Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

ki
-
0
Kína közel keleti békekonferenciát javasol

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

ki
-
0
Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

A dán sörgyár nyáron veszítette el végképp az ellenőrzést oroszországi vállalkozása fölött. Moszkva szerint “csak átmeneti állapotról van szó.”

“Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” – jelentette ki Jacob Aarup-Andersen a Carlsberg elnök-vezérigazgatója.

Régóta húzódó vitáról van szó hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban: 8 Baltika sörözőben 8400 alkalmazott szorgoskodott békeidőben. Csakhogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, melyet Dánia – a NATO tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat. A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a sörözőket idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül  10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre.

Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, melynek feladata nem más mint a háborús kassza feltöltése “az ellenséges államok vagyonának kisajátításával.”

Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában amióta nyíltan támogatja Ukrajnát. Ha így állt a helyzet mindjárt 2022 február 24-én akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása azokkal a szankciókkal párhuzamosan, melyeket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben?

Pénzt keresett a Carlsberg méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika – ez a Carlsberg oroszországi cégének neve – piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, melyek 2022 február 24 után is üzletelnek az orosz diktátorral.

Yale list of Shame – a Yale szégyenlistára felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A Carlsberg miután le akart kerülni a listáról, sietve közölte, hogy júniusban, hogy talált egy jelöltet, aki megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

“Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök – vezérizgató állításának a valósághoz”- deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte “csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények.” A Moscow Times szerint többszáz nyugati cég járt hasonlóképp 2022 február 24 után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy “nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg üggyel kapcsolatban a Moscow Times.

“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Kenderessy Milán
-
0
“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki közvetített a tárgyalásokon Törökországban egy hónappal azt követően, hogy Putyin agressziót hajtott végre Ukrajna ellen – 2022 február  24. -, hogy az USA akadályozta meg a békekötést a harcoló felek között. Nem az időzítés a legfurcsább ebben a bejelentésben. Cui prodest? 

“2022 márciusában a béketárgyalásokon Isztambulban már megszületett a megállapodás az oroszok és az ukránok között amikor az ukrán delegáció nevében Rusztem Umerov, aki ma Ukrajna hadügyminisztere, közölte: mielőtt elfogadnák a békeegyezményt azelőtt egyeztetniük kell az Egyesült Államokkal!”

Így aztán az egészből nem lett semmi – állítja Schröder, aki német kancellárból Putyin bizalmasává vált, és zsíros állást kapott a Gazprom élén. Ezenkívül az Északi Áramlat gázvezeték építkezésének is az egyik legfőbb politikai támogatója és szervezője volt. A két gázvezeték, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot és Németországot Putyin agresszióját követően elveszítette a jelentőségét. Tavaly szeptemberben felrobbantották a két gázvezetéket: a német rendőrség egy ukrán kommandót gyanúsít, Moszkva szerint a brit hírszerzés hajtotta végre az akciót az USA megbízásából.

Gerhard Schröder a Berliner Zeitungnak arról nyilatkozott, hogy az ukránok elfogadták azt, hogy a Krímről csak később döntenek, a donyecki és a luhanszki tartomány pedig széleskörű autonómiát kapna Ukrajnán belül. Ebbe az oroszok is belementek, mert rájöttek arra, hogy súlyos hiba volt Ukrajna megtámadása.

“Oroszország legyen kicsi!”

Ez az USA célja az ukrajnai háborúval, és ezért nem fogadták el a tervezett békeegyezményt – állítja Gerhard Schröder. Tény, hogy Biden elnök már 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. 2022-ben Boris Johnson akkori brit miniszterelnök vitte az amerikai üzenetet Zelenszkij elnöknek Kijevbe:

“ha elfogadjátok az orosz békeegyezményt, akkor megszűnik a nyugati támogatás Ukrajnának.”

Az egy főre jutó GDP 2021-ben tehát a háború előtt nem érte el a 30 év előtti szintet Ukrajnában amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió megszűnése után. Ukrajna pénzügyminisztere egy ideig egy USA-ban élő ukrán származású szakértő volt, de sok sikert nem ért el: az IMF pénzügyi támogatása tartotta a víz színe fölött Ukrajnát. Amióta a háború megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzeli Ukrajnát, de egyre nehezebb összeszedni a pénzt erre a célra különösen azután, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajna és Oroszország konfliktusáról. Emiatt amerikai és uniós diplomaták most már rábeszélik Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna hivatalosan elutasít.

Az amerikai hadvezetés szerint az ukrán hadsereg hamarosan kifogy a hadra fogható emberekből, ezért az amerikai diplomácia csendben azt tanácsolja Zelenszkij elnöknek, hogy kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal még az év vége előtt vagy a legkésőbb a jövő elején.

Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Polonius
-
0
Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Patthelyzet alakult ki a fronton – így értékeli az amerikai hadvezetés az orosz – ukrán háborút, amely több mint másfél éve tart, és a hatalmas veszteségek ellenére nem hozott kézzelfogható eredményt.

Az NBC news értesülései szerint ennek az értékelésnek alapján az USA és az EU diplomatái tárgyalásokat folytatnak Zelenszkij elnök tanácsadóival egy lehetséges tűzszünetről. Ezt az ukrán elnök jelenleg ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről, de ennek nincsen sok realitása.

Az amerikai vezérkar értékelése szerint elakadt az ukrán offenzíva miközben Ukrajna erőforrásai egyre fogyatkoznak míg Oroszországot nem gyengítették meg végzetesen a szankciók.

Washingtont különösen az aggasztja, hogy az ukrán hadseregnek elfogynak az emberei, és a sorozás mind gyakrabban vált ki ellenszenvet a lakosságból. Már tüntetések is vannak Ukrajnában emiatt. Ezért Washingtonban és Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy még az év vége előtt vagy nem sokkal utána Ukrajnának tűzszüneti tárgyalásokba kellene kezdenie Oroszországgal.

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője erről így nyilatkozott:

”a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnának kell döntenie. Az Egyesült Államok továbbra a is támogatja Ukrajna harcát a függetlenségért az orosz agresszióval szemben.”

Kész – e Putyin a tárgyalásokra?

Erről Washingtonban nem tudnak semmit sem pontosabban kétféle vélemény van: az egyik szerint az orosz elnök belátta, hogy hiba volt Ukrajna megtámadása, és meg akar egyezni csak nem Kijevvel hanem Washingtonnal. A másik vélemény szerint Putyin az időre játszik: arra számít, hogy az ukránok kifáradnak, a Nyugat támogatása pedig lankad egyrészt saját pénzügyi problémái miatt, másrészt pedig azért, mert a közel-keleti háború elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról.

Biden elnök egységes támogatási csomagot terjesztett elő, mely 50 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek, de a republikánusok közölték, hogy számukra Ukrajna támogatása nem prioritás, Izraelnek viszont többet adnának. Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén semmilyen döntés sem született arról a nagy összegű támogatásról, melyet Ursula von der Leyen ígért Ukrajnának. A Pentagon eddig 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai támogatására. Még körülbelül 5 milliárd dollár van a kasszában, de utána kifogy a pénz az alapból.

Az USA-ban már javában zajlik a választási kampány, és a Gallup felmérése szerint egyre csökken Ukrajna támogatása a közvéleményben. A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 41%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok túlságosan sok pénzt ad Ukrajnának. Három hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek még csak a 24%-a nyilatkozott így.

Mit mondanak az ukrán vezetők?

Patthelyzet alakult ki a fronton – ismerte el Zaluzsnij tábornok vezérkari főnök, aki a londoni Economistnak nyilatkozott.

“Olyan ez mint az első világháború amikor hosszú ideig állóháború folyt a felek között. Épp ezért a jövőben nem lesznek nagy áttörések, egyensúly alakult ki miközben mindkét félnek hatalmas veszteségei lesznek emberekben és hadianyagban.” – mondta Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke.

Miért nem sikerült a nagy ukrán offenzíva?

“Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett ukrán dandárok elérjék a Krím félszigetet” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok, aki elmondta az Economist tudósítójának, hogy a mélységben kiépített orosz védelem megakadályozta az áttörést. Az oroszoknak hatalmas veszteségeik vannak:

“Az utóbbi hetekben több mint százezer katonát veszítettek a fronton” – mondta a vezérkari főnök. Aki elismerte, hogy “Az oroszok egy ideig még fölényben lesznek velünk szemben fegyverzetben és lőszerellátásban. Közben pedig az a helyzet, hogy mi mindent látunk, amit ők csinálnak, és ők is mindent látnak, amit mi csinálunk.”

Volodimir Zelenszkij elnök a Time magazinnak nyilatkozott, mely tavaly az év emberének választotta őt. Most elismerte, hogy ő ugyan továbbra is hisz Ukrajna győzelmében, de mind nagyobb erőfeszítésébe kerül az, hogy erről meggyőzze szövetségeseit Európában és Amerikában.

Ukrajna elnöke azzal is tisztában van, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról:

”Emberek halnak meg ott is, és ezért szükség van arra, hogy a világ segítse Izraelt.”

Közben az orosz sajtó siet párhuzamot vonni Zelenszkij és Netanjahu között, akiket úgy mutatnak be mint a “Nyugat ügynökeit.” A szovjet stílusú antiszemita propaganda felerősödött Moszkvában: Putyin arról beszél, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.” Más oldalról meghívták a Hamász küldöttségét Moszkvába, ahol Bogdanovval, Putyin közel-keleti tanácsadójával tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk az iráni külügyminiszter is.

Zaluzsnij vezérkari főnök interjújára Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője cinikus mosollyal így reagált:

”Oroszország szisztematikusan folytatja a különleges hadműveletet Ukrajnában mindaddig amíg a kitűzött célokat el nem érjük.”

Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

FüHü
-
0
Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több tucat ember, vállalat és szervezet ellen, akik támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

A szankciók célja többek között az orosz energia- és nyersanyagszektor gyengítése – derül ki a washingtoni pénzügy- és külügyminisztérium közleményéből.

Azok ellen is irányulnak, akik részt vettek a korábbi szankciók megkerülésében.

A szankciólista új kiegészítései között szerepel a Novatek nagy orosz földgázipari vállalat LNG-projektjének üzemeltetője az orosz sarkvidéken, valamint a Rustitan bányászati ​​vállalat, amely a világ legnagyobb oroszországi titánérc-lelőhelyének fejlesztését célzó projektért felelős. Alekszandr Szaharov név is szerepel a listán: Ő a felelős az orosz Lancet drónok megépítéséért, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak Ukrajnában.

A szankciók következtében az érintettek vagyonát az Egyesült Államokban zárolják. Az Egyesült Államok állampolgárainak vagy az Egyesült Államokban tartózkodó személyeknek tilos üzletet kötniük a szankcionált cégekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel. A nemzetközi üzletmenet is jelentősen megnehezíti a szankciók által érintetteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyon erősnek” üdvözölte az Oroszország elleni új amerikai szankciócsomagot. Az agresszor gazdaságának fontos területein most büntetőintézkedések vonatkoznak.

„A szankciók ereje a világ ereje”

– mondta Zelenszkij esti videoüzenetében Kijevből. Meg kell akadályozni, hogy Moszkva ki tudja kerülni a szankciókat – folytatta Zelenszkij. Oroszország, amely több mint 20 hónapja kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen, többször is hatástalannak minősítette a szankciókat.

Moszkva Ukrajnát okolja a pogromért Dagesztánban

Polonius
-
0
Moszkva Ukrajnát okolja a pogromért Dagesztánban

A hétvégén helyi muzulmánok egy csoportja megtámadta a repülőteret Mahacskala városban épp akkor amikor oda egy repülőgép érkezett Izraelből.

A botokkal felfegyverzett fiatalok felszálltak a repülőtéri buszra, és minden egyes utastól megkérdezték, hogy milyen vallású?

“Én muzulmánnak vallottam magam, és szerencsére hittek nekem, és békén hagytak”

– mondta később egy izraeli utas.

A kivezényelt rendőrség állította helyre a rendet Dagesztán fővárosában. Ezen az Oroszországhoz tartozó területen jórészt muzulmán vallású a lakosság, amely a Hamász terrortámadása után nem titkolja szimpátiáját Izrael ellenfelei iránt.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője sietett kijelenteni, hogy

“külső befolyás vezetett az incidenshez.”

Marija Zaharova, a külügy szóvivője ennél is tovább ment amikor “nyílt provokációt” emlegetett, hozzátéve ehhez, hogy ebben “Ukrajna kulcsszerepet játszott.”

Bizonyítékokkal egyikük sem fárasztotta magát.

Az Rt.com hivatalos portál szerint a Telegram média  ügynökség szervezte az akciót, melynek több mint 65 ezer előfizetője van Dagesztánban. A televíziós csatorna főnökét 60 másik muzulmán aktivistával együtt letartóztatták. Hogy kerül a képbe Ukrajna? A Telegram média ügynökség korábban egy orosz ellenzéki tulajdona volt. Ilja Ponomarjev Kijevben él jelenleg, és elítéli Putyin háborúját Ukrajna ellen. Most azt közölte, hogy a Telegram már több mint egy éve nincsen a tulajdonában. Oroszország fokozatosan tiltja be a hatalomnak nem tetsző média cégeket. A Facebook és az Instagram már nem működhet, de a Telegram a legutóbbi időkig még nem volt betiltva. Most a hatalom felfüggesztette a működését.

Peszkov szóvivő elmondta az eset kapcsán, hogy

“Putyin tanácsadóival elemzi a helyzetet, mely amiatt alakult ki, hogy a Nyugat megpróbálja megosztani az orosz társadalmat vallási alapon.”

Tüntetések Izrael ellen a Kaukázusban

Oroszországnak ezen részein a lakosság többsége muzulmán, akik a Hamász támadása nyomán siettek kifejezni rokonszenvüket a palesztin terrorista szervezettel, és ellenszenvüket Izraellel szemben. A palesztin zászlókkal tüntető muzulmánokat az bátorította fel, hogy Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását, sőt a terrorszervezet magasrangú vezetőit meghívta Moszkvába. Hivatalos jelentések szerint személyesen nem fogadta a Hamász küldöttségét, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov sokáig tárgyalt velük. Majd hármasban folytatták az eszmecserét az iráni külügyminiszterrel. Irán a Hamász legfőbb támogatója, és a legjelentősebb szponzora a Hezbollah szervezetnek Libanonban. Az izraeli hadseregnek jelenleg meg kell osztania a figyelmét a Hamász és a Hezbollah között. Hogyan juttat el fegyvereket a Hezbollahnak Irán? Szírián keresztül, ahol nagyon is jelen van az orosz hadsereg, melynek kulcsszerepe volt Asszad elnök rendszerének megmentésében – Iránnal együtt. Az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, mert Damaszkuszban és Aleppoban szokta átrakodni a fegyverszállítmányokat az iráni forradalmi gárda a Hezbollah számára, amely Libanonban áll harci készültségben.

Putyin-Netanjahu

Régebben mindketten azzal dicsekedtek, hogy remek személyes kapcsolatban állnak egymással, de ez megromlott azt követően, hogy Izrael nem támogatta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Bár akkor épp nem Netanjahu volt a miniszterelnök, de Putyin számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthat Izrael támogatására ebben az ügyben. Jelenleg Putyin szervilis sajtója siet párhuzamot vonni Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Putyin pedig nem habozik Zelenszkij zsidó származására utalni mondván: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.

A KGB-ben, ahol Putyin nevelődött, régi hagyománya volt a zsidó ellenességnek. Erről még Jurij Vlagyimirovics Andropov döntött nem sokkal az 1967-es arab-izraeli háború után, melynek eredményeképp Izrael sok arab terület fölött szerezte meg az ellenőrzést – a többi között a gázai övezet fölött is. A Szovjetunió emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette a “szövetséges baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt, épp az 1967-es háború évében vette át a KGB irányítását. Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének így indokolta meg a döntést:

”A zsidók maximum 15 millióan vannak, az amerikaiak őket támogatják. Mi sokat nyerhetünk azzal, ha a több mint egymilliárd muzulmánt a magunk oldalára állítjuk“

– érvelt Andropov, aki zsidónak született a cári Oroszországban , de szorgos munkával eltüntette születési okmányait, mert tudta, hogy csak oroszként válhat a Szovjetunió első emberévé. Ez meg is történt 1982-ben. Andropov 1967 után elrendelte a “biztonsági kontrollt” a zsidó származású kommunista funkcionáriusok között a Szovjetunióban és “a testvéri országokban.”

Kádár János is hírt kapott erről, ezért lett például Hetényi István a Tervhivatal államtitkárából pénzügyminiszter.

“Az oroszok nem fogadnának el egy zsidót a Tervhivatal élén” – állapította meg Kádár János, aki jól ismerte Andropovot még 1956-ból.

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Polonius
-
0
Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben  importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Polonius
-
0
Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére. 

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült  Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

Orosz kém volt a német Wirecard botrány osztrák csúcsmenedzsere

ki
-
0
Orosz kém volt a német Wirecard botrány osztrák csúcsmenedzsere

Azt állítja az ügyészség Londonban, ahol lelepleztek egy orosz kémhálózatot. Öt bolgár állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországnak kémkedtek az Egyesült Királyságban, és ennek a hálózatnak az irányítója lehetett Jan Marsalek, aki megszökött a büntető eljárás elől Németországból, és valószínűleg Oroszországban bujkál.

“Jan Marsalek megbízta a bolgár csapatot azzal, hogy kémkedjen Nagy Britanniában és Németországban, elsősorban NATO támaszpontok iránt érdeklődtek” – fogalmaz a vádirat, amely nem nevezi meg Jan Marsaleket mint vádlottat. Az öt bolgár állampolgárt még februárban tartóztatták le Nagy Britanniában, de az ügyészség csak most vádolta meg őket. A kémhálózat 2020 augusztusától az idei év februárjáig működött, nagyjából abban az időszakban amikor a Wirecard csődbejutott Németországban és Jan Marsalek elmenekült a felelősségrevonás elől. A Wirecard 2020-ban ment csődbe, és a bűnügyi tárgyalás Jan Marsalek távollétében folyt Németországban, ahol a hatóságok azt gyanítják: a csúcsmenedzser előbb Minszkbe szökött, majd pedig átment Oroszországba, ahol jelenleg is Putyin vendégszeretét élvezi.

Csaknem 2 milliárd eurós csalás

A Wirecard villámgyors üzleti karriert csinált, mert a pénzügyek digitalizálását ígérte Németországban, mely meglehetősen le volt maradva ezen a téren. 2018-ban a Wirecard már Németország legjobb negyven cége között volt, és élvezte a Merkel kormány támogatását is. A londoni Financial Times 2019-ben belső informátorra hivatkozva megkezdte cikk sorozat közlését arról, hogy a Wirecard könyvelése fiktív tételeket tartalmaz. Megindult a vizsgálat Németországban, és 2020 júniusában a Wirecard csődöt jelentett mondván: 4 milliárd dolláros mínuszban van. Ebből 1,9 milliárd euró effektív könyvelési csalás “eredménye”  Emiatt sokan bírálták a német pénzügyi felügyeletet illetve az Ernst&Young könyvelő céget, mely éveken keresztül auditálta a Wirecardot.

A német cég nem adta meg könnyen magát: felfogadta Kadhafi titkosszolgálatának egykori főnökét, Rami el Obeidit, hogy szálljon rá a belső informátorra illetve az újságírókra, akik oknyomozó munkát folytattak, és az eredményeket publikálták is.

A líbiai ex kémfőnök azt állította, hogy a Financial Times olyan pénzügyi csoportok megbízásából írogat a Wirecard ellen, melyek érdekeltek a német pénzügyi cég tönkretételében. A Financial Times vizsgálat után tisztázta magát Londonban.

2023 júniusában Szingapúrban elítélték a Wirecard nemzetközi pénzügyi főnökét 21 havi börtönre. Tavaly a Financial Times oknyomozó riportere kiadott egy könyvet az ügyről : Dan McCrum: Money Men: a Hot Startup, a Billion Dollar Fraud, a Fight for the Truth. A londoni Economist szerint minden pénzügyi befektetőnek és szakújságírónak el kellene olvasni ezt a könyvet a Wirecard ügyről.

És mi lett a most kémkedéssel gyanúsított Jan Marsalekkel?

Őt a Wirecard már a vizsgálat kezdetén kirúgta. Az osztrák üzletember a Wirecard második emberének számított 2010-2020 között. Az 1,9 milliárd eurós csalást az ő területén, Ázsiában követték el. Jan Marsaleket körözi az Interpol, a tíz legfontosabb körözött személy között van.

A német hatóságok megkezdték életútjának a vizsgálatát, és arra jöttek rá, hogy a Marsalek családban a kémkedés Moszkva javára régi tradíció. A nagypapa együttműködött az Ausztria egy részét megszállva tartó szovjet csapatokkal, akiknek hírszerző munkát végzett  1945 és 1955 között.

Unokája, Jan Marsalek nem folytatott felsőfokú tanulmányokat hanem 19 éves korában üzletember lett, aki a digitális pénzügyek terén nyomult. Ezért is vették fel a Wirecardhoz 2000-ben.

Ott villámgyorsan karriert csinált, majd a lebukás elől Fehéroroszországba majd Oroszországba szökött. A Die Welt közölte a német hírszerzés, a BND információját, mely szerint Oroszországban Jan Marsalek a GRU, az orosz katonai hírszerzés “védelmét élvezi.”

Münchenben Jan Marsalek pontosan szemben lakott az orosz konzulátussal – állapította meg a német állambiztonság persze csak a szökés után. Jan Marsalek igen aktív volt az Osztrák-orosz baráti társaságban. Itt barátkozott össze Andrej Csupriginnal, aki a GRU ezredese volt, de állítólag kilépett a szolgálatból. A Financial Times megírta, hogy Jan Marsalek egyik cége szolgáltatásokat végzett a Wagner hadseregnek Líbiában és másutt.

A Bellingcat kiderítette, hogy Jan Marsalek osztrák diplomata útlevéllel gyakran járt Oroszországba.

Idén júliusban ügyvédje révén Jan Marsalek felvette a kapcsolatot a müncheni bírósággal, mely a Wirecard ügyet vizsgálja. Braun, a Wirecard elnök-vezérigazgatója azt állította a tárgyaláson, hogy a csalást Marsalek követte el, aki saját zsebre dolgozott a cégnél – írta a wirtschaftwoche portál.

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Polonius
-
0
“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Arról nyilatkozott a kormánypárti sajtó egyik zászlóshajójának Erik Hendriks holland tudós, hogy a putyini vezetés megtarthatja e birodalmi státuszát. A reális értékelés talán azt mutatja, hogy Orbán Viktor, aki már régen felismerte Putyin rendszerének gyengeségét, távolodni kíván Moszkvától.

“Oroszország az utolsó európai birodalom, amelynek szembe kell néznie azzal, hogy nincs meg a presztízse és a gazdasági alapja ahhoz, hogy birodalomként szerepeljen továbbra is a világ színpadán. Oroszország GDP-je  jelenleg akkora mint Hollandiáé és Belgiumé együtt. Ez nem elegendő gazdasági alap egy olyan birodalom fenntartásához, amely Kelet Európától a Japán tengerig terjed. Ennek megfelelően le kell mondania befolyási övezetének egy részéről. Ez az egész konfliktus, melyet most Ukrajnában látunk, a része egy nagyobb történetnek, amelyben Oroszország visszavonul azokról a területekről, melyek korábban központi befolyási övezetéhez tartoztak, azonban már nem tudnak legitim módon és hatékonyan megtartani.”

A holland tudós nem teszi fel a jogos kérdést: ilyen hatalmas területen, ennyi ásványi kinccsel és viszonylag iskolázott népességgel miért nem képes Oroszország hatékony gazdasági-társadalmi rendszert kiépíteni a Szovjetunió bukása után – 1991 – sem? Kínának miért sikerült gazdasági csodát produkálnia és Oroszországnak miért nem?

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben orosz mintára épül Magyarországon. A hibrid rendszer, melyet még Andropov szakértői dolgoztak ki Moszkvában, az állami és a magán szféra furcsa szimbiózisát jelenti, melyben azért mindvégig az állam pontosabban annak titkosszolgálata az úr.

Andropov az agyhalott kommunista pártapparátus helyett a titkosszolgálat vezető szerepére alapozta rendszerét, melyet Orbán Viktor jelentős részben lekopírozott. Csakhogy a rendszer látványosan megbukik a szemünk láttára Putyin alatt az ukrajnai elleni háború során.

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

A holland tudós figyelmeztetése a magyar miniszterelnöknek is szól:

ily csekély gazdasági erővel nem lehet álmokat kergetni se egy közép hatalomról. Sem pedig az európai felzárkózásról.

A lakosság döntő többségét ez utóbbi sokkal jobban érdekli, de a perspektívák sem Oroszországban sem Magyarországon nem ebben az irányban mutatnak. Épp ellenkezőleg: minden bizonnyal lejtmenet következik csökkenő életszínvonallal. Putyin azért is indíthatta el megnyerhetetlen háborúját Ukrajnában, hogy elterelje a figyelmet a gazdaság gyenge teljesítményéről és a csökkenő életszínvonalról.

Orbán Viktor szerencsére csak szavakban háborúzik. Talán azért, mert tudja: politikailag impotens.

1...345...394. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség