Orbán Viktor miniszterelnök az Apollo Tyres vezetőivel tárgyalt kedd délelőtt az Országházban. A kormányfő, valamint Onkar Kanwar, az Apollo Tyres Ltd. elnöke és Neeraj Kanwar alelnök, ügyvezető igazgató megbeszélésén a cég magyarországi beruházásának helyzetét tekintették át. Havasi Bertalan sajtófőnök szerint az Apollo itteni tevékenysége bővítésének lehetőségeiről is tárgyaltak (MTI)
187 ezren kértek menedéket Németországban
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal kedden ismertetett kimutatása szerint egy évvel korábban még 280 ezer embert regisztráltak, a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben pedig 890 ezret. A legnagyobb csoportokat tavaly is a szíriai, az iraki és afganisztáni állampolgárok alkották, nagyjából 50 ezer, 20 ezer, illetve 12 ezer fővel. (MTI)
Összeomlott három társasház Antwerpenben
(MTI/EPA/Olivier Hoslet)
A detonációban legalább két ember meghalt, 14-en megsérültek, az egyik sérült állapota válságos. A rendőrség szerint nem terrortámadás történt. Az RTBF belga állami televízió beszámolója szerint gázszivárgás okozta a robbanást. A nyilvánosságra hozott fényképeken látható volt, hogy a robbanás három épületnek szinte teljesen letarolta a homlokzatát. (MTI)
13 gyereket mentettek ki a kaliforniai Horrorházból
Az amerikai hatóságok tizenhárom, embertelen körülmények között nevelt gyereket mentettek ki a kaliforniai Perrisben található otthonukból.
Az 57 éves David Allen Turpin és a 49 éves Louise Anna Turpin a világtól elzárva, mocsokban tartotta, éheztette, és esetenként az ágyhoz láncolta 2 és 29 év közötti gyermekeit. A kínzással és gyermekeik veszélyeztetésével vádolt szülőket vasárnap őrizetbe vették. (MTI)
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Forrás: YouTube
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Mihai Tudose (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
Forrás: Wikimedia Commons
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
(MTI/EPA/Christian Bruna)
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.
A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.
Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.
Némtország „új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.
Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.
Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.
Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.
Január elsején lépett életbe Németországban az a gyűlöletbeszéd-ellenes törvény, amely a kétmilliónál több felhasználóval rendelkező internetes oldalakat érinti. De hogyan is néz ki a valóságban a gyűlöletbeszéd jelentése a közösségi oldalakon az új törvény értelmében?
Ha gyűlöletkeltő tartalmat észlel valaki a közösségi oldalakon, akkor először is érdemes megnéznie, hogy a német büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint is ebbe a kategóriába esik-e a szöveg.
Tehát akkor lehet lépni, ha a kifogásolt írásokban,
“gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás, vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen”,
illetve a szerző
“ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza”.
Ha eddig stimmel, akkor panaszt lehet benyújtani, amelyben idézni kell a szöveget, majd névvel együtt el kell magyarázni, hogy miért is gyűlöletbeszéd az.
Mindezt digitális aláírással kell hitelesíteni, amellyel a panaszoló egyben vállalja azt is, hogy nem viccből vagy a másik diszkreditálásának érdekében nyújtja be a panaszt.
A közösségi oldalaknak ezt követően huszonnégy órájuk van a panasz vizsgálatára, ha pedig bebizonyosodik a szöveg gyűlöletbeszéd jellege, akkor azt eltávolítják felületükről.
Ha az oldalak ellenőrző testületei nem biztosak az ügyben, akkor jogi tanácsadóknak küldik tovább az ügyet.
Ezt érdemes komolyan venni, ugyanis ha elutasítják a panaszt, és a panaszoló a német igazságügyi minisztériumhoz fordul, akik megállapítják, hogy mégis gyűlöletbeszédről volt szó, a közösségi oldalt 5 és 50 millió euró (1,5-15,5 milliárd forint) közötti összegre bírságolhatják.
A cikk a Politiken német sajtószemléje alapján készült.
A két német testvérpárt, a CDU és a CSU közös törvényjavaslatot készít elő, melynek célja az, hogy elejét vegye az iszlám vallású migránsok antiszemita akcióinak Németországban.
Amikor Donald Trump bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok muszlim is részt vett azokon a tüntetéseken, melyeken izraeli zászlót égették el, és kétségbevonták Izrael jogát a létezésre.
Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint ez megengedhetetlen. A Merkel vezette konzervatív pártszövetség január 27-én, a holokauszt emléknapján szeretné bemutatni a tervezetet a Die Welt szerint. A törvény leszögezné, hogy annak, aki megkérdőjelezi Izraelt, vagy elutasító a zsidósággal szemben, nincs helye Németországban.
Maas elmondta: tanfolyamokat szerveznek a bevándorlóknak, melyeken elmagyarázzák, hogy az antiszemitizmus hogyan vezetett el a holokauszthoz Németországban, illetve a németek által megszállt Európában.
A migrációs kérdések az egyik fő pontját jelentik azoknak koalíciós tárgyalásoknak, melyek újrakezdődtek Németországban a CSU, a CDU és a között.
Két tanulmányt is rendelt a családügyi minisztérium Németországban, ahova 2015 óta több mint egymillió migráns érkezett. A kutatók szerint az úgynevezett migránsbűnözés azért is került előtérbe, mert a lakosság jóval aktívabb akkor, ha egy „gyanús migráns külsejű ” ember követ el bűncselekményt, mint hogyha hazai vagy európai polgárról van szó.
Átlagosan kétszer gyakoribb a bejelentés migráns bűnelkövetők esetén Németországban, mint a „hazai bűncselekmények esetében”. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a keletről érkezett migránsok jóval törvénytisztelőbbek mint azok, akik Észak Afrikából jöttek. Ennek több oka is lehet, de a legfontosabb az, hogy azok, akik Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból jöttek, jóval inkább reménykedhetnek a menekült státusz elérésében, mint az észak-afrikaiak. Vagyis jó esélyeik vannak arra, hogy újrakezdjék az életüket Németországban. Aki Észak Afrikából jön az viszont általában gazdasági bevándorló vagyis a jobb élet reményében érkezett és nem sok esélye van a menekült státuszra. Ha valaki bűncselekményt követ el Németországban, akkor automatikusan kizárja magát a potenciális menekültek közül.
Mit lehet tenni a migráns bűnözés csökkentése érdekében? – teszik fel a kérdést a tanulmány szerkesztői. Mindenekelőtt javítani kell a beilleszkedés esélyeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyelvtanfolyamokat kell szervezni, sportolási lehetőségeket teremteni. A bentlakásos kollégium különösen alkalmas arra, hogy a bevándorló fiatalokat megismertesse a németek szokásaival.
A migráns kérdés megosztja a német közvéleményt. Először került be a parlamentbe egy olyan párt, amely nyíltan izgat a migránsokkal szemben. Az Altetnative für Deutschland egyik képviselőnőjét az év elején letiltotta a Twitter, mert fajgyűlölő megjegyzéseket tett a bevándorló arab fiatalokról. A migráns bűnözés visszaszorítása létérdeke a bevándorlóknak éppúgy, mint a kormányzatnak hiszen csökkenti a támadási felületet. Jelenleg ugyanis épp a migráns kérdés az egyik fő oka annak, hogy a szeptemberi választások óta még mindibg nem alakult meg az új kormány Németországban.
Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.
Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.
Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.
Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.
Kompromisszumkészséget senki sem mutat.
A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.
Az észak-rajnai-vesztfáliai rendőrség arabul is kitette újévi Twitter-üzenetét, ezen háborodott fel a szélsőjobboldali, populista Alternatíva Németország parlamenti képviselője.
Beatrix von Storch azt írta: „Mi a pokol folyik ebben az országban? Hogyhogy a rendőrség arabul üzen? Azt hiszik, hogy ezzel ezt a barbár, muszlim, csoportosan erőszakoló hordát meg lehet puhítani?”
Válaszul a rendőrség feljelentette a képviselőt, közösség elleni izgatás miatt,
a Twitter pedig 12 órára blokkolta a fiókját, mivel megsértette a rasszista tartalmak közlésére vonatkozó tilalmat.
Németországban egyébként tavaly törvényt fogadtak el az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, a felelősség nagyobb részét a szolgáltatókra hárítva. A közösségi média óriáscégeit, tehát a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot, akár 50 millió euróra (több mint 15 milliárd forintra) is büntethetik, ha nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat.
Németország egyik legnagyobb szakszervezete, az IG Metall sztrájkra szólítja fel a kohászat és az elektronikai ipar mintegy négymillió dolgozóját, ha a munkaadók nem egyeznek bele a 28 órás munkahétbe. A szakszervezet ezenkívül 6%-os béremelést is követel.
Németországban a szakszervezetek sokáig visszafogták a követeléseiket, hogy megőrizhessék a munkahelyeket és a német ipar versenyképességét. Ez sikerült is, de a munkavállalók azt vették észre, hogy a reálbérek nem nőnek, a profitok viszont igen.
A szociáldemokraták közül sokan
abban látják a párt népszerűségvesztésének az okát, hogy nem képviselték határozottan a munkavállalók érdekeit.
Martin Schulz azért is lett a párt új vezetője, hogy egy baloldali fordulattal visszaszerezze a párt hanyatló népszerűségét. Ha viszont felvállalják a munkavállalók érdekképviseletét, akkor nehezen kormányozhatnának közösen a kereszténydemokratákkal.
Erről Frank-Walter Steinmeier német államfő Izrael berlini nagykövetségén beszélt. Hozzátette, hogy aki antiszemita, az nem német.
„Az antiszemitizmus újra megmutatta gonosz arcát”- mondta Steinmeier arra a tüntetésre utalva, melynek során izraeli zászlókat égettek el Berlin Neunkölln városrészében. „Aki Izrael zászlóját elégeti, az kétségbe vonja Izrael létét, ez pedig elfogadhatatlan”- hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier.
A tüntetők azellen tiltakoztak, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Steinmeier elnök nem rejtette véka alá a véleményét az izraeli nagykövetségen, hogy ő sem ért egyet Trump döntésével. A német államfő szerint ez fokozza a feszültséget és megnöveli az antiszemitizmus veszélyét.
A németországi központi zsidó tanács elnöke arra kérte a törvényhozást, hogy szigorítsa meg a törvényeket. Jelenleg ugyanis a rendőrök nem avatkozhatnak közbe, ha zászlókat égetnek. Josef Schuster azt kérte a német honatyáktól, hogy a jövőben a zászlóégetés is számítson bűncselekménynek Németországban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
