Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Orbán a türk

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

Brüsszel nem Moszkva, Orbán meg nem igazi államférfi

„Szerencsére Brüsszel nem Moszkva” – fogalmazott a Fidesz miniszterelnöke az október 23-i állami megemlékezésen, gondosan kiválogatott, zárt körben tartott közönsége előtt – idéz Orbán beszédéből Újhelyi István EP képviselő.

Orbán nem először „brüsszelezik” és „moszkvázik” ugyanabban a mondatban, legutóbb három éve mondta azt, hogy „már nem sok hiányzik hozzá”, hogy Brüsszel Moszkva legyen. Most egészen pontosan úgy fogalmazott: „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.”

Azt keveseknek kell elmagyarázni, hogy Orbán szövege milyen mélységesen hazug, félrevezető és nevetséges, ráadásul szinte bizonyos vagyok benne, hogy ő sem gondolja igaznak ennek az idézetnek egyetlen sorát sem.

Egyszerűen arról van szó, hogy egyben és harcias kedvben kell tartania a sajátjait ahhoz, hogy a támogatottsága megmaradjon. Ha Orbán tényleg komolyan gondolja az Európa elleni hergelést, akkor bizonyosan megbomlott valami a fejében.

A „Brüsszel nem Moszkva” fordulat valóban nem először kerül elő a fideszes szövegkönyvekben, azt azonban kevesen tudják már, hogy legelőször még ellenzéki pozícióból, a Fidesz utolsó hivatalos, írásos választási programjában írták le. A jelenlegi Fidesz-narratívával gyökeresen szembenálló – és ezért végtelen mennyiségű idézettel szolgáló – programot még a 2009-es EP-választásra írták „Igen, Magyarország többre képes!” címmel és olyan kiváló konzervatív gondolkodók jegyzik, mint például Martonyi János, aki nyilvánvalóan nem véletlenül nincs azóta a Fidesz putyinista külpolitikájának első vonalában. A hivatkozott programban konkrétan egy komplett bekezdés szól arról, hogy Brüsszel miért „nem Moszkva”, a mostani kormányzati retorikához képest viszont még egészen más megközelítéssel. Többek között ilyen mondatok olvashatóak benne, mint például:

„Brüsszel nem Moszkva. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse: nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni; az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Így az a feladatunk, hogy a közösségi döntéseket a magunk érdekei mentén formáljuk. Eközben nem szabad csak a következő percekre összpontosítanunk; az a felelősségünk, hogy hosszú távra teremtsünk egy élhető világot. Mindezért a Fidesz felelős, összehangolt, szakmai alapú fellépést szorgalmaz az uniós intézményekben, a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus alapján.” De ugyanebben a fejezetben olvasható a következő részlet is:

„Az Uniós tagság egyszerre oltalom és lehetőség a számunkra. Oltalom kifelé, mert a mind kockázatosabb nemzetközi környezetben védelmet nyújt a globalizáció káros következményeivel szemben, s egyfajta válságkezelő mechanizmusként is felfogható nemzetközi konfliktusok és krízisek idején (beleértve a gazdasági, pénzügyi válságokat, a kül- és biztonságpolitikai fenyegetettséget, valamint a globális problémákat az éghajlatváltozástól és a demográfiai helyzettől az energiabiztonságig).

Ezekkel a gondokkal a tagállamok csak közös fellépés esetén tudnak megbirkózni, egyenként kiszolgáltatottak. A pénzügyi válság egyértelművé tette az euró, az eurózónához tartozás előnyeit is. Míg az eurózóna tagjait védték bizonyos eszközök és intézkedések, ugyanez az övezeten kívül lévő uniós tagokra nem terjedt ki (…) Az uniós tagság oltalom befelé is, mert sajnos a magyar demokráciának, jelenlegi állapotában, óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését.”

Most, amikor a Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy az Európai Unióban „magyarellenes összeesküvés” zajlik és kettős mércét alkalmazva próbálják megrendszabályozni az egyébként szerintük ártatlan és a jogállamiság valódi bajnokának számító NER-kormányzást, meglehetősen sajátosan hangzanak azok a mondatok, amelyek szintén ebben a programban szerepelnek. Eszerint: „Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni.

A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Az uniónak rendelkeznie kell emberi és kisebbségi jogi védelmi rendszerrel.

Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

És álljon itt akkor még egy idézet ugyanebből a fideszes programból, amelyet Orbán Viktor a brüsszelező és moszkvázó „ünnepi” beszédében most valahogy elfelejtett felidézni. A manapság Putyin kegyét kereső Fidesz néhány évvel ezelőtt vállalásai között azt írta:

„Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti.

Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának.”

Brüsszel valóban nem Moszkva.

Orbán Viktor pedig bár valóban egy kivételes politikus, de nem valódi államférfi.

Egy igazi államférfi ugyanis saját nemzete javára fordítja a tehetségét, nem pedig annak túszul ejtésére és kirablására. Nagy különbség.

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

0

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Értelmezés

PISA felméréseken szokott ilyen lenni. A tanuló nekilát átrágni magát a szövegen, vajon mit rejtenek a mondatok, szavak, a sokaknak néha túl zavaros betűhalmaz. Hátha talál benne valamit, és akkor azért pont jár.

Viszont ez nem a PISA. Ezúttal magasabb a szint, főleg beosztásilag, ráadásul a szónok igencsak népszerű, sokszor kap hatalmas tapsot, ahogy Veszprémben is. Sokkal jobban kell hát felkötni a felkötendőt, hogy az általa mondottak vakamiféle értelmet nyerjenek.

  • A veszprémi tanárt (Brusznyai) a kommunisták nem azért végezték ki, mert bűnös volt, hanem éppen azért, mert ártatlan, sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk”.

A mi sorsunk tehát az, hogy ártatlanul végeznek ki, de legalábbis büntetnek minket, éspedig pont azért, mert ártatlanok vagyunk. És itt nem kommunista magyarokról meg nemkommunista magyarokról van szó, ugyanis „a mi sorsunk” az minden magyar sorsát jelenti, tehát maga az ország az áldozat. Távlatosan kell hát érteni a mondatot. Sajnos történelmünkön távlatosan végigtekintve nem mondható, hogy olyan ártatlanok lettünk volna, se a kalandozásoknak hívott rablóhadjáratainkat, se az első világháború agresszorságát, se a másodikban Hitler szövetségeseként játszott szerepünket illetően (egyébként megfizettünk mind a háromért). A tatároknak meg a törököknek sajnos „útba estünk”, az osztrákoknak meg ölébe hullottunk, de ez nem magyar specialitás, mert más népekkel is megtörtént ugyanez. Meg kell állapítsuk, hogy a mondottaknak a közös busongás nagymagyar érzésének felszításán kívül sok értelme vagy igazságtartalma nincs.

  • „A magyar ugyanis lovagias nép, néha túlságosan is. Ezért fordul elő velünk újra és újra, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy védjük őket.”

Úgy látszik, ismét a magyar népről, nemzetről van szó, azaz történelmi eseményeket kell felidézni. A lovagias népet illetően valóban így van, ugyanúgy lovagiasak vagyunk, mint a szintén civilizált németek, franciák, olaszok, horribile dictu, svédek, na meg a többi (a civilizációnak része a lovagiasság), de hogy túlságosan is, az nem egészen világos. Akkor is megmentünk vagy védünk valakit, ha előtte többször ellenünk tört?
Megmenteni persze eddig még nem mentettünk meg senkit, általában magunkat sem sikerül, a mások megvédése meg annyi, hogy mindig magunkat próbáljuk védeni, például a kerítéssel, és ha ezzel egyben őket is, azt, mint az eredeti céltól független, járulékos eredményt lovagias tettnek betudni úri körökben nem szokás. A tatároktól nem védtünk meg senkit, mert vereséget szenvedtünk tőlük Muhinál, még szerencse, hogy egy rövid idő után maguktól hazamentek, a törököktől sem mi védtük meg a Nyugatot, hanem az akciórádiusz, egyéb esetekben (pl. világháborúk) az agresszorok szövetségese voltunk, vagy maga az agresszor, azaz tőlünk kellett másokat védeni. Na, talán azt lehet mondani, hogy a törökök tényleg ellenünk törtek, és mi ennek ellenére védjük őket a svédek NATO csatlakozásának akadályozásával, mert az a törökökre nézvést Erdogan szerint veszélyes. Viszont hogy kit vagy kiket „mentettünk meg” valamikor és egyáltalán, pláne azok közül, akik most ellenünk törnek, az egyelőre kérdés. Nem kicsi. Valaki megkérdezhetné már a szónokot.

  • „Ma is az elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket attól, hogy önként dalolva meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba. Köszönetet azonban soha, gáncsot, baráti tüzet gyakorta kaptunk.”

Ezek szerint Orbán a korábbi elképzelésével ellentétben már úgy gondolja, Oroszország veszít, és Putyin akkor végső kétségbeesésében előveszi az atombombát (= még nagyobb háború), jobb hát, ha odaadjuk neki, amit akar. Aztán, ha majd mást is akar, azt is adjuk oda neki, hogy megússzuk a még nagyobb háborút. És ez az odaadogatósdi igy megy a La Manche csatornáig, esetleg még tovább, ha ránk lenne bízva a dolog. De a Nyugat szerencséjére nincs. Saját dolgaiban ő intézkedik, és ha a csapos közbeszólna, rá se ránt.

A fenti tudást, egyben váteszkénti jövőbelátást abszolút jószívűen, sőt ingyen és bérmentve adtuk az európai népeknek, de ők ahelyett, hogy megköszönték volna, gáncsoltak minket, és lőttek ránk, de leginkább nem adták oda a pénzt a rohadékok. Ezért most önzetlen, baráti figyelmeztetésként ismét belengetjük a vétót. Addig nem adjuk hozzájárulásunkat az EU Ukrajnát segítő programjához, amíg nincs lóvé. Állítólag ez zsarolás, de mi ezt a szót mi nem ismerjük, mert szerintünk tisztán jóindulatú figyelemfelkeltés, ahogy az a lovagias, sőt túlságosan lovagias népekhez illik is! Nehogy már parasztnak nézzenek minket!

  • Magyarország ugyanis úgy szabadult ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltotta le a kommunistákat, hogy itt nem volt polgárháború, és elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását… Itt még soha nem kellett előre hozott választásokat tartani, ráadásul mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”

A szónok nyilván nem hallott még róla, hogy Jugoszláviát kivéve sehol sem volt polgárháború, ezt olyan nagy dicsőségnek beállítani kissé hencegésszerű. Politikailag az előző rendszer összeomlott, az új fölépült (ahogy másutt), az meg, hogy elkerültük a gazdasági összeomlást Bokrosnak és Surányinak köszönhető, plusz Hornnak, aki erre a célra kinevezte őket. Az „előrehozott választás” azt jelenti, hogy senkinek sincs túlhatalma, működik a váltógazdaság, azaz demokrácia, azaz jobb, ha van ilyen, a „legstabilabb” meg azt, hogy ott viszont valószínűleg diktatúra van, azaz jobb, ha nincs akkora stabilitás. A „legbiztonságosabb” jelző nyilván nem a nyugdíjasok, egészségügyi dolgozók, tanítók, tanárok életminőségére vonatkozik (azt inkább ne is feszegessük), hanem jóval inkább a kerítésre, amelynek jelentősége az ezres nagyságrendben szabadon engedett embercsempészeknek köszönhetően mintha zuhant volna némileg.

  • „Innen nézve olyan, mintha a nyugatiak számára a szabadság menekülést jelentene – szabadulj meg önmagadtól, nődd ki a múltadat, válts nemet, válts nemzetet, válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint és akkor szabad leszel. Mi Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk: hogy végre azok lehessünk, akik akartunk.”

Ha valaki annyira ostoba, hogy képtelen fölfogni, a Nyugat a szabadságot nem divatként értelmezi, azzal nehéz mit kezdeni. Egy étteremben mindenki azt rendel, amit akar (Nyugat), a kifőzdében viszont menü van (Magyarország), és ha valaki nem szereti, akkor sem kap mást. Nem válthat nemet, nem válthat semmit, pont olyannak kell lennie, ahogy a vallás és Orbán Viktor azt a születési kinézete alapján meghatározta. Egyesek képtelenek fölfogni, hogy a Nyugat sohasem azt mondja, hogy válts nemet, hanem azt, hogy válthatsz nemet, ha úgy jobb neked, és ezért se jogi, se társadalmi hátrányt nem fogsz elszenvedni (ez a lényeg). Ha neked az nem lenne jobb, akkor nem kell váltanod. Egyértelmű, hogy csak azok fognak váltani, akiknek tényleg úgy jobb, azaz senki sem vált, aki nem olyan. Aki ezt nem hiszi, próbálja ki magán a nemet váltani, meleggé lenni, stb. gondolatot, megtenné-e „divatból”, vagy nem.

Az, hogy miért lett ide pluszként beszúrva a „múlt kinövése”, a „nemzetváltás”, meg „az ember önmagától való megszabadulása”, amelyek egyikénél-másikánál az sem teljesen világos, hogy mit jelentenek, annak megválaszolásához már a Pszichiátriai Intézet legjobb munkatársainak szoros együttműködése kell. Persze, ha ez a sok hülyeség csak hatásvadászat a „Mimagyarokbezzeg!” szellemében, azaz egyszerű propaganda az agyilag gyengébb választópolgárokat célozva meg, akkor nem szóltam egy szót sem. Akkor nagyon is érthető.

  • Ha Moszkva fütyült, úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül is, mi nem táncolunk, ha nem akarunk. Az elvtársi kioktatás azonban változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják. Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok gurulnak be nyugatról, ugyanazokhoz

Érdekes elképzelés, hogy ha például egy hetyke magyar(kodó) legény, aki a családja jóvoltából a White’s club tagja, elugrik a St James street-re bedobni egy Jameson-t, de közben fölteszi a lószaros csizmáját a damasztra, akkor neki csak ne mondják, hogy ebben a klubban azt nem szabad, mert ő ugyan nem táncol úgy, ahogy a klub fütyül! Pláne nem kér a klubtársi kioktatásból! Így aztán a lószaros csizmák egy ideje már folyamatosan ott állnak az asztalon, egyre több van belőlük, és mindet a hetyke magyar(kodó) legény hagyta ott, melléjük pökve természetesen a felháborodás miatt, mert nem akarják neki ingyen adni a whiskey-t, amíg nem veszi le a csizmás lábát az asztalról. Hát micsoda dolog ez kérem, már megint az ártatlan magyarokat bántják, de nem ám a csizmák miatt, már hogy is gondolhatna arra bárki, hanem mert magyarok, és mert ártatlanok. Azt, hogy a szónok magát a teljes országgal azonosítja, sajnos megteheti. Lásd: 4 * 2/3.

Karácsony leginkább azért mondott le Márki-Zay javára az előválasztáson, mert az utóbbinak jó kapcsolatai vannak nyugaton, és így majd tud támogatást szerezni a kampányra (az ellenzéknek nincs egy vasa sem, a FIDESZ-nek meg a teljes magyar GDP áll rendelkezésére). Márki-Zay tudott is mindenféle amerikásoktól úgy 10 millió dollárt, melyhez Brüsszelnek vagy Washingtonnak magától értetődőn nincs köze, ilyen pimf összeggel nem is foglalkozik arrafelé senki. A FIDESZ ugyan azt hazudozza, hogy van, de ismerjük már a jómadarakat, ezzel a dollárbaloldalozással a saját közpénzjobboldal mivoltukról akarják a figyelmet elterelni, mivel a fideszes pártszócsőként üzemelő, általuk lenyúlt MTVA, a Rogán féle propagandaszervezet és az egyéb NER lapok meg szervezetek kb. 550 millió dollárnak megfelelő összeget kapnak a FIDESZ népszerűsítésére és az ellenzék besározására, azaz ötvenötször annyit vett el a magyar néptől, mint Márki-Zay kapott magánszemélyek saját pénzéből. Hogy ez az adójából lenyúlt közpénz, azon már sajnos nem lepődik meg a nép. Túlságosan megszokta.

Az „ugyanazokhoz” kitétel egyértelműen azt jelenti, hogy a szónok szerint az ellenzék ugyanolyan, mint Kádár, Biszku, Apró meg a többiek. Inkább nem is kommentálnám. Csúnyákat kéne mondani.

  • Brüsszel szerencsére azért még nem Moszkva: utóbbi tragédia volt, míg Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia.

Brüsszel talányos jellemzésének megfejtését a filozófusokra bíznám. Másoknak esélye sincs. Lehet, hogy nekik sem, sőt valószínű.

A többit nem érdemes ragozni, mert túlságosan közhelyes, azt meg, hogy a szónokból a sértődöttséggel vegyes hozzá nem értés vagy a számító ravaszság beszél, mindenki döntse el maga.

Andy Landy mosolyalbuma – Orbán, a békepárti

Orbán Viktor a Putyinnal tartott kétoldalú találkozón arról beszélt, hogy megszámolta, tizenháromszor találkozott az orosz elnökkel 2009 óta, de ilyen összetett körülmények között még sosem. Ennek oka nem más, mint a katonai művelet és a vele járó nyugati szankciók – mondta a magyar miniszterelnök. Orbán kijelentése azért érdekes, mert az oroszok hívják „különleges katonai hadműveletnek” az Ukrajnában zajló eseményeket, más – nem oroszbarát – országok vezetői háborúnak nevezik.

APÁPAI

 

Az Európai Unió pénzügyi válsága

0

100 milliárd eurós pluszt kér Brüsszel a tagállamoktól, de a hétvégi csúcstalálkozón aligha fogadja el minden tagállam vezetője ezt a javaslatot. Pénze ugyanis erre valójában egyetlen tagállamnak sincs.

Lindner német pénzügyminiszter rá is mutatott erre miután Ursula von der Leyen asszony bejelentette: az Európai Unió 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Ez a legnagyobb tétel a 100 milliárd eurós brüsszeli költségvetési javaslatban, és ebben elvben politikai konszenzus van – Magyarország kivételével. Más kérdés, hogy a politikai konszenzus nem jelenti azt, hogy pénz is van rá. Ráadásul itt vannak a fukar államok: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyáltalán nem akarnak több pénzt áldozni a közös európai ügyre. Fennáll persze a közös hitelfelvétel lehetősége. Ez egyszer már sikerült: a pandémia után Merkel kancellár keresztülvitte az akaratát. 750 milliárd eurós hitel felvételt hajtott végre az Európai Unió. Merkel kancellár ünnepélyesen megígérte: csak egyedi és kivételes kölcsön felvételről van szó!

A brüsszeli bizottság most azért is kéri a 100 milliárd eurós pluszt, hogy a kölcsön részleteit tudja törleszteni.

Orbán Viktor zsarolási potenciálja

A Financial Times és a Der Spiegel is megírta: Magyarország megkaphat 13 milliárd eurót a felfüggesztett uniós pénzekből, ha rábólint az 50 milliárd eurós ukrán támogatásra. Ezt Orbán Viktor azért ellenzi, mert a kijevi kormány a nyelv törvénnyel korlátozza a magyar kisebbség jogait Kárpátalján. Bár korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy elleszünk az uniós eurómilliárdok nélkül is, de ez koránt sincs így. A magyar miniszterelnöknek csalódnia kellett két “barátjában” Vlagyimir Putyinban és Hszi Csin pingben. Az orosz elnök azt ígérte, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt, de ebből semmi sem lett. Most Bulgária felemeli a tranzit díjat, mely lényegesen megdrágíthatja az orosz gázt. Persze a Gazprom le is nyelheti a bolgár tranzit díj emelést. Nem kizárt, hogy erről is tárgyalt Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel Pekingben hiszen a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az energiaszámla már így is olyan magas, hogy belegebed a magyar gazdaság.

“Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd adnak a kínaiak“

– közölte Orbán Viktor a világgal, de gyorsan elhallgatott ezzel a PR szöveggel.

Miért? Mert kiküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy érdeklődje meg: mire számíthat a magyar kormány, ha tartósan nem jön pénz Brüsszelből, és emiatt fizetési gondjai támadhatnak? A CIA Matolcsy Györgyöt a kínaiak emberének tekinti a magyar elitben, ezért nem is fogadják őt az Egyesült Államokban, ahol az IMF közgyűléseken is mindig más képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Mit mondtak Matolcsynak majd azután Orbánnak Pekingben? A kínaiak nem támogatnak államokat hanem csak beruházásokat. Az Új Selyemút program keretében érkeznek is ezek Magyarországra: akkumulátor gyárak, sőt elektromos autókat előállító üzem Szegeden. A kínai BYD vezetőjével Orbán Viktor tárgyalt legutóbbi útja során. Csakhogy ezek a kínai beruházások inkább viszik mint hozzák a pénzt: óriási adókedvezményt kapnak viszont a magyar félnek vállalnia kell a megfelelő infrastruktúra biztosítását.

Orbán Viktor  ebből nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés ezer sebből vérző rendszerét.

Ezért Brüsszel újra felértékelődött. Tudják ezt ott is, ezért üzente Josep Borrel külügyi főképviselő a vétózgató Orbán Viktornak: nem kötelező az EU tagjának lenni!

Brüsszelben és Washingtonban pontosan tudják, hogy Orbán fenyegetőzhet, de nem léphet ki az Európai Unióból hiszen az imént említett kínai cégek is kizárólag azért jöttek ide, mert Magyarország egy 450 milliós piac része!

A baj az, hogy az Európai Unió is pénzügyi válsággal küszködik, és ezért mind kevésbé tolerálhatja a vétózgató Orbán Viktort.

Orbán a “semmi ágán” ül és közben világmegváltó vezérnek képzeli magát. ez aligha a legjobb hely a jövő megnyerésére.

Gazsula

Végigtekintve hős vérünktől ázott, egyre növekvő számú csatatereinken, hát… nem könnyű a helyzet, tisztelt polgártársaim. Arról, hogy ez hogy történhetett, a népet kellene megkérdezni, melynek választópolgárai immár 13 éve szavazzák meg négyévente miniszterelnöknek azt a derék utcai harcost, aki minket mára ide juttatott. Kétharmaddal természetesen.

Népünk bizalma töretlen miniszterelnökünkben, úgy tűnik sokaknak, nem fogy el soha, ezért aztán nem is dolgoznak a megingatásán, inkább kívülről szemlélik a történteket. Páholy? Vagy inkább zsűriasztal? A harcból kivonulók kritikai érzékének fejlettségét véve figyelembe az utóbbira saccolok, de oly mindegy, hogy micsoda. Lényeg az, hogy a szemlélődők  (legmagasabb rendű életforma – biosz theórétikosz) nem segítenek a népnek se információkkal se magyarázatokkal, az meg csak úgy magától soha nem jut el a megértésig.

A fentiek szerint ez egy önerősítő folyamat, a nép nem kap segítséget az értelmiségtől, hiszen az értelmiség szerint Orbánt úgysem lehet leváltani, ezért aztán a nép nem is váltja le, ami megerősíti az értelmiséget abban a hitében, hogy Orbánt úgysem lehet leváltani, így nem segít a népnek, amely ezért nem váltja le Orbánt, estébé, estébé, in aeternum, ámen.

A tétlenséget a tétlenkedők „A másik sem lenne jobb!” mondattal magyarázzák.

Vannak ugyan magányos küzdők, de inkább röhejesek, mint hatékonyak, mert aki nem azt mondja, hogy Orbán nagyon rossz, de a másik sem lenne jobb, hanem azt, hogy hogy a másik sokkal jobb lenne, és ha mind dolgoznánk rajta, még le is tudnánk Orbánt váltani, az a butuska golyhó önként lép ki a magyar fősodorból oda, ahol a semmi van. Illetve ahol semmi sincs. Kis kapálózó pont a nagy űrben, szörnyen kacagtató látvány bárkinek.

Miniszterelnökünk a családjában, a katonaságnál meg a létező szocializmusban tanulta az életet, ahol röpködtek a sallerok, kokik és egyéb büntetések. Ott jött rá az élet nagy titkára is, mikor azt mondta, „Akit nem lehet nevelni, azt időnként idomítani kell. Ha nincs más eszköz, hát meg kell verni.” Ez persze nem azt jelentette, amit mondott, hanem azt, hogy az élet tele van idomításokkal, és ő nem idomított, hanem idomár akar lenni. Mindenütt. Az idomár ugyanis (apa, őrmester, párttitkár) nem csak üti az idomítottat, hanem, és ez a lényeg benne, maga határozza meg a szabályokat, amelyek szerint idomít. A verés így mindig jogos. Legjobb, ha a piramis csúcsára kapaszkodva idomár az ember, akkor fölötte csak a Jóisten lehet, mivel pedig ő már régóta nem szól bele semmibe, a csúcsidomár azt csinál, amit akar. Ha rá hivatkozva, akkor úgy.

A fentiek alapján Orbán életcélja az idomárság. Mindent annak rendel alá, a pénz egyáltalán nem érdekli (jó, persze, engem sem érdekelne, ha mindig ötször annyi lenne, mint amennyi kell), és mivel kies hazánkban idomárként sokra vitte, például Budapest főpolgármesterébe akkor rúg bele, amikor csak akar, úgy gondolta, az lehet majd nemzetközi téren is. Az EU ásza és megújítója, tutimegmondó embere, aki az igazság mellett sallereket és kokikat oszt.

Nem jött be. Az arrafelé dívó komoly szövetségi rendszerekben erősen irritáló, hogy kies hazánk a jajdenagyonsok történelmi bántás miatt többletjogokat követeljen, ott nem alapszabály, hogy a magyar érdek mindent felülír, továbbá lehet ugyan állandóan vétóval fenyegetőzni, de azt előbb-utóbb megunják a többiek.

A szövetségek többi tagja egyébként nem az idomítás alá- és fölérendeltségi technikájában hisz, hanem az egyenlő partneri win-win megállapodásokban, azaz te is engedsz egy kicsit meg én is engedek, így végül mindketten jól járunk. Orbán az engedésben gyengeséget lát, ezért feszíti tovább a húrt, itthon ugyanis hozzászokott, hogy ezt is megteheti, meg még ezt is, no de ezt már nem… de mégis, sőt, azt is… de amazt már nem fogják tűrni, az már túl sok… és mégsem az! Csöndben vannak az alattvalók. Hát akkor, gondolja, menjünk még tovább, csináljuk külföldön ugyanezt.

Meg is teszi. Nem lenne baj, ha önjárók lennénk, azaz ha nem onnan kapnánk a pénzt, meg a katonai védelmet. De onnan kapjuk. Ráadásul az ottani vezetők, akikkel Orbán folytonosan kekeckedik, rutinos politikusok, akik nem az Orbánék által lenyúlt MTVA-t nézik, és nem a NER lapokat olvassák, így aztán a húr már elszakadt egy ideje, de a miniszterelnök csak mostanában kezdi észrevenni.

Mivel alapállása az, hogy minden meccs addig tart, amíg ő meg nem nyeri, nem keseredik el semmitől. 6:0 oda? Na és? Majd holnap kiegyenlítünk és nyerünk. Vagy ha nem holnap, akkor a jövő héten, de 2036-ban biztosan. Már csak azt kell megérni és akkor minden jó lesz. Értitek? Sanyikám, vannak itt páran, akik nem akarják érteni. Magyarázd már el nekik! Úgy határozottan, hogy megértsék… később majd emeljük a rendőrségi béreket. Hogy mikor, Sanyi? 2036-ig biztosan. Már csak azt kell megérni.

Evvel a „majd csak nyerünk egyszer” elgondolással az a baj, hogy a néppel szemben a magyar belvidéken ő már régóta nyertes, korlátja semmi, pénze rengeteg, ezért nem érdekli, ha az ország éppen vesztésre áll (ami a nemzet kevésbé tehetős tagjainak keserves dolog), így a taktikáját akkor sem adja fel. Na de most ám beütött a krach.

Az orosz agresszióval a helyzet  megváltozott: kezd Orbánra veszélyessé válni. Drága gáz, az orosz is, infláció, kényszerintézkedések, EU pénz sehol. Amint ez már mindenkinek látható, az ország pénzhiánya komoly méreteket ölt, mert Orbán ahelyett, hogy szó nélkül teljesítené az EU 28 pontból álló feltételrendszerét, és besöpörné a nekünk megítélt igencsak tekintélyes összeget, „Szuverenitás! Szuverenitás!” sikolyok közepette folytonosan próbálkozik, hátha ismét sikeres a pávatánc. Ahogy a Mutti idején. De nem.

A másik nagy gond az energia, mert amíg tartott a bőség, nem tettünk sok mindent annak érdekében, hogy egyrészt kevesebb gázt fogyasszunk, másrészt az ne csak orosz gáz legyen, és hiába derült ki a Roszatomról, hogy elfogadható időn belül nem képes Paks II-höz engedélyezésre alkalmas dokumentációt összehozni, mégis ragaszkodtunk hozzá tűzön-vízen át. Ma már Paksnál nincsen visszaút, a gáznál meg nem nagyon igyekszünk, mivel ránk (a szidott Brüsszel jóvoltából) gáz szankció nem vonatkozik. Jön is az orosz gáz rendesen.

Orbán a bőség idejében túl stabilnak látta diktátori helyzetét, az EU-val való konfrontációt tekintve elment a falig. Most lenne jó onnan visszajönni, de arcvesztés nélkül immár nem lehet. Ezért másfelé próbálkozunk. Illetve próbálkozik. Simicska ledarálása óta ő az egyszemélyes Magyarország. Bizony.

Ezért kellett személyesen lépnie, ugyanis az általa feltőkésített magyar oligarchák külföldön legföljebb focicsapatba tudnak beruházni, de az nem valami nagy üzlet, amelyből idefelé dől a lé, sőt igencsak ellenkezőleg, lásd a tizenakárhány nem magyar csapat költségvetését, ráadásul azokat sem tőkéseink támogatják, hanem mi, a befizetett adónkkal, amelyről nem mi döntünk, hanem az idomár.

Orbán először Kipcsákiában próbálkozott. Kevés sikerrel, szegények azok, maguknak is kevés a pénzük, magyar termékekért nem tudnak sokat fizetni, sajnos. Együttműködési megállapodásból van ugyan ládaszám, de azzal sokra nem megyünk. Utána Kína következett. Ők persze jönnek nagyon szívesen, imádják az EU-n belüli gyártást, hozzák a terméket, a gyárat, a munkásokat, de annyival nagyobbak és erősebbek, hogy sok kívánságunk a gyárakkal kapcsolatban nem lehet. Azért a GDP-t így is növelik, egyetlen probléma, hogy leginkább olyan gyárakat hoznak, melyet más EU tagok nem látnának szívesen. Azoknak nagy a víz meg az energiaigényük, de más jelenleg nincsen, ezt kell elfogadni. Paks II. erősen csúszik, és mert magunknak sem elég a villany, plusz kell a gyáraknak is, nagy gáztüzelésű erőműveket kell építenünk (1 GW +1,6 GW). Ezekhez sok gáz szükségeltetik, és az honnan is jönne máshonnan, mint Oroszországból. Szomorú módon Törökországon át.

Kína más módon is segít nekünk. Mivel a nagyra nőtt Mészáros birodalmat most már megrendelésekkel folyamatosan etetni kell, hogy ne dőljön össze, megépíti nekünk a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Saját maga hitelezi is. Az országnak sosem hozza be az árát, csak Kína hasznára fog üzemelni, de Orbán úgy gondolja, jó lesz átmenetileg (az építés alatt a GDP nő, Mészárosnak meg egy olyan üzlet, amilyet egyedül úgysem tud szerezni), a hitelt meg majd visszafizetik az unokák.

Ez van. Nincs mese. Ezért a gazsulálás Putyinnak, Hszi Csin pingnek meg Erdogánnak. Kötelezően és folyamatosan. Ha kiosztanak pár kokit neki, Orbán akkor sem hagyhatja abba, mert ezúttal más az idomár. Várja nagyon Trump visszatértét, mert akkor onnan leesne egy kis pénz, meg tán folyékony gáz is egy jó adag, és a gazsulálásokra nem lenne szükség annyira. Nagyon nem illik egy államférfihoz.

Egyben mindenki biztos lehet: nekünk, magyaroknak Orbán rokonait, barátait és üzletfeleit kivéve mindenképpen rossz lesz… hacsak le nem váltjuk őt az ellenzékre, amely sohasem pávatáncolt, és nincs is náluk tervbe véve.

Még idomárjuk sincs nekik.

Azonos neműek

A házasság, mint tudjuk, szép dolog. Mesék és romantikus filmek vége mindig ez, mikor az egymást szerető pár tagjai sok-sok viszontagság és rengeteg akadály legyőzése után végre egymáséi lesznek.

Az esküvő után már a ház is közös, azaz van hol. Jobb helyeken a ház királyi kastély, de többek szerint az csak mese, bár mások állítják, hogy láttunk már ilyet, főleg nagyobb ingatlanos cégek esetében, ahol a panaszkodó szegénylegénynek meg a királylánynak van belőle pár darab. Rosszabb helyeken persze házról nincs szó, legfeljebb közös lakásról, vagy ha arra sem telik, akkor a szülőkhöz költözésről, a végeredmény egy közös szoba, ahol végre lehetséges egymáséi lenni. A könnytől csillogó szemű közfelfogás szerint a hely mindegy, a házasságban nem a ház a fontos, vannak viszont, akik szerint de.

Régen, mikor még a nyugati társadalmakban sem volt szekularizáció, a házasságot a vallás szabályozta. Ugyanúgy, ahogy akkoriban minden mást is, mivel pedig a vallásokra egyáltalán nem jellemző az engedékenység, mert Isten sohasem liberális, az volt ám a kemény gender, mondhatom! Ezt Orbán és csapata nem igazán értené, ugyanis fogalmuk sincs arról, hogy mi az a gender, csak azt tudják, hogy Bayer szóhasználatával valami ratyis izé, amiről jobb, ha senki nem beszél, nem ír, és nem olvas. Ők is nyilván mást olvasnak. Pénzt, ha jól tudom.

Ha valakit mégis érdekelne: a gender a társadalmi nem. Azt mondja meg, mit vár el egy adott társadalom egy férfitól, és mit vár el egy nőtől, valamint mit tesz akkor, ha valamelyik férfi vagy valamelyik nő a helyi gender rá vonatkozó előírásait nem követi, azaz nem úgy viselkedik, ahogy a társadalom, amelybe beleszületett, meghatározta neki azt. A „férfi” és a „nő” definíció alatt itt kizárólag a kinézetet kell érteni (hogy ő minek gondolja magát, az érdektelen), azaz az elsődleges és a másodlagos nemi jelleget, melyek alapján a nőket meg a férfiakat még a szellemileg visszamaradottak is képesek szétválogatni. A nőnek kinéző illetőknek tehát a nőkre vonatkozó íratlan szabályokat kell követniük, a férfiúnak kinéző egyéneknek meg a férfiak szabályait.

A szabályrendszert társadalma válogatja. Minél vallásosabb egy adott közösség, annál több és szigorúbb szabályt igyekszik érvényesíteni, és minél világibb, annál megengedőbb a tagjaival szemben. Régen, mint már említve lett, a vallás előírásait szigorúan kellett követni, a házasság egy életre szólt, abból kiút nem létezett, holtomiglan-holtodiglan, ásó, kapa, nagyharang és punktum. A lányok pártában nem maradhattak, mert akkor sírig tartó szégyen volt az osztályrészük, és a férfiaknak is meg kellett nősülni, ha legális szexet akartak, mert az illegális az akkori gender szerint következményekkel járt, ugyanis a családok igencsak vigyáztak lányaikra, a férjek meg az asszonyokra, ha kellett, akár gyilkolásra alkalmas fegyverrel is, amit akkoriban mindenki rendben lévőnek talált. Ez alól csak a nagy emberek voltak a kivételek, akiknek elég pénzük és/vagy hatalmuk volt hozzá, hogy titokban tartsák, vagy ne kelljen vele törődniük.

A változás csak lassan nyert teret. Logikus módon a nőkkel kezdődött, akik szerint ők ugyanúgy emberek, ahogy a férfiak, tehát minden téren ugyanazon jogokat kezdték követelni. A nagyközönségnek így új dolgokat nem kellett megtanulnia (az nehezen megy neki), elég volt alkalmazni a régit. Így jött divatba a nőknél a tanulás, a munka, a sport, sőt a vezetői beosztás olyan helyeken, ahol a beosztottak között volt férfi is.

A férfiak ugyan sokat bosszankodtak a fizikai fölényük által biztosított társadalmi fölényük elvesztésén (a férfiak nagy része a nők nagy részét meg tudja verni), de mivel a társadalom munkaereje mind létszámban, mind a szellemi kapacitást tekintve sokat erősödött, aminek gazdasági téren pozitív hatása volt, lassan belenyugodtak. A gender nem csak a nők esetében módosult, hanem a férfiakat illetően is, amennyiben már nem volt követelmény a nők állandó gyámolítása, mert tudtak boldogulni egyedül, viszont a nőkkel szembeni fizikai/lelki atrocitásokat nem nézte el a társadalom, mint régen. A nő immár nem volt az apja vagy a férje tulajdona. A közvélemény átállítása az új divatra a nyugati társadalmakban hosszú időt vett igénybe, a keleti társadalmakban jelenleg is folyik, a nagyon iszlám társadalmakban meg el sem kezdődött.

Azok harcias macsók, arrafelé nem lesz egyszerű. Évszázadok óta alaptétel náluk, hogy amíg férjuram külhonban aprítja a hitetleneket, halálbiztos lehessen abban, asszonyait otthon senki nem kívánja meg! Mert ha látná, és megkívánná, mi lenne abból ugyebár! Férjuram még ott találná hagyni a többi harcost, hogy hazamenve agyonüsse csalárd hitvesét, és sok harcos hazamenése esetén akár a gyaurok is győzhetnének! Mit szólna ahhoz Allah? Ezért kötelező arrafelé a hidzsáb (ami nem csak a ruházatot, hanem a szerénységet, a titoktartást és az erkölcsösséget is jelenti – naná!), a jól zárt lakóhely és az asszonyi iskolázatlanság, hogy ha be is jutna valaki a házba, ahol az eltakaratlan asszonyokat megkívánhatná, az asszonyoknak ne legyen fogalmuk, hogy a szerencsétlen vajon mit akar. A feltételek betartása esetén már nincs veszély, egy harcos sem sérül büszkeségileg. A testi épségére nézve ugyan más a helyzet, de mivel minden csata egy újabb lépés a hurikkal jól felszerelt Mennyország felé, mégis a sereggel marad. Nagyon szívesen.

A nyugati államokban a szüfrazsettek végső sikerével nem állt meg a folyamat. Kiderült ugyanis, hogy vannak olyanok a férfiak és a nők között, akik nem a másik nemet szeretik, hanem a sajátjukat, és miután a Bibliának az ilyenekre vonatkozó kiirtási parancsa a szekularizáció miatt korábban érvénytelenné vált, és már az elektrosokk sem volt divat, el kellett dönteni, mi legyen velük. A lakosság nagy része kezdetben úgy gondolta, hogy persze, ne ölje meg őket senki, de a hátrányos megkülönböztetés, az utálat és a megvetés marad! Voltak viszont olyanok is, akik szerint egyrészt ez a kívánttól eltérő viselkedés nem okoz semmiféle kárt a többieknek, mert egyáltalán nem érinti őket, másrészt az így születettek bántatlanul több hasznot hajtanak a közösségnek, mint megvetett páriaként, tehát sokkal jobb, ha ezzel nem törődik senki, ahogy a balkezességgel sem foglalkoznak a jobbkezesek. Tudomásul veszik, és kész. A nyugati országokban egyre többen látták be, hogy érzelmi kérdést ebből nem érdemes csinálni, racionálisan viszont a második megoldás a jó, ezért döntöttek úgy, ahogy. Kezdtek is a mesék elterjedni két királyfiról.

A nem annyira nyugati országokban kétkirályfis mese nem található, mert ha lenne, az ország erkölcsének szorgos őrei azonnal ledarálnák. Amiről nem tudunk, az nincs is, nemdebár? A strucc ezt úgy oldja meg, hogy bedugja a fejét a homokba, ne is lássa a fentebb említett szörnyűségeket, de azért a ledarálás se rossz. A fóliázásnál mindenesetre jobb.

A fentebb használt, „nem annyira nyugati” kifejezés azt jelenti, az ország jórészt vallási alapon működik, de a szekularizáció már megtörtént, így a házasság nem az örök hűség egymásnak való, szent esküvése (az úgyis túlzottan optimista lenne), hanem egy polgári szerződés, amely a két, egymással szövetséget kötő ember tulajdonjogát és öröklési rendjét szabályozza. Ezért ennek a szerződésnek semmi köze a szexhez, azaz teljesen érdektelen, hogy mi a nemük a szerződőknek, az indiai legfelsőbb bíróság a várakozással ellentétben mégis elkaszálta az egyenlő házasság jogát, ami lehetővé tette volna, hogy „azonos neműek” is házasságot kössenek, szorosabb kapcsolati szintre emelve az élettársi viszonyt.

Hát ja. Nem annyira nyugati országokban van ilyen. Most már csak arra kell rájöjjek, ez az indiai helyzet honnan olyan ismerős nekem?

Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK