Kezdőlap Címkék Ndk

Címke: ndk

Putyin 70

A nagy cárokkal méri magát minden oroszok elnöke, aki azért nem ment el Gorbacsov temetésére, mert a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó vezetője hagyta szétesni a birodalmat.

“Ez volt a huszadik század legnagyobb tragédiája” – mondta erről Vlagyimir Putyin, aki megpróbál annyit visszaszerezni a szétesett birodalomból amennyit csak lehet. Minden valószínűség szerint ezért indította meg a hadműveleteket Ukrajna ellen február 24-én. Több mint hét hónap után a hadjárat kudarc. Erős koalíció jött létre vele szemben külföldön, de otthon egyelőre megdönthetetlennek látszik. Dehát Pál cárt is meggyilkolták a brit nagykövet buzdítására és saját fiának tudtával. De Gaulle tábornok nem véletlenül hangsúlyozta: a sikernek sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Putyin útja a hatalomhoz

Szentpétervár-Leningrád szörnyű árat fizetett azért, hogy ellenállt Hitler csapatainak: több mint hatszázezer ember halt meg az ostrom idején. Putyin ebben a városban nőtt fel, ahol a túlélés volt az egyetlen cél. Az ifjú Putyin már gimnazista korában fekete öves dzsudó bajnok lett, és jelentkezett a KGB-hez, amely a Szovjetunió egyik legfontosabb szervezete volt. A titkosszolgálat akkoriban már diplomás tisztikart akart. Putyin a jogi egyetemet végezte el, és hamarosan az egykori NDK-ba került. Drezdában ő irányította az orosz titkosszolgálatot akkor amikor leomlott a berlini fal, és véget ért a szovjet rendszer Németországban.

Hazatérve szülővárosában a polgármester gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese lett. Ebben a minőségben lepaktált a maffiával és hatalmas pénzeket szerzett Szentpétervárnak és saját magának. Putyin vagyonát ma már 40 milliárd dollárra becsülik.

Jelcin elnök megbízta a KGB átszervezésével majd kinevezte miniszterelnöknek.

A KGB utódszervezete, az FSZB őt javasolta elnöknek, és Jelcin rábólintott. Majd meghalt. Oroszország új ura, akit alig ismertek honfitársai, azzal szerzett népszerűséget, hogy brutálisan leszámolt a csecsen lázadással. Ehhez az ürügyet olyan merényletek teremtették meg, melyeket valószínűleg maga Putyin szervezett.

Egyedül a piramis csúcsán

Putyin gyorsan eltette láb alól vetélytársait. Ki Szibériába került mint Hodorkovszkij, kit pedig lelőttek a Vörös téren mint Nyemcovot. Egykori KGB-s barátai fontos posztokra kerültek az állami és az üzleti életben. Ma minden döntést ez a csoport hoz meg. Amikor az Ukrajna elleni háborúról döntöttek, akkor Putyin csakis őket kérdezte meg. Sem a külügy sem pedig a hadsereg véleményére nem volt kiváncsi. Hadügyminiszternek KGB-s tiszt társát, Sojgut nevezte ki. Aki az ukrajnai háború első szakaszában bizonyította tökéletes alkalmatlanságát erre a posztra. Azóta Putyin maga vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában, de hiába: még rosszabbul mennek a dolgok – legalábbis Oroszország szempontjából. Nemrég Putyin négy kormányzóságot orosz területnek nyilvánított Ukrajnában, de ezt senki sem ismerte el. Az orosz elnök atomfegyverrel fenyegetőzik. Ez az utolsó aduja, amely még megmaradt.

A CIA szorgosan keresi azt a hatalmi csoportot, amely megbuktathatná Putyint Moszkvában. 1953-ban Sztálin halála után a titkosszolgálat hatalomra törő vezetőjét, Lavrentyij Beriját Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le. “További sorsa ismeretlen”. Putyin is végezheti úgy mint ellenfelei, mert az orosz elit sem szeretne vele együtt eltűnni egy sötét lyukban, ahol Észak Koreával osztozhatnak a pária sorsban.

Putyin elvtárs minta KGB-s volt

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elvtárs fegyelmezett és öntudatos hírszerző, aki állandóan tökéletesíti ideológiai felkészültségét. Így jellemezte a fiatal Putyint felettese Szentpéterváron, melyet akkor még Leningrádnak hívtak.

Putyin ebben a városban látta meg a napvilágot, itt folytatta tanulmányait és itt lépett be a titkosszolgálatba, mely akkoriban a KGB nevet viselte /az állambiztonsági bizottság orosz rövidítése/. A szentpétervári levéltár most közzétette Putyin életének ezt a fontos dokumentumát, melyet a KGB egy veterán tábornoka tökéletesen általános formulának nevezett.

Putyin csak alezredesi rangot ért el, és azt sem otthon hanem az egykori NDK-ban. Drezdában volt az ottani KGB kirendeltség vezetője akkor amikor 1989-ben leomlott a berlini fal, és a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felében. Jellemző a viszonyokra, hogy erről Putyint senki sem tájékoztatta Moszkvából. Ezért nem tudta, hogy mitévő legyen amikor a tömeg gyülekezni kezdett Drezdában a KGB kirendeltség körül. Végül a szabályzat szerint döntött: fegyverrel a kézben felszólította a tüntetőket, hogy álljanak el a KGB kirendeltség ostromától, mert ebben az esetben tüzet nyitnak rájuk. Erre a fenyegetésre a tüntetők meggondolták magukat és szétszéledtek Drezdában.

Putyin az orosz csapatokkal együtt tért vissza Oroszországba, ahol az ezredfordulón megszerezte az elnöki posztot. Azóta keményen tartja magát. Soha nem tagadta meg KGB-s múltját. „Akinek nem hiányzik a Szovjetunió annak nincs szíve! Aki visszasírja a Szovjetuniót, annak nincsen esze!” – ez minden oroszok vezérének véleménye a múltról. Ma is gyakran találkozik egykori kollégáival a titkosszolgálatoknál, akiket így üdvözöl: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin szolgálatra jelentkezik, hogy beszámoljon: politikai fedésben milyen munkát végzett Oroszországért!”

Neonáci terroristák pere Drezdában

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

Még mindig 20%-al alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén

0

Harminc év alatt jelentősen csökkent a különbség Németország két fele között, de a termelékenységben és a bérekben átlagosan így is fennmaradt egy 20%-os különbség az ország nyugati fele javára.

Mindez egy friss tanulmányból derült ki, melyet az Még mindig 20%-kal alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén készített és a Deutsche Welle közszolgálati portál ismertet.

A hallei gazdaságkutató intézet szerint nagyok a bérkülönbségek a volt NDK-n belül is. Berlint egyáltalán nem is vizsgálták hiszen a két városrész egyesülése után újra ez lett Németország fővárosa. Itt a bérek messze magasabbak mint a lengyel határ közelében. Görlitz a mélypont, itt átlagosan egy dolgozó a németek bérének alig 68%-ra számíthat. Persze, hogyha átnéz a határon, akkor azért megnyugodhat hiszen a bérek jóval magasabbak Németországban mint Lengyelországban. A volt NDK-ban is vannak olyan városok, melyek leküzdötték a lemaradást, ilyen város például Jéna városa. Itt az átlagos munkavállaló a németek átlag fizetésének 95,5%-ra számíthat.

A friss tanulmány kiélezi a vitát arról az adóról, melyet Németország polgárai azért fizetnek, hogy felgyorsítsák a keleti tartományok felzárkózását. Ez az 5%-os adó hatalmas összeget eredményezett: harminc év alatt 2200 milliárd eurót! Szükség van-e rá még mindig? A hallei gazdaságkutató intézet szerint már nincs. A keleti cégeket ugyanis elkényelmesíti a támogatás. Harminc év után a volt NDK-nak már végképp búcsút kellene mondania a múltnak – állítja a hallei gazdaságkutató intézet tanulmánya.

A tanulmányról holnapi nap folyamán részletesen beszámolunk!

A Stasi alkalmazottja volt az 1996-os aranylabdás

0

„Szomorú, de egy rossz rendszert szolgáltam, ez az igazság!”- nyilatkozta a Bild Zeitungnak Matthias Sammer, a németek egykori futball sztárja, aki az NDK után a közös német csapatban is bizonyított – Európa bajnokságot nyertek 1996-ban.

A ma 50 éves Sammer mindenekelőtt édesapja sorsával indokolta, hogy a keletnémet állambiztonsági minisztérium ügynöke volt. Klaus Sammer is kiváló labdarúgó volt, de nem lépett be az NDK-t vaskézzel kormányzó Német Szocialista Egységpártba. Ezért aztán hiába volt válogatott, de nem utazhatott el sem a világbajnokságra, sem pedig az olimpiára.

Az ifjabb Sammer azonban igent mondott, amikor a Stasi egyik futballklubja megkereste.

A Dynamo Dresden, amelyikről mindenki tudta, hogy a Stasi csapata, megkönnyítette a kötelező katonai szolgálatot: „Sohasem láttam fegyvert és nem kellett semmit sem csinálnom a Stasi megbízásából. Csakis futballoznom kellett”- nyilatkozta Matthias Sammer. Aki jól is játszott: az NDK színeiben 23-szor lett válogatott.

Azután a közös német csapatban folytatta. EB-t nyert és aranylabdát 1996-ban.

Ezt követően edzői sikerek következtek: a Dortmund csapatával megnyerte a BL-t. Utóbb, 2013-ban – sportigazgatóként – a Bayern Münchennel is megnyerte a Bajnokok Ligáját. Jelenleg televíziós kommentátor.

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

0

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!