Tessék mondani, az egészségügyi dolgozók mikor lesznek végre a magyar nemzet részei?! – kérdezem világosan és egyenesen a kormányzat képviselőitől. A Fidesz nagyjai ugyanis játszi könnyedséggel szokták eldönteni, hogy kik a magyar nemzet részei és kik nem azok, a vállaltan állami szintre emelt korrupció és oligarcha-udvartartás kapcsán pedig rendre csak szükségszerű „nemzeti nagytőkés” réteg felépítéséről beszélnek. – állítja Újhelyi István EU parlamenti képviselő nyílt levelében.
„Nem lenne erkölcsi és politikai kötelessége egy önmagát nemzetinek valló kormánytól, hogy az egészségügyben dolgozókat a magyar nemzet kiemelt részeként kezeljék és érdemben megfizessék? Mondjuk a nemzet gázszerelője helyett a nemzet orvosait, a nemzet ápolóit, a nemzet szakdolgozóit kellene inkább előnyben részesíteni és tisztességes fizetést, illetve munkakörülményeket biztosítani a számukra.
Orbán Viktor strómanja hatvanezerszer (!) többet keres óránként, mint egy átlag magyar ápolónő, ami meglehetősen sajátossá teszi annak a politikai szlogennek az igazolását, hogy a kormánypártnak tényleg „Magyarország az első”.
A Fidesz számára a közegészségügy egy problémahalmaz, egy megtűrt valami, ami csak viszi a pénzt. Azt pedig ugye inkább ők szeretik elvinni. Végtelenül gusztustalan, ahogy propaganda-plakátokon és mázas kétszínűséggel ünneplik hősként az egészségügyben dolgozókat, miközben előbb költenek a vírus miatt átcsoportosított közpénzből egyházi működésre, sportcsarnok beruházásra és kommunikációra, mint az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére.
Csak papíron jó hétköznapi hősnek lenni Orbánisztánban.
Mi, szociáldemokraták ezzel szemben konkrét lépéseket és tetteket várunk a kormánytól a pökhendi duma helyett. Önálló egészségügyi minisztériumot kell létrehozni és a szakmai szervezetek által is alátámasztott adatok alapján legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani a költségvetésben az egészségügy finanszírozására. (Ez majdnem fillérre annyi, mint amekkora összeg TAO-támogatásként a sportkluboknál landolt az elmúlt időszakban!)
Számunkra az egészségügy kiemelt nemzeti ügy és számunkra elvi kérdés, hogy minden magyar ember hozzáférjen a megfelelő minőségű ellátáshoz.
Erről szól például az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója által kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió programja, benne az általam szorgalmazott ellátás-minőségi standardok kötelező felállításával. Ez utóbbi része többek között az ágazati bérminimum megállapításának vizsgálata, amely az MSZP európai programjának egyik kiemelt pontja.
A koronavírus miatti krízis tökéletesen megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek ütésállósága kiemelt fontosságú. Hatékony egészségügyi rendszerek pedig nincsenek megfelelő orvosi- és szakdolgozói állomány nélkül. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak –
1,5 millió forint minimálbér az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750 ezer forint -, és amely megoldást jelenthet az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszerünk működési biztonságának garantálására. (Hm.*szerk.)
Orbán Viktor korábban azt mondta: ne azt figyeljük, amit mond, hanem ami tesz. Nos, eddig azt látjuk, hogy van olyan állami kórház, ahol a korona-fertőzöttek mellett dolgozó ápoló ebben a hónapban fizetésként alig kapott többet százezer forintnál. A kormányfő legfőbb strómanja átlagosan minden huszadik másodpercben könyvelhet el ennyi bevételt. Ennyit erről.
Elégedetlenkedő orvosok ne menjenek az ablakhoz, mert védőfelszerelés nincsen viszont nagy a huzat. Ha tombol a járvány és nincsen elegendő védőfelszerelés vagy ne elégedetlenkedj vagy kerüld az ablakokat. Csakhogy az elégedetlenkedők száma ettől nem csökken, mert az eddig is válságban lévő gazdaság negatív kilátásai talán egy évtizedre megpecsételődtek.
Alekszandr Sulepov bírálta a korona vírus járvány menedzselését. Maga is megfertőződött. Saját kórházában ápolták. A hétvégén kiesett az ablakon…
Ő volt már a harmadik orosz doktor, aki így járt két hét alatt. A másik kettő meghalt, de Alkeszandr Sulepov mentőorvos életben maradt. Állapota súlyos …
Mi történt?
Voronyezs városának egyik kórházában Sulepov és Kiszjagin doktor videón bírálta a vezetést amiatt, hogy nincsen elegendő védőfelszerelés az orvosok és ápolók számára miközben a járvány elszabadult Oroszországban. Azt is felrótták a vezetésnek, hogy
Sulepov doktort azután is beosztották szolgálatba, hogy a vírus tesztje pozitív lett!
A videó felkerült a világhálóra, ahol nagy feltűnést keltett. Ezért a kórház igazgató főorvosa rávette Sulepov doktort egy új videóra. Ebben a vírusfertőzött mentőorvos már nem bírált senkit. Közölte: ápolják saját kórházában. Majd jött a hír: kiesett egy második emeleti ablakból! Minthogy ő volt a harmadik, ezért megindult a gyanakvó kommentek áradata. Sokan azt is felvetették: nem önszántukból estek ki az ablakon a derék doktorok Oroszországban. Az amerikai CNN az orosz rendőrség helyi vezetőjét is meg akarta szólaltatni, de nem kapott lehetőséget …
Putyin bajban
A vírusválság csak tovább növeli a majd mindenható orosz elnök problémáit. Az elnök a válság menedzselését rábízta az új miniszterelnökre. Az új seprű olyan jól seper, hogy ő is megfertőződött és karanténba vonult.
A koronavírus válság csak megerősítette azt, amit mindenki tudott Oroszországban: az elitet szolgáló egy-két kiváló kórház kivételével az egészségügyi rendszer elavult, és nem képes megbirkózni olyan komoly fenyegetéssel mint a koronavírus válság.
A járvány miatt viszont le kellett állítani a gazdaságot, amely jelenleg lélegeztető gépen van. Hatalmas összegeket kell csupán arra fordítani, hogy ne omoljon össze a gazdaság rendszere az elzárás idején. Csakhogy az olaj árának mélyrepülése miatt az orosz államnak egyre kevesebb pénze van arra, hogy finanszírozza a csőd szélén álló egészségügyet és életben tartsa a gazdaságot addig amíg véget ér a járvány. Putyin ugyan alkotmányos puccsal élete végéig bebetonozta magát a hatalomba, de pontosan tudja: az emberek többségét nem az alkotmány érdekli hanem saját családjának a megélhetése! Márpedig ezen a téren nehéz hónapok sőt évek következnek Oroszországban, ahol Putyin lassan-lassan feléli népszerűségének maradékát és nemigen tudja: mivel lehetne azt visszaszerezni. Márpedig egy választott diktátor esetében fontos a népszerűség még Oroszországban is…
Kritikus a helyzet a Honvédkórház sürgősségi osztályán, nemrég 42 orvos bejelentette, hogy nem hajlandók önkéntesen és ingyen túlmunkát végezni, majd dr. Zacher Gábor, az osztályt vezető főorvos beadta felmondását.
Mai hír, hogy Zacher Gábor, a Honvéd kórház sürgősségi osztályának vezetője beadta a felmondását.
Az ügy előzménye, hogy korábban a kórház több orvosa is jelezte, hogy az áldatlan állapotok, valamint a túlórapénzek ki nem fizetése miatt a jövőben nem kívánnak túlórát vállalni. Így az előre tervezett műtétek a kórházban elmaradnak, és csak a sürgős esetekben vállalják az operációt.
Az orvosok bejelentésére a minisztérium közleményben reagált. Valótlanságnak nevezték, hogy az orvosok nem kapják meg a nekik járó pénzt. Ezt követte Zacher doktor bejelentése, hogy lelkiismereti okokból lemond a sürgősségi osztály vezetéséről, de munkáját még október végéig ellátja.
Úgy tűnik, hogy a kórház és a minisztérium presztizscsataként fogta fel a kórházban uralkodó állapotokkal kapcsolatos vitát. Mint közleményükben írták, Zacher doktor szerződése az év végén lejárt volna, amit ők nem kívántak meghosszabbítani.
A Független Hírügynökség pénteken a kora esti órákban úgy értesült, hogy Kásler MIklós, az Emberi erőforrások minisztere azonnal hatállyal felbontotta Zacher Gábor szerződését.
A magyarok több mint felének problémát okoz, hogy kiváltsa a felírt gyógyszereket, sokan vannak, akik anyagi okok miatt nem jutnak el orvoshoz. Az egészségi állapotát a többség jónak tartja, de a szám alacsonyabb, mint az uniós átlag. A lakosság több mint fele túlsúlyos.
A KSH-nak minden évben van egy úgynevezett „háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel” nevet viselő felmérése, amely a fő témakörök mellett mindig tartalmaz egy változó kérdéssort is. A legfrissebb, 2017-es felmérésnél ez az egészségre vonatkozott. A KSH most jelentette meg az eredményeket.
Forrás: KSH
Mint írják, „a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek markáns változások a 2010–2017 közötti időszakban”. Vagyis, magyarra lefordítva: az emberek nagyjából ugyanazt gondolják egészségi állapotukról. Ugyanakkor
kicsit nőtt azok száma, akik jónak vagy nagyon jónak tarják egészségüket:
55-56-ról 59-60 százalékra. Ezzel egyébként az uniós átlag alatt vagyunk. Érdekesség, hogy az arány a férfiak között magasabb, mint a nőknél (63,5% – 55,5%).
Nagyjából állandó azok aránya, akiket mindennapos tevékenységének elvégzésében valamilyen egészségi probléma korlátoz (26-29%). 2010 és 2015 között nőtt a krónikus betegséggel küzdők aránya (33%-ról 39-re), azóta stagnál. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya viszont fokozatosan csökkent 2010 óta, 17%-ról 13-ra.
A felmérés alapján az is kiderült, hogy a 16 évesnél idősebbek között
a férfiak átlagmagassága 176, a nőké 164 centi, az átlagos testsúly pedig 83, illetve 69 kiló.
A testtömegindexek szerint a 15 év felettiek mindössze 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a lakosság több mint fele túlsúlyos, ezen belül 20% pedig elhízott.
Forrás: KSH
Az is kiderült, hogy szabadidejükben többet mozognak azok, akik munkavégzés kevesebbszer tesznek így. Ugyanakkor „azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem” – áll a tanulmányban.
Forrás: KSH
A 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget, salátát. 12, illetve 14% viszont soha nem tesz így. Ez összefügg a nemmel, az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel: „a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.”
A gyerekek egészségi állapotát tekintve a szülők kifejezetten optimisták:
megítélésük szerint 95%-uk nagyon jó vagy jó egészségi állapotban van, csak 1% mondta azt, hogy a gyerekük állapota rossz vagy nagyon rossz. Ugyanakkor a 16 év alattiak 5,2%-ának van valami olyan problémája, amely korlátozza a mindennapi tevékenységekben.
Nem meglepetés, hogy a gyerekek egészségi állapota függ a jövedelemtől is: „A legalsó jövedelmi ötödben élők 55, a legfelsőben élők 74%-a örvend nagyon jó egészségnek.”
Nem túl biztató, hogy a felmérés szerint 2016-ban
a 16 évesnél idősebbek háromnegyede egyszer sem járt fogorvosnál,
18% egyszer vagy kétszer, és mindössze 7,1% kettőnél többször. A KSH elemzői szerint emögött az állhat, hogy sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már mindenképpen szükséges a beavatkozás, megelőzési céllal viszont nagyon kevesen.
Többen mennek a háziorvosokhoz: mindössze 30% nem járt egyszer sem a háziorvosánál 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, 20% ennél is többször kereste fel.
Forrás: KSH
Ijesztő adat viszont, hogy 2016-ban
a lakosság 6,2%-a nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna,
ebből 10% anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátásnál 3% nem tudta igénybe venni azt, amire szüksége lett volna, kétharmada anyagi okból. A válaszadók 4,1%-ával az is előfordult, hogy nem tudták kiváltani a számukra felírt gyógyszert.
Ennél jóval többen, 43%-nyian mondták azt, hogy „legalább közepes szintű megterhelést” jelentettek az orvosi és fogorvosi költségek. A gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban 55% nyilatkozott így.
Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők között magasabbak voltak ezek a számok, de még a legfelső ötödbe tartozók 38%-ának is megterhelő volt kiváltani a gyógyszereket.
Forrás: KSH
A gyerekorvosi ellátást nézve jobb a helyzet: 2016-ban
a családok 82%-ában volt szükség gyerekorvosra,
amit csak 0,1% nem tudott igénybe venni, vagy azért, mert nem engedhették meg maguknak az ellátást, vagy túl messze volt az orvos és nem tudtak mivel elmenni hozzá. A családok 39%-ának volt szüksége gyerekfogorvosi ellátásra, 0,3% nem jutott hozzá.
A gyerekek gyógyszereinek kiváltása a családok 3,6%-ánál okozott megoldhatatlan problémát – a KSH megjegyzi, hogy ezen a téren csökkenő tendencia figyelhető meg. A szám egyébként értelemszerűen jelentősen csökken, minél gazdagabb egy család: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál 8,2%-nál fordult elő ilyen eset, a legfelső ötödnél viszont egyszer sem.
Semmelweis Ignácot sokan a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakjának tartják. Ma 200 éve született, korát megelőzve tett felfedezést a fertőzések terjedéséről, de kortársai nem ismerték el, sokan ellene fordultak. Elmegyógyintézetben halt meg, mindössze 47 évesen: vérmérgezést kapott, miután ápolói brutálisan összeverték.
1818. július elsején, a tabáni Palota utcában (ma Apród utca) született meg a német származású Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyereke, Ignác. Szülőháza helyén található ma az Orvostörténeti Múzeum.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint apjának jól menő fűszerboltja volt, így fiát taníthatta is: Ignác előbb a székesfehérvári ciszterci, majd a budai katolikus gimnáziumba járt. Egyetemre is mehetett: elvégezte Pesten a kétéves bölcsészeti képzést, majd 19 évesen a bécsi jogi karon folytatta, de már az első évben átiratkozott az orvosira. A második és a harmadik évet Pesten, a többit újra Bécsben végezte el. 1844-ben kapott diplomát, nem sokkal később megkapta szülészmesteri oklevelét és sebészdoktorrá is avatták. Rögtön állást is kapott a bécsi közkórházban, a szülészeti klinikán.
Már itt felfigyelt arra, hogy a klinikán, ahol az orvostanhallgatók képzése is folyt, jóval többen halnak meg gyermekágyi lázban, mint a másik klinikán, ahol a bábákat tanították. Az Encyclopaedia Britannica szerint a szülő nők körében
a halálozási arány elérte a 25-30 százalékot.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható életrajza szerint 1847-ben éppen Velencében volt, amikor boncolás közben szerzett vérmérgezésben meghalt egyik kollégája. Elkezdte vizsgálni az esetet és a kórbonctani leletek alapján rájött, hogy barátja betegsége azonos volt azzal, amit addig gyermekágyi láz néven ismertek.
Rájött, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőzés következménye, amelyet bomlott szerves anyag okoz, és az orvos keze, a műszerek, vagy akár az ágynemű segítségével jut el a beteghez. Vagyis
a gyermekágyi lázas fertőzések egy részét az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után vizsgálták a terhes nőket.
Azt is felfedezte, hogy ha a boncolás után az orvos klóros vízzel mos kezet, az megszünteti a hullaszagot – arra a következtésre jutott ebből, hogy ezzel a fertőző szerves anyagokat is semlegesíteni lehet. Fontos kiemelni, hogy ekkoriban nem ismerték még a baktériumokat, ehhez Louis Pasteur kutatásai kellettek az 1860-as, 70-es években.
Forrás: Wikimedia Commons
Mielőtt a klórmésszel történő kézmosást ajánlotta, több vegyszert is kipróbált, de ezt tartotta a legmegfelelőbbnek.
Nem csak az orvosokat és a medikusokat kötelezte a fertőtlenítésre, de még az ápolókat is.
Mindenkinek negyedórán keresztül, körömkefével, klórmésszel kellett kezet mosni, mielőtt belépett a szülészetre, vagy bizonyos betegeket megvizsgált.
Ez sok kollégájának nem tetszett, és őket még az sem győzte meg a hatékonyságról, hogy gyorsan csökkent a gyermekágyi lázban meghaltak száma a klinikán.
Semmelweis Ignác 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, a nemzeti gárda tagja lett, de munkáját is folytatta közben. Ugyanakkor hiába tartott módszeréről és eredményeiről előadásokat, a többi orvos nem nagyon hitt neki.
Pedig nem ő volt az első, aki hasonló nézeteket vallott. A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint egy skót orvos, Alexander Gordon már 1795-ben azt írta:
„kínos beismerést kell tennem, sokszor én magam közvetítettem a fertőzést az asszonyok között.”
1843-ban pedig az amerikai Oliver Wendell Holmes publikálta egy bostoni folyóiratban, hogy tapasztalata szerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.
Nekik sem hittek. Akkoriban ugyanis a gyermekágyi lázat jellemzően olyan okokkal magyarázták, mint hogy a föld kigőzölgése, a lányanyák bűntudata vagy épp az időjárás okozza. Semmelweis viszont, úttörő módon, állatkísérletekkel is igazolta felfedezéseit, ráadásul segítségül hívta a statisztikát is.
Semmelweis rendelete 1861-ből. Forrás: Semmelweis Egyetem
Közben lejárt Bécsben a szerződése, egy ideig nem is volt munkája, végül 1851-ben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti főorvosa lett. Itt is bevezette a kötelező kézmosást, emellett
ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához,
az ágyneműcseréhez és a szellőztetéshez is. Ezután drasztikusan csökkent a fertőzések száma, hat év alatt sikerült egy százalék alá visszaszorítani a halálozások arányát.
Nemcsak ilyen irányú kutatásai voltak jelentősek. Ő volt az első, aki Magyarországon petefészek-műtétet végzett, és úttörő volt a császármetszések terén is.
Közben magánpraxist is indított, 1855-ben a pesti egyetem tanárává nevezték ki, két évvel később pedig megnősült. Weidenhofer Máriával öt gyerekük született, de csak három élte meg a felnőttkort.
Közben folyamatosan publikált: először 1858-ban, az Orvosi Hetilapban jelent meg cikke, majd 1860-ban Bécsben kiadatta A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című, német nyelvű könyvét, két évvel később pedig 100 oldalas, szenvedélyes nyílt levelet írt a szülészorvosoknak. Tanai ennek ellenére sem igazán találtak követőkre (bár néhányan megfogadták tanácsait), sőt,
az orvosok nagy része egyre inkább ellene fordult
– köszönhetően annak is, hogy a levelében több neves professzort egyszerűen gyilkosnak nevezett.
Ekkor már erős bűntudata is volt. A Múlt-kor történelmi portál szerint egyszer így emlékezett vissza: „Gyilkoltam – jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam – meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s
az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket.”
Forrás: Wikimedia Commons
Hangulata egyre romlott, 1865-ben aztán kollégái egyre inkább az elmezavar jeleit vették észre rajta, ennek okát a kétezres években sikerült kideríteni: úgynevezett hűdéses elmezavara (paralysis progressiva) volt, amelyhez egy agysorvadást okozó fertőzés vezetett. Ezt még fiatalkorában szedte össze, amikor megsérült a keze, miközben egy gyermekágyi lázban meghalt, szifiliszes nőt boncolt. Vagyis tulajdonképp egy
olyan fertőzést kapott, amelynek megelőzésén egész életében dolgozott.
Július 31-én bevitték a döblingi elmegyógyintézetbe – ugyanoda, ahol öt évvel korábban Széchenyi István öngyilkos lett. Itt viszont augusztus 13-án meghalt. Hogy miért, arról évtizedekig viták voltak. Korábban az volt a legelterjedtebb nézet, hogy betegsége következtében halt meg, a hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint vérmérgezést kapott.
Néhány évvel ezelőtt Kiss-Stefán Mónika Semmelweis arca címmel dokumentumfilmet forgatott, és az ehhez folytatott kutatásai közben sok új dolog kiderült. Például az, hogy Semmelweis nem is tudott arról, hogy elmegyógyintézetbe kerül, valószínűleg elbódították, majd már ott ébredt fel. Ettől agresszív lett, mire
az ápolók brutálisan összeverték, majd ágyhoz kötözték
– a dokumentumfilm szerint az így szerzett sérülések fertőződtek el, és ezért kapott vérmérgezést.
Forrás: Wikimedia Commons
Előbb Schmelzben temették el, felesége 1891-ben hozatta haza földi maradványait, a kerepesi temetőben kapott díszes sírhelyet, majd 1963-ban innen is kiemelték, hogy új sírba kerüljön szülőházának udvarán. Ekkor derült ki egyébként, miután Bartucz Lajos antropológus professzor megvizsgálta a koporsót, hogy csontjai között két kisgyerek maradványai is voltak – egyhónaposan meghalt fiáé és négyhónaposan meghalt lányáé.
Kultusza csak jóval halála után kezdett kialakulni, főleg miután a már említett Pasteur és Joseph Lister kutatásai igazolták az ő eredményeit is. 1906-ben utcát neveztek el róla Pesten, és szobrot is állítottak neki. Egy róla készült 1938-as amerikai rövidfilm, a Hogy élhessenek az anyák Oscar-díjat kapott.
1969-ben a budapesti Orvosi Egyetem az ő nevét vette fel, 1991-ben ezt megtette egykori munkahelye, a bécsi női klinika is. Sőt, még egy kisbolygót is elneveztek róla.
A Ripost ismét talált egy verekedő migránst, Áder János megvédte az egyházi vezetőket a keresztet köpködő ellenzéki csőcseléktől, a 888 kiderítette, hogy Soros György szomorú, mert nem tud több migránst telepíteni Magyarországra, a Lokálban Novák Katalin és Lévai Anikó a női lét lehetőségeiről üzent a csajoknak.
Íróasztal mögé menekült az iraki orvos a szír migráns elől
„Több nappal a történtek után is sokkos állapotban van az a bécsi orvos, akit egy 40 éves szír bevándorló támadott meg a rendelőjében. A migráns eredetileg csak egy igazolásért ment, mégis bántalmazással végződött a történet.
Az évtizedekkel korábban Ausztriába érkező, és azóta ott praktizáló iraki orvosnak, dr. Mazen Linecker-Al-Shakarchinak meg kellett tapasztalnia azt, amitől egyre több orvos retteg Nyugat-Európában. Egy 40 éves szír állítólag csak egy orvosi igazolásért ment a rendelőbe, ahol váratlanul berontott a váróteremből a kezelőbe és ordibálni kezdett. Az orvos próbálta lenyugtatni a férfit, de nem járt sikerrel.
A szír bevándorló ugyanis háromszor is ököllel ütötte meg a doktort, aki ezt követően gyorsan az íróasztala mögé futott. A doki szerencséje az volt, hogy több beteg is a segítségére sietetta váróból. A támadót gyorsan sikerült ártalmatlanítani, és addig a helyszínen tartani, amíg ki nem ékeztek a rendőrök.
Az orvos az osztrák Kronen Zeitungnak azt nyilatkozta, ezt követően is történt egy érdekes dolog. Az egyenruhások ugyanis megpróbálták lebeszélni arról, hogy feljelentést tegyen, mondván: nem történt súlyos sérülés. (Ripost Rendelőjében verte össze a bécsi orvost a szír migráns)
A 888 Soros György, a megszálló
„Kedd reggel jelentette be a Soros-ügynökség hivatalos oldala, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi irodája beszünteti működését Budapesten, átteszik székhelyüket Berlinbe.
Hosszú, csöpögős közleményben tudatta Soros György, hogy bezáratja a budapesti irodáit és testületileg átvonulnak Berlinbe.
Szomorúak, mert ide nem tudnak migránsokat betelepíteni
Az egész közlemény legszebb része az, amikor ügynökeinek jövőjén aggódik Soros György, aki milliárdosként valószínűleg busás végkielégítésben részesíti majd őket. (888: A szovjetek után 30 évvel Soros György is kivonul Magyarországról”)
Áder János megvédte az egyházi vezetőket a köpködőktől
„Áder János személyesen kért bocsánatot a református egyházi vezetőktől az őket az Országgyűlés alakuló ülése után ért támadás miatt. A köztársasági elnök kedden a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában kereste fel a református elöljárókat. “Akik nem ismerve se Istent, se embert, csak üvöltözni, gyalázkodni képesek, sötét erőknek engedik át önmagukat” – fogalmazott.
Áder János úgy fogalmazott, mivel egy hete hiába vár a bocsánatkérő nyilatkozatra, “ezért a magukról megfeledkezett és önmagukból kifordult tüntetők és az eddig hallgatásba burkolózó politikusok helyett” megköveti Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét, Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának világi elnökét, és Gér Andrást, az egyház zsinati tanácsosát. Hozzátette, az egyházi vezetők az ő meghívására vettek részt az Országgyűlés alakuló ülésén. Áder János hangsúlyozta, a véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvényben biztosított alapvető jog, amely mindenkit megillet. Ennek a szabadságnak azonban “világos határa van“, amely “ott húzódik, ahol a kinyilvánított vélemény durva agresszióban, fenyegetésben ölt testet, sérti a másik személyes szabadságát, emberi méltóságát“. (PestiSrácok: A keresztet köpködő ellenzéki csőcselék helyett Áder János kért bocsánatot.)
TechCsajok, Novák Katalin és Lévai Anikó
„El kell érni, hogy a nők is bátran válasszák a műszaki pályát és női létük ne legyen ennek akadálya – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden a TechCsajok című rendezvénysorozat budapesti állomásán.
Novák Katalin a középiskolás lányoknak szervezett eseményen arról beszélt, hogy a “21. század a nők évszázada”, hiszen ma már természetes, hogy a nők is tanulhatnak, szavazhatnak, és orvos, tanár, sportoló, de akár fizikus vagy matematikus is lehet belőlük.
Az úton valószínűleg sok előítélettel, sztereotípiával találkoznak majd, lehet, hogy többet kell küzdeniük, mint a férfi kollégáknak, de az úttörés izgalmas feladat, közben pedig arra kell gondolni, hogy nekik köszönhetően a következő generációknak már könnyebb lesz – biztatott Novák Katalin.
Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége videoüzenetben azt ajánlotta a fiataloknak, hogy ne féljenek a technikától, tanulják meg használni azt, mert a technika nemcsak az élet része, hanem segítője is.”(Novák Katalin: Novák Katalin: A női lét ne legyen akadály a műszaki pályán sem!)
Ma a Mihályok ünneplik a névnapjukat. A Mihály héber eredetű, a Mikaél névből származik, jelentése: olyan, mint az Isten. Olvassa el, hogy mit olvastunk a még megmaradt országos napilapokban!
Magyar Idők: Kásler Miklós múltról, jövőről és a stabil fundamentumról
A klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékek képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának az emberi erőforrások leendő minisztere. Kásler Miklós először a Magyar Időknek adott interjút, amelyben a demográfiai mutatók javítása érdekében szükséges lépések között elsőként a családtámogatások erősítését, az egészségügyi ellátás minőségének javítását, az oktatási rendszer értékalapú átalakítását és a munkaalapú társadalom erősítését is említette.
– Különösen a támadások hangneme lepett meg, mert nem ebben a stílusban szocializálódtam . mondja Kásler az interjúban. – Ugyanakkor magamban jókat mosolyogtam. Nem engem minősít ugyanis, hogy bár már több mint ötszáz, zömmel orvostudományi, onkológiai előadást tartottam a világ minden részén, 18 szakkönyvet, hét könyvet írtam, számos neves tudóssal, íróval, gondolkodóval együtt elkészítettem a Nemzeti nagyvizit televíziós és könyvsorozatot, mindebből néhány, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatot tudnak csak citálni.
Magyar Hírlap: Czeglédyék a Csillagban
A baloldal, az MSZP és a DK ügyvédje, Czeglédy Csaba és hat társa még a szegedi Csillag börtön lakója, tizenkét további gyanúsított szintén kényszerintézkedés hatálya alatt áll, ám már nincs előzetes letartóztatásban a költségvetési csalás gyanújával folytatott büntetőeljárásban – értesült a Magyar Hírlap.
Elkészült az igazságügyi adószakértői vélemény Czeglédy Csaba és társai ügyében bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával folytatott eljárásban – közölte a lap kérdésére a Csongrád Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze. Szanka Ferenc elmondta, jelenleg még hét gyanúsított van előzetes letartóztatásban, tizenketten enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt, házi őrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alatt, s van olyan terhelt is, aki szabadlábon védekezhet. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba, a szombathelyi Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke által irányított bűnszervezet, amely fő tevékenységét tekintve munkaerő-közvetítéssel foglalkozik, fiktív módon működő iskolaszövetkezeteken keresztül 6,3 milliárd forint értékű költségvetési csalást követett el. Szanka elmondta, az adónyomozók hat évet, a 2011–17 közötti időszakot vizsgálták.
Népszava: Kemény oktatáskritika az Akadémiától
Az oktatás költségvetési támogatásának minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia – idéz a Népszava a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlésén elfogadott határozatából. A szöveg rögzíti: az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek fejlesztik a hatékony tanulási készségeket, és növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat.
A határozathoz csatolt indoklás szerint a jövő nemzedékek felkészítése a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel. A terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása azonban nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak. Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet. Az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben. Középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát fordították szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.
Nő a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek. A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.
Ma az Ákosok és a Bátorok ünneplik a névnapjukat. Az Ákos török-magyar eredetű, az Akkus török névből. Jelentése: fehér sólyom. A Bátor szintén török-magyar eredetű, mely helynévként is megmaradt. Jelentése: hős, bátor. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Hírlap: Nincs országos jelentősége a hódmezővásárhelyi választásnak
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint nincs országos jelentősége a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester-választásnak, az önkormányzati időközi választásokat mindig a helyi viszonyok és politikai események befolyásolják – olvasható a Magyar Hírlapban.
Deák Dániel az M1 aktuális csatornán az ellenzéki pártok „önbecsapásának” nevezte, hogy ebből a választásból igyekeznek az országgyűlésire stratégiát alkotni, hiszen utóbbin nem független jelöltek indulnak az egyéni körzetekben, hanem pártjelöltek. Ezzel összefüggésben felidézte: a független Tétényi Éva 2010-ben polgármester lett Esztergomban egy fideszes jelölttel szemben, miközben a kormánypártok elsöprő győzelmet arattak. Majd 2014-ben – folytatta – Tétényi Éva veszített a Fidesz jelöltjével szemben, miközben listán a Fidesz-KDNP rosszabb eredményt ért el, mint 2010-ben.
Szólt arról is, hogy hódmezővásárhelyi választás felélénkítette az „összefogásvitát” az ellenzéki oldalon. Jelenleg azt próbálják tesztelni, hogy melyikük „adja be a derekát” – mondta. Szerinte ennek a legnagyobb vesztese az LMP, amely folyamatosan őrizte az önállóságát, de most, hogy nyitott a Jobbik és a baloldal felé, lemorzsolódhatnak a szavazói.
Magyar Nemzet: A háziorvosok nem oldják meg a kormány helyett a sportorvos-hiányt
Úgy tűnik, megbukott a kormány terve, amely szerint a háziorvosokkal oldanák meg a sportorvos-hiányt. Az alapellátók közül ugyanis mindössze 13-an kötöttek szerződést az Országos Sportegészségügyi Intézettel, vagyis a Sportkórházzal négy hónap alatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Még októberben írtak arról, hogy egy kormányrendelet-módosítás miatt jelentősen lazultak a sportorvosi vizsgálat szabályai, miután a sportorvos feladatait az amatőr sportoló háziorvosa, házi gyermekorvosa is elláthatja. A tavaly életbe lépő kormányrendelet ellen a sportorvosok is felemelték a szavukat, és úgy tűnik, hogy a pluszmunkát a háziorvosok sem vállalnák.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt lapunknak: a rendelet átgondolatlan, és nem segített a kevés sportorvos helyzetén, nem lett belőlük több az országban. Az elnök ezt a lépést inkább a felelősség áthelyezésének tartja, és a szakma sem ért egyet a döntéssel. Ezt tükrözi a megvalósulása is.
A Sportkórház honlapján elérhető friss lista alapján 13 olyan háziorvos van az országban, akinek élő szerződése van az intézménnyel. Valószínűleg rajtuk kívül nincs is más, aki vállalta a feladatot, ugyanis a rendelet úgy szól, ha a háziorvos, házi gyermekorvos vállalja a feladatok ellátását, írásban tájékoztatnia kell a települési önkormányzat jegyzőjét és a Sportkórházat.
Magyar Idők: Magyarország nem fog bólogatni
Nem volt olyan régen, nagyjából nyolc évvel ezelőtt, amikor minden külpolitikai jellegű kérdésben az aktuális kormányzati tisztviselő azt mondta, Budapest megvárja az Európai Unió állásfoglalását, majd csatlakozik hozzá – írja a Magyar Idők. Ezt úgy is lehet érteni, hogy Magyarország önként lemondott a diplomáciai tevékenységről, a soktagú Európai Unió pedig ezért roppant hálás, ugyanis hazánkat be tudja tenni a mindig bólogatók fiókjába. Alapvetően ez is az elképzelés Brüsszelben.
A később felvett tíz ország nagyon boldog, hogy egyáltalán tag lehet, és az ő bólogatásukat előre borítékolni lehet. De a világ nem ilyen statikus, folyamatosan mozgásban van, s lám, Magyarország már nem fog bólogatni, ha az ügyek az ő bőrére mennek. Mondjuk most, az ENSZ plénuma előtt.
Federica Mogherini mégis azt találta mondani, hogy egységes uniós álláspont van a kérdésben, a 28 tagú szervezet egyöntetűen támogatja az ENSZ elé kerülő migrációs tervezetet. Ő az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, azaz megbízható fődiplomata, aki mégis elfelejtette, hogy a tagok közül legalább egy nem támogatja a szóban forgó dokumentumot. Vagy a régi reflex lépett működésbe, vagy nagyon is tudatosan gondolták úgy az uniós diplomácia vezetői, hogy Magyarország véleményét nem veszik figyelembe, hiszen a közös álláspont igazi varázslat, azzal sokkal többet ér az EU, mint egy „voltaképpeni” közös állásponttal.
Népszava: Rohamtempóban költi a kormány az uniós pénzeket
Az Európai Unió a 2014-2020-as gazdasági ciklusában Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra olvasható a Népszavában.
A pályázatok többségét 2016-tól kezdve hirdették meg. Már ebben az évben az egész ciklusra érvényes források felére győztest is hirdetett Magyarország. A Miniszterelnökség a G7 internetes portál kérdésére közölte, hogy azóta már 96 százaléknál járunk, vagyis 8595 milliárd forintot kötöttek le a nyertes pályázók. A tárca azzal magyarázta a rohanást, hogy rossz tapasztalatokat gyűjtöttek az előző, 2007-2013-as ciklusban, amikor is, állítják, annyira beszorultak a pénzek és elmaradásban voltak a projektek, hogy a 2010-es kormányváltás után „azonnali intézkedések meghozatalára volt szükség a forrásvesztés elkerülése érdekében”.
Furcsa, hogy más uniós tagállamok nem tartják valós veszélynek a forrásvesztést, és lassabban, időben sokkal kiegyensúlyozottabban használják fel a támogatásokat, derül ki a G7 régiós körképéből.
Több megyében a további havazás, emellett országszerte a hófúvás veszélye miatt vannak érvényben elsőfokú figyelmeztetések
Van egy olyan „velünk született probléma”, hogy minden üggyel szeretnénk szaladni az orvoshoz”. Ezt mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, amikor a közelmúltban nyilvánosságra került, a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó halálesetekről kérdezték. Majd, mintha maga is érezte volna, hogy ez így kevés, mintegy megerősítésként hozzátette: „Én például tegnap szögbe nyúltam, és evvel is elrohanhattam volna, de megpróbáltam magam megoldani” .
Sejthettük volna, hogy itt van a kutya elásva. Mi vagyunk a hibásak, a saját mohóságunk matt kerülünk bajba, vagy halunk meg. Túlságosan leegyszerűsítjük a világot, ha éhesek vagyunk, eszünk valamit, ha elromlik az autónk, szerelőhöz visszük, ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk.
Ez ment eddig, de mostantól ez is másként lesz, mert ez korszerűtlen és sehova nem vezető gondolkodás.
Mert hogy ezer más módja is van a gyógyulásnak. Ha – Németh Szilárd szép hasonlatánál maradva – szögbe nyúlunk, akkor nincs más teendő, minthogy kihúzzuk a szöget, megköpködjük a helyét, bekötjük, és már mehetünk is a dolgunkra. Fölösleges minden csip-csup üggyel az amúgy is túlterhelt egészségügyet háborgatni. Az egészségügy nem azért van, hogy a betegek bemenjenek a kórházba és ott rendes ellátást kapjanak, hanem azért, hogy a mindenkori kormányok elmondhassák, hogy milyen sokat költenek az egészségügyre.
Ha bizonytalanok vagyunk, hogyan kell egy vakbélgyulladást kezelni, biztosan van olyan ember a rokonságban, akinek volt már hasonló baja és hasznos tanáccsal tud szolgálni. De ha nincs ilyen ismerősünk, akkor is találunk megoldást. Ma már, hála az internetnek, a legtöbb betegséget otthon, házilagosan is gyógyíthatjuk. Beütjük a Gugliba, hogy mi a baj, a derekunk fáj, a fejünk hasogat, esetleg annyira szédülünk, hogy fel sem tudunk állni, és máris tucatnyi megoldást találunk arra, hogyan gyógyíthatjuk meg magunkat az amúgy világszínvonalon álló hazai egészségügy igénybevétele nélkül. Lám, Németh Szilárd is milyen szépen meggyógyult, nem is látszik a mozgásán, hogy egy nappal korábban szögbe nyúlt.
Ha valaki azt gondolja, hogy Németh Szilárd mostani megnyilvánulása előzmények nélkül való, az nagyot téved. Néhai Marosán György, akit pék múltja miatt Buci Gyurinak becéztek (csúfoltak?) a magyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ülésén így üzent az életszínvonaluk miatt elégedetlenkedő munkásoknak: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!
És ez, vegyük tudomásul, ma sincs másként. Nem a várólisták hosszúak, hanem a betegek vannak túl sokan. Tessék kevesebben lenni, és ha valami fáj, azt odahaza orvosolni! Meghalni sem muszáj kórházban, ma már erre is megvannak azok a technikák, amelyek segítségével kényelmesen, orvos közreműködése nélkül, odahaza is elhunyhatunk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
