Kezdőlap Címkék Netanjahu

Címke: Netanjahu

Diplomáciai nagyüzemet visz Putyin

0

Diplomáciai nagyüzem volt Oroszországban: ugyan a világsajtó elsősorban a Putyin-Merkel találkozóra figyelt, de volt ott több más érdekes egyeztetés is. S ezeknek érdekes implikációjuk van.

 

A szíriai helyzet kibontakozása állt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bassár el-Aszad szíriai államfő találkozójának a középpontjában. A két tárgyalópartner viszonya jó, Putyin a polgárháború kezdete, 2011 óta támogatja Bassár el-Aszadot. Szíriában egy 150 tagú alkotmányozó bizottságot szándékoznak létrehozni, amelyben minden politikai erő szerepet kaphatna, persze a terroristák kivételével.

Ezen a ponton ütközik a szír-orosz tandem és a Nyugat véleménye hiszen sok szír szervezetet Asszad és Putyin terroristának minősít, miközben a nyugat szerint ők a demokratikus kibontakozás hívei.

Asszad – az oroszok és Irán segítségével –  fölénybe került hazai fronton, de továbbra is harcban áll az Iszlám állammal és a nyugatiak által támogatott néhány szervezettel. Jarmukban, Damaszkusz közvetlen közelében még heves harcok dúlnak: az Iszlám állam fegyveresei bevették magukat az egykori palesztin menekült táborba, és ott elszánt ellenállást fejtenek ki. Több mint kétezer dzsihád harcos áll még szemben Asszad elnök csapataival a városban.

Asszad látogatásának valószínűleg az volt a fő célja, hogy tárgyaljon az oroszok által már régebben megígért, de máig le nem szállított S 300-as rakétarendszerek  kérdéséről.

Peskov orosz szóvivő erről egy mukkot sem mondott, de korábban Putyin egyik tanácsadója a Kommerszant moszkvai újságnak ezt azzal indokolta, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre kérte Putyint.

Netanjahu is tárgyalt most az orosz elnökkel, nem sokkal Asszad előtt. Mint ismert, az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ezeket is védelmezte volna az S 300-as orosz rakéta rendszer, amelyet Moszkva a jelek szerint egyelőre megtagad Asszad elnöktől.

A szír elnök tehát hoppon maradt, mert Moszkva számára fontosabb a jó kapcsolat Izraellel, amely megnyithatja az utat az Egyesült Államok felé is.

Putyin szeretné elérni, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon Oroszországgal szemben. Ezért is fogadta örömmel pénteken Szocsiban Merkel német kancellárt, aki az oroszok érdekében lobbizik az Európai Unióban és a NATO-ban.

Netanjahu a náci Németországhoz hasonlította Iránt Moszkvában

0

Putyin elnökkel együtt vett részt a Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu egy nappal azután érkezett Oroszországba, hogy Trump elnök felmondta a nukleáris egyezményt Iránnal.

„73 évvel a náci Németország legyőzése után van egy állam, mely tagadja a zsidók jogát az önálló államra!”- jelentette ki Netanjahu, akinek az ősei Oroszországból érkeztek Palesztinába, ahol azután 70 éve megalakult az önálló Izrael állam.

Netanjahu büszkén emlékezett meg azokról a zsidó harcosokról, akik a szovjet hadseregben harcoltak a náci Németország ellen.

Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán támaszpontjait Szíriában, melyeket orosz rakéták védelmeznek. Ezért az izraeli és az orosz katonák gondosan egyeztetnek, nehogy közvetlen konfliktusra kerüljön sor a két állam között. Az érdekellentét azonban fennáll: Oroszország Asszad elnököt támogatja Szíriában és ebben szövetségese Irán és a libanoni siita milícia, a Hezbollah. Izrael viszont esküdt ellensége Iránnak és Asszad elnök ellenfeleit támogatja Szíriában. A zűrzavaros helyzetben Netanjahu miniszterelnök igen fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, ezért is látogat el gyakran Oroszországba.

Putyin elnök igyekszik megtalálni az egyensúlyt az Izraellel fennálló jó kapcsolat és az iráni szövetség között.

Minthogy Izrael és Irán a háború szélén áll, ezért Oroszországnak mind nehezebb megőrizni a semlegesség látszatát. Annál is inkább, mert Trump iráni döntése után minden eddiginél nagyobb a feszültség a Közel Keleten, Igaz, mind Netanjahu, mind Putyin régi motorosok – mindketten megszokták, hogy a szakadék szélén egyensúlyoznak…

Mégsem lesz előrehozott választás Izraelben?

0

Netanjahunak már sikerült egy engedménnyel jobb belátásra bírni az egyik ultraortodox koalíciós partnerét, de a Liberman-féle nacionalista párt még hajthatatlan. Ráadásul a miniszterelnöknek egyáltalán nem mindegy mikorra írnák ki az előrehozott választásokat: június jól jönne neki, de egy őszi időpont semmiképpen sem, mert utolérnék az esetleges vádemelelések.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis kompromisszumra jutott az ultraortodox Egyesült Tóra pártjának vezetőivel a jesivákban, vallási főiskolákban tanuló vallásosok felmentéséről a katonai szolgálat alól. A koalícióban szintén részes Avigdor Liberman pártjának, a Jiszrael Béténunak (Izrael a Hazánk) a fenyegetése miatt azonban még nem hárult el végleg az előrehozott választások veszélye.

A késő éjjel született egyezség nyomán hétfőn a koalíciós pártok miniszterei jóváhagyták az új bevonulási törvény tervezetét, de Liberman pártjának minisztere a tervezet ellen szavazott.

Az indítvány továbbra is biztosítja az ultraortodox fiatalok számára a felmentést az Izrael zsidó lakossága számára általánosan kötelező katonai szolgálat alól.

Noha a koalíció Liberman védelmi miniszter pártja nélkül is szűk, 61:59 arányú többségben lenne a törvényhozásban, a miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy nélkülük nem kormányoz tovább, hanem feloszlatja kabinetjét.

A Jiszrael Béténu párttal együtt 66 mandátumos többsége van Netanjahu kormányának a 120 tagú kneszetben.

A kormánynak csak bő három napja maradt a válság megoldására,

mert a centrista Kulanu párt élén álló Mose Kahlón pénzügyminiszter azt ígérte, hogy kilép a koalícióból, ha a kneszet téli ülésszakának végéig, vagyis csütörtökig nem fogadják el a 2019-es költségvetést.

A helyi szakértők szerint Netanjahunak kedvező helyzetet teremt a kormányválság, mert ha a hét végén feloszlik a kormány, akkor az előrehozott választásokra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s

mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.

Hétfőn azonban kiderült, hogy koalíciós partnerei és az ellenzék is megtorpedózná ezt az időpontot, és csak ősszel tartanák kívánatosnak a választásokat, amikorra már elkészülhet az államügyész vádemelése a miniszterelnök korrupciós ügyeiben.

A koalíciót vezető Likud köreiben ráadásul fölvetették, hogy júniusban az oroszországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzései jobban érdekelhetik a párt szavazótáborának egy részét a voksolásnál, és adott esetben

inkább egy izgalmas meccset néznének, és nem mennének el szavazni.

 

Antiszemitizmus Lengyelországban?

0

Befagyasztja az elkobzott zsidó javak visszaadásáról szóló törvényt Lengyelország, amely az egyetlen olyan állam, mely 73 évvel a második világháború lezárulta után még nem rendezte a holocaust idején elkobzott zsidó javak visszaadásának az ügyét. A II. Világháború előtt az akkori Lengyelország területén élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amelynek tagjaiból csak nagyon kevesen maradtak életben.

 

A zsidó javak visszaadására vonatkozó törvényjavaslat tavaly októberben készült el, s széleskörű nemzetközi bírálatot váltott ki, mert korlátozta azoknak a zsidóknak a körét, akik valamiféle kárpótlásra számíthatnak. Előírta ugyanis, hogy csakis azok számíthatnak erre, akik lengyel állampolgárok voltak, illetve akiknek az utódai ma is Lengyelországban élnek. A holocaustot túlélő lengyel zsidóság döntő többsége azonban kivándorolt. A többi között így került az Egyesült Államokba a Kushner család is: Jared Kushner pedig Donald Trump elnök vejeként jelenleg a Fehér Ház elsőszámú közel-keleti tanácsadója. Így nem csoda, hogy Trump is tiltakozott a törvénytervezet ellen. Azután jött a botrány a holocaust törvény miatt, és így most jegelik a törvényt a zsidók javainak visszaadásáról Lengyelországban.

Ráadásul a kétértelmű holocaust törvény után rögtön jött a kóser vágás tilalma – figelmeztet a Yedioth Ahronoth című lap internetes oldala. Az állatok jólétével foglalkozó új lengyel törvénytervezet egy alpontja kizárja a kóser vágást, mivel az állatkínzásnak minősülhet. Ezért pedig akár négyéves börtönbüntetést indítványoz.

Mindez nemcsak erkölcsi problémákat vet fel Izraelben, de piaci aggodalmakat is. A kóser hús jelentős része ugyanis Lengyelországból érkezik Izraelbe. A kereskedők ilyen módon tudják lenyomni az árakat.

Ha nem jön kóser hús Lengyelországból, akkor elkerülhetetlen az áremelkedése a kóser hús piacán – figyelmeztet az izraeli lap.

Amely arra is rámutat: más államok zsidó közösségei is Lengyelországtól vettek eddig kóser húst.

A törvényjavaslat megtiltja a kóser vágást, ezért Izrael államnak tiltakoznia kell – követeli Menachem Margolin rabbi. Az Európai Zsidó Szövetség (European Jewish Association) vezetője Netanjahu miniszterelnökhöz fordult. Kérdés, hogy Izrael lép-e az ügyben, és ha igen, lesz-e foganatja.

A kétértelmű holocaust törvény esetében Netanjahu felhívta lengyel kollégáját telefonon, de semmilyen változást nem tudott elérni.

A törvényt elfogadták és hatályba is lépett, miután aláírta a köztársasági elnök.

Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel, akik szentül megígérték: elszántan küzdenek minden antiszemita megnyilvánulás ellen. Azután jött a Soros kampány erősödése Magyarországon, Lengyelországban a kétértelmű holocaust törvény és most a kóser vágás tilalma.

Betilthatják a kóser vágást Lengyelországban

0

Legalábbis erre figyelmeztet a Yedioth Ahronoth című lap internetes oldala. Az új lengyel törvénytervezet hivatalosan az állatok jólétével foglalkozik, s ebben az egyik alpont kizárja a kóser vágást, mely állatkínzásnak minősülhet. Ezért pedig akár négyéves börtönbüntetésre indítványoz az új lengyel törvényjavaslat.

Mindez nemcsak erkölcsi problémákat vet fel Izraelben, de piaci aggodalmakat is. A kóser hús jelentős része ugyanis Lengyelországból érkezik Izraelbe. A kereskedők ilyen módon tudják lenyomni az árakat.

Ha nem jön kóser hús Lengyelországból, akkor elkerülhetetlen az áremelkedés a kóser hús piacán

– figyelmeztet az izraeli lap. Amely arra is rámutat: más államok zsidó közösségei is Lengyelországtól vettek eddig kóser húst.

Izrael államnak tiltakoznia kell a törvényjavaslat ellen. Ezt mondja Menachem Margolin rabbi. A European Jewish Association feje ezért Netanjahu miniszterelnökhöz fordult.

Kérdés, hogy Izrael állam lép-e ebben az ügyben, és ha igen, akkor lesz-e foganatja? A kétértelmű holokauszt törvény esetében Netanjahu felhívta lengyel kollégáját telefonon, de semmilyen változást nem tudott elérni. A törvényt elfogadták és miután aláírta a köztársasági elnök, hatályba is lépett.

Netanjahu miniszterelnök tavaly Budapesten találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel, akik szentül megígérték neki, hogy elszántan küzdenek minden antiszemita megnyilvánulás ellen. Látjuk, mi lett belőle: jött a Soros kampány erősödése Magyarországon, Lengyelországban a kétértelmű holokauszt törvény és most a kóser vágás tilalma…

„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

0

Hiába bírálta Izrael és az Egyesült Államok – számos zsidó szervezettel együtt – Lengyelország új holocaust-törvényét, Andrzej Duda államfő jelezte: aláírja azt. A törvény tagadja a lengyelek részvételét a holocaustban.

Varsóban a parlament mindkét háza korábban megszavazta a törvényt, melyet a kormányzó jobboldali populista párt terjesztett elő. Jaroslaw Kaczynski, a párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy külföldön félreértették a törvényt, különösen Izraelben voltak nagyon hevesek a reakciók.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal hívja vissza Varsóból Izrael nagykövetét – így reagált Ysrael Katz miniszter arra a hírre, hogy Lengyelországban a szenátus is jóváhagyta a törvényt. Korábban Netanjahu telefonon tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel arról, hogy változtassák meg a törvényt, mely tagadja a lengyelek bármifajta felelősségét a zsidók meggyilkolásában.

A törvény szerint tilos lengyel haláltáborokról beszélni, pedig Auschwitz, a legnagyobb ilyen tábor Lengyelország területén volt.

Cipi Livni egykori külügyminiszter emiatt igen keményen fogalmazott: „Lengyelország beleköpött Izrael arcába!” Hiába kérte az izraeli vezetés, hogy módosítsák a törvényt, azt a szenátus végül megszavazta az eredeti formájában. Végül már csak a köztársasági elnökben bíztak külföldön, de most kiderült, hogy hiába.

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amely szinte teljes mértékben elpusztult. A náci halálbrigádok – gyakran helyi segítséggel – tömegesen gyilkolták le a zsidókat a keleti területeken. A haláltáborok csak ezt követően épültek meg – szinte kizárólag Lengyelország területén.

Ma Varsóban arra hivatkoznak, hogy Lengyelország 1939 ősze után megszállt ország volt, ahol a lengyeleket is üldözték.   

Amikor Netanjahu Budapesten járt, találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Mind a négy állam vezetői megígérték, hogy nem lesznek elnézőek az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelországban meghozták az új holocaust törvényt, Magyarországon pedig egyre hevesebb a Soros-ellenes kampány, melynek antiszemita felhangjaira korábban Izrael budapesti nagykövetsége is felhívta a figyelmet. Igaz, még Netanjahu budapesti látogatása előtt, aztán pedig a kormány vissza is vonatta a bírálatot.

Soros: nem pénzelem a migránsok kiutasítása elleni kampányt Izraelben

0

Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vádolta meg az amerikai milliárdost, hogy támogatja azokat a szervezeteket, melyek tiltakoznak a mintegy 40 ezer afrikai bevándorlókiutasítása ellen.

Netanjahu azt állította: Soros György és szervezetei egy kukkot sem szóltak akkor, amikor Obama elnöksége idején kétmillió bevándorlót kiutasítottak az Egyesült Államokból, most viszont szót emelnek az izraeli kormány tervével szemben. Az izraeli kormány választás elé állítja a migránsokat: vagy börtönbe mennek Izraelben, vagy pedig visszatérnek Afrikába. Nem oda, ahonnan elmenekültek – főként Eritreából és Szudánból – hanem Ugandába vagy Ruandába. Soros György szóvivője cáfolta Netanjahu állításait, de hangsúlyozta: a nemzetközi egyezmények szerint nem szabad visszaküldeni oda a menekülteket, ahol az életük veszélyben foroghat.

A Haaretz című izraeli lap emlékeztet arra, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány során – Netanjahuhoz hasonlóan – a migránsok támogatásával vádolja Soros Györgyöt. Amikor tavaly Benjamin Netanjahu Budapesten járt, akkor találkozott a visegrádi államok vezetőivel, akik megígérték: mindenfajta antiszemitizmus ellen fellépnek. Ehhez képest Magyarországon teljes gőzzel folyik a kampány Soros György ellen. Lengyelországban pedig olyan törvényt fogadott el a parlament, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban. Netanjahut az ellenzék még arra is felszólította, hogy hívja vissza Izrael nagykövetét Lengyelországból.

Izrael miniszterelnöke viszont a diaszpóránál fontosabbnak tartja a hazai közvéleményt, melynek jelentős része egyetért a kormány bevándorlóellenes politikájával. Ezért Netanjahu és miniszterei meglehetősen rendszeresen bírálják Soros Györgyöt, akinek szervezetei védelmezik a menekültek jogait is. A 88 éves Soros György most szóvivője útján tartotta szükségesnek megcáfolni Izrael miniszterelnökét.

Ez volt ma – 2018. január 29.

0

A Zsidó Világkongresszus elnöke szerint Horthy egy szégyenletes antiszemita volt; a Jobbik hangfelvételt tett közzé Tállai elszólásáról; Netanjahu azt mondta Putyinnak: nem fogják tűrni a Libanonba telepített iráni rakétákat.

Lauder: Horthy egy szégyenletes antiszemita volt

Provokatívnak és megdöbbentőnek nevezte a Horthy Miklós kormányzó emlékére tervezett – a szervezők által időközben lemondott – misét Orbán Viktorhoz írt levelében a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke; válaszában a magyar miniszterelnök leszögezte: az ügy megszűnt létezni.

A Zsidó Világkongresszus elnöke a levélben szégyentelen antiszemitaként említette Horthy Miklóst, és úgy fogalmazott, hogy az általa a magyarországi zsidó közösségre szabadított terror lehetővé tette, hogy megfosszák őket jogaiktól és emberi mivoltuktól. „A zsidók százezreinek deportálásában és meggyilkolásában játszott szerepét” pedig „sohasem szabad elfeledni és megbocsátani” – fűzte hozzá.

Hangfelvétel a Fidesz-lenyúlásról

A Jobbik egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amin a fideszes Tállai András, a NAV-ot is vezető NGM-államtitkár meglepő őszinteséggel beszél arról, hogyan nyúlja le a Fidesz sorban a Jobbik témáit, hogy így fogyjon a levegő a Jobbik körül.

Nem lesz határozatképes a holnapi parlamenti ülés

A keddi rendkívüli parlamenti ülésen napirend előtt felszólal majd Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, de utána hazamegy, egyik kormánypárti frakció sem lesz jelen. Az ülést a titokban befogadott 1300 menekült ügyében kezdeményezte az ellenzék.

Sürgetik a Lengyelország elleni eljárást

Mihamarabb napirendre kellene tűzni az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban – áll az Európai Parlament szakbizottságának határozattervezetben.

Orbán: a két ország megvédéséről szeretnénk megállapodni Ausztriával

Megállapodásokat szeretne kötni Ausztriában a magyar kormányfő a migrációról, a két ország megvédéséről és egymás megsegítéséről. Orbán Viktor kedden tárgyal Sebastian Kurz osztrák kancellárral, és találkozik Heinz-Christian Strache alkancellárral-

Putyin-Netanjahu találkozó Moszkvában

A sobibori lágerfelkelés 75. évfordulóján megrendezett moszkvai kiállítás alkalmából tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő. A Haaretz szerint az izraeli miniszterelnök közölte: nem fogják tűrni, hogy Irán rakétákat telepít a szomszédos Libanonba.

 

 

Netanjahu Európában győzködi a vezetőket

0

Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.

Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.

Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben

valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.

Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy

„Give peace a chance!”

Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.

Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:

Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.

Izrael üdvözölte  Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész  muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.

Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.

Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.

Korrupció gyanújával letartóztatták Netanjahu egykori kabinetfőnökét

0

Az izraeli főügyészség utasítására hat embert vettek őrizetbe az úgynevezett tengeralattjáró botrány kapcsán. Köztük David Sharant, aki korábban Netanjahu  izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Pontosan akkor amikor a tárgyalások folytak az izraeli kormányzat és a német Thyssen között tengeralattjárók és őrnaszádok szállításáról.

A 1,5 milliárd dolláros ügyletet a Thyssen izraeli embere úgy ütötte nyélbe, hogy állítólag lefizette a döntéshozók egy részét. Michael Ganor már ül és vádalkut kötött az ügyészséggel. Hajlandó tanúskodni az ügyben és így csak egy évet kell börtönben töltenie és a pénzbüntetést csak 10 millió sékel /2,8 millió dollár /.

Az ő vallomása alapján vették most őrizetbe Netanjahu ex kabinetfőnökét. A miniszterelnök természetesen cáfol minden korrupciós vádat, de az ellenzéki sajtó szerint nem lehet kétséges, hogy ő is érintett. Annál is inkább, mert ügyvédje, David Shimron is szerepel a vádlottak között. Netanjahu szerint politikai okból akarják őt besározni az ellenfelei, akik irigylik, hogy Izrael történetében ő töltötte el a leghosszabb időt a miniszterelnöki székben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!