Kezdőlap Címkék Örményország

Címke: Örményország

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben  importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

0

Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű  üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.

Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.

Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.

Első az üzlet

Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.

“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”

Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.

Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.

“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.

“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”

– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.

Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:

”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”

– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Azerbajdzsán, az EU energiaellátója?

0

Brüsszel ellenőrzi az örmény határvadászokat a két állam vitatott határán, Baku erőteljesen tiltakozott éppúgy mint az ellen, hogy az Európai Parlament jelentése elítélte az emberi jogok megsértését Azerbajdzsánban. Ursula von der Leyen Bakuban jelentette be korábban, hogy az EU jelentős részben azeri energiával akarja kiváltani az oroszt.

20 milliárd köbméter földgáz érkezik a szerződés szerint Azerbajdzsánból az Európai Unióba 2027-ben, ez a jelenleginek a duplája. Ez fontos az uniós energia biztonság szempontjából, de Brüsszel nemcsak gazdasági hanem politikai szerepet is vállal a térségben, ezért támogatja Örményország határőrségét a Hegyi Karabah tartományban.

Mennyire megbízható partner, ha közben háborúzik Örményországgal?

“Abban reménykedünk, hogy az ellenőrző szerep a határövezetben nem rontja el a kapcsolatot Azerbajdzsánnal, ennek érdekében minden információt azonnal megosztunk Bakuval is” – nyilatkozta a brüsszeli Politico tudósítójának egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata.

A baj csak az, hogy Baku nem így látja a 100 tagú uniós ellenőrző csapat tevékenységét a vitatott azeri-örmény határon. A két állam között legutóbb szeptemberben alakult ki fegyveres konfliktus. Régebben ezeket az oroszok simították el, de Putyin figyelmét mostanában leköti az ukrajnai háború. Az Európai Unió ezért vállalta el ezt a nem épp könnyű szerepet: vitatott határok ellenőrzését. Mit kifogásol Azerbajdzsán?

“Az Európai Unió ellenőrei nem megoldani akarják a problémát hanem befagyasztani”

– hangsúlyozta Ilhan Alijev azeri elnök arra utalva, hogy Azerbajdzsán magának követeli a Hegyi Karabah tartományt, melynek nagy részét Örményország tartja megszállva arra hivatkozva, hogy a lakosság döntő többsége örmény.

“Az örmények többsége azt hiszi, hogy az azeri hadsereg csak a tavaszt várja, és akkor új nagy offenzívát indít a Hegyi Karabah visszafoglalására. Ha ez nem következne be, akkor a mi küldetésünk máris nagy siker”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek Markus Ritter.

Az uniós ellenőrző csapat feje január elseje óta próbálja meg enyhíteni a szembenállást Azerbajdzsán és Örményország között. Csakhogy sem Baku sem pedig Moszkva nem így látja ezt: ”Azerbajdzsán és Oroszország lényegében ugyanazt állítja: ez az uniós ellenőrző csapat nem más mint egy hírszerző brigád. Mind Baku mind Moszkva állandóan bírálja az uniós ellenőrző csapatot noha az fegyvertelen civilekből áll. Azerbajdzsánban a szigorúan ellenőrzött közszolgálati média  egyenesen azt állítja, hogy az uniós ellenőrző csapat célja az, hogy kiprovokálja a háborút. Majd ehhez hozzáteszi:

az Európai Unió lesz a felelős, ha valóban kitör az újabb fegyveres konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között.”

A Politico Brüsszelben természetesen megkérdezte Azerbajdzsán nagykövetét is:

“Az ellenőrző csapat ügye az Európai Unióra és Örményországra tartozik, de az nagyon erősen felfegyverzett határ térségben ügyködik néhány száz méterre a mi határainktól, ahol orosz határőrök is szolgálnak. Közel van az iráni határ is, ahol iráni fegyveresek állomásoznak. Most pedig itt vannak az uniós békefenntartók, ezért a mi biztonsági aggodalmaink jogosak” – hangsúlyozta Azerbajdzsán brüsszeli nagykövete. Aki arra célzott, hogy az uniós ellenőrző csapat tevékenységét úgy is fel lehet fogni minthogy Brüsszel szeretné kiterjeszteni befolyását a térségben.

Az Európai Parlament elítélte Azerbajdzsánt

Baku érzékenységét fokozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának jelentése negatív képet rajzolt Azerbajdzsán emberi jogi helyzetéről. A jelentés szerint

“Azerbajdzsánban a hatalom igen negatív hozzáállást tanúsít az alapvető emberi jogokhoz, és ezen változtatni kell mielőtt az Európai Unió elmélyíti politikai és energetikai partneri viszonyát az állammal.”

Baku sietett visszavágni, azt állítva, hogy “az Európai Parlamentet lefizette az örmény diaszpóra”, amelyet Baku nemes egyszerűséggel “rákos daganatnak nevez Európa testén.”

Az azeri ellenzék uniós szankciókat követel a bakui hatalommal szemben. Ahmad Mammadli ellenzéki vezető úgy nyilatkozott a Politico tudósítójának, hogy

“nyugati szankciók mindig lehetségesek az autoriter rezsimek ellen hacsak nem mondanak le ezekről az energiahordozókért cserében.”

Ebben a helyzetben az uniós diplomácia mozgástere meglehetősen szűk. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, múlt hónapban telefonon tárgyalt mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország elnökével, hogy megpróbáljon valamiféle kompromisszumot elérni.

“Az Európai Unió célja ebben a térségben a stabilitás és a béke”

– mondta mindkét elnöknek Charles Michel. Néhány órával a telefonbeszélgetés után az azeri határőrök előrenyomultak a határövezetben, és ellenőrzésük alá vettek egy utat, amelyen szerintük az örmények fegyvereket szállítottak.

A Hegyi Karabah a viszály almája azóta, hogy Sztálin mint nemzetiségi népbiztos a tartományt Azerbajdzsánnak ítélte noha ott a lakosság többsége örmény volt. A Szovjetunió felbomlása után azonnal harcok törtek ki, és Örményország elfoglalta a tartományt, melynek nagy részét azóta is az ellenőrzése alatt tartja. Ezt természetesen Azerbajdzsán nem ismeri el.

A baltás gyilkos ezért ölte meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten. A lecsukott azeri tisztet a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hősként ünnepelték.

Mit kapott ezért Orbán Viktor? Ez mindmáig rejtély, de azóta kiváló a kapcsolat Azerbajdzsánnal, melynek elnöke, Ilhan Alijev nemrég Budapesten járt. Alijev papája még szovjet Azerbajdzsán vezetője volt, de váltott. A CIA tanácsára az USA szövetségese lett, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be fordulatos életét Heydar Alijev, a Szovjetunió kétszeres hőse.

“Az Európai Unió mindkét felet a békefolyamat újrakezdésére akarja rábeszélni. Kívülről ez veszélyesnek tűnik, de belülről nem annyira. Még van remény arra, hogy az EU sikerrel jár, a közvetítés kocsija még nem csúszott le az útról” – nyilatkozta a Politiconak Tom de Waal, a Carnegie Europe vezető szakértője.

Orbán és az örmény hála

XXI-ik Rafael Péter örmény katolikus pátriárka a Szent Kereszt hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Karmelita kolostorban.

“Nagyra értékeljük a miniszterelnök elkötelezettségét az életüket védelmező keresztények irányában”

– hangsúlyozta az örmény katolikus pátriárka, aki valószínűleg nem a baltás gyilkosra utalt, aki Budapesten meggyilkolt egy örmény katonatisztet, akivel együtt vettek részt a NATO tiszti tanfolyamán. Az azeri katonatisztet a gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, de Orbán Viktor utasítására szabadonengedték. Azerbajdzsánban nemzeti hős lett. Orbán és Alijev, Azerbajdzsán fura ura egymásra találtak. Alijev Moszkvában végezte a diplomata főiskolát (IMO) – ugyanott ahol Lavrov orosz külügyminiszter. Apja a leghíresebb azeri politikus volt a Szovjetunióban. Heydar Alijev KGB főnökként kezdte karrierjét Azerbajdzsánban, ahol azután a kommunista párt vezetője lett, és tagja a legfelső szovjet pártvezetésnek Moszkvában. A Szovjetunió bukása után átállt az USA oldalára. Egy amerikai katonai kórházban halt meg a Szovjetunió kétszeres hőse, aki már életében szobrot kapott Bakuban.

Fia örökölte a trónt. Az ifjabb Alijev hősként üdvözölte a baltás gyilkost, aki megölte örmény társát Budapesten. Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Orbán barátai egymást ölik

Hegyi Karabah miatt hidegháború dúl Azerbajdzsán és Örményország között. A háború olykor meleggé válik, és ilyenkor nyilvánvaló lesz, hogy Putyin az örményeket míg Erdogan török elnök az azeri felet támogatja. A legutóbbi összecsapásokban épp Erdogan Bayraktar drónjai végeztek sok orosz gyártású örmény tankkal.

Az Európai Unió és az USA jelenleg inkább az örményeket támogatja, de nem akar szakítani Azerbajdzsánnal, amely jelentős energia exportőr.

A magyar kormány is érdeklődik az azeri földgáz iránt. Orbán Viktor nemrég fogadta Georgia-Grúzia miniszterelnökét, akivel egyezményt írt alá egy energiaszállító vezetékről. Ez Azerbajdzsánból Georgian keresztül, a Fekete tenger alatt szállítaná az energiát az Európai Unióba. Mikor? Ez éppúgy problematikus mint Paks 2 esetében.

Az örmény katolikus pátriárka áldását könnyebb megszerezni mint energiát erről a háborúskodó vidékről, ahol ugyan először vette fel a kereszténységet két állam: Örményország és Georgia, de béke azóta sincsen.

Azerbajdzsán kihasználja Putyin ukrajnai kudarcát

Az orosz hadügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy azeri katonák megsértették a tűzszünetet Hegyi Karabah tartományban , ahol az oroszok garantálják a békét Azerbajdzsán és Örményország között.

Putyin orosz elnökkel többször is beszélt telefonon a hétvégén Örményország miniszterelnöke. Nikol Pasinjan kormányfő amiatt panaszkodott, hogy azeri katonák megöltek három örmény harcost a Hegyi Karabah tartományban. 2020 novemberében kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és Örményország, amely egyaránt magáénak tekinti a vegyes lakosságú tartományt. Az oroszok garantálják a tűzszünetet, de az ukrajnai háború miatt csökkentették csapataik létszámát a térségben.

Azerbajdzsán török drónokkal támad

Az orosz hadügyminisztérium felrójja az azeri hadseregnek, hogy Bayraktar török drónokkal intézett támadást örmény területek ellen. A török drónokat olyan helyről lőtték ki, mely orosz ellenőrzés alatt áll- írja helyszíni beszámolójában  a francia közszolgálati RFI tudósítója. A Bayraktar drónok döntötték el a legutóbbi azeri-örmény háborút Azerbajdzsán javára a Hegyi Karabah tartományban. Ezeket a Bayraktar drónokat Törökország Ukrajnába is szállította. Sőt Erdogan elnök egyezményt kötött Ukrajnával még a háború előtt arról, hogy ezeket, az orosz harckocsik ellen nagyon hatékony drónokat Ukrajnában is gyártják majd. A háború miatt erre nem került sor.

Azerbajdzsán azt válaszolta az orosz hadügyminisztérium panaszaira, hogy ők örmény akciót hiúsítottak meg a kérdéses területen. Azerbajdzsán mögött ott áll Törökország és az Egyesült Államok míg Örményország Putyin támogatására számíthat.

A feszültség Azerbajdzsán és Örményország között egyre növekszik – írja a Kaukázusból az RFI tudósítója.

Putyin-Erdogan párharc az azeri-örmény mini háború mögött

Rendszeressé váltak a lövöldözések a két állam határvidékén, ahol évtizedek óta nemzetiségi problémák nehezítik Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatainak rendezését.

A vegyes lakosságú Hegyi Karabah tartomány a szovjet időkben Azerbajdzsánhoz tartozott bár a lakosság többsége az örmények közül került ki. A Szovjetunió bukása után Örményország „felszabadította” a Hegyi Karabahot, ahonnan elüldözték az azeri kisebbséget. A Hegyi Karabah státuszáról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

A baltás gyilkos

Mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország be akar kerülni a NATO-ba. Ezért tanultak Budapesten katonatisztek mindkét államból. Egy azeri tiszt álmában baltával megölte örmény tiszt társát! Emiatt az azeri tisztet lecsukták. Azerbajdzsán elnöke kiváltotta az azeri tisztet Magyarországról – máig nem tudni, hogy a magyar vezetők mit kaptak ezért. A baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték Bakuban, Örményország viszont megszakította diplomácia kapcsolatait Magyarországgal.

Putyin kontra Erdogan

Az orosz államfő a keresztény Örményországot támogatja a konfliktusban míg Erdogan török elnök Azerbajdzsánt, ahol az emberek törökkel rokon nyelvet beszélnek és muzulmánok.

Korábban Putyin és Erdogan szövetséges volt, de az utóbbi időben Oroszország és Törökország több helyszínen is szembekerült egymással: Szíriában és Líbiában az ellentétes oldalt támogatják. Ehhez csatlakozik most harmadik helyszínként Azerbajdzsán és Örményország. Oroszország mindenütt a keresztények védelmezőjeként lép fel. Emiatt Putyin bírálta Erdogant, aki ismét mecsetté alakította át a Hagia Sophia székesegyházat Isztanbulban.

Mit tehet a magyar diplomácia?

Magyarország belépett a Türk Tanácsba. Orbán Viktor szívesen látott vendég Bakuban. Erdogan elnök budapesti látogatása sokáig emlékezetes marad, mert a magyar fővárost korábban soha nem zárták még le ennyire egy külföldi vendég érkezése miatt.

Más oldalról viszont Putyin elnök ugyanilyen szívesen látott vendég Budapesten.

Az, hogy Orbán Viktor két jóbarátja immár három helyszínen is háborúskodik egymással, érdekes új szituációt is teremt: akár közvetíteni is lehet közöttük…

Ősi ellenségek között közvetítene Angela Merkel

0

Háromnapos látogatást tett három egykori szovjet köztársaságban a német kancellár. Grúzia és Örményország után Azerbajdzsánban fejezte be körútját, és felajánlotta: szívesen közvetít az utóbbi kettő közötti vitában.

Még a kaukázusi ellentéteket jól ismerő, grúz származású Sztálin teremtette meg a mai ellenséges helyzet alapjait az örmények és az azeriek között, amikor Hegyi Karabah tartományt Azerbajdzsánhoz csatolta annak ellenére, hogy ott a lakosság többsége örmény volt. Amikor a Szovjetunió 1991-bn összeomlott,

szinte azonnal kitört a háború.

Az örmények végül megszerezték a vitatott tartományt, de ezt Azerbajdzsán azóta sem ismeri el.

A konfliktusnak volt egy magyar vonatkozású epizódja: az azeri baltás gyilkos szabadon bocsátása. Ramil Safarov azeri katonatiszt Budapesten tanult, de megölte egyik örmény társát. Azerbajdzsán kérésére azonban a magyar kormány kiadta a gyilkost, ő pedig azonnal kegyelmet kapott, sőt

nemzeti hős lett.

Örményország pedig megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Örményország biztonságpolitikája elsősorban az orosz kapcsolaton alapul, míg Azerbajdzsán jóban van Törökországgal, Amerikához is próbál közeledni, de közben az orosz kapcsolatokat sem hanyagolják el. Ugyanakkor Putyin többször is közölte Ilham Alijev azeri elnökkel, hogy adott esetben Oroszország fegyverrel is megakadályozza Hegyi Karabah visszafoglalását.

Ilyen körülmények között ígért közvetítést Angela Merkel, aki Ukrajna ügyében már alkudozott Putyinnal is. Más kérdés, hogy ideje és energiája lesz-e rá, hiszen Németországban számtalan sürgető probléma vár megoldásra.

Vigyázó szemetek Jerevánra vessétek! – Kormányfőválasztás Örményország

0

Először még úgy tűnt, hogy az örményországi tüntetések sikerrel jártak: habár a kaukázusi országot több mint tíz éven át irányító elnök lemondott, továbbra sem sikerült megegyezni az új kormányfő személyéről. Csakhogy az elhúzódó instabilitás magában hordozza egy súlyos konfliktus lehetőséget, de jelenleg egyetlen nagyhatalomnak sem áll az érdekében, hogy ismét elharapózódjon az erőszak a térségben. 

Az örmény forradalmi hangulatot az idézte elő, hogy Szerzs Szargszján egykori elnököt a parlament kormányfővé választotta, miután egy 2015-ben végrehajtott alkotmánymódosítással parlamenti rendszerré alakította át az országát. Mivel az ellenzék szerint Szargszján miniszterelnökké váló „megválasztása” gyakorlatban a hatalom átmentését jelentette, ezért tiltakozó demonstrációkat szerveztek az örmény fővárosban.

A tüntetők lezárták a legfőbb állami épületeket (adóhivatalt, külügyminisztériumot), összecsaptak a hatóságokkal, és mintegy 200 demonstrálót vettek őrizetbe. Ez azonban nem vetett véget a megmozdulásoknak, és április közepétől mintegy 160 ezer ember vonult fel Jereván legnagyobb terén, követelve a tíz éven keresztül elnöki székben ülő Szargszján minél előbbi és feltétel nélküli távozását. A helyzet súlyos összecsapással fenyegetett, miután katonák, köztük a Hegyi-Karabah háborút megjárt veteránok, átálltak a demonstrálók oldalára.

Katonák csatlakozása a tüntetőkhöz.

A 11 napig tartó tüntetéshullám április 23-án hozta meg a gyümölcsét, amikor Szargszján bejelentette a hatalomból való távozását. Ezt kitörő örömmel fogadták a főváros utcain. Több sem kellett az ellenzéknek és a demonstrálóknak, akik a “korrupciós összefonódások és a családi kapcsolatok” miatt követelni kezdték az egész kormány leváltását és egy új választások megtartását, amellyel végre

“egy új korszak veheti kezdetét Örményországban”.

Nikol Pasinján. A kép forrása: MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze.

Nikol Pasinjánt, a Jelk (Kiút) pártszövetség vezetőjét és a tüntetések fő szervezőjét kérték fel, hogy induljon a május 1-én megrendezésre kerülő választásokon. Addig ideiglenesen Karen Karapetján egykori miniszterelnök és jereváni polgármester vezeti az országot, aki Szergszján egyik legfontosabb híve. Pasinján korántsem ismeretlen személy a kaukázusi országban, hiszen az újságíró végzettségű politikus korábban kiemelten támogatta Levon Ter-Petroszján egykori ellenzéki politikust és elnökjelöltet. Kulcsszereplője volt a tíz évvel ezelőtti örményországi tüntetéseknek. Ezeket akkoriban szintén Szergszján ellen tartották, de a megmozdulások végül tíz halálos áldozattal és letartóztatások sorozatával végződtek. Maga Pasinján szintén bujkálni kényszerült, majd feladta magát és csak a 2011-es amnesztiahullám után engedték szabadon őt. Azóta megállás nélkül politizált és bírálta a hatalmon lévő Örmény Köztársaság Pártot (RPA).

Az idei áprilisi tüntetéssorozat egy kiváló lehetőséget teremtett az örmény ellenzék számára. Megcsillant a remény, hogy megszabaduljanak a kaukázusi országot 1999 óta kormányzó RPA-tól, amely azonkívül, hogy több demonstrációt vert le (2008, 2013), folyamatosan korrupciós botrányba keveredett, mivel szoros üzleti kapcsolatokat ápolt az oligarchákkal, valamint a saját barátaiknak és rokonaiknak adták oda a legfontosabb pozíciókat. Ugyanúgy a mai napig tartja magát az a vélemény, hogy az 1999-es, nyolc halálos áldozattal járó parlamenti mészárlást az akkor még nemzetbiztonsági miniszteri poszton lévő Szergszján szervezte meg, hogy így akadályozza meg az azeri-örmény kibékülést.

Politikai cunami

Csakhogy az elemzők és a szakértők már korábban figyelmeztettek: hiába a kormányfő távozása, a PRA korántsem fogja megkönnyíteni Pasinján dolgát. Habár az ellenzék vezetője elérte, hogy csak egyetlen jelöltjeként induljon a keddi parlamenti szavazáson és a kormánypárt se indítson saját embert, azt már nem tudta elérni, hogy meg is válasszák őt. A majdnem kilenc órán át tartó ülésen csupán 45 képviselő támogatta Pasinjánt, de ahhoz, hogy kormányfő lehessen abszolút többségre, vagyis 53-ra lett volna szüksége a 105 fős jereváni parlamentben.

Ez nem kevés felháborodást váltott ki az országban. A miniszterelnök-jelölt aznap éjjel általános sztrájkra és útblokádra szólította fel a híveit, és így nemcsak Jerevánban, hanem más városokban (Gjumri, Maralik Vanadzorba) is csatlakoztak a tüntetőkhöz. Ismételten blokád alá vették a legfontosabb közintézményeket, de már a metróállamosokat, valamint a szomszédos Grúziába és Iránba tartó vasútvonalakat ugyanúgy elfoglalták. Továbbá Pasinján a rendőrséghez és a hadsereghez intézett beszédében arra kérte őket, hogy ne avatkozzanak be, sőt, ismételten álljanak a tiltakozók oldalára. Nincs kétsége afelől, hogy a RPA mindent megtesz majd a hatalom megtartása érdekében, de szerinte – ahogyan az elemzők szerint is – van egy bizonyos határ, ameddig el mernek menni.

Jereván, 2018. május 2. –  Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető támogatói élőlánccal zárnak el egy utat a fővárosban. A kép forrása: MTI/EPA/Zurab Kurtsikidze.

Nyugtalan pillantások 

Egy elhúzódó konfliktus nem érdeke sem a jelenlegi elitnek, sem pedig a környező országoknak, különösen Oroszországnak. Az orosz vezetés már eddig is viszonylagos csendben és kissé aggódva figyelte az örményországi eseményeket.

Ugyanis Szergszján Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb külföldi szövetségesének számított. 

Moszkva a kaukázusi államok közül Örményországgal ápolta a legszorosabb viszonyt. Az oroszok korábban már segítettek az örmény elnöknek a 2008-as és 2013-as megmozdulások leverésében. Oroszország két bázist üzemeltet az ország területén, valamint ő az örmény hadsereg legnagyobb fegyverellátója. Szergszján gazdasági téren szintúgy igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatait Moszkvával, ezért 2015-ben csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Ebből egyelőre alig profitált az ország gazdasága, sőt, egészen furcsa helyzetet teremtett az azeriekkel mai napig fennálló hegyi- karabahi konfliktus miatt.

Mindezek ellenére úgy tűnik, mintha Moszkvába könnyen beletörődtek volna Szergszján távozásába. Múlt héten az orosz diplomácia jelezte, hogy

„Örményországban nem látnak olyanfajta destabilizációs folyamatokat ,mint 2014-ben Ukrajnában vagy 2008-ban Grúziában.”

Lényegében csak a „válság tárgyalásos megoldására” szólították fel a feleket, és igyekeznek elkerülni azt a vádat, miszerint beleavatkoznának az ország belpolitikájába. Igaz, Karapetján ideiglenes kormányfő egykoron a Gazprom fontos vezetője volt és mai napig Kreml (második) legfontosabb emberének tartják, de ha túlságosan elfajulnának az események, akkor Moszkva aligha gördítene nagyobb akadályt a távozása elé.

Nagyhatalmi jelenlét a Kaukázusban. A kép forrása: Link

Ennek oka, hogy Putyin most mindenáron nyugalmat és stabilitást akar a szomszédban: Oroszországot túlságosan leköti a szíriai beavatkozás, nem akar egy újabb “közelkülföldi” konfliktusba belekeveredni. Ugyanúgy azt sem szeretnék, ha ismét kiújulna az azeri-örmény ellentét, mivel 2016-ban a két ország egy rövid, de intenzív háborút vívott egymással a Hegyi-Karabah autonóm területért. Végül pedig egy súlyosbodó válság megterhelné Moszkva viszonyát az Örményországgal szomszédos Iránnal, illetve az Azerbajdzsánt támogató Törökországgal, miközben az orosz diplomácia a szíriai rendezésben leginkább az iráni és a török vezetőkre támaszkodik.

Kérdés marad viszont, hogy vajon Nikol Pasinján folytatná-e elődei Oroszország-politikáját. Természetesen az elmúlt napokban nem győzte hangsúlyozni, hogy „Örményországot közel tartja Moszkvához”, és csak a RPA korrupciója ellen harcol, valójában erre nincs egyértelmű garancia. Sőt, az esetleges kormányfő már hónapokkal korábban pedzegette, hogy itt az ideje javítani a nyugati-örmény kapcsolatokon. Megválasztásával elkezdené a tárgyalásokat az Európai Unióval, amelynek a fő célja a vízumrendszer eltörlése lenne, s egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésétől sem zárkózott el.

Tűkön ülve 

Az örmény alkotmány értelmében amennyiben az új miniszterelnök személyének kiválasztása kudarccal végződik, akkor egy héten belül meg kell tartani a második fordulót. Ennek időpontját május 8-ra tűzték ki, s ha Pasinjánnak most sem sikerül megszereznie az abszolút többséget, akkor fel kell oszlatnia a parlamentet.

A hazai és a nemzetközi közösség lélegzetvisszafojtva várja, hogy mi lesz a szavazás eredménye, hiszen ha bármelyik fél rosszul reagál az eredményre, akkor azzal egy igencsak zavaros időszak beköszöntét kockáztatja Örményországban.

Új választások lehetnek az elnök bukása után az örményeknél

0

Habár kedden volt az 1,5 millió halálos áldozatot követelő örmény népirtás emléknapja, mégsem ezzel foglalkozott a helyi és a nemzetközi sajtó. Ehelyett az örmény elnök váratlan bukására és a küszöbön álló új elnökválasztásra figyelt a világ. 

Az örmény forradalmi hangulatot az idézte elő, hogy Szerzs Szargszján egykori elnököt a parlament kormányfővé választotta, miután a hatalom megtartása érdekében egy 2015-ben végrehajtott alkotmánymódosítással parlamenti rendszerré változtatta át az országát, s így a kormányfő kezében összpontosult volna a legnagyobb hatalom.

Mivel az ellenzék szerint Szargszján ilyen módon akarta átmenteni a hatalmát, ezért a fővárosban tüntetéseket szerveztek. A tüntetők lezárták a legfőbb állami épületeket (adóhivatalt, külügyminisztériumot), összecsaptak a hatóságokkal, és mintegy 200 demonstrálót vettek őrizetbe. Ez azonban nem vetett véget a megmozdulásoknak, és még a hétvégén is mintegy 160 ezer ember vonult fel Jereván legnagyobb terén, követelve a tíz éve az ország élén álló Szargszján minél előbbi és feltétel nélküli távozását. A helyzet súlyos összecsapással fenyegetett, miután katonák, köztük Hegyi-Karabah háborút megjárt veteránok, álltak át a demonstrálók oldalára.

A 11 napig tartó tüntetéshullám végül hétfőn hozta meg a gyümölcsét. Április 23-án Szargszján bejelentette a hatalomból való távozását, amelyet kitörő örömmel fogadtak a főváros utcáin. Ezen felbátorodva az ellenzék és a demonstrálók a „korrupciós összefonódások és a családi kapcsolatok” miatt követelni kezdte az egész kormány leváltását és egy új választások megtartását, amellyel végre

„egy új korszak veheti kezdetét Örményországbani” 

Közben felkérték Nikol Pasinyant, az ellenzék vezetőjét és a tüntetések fő szervezőjét, hogy induljon a május 2-án megrendezésre kerülő választásokon, amit ő elfogadott. Addig ideiglenesen Karen Karapetján egykori miniszterelnök és jereváni polgármester vezeti az országot, aki Szergszján egyik legfontosabb híve.

Az örmény belpolitikai jövőjén kívül a legnagyobb kérdést az jelenti, hogyan miképp reagál majd Oroszország.

Szergszján ugyanis Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb szövetségese volt,

és Moszkva a kaukázusi államok közül Örményországgal ápolta a legszorosabb kapcsolatokat. Az oroszok már segítettek az örmény elnöknek két, a mostanihoz hasonló megmozdulást leverni (2008-ban és 2013-ban), de egyelőre úgy tűnik, mintha az orosz vezetés beletörődött volna a kialakult helyzetbe.

Elsősorban azért, mert Putyin nyugalmat és stabilitást akar: Oroszországot túlságosan leköti a szíriai beavatkozás, nem akar egy újabb „közelkülföldi” konfliktusba belekeveredni.  Ugyanúgy azt sem szeretnék, ha ismét kiújulna az azeri-örmény ellentét, mivel 2016-ban a két ország egy rövid, de intenzív háborút vívott egymással a Hegyi-Karabah autonóm területért. Végül pedig egy súlyosbodó válság megterhelné Moszkva viszonyát az Örményországgal szomszédos Iránnal, illetve az Azerbajdzsánt támogató Törökországgal, miközben az orosz diplomácia a szíriai rendezésben leginkább az iráni és a török vezetőkre támaszkodik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK