Vasárnap este, magyar idő szerint hétfő hajnalban összesen 24 kategóriában osztják ki az Oscar-díjakat Los Angelesben. Zsinórban a harmadik évben Magyarország is érintett: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című különleges szerelmesfilmje a legjobb idegennyelvű film díjáért van versenyben. De ezen kívül is izgalmasnak ígérkezik a díjátadó.
Arról, hogy milyen esélyei vannak Enyedi Ildikó filmjének, ebben a cikkünkben olvashat részletesen, illetve beszámoltunk arról is, hogy a fogadóirodák és az amerikai filmes szakértők szerint mely filmeknek, illetve alkotóknak bizakodhatnak a gála előtt.
Most viszont Önök dönthetik el, hogy a legfontosabb kategóriákban kiknek adnának szobrocskát: alább szavazhatnak a legjobb filmre, rendezőre, animációs filmre, a színészekre és természetesen a legjobb idegennyelvű filmre.
Idén elég szoros a verseny a legjobb film Oscar-díjáért: habár néhány nappal a díjátadó előtt A víz érintése győzelme tűnik a legvalószínűbbnek, számos más erős jelölt is van a mezőnyben. Ha a legjobb film díját esetleg nem is, a legjobb rendezőnek járó Oscart minden bizonnyal megkapja A víz érintése, illetve Guillermo del Toro. A színészi kategóriákban is elég lefutottnak tűnik a verseny – összeszedtük, mi várható a 90. Oscar-gálán.
A legjobb film
A legtöbb, 13 jelölést Guillermo del Toro felnőtteknek szóló tündérmeséje, A víz érintése kapta. Ezt követi a Christopher Nolantól a Dunkirk 8, és a Három óriásplakát Ebbing határában 7 jelöléssel. Mindhárom alkotást jelölték a legjobb film díjára, amelyért még A Pentagon titkai, a Szólíts a neveden, a Lady Bird, a Fantomszál, A legsötétebb óra és a Tűnj el! van versenyben.
A legtöbb amerikai kritikus A víz érintése győzelmét tartja legvalószínűbbnek, de korántsem biztos, hogy Guillermo del Toro filmje kapja a legfontosabb díjat. Ott van például Három óriásplakát…, amely sokáig befutónak a fogadóirodáknál, és a legjobb drámának járó Golden Globe-díjat is megnyerte, illetve a legjobb filmnek járó BAFTA-t. Egyébként is mindkét díjátadón tarolt a Három óriásplakát…: összesen négy Golden Globe-ot és öt BAFTA-díjat kapott Martin McDonagh filmje.
Igaz, a legjobb rendezőnek járó díjat a Golden Globe-gálán és a BAFTA-díjátadón is Guillermo del Toro vehette át, A víz érintése 13 Oscar-jelölése pedig majdnem rekord. Ennél többet, 14-et csak a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997), illetve a Kaliforniai álom kapott tavaly. A Kaliforniai álom esete viszont intő példa is lehet abból a szempontból, hogy
a rengeteg jelölés nem feltétlenül jelent a legfontosabb kategóriák megnyerését is.
A Kalifornai álom 6 Oscart kapott, és Damien Chazelle ugyan a legjobb rendező lett, illetve a női főszereplőt, Emma Stone-t is díjazták, a legjobb filmnek járó Oscar viszont az emlékezetes fiaskó után végül a Holdfényhez került. Ez fontos eredmény volt azután, hogy az Oscart évek óta azzal vádolják, hogy túl fehér: színes bőrű alkotók filmjei ritkán nyerik el a legjobb díjakat. Idén is csak egy ilyen versenyez a legjobb film díjárért, a Tűnj el!, amelynek nyerési esélyeit a díjátadóhoz közeledve egyre valószínűbbnek tartják a fogadóirodák, de azért így is meglepetés lenne. A horrorfilmek általában nem rúgnak labdába a legjobb film díjáért, igaz, a Tűnj el! valójában a rasszizmussal foglalkozik, és 2017 egyik meglepetés filmsikere volt.
Mildred Hayes (Frances McDormand) és az óriásplakátjai Forrás: Fórum Hungary
A Szólíts a neveden a kritikusok egyik kedvence volt a mezőnyből, és sokan úgy vélik, hogy az olasz rendező, Luca Guadagnino filmjének kellene nyernie a díjat. Hiába nagyszerű film a Szólíts a neveden, ez a kimenetel nem tűnik valószínűnek. Ha a kilenc folmet felvonultató mezőny többi jelöltjét nézzük, a díjátadóhoz közeledve a Dunkirk esélyei igencsak elhalványultak. Daniel Day-Lewis gyönyörű búcsúfilmje, a Fantomszál, Steven Spielberg konvencionálisra sikeredett újságírós drámája, A Pentagon titkai és Gary Oldman churchilles mozija, A legsötétebb óra pedig inkább csak a töltelékjelöltnek számít.
A legjobb rendező
Idén is előfordulhat az, ami tavaly a Kaliforniai álomnál, illetve az elmúlt éveben többször is, hogy
a legjobb film és a legjobb rendezés díját nem ugyanaz az alkotás kapja.
Mint láttuk, a legjobb film díjáért korántsem lefutott a verseny, a rendezői kategóriában viszont egyértelműen Guillermo del Torót tartják a legesélyesebbnek. A mexikói rendezőt először 2006-ban A faun labirintusáért jelölték, most pedig a legjobb eredeti forgatókönyv díjáért is versenyben van. (Érdekesség, hogy A víz érintése kapcsán plágiumvádak merültek fel, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy ez befolyásolná a film Oscar-esélyeit.)
A rendezői kategóriában Christopher Nolant tartják a fogadóirodák a második legesélyesebbnek, őt követi Greta Gerwig, aki az egyetlen női jelöltje a mezőnynek, ráadásul elsőfilmes alkotó. Rajta kívül még egy fiatal filmes van a mezőnyben, Jordan Peele, a Tűnj el! rendezője. Mindkettőjük győzelme meglepetés lenne, de a jelölésükkel legalább kipipálták, hogy legyen női, illetve színes bőrű rendező is a mezőnyben.
Martin McDonagh a Három óriásplakát… miatt nem kapott jelölést rendezőként csak forgatókönyvíróként. Mivel eddig mindössze négyszer fordult elő, hogy a legjobb film díját olyan alkotás kapta, amelynek rendezőjét nem jelölték Oscarra – ez megint csak olyasmi, ami nem jó ómen a Három óriásplakát… esélyeire nézve a legfontosabb kategóriában.
Színészi díjak
A főszereplőknél az alapvető kérdés az, hogy
az idősebb vagy a fiatalabb generációt díjazzák majd az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai.
A legjobb női főszereplő díjára Francis McDormand a legesélyesebb a fogadóirodáknál és a filmes szakíróknál is, viszont Saoirse Ronan is lenyűgöző alakítást nyújtott problémás tinédzserként a Lady Birdben. A Három óriásplakát… főszereplőjének már van egy Oscarja, amelyet a Fargóért kapott, az ír-amerikai színésznőnek pedig ez lenne az első díja, viszont már harmadjára jelölték. Rajtuk kívül Sally Hawkins (A víz érintése) az, akit még az esélyesek között emlegetnek, neki ez a második jelölése.
Gary Oldman A legsötétebb órában. Forrás: Jack English / Focus Features
A legjobb férfi főszereplőknél hasonló a helyzet. A befutónak egy régi motoros, Gary Oldman tűnik, aki jelentős átalakuláson ment át ahhoz, hogy megformálja Winston Churchillt A legsötétebb órában, ezt pedig általában szeretik az akadémia szavazói. A második legesélyesebb Timothy Chalamet, a Szólíts a neveden Eliója, aki a filmben kamaszfiúként egy nála idősebb férfivel esik szerelembe. A 22 éves francia-amerikai színész győzelme a szakértők szerint egyfajta szemléletváltás jele is lehetne Hollywoodban: azt mutatná, hogy a természetesebb alakítások felé billen a szavazók ízlése. A Fantomszállal a filmszínészettől elbúcsúzó, és emlékezetes utolsó alakítást nyújtó Daniel-Day Lewist is jelölték a kategóriában, de most nem tartozik a legesélyesebbek közé, és már így is 3 Oscarja van.
A mellékszereplőknél a nők között Allison Janney (Én, Tonya) és Laurie Metcalf (Lady Bird) a két legesélyesebb jelölt, a férfiaknál viszont nagyon úgy tűnik, Sam Rockwell (Három óriásplakát…) mellett senki sem rúghat labdába. Érdekesség, hogy a legjobb férfi mellékszereplő díjára Christopher Plummert is jelölték, aki Kevin Spacey botránya miatt kapta meg J.P. Getty szerepét A világ összes pénzében. A maga 88 évével Plummer a legidősebb, akit valaha színészi Oscar-díjra jelöltek.
Fogadóirodák és szakértők ide vagy oda, ha az Oscart megelőzően kiosztott díjakat nézzük, elég egyértelmű a helyzet az összes színészi kategóriában. Most először történt ugyanis olyan, hogy a Golden Globe, a BAFTA, a Critics Choice Awards és a színészszakszervezet díja, a SAG Awards is ugyanazokhoz vándorolt. Ezek alapján Frances McDormand, Gary Oldman, Allison Janney és Sam Rockwell örülhet majd az Oscarnak.
Jimmy Kimmel és az Oscar (MTI/EPA/Paul Buck)
A díjátadó
Az Oscar-gála házigazdája a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tévés műsorvezető, Jimmy Kimmel lesz. Összesen 24 kategóriában osztanak díjakat helyi idő szerint vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban. A tavalyi botrány után, amikor rossz borítékot adtak oda a legjobb film díját bejelentő Warren Beattynek és Faye Dunawaynek, óvintézkedéseket vezettek be. Míg eddig csak a szavazatokat összeszámoló PricewaterhouseCoopers két alkalmazottja tudta a győztesek nevét, idén először egy harmadik személy is felügyeli majd, hogy minden rendben megy-e a díjátadón.
A show-val kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy mit kezdenek a szervezők a hollywoodi zaklatási botránnyal. Az már kiderült, hogy Casey Affleck, aki az ellene felhozott vádak ellenére tavaly megnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart, a hagyományoktól eltérően idén nem ad át díjat. De a metoo-n kívül is van téma, amire vélhetően reflektálni fog a show: Donald Trump elnöksége, az iskolai lövöldözések, és a fegyvertartás is biztos előkerül majd.
Természetesen a díjátadó magyar vonatkozásáról sem feledkeztünk meg, a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért versenyző Testről és lélekről esélyeiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Szerda hajnalban lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy magyar alkotásért is szoríthatunk majd a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.
2016-ban, amikor hosszú idő után újra magyar film versenyzett a díjért, a filmes szaklapok és a fogadóirodák is egyértelműen a Saul fiát tartották a legesélyesebbnek, és igazuk is lett: Nemes Jeles László filmje megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Most ennyire egyértelmű éllovasa nincs a kategóriának, de a magyar jelöltet nem a favoritok között említik, sőt.
Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film két fõszereplõje, valamint Mécs Mónika és Muhi András producerek, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az Oscar-díjra jelölt Testrõl és lélekről címû film alkotóinak sajtótájékoztatóján MTI Fotó: Mohai Balázs
A kifejezetten filmes és egyéb díjak esélylatolgatásával foglalkozó Goldderby szakértői a chilei Una Mujer Fantástica, angolul A Fantastic Woman című filmet tartják a legvalószínűbb győztesnek, emellett svéd A négyzet és az orosz Szeretet nélkül is a három legesélyesebb film között szerepel náluk, miközben a Testről és lélekről győzelmét tartják a legvalószínűtlenebbnek. Összességében a jelölt filmek közül 40/1 oddsszal áll náluk a magyar film, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag esélytelennek tartják. Egy másik aggregátor oldal, az awardswatch.com a szakértői vélemények alapján szintén a Testről és lélekrőlt tartja a legesélytelenebbnek.
nagyon erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában idén,
és bármelyik film jó választás lenne, de az A Fantastic Woman a legesélyesebb. Az okok között szerepel, hogy Chilének ez lenne az első Oscarja, és mindössze másodjára kapott nevezést chile-i film, másrészt a főszereplője egy transzszexuális színésznő, Daniela Vega, aki fantasztikus alakítást nyújt. Illetve szerintük ez a legpopulárisabb, a nagyközönség számára legfogyaszthatóbb film az öt közül. Az egyik szakértő, Anne Thompson arról beszél, hogy az is nagyszerű lenne, ha a Testről és lélekről nyerne, mert tökéletes és művészi alkotás, de a történetnek helyet adó mészárszék sokakból ellenérzést válthat ki. Kiemeli azt is, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan film a kategóriában, amelyet nő rendezett, ami viszont fontos lehet. A másik szakértő, Eric Kohn szerint a magyar film túl fura az amerikaiaknak európai művészfilmes értelemben, és A négyzetet is hasonlónak tartja ebből a szempontból.
Ennek kapcsán felmerül, hogy a 7258 tagot számláló Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiából
700-800 olyan ember lehet, aki az összes filmet megnézi a kategóriában
– ugyanis elméletileg csak az szavazhat, aki mind az öt jelöltet látta – és ezek között nagyon sok az európai filmes. Ez azért lehet, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a külföldi tagok száma, ahogy az akadémia megpróbálta minél változatosabbá tenni a tagságát. A szakértők szerint előfordulhat, hogy emiatt fontos európai filmes díjakat elnyerő A négyzet felé billen a mérleg (Ruben Östlund filmje az Arany Pálmát és Európai Filmdíjat is megnyerte). Erre jutott a Rolling Stone magazin szakértője is, aki szintén A négyzetet tartja befutónak csakúgy, mint az AP hírügynökség filmes szakírói.
Már ebből is látszik, hogy megoszlanak a vélemények a győztesről (miközben több fontos filmes oldal még közzé sem tette a végső jóslatait), ráadásul a külföldi filmek esetében az Oscart megelőző nagy díjátadók sem feltétlenül jelentenek támpontot. Míg annak idején a Saul fia a Golden Globe-ot is megnyerte az Oscar előtt, idén a Golden Globe-ra jelölt legjobb idegennyelvű filmek közül kettő nem is került be az Oscar-jelöltek közé. Az egyik éppen Fatih Akin filmje, a Sötétben, amely pedig meg is nyerte az Aranyglóbuszt.
Nem látunk bele a kampányba, de nyilván a nem túl jó esélyekkel is összefügg, hogy a filmes lapok nem írnak olyan sokat Enyedi Ildikó filmjéről, mint annak idején a Saul fiáról: kevés olyan cikk jelent meg, amely kifejezetten a magyar filmmel foglalkozik. A Variety például néhány napja arról írt, hogy Kínában is országszerte mozikba kerül a Testről és lélekről a nemzeti artmozi szövetség jóvoltából. A film jogait néhány hónapja szerezte meg a pekingi székhelyű Kínai Filmarchívum, amely az előbb említett szövetségen keresztül fogja forgalmazni a filmet. Kiemelik, hogy a Testről és lélekről az első olyan európai alkotás lesz, amelyet a nemrég létrehozott artmozis szövetség terjeszt.
A Hollywood Reporter pedig, amely a napokban több más, a kategóriában versenyző filmmel is foglalkozott, Borbély Alexandráról, a Testről és lélekről női főszereplőjéről írt. A cikkben a színésznő arról beszél, hogy nemcsak szőke, szexi nőket akar játszani, ezért kifejezetten örül az olyan lehetőségeknek, mint a Testről és lélekről. Az oldal egyébként tévesen cseh színésznőnek nevezi a felvidéki származású Borbély Alexandrát, és kiemeli, hogy Mária megformálásáért 2017-ben Juliette Binoche és Isabelle Huppert elől vitte el legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat.
A Testről és lélekről egyik producere, Muhi András az Oscar-jelölések bejelentése után a FüHü-nek arról beszélt, hogy jók a Testről és lélekről esélyei a versenyben, hiszen eddig aki látta, szerette a filmet, és sokkal könnyebben befogadható, mint például a fontos riválisnak tartott A négyzet.
A legjobb idegennyelvű film díjáért azok a nem Amerikában készült alkotások versenyezhetnek, amelyek döntően nem angol nyelvűek. Minden ország küldhet be nevezést, a jelöltek kiválasztására 2006-tól kezdve kétlépcsős rendszer van érvényben. A szakmai bizottságok először kilenc filmet emelnek ki a benevezettek közül, ez az úgynevezett shortlist vagy szűkített lista, majd ezek közül kisebb létszámú bizottságok titkos szavazáson választják ki a végső öt jelöltet. A díjazottról pedig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia filmesekből álló, teljes, nemzetközi tagsága szavazhat.
A legjobb idegennyelvű film Oscarját hivatalosan a film alkotói kapják, és a ceremónián a rendező veszi át, de a küldő ország győzelmének szokták tekinteni. A Testről és lélekről a tizedik magyar film, amelyet jelöltek a kategória Oscarjára, és ha megkapná a díjat, a harmadik lenne, amely győzni tud Szabó István Mephistója és a Saul fia után.
Szürreális hidegháborús tündérmese a 13 Oscar-díjra jelölt A víz érintése, amelyben egy humanoid vízi lény és egy takarítónő esik szerelembe egymással. Guillermo del Torónak már régóta érik a rendezői Oscar, és egyelőre úgy tűnik, a plágiumvádak sem ártottak a film esélyeinek.
A víz érintése tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló mese: egy pikkelyes testű vízi lény és egy néma takarítónő találkozik egy űrkutatással foglalkozó laborban az 1960-as évek Amerikájában, hogy aztán különleges kapcsolat alakuljon ki köztük. Ez alapján elég nehéz elképzelni, hogyan működhet ez a még Guillermo del Toro mércéjével mérve is fura történet, de ha valakinek sikerül benne elmerülnie – szinte szó szerint -, akkor varázslatos élmény is lehet. A nagy katarzis azonban elmarad, mert bár érdekes témákat feszeget a film, újat nemigen mond egyikben sem.
A víz érintése már csak azért is meseszerű, mert a benne szereplő karakterek elég kevéssé árnyaltak. Vannak a jók és a rosszak, azzal pedig nem sokat bajlódik a film, hogy ki miért lett ilyen. Az viszont üdvözlendő, hogy a főszereplő egyszerre átlagos és mégis különleges. Az űrkutatási létesítményben takarítónőként dolgozó Elisa Esposito (Sally Hawkins) angyalian jó, de nagyon is földi vágyai vannak. Az egyedül élő nő évek óta változatlannak tűnő napi rutinjába az hoz változást, amikor a laborba egy, az Amazonasból kifogott furcsa lényt hoznak (Doug Jones), hogy felhasználják az űrversenyben. Elisa meglátja a szépet és a jót a humanoid kétéltűben, és elkezd a maga módján kommunikálni vele. Elisának a lény a barátja lesz, sőt, igazából több is, miközben a főnökeinek csak egy visszataszító valami, amellyel szemben bármilyen kegyetlen bánásmód megengedhető. Elisa úgy dönt, hogy megmenti a fogságban tartott lényt, még ha saját magát sodorja is veszélybe ezzel.
A történetnek természetesen több szimbolikus rétege van: ezek közül a legfontosabb talán a másság elfogadásáról szóló. A másság legfontosabb képviselője A víz érintésében nyilván maga a lény, amely a hadsereg számára csak tesztalany, a tudósoknak megfejtendő rejtvény, Elisának viszont a legkülönlegesebb teremtmény a világon, akit úgy kell elfogadni, ahogy van. De ez
a másság, és az ebből fakadó konfliktusok más karakterek kapcsán is előkerülnek a filmben, és ehhez tökéletes hátteret szolgáltat az 60-es évek Amerikája.
Ott vannak mindjárt Elisa barátai: munkatársa, Zelda (Octavia Spencer), akit bőrszíne miatt ér folyamatosan hátrányos megkülönböztetés, és szomszédja, Giles (Richard Jenkins), akinek homoszexuális vágyait kell rejtegetnie. Illetve maga Elisa is, aki testi fogyatékossága és árvasága miatt számít különcnek. Ők, a társadalom szemében nem teljes értékűnek tekintett emberek azok, akik a lényben is meglátják az emberit, és ez a másik fontos témája a filmnek: mi teszi az embert azzá, ami. Guillermo del Toro szerint nyilvánvalóan nem a kinézete, hanem sokkal inkább az, ami belül van, ezért is eshet szerelembe Elisa a kétéltű humanoiddal.
Ebből következik, hogy a szerelem és az emberi kapcsolatok ereje is fontos témája a filmnek. Elisáról tulajdonképpen már a film elején kiderül, hogy a fentieken túl is van benne valami különleges, de hogy mi, az csak akkor derül ki, amikor a lénnyel találkozik. Ez a találkozás felébreszt benne valamit, ami tulajdonképpen mindig is ott volt, csak ő sem tudott róla. Mindketten olyasmit fedeznek fel és hívnak elő a másikban, ami a környezetük számára láthatatlan volt. Nagyon szép allegóriája ez a szeretet erejének, mint ahogy az elfogadás szükségességéről is érzékenyen beszél a film, csak éppen semmi újszerű mondanivalóval nem szolgál.
Cserébe viszont a történet szintjén kifejezetten szórakoztató tud lenni A víz érintése. Tévedés lenne azt hinni, hogy a fent említett témák miatt folyamatos moralizálás és filozofálás a film, hiszen egyáltalán nem így van. Fantasyként emlegetik, de többféle zsáner elemeit vegyíti: a romantikus dráma mellett van benne akciózás, hidegháborús kémes szál, tudományos fantasztikum és jó adag humor is. Sally Hawkins-t pedig önmagában is élvezet nézni. A játéka annál is inkább lenyűgöző, hogy szinte végig némaságra van ítélve. Az a jelenet, amikor hang nélkül veszekszik a szomszédjával, az egyik legerősebb az egész filmben. Octavia Spencer most is élmény, még akkor is, ha nagyon hasonló karaktereket játszik el már a Segítség óta, amely 2012-ben Oscart ért neki. A két színésznőt egyébként most is jelölték Oscarra, ahogy Richard Jenkinst is, illetve többek között a forgatókönyvet, a rendezést, és magát a filmet is. Ki kell emelni A víz érintésének látványát is, amely természetesen szintén kapott jelölést, hiszen lenyűgöző a szürreális retróvilág, amelyet az alkotók megálmodtak, és az is nagyon szép, ahogy a víz motívuma végigvonul az egész filmen.
A víz érintése kapcsán viszont meg kell említeni a körülötte kialakult botrányt is. Több nézőnek feltűnt ugyanis, hogy a film története nagy hasonlóságokat mutat a Pulitzer-díjas Paul Zindel 1969-es, Let Me Hear You Whisper című darabjával. A színmű egy kutatólaborban dolgozó takarítónőről szól, aki egy fogságban tartott delfint próbált megmenteni, miután elkezd hozzá érzelmileg kötődni. Paul Zindel, David Zindel fia is megszólalt az ügyben: szerinte egyértelmű, hogy a apja darabjából származik a film ötlete. A Fox Searchlight viszont azt állítja, hogy a film rendezője és írója soha nem hallott a színdarabról, és az alapötlet a regényíró Daniel Kraustól származik, aki a film egyik producere is. Csütörtökön derült ki, hogy az ügy a bíróságon folytatódik, mert Zindel családja plágiumpert indított az alkotók ellen.
Ha évek múlva is emlegetni fogjuk még A világ összes pénzét, az valószínűleg Christopher Plummer beugrása miatt lesz, amivel Ridley Scott megmentette az eredetileg Kevin Spacey szerepeltetésével készült filmjét, nem pedig azért, mert annyira kiemelkedő alkotás született a rendező életművében. Kicsit olyan, mintha Scott maga sem tudta volna eldönteni, mi érdekli leginkább a Getty örökös emberrablós sztorijában.
Nagyon érdekes és komplex történetet dolgoz fel A világ összes pénze, amelynek ráadásul még valóságalapja is van – amint arra a film elején és végén is figyelmeztetnek, nehogy véletlenül megfeledkezzünk róla. Ridley Scott persze jócskán alakított az eredeti eseményeken a „drámai hatás fokozása” érdekében, de annyira igyekezett minél többet elmesélni a Getty család mesébe illő történetéből, hogy pont emiatt marad hiányérzetünk, hiszen semmiről és senkiről nem tudtunk meg eleget. Ha A világ összes pénze középpontjába helyezett emberrablós alaptörténetet vesszük, az nem elég izgalmas, feszültségteli vagy éppen akciódús egy ilyen témájú filmhez, ha idősebb J. P. Getty és családi kapcsolatai bemutatását, az pedig nem elég árnyalt és következetes. De ha esetleg Ridley Scott a pénz romboló hatásáról akart elmélkedni egy családi drámán keresztül, akkor viszont túl sok az akció, a mellékszereplő és minden egyéb körítés, ami elvonja a figyelmünket erről.
Christopher Plummer J. P. Gettyként Forrás: Freeman Film
Ettől függetlenül nem rossz film A világ összes pénze: hiszen az alaptörténet tényleg érdekes, jók a szereplők, és élvezet nézni azt a hihetetlenül kidolgozott 70-es évekbeli miliőt, amit elénk tárnak az alkotók. Az pedig egyáltalán nem érződik, hogy Christopher Plummer az utolsó utáni pillanatban ugrott be a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett. Már az egész filmet leforgatták, amikor Spacey-t megvádolták, és ezzel A világ összes pénze sorsa is kérdésessé vált, hiszen nem szerencsés egy bukott sztárral eladni egy filmet. Ridley Scott úgy döntött, hogy újraforgatja az olajmágnást, J. P. Gettyt játszó Spacey jeleneteit, és Christopher Plummert kérte fel a szerepre. Állítólag eredetileg is Plummert szerette volna, de a stúdió Spacey-t akarta, hogy több sztár legyen a filmben. Mi tagadás, Spacey-nak nagy gyakorlata van a hatalomért – vagy ez esetben konkrétan a pénzért – másokon átgázoló, morálisan igencsak megkérdőjelezhető döntéseket hozó karakterek alakításában (illetve az őt vádolók vallomásai alapján ez a viselkedés tőle sem áll éppen távol), de azt már sohasem tudjuk meg, hogy ő mit varázsolt volna Gettyként. Plummer viszont teljesen jól megoldja a feladatot, olyannyira, hogy Oscarra is jelölték érte.
Az is szerencsés, hogy nem egy nyolcvanévesnek maszkírozott hatvanévest kell nézni az idő nagy részében, viszont így meg a J. P. Getty meggazdagodásának történetét bemutató jelenetek lettek hiteltelenek. Más kérdés, hogy ezekre egyáltalán miért volt szükség. Ridley Scott valamiért fontosnak tartotta megmutatni azt, ahogyan Getty az ötvenes években szaúdiakkal tárgyal az olajkitermelésről, hogy aztán eljusson odáig, hogy őt tartják a világ leggazdagabb emberének. Ráadásul ezeket a részeket az elrabolt fiú narrációja vezeti fel, ami szintén nem túl izgalmas megoldás. A családtörténetből kiragadott néhány jelenet nyilván nem elég ahhoz, hogy hiteles képet adjon arról, miért csak ügyvédeken meg más közvetítőkön keresztül kommunikálnak egymással a rokonok, és az sem sokkal jobb megoldás, mikor suta párbeszédekből kéne visszafejtenünk a sérelmek eredetét.
Charlie Plummer mint John Paul Getty III Forrás: Freeman Film
De valami hátteret kellett adni annak magyarázatára, hogy
miért nem hajlandó egy felfoghatatlanul gazdag ember egy fillért sem adni azoknak, akik Rómában elrabolták az unokáját,
méghozzá a szívének legkedvesebbet. És itt kezdődik valójában az emberrablós történet, amit szintén elég felemásan mutat be a film. Megvannak a műfaj szokásos kellékei, de nyilvánvaló, hogy nem az akciózás volt a lényeg, sokkal inkább az, hogy milyen harcot kell vívnia az anyának, Gail Gettynek (Michelle Williams) az apósával azért a rongyos néhány millió dollárért. Közben arra is kitér a film, hogy milyen médiaszenzáció lett a sztoriból, hogy mennyire megbízhatatlan az olasz rendőrség, illetve az öreg Getty különc szokásaival kapcsolatos anekdotikus elemekben sincs hiány, ami önmagában mind érdekes, de megint csak az történik, hogy feldob bizonyos témákat a film, aminek kifejtésére még a több mint kétórás játékidő sem elég.
Eléggé a levegőben lóg Mark Wahlberg karaktere is, aki korábban a CIA-nak dolgozott tárgyalóként, majd pedig a Getty-birodalom szolgálatába állított a tapasztalatait, és feladatául kapja, hogy minél gyorsabban és olcsóbban hozza haza az unokát. Az elrabolt fiúról sem tudunk meg túl sokat, csak azt, hogy nehezen birkózik meg nem mindennapi családi háttérével, és mivel kamasz, egyébként is fura. Nem jut idő arra sem, hogy a családi dinamikával részletesen foglalkozzon a film Gail Getty és apósa viszonyán kívül, pedig talán ez lenne a legérdekesebb:
hogyan alakítja és torzítja még a legszorosabb kapcsolatokat is a hihetetlen vagyon,
vagy éppen annak csak az árnyéka. Hiszen akármit is csinálnak, ez az örökség folyton rávetül a Getty ivadékokra. Érzékelteti A világ összes pénze, hogy egyszerre menekülnének előle, hogy ne legyenek olyanok, mint a magányos öreg Getty, de ugyanakkor meg nem is tudnak elszakadni a pénz vonzásától. Személy szerint én ezt a vonatkozását néztem volna legszívesebben a történetnek, de bármit is választott volna Ridley Scott, valószínűleg sokkal jobb film lenne A világ összes pénze, mint így, hogy ennyire nagyszabású akart lenni.
Úgy tűnik, beindult a Testről és lélekről kampánya – legalábbis erre utal, hogy a napokban több cikk is megjelent az Oscar-díjra jelölt magyar filmről amerikai lapokban. A Los Angeles Times kritikusa ódákat zengett Enyedi Ildikó alkotásáról, amely egyébként mától érhető el a Netflixen az USA-ban.
Kenneth Turan filmkritikus már a címben mágikus moziélménynek nevezte a Testről és lélekről-t, amely szerinte méltán az egyik legünnepeltebb filmje az évnek. A Los Angeles Times-ban csütörtökön megjelent cikkében arról ír, hogy a Testről és lélekről olyan, mint a legjobb álmaink:
egyszerre ismerős, mégis csodálatosan különös, amelyben kivételes filmkészítői ötletekkel lehet találkozni.
Leírja, hogy Enyedi Ildikónak már a bemutatkozó filmje, a Az én XX. századom is emlékezetes volt, de 18 éve nem készített nagyjátékfilmet. Turan szerint a Testről és lélekről egy egyszerűségében is briliáns ötletre épül, amely tökéletesen ötvözi a mágikust a nagyon is világival (a film főszereplői, Mária és Endre ugyanazt álmodják, és ez a ráismerés hozza egymáshoz közel őket a való életben). A kritikus Herbai Máté operatőr teljesítményét is külön kiemeli, mint ami képileg is megjeleníti ezt a kettősséget.
Az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandráról azt írja, hogy lenyűgözően profi, és meggyőzően ábrázolja a sebezhető Máriát, és azt is hangsúlyozza, hogy a másik főszereplő, Morcsányi Géza nem színész, hanem az ország egyik legfontosabb irodalmi szakembere. Egyetlen negatívumként a kritikus azt említi meg, hogy mozikban nem lehet látni a filmet, csak a Netflixen, így nagyvásznon nem élvezhető az alkotás. A cikket viszont azzal zárja, hogy bárhogyan is nézzük, hálásnak kell lennünk azért, hogy átélhetjük azt az élményt, amelyet a film jelent.
A kanadai National Post is azt emeli ki, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan a legjobb idegennyelvű film kategóriájában versenyző alkotások közül, ami nem látható moziban, ami nagy kár azoknak, akiknek nincs Netflixe. A kritikus itt is arról ír, hogy a film a mágikus történetet egy nagyon is prózai közegbe, egy vágóhídra helyezi. Az egyetlen hibának azt látja, hogy Enyedi sok érdekes mellékkaraktert vezet be, akikkel azonban később nem törődik eléggé.
A Netflixre egyébként ma, február 2-án került fel a film, de Magyarországon csak később lesz látható a streamingszolgáltatónál, viszont cserébe 39 hazai moziban vetítik országszerte a Testről és lélekről-t.
Miközben a Testről és lélekről egy felemelő alkotás arról, hogy minden nehézség ellenére is rátalálhat az emberre az igazi szeretet, orosz vetélytársa végtelenül lehangoló képet fest érzelmi életünkről. A Szeretet nélkül, amelyet Enyedi Ildikó filmjével együtt a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelöltek, kímélet nélkül mutatja be, hogyan adják át egymásnak az emberek a feltétel nélküli szeretet hiányából adódó frusztrációjukat, tönkretéve ezzel a körülöttük lévők életét.
Nem könnyű végignézni Andrej Zvjagincev filmjét, aki már másodszor van versenyben a kategória Oscarjáért, hiszen 2015-ben a Leviatán miatt is jelölték, de végül „csak” Golden Globe-ot nyert. A Szeretet nélkül tulajdonképpen olyan, mintha a rendező arra kényszerítene, hogy a lehető legközelebbről kövessük nyomon olyan emberek kínlódását, akikről a hétköznapokban inkább elfordítanánk a tekintetünket. Hiszen általában úgysem avatkozhatunk bele abba, hogy valaki hogyan neveli félre a gyerekét, vagy teszi pokollá házastársa életét. A Szeretet nélkül viszont mindezt kendőzetlenül tárja elénk egy diszfunkcionális család életén keresztül, amely a szemünk láttára válik a szörnyűből elviselhetetlenné.
A Szeretet nélkül címe nem árul zsákbamacskát: ebben a filmben pont azok nem bírják elviselni a másikat, akik elvileg a legközelebbi szerettei egymásnak. Adott egy válófélben lévő pár, Zsenya (Mariana Szpivák) és Borisz (Alexej Rozin), akik már régen nem éreznek mást ebben a kapcsolatban, csak gyűlöletet és megvetést, és ezt minden adandó alkalommal ki is nyilvánítják a másiknak, hiszen még kénytelenek egy háztartásban élni. Nyilván ez sem egy szép téma, de sajnos elég hétköznapi, viszont ennél sokkolóbb az, ahogy a közös gyerekükkel bánnak. A 12 éves Aljosát (Matvej Novikov) egyikük sem szeretné magához venni, és miután a nagyi sem kér belőle, úgy döntenek, otthonba adják a gyereket. A kisfiú ép, egészséges, csak éppen nem szeretik eléggé a szülei, akik már
annyira továbblépnének új, nem közös életükbe, hogy inkább elhárítják a gyerekkel járó felelősséget.
Merész téma, hiszen szörnyű házasságot vagy egyedülálló apát/anyát gyakran látni filmeken, de olyan szülőt, pláne anyát, aki nem tudja szeretni a gyerekét, már ritkábban (a szintén nagyon fájdalmas Beszélnünk kell Kevinről juthat eszünkbe ebben a témában), és a Szeretet nélkül-ben még a felelősségérzet sem munkál eléggé Zsenyában. Pedig látszólag Aljosának megfelelően gondját viselték eddig: a fiú úgynevezett rendezett környezetben él, a szülőknek viszonylag jó állása van, a gyerek iskolába jár, megfelelően táplálják, van rendes szobája – csak éppen érzelmileg teljesen elhanyagolják. Először úgy tűnik, főként az anya a hibás abban, hogy Aljosa ilyen légkörben él, és a bennünk élő sztereotípiák miatt nyilván az ő közönye fáj jobban a nézőnek.
Pedig az apa sem jobb: látszik rajta a bűntudat, de inkább lelép otthonról, és elvárja, hogy a felesége viselje gondját a gyereknek, amíg meg nem szabadulnak tőle. Arra, hogy Borisz miért lett ilyen, elsősorban a felesége szeretetmegvonása, és már terhes új barátnője lehet a válasz, Zsenya esetében pedig egyértelművé teszi a film, hogy ő is hasonló környezetben nőtt fel.
Saját anyja sem szerette őt, így ő is képtelen volt örülni születendő gyerekének
– ahogy ezt ki is fejti új szerelmének, amikor már éppen érzelemmentes szörnyetegnek gondolnánk a nőt. Kiderül, hogy nagyon is tisztában van azzal, hogy amit tesz, mennyire elítélendő, sőt, még azzal is, hogy a saját anyja rossz példáját viszi tovább. Mégis így dönt eljövendő boldogsága érdekében, és nézőként képtelenek vagyunk felmenteni, hiába kerülünk mi is szembe a tényleg szörnyű nagymamával, akinek egyébként biztos van egy hasonló háttértörténete.
Forrás: Mozinet
A szülők életét hosszasan mutatja a film, de, habár gyakorlatilag ő film a központi alakja, Aljosáról alig tudunk meg valamit. Az anyja szerint kezelhetetlen és goromba, viszont ha valakit, őt nem lehet hibáztatni ezért. Komoly, befelé forduló fiúnak tűnik, aki csendesen szenved, de több nem derül ki róla, ami összhangban van azzal, hogy a saját szülei sem ismerik őt. Mégis letaglózó, hogy
majdnem két nap után tűnik fel nekik, hogy eltűnt.
Innentől kezdve a film arról szól, hogyan próbálják előkeríteni Aljosát, de úgy tűnik, itt is inkább az ezzel járó kényelmetlenség, meg a bűntudat, és nem gyerekük hiánya az, ami megviseli a szülőket. Szimbolikus jelentőségű, hogy valójában egy rakás idegen fekteti a legtöbb energiát Aljosa felkutatásába, hiszen még a rendőrséget sem nagyon foglalkoztatja egy kamaszfiú eltűnése. Ebben a helyzetben nem lehet és nincs is happy end, Zvjagincev pedig igazából le sem zárja a filmjét. Látjuk, hogy az élet Aljosával vagy nélküle, de megy tovább, viszont mivel nem pszichopatákról, csak nem túl jó emberekről szól a film, a rengeteg sérelem mindenkiben tovább munkálkodik, és feldolgozatlanul cipelik tovább a következő kapcsolatba, vagy adják tovább a következő generációnak.
A Szeretet nélkül-ben az erős sztori – a Testről és lélekről-höz hasonlóan – különleges képi világgal is társul. A film viszont néha kicsit vontatottnak is tűnhet a magányt és az ürességet újra meg újra az arcunkba toló, a szenvedést elnyújtó snittekkel, ezért érdekes kérdés, hogy az Oscarról döntő amerikai Filmművészteti és Filmtudományi Akadémia szavazói veszik-e maguknak a fáradságot, hogy kitegyék magukat annak a gyötrelemnek, amit a film megnézése jelent. Ez utóbbi megjegyzéssel senkit sem szeretnénk eltántorítani a Szeretet nélkül-től, hiszen már csak azért is érdemes végigszenvednünk a főszereplőkkel ezt a két órát, hogy elgondolkozzunk a saját kapcsolatainkon, illetve bepillantsunk a mai orosz valóságba, amiről szintén elég lesújtó látletet ad a film. De azért reméljük, hogy idén a pozitív üzenet lesz a nyerő az Oscaron.
Ma reggeli női páros Grand Slam-győzelme után néhány órával Babos Tímea vegyes párosban is bejutott az Australian Open döntőjébe partnerével, az indiai Rohan Bopannával. Az ötödik helyen kiemelt magyar-indiai kettős a María José Martínez Sánchez, Marcelo Demoliner spanyol-brazil duót győzte le három játszmában úgy, hogy a döntő rövidítésben 1-2-ről 8-2-re fordítottak. (MTI/FüHü)
Bőnyi rendőrgyilkosság – Győr helyett Szombathelyen lesz az elsőfokú tárgyalás
Kizárta az elsőfokú eljárás lefolytatása alól a Győri Törvényszéket a Győri Ítélőtábla a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében, és helyette a Szombathelyi Törvényszéket jelölte ki. A végzés indokolása szerint a nyomozásban eljáró alezredes felesége a Győri Törvényszék elnökének hozzátartozója.
Gulyás: Soros György Davosban megtartotta a kampánynyitóját
Soros György Davosban megtartotta valótlanságoktól hemzsegő és Magyarországra sértő kampánynyitó beszédét – kommentálta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője az Soros György Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét. (MTI)
Plagizálással vádolják a 13 Oscarra jelölt Guillermo del Toro-filmet
A víz érintése című filmjének ötlete „nyilvánvalóan” a néhai Paul Zindel Pulitzer-díjas író egy 1969-es darabjából származik – mondta a Guardiannek Zindel fia, hagyatékának gondozója. A darabot ötven éve, Let Me Hear You Whisper címmel mutattak be televíziós produkcióként. (MTI/Guardian)
Az Oscar-díjak sorsáról döntő amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elkezdte újragondolni magát, és egyre nyitottabb – erről beszélt Enyedi Ildikó azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Testről és lélekről Oscar-jelölése után tartottak az alkotók részvételével. „Talán ennek köszönhető, hogy itt vagyunk” – mondta a rendező. Muhi András producer pedig a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a filmnek arra, hogy megnyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart.
A kedd esti sajtóeseményen a délután bejelentett Oscar-jelölés kapcsán válaszoltak az újságírók kérdéseire az alkotók. Elmondták, hogy eddig is zajlott a film kampánya az Egyesült Államokban, de kevésbé látványosan, a díjátadóig hátralévő szűk hat hétben viszont rákapcsolnak majd. Mécs Mónika, a film egyik producere arról beszélt, hogy elsősorban az amerikai forgalmazón, a Netflixen múlik, hogy hogyan zajlik majd ez. „Azt csináljuk, amit mondanak” – fogalmazott a producer, de hozzátette, hogy valószínűleg új vetítéseket és közönségtalálkozókat szerveznek majd a filmnek, és elképzelhető, hogy ezekben Enyedi Ildikóra is számítanak majd. A rendező ezt azzal egészítette ki, hogy a hátralévő időszakban még hat vetítést tarthatnak a filmből az akadémia szavazóinak, és azt kell elérni, hogy ezek keretében minél többekhez eljusson a film.
Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója is részt vett a sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy mindenben támogatják a kampányt, akár anyagilag is, az alkotókkal és a forgalmazóval együttműködve. Hangsúlyozta, hogy egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a a film külföldi sajtósai együtt dolgoznak a célért.
Morcsányi Géza, a film egyik főszereplője pedig arról beszélt, hogy számára a jelölés ékes bizonyítéka annak, hogy,
habár fontos a kampány, elsősorban nem a reklámban kell reménykedni.
Szerinte, ha egy műalkotásban benne van a potenciál, mint ahogy ezek szerint a Testről és lélekről-ben benne volt, akkor nagy kampány és sok pénz nélkül is képes feltűnést kelteni.
Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, valamint Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film fõszereplői MTI Fotó: Mohai Balázs
Szóba került az is, hogy az elmúlt két évben két magyar film is Oscar-díjat nyert: Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje tavaly, Nemes Jeles Lászlótól a Saul fia pedig 2016-ban. Havas Ágnes elmondta, hogy sokat tanultak ennek a két alkotásnak az Oscar-kampányából, amelyet felhasználhatnak majd a Testről és lélekről kapcsán.
Enyedi Ildikót a kategória másik négy jelöltjéről is megkérdezték. A rendező arról beszélt, hogy mindegyik film kiváló alkotás, és büszkék rá, hogy ilyen társaságba kerültek. Hozzátette, hogy a Netflix is azt mondta nekik, hogy
idén kifejezetten erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.
A rendező tehát nem bocsátkozott esélylatolgatásba, Muhi András producer viszont a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a Testről és lélekről-nek arra, hogy meg is nyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Azt is elmondta, hogy ő már akkor arra gondolt, hogy a Testről és lélekről akár az Oscarig is eljuthat, amikor még csak a forgatókönyvet látta (amelyet szintén Enyedi Ildikó jegyez). „Ilyen jó forgatókönyvet még életemben nem olvastam” – mondta. Arról is megkérdeztük, hogy az elmaradt Golden Globe-jelölés sem ingatta-e meg a filmbe vetett hitét, a producer pedig nagyon határozottan azt válaszolta, hogy nem, de hozzátette, hogy azóta sem érti, miért nem jelölték a magyar alkotást a második legfontosabb amerikai filmes díjra.
Balázs Ádám, a film zeneszerzője, Nagy Ervin színész, Szalai Károly vágó, Mécs Mónika producer, Herbai Máté operatőr, Borbély Alexandra, a film női főszereplője, Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film férfi főszereplője, Muhi András producer és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója MTI Fotó: Mohai Balázs
Muhi András arról is beszélt, hogy nem jelent hátrányt a Testről és lélekről Oscar-esélyeire nézve, hogy két éve is magyar film nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, hiszen a szavazók nem erre koncentrálnak. Szerinte megnyugtató, hogy csak azok az akadémiai tagok szavazhatnak a díjról, akik mind az öt filmet látták, mert a Testről és lélekről már témájából adódóan is egy nagyon szerethető alkotás, amely megmozgatja mindenkinek a lelkét. Ennek kapcsán külön kitért A négyzet című filmre, amelyet a Testről és lélekről nagy riválisának tartanak, és az Európai Filmdíjat el is vitte Enyedi Ildikó alkotása elől. Muhi szerint viszonr az Oscar-versenyben a Testről és lélekről az esélyesebb, mert könnyebben befogadható bárki számára, mint a kifejezetten intellektuális témájú svéd nevezés, hiába nagyszerű az a film is.
Megkérdeztük arról is, hogy mennyire segítheti a magyar jelöltet az, hogy ez az egyetlen olyan alkotás a kategóriában, amelyet nő rendezett, hiszen a sok kritika miatt az akadémia egyre nagyobb teret igyekszik adni a női filmeseknek. Muhi András szerint ez biztos nem árt, főleg azok után, hogy a zaklatási botrány ráirányította a nők helyzetére a figyelmet a filmiparban. Lehet egy plusz érv, ami majd a Testről és lélekről mellett szól a szavazáskor, de úgy véli, hogy a film minden ehhez hasonló hátszél nélkül is megállja a helyét
„Egyszerűen szeretik”
– mondta arról, hogy a világon eddig mindenhol lelkesen fogadta a közönség a Testről és lélekről-t.
Kitért Enyedi Ildikó következő filmjére is, amely Füst Milán A feleségem története című könyvéből készül, és már javában zajlanak az előkészületei. Részleteket még maga a rendező sem árult el a sajtótájékoztatón a filmről, de annyit már lehet tudni, hogy egy nagyobb költségvetésű, koprodukcióban készülő alkotásról van szó, amelyhez már megtalálták a külföldi partnereket. Muhi András a FüHü-nek azt mondta, hogy a Testről és lélekről-höz hasonló remekmű várható, amely ugyanúgy versenyezhet majd a legfontosabb díjakért.
Kedden Szalai Károly vágó egy videót is feltett a Facebookra arról, hogyan reagált a stáb az Oscar-jelölésre:
Kedden kora reggel bejelentették Los Angelesben az Oscar-jelöléseket. A legjobb idegennyelvű film kategóriájában a Saul fia 2016-os sikere után ismét van magyar jelölt: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje. A legtöbb, tizenhárom jelölést Guillermo del Toro, A víz érintése című alkotása kapta.
Korábban a film egyik producere, Mécs Mónika a FüHü-nek arról beszélt, hogy bármi megtörténhet a Testről és lélekről-lel az Golden Globe- és az Oscar-versenyben, hiszen elég későn kezdtek hozzá a film kampányához. A magyar filmet végül nem jelölték Golden Globe-ra, amit az Oscar előszobájaként is emlegetnek. De az amerikai Filmakadémia szavazói máshogy döntöttek, mint a Golden Globe-ról döntő hollywoodi külföldi újságírók, így izgulhatunk Enyedi Ildikó filmjéért a 90. Oscar-gálán, amelyet március 4-én rendeznek meg.
A legjobb idegennyelvű film kategóriájában a Testről és lélekről mellett a nagy riválisnak tartott svéd nevezés, A négyzet, az orosz Szeretet nélkül című filmdráma, a chilei A Fantastic Woman és a libanoni The Insult kapott még jelölést.
Fontos megjegyezni, hogy
az öt film közül a Testről és lélekről az egyetlen, amelynek női rendezője van.
Nagy meglepetés egyébként nem volt a jelölésekben: a legjobb film Oscar-díjáért a Szólítsd a neveden, A legsötétebb óra, a Fantomszál, a Dunkirk, a Tűnj el!, a Lady Bird, A víz érintése, A Pentagon titkai és aHárom óriásplakát Ebbing határábanvan versenyben.
A víz érintése című filmet összesen tizenháromszor jelölték. Kapott jelölést a rendező, Guillermo del Toro, de többek között három színészi kategóriában is versenyben van a film az Oscarért: Sally Hawkins a legjobb női főszereplő, Octavia Spencer a legjobb női mellékszereplő, Richard Jenkins pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjáért.
A Lady Bird rendezője, Greta Gerwig is kapott jelölést, ezzel az ötödik női alkotó lett, akinek ez valaha sikerült. De nemcsak ez a kategória az egyetlen, ami fontos áttörést hozott a jelölések tekintetében a női filmeseknek: a Mudbound operatőre, Rachel Morrison lett az első nő, aki versenyezhet az Oscarért – írja a Hollywood Reporter.
A jelöléseket Tiffany Haddish és Andy Serkis jelentette be – utóbbi, az új Majmok bolygója-filmek sztárja és a Gyűrűk Ura Gollamja volt az, aki a legjobb idegennyelvű film kategóriáját ismertette.
Legutóbb tavaly kapott magyar alkotás Oscart: Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje, 2016-ban pedig Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte meg azt a kategóriát, amelyben most a Testről és lélekről is versenyez.
Fantasztikus eredmény a Testről és lélekről Oscar-jelölése, de a film már így is számos rangos díjat nyert el: 2017-ben, a Berlinalén mutatták be, ahol megkapta a fesztivál fődíját, az Arany Medvét, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrijének díját is. Majd – első magyar filmként és első nőként – Enyedi Ildikó kapta a sydneyi filmfesztivál fődíját, Herbai Mátét, a film operatőrét pedig a világ legjelentősebb operatőri fesztiválja, a Camerimage zsűrije tüntette ki fődíjjal. Legutóbb pedig az Európai Filmakadémia tagjai a Testről és lélekről főszerepében nyújtott alakításáért Borbély Alexandrát a legjobb színésznőnek választották. A nézőszámok alapján is 2017 egyik legsikeresebb magyar filmjéről van szó: december 31-ig több mint 91 ezren látták a hazai mozikban, a múlt héten pedig már a százezres nézőszámot is átlépte Enyedi Ildikó különleges szerelmesfilmje.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
