Oroszország Archives Page 13 of 39 › Független Hírügynökség

Peking: Oroszország negatív tényező

Polonius

-

2022-07-21

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Polonius

-

2022-07-21

0

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

“Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

Új NATO főparancsnok

Featured

ki

-

2022-07-05

0

Parancsnokot váltott a NATO, amely legutóbbi csúcsértekezletén megállapította: Oroszország immár stratégiai ellenség.

Az új NATO főparancsnok, Christopher Cavoli tábornok egyben az USA Európában állomásozó erőinek a parancsnoka is. Az Egyesült Államok jelentős mértékben növeli katonáinak számát az európai kontinensen, hogy ellensúlyozza az orosz fenyegetést.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt két semleges skandináv állam, Finnország és Svédország is belép a NATO-ba. Putyin Ukrajna elleni agressziója ébresztőt jelentett sok európai államban, ahol tartanak az orosz fenyegetéstől.

Mit tehet a NATO?

“Mi most együtt nagy fenyegetéssel állunk szemben az európai kontinensen”

– hangsúlyozta a beiktatás alkalmából Christopher Cavoli tábornok.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár üdvözölte az új főparancsnokot, és megköszönte elődjének munkáját. Tod Wolters amerikai repülő tábornok 2019 és 2022 között állt a NATO csapatok élén Európában. Az utód, Christopher Cavoli tábornok eddig az USA haderőinek európai és afrikai parancsnoka volt. Jól ismeri Európát hiszen Németországban született egy ott szolgáló amerikai katona családban. Később a szüleit Olaszországba helyezték át, ezért a fiatal Cavoli Olaszországban nőtt fel. Nemcsak németül és olaszul tud, de oroszul is jól beszél. Egyik korábbi megbízatása épp az volt Washingtonban, hogy az Oroszországgal foglalkozó igazgatóságot vezette. Az amerikaiak már régóta előre jelezték Putyin agresszióját Ukrajna ellen. William Burns a CIA igazgatója novemberben tárgyalt telefonon Putyinnal Moszkvában. Ezt követően meglepetésszerűen Brüsszelbe repült, ahol a NATO és az Európai Unió vezetőit tájékoztatta a várható orosz támadásról.

A NATO megalapításától kezdve az Egyesült Államok irányítása alatt áll.

Míg az amerikaiak stratégiai ellenségnek tekintik Putyint, és szeretnék őt megbuktatni, addig az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) mielőbbi tűzszünetet sürgetnek, és nem akarják a falhoz szorítani Putyint. Ehelyett valamiféle egészségre törekszenek vele mondván: Oroszország fontos része az európai biztonsági rendszernek, és az is marad függetlenül attól, hogy ki áll az ország élén.

Orosz rakéta eltalálta a Kremencsuk bevásárlóközpontot, 18-an meghaltak

FüHü

-

2022-06-28

0

Orosz rakéta eltalálta a Kremencsuk bevásárlóközpontot, 18-an meghaltak

Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

Orosz rakétacsapás érte hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontot, ahol több mint 1000 civil lakik a közép-ukrajnai Kremencsuk városában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Legalább 20-an meghaltak és 50-en megsérültek az orosz rakétacsapásban, a sebesültek közül 25-nek súlyos az állapota – jelentette az Ukrinform ukrán állami sajtóorgánum, az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva, Kirillo Timosenkora hivatkozva.

„Az orosz erők rakétákkal lőtték ki a bevásárlóközpontot, ahol több mint ezer civil tartózkodott.

A bevásárlóközpont lángokban állt, a tűoltóknak sikerült eloltani a tüzet, nem tudni az áldozatok végleges számát” – mondta Zelenszkij a Telegram-bejegyzésben.

Zelenszkij szerint az épület „nem jelentett veszélyt az orosz hadseregre, nem jelentett stratégiai értéket”.

„Oroszország továbbra is a közönséges polgárokon bosszulja meg tehetetlenségét. Felesleges felelősséget és emberséget remélni a részükről” – írta Zelenszkij.

Vitalij Meletszkij város polgármestere elmondta, hogy a robbanás halálos áldozatokat és sérüléseket okozott, de konkrét számokat nem közölt.

„Jelenleg orvosok, mentők és rendfenntartók dolgoznak a helyszínen. Az áldozatok számának tisztázása folyamatban van” – közölte Dmitro Lunin Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság a táviratban.

Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, „a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.

Kremencsuk, egy 217 000 lakosú ipari város Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt, Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának helyszíne.

Oroszország nem kommentálta, nem tagadja támadást, ahogyan azt sem, hogy szándékosan civileket célzott meg.

Oroszországnak felelnie kell ezért a halálos rakétacsapásért amit egy zsúfolt ukrán bevásárlóközpont ellen követett el – közölte a francia külügyminisztérium, elítélve a támadást.

Vadim Denisenko, a belügyminisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak három indítéka lehetett a támadásra:

„Az első kétségtelenül a pánik szítása, a második az infrastruktúra tönkretétele, a harmadik pedig az, hogy… emeljük a tétet, hogy a civilizált nyugat ismét asztalhoz üljön megbeszélésekre” – mondta.

Oroszország, amely hetekig tartó roham után a hétvégén elfoglalta Ukrajna keleti frontvárosát, Szeverodonyecket, az elmúlt napokban fokozta a rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

Kenderessy Milán

-

2022-06-28

0

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

ki

-

2022-06-27

0

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Süketek párbeszéde

FüHü

-

2022-06-22

0

Oroszország és Ukrajna hetek óta egymást vádolva a süketek párbeszédét folytatja a kikötők elaknásítása és az ukrán gabonaexport akadályozása ügyében.

Orosz információk szerint jelenleg 16 ország 70 hajója van blokkolva hat ukrajnai kikötőben. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy az ukrán ágyúzás és a nagy aknaveszély miatt nem tudja akadálytalanul tengerre bocsátani a hajókat. Ukrajna viszont azt bírálja, hogy Oroszország az ukrán kikötők blokkolásával akadályozza a gabonaexportot, ezzel világszerte élelmiszerválságot okoz.

A z ENSZ hetek óta követeli Oroszországtól, hogy engedélyezze az ukrán gabona exportját. Ukrajna kifogásolja, hogy az orosz haditengerészet blokkolja Fekete-tengeri kikötőit. Mindkét ország a legnagyobb búzaexportőrök közé tartozik, és fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban.

Az ukrajnai gabonaexporttal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a jövő héten török delegáció utazik Moszkvába – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ ügynökséggel.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Polonius

-

2022-06-16

0

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

ki

-

2022-06-07

0

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.

Kutuzov legendás név

Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.

Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.

Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.

Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.

Oroszország elvesztette lendületét Szeverodonyeckben

FüHü

-

2022-06-06

0

Oroszország elvesztette lendületét Szeverodonyeckben

A tizenötödik hete folyik Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen. A brit hírszerzés a légi és tüzérségi csapások kombinációját tartja kulcsfontosságú tényezőnek Oroszország közelmúltbeli kelet-ukrajnai taktikai sikereiben.

A brit hírszerzés szerint az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak Szeverodonyeckben, és sikerült megállítaniuk az orosz erők előrenyomulását.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán erők ellentámadásokat hajtottak végre Szeverodonyeck városában, ami valószínűleg semmissé tette az orosz erők hadműveleti lendületét, amelyet korábban a harci egységek és a tűzerő koncentrálásával nyertek.

A titkosszolgálatok szerint a térségben részt vevő orosz erők között a szakadárok által kikiáltott Luhanszki Népköztársaság orosz vezette szeparatista erőinek tartalékából mozgósított személyzet is található.

Ezek a csapatok rosszul felszereltek és hiányosan képzettek, ráadásul a hagyományos orosz egységekhez képest nem rendelkeznek nehézfegyverzettel.

Címke: Oroszország

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Mit akar Kína?

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Energia krízis

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Parancsnokot váltott a NATO, amely legutóbbi csúcsértekezletén megállapította: Oroszország immár stratégiai ellenség.

A NATO megalapításától kezdve az Egyesült Államok irányítása alatt áll.

Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, „a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.

Kiskapu

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

India kötéltáncot jár

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Peking: Amerika az első

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

Oroszország és Ukrajna hetek óta egymást vádolva a süketek párbeszédét folytatja a kikötők elaknásítása és az ukrán gabonaexport akadályozása ügyében.

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Hát nem ez történt

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

Kutuzov legendás név

A tizenötödik hete folyik Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen. A brit hírszerzés a légi és tüzérségi csapások kombinációját tartja kulcsfontosságú tényezőnek Oroszország közelmúltbeli kelet-ukrajnai taktikai sikereiben.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA