Kezdőlap Címkék Osztalék

Címke: osztalék

Adomány?

Olvasom az MNB “hirdetését” – nem is közleményt tesznek közzé! – , hogy “az MNB 250 Md forintot ad a magyar költségvetésbe.” (?!) Ez a pénz szerintük osztalék. Továbbá: “2013 óta harmadszor adott osztalékot a költségvetésbe – az első két esetben 50-50 Md forintot.”

Nehéz higgadtan, elemi felháborodás nélkül olvasni ezeket az arcátlan mondatokat.

1./ Az MNB az állam egyszemélyes tulajdonában lévő zártkörű részvénytársaság.

Vagyona az államtól származik, jövedelme – nyeresége – az államot, mint tulajdonost illeti meg, miként esetleges veszteségeit is az állam fedezi.

2./ Az MNB nem kereskedelmi bank, feladata és célja nem profit elérése, hanem a monetáris politika irányítója, szabályozója és ellenőre. Ha e tevékenysége keretében nyereséget ér el – kamat többletek, nyílt piaci műveletek, vagy árfolyam nyereség révén –

minden nyereséget a tulajdonos államnak kell befizetnie, nem pedig annak egy részét “nagylelkűen” osztalékként , kvázi segítségként “felajánlani” a költségvetésnek.

Ha pedig monetáris funkcióinak teljesítése az MNB mérlegében veszteséget okoz, azt az állam a költségvetésen keresztül hiánytalanul pótolja.

3./ Ebben a krízis helyzetben, amikor az államnak inclusive költségvetésnek valóban minden erőforrásra szüksége van, hogy a járvány gazdasági kárait mérsékelni tudja,

az MNB kötelessége az lenne, hogy valamennyi, az elmúlt évek nyereségéből eddig felhalmozott vagyonát és likvid eszközeit – a jegybanki tartalék és a működéséhez szükséges eszközökön kívül – azonnal az állam rendelkezésére bocsássa.

Alapítványait, azok hozamát és vagyonát éppúgy, mint alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanait.


Az állam tulajdonosi jogait gyakoroló és képviselő pénzügyminiszter feladat is az lenne, hogy ezt a tranzakciót kikényszerítse.

Minden más megoldás bűn, gyalázatos szemforgatás!

Békesi László

Kezdődhet a Corvinus átszabása, kérdőjelekkel

Megalakulhatnak a vagyonkezelő alapítványok, amelyek egyik formáját a Corvinus Egyetem fenntartásához fognak alkalmazni a nyártól. Ez megnyitja az utat az MTA intézeteinek elvétele előtt is, az egyetem kapcsán azonban vannak alapvető kérdések a jövőről. Például a finanszírozás bizonytalanságai.

A parlament szerda délutáni döntésével megalakulhatnak a vagyonkezelő alapítványok, amelyek elsődlegesen a hatalmas (legalább 600 milliós) családi vagyonok egyben tartására szolgáltak volna, de beleillesztették a közcélú formát is. Ennek kinyilvánított célja a Covinus Egyetem működésének átalakítása júliustól, a célul kitűzött „elitegyetem” létrehozása. (Ennek egyik következménye az állami fenntartású helyek drasztikus visszavágása lesz a fizetősök javára.)

Az persze kérdés, hogy az ország romló híre, a tudományellenes kormányzati politika mennyire teszi vonzóvá a Corvinust a jól fizető hazai és külföldi diákok előtt. Merthogy a törvényjavaslat szavazás előtti sub rosa kiegészítése a kutatási közérdekű feladat lehetőségével megnyitja az utat a Magyar Tudományos Akadémia ötezer fős intézeti hálózatának elvétele és állami vagyonkezelő alapítványba vitele előtt. Az MTA próbál ellenállni ennek.

De vissza a Corvinushoz. Több részlet nem ismert, csak a főbb keret. A kormány szándéka az, hogy

az egyetemet kiveszi a költségvetési finanszírozás köréből, és a vagyonkezelő alapítvány rendelkezésre bocsátja az állam tulajdonában – az MNV-nél – lévő Mol és Richter Gedeon tőzsdei részvénytársaságok 10-10 százalékos pakettjét.

(A két cégben egyaránt kicsivel több, mint 25 százaléka van az államnak.)

Ezen részvénycsomagok (most mintegy 380 milliárdra becsült) értékének hozamából, a kifizetett osztalékból működne a Corvinus. Ezek az értékpapírok mozdíthatatlanok, az egyetem nem adhatja el, tehát, ha jól értjük, más részvényt se vásárolhat helyettük, vagyis a szó szoros értelmében vagyongazdálkodást nem folytathat.

Ez persze nem lenne baj, ha nem olyan cégekről van szó, amelyek

erősen ki vannak téve a környezet nem befolyásolható folyamatainak, illetve a normál üzletmenet kockázatainak.

Ezek alaposan felforgathatják a nyereséget, vagy/és az osztalékot.

Egyelőre az se egyértelmű, hogy az alapítvány lesz-e a részvénycsomagok tulajdonosa vagy az marad az államnál. Ennek csak annyiban van jelentősége, hogy ki képviseli a 10 százalékokat a cégek igazgatóságaiban.

Ennél fontosabb azonban, hogy a Richter üzleti eredménye meglehetősen nagy mozgásokat mutat. Csak az elmúlt két lezárt évben (2016-17-ben)

több, mint hatszoros (!) volt a különbség az eredményben,

Az egy részvényre jutó konszolidált eredmény 2016-ban hét és félszerese volt tavalyinak. (A gyógyszergyárnak az elmúlt években több olyan terméke volt, amelyek piacra vezetése nem úgy vagy késve sikerült, ami a nyereségen is meglátszott.)

A gyógyszerkutatások kockázatossága pedig a jövőben se fog mérséklődni. Kérdés, hogy szabad-e kitenni az ország egyik legnagyobb egyetemének napi gazdálkodását annak, hogy egy ekkora társaság mekkora hasznot termel.

És ha van haszon, még nem biztos, hogy van osztalék is.

Akár terjeszkedés, felvásárlás, termékfejlesztés céljára vagy piaci nehézségek miatt gyakran élnek azzal az eszközzel tőzsdei társaságok, hogy nem fizetnek osztalékot (vagy csak csökkentett összeget), és az eredménytartalékba teszik a pénzt.

Ez történt a Mol esetében tíz évvel ezelőtt. Akkoriban, 2008 elején adta el hirtelen az osztrák OMV olajcég a Molban lévő bő 21 százalékos részét (miután sikertelen volt az úgynevezett ellenséges felvásárlás kísérlete) az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Ezután pár héttel az éves rendes közgyűlés (egyéb kiszorító alapszabály-módosítások mellett) úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot a részvényeseknek. És aztán ez így történt még két évben.

A Mol ma már „nem kispályás játékos” a térségben, ennek minden előnyével és rizikójával. Ismert a horvát INA-ban lévő relatív többségi részesedése és irányítási joga miatt hosszú évek óta tartó komoly vitája a horvát kormányokkal. Ennek kimenetele hatással lehet a Mol jövőbeni eredményességére, osztalékfizetési gyakorlatára.

Kétmilliárdos osztalékot vallott be Mészáros Lőrinc

0

Csaknem kétmilliárd forint osztalék kivételét tüntette fel vagyonnyilatkozatában Mészáros Lőrinc – tudta meg a HírTV. Emellett többmilliárd értékű részvények vannak a nevén saját tőzsdei érdekeltségeiből.

A Hír TV Célpont című oknyomozó műsora megszerezte Mészáros Lőrinc 2017-re vonatkozó vagyonnyilatkozatát is. Bevallott egy luxuskategóriájú Lexust, egy Bombardier és egy Harley Davidson motorkerékpárt.

A Mészáros és Mészáros Kft.-ben 50 százalék tulajdonjoggal, a tavalyihoz képest erősen visszaesve csupán 533 millió forintos osztalékot vett ki. A 100 százalékos Mészáros tulajdonban levő R-Kord Kft.ből 1,4 milliárd forintot vehetett ki.

Részvényeket tekintve is sikeres évet zárhatott a gázszerelőből lett üzletember. Konzum részvényekben 102 millió, Opus részvényekben 1,9 milliárd, takarékbetétben 1,6 milliárd, míg készpénzben 100 millió forint van a tulajdonában. (A részvények értéke valójában folytonosan változik, éppen az Opus és a Konzum árfolyamának mostani szárnyalásáról pont ma írtunk, a politikai háttér miatti több száz százalékos változásokról itt.)

Az érdekeltségébe tartozó társaságok közül többen is változott a tulajdoni aránya. A Búzakalász Kft.-ben 80 százalékról 60 százalékra, a Mészáros Gasztro Kft.-ben pedig a tavalyi 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

Tavaly – számításaink szerint – 31 cég került részben vagy egészben Mészáros Lőrinc birtokába.

Gyurcsány 300 milliót kivon az Altusból

0

Miután majd 1,2 milliárd forint osztalékot vett fel tavaly az Altus Portfólió Kft.-ből, Gyurcsány Ferenc most 300 millió forinttal csökkenti a cége törzstőkéjét – értesült a HVG. Legutóbb ekkora összeget említett Gyurcsány az Orbán Viktorra terhelő állítólagos bankdokumentumok áraként.

A 2014-ben kiválással létrejött társaság lassan kiürül, miután a cégcsoporthoz tartozó más vállalatokat értékesítették annak a tavaly februári bejelentésnek megfelelően, hogy a DK elnöke kiszáll az üzleti életből. A bábonymegyeri Böttcher Hungária Zrt.-t például a német anyacég vette meg.

A jövőben Gyurcsány a megtakarításaiból és a havi bruttó 748 ezer forintos – törvényhozó juttatásokkal kiegészített – képviselői fizetéséből él majd.

Ennek megfelelően a politikus pénzügyi befektetési gyarapodtak, az év eleji vagyonnyilatkozata szerint 642 millió árfolyamértékű értékpapírja van. Felesége, Dobrev Klára akkor 162 millió forintnyi értékpapírt vallott be, és ő az Altus Tanácsadó Zrt. 99 százalékos részvényese, valamint a most törzstőkét csökkentő kft. ügyvezetője is. A politikus egyik fia, Bálint pedig idén márciustól az Alioth Stúdio Építészeti Kft. egyik tulajdona.

Arról nem írt a HVG, hogy Gyurcsány Ferenc nemrégiben az ATV-ben arról beszélt, hogy

a neki felkínált, Orbán Viktorra terhelő külföldi bankkivonatoknak mintegy egymillió euró, körülbelül 300 millió forint lenne az ára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK