Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Trump Orbán újraválasztása mellett

Az USA ex elnöke Twitter üzenetben állt ki a magyar miniszterelnök mellett, akivel 2019-ben személyesen is találkoztak.

„Orbán Viktor szívből szereti a hazáját és biztonságot akar népének. Hatalmas és csodálatos munkát végzett Magyarország védelmében: megállította az illegális bevándorlást, munkahelyeket teremtett, fejlesztette a kereskedelmet. Ezért lehetővé kell tenni a számára a folytatást. Erős vezető, akit mindenki respektál. Teljes támogatásokat élvezi az újraválasztáshoz” – írta Donald Trump. Az USA elnöke ugyan elveszítette a választást 2020 novemberében, de nem adja fel: vissza szeretne térni a Fehér Házba. Addig is a republikánusok akadályozzák Biden politikájának megvalósítását, hogy lehetővé tegyék Trump visszatérését.

Miért fontos Orbánnak Trump támogatása?

Nem a magyar közvélemény szempontjából hanem amiatt, hogy az USA budapesti nagykövetsége jelenleg aktívan támogatja Márki-Zay Pétert. Biden elnöknek ezek után kétszer is meg kell fontolnia, hogy mennyire tekinti fontosnak Orbán Viktor megbuktatását. A CIA nyilvánvalóan rendelkezik ilyen forgatókönyvvel, de ennek alkalmazását csakis csendben lehet igazán hatékonyan megvalósítani. Trump támogatása nyomán megnövekszik a média figyelem a magyarországi választásokat illetően. Biden nem hívta meg a virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort, hogy jelezze: egyáltalán nem esne kétségbe, ha a magyar miniszterelnök elbukná a következő választást.

És Európa?

Bidenhez hasonlóan Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy látják, hogy jobb lenne egy új miniszterelnök Budapesten. Vele könnyebb lenne az együttműködés az Európai Unióban és a NATO-ban. Csakhogy a legfontosabb kérdésekben az EU is megosztott: a fukar kisebbség ragaszkodik a maastrichti kritériumokhoz, melyeket 2023 január elsején újra be kellene vezetni. Ezzel szemben Macron francia elnök és Draghi olasz miniszterelnök reformot akar vagyis a kritériumok fellazítását. Ebben számíthatnak Orbán Viktor és a visegrádi államok támogatására éppúgy mint az atomenergia ügyében. Orbán, aki a legrégebben hatalmon levő uniós miniszterelnök, kihasználhatja ezt az uniós belső ellentétet hiszen húsbavágó problémáról van szó.

Az EU szempontjából döntő fontosságú tendem: Németország és Franciaország itt szembenáll egymással.

Macron is éppúgy újraválasztás előtt áll mint Orbán Viktor ráadásul demokratikus körülmények között vagyis jóval nehezebb a helyzete mint a magyar miniszterelnöknek.

„Orbán politikai ellenfél és európai partner” – fogalmazta meg a helyzetet Emmanuel Macron. Kérdés, hogy melyik lesz a fontosabb Macron számára a kiélezett helyzetben amikor Franciaország az EU soros elnökeként ugyancsak érdekelt abban, hogy eredményeket mutasson fel az unióban, melyet a szélsőjobboldal éppoly elszántan bírál mint Orbán Viktor.

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Orbán és a Székelyföld

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Sztálin öröksége Romániában: a Magyar Autonóm Tartomány című könyve most jelent meg románul. Nemcsak azzal az időszakkal foglalkozik amikor a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létezett Romániában /1952-1965/ hanem azzal is, hogy miért nem sikerült a Székelyföld integrálása Romániában. A szerző főbb állításai a következők: Sztálin kompromisszumot kényszerített rá a román vezetésre és a Romániában élő magyarokra. A kisebbséget nem telepítik át Magyarországra, cserébe viszont a magyarok elfogadják nemcsak a román állam fennhatóságát hanem a szovjet rendszert is. A Székelyföldön úgy tartják, hogy „Sztálin apánk murkot dugott az oláhok seggébe.” Sztálin, aki a Szovjetunió első nemzetiségi népbiztosa volt jól megértette a nemzeti kérdés fontosságát, ellentétben a Nyugattal. Ez most is így van – állitja Stefano Bottoni: Putyin sokkal jobban érti a nemzetiségi problematikát mint a nyugati világ, amely 1990 után teljesen felkészületlen volt erre.

Orbán kihasználja a lehetőséget

A magyar miniszterelnök ügyes politikusként azt használja ki, hogy a román állam elmulasztotta a Székelyföld szoft integrálását. Ma az erdélyi úthálózat Budapestre irányul – hangsúlyozza Bottoni. A Székelyföldön pedig sokan alig beszélnek románul. A magyarországi televíziókat nézik, és Orbán Viktort követik, aki magyar állampolgárságot adott nekik és pénzt ad Románia egyik legkevésbé fejlett területének fejlesztésére.

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Épp ez adott lehetőséget arra Orbán Viktornak, hogy megteremtse a regionális nacionalizmust illetve a periféria nacionalizmusát – állitja Bottoni. Ezen az alapon tud együttműködni a román vezetők egy részével, Vucic szerb elnökkel, Fico egykori szlovák miniszterelnökkel, Janza szlovén kormányfővel vagy Kaczynskival, a csaknem 40 milliós Lengyelország erős emberével.

Orbán despota, de európai despota

– állitja Stefano Bottoni, aki Firenzében tanítja Közép-kelet Európa történelmét.

Orbán pontosan tudja, hogy a román elit sohasem fogadja el a magyarok vezető szerepét Erdélyben. Ugyanakkor azt is tudja: a román nacionalisták utálják, de egyben csodálják is őt.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Tragikusan alacsony az oltottság a magyar falvakban annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a magyar televíziók mindenkit oltásra bíztatnak – állapitja meg Bottoni. Azért különösen érdekes ez, mert Romániában ortodox és nacionalista körökben van erős oltás ellenes mozgalom. A magyarok körében nincsen sem Magyarországon sem pedig Erdélyben. A Székelyföldön, ahol szembenállnak a román nacionalizmussal, átveszik annak oltás ellenes érveit. Tragikus találkozás ez két nacionalizmus között. Az viszont reménytkeltő, hogy mind Magyarország mind pedig Románia az Európai Unió és a NATO tagja. 1945 előtt amikor a nacionalizmus határozta meg mindkét állam politikáját, ez nem így volt.

Mégis figyelemreméltó, hogy Erdélyben nem alakult ki olyan drámai polgárháborús szembenállás mint az egykori Jugoszlávia területén. Mind a román, mind a romániai magyar elitben erős törekvés volt és van a kompromisszumra. Kérdés, hogy mit akar Orbán Viktor? Bottoni szerint Budapest központtal valamiféle új Közép Európát képzel el, amelyet egyesít a periféria nacionalizmusa. Ez nem feltétlenül sikerrel kecsegtető vállalkozás, de komoly politikai támogatást jelent, amellyel választásokat lehet nyerni Magyarországon.

Utólag már nagyon szerette volna Orbán Kövért államfőnek

Gulyás Gergely kancellária miniszter arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy Kövér nem vállalta az államfői jelölést, így kerültek szóba a női jelöltek. A huszonöt éve bezárt ipartelepen csövező Béla szerint azért nem őt jelölte Orbán, mert nem akart a „jognak asztalfőjén ülni O.V.’22 feliratú fülbevalóval. Az Ördög Ügyvédje információi szerint a „B” tervben egyaránt esélyes volt Varga Judit igazságügyi és Novák Katalin családügyi miniszter. Végülis az dönthetett Novák Katalin javára, hogy ő példás családi életet tud prezentálni míg Varga Judit házasélete zűrös.

Varga Judit az Ördög Ügyvédje szerint „a lányokat is szereti”. Mindez nyilvánvalóan támadási felület is lehetne. Éppúgy mint Kövér László esetében az a beszéd, amelyet ugyan 2020 februárjában tartott meg a titkosszolgálatok vezetői előtt, de mostanában szivárgott ki.

Kövér ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván: ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a putyini út: Oroszországban neveznek minden ellenzéki mozgalmat vagy újságírót azonnal külföldi ügynöknek. A „jó oroszok” ugyanis mind Putyin hívei – a rendőrállami filozófia szerint. Kövér ily módon picit nehezen testesíthetné meg a nemzeti egységet bár egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán hozzá hasonlóan úgy gondolja, hogy „a jó magyarok” a Fideszt támogatják. Az ellenzék pedig külföldi ügynök. A kormánypárti sajtó már majdnem úgy osztogatja a CIA ügynök jelzőt mint az ötvenes évek kommunista rendőrállami lapjai.

Gulyás: elismerjük a vereséget

Bár sokan kételkednek abban, hogy Orbán Viktor hajlandó lenne elismerni a választási vereséget, és ellenzékbe vonulni, a kancellária miniszter azt mondta, hogy éppúgy mint 2002-ben vagy 2006-ban Orbán Viktor elismerné a vereséget. Csakhogy akkor még nem működött a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett korrupciós piramis. A mostani ellenzék azt ígéri, hogy első dolga lenne belépni az európai ügyészségbe. Az pedig minden bizonnyal vizsgálódni kezdene akár az Orbán család pénzügyeit illetően is. A választásokat elveszítő korrupt malajziai miniszterelnök 12 éves fegyház büntetést kapott – a vagyonelkobzás mellett. Ez a perspektíva aligha lelkesíti Orbán Viktort.

Nincs Huxit

Gulyás Gergely megerősítette: nem képzelhető el a kilépés az Európai Unióból! Ezzel Orbán Viktor is tisztában van, de szavazó tábora már jóval kevésbé. A magyar gazdaság életképtelenné válna az Európai Unión kivül már csak azért is, mert a külföldi cégek egy uniós országba hozták a pénzüket. Nemcsak a nyugatiak vélekednek így, de Oroszországnak és Kínának is csak egy olyan Magyarország érdekes, amely tagja az Európai Uniónak. Miért csatázik Orbán Viktor Brüsszellel? Ezt nem fejtette ki a kancellária miniszter. Mint ahogy azt sem, hogy mennyire politikai szemfényvesztés ez a csatározás hiszen közben Orbán nagyon is számít az uniós pénzekre. Nemcsak a helyreállítási alap 350 milliárdjára, hanem az uniós költségvetési támogatásra és a földalapú támogatásra, amely a mezőgazdasági jövedelem alapja Magyarországon. Csányi Sándor – mint az ország egyik legnagyobb agrár vállalkozója – ezért is támogathatta Karácsony Gergelyt az ellenzéki előválasztáson, mert Orbán Viktor Brüsszel ellenes politikája számára egy bizonyos határon túl elfogadhatatlan.

Gulyás és Kövér – Fidesz két arca

A kancellária miniszter az „emberarcú Fidesz” egyik látvány politikusa, aki mindig ügyel bizonyos korrektségre és főként a jogszerűségre. Mindenképp eurokonformnak akar látszani, aki példásan betartja a demokrácia játékszabályait. Csakhogy a valóság a háta mögött már nem ilyen. Olyan mint Kövér László, aki a szovjet időket idéző brutalitással támadja az ellenzéket – a titkosszolgálatok támogatásával. Egy jogállamban ilyen módszerek alkalmazása az ellenzékkel szemben elfogadhatatlan és alkotmányellenes. Ha valaki mégiscsak ezt teszi, az inkább hallgat róla. Kövér László viszont nyíltan, szinte utasította a titkosszolgálatokat arra, hogy vegyenek részt a belpolitikai csatározásokban a Fidesz oldalán. A Pegasus ügy, a Városháza botrány azt mutatja, hogy a gyakorlatban ez már régóta folyik is. Érdekes módon Gulyás Gergelynek, aki kiváló jogász, ezzel kapcsolatban nemigen voltak kételyei. Pedig egy rendőrállam itt mutatkozik meg elsősorban. Nem véletlen, hogy mindez Kövér Lászlóhoz, az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosához kötődik, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte.

Tiborcz bankot vesz

A miniszterelnök veje, aki családjával a spanyol tengerpartra költözött, megvette a Gránit Bank 57%-át. A kis digitális bank már eddig is kötődött a nemzeti együttműködés rendszeréhez, de ez most jóval hangsúlyosabb lett – derül ki a pénzintézet most kiadott közleményéből.

A Gránit Bank tulajdonosi összetétele új befektetővel erősödik. A tranzakció keretében a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolja a bank részvényeinek 57 százalékát. A  BDST akár további tőkeemeléssel is kész biztosítani a dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét.

Miből vásárol bankot Tiborcz István?

Bankot nem lehet hitelből vásárolni pedig Tiborcz általában épp ily módon szerez újabb és újabb ingatlanokat. Ki ne hitelezne szívesen a kormányfő vejének a nemzeti együttműködés rendszerében? A baj csak a határidővel lehet: mi történik akkor, ha Orbán Viktor elbukja a jövő tavaszi választásokat?

Az időzítés figyelemreméltó: nem sokkal a választások előtt, amelyek a nemzeti együttműködés rendszerének jövőjéről döntenek. Ki viszi a pénzét egy olyan bankba, amelynek fő tulajdonosa a jelenlegi miniszterelnök veje?

A piac megnyugtatására a Gránit Bank eddigi tulajdonosa és vezérigazgatója, Hegedűs Éva megerősítette, hogy kisebbségi tulajdonosként is ő marad az elnök-vezérigazgató.

„Meggyőződésem, hogy a Gránit Bank további növekedési kilátásai kiválóak, az ügyfelek nyitottsága folyamatosan nő a digitális megoldásokra, a bank pedig szolgáltatásainak bővülésével egyre nagyobb szeletet képes kihasítani a bankpiacon.  A  stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt. Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja. ” – emelte ki az elnök-vezérigazgató.

A tunéziai példa

Ben Ali, aki titkosszolgálati főnökbőlt lett az észak-afrikai ország ura, egész családjával rátelepedett Tunézia gazdaságára. Éppúgy mint Tiborcz István és Orbán Ráhel, Ben Ali családja is imádta az idegenforgalmat, amely Tunéziában az ország legfontosabb pénzthozó forrása. Ámde jött az arab tavasz, amely az USA támogatásával megingatta a sziklaszilárdnak hitt diktatúrákat. Ben Ali is telefont kapott az amerikai nagykövetségről: öreg, ennyi volt! Miután Obama Kairóban jelezte, hogy az arab országokban is megindul a demokratizálási folyamat, Ben Ali nem volt igazán meglepve. Gyorsan összegyűjtötte egész családját és több milliárd dolláros vagyonát, és elszelelt Szaúd Arábiába. nekik ugyanis nincs kiadatási egyezményük az Egyesült Államokkal. Több mint tízéves emigráció után nemrég halt meg. Vagyonát vissza-igényelte az állam Tunéziában, de csak egy töredékét találták meg a bankokban.

Vajon mi lesz az Orbán család vagyonával, ha bukik a rendszer?

Orbán Viktornak biztosan van menekülő útja – minden valószínűség szerint több is. Csakhogy olyan helyet kell találnia, ahonnan nem adják ki viszont szabadon hozzáférhet minden bizonnyal több milliárd dolláros vagyonához, nos olyan helyet nem olyan könnyű találni. Ben Ali megállapodott a CIA-val: ha lelép a színről, akkor megtarthatja pénzét.

Hasonló alkut Orbán Viktornak is felkínálhatnak hiszen az új kormánynak csakis úgy nyílhatna esélye a demokratikus újrakezdésre, ha az elmúlt három évtized meghatározó politikusa lelép a színről Magyarországon.

Tiborcz István és Orbán Ráhel elköltözése Marbellara, a megfáradt maffiózók kedvenc üdülő helyére, már felkészülés lehet az új korszakra. Csakhogy Marbella Spanyolországban van, az Európai Unióban. Az új magyar kormány egyik első lépése lesz, hogy belép az európai ügyészségbe. Amely Marbellán is érdeklődhet arról Tiborcz Istvánnál,  hogy ily megkapóan fiatalon honnan volt hirtelen néhány milliárdja a Gránit Bank megvásárlására?!

Persze ahogy ezt az Összefogást elnézzük, ők már tudhatnak valamit-

A leggazdagabb magyar, avagy isten után a második?

Oroszországban az ilyen kérdésre azt válaszolják: aki Putyin után a második! Nálunk a Magyarok Istene után a második helyen a Nemzet  Gázszerelője címmel kitüntettett  Mészáros Lőrinc áll. De nézzük a Forbes magazin listáján a többi felkerültet, hátha találunk közöttük olyan személyt, akit nem a Magyarok Istene emelt a gazdagság Parnasszusára, hanem (ne adj isten) tudása és munkája.

A Forbes friss listáját Magyarországon a hivatalos nem más mint Orbán Viktor alteregója: Mészáros Lőrinc 488 milliárd forinttal vezeti. A második helyezett Csányi Sándor 467 milliárd forinttal. Itt mindjárt érdemes megállni, mert az OTP veterán vezére az ellenzéki előválasztáson Karácsony Gergelyt támogatta vagyis nyíltan állást foglalt a nemzeti együttműködés rendszerével szemben noha annak egyik legnagyobb haszonélvezője. Ez annál is inkább figyelmeztető jel Orbán Viktor számára, mert Hernádi Zsolt, a MOL vezére, aki mindig együtt mozog Csányi Sándorral, követte őt ebben. A magyar gazdaság két legnagyobb cégének vezére nem díjazza immár a szembenállást az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

Már nem Rahimkulov a leggazdagabb magyar család

Hosszú éveken keresztül a Gazprom egykori budapesti képviselőjének famíliája volt hivatalosan is a leggazdagabb Magyarországon. Az idősebb Rahimkulov visszatért Oroszországba, két fia viszont külön-külön benne van az első tízben, de együttes vagyonuk immár elmarad Mészáros Lőrinc mögött. Orbán Viktor és fegyverhordozója persze szépen gyarapszik a földgáz üzletből is, amely évtizedeken keresztül Moszkva legfontosabb eszköze volt a magyar elit befolyásolására. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van az orosz földgáz üzletben, de minthogy a cég Svájcban van bejegyezve, ezért senki sem juthat biztos információkhoz.

Milyen a kapcsolata a Rahimkulov családnak Orbán Viktorhoz? Karácsony Gergely szerint nagyon is szoros: ők az egyik legfontosabb kapcsolat Putyinhoz. Budapest főpolgármestere azzal vádolta meg a Rahimkulov fivéreket, hogy a Városháza botrány előkészítésében döntő szerepet vállaltak. Bajnai Gordon ex kormányfő pedig titkosszolgálati módszereket emlegetett. Az üzleti élet és a titkosszolgálat összefonódása nem orosz specialitás – Babis cseh ex miniszterelnök is így lett dollár milliárdos – de Andropov árvái dolgozták ki a modellt, amely magasba emelte Putyint, aki csak alezredes volt a KGB-ben.

Van-e félnivalója Mészáros Lőrincnek?

Mészáros Lőrinc az Indexnek korábban úgy nyilatkozott, hogy nincsen. Valóban, amíg Polt Péter a főügyész, addig aligha indul ellene vizsgálat. Csakhogy Mészáros Lőrincnek külföldön is vannak érdekeltségei és számlái – éppúgy mint Orbán Viktornak. Akkor pedig vizsgálódhatnak az európai ügyészség, amelybe nem lépett be Orbán Viktor – ő tudja, hogy miért nem. New Yorkban pedig működik egy ügyészség, amelynek felhatalmazása van arra, hogy külföldi korrupciós botrányokat is megvizsgáljon. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét – csaknem egymilliárd dolláros korrupciós üggyel. Hazájában 12 éves fegyház büntetést sóztak rá. Ehhez persze el kellett veszítenie a választásokat. Azt megelőzően a malajziai főügyész rá sem bagózott a New York-i korrupciós perre. Utána viszont megindult a gőzhenger, amely a bukott miniszterelnök nejét sem kímélte.

Orbán Viktor többek között azért is élet-halál harcra készül a választásokon, mert nem alaptalanul érezheti úgy, hogy Washingtonban és Brüsszelben megadták rá a kilövési engedélyt.

A Pegasus kiszolgáltatottá tette az egész elitet

Nyilatkozott a magyar titkosszolgálat egyik nyugdíjas főtisztje a HVG-nek. Katrein Ferenc, a kémelhárítás egykori műveleti igazgatója azt is elmondta, hogy egyáltalán nem tesz jót a magyar-amerikai kapcsolatoknak, hogy a kormánypárti sajtó CIA ügynököknek nevezi az ellenzék vezetőinek egy részét.

„Az a baj, hogy a politikusok fogékonyak lettek ezekre a módszerekre, mert azt gondolják, hogy ezzel az ő narratívájuk hatásosabb lesz. Konfrontatív helyzetet tudnak ezzel előidézni. Ez nagyon rossz irány a titkosszolgálatok számára” – hangsúlyozta a volt főtiszt.

Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy nemrég kiszivárogtatták Kövér László másfél évvel ezelőtti beszédét, amelyben valósággal ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre mondván, hogy ők jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot.

A Pegasus szoftvert Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója Czukor József tábornok vette meg az izraeli NSO cégtől méghozzá Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök jóváhagyásával.

A Pegasus szoftvert elvben csakis hírszerzésre és terrorelhárításra szabadna felhasználni.

Miután nagyon sok államban visszaéltek ezzel, az USA feketelistára helyezte az NSO izraeli céget. Amely a maga részéről levette Magyarországot a megbizható szövetséges listáról.

A Pegasus felhasználása a belpolitikában, Anonymus szerepeltetése a városháza ügyben  azt mutatja, hogy

a hatalom – nyilvánvalóan Orbán Viktor tudtával – felhasználja a titkosszolgálatokat a belső politikai harcokban. Ez pedig alkotmányellenes!

Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is mondta, hogy semmit sem tud a Pegasusról noha a hírszerzés a külügyminiszter felügyelete alatt áll. A hazai „felderítés” viszont nem, ezt Pintér Sándor és méginkább maga Orbán Viktor irányítja. Az engedélyeket hivatalosan az a Völner Pál adta meg, aki időközben belebukott egy kisstílű korrupciós botrányba. A mór megtette kötelességét, a mór mehet?!

Mitől tart Orbán Viktor?

Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan Márki-Zay Péter mögé állt, akiről a kormánypárti sajtó azt híreszteli, hogy a CIA ügynöke. A brit nagykövet elutazott Hódmezővásárhelyre, hogy ott találkozzon Márki-Zay Péterrel. Macron francia elnök Budapesten mondta meg Orbán Viktornak: ne számítson az uniós euró milliárdokra, mert Brüsszel azt az utódának szánja! Ennyire világosan a nyugati világ vezetői még sohasem mutatták ki: elegük van Orbán Viktorból!

Megbuktathatják-e a magyar miniszterelnököt külföldről? Orbán Viktor csinos névsort állíthat össze azokból a politikusokból, akiket az elmúlt időszakban a nyugati titkosszolgálatok buktattak meg – nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Csak néhány név: Ausztriában Strache alkancellár, a Szabadságpárt vezére, aki az Ibiza gate áldozata lett. Sebastian Kurz, az osztrák csodagyerek, aki korrupciós botrányba bukott bele villámgyorsan. Boriszov bolgár miniszterelnök, akinek a helyére a Harvardon végzett fiatal Petkov került. Babis cseh miniszterelnök, akinek offshore ügyeit és tengerparti nyaralóját épp a választási kampány során leplezték le. Ezenkívül a nyugati nagykövetségek lebeszélték a választásokon nyertes pártokat, hogy ne kössenek koaliciót Babissal. Aki fegyelmezett egykori titkosszolgálati tisztként tudomásul vette az eredményt, és átadta a hatalmat.

Megteszi-e ezt Orbán Viktor? Aligha. Ő már nem lehet ellenzékben, mert akkor az európai ügyészség, ahova az új kormány belépne, néhány jól irányzott csapással szétverné a nemzeti együttműködés rendszerét.

Laura Codreanu Kövesi ügyésznő ezt csinálta Bukarestben, ahol az amerikai nagykövetség terhelő dossziéinak felhasználásával az elit nem egy tagját juttatta börtönbe.

Most ő az európai ügyészség vezetője, aki a megfelelő információk birtokában a magyar elit legkorruptabb részét vádalkura késztetheti. Mindez azonban kevés: ha Orbán Viktort nem veszik le a sakktábláról, akkor permanens polgárháborús helyzet alakulhat ki Magyarországon. Őt is vádalkura kell késztetni ahhoz, hogy távozzon, mert addig nem lesz nyugalom amíg el nem vonul Szent Ilona szigetére, hogy megírja emlékiratait mint a nagy Napóleon.

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

Orbán és a korrupció

„Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

„A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket „kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a „kínai barátainak”.

Rés a pajzson

Ha hallgatni arany, akkor lehallgatni természetesen gyémánt, ha a lehallgatott beszélgetéseket közzé lehet tenni, akkor pedig brilliánsról beszélhetünk!

Az izraeli Pegasus szoftvert a lengyel titkosszolgálat is bevetette az ellenzékkel szemben. Méghozzá nem akárki ellen: Krzysztof Brejza, a szenátus tagja, az ellenzék választási kampányát vezette 2019-ben! Okostelefonját a Pegasus szoftver  segítségével hekkelték meg, és ily módon Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere olyan információkhoz juthatott, amelyek befolyásolhatták a választások végkimenetelét is. A szigorúan ellenőrzött közszolgálati televízió ezeket a Pegasus szoftverrel megszerzett információkat nyíltan felhasználta a választási kampány során. Az USA-ban feketelistára tették a Pegasust gyártó izraeli NSO céget, melyet komoly perek is fenyegetnek. Macron elnök volt a leghíresebb Pegasus lehallgatott. Ő ebben az ügyben egyenesen Benjamin Netanjahu akkori kormányfővel beszélt, és állítólag garanciákat kapott. Az izraeli cég csakis a miniszterelnök engedélyével adhat el Pegasus szoftvert külföldre. A magyar eladást Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori biztonságpolitikai tanácsadója intézte. Aki előtte és utána is vezette az Információs Hivatalt, most pedig svájci nagykövet. A Berni Unió a titkosszolgálatoknak az a szervezete, amelyben az USA európai szövetségesei egyeztetik álláspontjukat.

NSO levette az engedélyezési listájáról Magyarországot és Lengyelországot.

És nálunk?

A Városháza botrány kapcsán Bajnai Gordon ex miniszterelnök beszélt titkosszolgálati módszerek alkalmazásáról. Az nem derült ki, hogy egyertelműen a Pegasusra gondolt-e. Anonymus mindenesetre feltűnően jólértesült, és információkkal tömi a rendőrséget és a kormánypárti sajtót. Ki más lenne ő mint a magyar titkosszolgálat egyik erre felhatalmazott tisztje?

Orbánt nem ez zavarja hanem

Lengyelországhoz hasonlóan a magyar titkosszolgálat is megfigyelt sokakat annak a Völner Pálnak az engedélyével, aki nemrég belebukott egy korrupciós botrányba. Vajon van-e összefüggés?

Kövér László, aki jelenleg az országgyűlés elnöke, de az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, ráuszította az ellenzékre a titkosszolgálatokat. Ez még tavaly tavasszal történt, de a titkosszolgálatból valaki most találta alkalmasnak az időpontot a kiszivárogtatásra. Ami arra mutat, hogy a titkosszolgálatok sem feltétlenül lojálisak Orbán Viktor iránt. A budapesti amerikai nagykövetség ugyanis nyíltan szervezi Márki-Zay Péter támogatását. Macron elnök Budapesten sietett az ellenzék vezetőivel is találkozni. A magyar titkosszolgálatoknak jó orra van, és nem biztos, hogy Orbán Viktor választási győzelmére fogadnának.

Márcsak azért sem, mert Pegasus szoftverrel a TEK második számú vezetőjét is lehallgatták! Vagyis a vezér senkiben sem bízik. Orbán jól emlékezhet arra, hogy Ceausescu és neje fölött az a bíróság mondta ki a halálos ítéletet, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés főnöke volt. Akit maga Nicolae Ceausescu nevezett ki a katonai titkosszolgálat élére…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK