Ukrajna 2021 óta kér nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat az Egyesült Államoktól, és a Fehér Ház következetesen ellenállt, legalábbis nyilvánosan. De lehet, hogy fordul a kocka.
Csütörtökön C.Q. Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke újságíróknak azt mondta, hogy „az eszkaláció kockázata nem olyan magas, mint talán az elején volt”.
Az orosz nyilatkozatok 2022 szeptemberében jelezték, hogy az ilyen fegyverek Ukrajnának történő szállítása átlépne egy „vörös vonalat„, mivel hatótávolságuk lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy Moszkvát vegye célba. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának akkori elnöke akkor azt mondta a Defense One-nak: „Az akadémiai vagy agytrösztökben vagy az elemzés más formáiban dolgozó emberek ezt »deklaratív politikának« nevezik, amikor a magas rangú tisztviselők… nyilatkozatokat, prediktív nyilatkozatokat adnak ki arról, hogy mit tennének és mit nem, ha bizonyos cselekedetekre sor kerülne.”
Magas rangú katonai tisztviselők, akik a háttérben beszéltek, rámutattak az orosz katonai doktrínára, különösen az úgynevezett egzisztenciális kockázatra vonatkozóan, mondván, hogy ha Ukrajnának ilyen fegyvereket adnak, az nukleáris választ kényszeríthet ki Oroszországtól, vagy arra ösztönözheti, hogy megtámadja egy NATO-partnerét.
Ősz óta a jelentések azt sugallják, hogy az Egyesült Államok megváltoztathatja számításait, és titokban kis számban küldhet nagy hatótávolságú rakétákat – annak ellenére, hogy a Fehér Ház korábban azt mondta, hogy nincs elég ilyen rakétája.
A Biden-adminisztráció azonban mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje e jelentések megerősítését vagy cáfolatát. Március 20-án a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette: „Nincs mit ma nyilvánosan bejelentenem ebben a kérdésben. Ha van mit megosztanunk, biztosan meg fogjuk osztani.”
Brown hivatalosan sem erősítette meg vagy cáfolta a jelentést, de azt mondta, hogy
Oroszország visszafogott válasza a közelmúltbeli ukrán dróntámadásokra jóval Oroszország területén belül lehetővé tette a Pentagon számára, hogy módosítsa elemzését az ATACMS küldésének kockázatáról.
„Ezek azok a dolgok, amelyek… Figyeljen. Tudja, mi a valószínűsége az eszkalációnak… különböző képességek és különböző akciók” – mondta.
Megfigyelők és még néhány republikánus törvényhozó is nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy küldje el a rakétákat, mivel ezek lehetővé tennék az ukránok számára, hogy veszélyben tartsák az orosz pozíciókat Ukrajnában, beleértve a Krímet is, távol a frontvonaltól, beleértve Nyugat-Ukrajnát is. Ez megnehezítené Oroszország előrenyomulását, mivel Ukrajna továbbra is csapást mérhet még a legjobban megerősített orosz állásokra is az ország keleti részén gyakorlatilag bárhonnan az országban. Ez viszont megnehezítené a csapatok megerősítését, még akkor is, ha Oroszország nagyobb területet szerezne.
Ukrajna az utóbbi időben területeket veszít, és egyes szakértők szerint ha a kongresszus nem fogadja el az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros kiegészítő segélycsomagot, Oroszország tavasszal többet vehet igénybe.
Brown ismét a kiegészítő gyors áthaladására buzdított, és azt mondta, hogy Ukrajnának a belátható jövőben folyamatos tüzérségi ágyúzással kell szembenéznie. De azt is mondta, hogy a hatalmas tavaszi orosz offenzívától való félelem túlzó lehet.
„Nem tudom, hogy az oroszok képesek-e nagy offenzívát generálni. Úgy értem, ha megnézed… Mi történt a… az elmúlt évben az oroszok valójában rengeteg képességet, személyzetet, fegyverrendszert és járművet vetettek be, hogy megszerezzék, amit nyertek. És ahogy mondanám, ez majdnem egy húsdaráló.”
“A spanyol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy elutasítsa a Talgo vonatgyárra vonatkozó magyar ajánlatot, mert emögött orosz befektetők állhatnak” – mondta a spanyol kormány közlekedési minisztere. Oscar Puente azt sem tartja kizártnak, hogy a Putyin barát magyar kormány áll a felvásárlási szándék mögött hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszter lobbizott Madridban a magyar vásárlási ajánlat mellett.
A gyanú annál megalapozottabbnak tűnik, mert a magyar vállalkozás, mely meg akarja venni a spanyol céget 55%-ban Tombor András, kormányközeli magyar oligarcha tulajdona, 45%-ban pedig az állami Corvinus alapé. Az ajánlattevő Ganz Mávag korábban részben orosz tulajdonban állt, majd Szalay Bobrovniczky Kristóf tulajdona lett, de neki formálisan le kellett erről mondania miután hadügyminiszter lett.
Orbán a szélsőjobboldali Voxot támogatja
A baloldali kormány azért is ellenzi a spanyol vagongyár felvásárlását, mert Orbán Viktor a spanyol belpolitikába is nyíltan beavatkozik, és a szélsőjobboldali Voxot támogatja. Rogán Tóni sajtója gyászba borult amikor Spanyolországban nem sikerült legyőzni a baloldali kormányt, amely a választások után végül felülkerekedett. Orbán Viktor nem a mérsékelt jobboldalt hanem a szélsőjobboldali Voxot támogatta, melyet nosztalgia jellemez Franco tábornok félfasiszta rendszerével. Spanyolország modernizációja Franco tábornok halála után – 1975-kezdődött meg, és mindenfajta nosztalgia a keresztény nemzeti diktatúra iránt meglehetősen népszerűtlen a fiatalabb nemzedékek körében, akik már olyan Spanyolországban nőttek fel, mely az Európai Unió értékrendjét vallja, és nem visszafelé néz hanem előre.
A Deutsche Welle tudósítója a helyszínen győződött meg arról, hogy a drónok és robotok milyen fontos szerepet játszanak a hírszerzésben az ukrán haderőnél.
Az ukrán felderítők gyakran előbb tudják, hogy mire készülnek velük szemben az orosz katonák mint maguk a harcosok, mert hála a mesterséges intelligencia által vezérelt technikának le tudják hallgatni a parancsnoki harcálláspontokat. Ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja célba a drónokat és rakétákat, majd pedig a gép maga értékeli a csapás sikerességét és korrigálja az esetleges hibákat. Machine learning – mondja a szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.
A gép képes tanulásra és fejleszti képességeit menetközben.
Amerikai magáncégek mint a Palantir itt próbálják ki az új eszközöket.
Az ukránok maguk is létrehozták “a varázslók műhelyét.” Ebben a katonai alakulatban olyanok szolgálnak, akik a civil életben foglalkoztak a mesterséges intelligenciával. A csapat parancsnoka elmesélte a Deutsche Welle tudósítójának, hogy elsősorban drónokat irányítanak az orosz állások felé vagy hírszerzés vagy robbantás céljából. Ez még csak a jövő, mert a tudósító azt tapasztalta az ukrajnai fronton, hogy az első világháború eseményei elevenednek meg 2023-ban, a mesterséges intelligencia még távolról sem játszik meghatározó szerepet a fronton.
Fölényben vannak-e a mesterséges intelligencia használatában az ukránok?
“Nagyon nehéz ezt megmondani, mert az oroszok is alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát a fronton például a légvédelemben”
– mondja Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.
Érdemes megemlíteni, hogy magát az utasítást a célpont kilövésére mindig ember adja ki mind a két oldalon. A mesterséges intelligencia ugyanis arra kiválóan alkalmas, hogy lerövidíti a folyamatot: villámgyorsan azonosítja a célpontot és beállítja a kilövést, de azt nem tudja felbecsülni, hogy milyen károkat okozhat azzal, ha eltalálja a célpontot. A collateral damage felmérése megmaradt emberi feladatnak, mert a mesterséges intelligencia ebben még nem eléggé megbízható.
Igazában a mesterséges intelligencia a legjobban a hírszerzésben és az ellenséges információs rendszerek megbénításában illetve félrevezető hírek terjesztésében alkalmazható.
Ez utóbbiban az oroszok rendkívül aktívak. Az orosz hírszerzés troll farmokat működtet, ahol szisztematikusan gyártják a dezinformációra alkalmas híreket. Az oroszok a Nyugat ellen dezinformációs háborút folytatnak, és ahogy fokozódik maga a háború, úgy lesznek egyre aktívabbak ezen a téren – nyilatkozta Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.
Az ukrajnai háború miatt kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek Észtországban, ahol nagy orosz kisebbség él.
“Ez az emlékezetünk, nem tisztelik ezt és engem sem tisztelnek. Undorító amit művelnek” – így kommentálta Narva városában egy 82 éves orosz nyugdíjas asszony a brüsszeli Politiconak, hogy a hatóságok elszállítják a második világháborús emlékműveket az utcákról és a terekről Észtországban.
A háború Ukrajnában régi ellentéteket hozott felszínre az észt többség és az orosz kisebbség között. A független Észtországot a Hitler-Sztálin paktum a Szovjetuniónak juttatta 1939-ben. A szovjet megszállás idején tombolt a terror Észtországban. Aztán következett a náci megszállás, és végül visszajöttek a szovjet csapatok, akik maradtak is a Szovjetunió bukásáig (1991). Sztálin parancsára tömeges orosz betelepítés következett, és ennek következtében megváltoztak a nemzetiségi arányok. Az orosz kisebbség a magáénak érezte a második világháborús emlékműveket, az észt többség kevésbé. Eddig mégiscsak megőrizték azokat, de Putyin agressziója Ukrajna ellen megszólaltatta a vészcsengőt Észtországban.
“Megosztják a társadalmat ezek az emlékművek” – indokolta a kormány döntését az észt külügyminiszter a Politiconak. “Nagyon is szükséges a második világháborús emlékművek régóta esedékes eltávolítása, mert ezek fokozzák a társadalmi feszültséget” – hangsúlyozta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.
Putyin birodalmi álmai aggodalmat keltenek
“Oroszország Ukrajna elleni háborúja megvilágítja a második világháborús emlékművek elfelejtett jelentését” – hangsúlyozta Észtország köztársasági elnöke szombaton amikor az észt függetlenség napját ünnepelték. Alar Karis államfő nem hallgatta el, hogy nagy a bizalmatlanság az orosz kisebbség iránt. Különösen ott mint Narva városában, az orosz határon, ahol a lakosság többsége orosz.
“Helyre kell állítani a bizalmat Narva és a kormány között” – fogalmazott az államfő, aki hangsúlyozta, hogy “Észtország mindnyájunk hazája.”
A kis balti államban a függetlenség kikiáltása óta gyanakodva szemlélték a jelentős létszámú orosz kisebbséget (30%). Szigorúan szabályozták az állampolgárságot, és észt nyelvtudáshoz kötötték azt. “Ennek az volt a célja, hogy arra ösztönözze az oroszokat: térjenek vissza Oroszországba!” – vázolja fel a helyzetet Kristjan Kaldur, a Balti Intézet vezető szakértője Tallinnban.
“Aztán a korábbi szigorú politika az orosz kisebbséggel szemben enyhültek. Az ezredforduló táján megkezdődött az integrációs politika. A kormányok komoly erőfeszítést tettek arra, hogy az orosz kisebbséget megtanítsák észtül. Erre sok pénzt fordítottak. Sok orosz így is kimaradt a rendszerből, mert nem tudta vagy akarta letenni az észt nyelvvizsgát. Így hozzájutott észt útlevélhez, de állampolgársághoz nem.”
Jelenleg 65 ezer orosz számít “szürke polgárnak” Észtországban, ahol nem állampolgárok, de útlevelük van, hogy elhagyják az országot.
Putyin Ukrajna elleni agressziója után betiltották az orosz televíziókat Észtországban. Az orosz kisebbség ezt komoly sérelemként érte meg. Ráadásul
Putyin propagandája azt terjeszti, hogy az észt kormány deportálni akarja az orosz kisebbséget.
Tallinnban a kormány siet cáfolni ezt.
“Sohasem fogunk senkit sem deportálni”
– hangsúlyozta a kormányszóvivő Tallinnban.
Amióta kitört a háború Ukrajnában egyre több orosz folyamodik észt állampolgárságért.
Fokozza a feszültséget, hogy Narva határváros: sok orosz itt érkezik meg az Európai Unió területére. Emiatt Észtország le kívánja zárni határát az orosz polgárok elől – a két másik balti államhoz hasonlóan. Ez a kérdés megosztja az Európai Uniót hiszen Csehország, Lengyelország és Finnország támogatja a balti álláspontot míg Németország, Magyarország Görögország, és Ciprus nem. Emiatt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője úgy nyilatkozott, hogy “az oroszok kizárása az Európai Unióból illetve a schengeni övezetből, nem jó ötlet, mert megosztja a tagállamokat”. Az Európai Unió külügyminiszterei hamarosan Prágában vitatják meg az orosz polgárok vízumát, melyet Észtországban meg akarnak szüntetni az ukrajnai háború miatt.
Intenzív tárgyalásokat folytatott a cseh kormány nevében Hamacek belügyminiszter az oroszokkal Szputnyik vakcina importjáról. A leleményes cseh belügyminiszter azzal az ajánlattal állt elő: nem hozzák nyilvánosságra az orosz titkosszolgálat hét évvel korábbi robbantásos akcióját, ha Moszkva villamgyorsan egymillió Szputnyik vakcinát szállít Csehországba.
Akkor Csehország még megelőzte Magyarországot a százezer főre jutó Covid-19 halálozások terén. Moszkva nemet mondott. A botrány kipattant: a csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. A cseh belügyminiszter természetesen mindent tagad. Még a parlamenti vitát is titkosították.
Mi történt április 15-én?
Hamacek belügyminiszter szigorúan titkos tanácskozást hívott össze, melyre meghívta Oroszország moszkvai nagykövetét is! Kik vettek részt a tanácskozáson? A rendőrség és a titkosszolgálatok főnökei.
Miért ajánlott alkut Hamacek Putyinnak? Azért, mert kiváló orosz kapcsolatai miatt az ő helyzete is meggyengült volna a szeptemberi választások előtt, ha kiderül: az orosz titkosszolgálatok robbantott fel egy lőszerraktárat Csehországban az ukrajnai konfliktus kezdetén 2014-ben.
Mindez Andrej Babis miniszterelnökre is furcsa fényt vetett volna, mert az ellenzék szerint ő maga is aktívan együttműködött az orosz titkosszolgálattal még a rendszerváltás előtt. Vagy talán utána is?
Mi lesz a választáson?
Babis pártja sem áll nagyon jól a közvélemény kutatók szerint: 22%, de igazán nagy bajban a szociáldemokraták vannak – idetartozik Hamacek – akik kipottyanhatnak a parlamentből is. Akkor pedig Babis miniszterelnöknek főhet a feje: kivel alakít koalíciós kormányt a választások után?
A szerencsétlen Hamaceknek az is megfordult a fejében, hogy a tervezett Biden-Putyin találkozót hozzák Prágába, ezzel emelve a rogyadozó kormány koalició népszerűségét. Végülis április 15-én a józan titkosszolgálati főnökök lebeszélték Hamaceket a moszkvai útról.
Az út elmaradt, és helyette kirobbant az orosz titkosszolgálat botránya. A NATO államok siettek szolidaritásukról biztosítani Csehországot.
Orbán Viktor miniszterelnök viszont minden Oroszország számára kínos mondatot kihúzott abból a közös közleményből, melyet a visegrádi államok csúcstalálkozójáról adtak ki épp ezzel a kacifántos üggyel kapcsolatban.
Törökország fenyeget: átengedi a migránsokat. A NATO az orosz hadműveletek leállítását követeli Szíriában. Az oroszok és a törökök katonailag is szembekerülhetnek egymással, ezért fognak találkozni a testvér-ellenségek, vagyis Putyin és Erdogan. Közben új migráns áradat indulhat Európa közepe felé…
Idlib tartományban körülbelül egymillió ember vált földönfutóvá azt követően, hogy az orosz légierő bombázásainak eredményeképp előre nyomultak a kormánycsapatok Szíriának ebben a határmenti tartományában. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú török tisztviselő azt közölte a Reuters hírügynökség tudósítójával, hogy ezentúl nem állítják meg a migránsokat, ha azok tovább akarnak menni az Európai Unió irányába!
Stoltenberg NATO főtitkár ezért hívta fel azonnal Oroszországot és Szíriát, hogy állítsák le a hadműveleteket egész Idlib tartományban.
Orosz róka fogta török csuka Szíriában
A jelenlegi válság azzal kezdődött, hogy Trump elnök bejelentette: az USA ezentúl nem támogatja azt a kurd milíciát, melyet az amerikaiak fegyvereztek fel, és amely döntő szerepet játszott az Iszlám állam elleni harcban. Trump pálfordulását az orosz hírszerzés mesterfogása idézte elő: megszerezték azt az üzenetet, melyben Trump veje, aki egyben az elnök közel-keleti főtanácsadója is, jóváhagyja a szaúdi trónörökösnek tervét, hogy meggyilkoljanak egy ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit megfojtották és darabokra vágták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Az oroszok átadták az értékes információt Erdogan elnöknek, aki megzsarolta Trumpot. Az USA elnöke ezután engedélyezte a törökök invázióját Szíriában.
A kurdok Asszad elnökhöz fordultak támogatásért
Szíria államfője megindította csapatait Idlib tartomány elfoglalására miközben a törökök is ugyanerre törekedtek. Putyin és Erdogan találkozott, hogy egyeztessék a szempontokat, de az ellentétes érdekeket nem sikerült összhangba hozni. Az orosz légierő brutális bombázásokkal tisztította meg az utat Asszad elnök csapatai előtt. A csapdába került civilekkel senki sem törődött. Csakhogy török katonák is áldozatáivá váltak a bombázásnak és a harcoknak. Erdogan elnök nem érte el célját: nem sikerült uralma alá hajtani a határmenti tartományt. Erre jött az ötlet: újabb zsarolás! A célpont ezúttal Európa, ahol senki sem szeretne egy új migráns inváziót. Merkel kancellár pont ennek elkerülésére kötött az Európai Unió nevében egyezményt Erdogannal.
Az Európai Unió fizet, hogy ne jöjjenek a migránsok
Három milliárd euróról szól az egyezmény, melyet újabb három milliárd követhet. Ez nagyon nagy pénz – különösen a válsággal küszködő Törökországnak. Nem véletlen, hogy Erdogan elnök tartózkodott az egyezmény nyílt megsértésétől. Most viszont nehéz helyzetbe került Szíriában ráadásul Merkel kancellár is politikai válság kellős közepén csücsül Berlinben. Ebben a helyzetben mindenki vesztesnek látszik. Putyin elnök talán egy pillanatra győztesnek érezheti magát, de a NATO figyelmeztetését ő sem hagyhatja figyelmen kívül. Azt pedig végképp nem, hogy hosszú távon Oroszország nem tud pénzelni egy háborút Szíriában…
A Szolidaritás szakszervezet egykori legendás vezetője, aki a rendszerváltás után Lengyelország köztársasági elnöke volt egy orosz lapnak arról nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam kapcsolatát.
Lengyelország és Oroszország kormánya között véget nem érő szócsata bontakozott ki a második világháború kirobbanásának nyolcvanadik évfordulóján. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezére azzal vádolta meg Sztálint és a Szovjetuniót, hogy felelős a második világháború kirobbantásáért. Kaczynski arra célzott, hogy 1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió paktumot kötött Kelet Európa felosztásáról. Ennek megfelelően miután a nácik lerohanták Lengyelországot 1939 szeptember elején, szovjet csapatok szállták meg Lengyelország keleti részét. Az előre egyeztetett határvonalon a Wehrmacht és a szovjet hadsereg baráti találkozókat tartott. Egy lengyel külügyminiszter-helyettes ennek alapján háborús kártérítésre szólította fel Oroszországot, amely azt visszautasította.
Walesa mindennek ellenére enyhülést sürgetett a két állam kapcsolataiban. A Szobeszednyik című hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam viszonyát. „Egész Európa beleremegne, ha Lengyelország és Oroszország baráti viszonyt ápolna egymással! A jelenlegi helyzetből csak mások húznak hasznot” – hangsúlyozta Lech Walesa, aki nyilvánvalóan az Egyesült Államokra célzott.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nemrég utazta körbe Oroszország szomszédait: mindenkinek támogatást ígért, aki szembeszáll Moszkvával!
Lech Walesa szerint viszont a békülés az érdeke mindenkinek. A jelenlegi nemzeti radikális kormánytól nem várható, hogy nyitna Oroszország felé – nyilatkozta Walesa. A Kaczynski ikrek annak idején Walesa elnök közeli munkatársai voltak, de összekülönböztek az államfővel. Azóta kígyót-békát kiabálnak egymásra. Jaroslaw Kaczynski orosz ellenességének személyes motivációja is van: ikertestvére repülőgépe akkor zuhant le amikor épp a katyni mártírokról akartak megemlékezni. Sztálin parancsára Katynban végeztek ki többezer olyan lengyel katonatisztet, akik nem voltak hajlandóak fegyvert fogni a Szovjetunió oldalán.
Lech Walesa azt reméli: fordulat következik Lengyelországban az idei választások után. „Én nem szavaztam a PiS-re” – hangsúlyozta Walesa, akinek a politikai befolyása ma már nem különösebben jelentős, de a tekintélye még mindig elég nagy Lengyelországban.
Kár, hogy nem tartanak orosz kávét, kisasszony, akkor adjon egy teát, csészealjból, málnalekvárral. Ma Oroszországra tekintünk, a Nagy Föld felé vetjük pillantásunkat – meg számolgatni fogunk sokat, szóval elkél majd tiszta fej, hogy lássuk, mennyi az annyi és hogyan is állunk azzal a paksi hitellel, beruházással, kamatokkal, hol tart az egyenlegünk.
Először is szeretném helyesbíteni magamat. Az elmúlt hetek folyamán valamelyik írásomban – melyben a kínai vasútvonal-hitellel foglalkoztam volt, csak nem találom, melyikben – pontatlanul határoztam meg a Paks 2-beruházáshoz igényelt orosz hitel összegét. Engem is megtévesztett egy tavaly novemberi hír, mely szerint Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter válaszol Szél Bernadett képviselő kérdésére. Éspedig emígyen:
„Címzett: Dr. Szél Bernadett (független) Benyújtó: Süli János, tárca nélküli miniszter (a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős)
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. §-ában foglaltak szerint a hozzám intézett „Mennyit hívtunk le a paksi hitelből?” című, K/3646. számú írásbeli kérdésére az alábbi választ adom.
Az Oroszországi Föderáció és Magyarország között megkötött nemzetközi hitel-megállapodás szerint az atomerőmű-építés eddig igazolt, összesen 98 millió eurós költségeinek finanszírozására az összeg 80%-ának megfelelő, azaz mintegy 78 millió euró hitel lehívására került sor.
A kedvező pénzpiaci feltételeket kihasználva 2018 májusában a Magyar Állam élt a hitelszerződésben erre biztosított lehetőséggel, és az addig lehívott hitel teljes összegét előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé.”
Ebből én is azt értettem, más is, hogy 98 millió euróról van szó, ami forintban valamivel kevesebb, mint harmincmilliárd.
Igen, akkor és ott ennyiről is beszéltek, de ez csak az eddigi költségkeret, amiből 78 millió eurót hívtak le, igaz, vissza is tették, azonban a valódi, teljes összege az oroszok által nyújtott hitelnek nem kevesebb, mint tíz milliárd euró. Vagyis háromezer milliárd forint, ha leegyszerűsítve számolunk. Ehhez képest a most megszerzett kínai hitel nem több forintban ezer milliárdnál forintban, tehát Paks 2-nek még mindig csak a harmada, akármekkora summáról is legyen szó.
Még egyszer: elnézést kérek korábbi tévedésemért.
De hogyan jött elő most a paksi hitel, mikor mindenki a kínaival van elfoglalva? Hát úgy, hogy szépen és főleg csendben elkezdtek problémák lenni vele.
Először is, csúszik a beruházás. Késnek a munkálatok, novemberben már a kormány is elégedetlen volt Süli tárca nélküli miniszter munkájával, le is akarták cserélni, csak valamiért nem tolonganak a helyéért. Az igazsághoz tartozik, hogy ő májusban már eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, ráadásul azután elakadtak a közbeszerzések. Ezzel együtt május közepén még arról volt szó, hogy a Paks II. beruházás ütemterv szerint halad, az új blokkok határidőre elkészülnek. Erről beszélt Süli azután is, hogy a Roszatom vezetőivel tárgyalt Szocsiban, majd álláspontját július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén is elismételte. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks II. szerződésének módosításáról. Jelenleg úgy tűnik, az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.
Feltevődik a kérdés még a tavaly év végi hír fényében is, hogy ha nem építünk semmit, hiszen azért ekkorák a késések, akkor mi a fűzfán fütyülő rézangyalra költöttük mi ezt a pénzt, csak nem választásra? Még jó, hogy visszatettük, nincs hiány, de a költségvetésből kellett visszatennünk, ugyanis senkinek sincs 78 millió eurója a mellényzsebében. Az forintban 25 milliárd, meg némi apró. Na, ezt a 25 milliárdot sem látom az elszámolásban, pedig nem kisegér, két és fél stadion.
De ettől még mindig nem lenne aktuális a paksi hitel kérdése. Aktuálissá az mfor.hu egyik híre tette, mely szerint:
„Az mfor információi szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek sikerült egyezségre jutnia a paksi hitelszerződés egyes feltételeinek megváltoztatásáról. Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások.
Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.”
Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a szerződés felülvizsgálata csak a törlesztés ütemezésére terjed ki, a kamatfizetésre nem.
Aztán az sem elhanyagolható körülmény, hogy ezeket a tárgyalásokat Varga Mihály a legnagyobb titokban folytatta le, azt sem tudjuk, hol és mikor. Mivel az elmúlt két hétben Varga pénzügyminiszter Orbán Viktort kísérgette ázsiai turnéján, valószínűnek tekinthető, hogy erre a megegyezésre jóval korábban került sor, csak most szereztünk róla tudomást. És most sem hivatalos forrásból: az MTI-ben egy hónapra visszamenőleg sincs nyoma a hírnek, az összes sajtóközlés pedig az mfor.hu-t jelöli meg forrásként.
Egyszóval: ez kiszivárgott.
Mondjuk nem csodálkozom, hogy ilyen horderejű tárgyalásokhoz nem hívták tanúnak a sajtót és a széles nyilvánosságot, pláne, hogy nekünk voltak kínosak – de akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba, hogy néz ki mostez a hitel információink szerint?
„A 12 milliárd eurósra tervezett beruházás – amely két új blokk felépítését tartalmazza – finanszírozásából 10 milliárd eurót tesz ki az orosz fél által biztosított hitel. Ennek változó kamata összességében mintegy 4-5 százalékos kamatszintet ad ki. Emiatt több kritika is érte a kormányt, mert a piacon az elmúlt időben ennél olcsóbban is lehetett forráshoz jutni. Vagyis adta volna magát, hogy kedvezőbb kamatozású hitellel váltsák ki az oroszok pénzét. Erre a kormányzati illetékesek válasza az volt, hogy olyan időtávra – 30 évre – mint amennyire az oroszok nyújtják a hitelt, már nem olyan egyszerű jobb kondíciókkal forrást szerezni.
Az eredeti ütemterv szerint 2025 környékén üzemelniük kellene az új blokkoknak, és ehhez időzítve kellene elkezdeni a hitel törlesztését. Most 2019 van, de a tényleges munkálatok még mindig nem indultak el, a felvonulási épületek sem állnak. A kormány szerint azért van késésben a kivitelezés, mert az Európai Unió hivatalai jóval tovább ültek az engedélykérelmeken, mint amire számított a magyar kormány. (Az már ritkábban hangzik el, hogy az orosz kivitelezőnek is akadnak gondjai az uniós normák teljesítésével, amit kapacitásproblémák is tetéznek.) Ezt a 20-22 hónapos csúszást azonban még be lehet hozni – szokták hozzátenni a nyilatkozók.
A hitelszerződés módosítása azonban arra bizonyíték, hogy a projekt tényleges csúszásban van, és a kormány szerint sem lehet elkészülni a beruházással az eredeti határidőben.” (Mfor.hu)
Akkor, kérem, nagy a baj
Akkor ugyanis
mi belementünk egy tízmilliárd eurós, vagyis háromezer milliárd forintos hitel felvételébe, aminek már a kamatai is csillagászati összeget jelentenek, eléggé előnytelenek a feltételei,
majd
Nem tettünk semmit a beruházás ügyében, amire a pénzt kértük, és ezért az Uniót hibáztatjuk, mely nem örül ugyan, hogy orosz reaktort építünk (milyen másfélét tudnánk? Pakson ennek a feltételei adottak), ámde bizonyos, hogy megakadályozni nem akarta az építkezést.
Nem elég, hogy előnytelenek a kamatfeltételek, de most sírtuk ki Moszkvától, hogy fizethessük tovább, hosszabb ideig azokat a magas kamatokat.
Az eredeti terv szerint a két blokknak 2025-ben már üzemelnie kéne, ehhez képest a munkálatok még el sem indultak. A törlesztésben viszont döntő szerepe volna az ezen blokkok által termelt áramnak, amit értékesítenénk és a befolyó haszonból kéne fizessük a részleteket – így viszont körülbelül hat év múlva törvényszerűen összeomlik a költségvetés, ha csak csoda nem történik vagy nem fedezünk fel valami gyémántbányát az Alföldön. Nem fogunk, megérzésem szerint.
Egyszóval: a hitelnek csak látszólag lesz fedezete, a valóságban nem, azonban komoly gondot fordítunk arra, hogy csupa olyan államnak tartozzunk – Oroszországnak, Kínának – melyek kifejezetten barátságtalan adósságbehajtási gyakorlatukról ismertek, az üzleti élet minden szintjén.
Orbán kiegyensúlyozottnak és kiszámíthatónak nevezte a Magyarország és Oroszország közötti kapcsolatot. Putyin Magyarországot kulcspartnernek nevezte.
Orbán a Kremlben az őt fogadó orosz elnök társaságában örömét fejezte ki, hogy idén is megtartják a kétoldalú találkozójukat.
„Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak”
– mondta Vlagyimir Putyinnak.
Azt is mondta: Magyarországnak szüksége van a kiszámítható partnerekre, és „örülök annak, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország közötti kapcsolat”.
Szerinte nem mondhatni, hogy a nemzetközi környezet mindig kedvező lett volna az együttműködéshez, de „a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzük őket”, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.
Orbán közölte:
azzal a szándékkal érkezett Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy megköszönje az elmúlt években végzett munkát,
és hogy a fejlődésnek további távlatokat nyissanak a kereskedelemben, a beruházásokban, az energetikában, a mezőgazdaságban és a kultúrában.
Putyin arról beszélt, hogy Magyarország Oroszország egyik kulcspartnere Európában, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Méltatta, hogy a kétoldalú kapcsolatok mind a kormányközi bizottság, mind a régiók szintjén jól működnek. Azt mondta, hogy a kereskedelmi forgalom pozitív tendenciát mutatott tavaly, 25 százalékkal nőtt, és idén, az első fél évben is ugyanennyivel bővült. Szerinte a kölcsönös beruházások szintje elérte a mintegy 1 milliárd dollárt és további befektetésekre van kilátás.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Putyin az egyre élénkebb gazdasági kapcsolatokról beszélt, megemlítve a hármas metró felújítását, azt, hogy Oroszország szállítja a magyarországi gáz 60 százalékát és a paksi bővítést. Szóba került a szíriai háború is.
Orbán szerint magyar érdek, hogy Európa két fele között jó legyen az együttműködés. Beszélt arról, hogy
megszületett 2020-ra is a gázszállítási szerződés,
valamint egy új, Budapest-Kazany repülőjárat is szóba került.
Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna. Orbán arra kérte Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra „beléptetését”.
Orbán még megemlítette. hogy a paksi bővítés bátor vállalkozás volt, hogy onkológiai együttműködés kialakítására, egy oktató-kutató intézet létrehozására is törekednek Oroszországgal, és beszéltek pár szót a migrációról is.
Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.
„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy
minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”
– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.
A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.
Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.
Azt is meg kell jegyezni, hogy
nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:
Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.
De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.
Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána
Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:
megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.
Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.
Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.
Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:
a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,
ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.
A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.
Forrás: Facebook / Orbán Viktor
Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.
A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint
a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,
hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.
Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.
Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.
A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.
A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.
A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.
A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.
Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.
Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”
Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.
csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.
Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.
Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
