Gyerekkoromban nem értettem, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját miért november 7-én ünnepeljük. Aztán a felnőttek elmagyarázták, de ettől csak zavarosabb lett minden.
Valami Gergely-naptárról beszéltek, de nekem mondhatták. Megtanultam azt is, de ugyanúgy nem értettem, mint még sok minden mást akkoriban. (És most megint.)
Pedig, igyekeztek a felnőttek rendesen megfelelni a feladatnak. Különösen az iskola. Rajzórán például azt a házi feladatot kaptuk, hogy rajzoljunk Aurórát. Megmutatták fotón, hogy milyen. Nekem nagyon tetszett a hajó, főleg a kéményei. De rajzolni nem szerettem. Nem csak azért, mert nem tudtam, de azért sem, mert inkább írtam volna egy verset róla.
Szerencsére, ilyen feladatot nem kaptunk, máig égnék magam előtt. Anyám, egyébként négyest kapott az Aurórára, mert persze vele rajzoltattam meg. Ő sem szeretett rajzolni, de engem szeretett, – ez amúgy kölcsönös volt – így elvállalta helyettem a munkát.
Én szerettem a November 7-e teret, mert ott volt a Savoy és az Abbázia. valamint a Barátság söröző. Nem is értettem, hogy az idősebbek miért Oktogonnak nevezik. Azt tudtam, hogy valamikor így hívták, mint ahogyan ma megint így hívják, csak az nem volt világos a számomra, hogyha valaminek van neve – November 7 tér – akkor azt miért kell másképp hívni. Ugyanígy voltam a Majakovszkij utcával is.
Ma már persze sokkal okosabb vagyok, és a Moszkva teret nem hívom Széll Kálmán térnek.
Mára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megítélése – fogalmazzunk nagyon finoman – változott. Hogy hatalomváltás volt, az biztos. Hogy nagy volt-e, nem tudom. Azt tudom, hogy fiatalkorunkban, ha valakit nagyon öregnek gondoltunk, viccesen azt mondtuk egymásnak: ő még látta Lenint.
Akit egyébként Uljanovnak hívtak.
Az akkoriban kötelező iskolaköpenyünkre azt írtuk fel: Lennon élt, Lennon él, Lennon élni fog. Aztán 1980-ban lelőtték.
És akkor végezetül egy máig érvényes Hofi-idézet: Éljen az örök és megbonthatatlan szovjet-magyar konzerv!
Október 23-a még másnap, és napokkal később is folytatódott. Az összecsapások heve persze csökkent, a rendőrség egyre inkább ura lett a helyzetnek, és ha lassan is, de az élet visszatért a normális medrébe. Azt viszont mindenki érezte, hogy minden más lett, mint amilyen előtte volt.
A 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. A Független Hírügynökség egykori, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Olasz lapszemle – Soros György neve is előkerül
Október 24-én szinte minden olasz országos napilap címoldalon hozta az előző napi budapesti zavargások hírét, és külpolitikai rovatában nagy teret szentel neki, bő képanyaggal. Kevés volt azonban az igazi elemzés, a tudósítók általában az akciók leírására és a tüntetők meginterjúvolására szorítkoznak.
„A szélsőjobb és a rendőrség összecsapása a szovjet megszállás évfordulóján, a magyar tévé szerint két halott” – írja a Corriere della Sera, amely tankos fotóival párhuzamot állít az 1956-os és a tegnap események között, bár megjegyzi, hogy a tüntetők között „kevésbé demokratikus elemek” is felbukkantak, úgymint egy Wehrmacht-sisakos motoros. Szürreálisnak nevezi a külföldi delegációk körüli pusztaságot a Kossuth téren, és fényképes interjút közöl Orbán Viktorral, aki tagadja, hogy a Fidesz állna a zavargások mögött, és aki szerint az „újrahasznosított apparatcsik” Gyurcsány veszélyezteti a demokráciát.
A Repubblica tudósítója a tőle megszokott festői leírást adja, most viszont elég drámai elemekkel: lezárt hidak, utak, reptér, ötven évvel visszaállított óráról beszél. A tüntetők eszköztáránál említi az Árpád-sávos zászlót is, és pontosan tudja, milyen szerepet töltött be „a fasizmus alatt”. Leírásába a végén irónia vegyül: a tank nem igazi, blöff, de hát veszi a világ összes televíziója. A lap idéz a „lelkileg összetört” magyar miniszterelnök TV2-beli interjújából is: „Tönkretették a közös emlék pillanatát.”
„Budapest csatatér, a békés tüntetők között szélsőségesek és huligánok is vannak” – írja a Stampa, melynek fotója egy rendőrségi kocsira felugró, símaszkos, rúddal felfegyverkezett alakot ábrázol. Megjegyzi, hogy a megemlékezésre érkezett fiatalok között ott voltak az olasz szélsőjobboldali Forza Italia tagjai is, ám azt nem írja, helyileg hol.
Az Il Giornale beszámol arról, hogy a Forza Nuova nevű neofasiszta ihletésű olasz ifjúsági szervezet militánsai Budapestre indulnak a „magyar nép megsegítésére, mely 56-ban a szovjetek ellen harcolt, most pedig a kormány és a Soros György által jelképezett financiális hatalom ellen”.
Tüntetni szabad, zavargást szítani és azon részt venni tilos, a tüntetőket védeni kell, a zavargást keltők ellen pedig a rendőrségnek határozottan fel kell lépnie – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 24-én a parlamentben napirend előtt.
A miniszterelnök beszédének megkezdésekor a Fidesz és a KDNP képviselői a frakcióvezetők kivételével kivonultak az ülésteremből.
A kormányfő szerint Magyarországnak választania kell, hogy a rend, vagy rendetlenség, illetve a rend, vagy rendzavarók oldalára áll. Gyurcsány szerint a rendzavarók és a vandálok elvették az ünnepet, de nem a kormánytól, hanem az emberektől. „Rajtam akartak ütni és Magyarországon álltak bosszút” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gyurcsány azt kérte a rendőrségtől, hogy minden törvényes eszközt használjon fel a rend visszaállítása és fenntartása érdekében, mert ez nem csak joga, hanem kötelessége is a testületnek.
A kormányfő szerint azért kerülhettek az előtérbe a vandálok és az utcán harcolók, mert Orbán Viktor ideológiát adott nekik. Már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, a reformok és a kiigazítás bejelentése előtt is a Fidesz elnöke nyílt ellenállásra és a kormánnyal való szembefordulásra buzdította az embereket például a 2002-es választások elvesztése után. Gyurcsány szerint tűrhetetlen, hogy Orbán Viktor hazafias tettnek állította be a vandalizmust és durvaságot.
A kormányfő szerint a Fidesz radikálisokkal kötött szövetséget, „a tűzzel játszottak, de a nemzetet égették meg vele” – fogalmazott Gyurcsány, aki szerint csúfos hatalmi játszma folyik Magyarországon.
A kormányfő azt mondta: könnyű a nyugalmat megzavarni és az embereket az utcára vinni. De ki fogja a békét visszaállítani és az embereket hazavinni.
Wittner Mária színre lép, Révész Máriusz kijött a kórházból
Gyurcsány Ferencet tartja felelősnek Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője a rendőrség hétfői, szerintük brutális fellépéséért. Az egykori 56-os halálraítélt szerint azért, hogy az 50. évfordulón ismét vér folyt Budapest utcáin a miniszterelnök a felelős, „az elmúlt 16 évben példátlan rendőri terrorba torkolló ünnepség” ugyanis szerinte nem következhetett volna be a legfelsőbb hatalom, Gyurcsány Ferenc akarata nélkül. Wittner Mária Gyurcsány Ferencet és kormányát lemondásra szólította fel.
Kedden délután, miután kiengedték a kórházból, bement a parlamentbe Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus október 23-án az utcai zavargások idején, egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg. A fején és a kezén sérült politikus hétfőn este került kórházba, miután eszméletét vesztette a Madách tér közelében. Kedden reggel még meglátogattta őt Navracsics Tibor frakcióvezető, majd kiengedték a kórházból, ahonnan a parlamentbe indult.
Utójáték – összecsapások, oszlatás, sérültek
Minimum tíz rendőr sérült meg a kedd délutántól szerda hajnalig tartó tüntetések feloszlatása közben. A rendőrök a Kossuth téri tüntetőkkel együtt 131 embert állítottak elő, ez a szám azonban folyamatosan nőtt, mert a felvételeken szereplő rendzavarókat sorra azonosították és előállították – mondta Gergényi Péter Budapest rendőrfőkapitánya a szerdán, az október 23-i rendőri intézkedésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatóján.
A főkapitány szerint a rendőri intézkedéseket az indokolta, hogy az engedély nélkül összegyűlt emberek közül többen rátámadtak a rendőrökre, legelőször az Alkotmány utcánál dobálták meg őket Molotov-koktélokkal, üvegekkel.
A rendőrség speciális nyomozócsoportot állított fel, mely a dokumentációk és felvételek alapján azonosítani fogja a törvénysértőket. Eddig 131 embert állítottak elő, de számuk folyamatosan nő, leginkább szabálysértési eljárások és hivatalos személy elleni erőszak miatt nyomoznak. Gergényi bejelentette azt is, hogy a Kossuth tér addig marad műveleti terület, ameddig az szükséges, mivel meg kell védeni a Parlamentet.
Visszaadják a lefoglalt tárgyakat
Október 25-én, szerdán arról írt a Független hírügynökség, hogy a Kossuth téren hétfőn körbekerített és lezárt területen lefoglalt tárgyakért a rendőrség Teve utcai székházában lehet jelentkezni. Az otthagyott értékeket ezután azonosítják, és csak egy későbbi időpontban vehetik át személyes holmijaikat a térről kiszorított demonstrálók. A rendőrség a Parlament előtti tér teljes területét műveleti területté nyilvánította, így oda egyelőre nem térhetnek vissza a tüntetők. A Rákóczi szobor körüli részről egyebek mellett sátrakat és
Este ¾ 11-kor körülbelül 2-300 ember maradt a Kossuth téren, mécseseket gyújtottak, virágokat és koszorúkat rögzítettek a kordonra. A tömeg nyugodtan, békésen áll, idősek és fiatalok együtt beszélgetnek. A rendőrök a forgalmat elterelik, a környező utcákban több rendőrautó irányítja az autósokat – jelenti a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Többezren voltak a Fidesz és a KDNP nagygyűlésén az Astoriánál. Néhány száz méternyire az ünnepi megemlékezéstől egy másik, erőszakos tüntetés is zajlott, és a Fidesz rendezvényének befejezése után a két csoport egy része összekeveredett. Sokan megsérültek, tüntetők és rendőrök is megsebesültek.
Cikksorozatunkban a 2006 őszén történt eseményeket idézzük föl, főként a Független hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü szövegeit szokás szerint ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Október 23, délután: Könnygáz, vízágyú, gumilövedékek
Néhány száz méter választja már csak el a rendőrökkel összecsapó tüntetőket az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűlésre összegyűltekkel. A demonstrálók legnagyobb része azonban egyelőre még a Deák tér előtt néz szembe a Bajcsy-Zsilinszky úton felállt rendőrkordonnal.
Fotó: MTI
Közben a rendőröket provokáló – arcukat sállal eltakaró – tüntetőket továbbra is színezett vizű vízágyúval locsolják, illetve könnygázzal próbálják oszlatni. A rohamrendőrökhöz folyamatosan érkezik ehhez az erősítés a Nyugati pályaudvar felől.
A tüntetőknek az a csoportja, amelyik már a Deák tér után elérte a Városháza parkot, az ott felállított – Budapest a szabadság fővárosa – betűcsoportból a „szabadság” feliratot kirakta az út közepére. Ez elé pedig a parkban kiállított ’56-os harci járművek köré épített kordont állította fel.
A könnygáz és a vízágyú mellett már gumilövedékkel is lőnek a rendőrök a Deák téren – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők megindulnak a rendőrök felé
A tüntetők a Károly körúton kirakott „szabadság” felirat betűivel és kordonokkal maguk előtt megindultak a rendőrök felé, válaszként azonban a rohamrendőrök ismét könnygázt és a vízágyúkat vettettek be. Több gumilövedéket is lőttek a tüntetők fölé, de nem célzottan közéjük.
A rendőri roham miatt a demonstrálók ismét hátrébb szorultak a Deák téren, egyre közelebb az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűléshez.
Egy rendőr és négy-öt tüntető sérült meg eddig a fővárosi összecsapásokban – mondta el a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Hozzátette: a rendőrnek a kezén volt szúrt sérülés, de csakúgy, mint a demonstrálóknak, az állapota nem súlyos.
Közben a tüntetők továbbra is a Deák téren néztek szembe a rendőrkordonnal, de egyre inkább az Astoria felé szorultak, ahol még tartott a Fidesz nagygyűlése. A demonstrálók időközben a Városháza parkban kiállított 1956-os harci járművek közül egyet kitoltak az út közepére és többen azon ülnek.
Október 23, este: rendőrök is megsérültek az összecsapásokban
A rendőrökkel összecsapó tüntetők elérték az Astoriát, ahol nem sokkal korábban véget ért a Fidesz nagygyűlése. A párt rendezvényére érkezett emberek többsége közben a Belvároson keresztül elindult a Kossuth tér felé.
Jármi Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: egyelőre nincs pontos információja arról, hány embert állítottak elő a rendőrök az összecsapások kapcsán. Azt azonban el tudta mondani, hogy több egyenruhás is megsérült. A szóvivő hozzátette: a rendőrök a törvény szerint járnak el a közrend védelmében.
A tüntetők előtt a Dohány utcánál sorakozott fel a rendőrsorfal és számtalan könnygázgránátot lőttek a tömeg közé. Így az emberek az Astoriáról a környező utcákba széledtek szét, majd visszatértek az Astoriához. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint több ezer demonstráló van jelenleg a csomópontnál.
A Fidesz nagygyűlésén résztvevő emberek a belvároson keresztül a rakpart felé próbáltak kijutni a helyszínről, és a Ferenciek tere és az Astoriát között lévő kis utcákon vágtak át a Kossuth tér irányában.
Orbán az Astoriánál: visszatértek az 50-es évek hazugságai
„Ügydöntő, reform népszavazást” sürgetett az Astoriánál Orbán Viktor, a Fidesz ünnepi megemlékezésén tartott beszédében hétfő délután. A párt elnöke a többtízezres tömeg előtt bejelentette: még kedden népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
Fotó: Független Hírügynökség
Orbán szerint az 50-es évek hazugságai most visszatértek az akkori hatalom utódpártja révén, és pénzügyi válságba sodorták az országot. Ez gazdasági válságot okozott, melynek eredményeként most a családok megélhetése került veszélybe, ezért sürgetik a reform népszavazás kiírását.
Orbán Viktor beszédében párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi politikai helyzet között. Ma már nem pártok állnak szembe egymással, nem bal és jobboldal között feszülnek az ellentétek, hanem egy megcsalt, becsapott nemzet áll szemben illegitim kormányával – jelentette ki a politikus, aki szerint a megoldást az jelentheti, ha a felelősök félreállnak és az emberek garanciát kapnak arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.
Az 1956-os forradalmat a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságának nevezte Orbán Viktor, mert mint mondta „a magyarok megmentették a világot a kommunizmustól, de magukat nem tudták.” Az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig lenne vasfüggöny, még mindig ketté lenne szakítva Európa – tette hozzá a Fidesz elnöke.
A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is, aki az 56-os események és a forradalom hőseinek méltatása után Orbán Viktor politikai jelentőségét emelte ki.
Orbán Viktor 1989-es beszédére – melyben az akkori rendszerrel szállt szembe – utalva úgy fogalmazott, hogy ez indította el a szabadságért és demokráciáért folytatott békés harcot, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet Európában is.
Milován Sándor, a Kárpátalajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bebörtönzéséről, majd a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Milován szerint nincs magyarázat és mentség arra, ami 16 éve a határon túli magyarsággal történik.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György is szónokolt a párt nagygyűlésén, és megosztotta emlékeit a tömeggel az 1956-os melbourne-i olimpiáról, ahol a szovjetekkel mérkőztek meg a döntőben.
Utalt arra, hogy csalással és erőszakkal próbálta az ellenfél megszerezni az olimpiai győzelmet, majd párhuzamba állítva a Gyurcsány-kormány választások előtti magatartásával úgy fogalmazott: „Csalni és hazudni rossz dolog” és így nem lehet győzelmet szerezni.
2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.
Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Felvonták a nemzeti lobogót
Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.
A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.
„A tüntetés elveszítette békés jellegét”
Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.
A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.
A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.
Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.
Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok
Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren.
A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.
A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.
Gyurcsány a Parlamentben beszél
Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.
A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat
Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.
A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.
2006. október 20. Már csak néhány nap van hátra az „októberi sajnálatos eseményekig”. A híradások csendes, nyugodt, ünnepi készülődésről számolnak be. Mi, úgyis, mint hálás utókor, akik emiatt okosabbnak hisszük magunkat, mint amilyenek 2006-ban voltunk, tudjuk, hogy a felszín alatt súlyos indulatok feszültek.
Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség akkori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
56-os emlékúszás Hódmezővásárhelyen
Ötven méter, ötven óra az ötvenhatos srácokért elnevezéssel emlékúszást rendeznek péntek délután két órától a hódmezővásárhelyi strandon a Cseresnyés Kollégium tanárai és diákjai. A láncszerű erőpróba vasárnap délutánig tart, éjjel-nappal, több mint százan vesznek benne részt.
Az ötlet apropóját az adta, hogy az 1956. október 19-én induló vásárhelyi forradalmi mozgalom egyik fészke a Bethlen Gimnázium melletti kollégium volt, ahol a gimnazista, szakközépiskolás és egyetemista diákok többször tartottak gyűléseket – mondta a Független Hírügynökségnek Kádár Péter, a Cseresnyés Kollégium igazgatója.
Negyedórás váltásokban úsznak a diákok és tanáraik. A rutinosabbak félórás-órás szakaszokat is bevállaltak. Lesz esti és éjszakai váltócsoport is.
Semjén Zsolt a Fidesz 2006-os októberi nagygyűlésén a Kossuth téren. Fotó: Független Hírügynökség.
Az úszó stafétát a rendezvény két díszvendége, Risztov Éva Európa-bajnok úszónő és Kásás Zoltán, Európa- és világbajnok vízilabdás, a vásárhelyi pólócsapat edzője indította el.
Kiállítás a „Pesti srácokról”
„Pesti srácok” címmel nyílik időszaki kiállítás pénteken délután öt órakor a Terror Házában. A múzeum az 1956-os emlékkiálítás megnyitója alkalmából ezen a napon este tízig tart nyitva.
Kik voltak ezek a pesti srácok? – teszi fel a kérdést ez a kiállítás. Olyan kamaszok, szinte gyerekek, akik tizenévesen sokat tudtak a hallgatásról, a zsarnokságról és a létbizonytalanságról. Olyan fiatalok, akik ismerték a hazugság ízét, mert az iskolában naponta kapták a folyamatos agymosást.
Tudták, mit jelent óvatosnak lenni, mivel egyetlen szó is bajt hozhatott rájuk és családjukra. A pesti srácok 1956 forradalmának legfiatalabb hősei. Sokuk alig bírta cipelni a puskát, de fellázadtak a szabadságért, egy félelem nélküli életért. Az ő sorsukat mutatja be a Terror Háza Múzeum „Pesti srácok” című időszaki kiállítása.
A megnyitón köszöntőt mond Balás Piri László, a Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány elnöke, Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Fizetni is lehet az 56-os emlékpénzekkel
A mindennapi pénzforgalomban is használható emlékpénzeket hozott forgalomba pénteken a Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójára. Az 50 forintos érme és az 500 forintos bankjegy egyik oldala ugyanolyan, mint a már forgalomban lévő pénzeké, a hátoldalukon azonban az Országház látható, előtérben az ismert lyukas trikolór-motívummal.
Az ötvenes érme kétmillió, az ötszázas bankó 15 millió példányban kerül forgalomba, és rendes fizetőeszközként használható.
Az MNB 2002 óta hozza forgalomba jeles évfordulók alkalmából valamilyen forgalmi pénz emlékváltozatát. Első alkalommal a 100 forintos Kossuth-érme látott napvilágot, a rá következő évben a 20-ast hozta forgalomba a jegybank Deák Ferenc portréjával, 2004-ben az ország európai uniós tagsága alkalmából bocsátotta ki szintén az ötvenes érmét, tavaly pedig József Attila születésének centenáriumára a 10 forintos, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 15 éves fennállására az ötven forintos érmét.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
Fényfestmény és ünnepi pénzérmék – látszólag minden a megszokott rendben. Ahogy más években is, úgy készül az ország október 23-ra, a forradalom megünneplésére. A felszín alatt azonban feszülnek az indulatok.
Folytatjuk a 2006-os őszi események bemutatását. Összeállításunkban elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. A FüHü eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Fények, festmények, forradalom
Négy napos fényfestmény kiállítással emlékezik meg Újbuda önkormányzata az 1956-os forradalomra. A 6 emelet magas fényfestmények a forradalom egyik kiemelkedő helyszínén, a Móricz Zsigmond körtéren lesznek láthatók.
A képek a Fehérvári út és Bartók Béla út között álló társasházak körtérre néző homlokzatán jelennek meg október 23-a és október 26-a között este 6 és 10 óra között – tudatta a Független Hírügynökséggel Domonkos Csaba, Újbuda sajtófőnöke.
Az első nap El Kazovszkij Kossuth-díjas képzőművész, 24-én Szotyori László Munkácsy-díjas festőművész, 25-én Haász Ágnes grafikusművész, míg az utolsó napon ismét El Kazovszkij alkotásait vetítik ki. A képeket zene kíséri.
56-os 50-es és 500-as
Új külsővel kerül forgalomba pénteken több millió darab 50 forintos érme és 500 forintos bankjegy az ’56-os szabadságharc és forradalom fél évszázados jubileumára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezeken kívül arany- és ezüst emlékérméket is kibocsátott.
Régi hagyomány az MNB-nél, hogy neves történelmi események évfordulóján megváltoztatja a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek külsejét. Az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az 50 és az 500 forintosból bocsátanak ki több milliót – mondta el a Független Hírügynökségnek Missura Gábor, az MNB szóvivője. Hozzátette: mindkét pénz hátoldalán a Parlament lesz látható, valamint a lyukas zászló, mint a forradalom szimbóluma.
Pénteken az 50 forintosból 2 millió darabot, az 500 forintosból 15 milliót hoznak forgalomba. Ez utóbbival az a célja az MNB-nek, hogy az összes Magyarországon élő és a határon túli magyarnak jusson szimbolikusan egy darab. Missura Gábor elmondta: habár az új pénzek különböznek a jelenleg is forgalomban lévőktől, ugyanúgy lehet velük fizetni bárhol.
Demszky Gábor levele Orbán Viktornak
Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. szeptemberében.
A főpolgármester levélben figyelmezteti a Fidesz elnökét arra, hogy az Astoriánál rendezendő Fidesz-gyűlés megbénítja a főváros forgalmát, és a szükségesnél több kellemetlenséget okoz Budapest lakosságának. Érdekes ugyanakkor, hogy Demszky a levélben nem ír arról, amitől egyébként sokan tartanak: hogy a Fideszt ünneplők összekeverednek más, náluk kevésbé békés és nem feltétlenül jószándékú sokasággal.
Tisztelt Elnök Úr!
Az újságokból értesültem arról, hogy a Fidesz október 23-án délután 4 órakor az Astoriánál kíván ünnepi nagygyűlést tartani. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény és a felvonulási útvonalak biztosítása miatt nem csupán az Astorián, de a Rákóczi úton, Kossuth Lajos utcán, a Kiskörúton és a kapcsolódó Duna-hidakon is több órára megbénul a forgalom.
Főpolgármesterként elsősorban a budapestiek érdekeit szeretném érvényre juttatni, és együttműködni a város normális életviteléhez szükséges feltételek, a közlekedés akadálytalanságának biztosításában. Az Astoria a város egyik legforgalmasabb csomópontja, ahol különböző közlekedési eszközökön naponta 900 ezer ember halad át. Itt jár Európa legforgalmasabb buszcsaládja, a 7-es buszcsalád, a 2-es metró felszín alatti forgalma fölött fél tucat busz, villamos-vonalak, többsávos főutak keresztezik egymást. Az Astoria és a környező fő- és mellékútvonalak félnapos lezárása még ünnepnapon is bizonyosan ellehetetleníti a város nagy részének életét.
Szeretném hangsúlyozni: messzemenőkig tiszteletben tartom a gyülekezési törvény rendelkezéseit, a szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogokat. Ugyanakkor a gyülekezési jogról szóló törvény 8. paragrafusa szerint „ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, illetve az ezt értelmező 15/1990-es BM Rendelet szerint „a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” esetén a rendőrségnek lehetősége van egy rendezvény megtiltására, illetőleg a szervezők értesítésével új időpontban, új helyszínen történő megrendezésének biztosítására.
Úgy gondolom, mindnyájunknak, akiknek fontos a város rendje, békéje és minél jobb közlekedésének elősegítése, együtt kell működnünk Budapest érdekében. Ezért tisztelettel kérem: fontolja meg, hogy a város nyugalmának megőrzését, az ünnepi megemlékezés méltóságát megfelelőképpen szolgálja-e egy, a Belváros legjelentősebb közlekedési csomópontjában megtartott pártrendezvény.
Kérem, hogy a Fidesz vezetőjeként segítsen abban, hogy tervezett rendezvényüket más, a forgalmat kevésbé akadályozó helyszínen(például a Fidesz által az elmúlt évek nagygyűlései alkalmával már többször igénybe más közterületeken) tartsák meg. Biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás Budapest békéjét, átjárhatóságát és a forradalom hősei előtti főhajtást inkább szolgálná.
Tisztelettel:
Budapest, 2006. október 18.
Dr. Demszky Gábor
Rogán a Kossuth téren és a történelem főutcáján
Rogán Antal szerint az elmúlt időszakban Magyarország újra a történelem főutcáján jár. Úgy véli, hogy a kormányellenes tüntetések bekerülnek a történelemkönyvekbe.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Fideszes politikus szerdán este a Kossuth téri demonstrálók előtt azt mondta, hogy most a történelem főutcája Budapest belvárosában a Parlament előtti téren van. Rogán, akit most választottak az V. kerület polgármesteréve, úgy vélekedett, hogy a demonstrálókkal szemben a belvárosi lakók párthovatartozástól függetlenül türelmesek voltak és a tüntetők is úgy viselkedtek, ahogyan a vendégekhez illő. A politikus ugyanakkor kritizálta a főpolgármestert, aki bírálta, hogy a Fidesz az október 23-i megemlékezését az Astoriánál akarja tartani. Demszky Gábor ugyanis attól tart, hogy a demonstráció megbénítja Budapest közlekedését.
Rogán felhívta Demszky Gábor figyelmét, hogy az Astoria környékét március 15-én is minden évben lezárják, amikor a főpolgármester a közelben szónokol.
Rogán Antal a demonstráció kapcsán hangsúlyozta, hogy az több dologra is megtanítja a hatalmi elitet. Például, mint mondta, arra, hogy az ország kritikus helyzetéből egy út vezet ki: az, ha a problémákat közösen oldják meg.
A 2006-os őszi eseményeket felidéző sorozatunkat egy rendőrségi közléssel folytatjuk: október 7-ig 1,3 milliárd forintba kerültek a tüntetések a rendőrségnek. A költségek nagy része a túlórák kifizetésére ment el, de jelentős tételt tett ki a vidékről a fővárosba vezényelt rendőrök elszállásolás és étkeztetése.
A Kossuth téren egyébként minden nap volt valamilyen politikai program, Kerényi Imre pedig álhírekkel és politikusokról készült paródiákkal szórakoztatja az egybegyűlteket.
A cikkben a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűvel közöljük.
A „forradalom” ára
Október 7-ig a szeptember 17-e óta tartó fővárosi zavargások elleni küzdelem, illetve a kormányzati épületek megerősített védelme eddig 1,3 milliárd forintjába került a rendőrségnek – nyilatkozta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A költségek túlnyomó része a túlórapénzek kifizetésére megy el, de több tízmillióst kiadást jelent a vidékről felvezényelt rendőrök utaztatása, elszállásolása és étkeztetése is.
Hírünk a világban
Gyurcsány Ferenc megnyerte a maga ellen kért bizalmi szavazást – ezt emeli ki mind a BBC, mind pedig a CNN internetes oldalán közölt tudósításaiban. A két médium megemlíti, hogy a végeredmény ellenére a kormányfő távozását követelő nagygyűlést hívott össze a Fidesz a Parlament elé.
A BBC kiemeli, hogy a kormányfő a voksolás előtt bocsánatot kért, amiért hazudott a választóknak az áprilisi választási kampány idején, illetve, amiért nem szembesítette az embereket a gazdaság helyzetével.
A BBC röviden beszámolt az Orbán Viktor Fidesz-elnök által összehívott nagygyűlésről – melyen számításai szerint mintegy 50 ezren voltak -, illetve a gazdatüntetésről is. Kiemelte, hogy a Fidesz elnöke korábban azt ígérte, hogy minden demokratikus eszközt megragad Gyurcsány Ferenc elmozdítására.
A tudósításban hangsúlyozták, hogy a bizalmi szavazással Gyurcsány Ferenc azt akarta elérni, hogy megszorító intézkedéseinek és a közszolgálati szektor átalakításáról szóló csomagjának politikai támogatásáról meggyőződjön.
A tudósításban a kormányfő bocsánatkérése is szerepel, melyben kiemelte: nem volt elég bátorsága a gazdasági adatokkal szembesíteni az embereket. A hazugságok miatt azonban szeptember 17-e óta tüntetnek a miniszterelnök ellen – írja a CNN. Ennek kapcsán felidézi az MTV elleni ostromot, illetve a májusi, balatonőszödi beszéd tartalmát is.
A romániai napilapok szinte mindegyike beszámol a tegnapi szavazásról, kiemelve a Fidesz által kezdeményezett tüntetés-sorozatot. Kommentárt egyik sem szentel a kormányfői bocsánatkérésnek.
„ Gyurcsány nyer, a harc folytatódik” címmel közöl rövid összeállítást az Evenimentul Zilei napilap, a Ziua pedig „A magyar kormányfő átverte a parlamentet” címmel ír a bizalmi szavazásról. A lap szerint Gyurcsány semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a kormánykoalíció fölényes többségével esélyt sem adott az ellenzéknek.
A BBC román nyelvű rádióadása kiemeli, hogy a szavazást követően az ellenzék több mint 80 ezer szimpatizánsa gyűlt a parlament köré énekelve és a miniszterelnök menesztését követelve. Felhívja a figyelmet, hogy a koalíció csúfos vereséget szenvedett a választásokon, Gyurcsány számára a bizalmi szavazásra a politikai támogatás megerősítését jelenti, melyre szüksége van a tervezett megszorító intézkedések meghozatalához.
A Transindex hírportál úgy véli: lemondás helyett Gyurcsány politikai kibeszélőshow-t tartott, és a megalakuláskor tartott parlamenti szavazás mellé még egy közjogi biztosítékot szerzett a kormányzáshoz. „Mégpedig nyílt, név szerinti szavazással, ami egy kissé ciki, de hát ez van”.
600 ezer eurót kínáltak az őszödi a kazettáért – vagy mégsem
600 ezer eurót, vagyis több mint 160 millió forintot kértek az MSZP-től azért, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a kormányfő Balatonőszödön mondott beszéde – mondta Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke a testület szombati ülésén. A politikus arról beszélt, hogy olyan országban akar élni, ahol nem bűn, ha valaki meg akar szabadulni a hazugságoktól, és ahol nem időzítik vekkerrel a bombákat.
Simon Gábor úgy fogalmazott, hogy olyan országban akar élni, ahol nem fordul elő, hogy lehallgatják őket, és, mint mondta, „ha véletlenül vagy a feszültségek levezetéséül egy drámai szót ejtünk ki, akkor tarthatunk tőle, hogy 600 ezer euróért kínálják nekünk vissza a hangfelvételt”. A választmány elnöke arra nem tért ki, hogy kik kértek pénzt a párttól.
Az újságírókat ezután, még a napirend ismertetése előtt kiküldték az MSZP-székház földszinti nagyterméből. Az előzetesen nyilvánosságra hozott tervek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök értékelik az önkormányzati választás tapasztalatait, majd tájékoztatnak a szocialisták október 21-ei kongresszusának
előkészítéséről.
Félreértés, hogy a balatonőszödi hangfelvételt az MSZP-nek felkínálták volna megvételre 600 ezer euróért – mondta a párt országos választmányának elnöke a testület szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az MSZP-nek ilyet nem ajánlottak fel, a konkrét összegről pedig az interneten olvasott információkat – közölte Simon Gábor.
Az MSZP választmányi elnöke közölte: az interneten olvasta, hogy 600 ezer euróért kínálták eladásra a felvételt. Simon Gábor ezt arra a felvetésre mondta, hogy eddig még nem jelent meg konkrét összeg a sajtóban ebben az ügyben. A politikus azt azonban nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik internetes oldalon látta ezt az információt.
Kerényi vicces álhírekkel és paródiákkal szórakoztatja a közönséget
Büntetőeljárást kezdeményezünk Gyurcsány Ferenc ellen, a Btk. 177. paragrafusa alapján – közölte szombaton este Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese a Kossuth téren összegyűlt 35-40 ezer demonstráló előtt. A Fidesz által meghirdetett folyamatos tüntetéssorozat második napján az Országgyűlés alelnöke több, mint egy tucat vádat olvasott a kormányfő fejére.
A fideszes politikus kijelentette, hogy „vádiratuk” valamennyi pontját tényekkel tudják alátámasztani. Így többek között azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a felelős azért, hogy megsértették a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz való alkotmányos jogot, ártatlan embereket tartóztattak le, hurcoltak meg, citáltak politikai koncepciós perekbe.
Emellett eltitkoltak és meghamisítottak közérdekű adatokat. Áder János kijelentette: ez utóbbi miatt büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen.
A nagygyűlésen felszólalt Kerényi Imre is, aki álhírekkel szórakoztatta az összegyűlteket. A színházi szakember ismert politikusokon és közéleti embereken viccelődött, akiknek neve elhangzása után a tömeg hangos pfújjolással fejezte ki nemtetszését. A felsoroltak között volt például Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető, Hiller István szocialista pártelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Horn Gyula szocialista politikus, Bolgár György és Orosz József újságírók.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Gyerekkoromban nem értettem, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját miért november 7-én ünnepeljük. Aztán a felnőttek elmagyarázták, de ettől csak zavarosabb lett minden.
