Kezdőlap Címkék Orbán Viktor

Címke: Orbán Viktor

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

“Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát

A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.

Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az “LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak “nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.

Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.

  Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt “illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.

A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.

Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.

Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.

A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.

Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.

Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:

“A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.

Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.

A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.

Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.

Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.

A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.

Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.

Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.

De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).

Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.

A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.

A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.

Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.

Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.

Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.

Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.

Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.

Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.

ford.: Ara-Kovács Attila

Andy Landy mosolyalbuma – NO RESPECT!

Csuhások! Térdre, imához! – by Orbán Viktor

olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. – by schmidt Mária

AL

Orbán az utolsó fillérig kitart Európa mellett

A hasán keresztül lehet megtartani a férjet. Orbánt ebből a szempontból eddig jól tarthatták, mert ha minden bűnéért börtönbüntetést kapna akkor sem tudná azt a “tekintélyt”  a  börtönkoszt kockahasúvá fogyasztani. Viszont a 2022-es győzelem tekintélyét csak Brüsszel a pénzével szerezhetné meg, ezért ad acta került a “Dühíti önt Brüsszel?” kérdés, helyébe korinthoszi márványoszlop szilárdságú tartóoszlopává vált az Uniónak. Természetesen az utolsó fillérjéig kitart mellette.

Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk, és tartani fogjuk az utolsó gerendát.

Azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk – mondta a magyar miniszterelnök Kötcsén. Orbán Viktor bizalmasa Orbán Balázs államtitkár idézte a kormányfő szavait a Kossuth rádióban. Mindez fordulat a Fidesz retorikájában, amelyben nemrég még azt pedzegették, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

De milyen? – kérdi a magyar közvélemény többsége, amely kitart az Európai Unió mellett annak ellenére, hogy a Fidesz bírálatának egyik legfőbb célpontjává vált Brüsszel. Ahol legutóbb már a holland miniszterelnök azt közölte: Magyarországot ki kellene tenni az Európai Unióból!

Magyarország gazdasága szinte kizárólag az EU-tól függ

Erre a nyilvánvaló igazságra Szijjártó Péter külügyminiszter mutatott rá Kötcsén. Mindez persze korábban sem volt titok, de az elmúlt hónapokban dúlt a propaganda háború a kormánypárti sajtóban az Európai Unióval szemben.

Mi változott?

Magyarországnak egyre jobban hiányoznak az uniós euró milliárdok. Ezek nélkül nehéz elképzelni a magyar költségvetést és a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet jelenleg leginkább az infláció fenyeget. Bár Orbán Viktor igen magabiztosan nyilatkozott a jövő évi választásokról, de profi politikusként pontosan tudja: egyetlen választás sem lefutott meccs akkor, ha a választópolgárok többsége veszélyben érzi az életszínvonalát. Márpedig a gyorsan galoppozó infláció ezt áshatja alá.

Nemcsak az EU pénze kell Orbán Viktornak, de az a garancia is, melyet az uniós tagság jelent a forintnak. Amely könnyen úgy járhat mint a török líra, amely értékének jelentős részét elveszítette. Ezzel párhuzamosan Erdogan elnök  – Orbán politikai szövetségese – elveszítette Törökország három legnagyobb városát holott karrierjét Isztanbul főpolgármestereként kezdte.

Az új német kancellár nem lesz oly elnéző mint Merkel

Orbán irányváltását az is magyarázhatja, hogy uniós keresztanyja Angela Merkel nyugdíjba vonul, és utódjelöltjei korábban sem lesznek vele szemben oly megértőek mint az NDK-ban felnőtt kancellár.

Orbánnak nemcsak az EU-ban kell ellenszélben politizálnia, de a világban is, mert az Egyesült Államokban a keresztapját, Donald Trumpot veszítette el.

Mindezzel szemben csak Lengyelország szövetségét, és Putyin valamint Hszi Csinping barátságát tudja felmutatni. Ez a propagandában sem túlságosan sok, a gyakorlatban pedig édeskevés.

A gyors reagálású katonai alakulat és Piszkos Fred

Az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Európai Uniónak szüksége van saját gyors reagálású katonai alakulatra, mert  nem függhet teljes mértékben az Egyesült Államoktól – hangsúlyozta Josep Borrell.

Az Európai Unió külügyi főképviselője megvitatja ezt a kérdést az uniós külügy és hadügyminiszterekkel Szlovéniában, ahol informális tanácskozást tartanak. A magyar kormány elvben támogatja a közös európai haderőt.

Orbán az EU jövőjéről

A magyar miniszterelnök Bledben arról beszélt, hogy az Európai Unió egyben marad, de az a kérdés, hogy hogyan?

“A jövő kulcsa a gazdasági siker, amihez politikai döntést kellene hozni a közös értékekről”

– mondta Orbán Viktor, aki Szerbia uniós tagsága mellett lobbizott a szlovén városban.

“Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára mint Szerbiának az Európai Unióra ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki azt szeretné, ha az Európai Unió déli határa nem Magyarország hanem Szerbia lenne. A migránsok ugyanis akkor ott érkeznének meg az uniós határra.

Miért szereti ennyire Orbán Szerbiát?

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vucsics szerb államfővel, akinek nacionalista politikája odavezetett, hogy a magyar kisebbség tagjai folyamatosan hagyják el a Vajdaságot.

Orbán viszont kiváló hátországnak tekinti Szerbiát arra az esetre, ha távozni kényszerülne a hatalomból.

Szerbia azért jó menekülő út, mert nem tagja az Európai Uniónak viszont nagyon közel van Magyarországhoz éppúgy mint Elba szigete ahonnan Napóleon visszatért a hatalomba.

Szerbiában a pénzügyi ellenőrzésnek nem kell megfelelnie az európai normáknak, ezért ott a pénzek könnyebben elrejthetőek az avatatlan tekintetek elől.

Belgrád azért is jó partner Orbán számára, mert Putyin legfőbb szövetségese a térségben.

Ezért is lobbizik Orbán Szerbia mielőbbi uniós tagsága mellett, amelyről persze a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy a közeli jövőben nem következik be. Az Európai Uniónak rengeteg megoldatlan problémája van, és ezt még nem kívánja tetézni a nemzeti együttműködés rendszerének szerb változatával, amely oly tökéletes, hogy már ellenzék sincsen benne.

Orbán ajánlása jelenleg olyan mint Piszkos Fred barátsága: ha Brüsszelben meghallják, hogy a magyar miniszterelnök támogat valakit, akkor az biztos lehet abban, hogy esélyei rohamosan csökkennek. Orbánból egy is sok Brüsszelben…

A miniszterelnök cégei nem kaphatnak uniós pénzeket

Erről értesítette Csehországot az Európai Unió brüsszeli központja. Az ügy előzménye az, hogy Andrej Babis cseh kormányfő, aki egyáltalán nem mellesleg dollár milliárdos és az ország egyik leggazdagabb embere, nem adta el cégeit amikor hatalomra jutott hanem vagyonkezelő alapokra bízta azokat. és itt kezdődött a probléma.

A kormánykoalíció pártjainak támogatásával a Babis-kormány olyan törvényt hozott, amely lehetővé tette azt a furcsa megoldást, mellyel Andrej Babis az összeférhetetlenséget akarta formálisan elkerülni. Miniszterelnökként így a saját zsebébe rakhatta a pénzt.

Brüsszelben most reagáltak csak Babis kormányfői periódusának végén tudatva, hogy ezentúl olyan célokra nem adnak uniós pénzeket, amelyekben valamilyen formában a miniszterelnök cégei is érintve vannak.

A visegrádi hármak

A négy visegrádi országból így három került olyan helyzetbe, hogy Brüsszel jelezte: nem finanszíroz a jövőben olyan tagállami beruházásokat, melyeket a helyi elit nyíltan lenyúl!

A cseheket a kérdéses törvény módosítására szeretnék ily módon kötelezni, Magyarországon és Lengyelországban pedig a jogállami normák betartását kívánják meg az uniós pénzek visszatartásával adva hangsúlyt a kérésnek.

Ha Scholz lesz a kancellár, akkor…

Németországban jelenleg a legesélyesebb a kancellári posztra a mostani szociáldemokrata pénzügyminiszter, aki igen alaposan megvizsgálja azt, hogy mire is költik az uniós euró milliárdokat hiszen a legnagyobb befizető és az EU hitel felvételének legfőbb garanciát nyújtó állama Németország. Ha ő kerülne a német kormány élére, akkor távolról sem kezelnék oly elnézően Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc villámgyors gyarapodását az uniós pénzekből mint Angela Merkel idejében.

Olaf Scholz már jelezte, hogy hamarosan vissza kell állítani a pénzügyi szigort, melyet csakis a pandémia miatt függesztettek fel. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tagállamoknak újra vissza kell fogniuk a költségvetést annak érdekében, hogy a hiányt 3% alatt tartsák hanem azt is, hogy alaposabban kell ellenőrizni a kiadásokat!

Orbán Viktor előrelátóan távol tartja Magyarországot az Európai Ügyészségtől, de egy szigorúbb német kormány ráveheti arra, hogy elfogadja: csakis akkor kaphat uniós pénzeket, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Persze akkor sincs minden veszve Orbán Viktor szempontjából hiszen a Magyarországnál is korruptabb Románia csatlakozott az Európai ügyészséghez miközben az elit vígan folytatja az uniós pénzek lenyúlását. Ehhez persze háttéralkuk kellenek, de ebben nemcsak a bizánci tradíciókon nevelkedett román elit jeleskedik hanem Orbán Viktor is, aki az elmúlt harminc évben alaposan kitanulta Brüsszel rejtekútjait.

Orbán és a pápai audiencia

Ferenc pápa fogadta a magyar delegációt, de annak vezetőjéről nem ejtett szót a Vatikán hírügynöksége. Orbán Viktor pedig minden valószínűség szerint ezért utazott oda, de nem jutott be a pápához.

A korábbi pápa, a német XVI-ik Benedek még családi fotót is készített az Orbán családdal. II. János Pál pápa is találkozott a magyar miniszterelnökkel 2000-ben amikor a magyar kereszténység 1000 éves évfordulójáról Rómában is megemlékeztek.

A latin-amerikai Ferenc pápával azonban közismerten jóval hűvösebb a magyar miniszterelnök viszonya. Politikailag szemben állnak egymással elsősorban a migráns kérdés megítélésében. Ferenc pápa első útja megválasztása után Lampedusa szigetére vezetett, ahol Itália legnagyobb menekült tábora volt. A katolikus egyház  feje az egész világ figyelmét fel akarta hívni a migráció problémájára, melyet a XXI-ik század egyik legfőbb megoldandó kérdésének tekint.

Orbán Viktor ezzel szemben falat épített a bevándorlással szemben, és élére állt a zéró migráns mozgalomnak Európában. Ezzel megosztja a magyar katolikus egyházat is.

A püspöki kar többsége Orbán Viktort támogatja hiszen onnan jön a pénz, egy kisebbsége viszont Ferenc pápa álláspontját vallja a migráns ügyben.

Orbán hibrid rendszere

A miniszterelnököt és családját a honvédség gépe vitte Horvátországból Rómába. Jólértesült források szerint Orbán és családja egyik horvátországi birtokán nyaralt, mely hivatalosan  Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

A miniszterelnök kifizeti családtagjainak utazási költségeit – sietett tudatni Havasi Bertalan sajtó titkár.

Az eucharisztikus kongresszus

Politikai szempontból a rendezvény rendkívül fontos Orbán Viktornak hiszen a választások előtt néhány hónappal készíthet közös fotót a Szentatyával. Ennél többet nemigen remélhet a találkozótól hiszen Ferenc pápa nézetei aligha változnak meg. Azzal viszont a katolikus egyház feje is tisztában van, hogy Európa keleti felében a konzervatívok igen erősek a püspöki karokban – különösen Lengyelországban. A világegyház egységének megőrzése kulcsfontosságú Ferenc pápa és a Vatikán számára.

Ezért jön el a pápa személyesen az eucharisztikus kongresszusra.

Magyarországon járva nem kerülheti el a miniszterelnököt még akkor sem, ha a politikájával nem ért egyet. Orbán a túlélésre játszik: Ferenc pápa túl van a nyolcvanon, ő viszont még nincs hatvan. A pápának más a perspektívája: a több mint 2000 éves egyház vezetőjeként össze kell tartania több mint egymilliárd hívőt. Ebbe belefér egy közös fotó Orbánnal az eucharisztikus kongresszuson, amelyen a református miniszterelnök csak – nem nagyon szívesen látott – vendég.

Utas(ok) és holdvilág(ok)

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter dicsérendő felkészültségről és tudatosságról tanúskodva a római Santa Maria sopra Minerva templom előtt találkozott Giorgia Melonival, a Fratelli d’Italia elnökasszonyával.

A templom lépcsőjén üldögélve az ókori Minerva-szentély fölé épült reneszánsz homlokzatú templomban látott nevezetességeket beszélték meg éppen.

Miért itt találkoztak, s mit láthattak odabent? Röviden összefoglalom.

Kezdhetném azzal, hogy itt található VII. Orbán sírja, de nevekkel nem viccelődünk, ez csak kultúrtörténeti érdekesség. A templom legfőbb kincsei a jobb kereszthajóban a Carafa-kápolnában látható freskók Aquinói Szent Tamás életéből vett jelenetekkel, amelyeket Filippino Lippi készített 1492-ben. Orbán Viktor a freskó előtt nyilván elmagyarázta két útitársának, hogy Aquinói Szent Tamás, a középkor legjelentősebb keresztény bölcselője szerint a közjó (bonum commune) több, mint a részleges jó, a közjó nagyobb és istenibb (maius et divinus), mint az egyes jó, a törvényalkotónak minden időben a közjót kell szem előtt tartania, s a mindenkori kormányzás legfőbb célja nem is lehet más, csakis a közjó.

A megismerésre szomjúhozó három látogató gondolataiba mélyedve hosszasan elidőzhetett a misztikus Sziénai Szent Katalinnak, Európa egyik védőszentjének sírjánál, s felidézték magukban az egyháztanító híres leveleinek egyik-másik sorát. Például azt, amit XI. Gergely pápának írt:

„Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják.”

(Sziénai Szent Katalin: Levelek, Szent István Társulat, Budapest, 1983. 609.) Vagy egy másik leveléből: „A gőgből születik az önszeretet és az önszeretetből a gőg.” (22.) Esetleg az alábbi sorokat: „Utáljátok a gyűlöletet, mely a felebarát ellen van bennetek. A felebarát gyűlölete ugyanis nem más, mint Isten megbántása: ezért jobban kell gyűlölnünk azt, hogy gyűlölködünk (mert ezzel magát az Igazságot bántjuk meg), mint ellenségeinket.” (26.)

Pár lépésre Szent Katalin sírjától Michelangelo Feltámadott Krisztusában gyönyörködhetett a három utas. Kiváltképp – gondolom én – a két hölgynek maradhatott tátva a szája, amint a visszaemlékezések is arról számolnak be, hogy a korabeli római nők egyenest beleszerelmesedtek Michelangelo Krisztusába. Ugyanis az ábrázolt figura alakja és tekintete a legkevésbé volt krisztusi, sokkal inkább egy görög atléta mezítelen férfitestének mása. Kár, hogy Michelangelo halála után néhány egyházi túlbuzgó Krisztus férfiasságát bronzból készült kis lepellel takartatta le, de még így is jogosnak érezhetjük a korabeli mondást: e szobor térde többet ér egész Rómánál!

A látvány Novák Katalinban már csak zsigerileg is egészen biztosan felidézte a pedofiltörvényt és annak minden homofób aspektusát, így aztán lemondó sóhajjal, afféle modern Beatriceként követte tovább Viktort.

Pál sírja előtt felidézhették a zsidókat különösen gyűlölő és megvető pápát, a római inkvizíció vezetőjét. Neves és máig emlékezetes gondolata volt, hogy akár még a saját apját is megégetné, ha eretnek volna. IV. Pál volt az, aki összeállította a tiltott könyvek jegyzékét (Index), ha nem is ledarálás, de elégetés céljából, a zsidókat gettóba kényszerítette és megkülönböztető jelek viselésére kötelezte. A pápát rettenetesen gyűlölték, s halála után zavargások törtek ki: a politikai foglyokat kiszabadították a börtönökből, a capitoliumi szobrát ledöntötték, s a szobor fejét a Teverébe vetették.

Aztán itt van eltemetve X. Leo, aki a magyar Bakócz Tamás esztergomi érsekkel szemben nyerte meg a pápaválasztást. (Pedig az első félidőben még jól álltunk!) X. Leo amúgy egyházi állásokat pénzért bocsátott áruba, s pénzes búcsúkat hirdetett, amelyek ellen Luther lépett fel 1517-ben.

Odébb VII. Kelemen sírja látható. Ő volt az okozója a korabeli Brexitnek, ugyanis miután nem volt hajlandó felbontani VIII. Henrik angol király házasságát, a király 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat, és elszakította Angliát Rómától, a katolikus Európától.

XIII. Benedek sírja újabb fontos állomása a sétának. Ő volt az, aki afféle pénzügyminiszternek nevezte ki bizalmasát, Niccolò Cosciát, ám a pénzügyér semmi mást nem tett, csak lopott, harácsolt, s végül pénzügyi csődöt idézett elő. Ki hallott még ilyet! A pápa halála után aztán szépen bebörtönözték, vagyonát elkobozták, vagyis működött az elszámoltatás!

Külön érdekesség, hogy a templom melletti kolostor, a domonkos rendiek anyaháza a tudományok elleni támadás fellegvára volt, az inkvizíció székhelye. Több tragikus per zajlott itt, egyebek mellett Giordano Bruno majd Galilei inkvizíciós tárgyalása is.

Ennyi látnivaló után fáradt elégedettséggel pihent meg a három látogató a templom lépcsőjén üldögélve. Jó lehetett nekik: épp velük szemben, tőlük néhány méterre egy Bernini-tervezte elefántszobrocska tart egy kisméretű egyiptomi obeliszket. Az elefánt viccesen félrecsapja az ormányát, s bizonyos szögből tekintve mintha gúnyosan nevetne. A szobormű alapzatán VIII. Orbán négysoros latin verse olvasható: Quisquis hic vides / Documentum intellige / Robustae mentis esse / Solidam sapientiam sustinere. Azaz: Te, aki ezt látod, értsd meg a példázatot: erős lelke kell lennie annak, aki a tudomány terhét cipeli.

Úgy bizony, kedves utasaink! Köszönjük, hogy érdeklődésükkel megtisztelték a római Santa Maria sopra Minerva templomát. Látogatásuk következő állomásán, a környező kis utcák egyik éttermének teraszán jó étvágyat kívánok!

Gábor György

A NER eltakarítása a demokrácia ünnepe

A holnapi nappal megkezdődik az előválasztáson induló jelöltek aláírásgyűjtő kampánya. Most fordul igazán élesbe a NER leváltására szövetkező demokratikus erők közötti verseny. Ilyenre korábban még nem volt példa. Kivételes idők, kivételes megoldások – írja szokásos levelében Ujhelyi István EP képviselő.

Orbán Viktor és a Fidesz nem véletlenül kapkod és csapkod, bármit is mondanak odafent és bárhogy is igyekeznek alulról támasztani a rendszert az udvari bolondok; mind érzik, hogy vége lehet. Zsigereikben érzik, hogy ez most valami nagyon más: az „oszd meg és uralkodj” politikája kifulladt, az elégedetlenség túlcsordult, a változást akarók ereje közös utat vájt magának a gránit szilárdságúnak hazudott rezsim legyőzése felé.

Mint minden új, mint minden előzmény nélküli, ez sem tökéletes, az alkatrészek még össze kell kopjanak, a gömbcsuklók még kattognak olykor. De működik a szerkezet.

A mostani rezsim mérhetetlen gerinctelenségét az mutatja meg, hogy a magára húzott nemzeti színű lepel alatt kilopta a nemzet vagyonát.

Egy igazi hazafi tesz ilyet?! – kérdezi Újhelyi.

“Együttműködést és nemzeti egységet hazudnak, közben minden erejükkel a magyarok egymásnak feszítésén dolgoznak, mert amíg mi egymással vagyunk elfoglalva, addig nekik könnyebb lopni.”

Szerinte Orbánék azért fognak bukni, mert elvesztették a mértéket, a gőg és az arrogancia vált minden tettük mozgatójává, a kontrollvesztett habzsolás, a frusztrációból adódó kivagyiság eluralkodása lett mindennapivá. És ez még azt is annulálja, azt is értéktelenné teszi, ami egyébként az elmúlt tizenegy év pozitívumainak rövidke listájára íródott.

Magyarországnak szüksége van a változásra! Magyarország készen áll a változásra! A demokratikus erők készen állnak a változtatásra! Minél többen mennek el a következő hetekben aláírni, majd szavazni, annál biztosabban lehet megroppantani a rezsimet.

Az előválasztás és a NER eltakarítása a demokrácia ünnepe.

Az Mszp képviselője biztos benne, hogy Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök-jelölt, aki képes lesz újraegyesíteni az országot, képes lesz hidakat emelni az árkok fölé és végre a többség akaratának érvényt szerezni a kevesek gőgös uralkodása helyett.

A rezsim is tudja ezt, nem véletlenül fordítanak minden energiát Budapest főpolgármesterének, Orbán  – Ujhelyi szerint – legerősebb kihívójának lejáratására és megállítására. Nem fog sikerülni.

A visszaszámlálás holnap elkezdődik.

Miért váltotta le Orbán a kulcsemberét?

Távozik posztjáról Bíró Marcell, aki a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette államtitkári rangban. Miután a közvetlen főnöke Orbán Viktor volt, ezért nyugodtan nevezhetjük kulcsembernek a nemzeti együttműködést irányító hatalmi hálóban.

Karrierje is azt mutatja, hogy mindig élvezte Orbán abszolút bizalmát. A 2010-es választási győzelem óta dolgozott fontos kormányzati posztokon, de mindig a háttérben. Navracsics György indította el a karrier útján, fiatalon már államtitkár lett, őt követte a külügyminisztériumba is, ott szintén államtitkár volt. Szijjártó kirúgta a külügyből, de Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke lett. Rogán Antal minisztériuma következett, ahol a kabinet iroda államtitkára volt. Innen emelte fel Orbán Viktor, akinek kulcsembere lett.

A titkosszolgálatokat is ő felügyelte

Bár a magyar titkosszolgálatok formálisan különböző miniszterek alá tartoznak, de valójában Orbán Viktor rajtuk tartja a szemét. Ezért mondhatta azt a Pegasus ügyről Szijjártó Péter, hogy halvány fogalma sincs róla. Benkő Tibor tábornok honvédelmi miniszter is csak hápogott, mert szemmel láthatóan nem rendelkezett információkkal a kínos lehallgatási ügyről. Amelyet korábban Czukor József, Orbán biztonságpolitikai főtanácsadója intézett. Aki azután az Információs Hivatal főnöke majd svájci nagykövet lett.

A polgári és katonai titkosszolgálatok felügyeletét valójában a Miniszterelnöki Kormányiroda végzi. Ettől persze még lehet véletlen egybeesés a Pegasus botrány kipattanása és a kulcsember távozása között. A megfigyelési botrány mindenesetre megmutatta, hogy több homokszem is kerülhetett a gépezetbe, amelynek pedig épp arra kell törekednie, hogy soha semmilyen információ ne szivárogjon ki a működéséről. Ha már a mértékadó külföldi sajtó is írogat róla, akkor baj van. Ilyenkor bűnbakra is szükség lehet. Aki értelemszerűen nem lehet maga Orbán Viktor, mert a rendszer nélküle nem működik. Azért olyan nagy baj nincs: Orbán Viktor Bíró Marcell eddigi helyettesét nevezte ki az utódjának. Bordás Gábor az új kulcsember. Ő mindössze 36 éves, és olyan posztot tölt be, ahol a hosszú élet titka az, hogy senki nem tud róla semmit…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK