Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

0

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor  maradt  utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba  az USA  vezető hatalmi  státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Cowboy

A küzdelem mindig kétarcú. Az egyik, amit ténylegesen megvív az ember a csatatéren, a másik, amit otthon elmesél belőle. A két arc, noha elvileg ikrek, a legritkább esetben hasonlítanak, ráadásul van olyan harc, amit meg sem vívtak, egyedül az otthoni meséből derül ki, hogy volt ilyen. Illetve nem volt, de végül mégis, és hogy győztünk, az a minimum.

A legröhejesebb az, mikor egyértelmű, hogy a Nagy Harcos összes küzdelmét láttuk, illetve követni tudtuk, hazánkban is meg külföldön is, nekünk mégis olyanokat mesél róla itthon, mintha semmit sem láttuk volna, és csak most, az ő elbeszéléséből fogjuk megtudni, hogy mi volt, hogy volt, különben is, de főleg egyáltalán.

Némi gondot jelent, hogy a röhejességről általánosságban nem lehet beszélni, hiszen a szájtáti közönségből néhányan ugyan hahotáznak, ám majd hárommillió állampolgár nem mulat a szövegén, hanem elkerekedett szemmel csodálja a halált megvető bátorságú nindzsát (A miniszterelnök a Fidesz 30. tisztújító kongresszusán elmondott beszédében közölte, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány… A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély”). Ezen hős nindzsa értünk öldököl mindenfelé, mert ő aztán nem egy anyámasszony katonája, aki a felesége szoknyája mellett ül otthon jófajta pálinkát hörpölgetve, hanem kiáll a placcra, ahogy kell neki! Illetve mégsem. Nem mindig áll ki. A nindzsa ugyanis a szamurájokkal ellentétben „a sötétség és a lopakodás mestere, aki főleg a ravaszságban, kémkedésben és gyilkosságban jártas”, mely nindzsadefiníció a mi miniszterelnökünket illetően abszolúte stimmel (lásd: kilopakodott a sötét brüsszeli büfébe egyedül kávét inni). No kiállás, no placc, no reflektor, ha kérhetem! Így van ő például a svédekkel is, akik esetében ahelyett, hogy kimenne Stockholmba megbeszélni Kristerssonnal a dolgokat, hogyan is van az az állítólagos svéd sértegetés, ami miatt mi nem szavazzuk meg a NATO tagságukat, inkább Erdoğannal sugdolózik, a frakcióra mutogat, és a csicskáit küldi nyilatkozni. „Bukotsumono!” mondanák lebiggyesztett szájjal a szamurájok, ha érdekelné őket ez a pávatáncnak hívott sunnyogás.

Vannak persze a nindzsákon kívül más harcosok is. Ilyen például a cowboy. Tükörfordításban tehénfiút jelent, aminek sok értelme nincs (legfeljebb LMBTQ+ klubokban), persze lehet variálni a fordításban, például „a tehénnek a fia”, de az még nagyobb hülyeség lenne, ezért célszerűbb vagy úgy hagyni, ahogy van, na, legfeljebb gulyásnak fordítani. Az Egyesült Államok korai korszakában hatalmas gulyák járták a legelőket, melyek terelését és védelmét a cowboyok látták el. Ezért volt pisztolyuk, mert sok marhatolvaj követte a gulyákat, akikkel sűrűn és helyben kellett megvívni a marhákért a harcot. Így aztán kiválasztódtak/kinevelődtek a párbajfenomének, akiket a filmipar tett naggyá, a szó elszakadt eredeti jelentésétől, és ma már sokan azt gondolják, a cowboy valamiféle nemzeti hős, aki megmenti a nőket a megbecstelenítéstől, a bankokat a kirablástól, ráadásul hullabecsületes, mert ahelyett, hogy jól hátba lőné a rohadékokat, kiáll velük párbajozni egy szál maroklőfegyverrel az oldalán. A sheriffre nem számíthat soha, mert az mindig tehetetlen és ostoba, legalábbis a cowboyos filmek többségében az.

Nem véletlen tehát, hogy derék miniszterelnökünk nindzsából cowboyra váltott, hiszen a nemzeti hős szerepe nem áll távol tőle. A kormányfő legutóbbi fiatalos bejelentkezésében hat témáról beszélt. A videó lendületes, a hatlövetű szót a cowboyokkal tisztában lévőknek nem kell magyarázni, és ami a legfontosabb: végre megtudhatjuk, mire lő a mi derék hősünk, azaz mi az, ami fontos neki.

Lövés 1.: „Vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal. Az évnek vége, a háborúnak sajnos nincs vége, a terrorveszély nő Európában, és a migrációs nyomás is egyre nehezebb. 2023-ban kellett a legény a gátra.

Ja. Kellett a legény. Illetve kellett volna. De nem volt. Az infláció az egeket ostromolta, az infli-EB-t nagy fölénnyel nyertük, fogyasztásban utolsó előttiek vagyunk, már csak Bulgáriát előzzük, az államháztartási hiány úgy elszállt, mint a győzelmi zászló, ha az EU Ukrajnát nem akarta volna fölvenni, még az a 10 milliárd euró sem jött volna, amit Orbán a büfébe való távozással kizsarolt az Európa Tanácstól, a háborúnak ugyan nincs vége, de ez Magyarországtól teljesen független kérdés, a migránsokat illetően meg Ausztria állandóan panaszkodik, hogy a legtöbb migráns tőlünk érkezik oda. Nincsen legény arra sem, hogy megvédje a határainkat?

Lövés 2.: „Amikor először jutottunk ki, a pótselejtezőt megelőzően a norvégok röhögőgörcsöt kaptak. Most bezzeg a csoportbeosztásnál már nem tolongtak a csapatok… Szép év lesz ’24

Tanári fizetések, egészségügy, 5% fölötti hiány, „kiafrancot” érdekel? Lényeg, hogy kijutottunk. Mint az ugyancsak szép ötvenes években, mikor a foci vitte a hátán az országot. Orbán most is erre számít, mert másra nem is tud, csak egy a baj: ott még nem tartunk, ahol Puskásék, hogy másodikok legyünk egy világversenyen (a horvátok bezzeg…). „Nem baj, az ikszedik hely is szépen csillog”, mondja majd Orbán, ahogy Rákosi elvtárs, csak ő ikszedik hely helyett ezüstéremmel.

Ha a stadionokkal meg fűtött pályájú „palántaneveldékkel” teleszórt és pénzzel alaposan fölturbózott fociéletünkből a legértékesebbet, azaz Szoboszlait kiragadva megvizsgáljuk a pályafutását, kiderül belőle, hogy ő már 16 éves korától Ausztriában játszott, azaz a karrierjéhez nekünk, magyaroknak nincsen sok közünk.

Lövés 3.: „Recep Tayyip Erdoğan török elnök Magyarország kiemelten fontos stratégiai szövetségeseként nemrég járt Budapesten… Ez egy erős ország, amely fejlődik, és már saját autómárkát előállítanak. Hoztak is belőle egy példányt. Cserébe egy lovat adtam. Sólyomra gondoltam először, de az biztos visszarepült volna, és akkor azt hitték volna Isztambulban, hogy rászedtük őket…. Csupa ilyen „egy lóerő 435-ért” jellegű üzletet szeretnék kötni idén is.”

Az, hogy Erdoğan Orbán szövetségese, teljesen egyértelmű, mert egyik sem vethet a másik szemére semmit az otthoni demokráciát illetően, Az, hogy stratégiai partnerek, egyértelműen mutatja, hogy mindegyikük hosszú távra tervez. Törökország erős ország. Erejét láttuk 1526-ban meg 1541-ben is, a mai gazdasági és demokratikus fejlődését illetően viszont még van hová. Az autó-ló csere mutatja, hogy Magyarországnak Mészáros Lőrincék kifinomult betonkeverési technikáján kívül ajándéknak alkalmas ipari terméke nincs. A turul jobb, ha itthon marad, mert ott esetleg munkára fognák, ami nem tesz jót egy sólyom kedélyének. Hogy hazatalálna, az erős túlzás, maximum elszáll a jó fenébe (miért nem őrizték rendesen?). A vágyott jó „üzletet’” illetően: megvan az már! Illetve volt. Az EU-val Gyurcsány 2007-ben megkötötte a jó üzletet, ő még alig kapott belőle (a projektek végén fizetnek), Orbán viszont 2010. óta élvezi, hogy minden éveben jóval több pénz érkezik, mint amennyit befizetünk. Sajnos a permanens pávatánccal sikerült Orbánnak elintéznie, hogy ez a jó kis üzlet befuccsolt egy ideje. Nem reménykedni kell, hanem intézkedni! A teljesítendő 27 pont jó ideje ismert mindenki előtt. Az EU megküldte. Többször is.

Lövés 4.: Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatómon a legtöbben Ukrajna felől érdeklődtek Az álláspontunk világos, az Európai Unió rossz úton indult el, amikor úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával. Ebből még sok baj származik. És most az a dolga Magyarországnak, hogy ezeknek a bajoknak és károknak a számát csökkentse, illetve Magyarország feje fölül elhárítsa. Béke kell és tűzszünet.”

Az álláspontunk valóban világos, de nem érdekel rajtunk kívül senkit. Törökország 2005. óta, azaz 18 éve uniós tagjelölt, de még mindig nem tag, mert az EU csak tagságra érett jelöltet vesz föl, így aztán nem egészen érthető, hogy Orbán jelenleg mitől fél. Ukrajna csak akkor lesz tag, ha minden szempontból megfelel, és az uniós költségvetés sem kerül bajba (az EU nem hülye), azaz a tagjelöltség most még csak egy gesztus, de Orbán ezt nem hajlandó észrevenni. Vagy ez csak a mindenáron való krakélerkedés? Valószínűleg a kettő elegye. A probléma sajnos az, hogy az ilyen viselkedés negatív hatása az országon fog csattanni, nem csak Hatvanpusztán. Sőt, azon nem is.

Lövés 5.: „Javier Milei. Egy elnök, aki láncfűrésszel kampányol… Ez a gesztus nem volt indokolatlan, mert Argentína inflációja 100 százalék fölött is járt. Sok sikert kívánunk Argentínának, Magyarországnak egy metszőolló is elég volt, hogy 10 százalék alá vágjuk az inflációt. Figyeljük, mit tesz az elnök, hátha tanulhatunk tőle gazdaságpolitikai mesterfogásokat. Nem kell sírnunk Argentínáért

Bizony! Nekünk elég volt a metszőolló, Argentínának láncfűrész kell. Az orbáni üstökön ragadás és a fejszével való faragás eltűnt az éj homályában, helyette megjelent egy újabb kerti szerszám, melynek segítségével a miniszterelnök be akarja adni a népnek, hogy nem a 2022-es magas áraknak (melyekhez viszonyítunk), nem a 2023-as, az előbbieknél csak kevéssel magasabb áraknak, sőt nem is a KSH-nak van köze a 10% alatti inflációhoz, hanem ő maga az, aki üstökön ragad, üt-vág, metsz, meg fűrészel (szerintem lesz még olyan is). Szólhatna már neki valaki, hogy hülyeségeket beszél. Bár… a KSH módszertanának megváltoztatása az inflációs számítást illetőleg lehet, hogy tényleg az ő műve („Csináljatok már valamit, Áron!”). Én persze inkább a gazdaságilag menő országokat figyelném, nem Argentínát, mert mesterfogás helyett most már kormányozni kellene. Tisztességesen.

Lövés 6.: „2024 egy reményteljes év lesz, feltéve, ha sikerül rendet vágnunk Brüsszelben. Donald Trump volt amerikai elnök győz, és elhozza nekünk a békét az ukrán háborúba”.

A büfében már vágtuk a rendet rendesen, most már csak Macronék közé kell odacsapni. Lehetőleg akkor, mikor nincsenek ott, különben megint mehet Orbán a büfébe. Trump nem elhozza a békét, hanem leállítja Ukrajna támogatását, azaz megadja magát a Nyugat nevében, és akkor Putyin Európában szabad kezet kap. Egyébként ez nem ukrán háború, hanem orosz, mégpedig a legócskább háborús bűnökkel súlyosbítva. Minden rossz benne van, ami csak elképzelhető.

Na, kérem, hát íme: újra szólt a hatlövetű. Jó kis cowboyos, mi? Azt javaslom, inkább röhögjünk, úgy kevesebb folyadékot veszít az ember, mintha sírna.

11 irodaházat vett Tiborcz Pista Belgrádban

0

Délkelet Európa legnagyobb ingatlan ügyletéről van szó – írják a szaklapok, és ez annál is inkább figyelemreméltó, mert a miniszterelnök veje egy magyar üzletembertől vásárolt, aki Orbán oligarchái közé tartozik: Jellinek Dániel az eladó.

A 122 ezer négyzetméteres belgrádi iroda üzlet 267 millió euróba került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek cége számára. A mostani vételár egyelőre nem ismert, de talán nem is fontos, mert az Orbán birodalmon belüli változásról van szó, ahol a fiktív ügyletek éppúgy előfordulnak mint a valóságosak.

Az pedig, hogy a vásárláshoz szükséges hatalmas összeg hogyan került Orbán Viktor vejéhez, örökké titok marad már hogyha a Szuverenitásvédelmi Hivatal és Rogán Antal jól végzi a dolgát.

Rogán Tóni egyszerre felügyeli a titkosszolgálatot és a médiát. A titkosszolgálat első számú célja Orbán Viktor védelmezése, a média kötelessége pedig az, hogy mindent eltitkoljon amit csak lehet a nyilvánosság elől. A nemzeti együttműködés 2010 óta tartó rendszerében ez lényegében sikerült, de Orbán mégsem nyugodt. A kormánypárti média – élén az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával, Bayer Zsolttal, rendkívüli mértékben aggódik Belgrád és Varsó miatt. Belgrádban az ellenzék akciókat indított, mert úgy érezte – minden bizonnyal joggal – hogy Vucsics elnök a választási csalást sem vetette meg a siker érdekében. Vucsics pedig Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kebelbarátja. Az orosz titkosszolgálat nyíltan segíti Vucsics elnököt, ezt a miniszterelnök asszony el is mondta a televízióban. Jutalmul leváltották, mert a külföldi titkosszolgálat segítségét illik megköszönni, de nem a nyilvánosság előtt. A kormánypárti média Magyarországon persze nem erről ír hanem arról, hogy Belgrádban az amerikai nagykövetség bátorítja az ellenzéket. Ez sem megalapozatlan állítás.

A varsói fordulat különösen aggaszthatja Orbán Viktort

A választási siker után hatalomra került liberális kormányzat élén Donald Tuskkal, kőkemény eszközökkel fogott hozzá a Kaczynski rendszer leépítéséhez.

Mindenekelőtt vissza akarja foglalni a közszolgálati médiát, melyet a PiS Jaroslaw Kaczynski irányításával – Orbán Viktor módszerét követve – teljes mértékben kormányzati propaganda eszközzé változtatott. A hadjáratot Sienkiewicz egykori belügyminiszter vezeti, aki jelenleg a kulturális tárca élén áll. A nagy író dédunokája régebben a titkosszolgálat alezredese volt – siet mindenkivel tudatni a kormánypárti média Magyarországon, amely szívesen feledkezne meg arról, hogy Putyin is alezredesként szolgált méghozzá a KGB-ben, majd pedig az utódszervezet, az FSZB vezetője lett mielőtt minden oroszok urává vált volna. Lengyelország egykori belügyminiszterét és a PiS egy másik parlamenti képviselőjét a köztársasági elnök palotájában tartóztatták le, ahol elbújtak, mert fülest kaptak a várható rendőri akcióról. Tusk kormánya tehát nem viccel, és nem kétséges, hogy mögötte áll teljes mellszélességgel az Európai Unió és az Egyesült Államok. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktor számára is, hogy a Nyugat nem viccel, ha úgy érzi, hogy fontos érdekeinek védelméről van szó. Budapest persze nem Varsó: Lengyelország stratégiai jelentőségű állam, amely különösen felértékelődött az ukrajnai háború következtében. Magyarország nem oszt és nem szoroz az amerikai stratégiai tervekben hiszen a szerepét már régóta átvette Románia, amely maximálisan lojális mind Washingtonhoz mind pedig Brüsszelhez.

Mi indokolja mégiscsak Orbán kihívó magatartását?

Trump: a NATO halott

“Meg kell értenie: hogyha Európát megtámadják, mi nem fogjuk se megvédeni se támogatni az Európai Uniót!”

– ezzel a mellbevágó kijelentéssel örvendeztette meg Donald Trump, az USA elnöke Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát 2020- ban Davosban a világgazdasági fórumon. Érdekes módon Thierry Breton, az Európai Unió francia biztosa, aki jelen volt a találkozón, most négy év után érezte úgy, hogy ezt az információt meg kell osztania a közvéleménnyel. A brüsszeli Politico ezenkívül arról is beszámol, hogy Donald Trump, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, rendszeresen azt fejtegeti baráti körben, hogy “a NATO halott.”

Orbán Viktor támogatja Trump elnöki ambícióit. Cserében Donald Trump az előválasztási kampányban “a legkeményebb fickónak” nevezte Európában a magyar miniszterelnököt. Trump azt állítja, hogyha újra hatalomra kerülne, akkor villámgyorsan megegyezne Putyinnal, és véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Ez is indokolhatja Orbán vétóját az Ukrajnának szánt uniós támogatás ügyében.

A másik persze a zsarolás hiszen a nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet üzemeltetni az uniós eurómilliárdok nélkül.

A brexit el kell, hogy gondolkodtassa Orbán Viktort hiszen Donald Trump fűt-fát ígért Londonban a kilépés esetére, de ebből nem valósult meg semmi! Még mindig nincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között, és az amerikai választási évben már nem is lesz. Orbánnak észre kell vennie, hogy Washingtonban Trump és hívei leírták Európát, és ennek a következményei Magyarországot is érinthetik.

Orbán külön útja hamar menekülő úttá változhat. Itt jön újra a képbe Belgrád, mert Orbán Viktor első számú menekülő útja Szerbia, Putyin hűséges szövetségese. Csakhogy Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni. Vucsics elnök számára Orbán Viktor csak addig nagy barát amíg ő a magyar miniszterelnök, aki vétózhat Brüsszelben. Semmi garancia sincsen arra, hogy egy menekülő Orbán Viktort Vucsics elnök ne szolgáltatna ki Washingtonnak és Brüsszelnek. Egyelőre erről nincsen szó hiszen mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár bár a választék eléggé szánalmas: Biden elnök már alig alkalmas az USA vezetésére, Trumptól pedig minden kitelik. Hiába sikeres gazdaságilag a világ első számú nagyhatalma, ha a döntéshozói képtelenek átlátni a globális helyzetet, és még kevésbé képesek logikus cselekvésre 2024-ben.

Jeszenszky : Orbán politikája veszélyes a magyar kisebbségek számára

Az Antall kormány külügyminisztere (1990-1994 között) elmesélte a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében, hogy 1993-ban Iliescu román elnök még azt fejtegette neki, hogy a magyar kisebbség ötödik hadoszlopot képez Romániában, ezért nem lehet megbízni benne.

Most hasonló érzés alakulhat ki a román vezetőkben hiszen az erdélyi magyar kisebbség lojalitását Orbán Viktornak egyértelműen sikerült megszereznie. Részben azzal, hogy a 2004-es népszavazás idején a baloldali liberális kormány elvetette a magyar kisebbségek állampolgárságát, részben pedig azzal, hogy a korábbinál jóval nagyobb pénzekkel támogatta a magyar kisebbségeket a szomszédos országokban, és mindenekelőtt Erdélyben, ahol ennek a kisebbségnek a létszáma még mindig meghaladja az egymilliót, és az RMDSZ benne van a parlamentben, sőt a legutóbbi időkig a kormányban is részt vett.

Jeszenszky Géza idézte Markó Bélát, az RMDSZ egykori vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar kisebbség politikai képviseletének benne kell lennie a parlamentben és a román kormányban is, és védenie kell az érdekeit a román demokrácia védelmében. Ugyancsak Markó Béla jelentette ki, hogy Orbán Viktor nemzetállam elképzelése, melyet épp Tusványoson fejtett ki a magyar miniszterelnök, rémálom a magyar kisebbség számára hiszen Románia épp a nemzetállam védelmére hivatkozva korlátozhatja a nemzeti kisebbségek jogait.

Míg Jeszenszky Géza közép-európai keretekben gondolkodott külügyminiszterként és ma is harminc évvel később addig a román diplomáciai vezetője már 1990-ben globális kategóriákban vázolta fel Románia diplomáciáját amikor nekem nyilatkozott Bukarestben egy évvel Ceausescu bukása után. Nastase, aki Ceausescu tanácsadója volt korábban, kiválóan kiismerte magát a világban. Közölte: ebben az új világban egyértelműen az USA az úr, Románia tehát mindenképp Washingtonhoz kíván igazodni. Az Egyesült Államok számára ebben a térségben két állam fontos: Lengyelország és Románia, Magyarországot leírták Washingtonban – hangsúlyozta Nastase külügyminiszter 1990-ben.

34 évvel később meg lehet állapítani, hogy a rendszerváltás ebben a régióban a legjobban Lengyelországnak és Romániának sikerült míg a legkevésbé Magyarországnak. Míg 1990- ben mind Lengyelország mind Románia Magyarország mögött állt, ma már megelőzik egy főre jutó fogyasztásban.

Orbán Viktor pálfordulása

A fiatal Fidesz vezér az USA kedvence volt Magyarországon: amikor Bush elnök 1989-ben Budapesten járt, akkor Palmer nagykövet az akkor még csak 26 éves Orbán Viktort adta mellé “idegenvezetőnek.” Amikor évekkel később Budapestre látogatott az idősebb George Bush, akinek akkoriban a fia volt az Egyesült Államok elnöke, a nyilvánosság előtt jelentette ki Orbán Viktorra mutatva:

”sokat tanultam ettől a fiatalembertől.”

Orbán érthetően elolvadt a bóktól, de mégiscsak szembefordult az Egyesült Államokkal. Miért? Erre a kérdésre a magyar miniszterelnök jó ismerői is keresik a választ. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Orbán Viktort sokkolta az az amerikai stratégiai döntés, melyet Nastase román külügyminiszter oly vígan fejtegetett: ebben a térségben az USA gazdaságilag nem érdekelt csakis stratégiailag, és ebből a szempontból Lengyelország és Románia fontos, senki más nem érdekes Washingtonnak. Vagyis egy Amerika központú világban a magyar miniszterelnök nem számít illetve csakis akkor válhat tényezővé, ha az amerikai világrend ellenfeleivel paktál. Emiatt vált Putyin ellenfeléből az orosz diktátor nagy barátjává, a kínai kommunista párt elszánt bírálójából Peking legjobb szövetségesévé az Európai Unióban.

Jeszenszky Géza elmesélte, hogy 1998-ban Orbán Viktor sikeres látogatást tett Washingtonban. Jeszenszky nagykövet akkor azt javasolta a fiatal Orbán Viktornak, aki 35 éves korában lett miniszterelnök, hogy vállalja föl a Mr. Europe szerepet az USA-ban hiszen az első három állam, mely belépett a NATO-ba, olyan vezetőkkel bírt  mint a betegeskedő Havel elnök és az ügynök múlttal vádolt Lech Walesa valamint az ifjú Orbán Viktor, aki mindenben megfelelt az amerikai közvélemény elvárásainak. Orbán köszönte szépen a nagykövet javaslatát, de elutasította azt. Nem akart bábfigura lenni egy olyan színjátékban, amely a magyar miniszterelnököt a margóra szorítja. Amikor Trump elnök Varsóba hívta a térség vezetőit, akkor Orbán Viktor el sem ment, mert nem akart egy lenni a sokadalomban. Ehelyett tudatosan felvállalta az ordító egér szerepét, mert úgy ítélte meg, hogy hatalma szempontjából ez hasznosabb mint a lojális bólogatás, amiért cserében nem kap semmit sem.

Így jutottunk el oda, hogy Iowa államban Donald Trump Orbán Viktor nevével kampányol, kemény legénynek nevezve a magyar miniszterelnököt, aki “a legkeményebb Európában.”

Közben pedig Biden elnök nagykövete nem is nagyon titkolja, hogy az USA szívesen megszabadulna Orbán Viktortól. Kifizetődik-e Orbán Viktor pálfordulása? Saját hatalma szempontjából neki valószínűleg igen. Magyarország és a szomszédos országokban élők ihatják meg ennek a keserű levét:

Orbán csak a szegényházban lehet király.

Az egy főre jutó fogyasztás csakis Bulgáriában kisebb mint nálunk. A szomszédos országokban számszerűen is fogy a magyar kisebbség, de politikai és gazdasági jelentősége ennél jóval nagyobb mértékben csökken. Ráadásul egyre jobban beigazolódik Ion Iliescu, a Szovjetunióban nevelkedett román elnök vádja: a magyar kisebbség egyre inkább úgy viselkedik mint Orbán Viktor ötödik hadoszlopa. Ezt a többség döntéshozói semmiképp sem szeretik. Tolerálják amíg muszáj, de azzal számolnak, hogy a magyar kisebbség lassacskán a jelentéktelenség ködébe vész. Zavarja ez Orbánt?  Cseppet sem: ahogy őt leírta az USA, ő ugyanúgy nem érdeklődik a kisebbségben élő magyarok iránt – egyszerűen csak kihasználja őket.

Közben pedig az a fura helyzet alakul ki, hogy Sepsiszentgyörgy futball csapata, melyre Orbán oly büszke és amely nemrég megnyerte a román bajnokságot is, immár csak egyetlenegy magyarral áll ki a meccseken.

“Már csak a kapus magyar Sepsiszentgyörgyön a futball csapatban” – mesélte Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter az Andrássy körben.

Putyin gratulált Orbán Viktornak

0

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan vezető az Európai Unió tagállamai közül, akit újév alkalmából köszöntött az orosz elnök – büszkélkedik a kormánypárti sajtó. Amely siet hozzátenni, hogy van egy másik európai vezető is, aki hasonló gratulációt kapott  Putyintól: Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki Orbán Viktornak is nagy barátja.

Szerbiában most néhány helyen megismétlik a választást, melyet a szerb elnök nagy fölénnyel megnyert, de az ellenzék szerint csalás történt. Az orosz titkosszolgálat jelentős mértékben segíti Vucsics elnököt az ellenzék elleni harcban – ezt maga a szerb államfő ismerte el, és a miniszterelnökasszony részletesen ki is fejtette Belgrádban.

Vajon az orosz titkosszolgálat Orbán Viktort is segíti az Európai Unió és az Egyesült Államok elleni harcában?

“A nehéz nemzetközi helyzet ellenére sikerült 2023-ban is fenntartani az orosz-magyar kapcsolatok dinamikáját” – írta Putyin a magyar miniszterelnöknek.

Az orosz elnök megerősítette elkötelezettségét a konstruktív, pragmatikus viszony folytatása mellett, amely lehetővé teszi a közös gazdasági projektek megvalósítását – idézi a Magyar Nemzet az orosz elnököt. Aki természetesen nem tért ki arra az apróságra, hogy a nemzetközi helyzet elsősorban azért nehéz, mert ő megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, és nemrég a háború legpusztítóbb légicsapását mérte a szerencsétlen országra, amely nem vele hanem a Nyugattal kíván együttműködni.

Az a hazugság sem szerepel Putyin üzenetében, mely szerint olcsóbban adja a földgázt a baráti Magyarországnak pedig az orosz elnök ezt ígérte Orbán Viktornak, aki nem sokkal az orosz agresszió előtt látogatott el Moszkvába.

Mikor megy Orbán Kijevbe?

A magyar miniszterelnök legutóbb az Európai Unió csúcstalálkozóján megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, és ezzel nagy szolgálatot tett Putyinnak, és komoly csapást mért Zelenszkij ukrán elnökre.

Peszkov, az orosz elnök szóvivője meg is dicsérte “a magyar miniszterelnök bátor tettét.” Zelenszkij elnök pedig meghívta Orbán Viktort Kijevbe. A magyar miniszterelnök, az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, elfogadta a meghívást. A diplomaták állítólag már készítik elő a látogatást. Közben pedig a magyar diplomácia megszavaz minden Oroszország elleni szankciós csomagot Brüsszelben.

Orbán Viktort Putyin bábjának tekintik Brüsszelben és Washingtonban vagyis a képmutatás nem fizetődik ki.

Arra viszont jó, hogy az uniós eurómilliárdokat kizsarolja Brüsszeltől. Orbán Viktort végső soron ez érdekli, és fütyül arra, hogy mi történik Ukrajnában, ahol a nép szenvedése egyre nagyobb, és a háború végét nem látja senki sem.

Orbánnak óriási szüksége van az uniós eurómilliárdokra

Siralmasak az idei év gazdasági mutató, a kormány tervei egyáltalán nem teljesültek. A GDP a harmadik negyedév végén 1,2%-kal volt gyengébb mint 2022-ben. Ha a mezőgazdaság jó teljesítményét nem számoljuk, akkor a visszaesés 3%-os. Ez volt a magyar gazdaság egyik legpocsékabb éve.

A költségvetés hiánya 5,9% lehet az év végén noha a kormány kezdetben 3,9%-kal számolt. Ezt azután felemelte 5,2%-ra, de valószínűleg ennél is magasabb lesz, csaknem eléri a lélektani 6%-os határt. Még szomorúbb az, hogy ez a kormány inflációs politikájának eredménye: a lakossági fogyasztás, és az ÁFA jelentős mértékben visszaesett a hivatalos adatok szerint is.

Persze nem mindenki járt rosszul: Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb az idén! Mégis miből amikor a bérből és fizetésből valamint nyugdíjból élők életszínvonala csökkent az infláció miatt? Az infláció kifejezetten kedvezett a kormányhű oligarcháknak, akik csinos tőke jövedelmekre tettek szert. Ők is gratulálhatnak Orbán Viktornak, akinek úgy sikerül fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy az életszínvonal csökken. Putyin ehhez is gratulálhatott  Orbán Viktornak…

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

Nem Kína nem Oroszország nem is Irán a legnagyobb fenyegetés arra a szabályokon alapuló világrendre, amely a második világháború után kialakult hanem az Egyesült Államok, amely Trump és Biden alatt letért a korábbi útról – állítja Fareed Zakaria, akinek tanulmánya a Foreign Affairs jövő évi első számában jelenik meg, de részleteket közölt belőle lapjában, a liberális Washington Postban.

Idézi Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki Trump ex elnökhöz hasonlóan azt fejtegette, hogy az USA a globalizációval sokat veszített, és ezért az America First politikát kell alkalmazni vagyis erőből megoldani a problémákat nem pedig versenyezni a vetélytársakkal nemzetközileg elfogadott szabályok alapján.

Ennek megfelelően az USA ellenfélként határozza meg Kínát és Oroszországot: a washingtoni képviselőház olyan plusz szankciókat javasol Peking ellen, melyek 1900 milliárd dolláros veszteséget okoznának az amerikai gazdaságnak, csakis azért, hogy ily módon gyengítse Kínát. Mire jó ez? Kína nem rabló állam mint Oroszország hanem a gazdasági erejéhez méltó nemzetközi szerepet akar játszani. Hszi Csin-ping elnök kijelentette a Pekingben látogató amerikai szenátoroknak, hogy

“Kínának ezer oka van az együttműködésre az USA-val, és egyetienegy sincsen, amely ellene szólna ennek!”

A 100 éves Kissinger ex külügyminiszter jól látta ezt, és halála előtt nemsokkal elrepült Kínába , hogy megpróbálja helyreállítani az együttműködést Peking és Washington között.

Az USA nem hanyatló világhatalom

Fareed Zakaria tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vetélytársai erősödtek ugyan az elmúlt évtizedekben, de az USA nem gyengült meg. Részesedése ma is ugyanakkora a világ GDP-jében mint 1980 körül, közben viszont Kína részesedése 20%-ra nőtt. Demográfia szempontjából az USA jobban áll mint vetélytársai: a szaporodási mutató 1,7, melyet évi egymillió legális és legalább ennyi illegális bevándorló egészít ki miközben a vetélytársak leszálló ágban vannak, mert egyre öregszik és fogy a népesség. Zakaria szerint nincsen oka az USA-nak, hogy kételkedjen magában hiszen a technológiai versenyben kifejezetten jól áll különösen ami az informatikát illeti. Ennek ellenére az amerikai diplomácia Trump és Biden idején abból indul ki, hogy az USA gyengül, és ezért védekeznie kell olykor a nemzetközi szabályok felrúgásával. Zakaria idézi a WTO nigériai főnökasszonyát, aki szerint

“a gazdag országok felhúzták a létrát amikor akadályozzák a szabadkereskedelmet, így a fejlődő országok nem tudnak fejlődni, és egyre jobban elmaradnak a gazdagoktól, akik élén az USA áll.”

Zakaria utal rá, hogy az amerikai diplomácia nem épp sikersorozat az elmúlt 25 évben. A NATO tag Törökország például egyre jobban önállósul, ezért amikor Bush elnök elhatározta a bevonulást Irakba, akkor megdöbbenve kellett észlelnie, hogy a törökök azt nem támogatják. Szaúd Arábia ugyanígy egyre önállóbb külpolitikát folytat.

Azzal, hogy Trump elnök felrúgta az Iránnal megkötött atomalkut az USA megerősítette kivonulási szándékát a térségből. Csakhogy ezután Kína teremtett békét Irán és Szaúd Arábia között. A gázai háború pedig szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát.

Ukrajnában a háború megnyerhetetlen nemcsak Putyin, de az USA számára is – Zakaria nem oly merész, hogy ezt kimondja, de fejtegetéséből ez következik.

“Az amerikai belpolitika keresztülhúzhatja Biden elnök számításait, ha Trump kerül hatalomra, aki nyíltan csodálja Putyint.”

Orbán, az ordító egér

Orbán Viktor miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a diplomáciai stratégiát nem Szijjártó Péter külügyminiszter dolgozza ki, akinek ideje sincs gondolkodni hanem Orbán Balázs, a politikai igazgató, aki nemrég könyvet adott ki a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ebben azt fejtegeti, hogy Magyarországnál nem érdeke az, hogy blokkok jöjjenek létre, ahogy azt Washington és Brüsszel szorgalmazza hanem valamiféle közvetítő szerepet kellene játszania a világpolitikában Kelet és Nyugat között.

A hidegháborús amerikai diplomácia bírálatában Orbán Balázs Henry Kissingert követi hiszen a 100 éves korában nemrég elhunyt veterán diplomata teljes mértékben elvetette azt az elképzelést, hogy az USA-nak ellenfélnek kell tekintenie egy időben Kínát és Oroszországot. Kissinger Fareed Zakariához hasonlóan azt állította, hogy a globalizáció, a hidegháború lassú megszűnése mindenkinek a javára vált: megbukott a Szovjetunió, Kelet Európában demokratikus államok alakultak, az amerikai-kínai együttműködés pedig mindkét félnek és az egész világgazdaságnak a hasznára vált.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió joggal bírálja Orbán Viktort oroszbarát magatartása miatt, de a magyar miniszterelnök sem téved amikor elveti a hidegháborús amerikai diplomáciát, melyet az Európai Unió – ha félszívvel is, de támogat. Csakhogy a másik fél bírálata nem garantál semmiféle diplomáciai sikert: az USA és szövetségesei két megnyerhetetlen háborúval küszködnek Ukrajnában és a gázai övezetben. Orbán Viktor pedig elszigetelődik Nyugaton miközben nem veszik komolyan Keleten, és ezért két szék közt a pad alá eshet.

Amíg azonban az USA és az Európai Unió diplomáciája sikertelen Orbán eljátszhatja az ordító egér szerepét, de a miniszterelnök hiúságán kívül más nemigen látja ennek a hasznát.

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

0

“Nehéz időszakot hagyunk magunk mögött” – mondta évértékelő sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök, aki bizonyára nem a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre gondolt. A miniszterelnök alteregója, aki tavaly lecsúszott a harmadik helyre, újra az első lett a Forbes listáján, mert idén sikerült 150 milliárd forinttal növelnie a vagyonát.

Mégis miből amikor Magyarországon szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala? Vagy talán a kettő között van összefüggés?

591,3 milliárd forintra becsüli Mészáros Lőrinc vagyonát a Forbes vagyis Orbán Viktor egykori osztálytársa már euróban és dollárban is milliárdos. Neki bejött a nemzeti együttműködés rendszere. A második helyen Csányi Sándor szerénykedik, az OTP elnöke tavaly még megelőzte Mészáros Lőrincet, de idén már lemaradt mögötte. Neki 573 milliárd forint a vagyona. Az idén először szerepel a Forbes ötvenes listáján Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A törekvő ifjú, akinek villámgyors karrierje csakis Nicu Ceausescuhoz hasonlítható 75,3 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosa Orbán Ráhellel együtt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója korábban lecsúszott a listáról, de most visszatért. Neki még időközben elhunyt férje alapozta meg vagyonát, aki nyakig benne volt kétes ingatlan ügyletekben a kilencvenes években.

Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd forint vagyis a tavalyi GDP 10%-a!

Az oligarcháknak tehát jó éve volt az idei is, de vajon miért sikerül nekik mindig majdnem minden miközben a többség megélhetési gondokkal küszködik?

Az oligarcha átváltja a vagyont és a hatalmat egymásra

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ezen a pofonegyszerű alapelven működik.

“Az oligarcha vagyonára támaszkodva megszerzi a politikai hatalmat, és politikai befolyását vagyona gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának alapja tehát a vagyon és a politikai hatalom hézagmentes összefonódása”

– írja Bokros Lajos ex pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban, ahol rámutat a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető tulajdonságára: ”a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és a politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható és felszámolható.”

Mindez azonban csak azt indokolja, hogy miért gazdagodik rohamtempóban Mészáros Lőrinc, de arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért megy neki akkor is jól amikor a lakosság döntő többsége megélhetési válsággal néz szembe? Rá és a többi oligarchára miért nem vonatkozik a válság?

A globális kapitalizmusban a liberális szabályozás érvényesül vagyis alacsonyak az adók, ha pedig nem azok, akkor könnyű kijátszani a jogszabályokat, és ennek következtében a tőkejövedelmek gyorsan növekednek miközben a munkajövedelmek reálértékben stagnálnak vagy csökkennek a fejlett világban – erre a kínos kontrasztra Thomas Piketty francia közgazdász mutatott rá Capital című könyvében. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanez a helyzet: a gazdagok gazdagodnak miközben a bérből és fizetésből élők az inflációval küszködnek.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag gazdagodik – énekelte everybody knows – mindenki tudja – című számában Leonard Cohen.

10 milliárd eurós uniós támogatást nyúltak le Orbán rokonai, barátai és üzletfelei

Az elmúlt költségvetési ciklusban mintegy 30 milliárd euró érkezett Brüsszelből Magyarországra, és ennek egyharmada jutott a hatalomhoz közelálló emberek zsebébe.

Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb emberévé vált, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István milliárdos vállalkozóvá már igen fiatalon. Minderről a Transparency International magyarországi igazgatója beszélt a Szabad Európának. Martin József Péter hangsúlyozta: ez a fő oka annak, hogy Brüsszel vonakodik kiutalni a Magyarországnak járó euró milliárdokat. Ezek a pénzek ugyanis Orbán Viktor hatalmát erősítik, és nem Magyarország javát szolgálják.

Orbán Viktor azért zsarolja most kétségbeesetten az Európai Uniót az állandó vétózással, mert a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon nem működik az uniós eurómilliárdok nélkül. Orbán pedig egy őszinte pillanatában bevallotta tavaly, hogy hét szűk esztendőre kell felkészülni. Ezt persze csak az ország lakosságára értette, ő maga, rokonai, barátai és üzletfelei a jövőben sem kívánnak szűkölködni. Csakhogy csökkenő életszínvonal mellett mindinkább szemet szúr, hogy Mészáros Lőrinc az ő Andreája oldalán luxusjachton hajókázik a Földközi tengeren miközben az átlag nyugdíjas csak jövőre éri el a 200 ezer forintot havonta.

Magyarország egyszerre két listán is az utolsók között kullog az Európai Unióban: az egyik a jólét, a másik a korrupció. Szegényház és szégyenpad – ez a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves eredménye.

Nem minden oligarcha függ Orbántól

Csányi Sándor már évtizedek óta az OTP vezére és az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozója. A hetvenéves nagy túlélő Orbán Viktort is túl kívánja élni, és olyan szövetségesei vannak mint Hernádi Zsolt, a MOL elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Polt Péter főügyész. Ez a csapat viszonylagos autonómiát élvez a nemzeti együttműködés rendszerén belül. Ezért is vette el Orbán Viktor Pintér Sándortól az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét. És ezért hozott létre Mészáros Lőrinc álnév alatt alternatív nagy bankot az OTP-vel szemben. Orbán számára a lojalitás minden. Márpedig ez a csapat éppúgy mint Orbán csakis a saját érdekeit nézi. Csakis addíg tartanak ki mellette amíg nyeregben van. Orbán oligarchái egymást is ölik az uniós euró milliárdokért. Ráadásul nem hajlandók tudomásul venni, hogy az aranykor véget ért: Orbánnak egészen egyszerűen nincsen elég pénze ahhoz, hogy hűséges oligarcháit is pénzelje, és egyben emelje a lakosság életszínvonalát. Márpedig ettől függ a választók támogatása.

Minthogy a földgáz ára csökken a tőzsdéken, ezért a kormány rezsit csökkenthet a jövő júniusi választások előtt, ha meg akarja nyerni az önkormányzati és európai választásokat. Akárhogy dönt Orbán Viktor ez hosszú távon kevés: a rendszer elveszítette a perspektíváit.

Jól mutatja ezt, hogy a nemzeti konzultáció marginális témákra koncentrál: migránsok, LMBTQ stb. Mindez a figyelem elterelésére szolgál: nehogy a választópolgárok észrevegyék: miközben ők megélhetési gondokkal küszködnek addig Orbán Viktor rokonai, barátai és ügyfelei jól elvannak.

Szijjártó és Dzsudzsák együtt a templomban

Együtt ment az éjféli szentmisére Szijjártó Péter külügyminiszter és Dzsudzsák Balázs labdarúgó veterán – írta meg a 444. Szijjártó Péter az első sorban ült a Jézus szíve templomban Dunakesziben, mellette felesége és a gyerekeik. Mögöttük pedig Dzsudzsák Balázs, aki immár bokros érdemei elismeréseképpen diplomata útlevéllel utazgathat a világban. Ferenc pápa a napokban megengedően beszélt az azonos nemű párokról, de a magyar kormány kérlelhetetlen az LMBTQ közösséggel szemben. Törvényt hozott ellene, és könyveket ítél el LMBTQ propaganda miatt. Az alkotmányban az a Szájer József fogalmazta meg az azonos neműek kapcsolatát elítélő mondatokat, aki azután Brüsszelben lebukott egy homoszexuális partin. “Ez nem fér bele a mi érték közösségünkbe” – mondta akkor Orbán Viktor, aki épp azért küldte ki jóbarátját Brüsszelbe, mert tudta róla, hogy meleg, de ez az Európai Unió központjában nem érdekel senkit. Magyarországon viszont Orbán Viktor politikai kérdést csinál belőle, hogy elterelje a figyelmet az életszínvonal csökkenéséről.

Szijjártó Péter, aki az Európai Unió legrégebben funkcióban levő külügyminisztere, szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Lehetetlen, hogy Orbán ne tudna hűséges janicsárja és Dzsudzsák Balázs viszonyáról. A miniszterelnök nyilvánvalóan engedélyezte azt. Az általános képmutatás világában ez valójában fel sem tűnik, de a sikerhez szinte teljes média kontroll kell. Ki tudott arról, hogy Szájer József meleg mielőtt lebukott volna Brüsszelben a Covid pandémia idején? Szájer a bádog ereszen újdonságnak tűnt szinte mindenki számára pedig a fideszes politikus lebukott már Bécsben is a kilencvenes évek elején.

Ám a sajtó halálmegvető bátorsággal hallgatott. Ahogy a korrupciós ügyekben is csak kerülgeti a forró kását. Az omerta – a hallgatás törvénye – nemcsak az olasz maffiában kötelező…

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

0

Jövőre Romániában parlamenti és elnökválasztást rendeznek, és ehhez jön még az európai és az önkormányzati választás. Ebben a helyzetben az SRI-nek komoly politikai feladata van: a stabilitás biztosítása.

A NATO számára Románia sokkal fontosabb mint Magyarország, ezért Washingtonban és Brüsszelben semmiképp sem szeretnék, hogy a nacionalista és oroszbarát AUR bármilyen formában is a hatalom közelébe kerülhessen. A választásokat esősorban az AUR szélsőségesen nacionalista és oroszbarát mozgalom veszélyezteti, amely különben erősen szimpatizál Orbán Viktor politikájával. Az AUR belügyminiszter jelöltjét, Dan Dungaciut az ügyészség sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolja. Az AUR vezetőjét, Gheorghe Simiont orosz kémnek nevezte a Digi 24 televízió.

Romániában az SRI állam az államban – ez a kommunista idők öröksége, de azóta nem sok minden változott ezen a téren. Legfeljebb annyi, hogy a titkosszolgálat Washingtonhoz és nem Moszkvához kötődik. Az ukrajnai háború különösen felértékelte Románia szerepét az Egyesült Államokban.

Nem a kormánynak van titkosszolgálata hanem fordítva: a titkosszolgálat irányítja a mindenkori kormányt

Klaus Johannis államfő a Securitate tisztje volt, ezért nem is engedték be Németországba amikor ki akart vándorolni Romániából  Ceausescu bukása után – 1989-ben. A Securitatenak többszázezer munkatársa volt Ceausescu idején, és e tekintetben ma sincsen változás.

“Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetés van, ahol ne lennének jelen. Kettős hatalom van: a titkos párhuzamos csatornákon folyik a döntéshozatal és a korrupció” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János a budapesti külügyi intézet kolozsvári születésű szakértője. Aki elmondta, hogy “a román titkosszolgálatnak több milliárd dolláros high tech cégei vannak külföldön. Romániában pedig mindenkit  megfigyelhetnek. A román titkosszolgálat cégei jelen vannak Ukrajnában, Közép Európában, a Balkánon és a Közel Keleten. A Digi cégcsoportot emiatt “tanácsolták el” Magyarországról.”

Nálunk milyen szerepe van a titkosszolgálatnak?

A 2022-es választások megnyerése után Orbán Viktor kivette Pintér Sándor belügyminiszter kezéből az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét, és Rogán Antalnak rendelte alá, de valójában ő maga irányítja azt -éppúgy mint Nicolae Ceausescu Romániában. A román diktátor a Szovjetunióban végezte el az államvédelmi akadémiát a negyvenes évek végén. A magyar titkosszolgálat főfelügyelője az a Kovács tábornok, aki korábban a MET biztonsági főnöke volt. Ez a Svájcban bejegyzett gázkereskedő cég  részben orosz tulajdonban volt. Moszkva a Gazprombankon keresztül finanszírozta a magyar elit számára fontos részét. Lantos Csaba, aki jelenleg energia miniszter, de korábban a MET elnöke volt, többször is cáfolni kényszerült, hogy Orbán Viktor a MET részvényese, és ebben a minőségben csinos magánhaszonra tesz szert az orosz-magyar gázüzleteken.

A magyar titkosszolgálat éppúgy mint a román az élet minden fontos területén meghatározó pozíciókkal rendelkezik. Különösen így van ez a média esetében, melyet ugyancsak Rogán Antal ellenőriz. Ezért nem meglepő a kormánypárti média hatékony működése hiszen titkosszolgálati tisztek hálózata üzemelteti azt.

Putyin elnök a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. A brit hírszerzés megszerzett egy listát ebből, és továbbította azt Washingtonba. Néhány fontos ember kiesett az ablakon Moszkvában emiatt. Budapesten is néhányan izgatottak lettek, és érdeklődtek Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a sejtelmes választ kapták, hogy egyelőre nem találtak magyar nevet a listán…

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!