Opten Archives Page 2 of 2 › Független Hírügynökség

Egyre több a szociális szövetkezet

FüHü

-

2017-11-11

Jó hír lehet a szociálisan érzékenyek, a hátrányos helyzetű csoportok támogatói és a nekik szurkolók számára, hogy nem látszik lanyhulni a szociális szövetkezetek iránti érdeklődés Magyarországon. Ezeknek a gazdálkodási formáknak mind a száma, mind pedig az árbevétele nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le.

Amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban derül ki a cégadatokból. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot – olvasható az Opten összegzésében.

A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban.

Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel.

Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.

A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20% fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag.

Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.

A szociális szövetkezetek 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.

Mi is az az offshore?

FüHü

-

2017-11-06

0

„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a panamai iratokra reagáló elemzésében az Opten.

Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására! A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt – bejegyezték.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!

Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.

Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.

Vegyesen teljesítenek a K+F cégek

FüHü

-

2017-10-24

0

Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele – korábbi növekedés után – tavaly csökkent, miként e cégek darabszáma is. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, a cégfluktuációt tekintve a helyzet romlott, illetve felszámolások számát vizsgálva az összkép igen vegyes – derül ki az Opten elemzéséből.

Az ilyen cégek közel háromnegyede – nem meglepő módon – természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, s ezek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki: a 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor az árbevételben részesedésük ettől drámaian elmarad, 8,81 százalékos. Ez sem meglepő, miként az sem, hogy nyomasztó a túlsúlya Közép-Magyarországnak: e cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében.

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része ugyanakkor nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.

Akit a további részletek is érdekelnek, ebben a cikkünkben többet olvashatnak a témáról.

Nem hasítanak a kutatással foglalkozó hazai cégek

FüHü

-

2017-10-24

0

Nem hasítanak a kutatással foglalkozó hazai cégek

Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelenítő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele ugyan a 2014-es 274 milliárd forintról 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, de tavaly ismét csökkent, 305 milliárdra. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19-cel csökkent. Igaz ugyanakkor, hogy az alkalmazotti létszám mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest – sorolja a szektor egyes (összképben vegyes) adatait az Opten elemzése.

Az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát az időszak elején rendben működőkéhez viszonytó cégfluktuációs index (CFI) a 10-11 százalékos országos átlagnál némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat, tavaly 9,76% volt. Az elindult felszámolási eljárások aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, 1% alatti, a végelszámolási eljárások aránya szintén csekély, végig 2,5% alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.

Megoszlás: profil szerint

A vizsgált cégek többsége, 72,98 százaléka természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a fennmaradó 27,02% társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozásokból áll össze. Árbevétel szempontjából az előbbiek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.

Megoszlás: nagyság szerint

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor – nem meglepő módon – részesedésük a szektor összárbevételéből tavaly csak 8,81 % volt és az összes alkalmazotti létszám 27,41 százalékával rendelkeznek.

A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások száma tavaly 260 volt, összesen 84 milliárd árbevételt produkáltak (ez a szektor teljesítményének 27,65 százaléka), részesedésük 26,20 százalékot tett ki. 2016-ban összesen 45 olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének 63,52 százalékát, és az alkalmazotti létszám 43,77 százalékát.

Megoszlás: régió szerint

A közép-magyarországi régiónak nyomasztó a túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 81,1 százaléka. A központi régió után következik a Dél-Alföld, míg a többi régió tőlük messze lemaradva található.

Kevés a támogatás

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.

A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.

Nyugdíjasokat fognak munkára

FüHü

-

2017-10-11

0

Három hónap alatt 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet alakult Magyarországon, számuk valószínűleg tovább szaporodik majd. Az új szövetkezeti forma előnyös a cégeknek. A gazdaságnak sem mindegy, hogy emelkedik-e az idősek foglalkoztatási rátája.

Az idén július 1-én lépett hatályba az a jogszabály, amely lehetővé tette az úgynevezett Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alapítását. Célja, hogy az aktív nyugdíjasokat ismét integrálja a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában.

A hazai gazdaságot sújtó fokozódó munkaerőhiány miatt az ilyen szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is várhatóan emelkedni fog a jövőben, amit az esetlegesen számukra megnyíló pályázati források is tovább segíthetnek – áll az Opten céginformációs cég közleményében.

Egy kis statisztika

Három hónap alatt, szeptember végéig már 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet jegyeztek be, és minden bizonnyal jó néhány van bejegyzés alatt. Ebből 19 szövetkezet fő tevékenysége munkaerő közvetítés, egyéb emberierőforrás-ellátás, – gazdálkodás, vagy munkaerő kölcsönzés.

Ez azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni –írja az Opten.

A többi szervezetből 3-3 szövetkezet csomagolással, összetett adminisztratív szolgáltatással, illetve egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatással, 2-2 épülettakarítással, illetve szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglakozik. Ezek mellett 1-1 darab szövetkezet fő tevékenysége az építményüzemeltetés, a felsőruházat gyártás, a fénymásolás, és az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás köréből kerül ki.

Ami a földrajzi eloszlást illeti: a fővárosban alakult a legtöbb Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, összesen tíz, de például Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyékben is többen láttak fantáziát a szövetkezet alapításban.

Alacsony a foglalkoztatási arány

Magyarországon igen alacsony a nyugdíjas korúak foglalkoztatási aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett magyarországi idősoros adatok és az Eurostat európai uniós átlagra vonatkozó számainak az összehasonlításából.

Tavaly az utolsó negyedévben nálunk a 65-69, illetve a 70-74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 6,1, illetve 2,8 százalékos volt, miközben 2016-ban az EU átlaga durván kétszer ekkora (12, illetve 6 százalék).

Előnyök cégek számára

A cégek számára költségmegtakarítást tesz lehetővé az ilyen formájú foglalkoztatás: ha munkát szerveznek ki a nyugdíjas szövetkezetekbe, akkor az azt elvégző szövetkezeti tagok – nyugdíjasok – után kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, ha havonta nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.

Oh, az a gyengébb nem!

N. Vadász Zsuzsa

-

2017-10-04

0

A magyar lakosságon belül több a nő mint a férfi, arányaiban több nő diplomás, mint férfi, ugyanakkor a férfiak többet keresnek és több köztük a vezető. Az adatok után kutatva, azokat összegezve egy kifejezés motoszkál az emberben: „Ehhez képest!”

2016-ban ezer férfire 1096 nő jutott Magyarországon, ugyanakkor a nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérően alakul, ha a munkaképes korosztályt nézzük. Azon belül a 15–39 évesek körében a férfiak, ugyanakkor a 40–64 évesek és a 65 éves vagy annál idősebb korcsoportban már a nők vannak többségben.

Ezer férfira jutó nők száma korcsoportonként

Forrás: KSH

Ehhez képest a nők sokkal képzettebbek, mint férfitársaik: az érettségivel rendelkezők nők aránya az összes nő között 34,3% , a férfiaknál ugyanez a mutató 29,9%. A diplomások már valamit szűkítenek az ollón: 21,8% áll szemben 19%-kal.

Ehhez képest: ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal adatait, akkor azt látjuk, hogy a foglalkoztatásban a férfiak jó 10 százalékponttal rávernek a nőkre (73%, illetve 60,2%), miközben azonban a munkanélküliségi rátájuk közel megegyező (5,2, illetve 5,1%). A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjére persze részben magyarázatot ad a gyereknevelés: a gyerekszám növekedésével párhuzamosan ugyanis csökken a foglalkoztatási arány a nők körében: a legmagasabb a gyerektelen nők körében, miközben a 15-64 éves egygyermekes nőt hattizede, a kétgyermekeseknek valamivel több, mint a fele, a három vagy annál több gyermeket nevelőknek pedig mintegy a harmada volt csak foglalkoztatott – olvasható a KSH Magyarország 2016. kiadványában.

A 15-64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája fontosabb jellemzők szerint, 2016

Forrás: KSH

Ehhez képest: a nemek közötti bérkülönbség (az Eurostat adatai szerint) a 2012-es 20,1 százalékról 14 százalékra csökken a legfrissebb e téren rendelkezésre álló információk szerint. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem magyar jelenség, az Európai Unióban a bérkülönbség átlagosan 23 százalékos.

Viszont ha már a menedzser pozíciós lehetőségeket vizsgáljuk, akkor nincs mire büszkék lennünk. Az Eurostat elemzése szerint minden tagállamban többet keresnek a férfiak ugyanabban a pozícióban, mint a nők, ám vannak azért – nem is kis – eltérések az egyes országok gyakorlata között. A legkisebb eltérés – érdekes módon – Romániában van, Magyarországon viszont ennek sokszorosa, 33,7 százalékos.

Ehhez képest – végül, de nem utolsósorban – a női cégvezetők aránya az összes között durván egyharmados – olvasható egy minap közzétett Opten-elemzésben. (sAz EU-ban sem sokkal magasabb, 35 százalékos.) A hazai arány ráadásul nemigen változik, ahogy az elemzést készítő cég projektmenedzsere mondja: a férfiak tartósan őrzik elért pozícióikat a női cégvezetők a férfiakkal szemben, a működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak 31%-os aránya alig változott 2013 óta.

Egyre több cég ismeri ugyanis fel, hogy az olyan, általában női vezetőkre jellemző tulajdonságok, mint a mérsékelt kockázatvállalás, a hosszabb távú tervezés és a nagyobb megbízhatóság kedvezően befolyásolja a vállalkozások működését.

Ez abban is megnyilvánul, hogy a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. Ennek ellenére a női cégvezetők arányának növekedése, egyenlőre mégis várat magára – zárja elemzését a céginformációs cég.

Minél kisebb a cég, annál több a női vezető
A női aláírók aránya érdekes eloszlást mutat, összehasonlítva a cégek árbevételével: a kis cégekben, melyek árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, arányuk enyhén meghaladta az átlagot (31,91%). A középső szegmensben, 100 és 1000 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál viszont jóval alacsonyabb, csak 24,37%-ot mutat ez az érték. Ezzel ellentétben, a 1000 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknél, jóval magasabb 34,85%-os volt. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (pl. pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör.

Fehéredik az építőipar?

FüHü

-

2017-09-23

0

A magyar gazdaságra nem jellemző tendenciák érvényesülnek az építőiparban: nem csak több az újonnan megalakuló cég, mint a megszűnő, de a munkaerő is egyre szívesebben megy oda. Vagy legalábbis egyre inkább bejelentettek dolgoznak az ágazatban. A megyei helyzetkép is érdekesen alakul.

Az építőipar idei teljesítményéről eddig is pozitív hírek érkeztek, s ezek sorát most szaporította az Opten céginformációs cég jelentése is. Eszerint ugyanis miközben a legtöbb hazai ágazatban a cégtörlések száma meghaladja az alapításokét, az építőiparban az idén gyakorlatilag folyamatosan magas a cégalapítási arány. Igaz, csak minimálisan: ugyanis 1022 cégalapítás mellett 1017 cégtörlés történt.

Fehéredik az ágazat

A pozitív képhez nagyban hozzájárul az alkalmazottak számának folyamatos emelkedése is. A nyári alkalmazotti létszám ugyan tartalmazhat szezonalitási hatásokat, ugyanakkor a hosszabb távú trend is azt mutatja, hogy egyértelműen javul az ágazati foglalkoztatás.

„A kimutatott növekményben ugyanakkor a termelési felfutás mellett a szektor fehéredése is szerepet játszik”

– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs cég igazgatója.

Az alap cégstatisztikák mellett a Központi Statisztikai Hivatal adatai is kedvező fejleményekről adnak számot: mind a termelés, mind a szerződésállomány növekvő tendenciát mutat, mindegyik építményfőcsoport tekintetében. A pozitív adatok alól egyetlen kivétel, hogy júliusban az épületek építésére kötött új szerződések volumene csökkent.

Megyei helyzetkép

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) nyári hónapokra vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17 százalék körül mozgott.

Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Veszprém és Vas megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Magyarország a cégbirodalmak országa

FüHü

-

2017-09-11

0

Még mindig kisebbségben vannak Magyarországon a teljesen új alapítású cégek, ugyanis az új cégek zöme tulajdonosain vagy cégjegyzésre jogosultjain keresztül korábbi vállalkozásokhoz köthetők. A nem egészen tízmilliós Magyarországon 650 ezer olyan magánszemély van, aki tulajdonosként vagy aláíróként közvetlenül köthető egy működő céghez.

A hazai cégek száma csökkenő tendenciát mutat, de az általuk megformált céghálózatok továbbra is rendkívül összetettek – összegzi a helyzetet az Opten céginformációs cég elemzése. A folyamat részben természetesnek is mondható, hiszen nem ritka, hogy egy vállalkozás első nekifutásra nem működik, vagy egy korábbi cégből kiválnak egyes szereplők.

Ugyanakkor az arányok ilyen irányú eltolódása nem tekinthető egészségesnek, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy a címkapcsolatokat is vizsgálva az új szereplők 78 százaléka köthető korábbi céghez.

Régi szereplők az újonnan piacra lépő cégekben

Kapcsolt vállalkozások

Hazánkban gyakorlatilag már lassan az számít ritkaságnak, ha egy cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai. Még egy viszonylag szigorú csoportképzés szerint is 65 ezer különálló cégcsoport található ma Magyarországon. Ezek között darabszámban természetesen a 2-3 céget számláló cégcsoportok dominálnak, de több olyan cégcsoport is azonosítható, amely több mint 100 cégtagot számlál. Egy cég megítélését, hitelképességét befolyásolhatja a cégcsoport összesített tőkeellátottsága (vagy éppen ennek hiánya), ezért a nagy cégcsoportok nem feltétlen segítik a tisztánlátást az üzleti életben – jegyzi meg az Opten.

Címke: Opten

Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel.

Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

Megoszlás: profil szerint

Megoszlás: nagyság szerint

Megoszlás: régió szerint

Kevés a támogatás

Három hónap alatt 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet alakult Magyarországon, számuk valószínűleg tovább szaporodik majd. Az új szövetkezeti forma előnyös a cégeknek. A gazdaságnak sem mindegy, hogy emelkedik-e az idősek foglalkoztatási rátája.

Egy kis statisztika

Ez azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni –írja az Opten.

Alacsony a foglalkoztatási arány

Előnyök cégek számára

A magyar lakosságon belül több a nő mint a férfi, arányaiban több nő diplomás, mint férfi, ugyanakkor a férfiak többet keresnek és több köztük a vezető. Az adatok után kutatva, azokat összegezve egy kifejezés motoszkál az emberben: „Ehhez képest!”

Egyre több cég ismeri ugyanis fel, hogy az olyan, általában női vezetőkre jellemző tulajdonságok, mint a mérsékelt kockázatvállalás, a hosszabb távú tervezés és a nagyobb megbízhatóság kedvezően befolyásolja a vállalkozások működését.

Fehéredik az ágazat

Megyei helyzetkép

Ugyanakkor az arányok ilyen irányú eltolódása nem tekinthető egészségesnek, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy a címkapcsolatokat is vizsgálva az új szereplők 78 százaléka köthető korábbi céghez.

Kapcsolt vállalkozások

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA