Kezdőlap Címkék öngyilkos merénylet

Címke: öngyilkos merénylet

Afganisztán: a vérontásnak még közel sincs vége

Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.

A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.

Kompromisszum a tálibokkal?

Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.

Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba

A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.

Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.

Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.

Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.

A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.

Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.

„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.

A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint

a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.

Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.

„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”

Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.

youtube.com

Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy  brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja.  Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)

A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.

Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.

120 perc – 2018. január 29. 8:00

0

Terrortámadás Kabulban

Legalább öt ember meghalt és sokan megsebesültek az  Afganisztán egyik legfontosabb katonai akadémiájához közel végrehajtott öngyilkos merényletben. A támadó robbanómellényt viselt. Hírek szerint a támadás óta is hallani robbanásokat.

Alulmaradt a fideszes polgármester

A független Tóth Sándort választották a hajdú-bihari Álmosd polgármesterévé vasárnap; hét jelölt közül  az érvényes 885 szavazatból 342-őt szerzett, az eddigi fideszes polgármesterre csak 22-en ikszeltek. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a korábbi polgármester, Köteles tisztsége méltatlanság miatt 2017. október 12-i hatállyal jogerősen megszűnt.

Ez történt a hétvégén a rendőrség közlése szerint

Három halálos kimenetelű közlekedési baleset történ a hétvégén Magyarországon, 39-en súlyosan, 74-en könnyebben megsérültek. A rendőrök 36 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron; és a katonákkal együtt 56 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.

GKI: Gyorsul a növekedés

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül, ez a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Emelkednek a beérkező EU-transzferek.

Bruno Mars tarolt a Garmmyn

Mind a hat jelölését díjra váltotta Bruno Mars. A rapper Kendrick Lamar is hat Grammyt kapott. Ugyanakkor a legtöbb jelöléssel rendelkező Jay-Z viszont üres kézzel távozott.

 

Egyre több kislányt kényszerítenek öngyilkos merényletre

0

Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.

Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.

Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.

2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.

A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)

A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.

A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,

majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.

A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő  – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.

A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint

három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.

A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.

2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)

Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.

Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.

Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.

Több mint ötven halott egy nigériai öngyilkos merényletben

0

Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több.

Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt.

A Guardian beszámolója szerint több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.

Az viszont biztos, hogy a fiatal merénylő az imádkozók közé vegyülve robbantott a mecsetben.

A Boko Haram elleni harcban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben.

A terrorszervezet gyakran vet be gyerekeket az öngyilkos merényletek során, amelyekben forgalmas piacokat, közlekedési csomópontokat és mecseteket támadtak az elmúlt években.

Rendőrt szúrt le a dzsihád harcos, aki öngyilkos merényletre készült Isztambulban

Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban.

Az Iszlám állam nevében akart öngyilkos merényletet elkövetni egy dzsihád harcos Törökország legnagyobb városában. A rendőrök elfogták, de a dzsihádistának sikerült egyet közülük leszúrnia. Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban, ahol a turizmus komolyan megszenvedi az iszlamista merényletek negatív hatását.

Törökország viszonya a múltban meglehetősen kétértelmű volt az Iszlám állammal, mely Szíria és Irak területén működik.

Az Iszlám állam elleni harcban ugyanis kiemelkedő szerepet játszanak a kurd milíciák, melyeket az USA támogat, de Törökország terrorista szervezeteknek tekint. Trump elnök Szaúd-Arábiában az iszlám csúcson háborút hirdetett az Iszlám állam ellen, mely egyre kisebb területre szorul vissza. Katart Szaúd-Arábia, Egyiptom és néhány más közel-keleti állam azzal gyanúsítja, hogy támogatja az iszlamista terroristákat. Ezért megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot. Törökország viszont katonákat küldött Katarba, jelezve, hogy szükség esetén megvédi az emírséget.

Törökország Irakban és Szíriában igényt tart bizonyos területekre, melyek jelenleg az Iszlám állam ellenőrzése alatt állnak. Washington jelezte: szó sem lehet a határok módosításáról! Ugyanakkor leállította az elnökválasztási folyamatot Kurdisztánban.

A törökök attól tartanak, hogy a kurdok Irakban, Szíriában és Törökországban összefognak és saját államot követelnek.

Ebben a zűrzavaros helyzetben az iszlamista terrorizmus állandó veszélyt jelent valamennyi érintett országban. Ezért a merénylet után Ankarában megerősítették: továbbra is érvényben van a maximális készültség az iszlamista terrorizmussal szemben.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK