontot, hogy Orbánt csak Gyurcsány kiiktatásával lehet legyőzni.
A 2022-es országgyűlési választás előtti hangulatot az önkormányzati választások alapozták meg. Ezek során az ellenzék följönni látszott, főleg a nagyvárosokban, ahol a rezsicsökkentés meg a migránsok okozta rettenetes veszély nem számított annyira, mint a röfik birodalmában. Az ellenzék összefogott, mert látta, hogy az egyéni választókerületekben úgy sokkal nagyobb az esélye, és ebben az összefogásban minden kormányzásra alkalmas párt részt vett. A szélsőjobb unásig ismert kirekesztői által alkotott új párt (Mi Hazánk) természetesen nem volt az Összefogás tagja, a jócskán szelídült Jobbik viszont igen. Nem volt Összefogás tag az a párt sem, amelyik nem közösködik, mert már akkor viccnek gondolta az ország jövőjét, ahogy ma is (MKKP). Hülyéskedéssel nem lehet országot kormányozni, de a kapott szavazataikkal legalább csökkentik ez ellenzék esélyét, ami nagyon kell a mai regnálóknak.
Az Összefogás előválasztáson gondolta eldönteni jelöltek sorrendjét, így a miniszterelnök jelölt kérdését is. A közvélemény kutatások az előválasztás idején a két nagy, azaz a FIDESZ-KNDP és az Összefogás versenyét illetően a biztos választók körében döntetlent jeleztek (44 % : 44 %), mégpedig úgy, hogy az Összefogásnak Gyurcsány pártja is tagja volt!
Az első fordulót Dobrev nyerte. A második fordulóban a közvélemény számára ismeretlen okból Karácsony visszalépett, maradt a porondon Márki-Zay és Dobrev. Az ellenzék DK-n kívüli pártjai és a szavazóik ezt a pillanatot használták ki arra, hogy Gyurcsányt kiiktassák, hiszen vele – mint mindannyian tudjuk – nem lehet nyerni. Így lett Márki-Zay az Összefogás miniszterelnök jelöltje, és az ellenzék arca. Ezzel kezdődött a vesszőfutás. A tehetséghiányos és rutintalan Márki-Zay sorra követte el a hibákat, melyek elkövetésébe a kampány végén Putyin is jócskán besegített, a döntetlen állásból egyre nagyobb hátrány lett, így a választás idejére a nagyközönség már úgy tudta, hogy a miniszterelnök jelölt, ha hatalomra kerül:
1./ háborúba sodorná az országot,
2./ lebombáztatna minket Putyinnal,
3./ fiainkat vágóhídra küldené,
4./ elzárná a gázt, hogy fagyjunk meg mind,
5./ megszüntetné a rezsicsökkentést,
6./ bevezetné a fizetős egészségügyet,
7./ az összes gyermeket átoperáltatná a másik nemre,
8./ állandóan úgy táncolna, ahogy a Nyugat fütyül, és nem lennénk már olyan büszke és szabad ország, mint most vagyunk.
Az természetesen nem kérdés, hogy aki mindezt így tudja, üvöltve rohan Orbánra leszavazni (még ha eredetileg ellenzéki érzelmű is!), és megfojtással fenyeget mindenkit, aki nem ezt teszi. Az előző mondat alapján csodaszámba vehető, hogy az ellenzékre egyáltalán szavaztak. A FIDESZ hatalmas kétharmaddal nyert. Na ja, aki nem küldi fiainkat vágóhídra…
Mivel a 80 %-os FIDESZ médiafölénnyel szemben ténylegesen ellenzéki sajtó alig van (az a féltve óvott függetlenség meggyalázása lenne), a 20 %-kal bíró nagy, független lapok az ellenzéknek való feltétlen segítés helyett érdeklődve, néha elnéző mosollyal figyelték, ahogy MZP rohangászik mindenfelé, cáfol, magyaráz (rosszul), meg jutalmat ígér annak, aki a róla terjesztett hazugságot bebizonyítja. A választók persze „úgy tudták”, hogy MZP-vel nem kell törődni, hiszen hazabeszél (Orbán is, de vele mégis más volt a helyzet). Sok hatása nem is lett szegénynek. Függetlenék maximum annyit tettek saját erőből, hogy ők is megírták a FIDESZ kampánycsapat által gondosan összeállított vádakat, nehogy valaki ne tudjon róla. Ezzel az erővel megírhatták volna azt is, hogy NATO tagok lévén, ha a NATO kéri, mindenképpen küldünk katonát, akár Márki-Zay, akár Orbán a miniszterelnök. De nem. Egyik sem tette meg. Így történt, hogy a teljesen összefogott ellenzék gyakorlatilag gyurcsánymentesítve szenvedett akkora vereséget, mint még soha.
Ha valaki ezek után is úgy gondolja, nopláne híreszteli, hogy Gyurcsány az akadálya a győzelemnek, nem pedig a választók meggyőzésének a hiánya (ez lenne a magyar értelmiség feladata), arról le kell mondani. Öngólokra semmi szükség, ha úgyis vesztésre állunk.
Az LMP, a Momentum és a Demokratikus Koalíció évértékelő rendezvényei a legkevésbé sem a szövetségkeresésről szóltak. A pártok a saját identitásukkal vannak elfoglalva. Egyelőre nem látszik, hogy az ellenzéki pártok hogyan fogják kezelni azt a feszültséget, ami abból adódik, hogy jövőre egy napon rendezik az önkormányzati és az EP-választást, tehát akarva akaratlanul de nem szabad olyan sebet ejteni a másikon, amelyik az összefogás valamilyen formáját eleve lehetetlenné teszi.
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
Az ellenzék szerint Orbán Viktor nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozott a sajtótájékoztatón, hanem hazudozott és kampányolt. A pártok közleményeit ismertetjük:
MSZP-Párbeszéd: Orbán végig hazudott
„Kár volt ma Orbánnak két órán keresztül zsibbasztania a nyilvánosságot” – mondta Szabó Tímea, szerinte ugyanis a kormányfő végig hazudott. Újhelyi István szerint Orbán Viktor megkezdte az európai parlamenti választási kampányát.
Jobbik: Orbán ismét Soros mögé bújt a nép elől
Orbán Viktor egész évben egyszer áll ki a sajtó ki nem tiltott része elé, ezért azt gondolja, hogy az egész éves hazudozást be kell pótolnia.
A demokrácia fontosságáról beszélt az, aki épp most darálta be a demokrácia utolsó bástyáját, a független igazságszolgáltatást. A migrációellenesség fontosságáról beszélt az, aki az Európai Parlament tiltakozása ellenére jogerősen elítélt macedón migránst bújtat, aki több tízezer bevándorlót szabadított hazánkra és Európára, nem keveset közülük jó pénzért. A kereszténység fontosságáról beszélt az, aki hazug módon letagadja a korrupciót, azokat a magyarokat pedig, akik tisztességesen, munkából akarnak megélni, gyűlölködve sorosbérencezi. Orbán Viktor a lopással, hazudozással, rabszolgatörvénnyel felbőszítette a magyarokat, most pedig bebújt mentora, Soros György és a migránsok háta mögé.
A kormányfő egyre gyávább. A nemzet egyre bátrabb. A Gruevszki-ügy után pedig már azt is tudjuk, miért utazhatott Orbán Brazíliába.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője
DK: Orbán szokásához híven gyáván megfutamodott a valódi kérdések elől
LMP: a miniszterelnök mellébeszélt
Az LMP társelnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök fontos, mindannyiunk jövőjét meghatározó politikai kérdésekről szólva mellébeszélt a sajtótájékoztatóján.
Keresztes László Lóránt, aki kuriózumnak nevezte, hogy a kormányfő válaszolt újságírói kérdésekre, mellébeszélésnek nevezte a többi közt a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint Európa jövőjét a migrációt támogató és ellenző erők küzdelme határozza meg. Ahogy az európai politikai elit, úgy Orbán Viktor is megmaradt a súlyos kérdés tüneti kezelésénél, nem tárta fel a valódi okokat, és nem adott hatékony megoldást rá – értékelt az ellenzéki politikus.
Az ország szuverenitásának védelmével kapcsolatban Keresztes László Lóránt úgy fogalmazott: az akkor lehetne hatékony, ha az ország erős lenne, 2010 óta azonban minden szempontból gyengült az ország.
Vitatta, hogy az úgynevezett túlóratörvényre nem a munkaerőhiány miatt van szükség. Kijelentette: a kormány az olcsó bérekre és a kiszolgáltatott munkaerőre alapozva ösztönzi a befektetéseket, ez okozza a bérválságot és azt, hogy egyes ágazatok már az összeomlás szélén állnak.
Szólt a paksi bővítésről is, mondván: a Fidesz és a kormány az ország legdrágább beruházása kapcsán minden kérdésben hazudott. Az egyedüli alkalmas megvalósítónak mondott oroszok még az engedélyeket sem tudják megszerezni, és már a miniszterelnök is elismerte a csúszást – folytatta. (MTI)
Liberálisok: Nincs új a nap alatt, Orbán továbbra is a migránsokkal riogat
A Fidesz és Orbán Viktor ahelyett, hogy a magyar emberek valódi problémáival foglalkozna, a menekültek elleni gyűlöletkeltést folytatja. A következő uniós választás valódi tétje az lesz, hogy a magyar emberek meg tudják-e állítani a Fidesz szabadság és Európa-ellenes politikáját. A Fidesz illiberális politikája ugyanis százezrével üldözi el a magyarokat hazánkból. 1956 óta nem vándoroltak el annyian Magyarországról, mint a Fidesz kilenc éves kormányzása alatt. Orbán Viktornak nincs oka dicsekvésre a gazdasági teljesítményünkkel kapcsolatban sem: a régió legjobbjából a térség sereghajtójává váltunk. A Fidesz az oktatás szétverésével beszerelő üzemmé alakította az országot, ahol a munkavállalók szabadságát önkényesen korlátozza a hatalom. Orbán Viktor kétharmados felhatalmazásával visszaélve megszállta a gazdaságot és a jogállamot, korlátozta a sajtó és vallásszabadságot, és aljas támadást indított a civil szervezetek ellen. A magyar szabadság legnagyobb ellensége Orbán Viktor és a Fidesz. Az európai parlamenti választáson lehetőségünk nyílik rá, hogy feltartóztassuk, az önkormányzati választásokon pedig meghátrálásra kényszerítsük. Élni fogunk a lehetőséggel!
Magyar Liberális Párt
Hadházy Ákos független képviselő röviden elintézte a hazudozást
Facebook-oldalára a következő két mondatot tette ki, miután Orbán sajtótájékoztatója véget ért:
„1) Sok újságíró köszönheti az életét Zoboki Gábornak, aki Orbán új palotájának átépítését vezette. Ha nem lenne jó mérnök, rájuk omlott volna a plafon.
2) Ez után a mondat után a sajtótájékoztató egyetlen pillanata sem ér meg egyetlen sor elemzést, reakciót sem.”
A elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra, 11 százalékkal csökkent azok aránya akik elégedettek a hazánkban zajló folyamatokkal – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült kutatásából, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvény elfogadása után készítettek.
Hasonló arányban, 11 százalékponttal, 53 százalékról 64 százalékra növekedett az elégedetlenek aránya. Mint írták, ilyen mértékű elmozdulás egy hónapon belül különösen ritka: ezzel a változással a másfél évvel ezelőtti szintre ment vissza a mutató.
A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói, valamint a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.)
Csökkent a Fidesz támogatottsága
A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi növekedés után ebben a hónapban két százalékpontot csökkent, így 23 százalék. Utoljára 2017 februárjában mértek a pártnak ilyen alacsony támogatottságot. A biztos szavazók között a csökkenés 6 százalékpont.
Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi egy százalékpontos csökkenés után egy százalékpontot növekedett, így 9 százalék. A párt támogatói körében kiemelkedő aktivitást mértek.
A Jobbik esetében az elmúlt hónapok lassú csökkenése után megállt a tábor zsugorodása és egy százalékpontot növekedve elmozdult mélypontjáról; így 9 százalék a támogatottság.
Az LMP támogatottsága nem változott, és 2 százalék, a DK esetében viszont egy százalékpontot növekedett, és így 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék, míg a Momentum ugyan ennyit növekedett, így 2 százalék a támogatottság.
A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok növekedés után, most újra egy százalékpontot növekedett, 50 százalék.
A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.
Hölgyeim, uraim, ma jut idő újra egy kis kávézásra, pártpolitikára, ugyanis tegnap nem történtek világrengető események a menetrend szerinti, rendes tüntetésen, kis levegőhöz jutunk, bár – természetesen – tekintettel kell legyünk beszélgetésünk tárgyának aktuális politikai környezetére, hiszen épp most is szólnak friss és kissé aggasztó hírek a Párbeszédről.
Pincér, duplát kérek habbal, és egy konyakot!
Szóval, hogy is kerül most épp a Párbeszéd szóba? Ugyebár, forrong az ország, a sajtó is szinte kizárólag a két vérlázítóan igazságtalan – mármint a túlórakerettel és a közigazgatási bíróságokkal foglalkozó – törvény elleni tiltakozásokkal foglalkozik, persze ki-ki a saját szája íze szerint. A Hír TV például szenzációként közli internetes oldalának élén, miszerint „Az emberek zöme elutasítja az utcai erőszakot”. Ez igen hihető, még akkor is, ha a Századvég állapította meg (sokat kellhetett kutatniuk, hogy rájöjjenek). De a Hír TV-nek kicsit érdekesen áll ez a frissen felkapott pacifizmus: pont az ő 2006-os adásukban nevezte Császár Attila „forradalomnak” a televízió-székház ostromát, pedig az pöttyet agresszívabb volt, mint az összes mostani tiltakozás együttvéve, nem szánkók égtek, hanem gépkocsik.
Meg a fél Szabadság tér.
Akkor nem voltak pacifisták, most azok, ezt hívjuk jellemfejlődésnek.
De ne fecsegjünk itt másról, térjünk a tárgyra: miért is a Párbeszéd?
Nos, ez a párt oroszlánrészt vállalt – más ellenzéki pártokkal együtt – a két törvény elleni parlamenti tiltakozásban, sőt, holnapra az MSZP-vel és a DK-val együtt tüntetést is szerveznek a Kossuth térre.
Nos, ez nem maradt észrevétlen. Az egy dolog, hogy Kövér László az ő képviselőiket is félmillió forint körüli büntetéssel találta meg, de az már érdekesebb, hogy az ÁSZ is pont most talált hibát a krétájuk körül. Arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék olyan jelentéstervezetet küldött a pártnak (és a Momentumnak), amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.
Ez bizony a Párbeszéd végét jelentené, annak dacára, hogy még a héten pontosan leadtak minden szükséges számlát.
Hogy is van ez?
Idézzük az ÁSZ Indexnek írt levelét:
„A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.”
Igen, ugyanis megváltozott a bejelentett székhelyük – csak már a változás is be van jegyezve. Reméljük, ez a kis formai hiba nem jelenti ennek a politikai formációnak a megszűnését. De lássuk, kik ők?
A Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) 2013-ban alakult és magát baloldali, zöld pártként határozza meg.
A pártot a Lehet Más a Politika pártból kilépett tagok alapították meg,
miután az LMP 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt – a Korszakváltók Pártjával. Nem sokkal később, március elején az új párt szövetséget hozott létre az Együtt – a Korszakváltók Pártja mozgalommal, amely közben szintén párttá alakult.
2016 szeptemberében a párt új logót vezetett be és a PM helyett a Párbeszéd rövidítést használja.
Ennél kicsit többet mond alapító nyilatkozatuk:
„A rendszerváltás kisiklásának mély és bonyolult okai vannak, ám kétségtelenül közrejátszott az is, hogy a magyar politika évtizedek óta adós egy olyan párttal, amely hitelesen és a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel küzdött volna az elnyomás, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önkény ellen. Ezért Párbeszéd Magyarországért néven új zöld baloldali pártot alapítunk, hogy részt vegyünk egy szabad, igazságos és fenntartható társadalom kialakításában. Ma már az ország neve nem köztársaság – rajtunk, állampolgárokon múlik, hogy bebizonyítsuk, a lelke még az.”
Ezt csak üdvözölni lehet. Környezetvédelem, társadalmi igazságosság, önkény elleni harc – kifejezetten jól hangzik. És ráadásul nem is fordultak még eddig szembe ezekkel az elvekkel.
Választói szövetséget kötöttek az Együtt 2014 mozgalommal
Történetük szerint 2013. március elején a közben szintén párttá alakult Együtt 2014 mozgalommal „választói szövetséget” kötöttek. A pártszövetség (Együtt-PM) elnökségének tagjai Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalomelnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője, Jávor Benedek és Szabó Tímea, a PM két társelnöke. Bajnai Gordon volt miniszterelnök a szövetségi elnökség hatodik tagjaként a kormányzati és választási felkészülést irányította. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, azonban ez nem sikerült, viszont az Összefogás listájáról a PM szövetségese, az Együtt három, a PM pedig egy képviselői mandátumot szerzett, mellyel a pártnak független képviselői lettek az Országgyűlésben, mivel nem érték el a frakcióalapításhoz szükséges öt képviselői mandátumot.
A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt, szövetségben az Együtt párttal 7,22%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Bajnai Gordon nyerte el, aki viszont már korábban közölte, hogy elnyert mandátum esetén sem megy Brüsszelbe, ezért a mandátumát a lista második helyezettjének, Jávor Benedeknek adta át.
Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt lett
A 2017. április 29-30-i taggyűlésen megújították a vezetőséget, újraválasztották Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnököket, elfogadták a párt választási stratégiáját és megnevezték miniszterelnök-jelöltjüket, Karácsony Gergelyt.
2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette: támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt. A pártszövetség a választáson 11,91%-ot ért el, így a harmadik legtámogatottabb politikai szereplővé vált az országgyűlésben, ebből a Párbeszédnek három képviselői mandátum jutott Szabó Tímeának, Tordai Bencének és Karácsony Gergelynek, bár utóbbi jelezte, hogy lemond a mandátumáról, amit később Kocsis-Cake Olivio kapott meg.
Képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül
Körülbelül itt tartanak most: figyelemreméltó bennük, hogy képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül ebben a narancsárnyalatú politikai sivatagban, és előreláthatóan a mostani tiltakozásuk is növelni fogja népszerűségüket.
Ha lesznek 2022-ben választások – mert addig még sok minden történhet – valószínű, hogy önálló frakcióval fognak szerepelni az Országgyűlésben, a jelek mindenképpen erre mutatnak.
Mármint, ehhez nem csak az kell, hogy legyenek választások, hanem az is, hogy maga a párt is létezzen még akkor, de ennek a problémának a megoldásán, mint láthattuk, már gőzerővel dolgozik az Állami Számvevőszék.
Kár lenne értük: ők lehetnének azok balról, ami a Momentum centrista részről – egy élhetőbb, fenntarthatóbb, demokratikusabb Magyarország kidolgozói.
Nos, meglátjuk, egyelőre az a fő, hogy maradjanak meg a választásokig.
A ma déli kávénk mellé megint egy kis pártpolitikát szervírozunk: ha meg tetszik figyelni, úgy fogyasztjuk a magyar nem kormánypárti mozgalmakat, mint a pizzát szokás, kívülről befelé, esetleg néha le-lecsapva egy izgalmasabb falatra. Hát, most a pizza keményre sült héja következik, de azt is meg kell enni: a kamupártok.
Kezdjük rögtön azzal, hogy a magyar kampányfinanszírozási törvényt annak idején, a rendszerváltás garabonciás napjaiban vagy finom lelkű idealisták, vagy dörzsölt brigantik fogalmazták, sőt, valószínűleg mindkét állítás igaz: ugyanis nagyon komoly lehetőséget nyújt minden, a politika színpadán frissen megjelenő, feltörekvő egyénnek és mozgalomnak. Még a mostani, 2013. évi LXXXVII. törvény szerint is:
„1. §. Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult.
3. §. Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét,
b) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy,
c) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
d) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.”
Nem nagy összeg ez, ha belegondolunk egy hagyományos választási kampány költségeibe, de nem is kicsi, ügyes pártok több száz milliót is összeszedhetnek, bár el kell számolni a kiadásokkal, azonban ez Magyarországon – ahol köznyelvi elem a „lepapírozzuk” és a „megoldjuk okosban” kifejezés – igazán nem jelenthet gondot. Tény viszont, hogy a szabályellenes finanszírozás esetén – így járt a Jobbik idén – bizony be kell fizetni az államkincstárba a fű alatt kapott pénzt is, ami komoly anyagi érvágást jelenthet.
Azt sem árt tudni, hogy a törvény szerint az országos listák után járó kampánytámogatást akkor kell visszafizetnie egy pártnak, ha a listára kapott szavazatok aránya 1 százalék alatt marad, ami reális eleme a törvénynek, hiszen ha egy mozgalom minimálisan sem képes teljesíteni, akkor tényleg nincs keresnivalója a közéletben, hiszen olyan kevés embert képvisel, és ha pénzt vett fel, adja is meg.
Az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni
No, ezzel szokott baj lenni. A magyar pártpolitikusok – mármint az elismert pártok politikusai – szerint a kamupártokat kizárólag az ármány hozza létre, a célból, hogy tőlük szavazatokat vonjanak el (mondjuk egymásról is ugyanezt állítják), de azért ne feledjük, hogy az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni. Nem akkora, mint egy kaszinó, akkora sem, mint egy Nemzeti Dohánybolt, de nincs is vele annyi munka. Lássuk most az idei választásokon egy százalék alatt teljesítő pártok és tartozásaik listáját, mert Jupiterre, tanulságos olvasmány!
MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SZEGÉNY EMBEREK MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
TENNI AKARÁS MOZGALOM – 154 114 962 forint tartozás
KELL AZ ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
IRÁNYTŰ PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
NET PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
REND ÉS ELSZÁMOLTATÁS PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
MAGYARORSZÁGON ÉLŐ DOLGOZÓ ÉS TANULÓ EMBEREK PÁRTJA – 154 114 962 forint tartozás
CSALÁDOK PÁRTJA – 154 107 418 forint tartozás
KÖZÖS NEVEZŐ 2018 – 154 152 684 forint tartozás
ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 308 214 836 forint tartozás
Azt én tudom, hogy a Cégbíróságon nem épp stiliszták dolgoznak, de egyiknél-másiknál azt csodálom, hogyan lehetett őket egyáltalán bejegyezni? Mire gondolhatott például a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt alapítója, miféle politikai szándék vezette? Mi történt volna, ha tévedésből bejutnak a Parlamentbe vagy ne adja az Isten, győznek? Alaptörvénybe emelik a szögletet és a középkezdést?
És a NET Párt mihez kezdett volna? Garantálja a sávszélessséget?
A pénz eltűnt
Nyilván nem politikai, hanem pénzcsinálási szándékok vezették ezeket az ambiciózus hölgyeket és urakat, akik néha komoly hálózatokat is építettek a pártjaikból: ilyen volt a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja. Ami egy ferencvárosi kerékpárgumi-üzletbe volt bejegyezve. Ők a Családok Pártjával működtek együtt, mondhatni koalícióban, mely egy kisboltban működött az iratok szerint, majd a szép közreműködésbe belépett harmadiknak az Összefogás Párt is, így aztán együtt több, mint hatszáz milliót markolhattak fel – a botrány akkor tört ki, mikor kiderült, hogy nem pártcsaládról, hanem teljesen valódi családról van szó, a család különböző tagjai nevén futottak a különböző mozgalmak.
Nyomukat ősi magyar hagyományaink szerint bottal ütik az illetékesek.
Hát igen, ugyanis nem csak egyéni jelöltek után jár a támogatás: ha a párt országos listát is tudott állítani, akkor a jelöltek számának függvényében akár további 597 millió forintot is felvehet. És fel is vesz, mint a mellékelt ábrák mutatják.
Azt tetszenek mondani, ez világbotrány? Az bizony, de valamiért hagyjuk.
Illetve, nem szimplán valamiért. A törvényt csak a kormányzó kétharmad tudná megváltoztatni, ám ők nem akarják, ugyanis részben igaz, hogy a kis pártok megosztják a szavazatokat, de az is igaz, hogy a kamupártok nem: azokra ugyan nem szavaz senki. Viszont, tekintve, hogy idén is huszonhárom párt indult az országgyűlési választásokon, és ezek közül tizenhárom, azaz jóval több, mint a felük volt kamupárt, elmondhatjuk, hogy a kamupártok egyrészt a kampánytámogatási törvény melléktermékei, másrészt, hogy igazi nagy kárt mégis inkább az államkincstárban tesznek.
Azt se feledjük, hogy a kamupárt elvben mindig ellenzéki – de csak annyiban, hogy nem tagja a kormánykoalíciónak.
Nem úgy működnek, ahogy azt nekik kitalálták, nem szívják el a szavazókat a többi politikai mozgalomtól, hiszen szinte csak tévedésből voksolnak rájuk a választók – különben nem kéne visszafizessék a felvett dotációkat. Illetve, ördögöt fognak azok visszafizetni, ahhoz előbb kézre kéne keríteni a felelősöket, de erre még szándék sem nagyon mutatkozik.
Épp ezért nem is jósolhatunk nagy jövőt nekik: olyan ez az üzletág, mint az olajszőkítés volt, egy ideig virágzott, ontotta a pénzt, aztán nem is annyira a rendőrségi fellépés, mint inkább a jogi környezet megváltozása miatt elmúltak a szép napok és az olajszőkítők áttértek más, hasonlóan jövedelmező bizniszre.
A kampányfinanszírozási törvény szigorítása nehézzé tenné valódi új pártok megjelenését is
Viszont, ha szigorítanák a kampányfinanszírozási törvényt – amit, esküszöm bármire, egy emberként szavaz majd meg az ellenzék is! – azzal lehetetlenné vagy végletesen nehézzé tennék a valódi új pártok megjelenését is, de hát a magyar pártélet olyan, mint egy úri kaszinó, amibe csak ritkán van felvétel és akkor is komoly ajánlókat kell hozni a jelentkezéskor. Azt senki se gondolja komolyan, hogy az Országgyűlésben bármelyik erő örülne a konkurencia megjelenésének: legfeljebb tudomásul veszik, mint az a Jobbikkal történt, vagy el sem hiszik, ahogy majd a Kétfarkúakkal fog történni, akik nézetem szerint a következő ciklusban nem is egy képviselőt adnak majd.
Már persze, ha egyáltalán lesznek választások.
Hát itt tartunk most, hölgyeim és uraim: ez volt a kamupártok tündöklésének és bukásának kora.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Csökkent a Fidesz támogatottsága
A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.
