Kezdőlap Címkék Nav

Címke: nav

Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak, vagy mégse teheti?

Nem indítanák el a pártokkal szemben a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetést adnának az ÁSZ által kirótt büntetésre. A közigazgatási jogász szerint viszont a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.

Nem teheti meg az adóhivatal, hogy ne indítsa el a Jobbikkal és a többi párttal szembeni végrehajtási eljárást, ahogyan azt a nemzetgazdasági tárca „javasolja” a NAV-nak – mondta a Független Hírügynökség kérdésére Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tagja. A közigazgatási jogász szerint az egész eljárás sérti az alaptörvényt, és – függetlenül attól, hogy lesz-e behajtás a pártoknál – az Állami Számvevőszék megállapítása, befizetésre kötelezése nem hajtható be adók módjára a pártokkal szemben.

Az NGM szerdán közleményben tudatta: a tiltott támogatást elfogadó és a szabálytalanul gazdálkodó pártok számvevőszéki vizsgálatával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter egyeztetést kezdeményezett a NAV és a Magyar Államkincstár vezetőivel. Az ÁSZ megállapítását követően a tiltott párttámogatásnak megfelelő összeget az érintett pártoknak kell befizetniük, a büntetés érvényesítése az államkincstár feladata – áll a közleményben.

Az államkincstár az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje (vagyis amikor utalják az éves támogatást a pártoknak).

A nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a NAV-nak, hogy

ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

Így az Állami Számvevőszék által előírt fizetési kötelezettségek a pártok választások előtti költségvetési gazdálkodását és a kampánytámogatásokat nem érintik.

Az érintett politikai pártokat az NGM felszólítja arra, hogy a törvénytelen gazdálkodás miatti befizetési kötelezettségek ütemezéséről, a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést az államkincstárral és a NAV-val.

Balogh Szabolcs szerint viszont a NAV-nak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

az adóhatóságnak eljárási kötelezettsége van

– állítja az ügyvéd. A továbbiak – halasztás, részletfizetés, a büntetés részbeni elengedése – pedig attól függ, hogy a büntetésre kötelezett pártok kérik-e ezeket, vagyis élnek-e ügyféli jogukkal. Ha az egész eljárást törvénytelennek tartva nem reagálnak, akkor ezekről se dönthet a hatóság saját kezdeményezésére – tette hozzá.

A jogász szerint hiba lenne a pártoktól, ha teljes elutasítással (nem) reagálnának a büntetés kiszabására, mert akkor elesnek attól a lehetőségtől, hogy

polgári pert indítsanak a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében.

Sőt, ugyanebben a keresetben kérhetnék azt is, hogy a bíróság – ugyancsak az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Az ÁSZ eljárása ugyanis sérti az alaptörvényt – mondta Balogh Szabolcs. A kissé bonyolult érvelés lényege az, hogy a pártfinanszírozási törvényben az ÁSZ számára előírt eljárás kívül esik az általános közigazgatási procedúra szabályain. Utóbbiak részletesen szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit (például iratbetekintés, bizonyítás), és nem utolsó sorban bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé. Ezzel szemben az ÁSZ-nak a pártok gazdálkodását vizsgáló eljárásaira ezek nem vonatkoznak.

Az ÁSZ nem a szokványos formalizált eljárást folytatja le a pártoknál, és a végén nem is határozatot hoz, amelyben kimondja a kötelezettséget, hanem „felhívja” a pártokat, hogy fizessék be a tiltott támogatás összegét – sorolja az ügyvéd. Szerinte éppen e sajátosság (a formalizált eljárás és határozat hiánya miatt) miatt ez a büntetés

nem is hajtható be adók módjára.

Vagyis a jelenlegi miniszteri halasztási „javaslat” eleve olyan végrehajtásra vonatkozik, amely alkotmányellenes az eljárási garanciák hiánya miatt.

A jogász véleménye az, hogy bár az NGM a NAV felügyeleti szerve, „rendes” eljárásban a tárca nem is lenne érintett, vagyis ilyen „javaslatot” a miniszter nem is tehetne.

Az ÁSZ nem vagyoni jellegű támogatás miatt marasztalt el ellenzéki pártokat (Jobbik 331 millió, LMP 8,8, DK 8,245, Liberálisok 6,185, Együtt 19 millió). Ezek behajtásának elhalasztását „javasolja” az NGM.

A Jobbik az NGM közleményére így reagált: Orbán Viktor megrémült a Jobbik mögött felsorakozott magyar emberektől, a társadalmi felháborodástól és visszavonulót próbál fújni. Szerintük ez azonban csak egy látszólagos visszavonulás, ami mögött is csak Orbán Viktor pillanatnyi taktikai szempontjai állnak, így semmi garancia nincs arra, hogy nem hajtják be a Jobbikon a jogtalan bírságot a választásokig. A Jobbik továbbra is azt követeli, hogy az Állami Számvevőszék vonja vissza az ellenzéki pártokkal szemben hozott jogellenes döntéseit és új, törvényes és tisztességes eljárásokat folytasson le. 

Zár alatt a szcientológusok székháza

0

Zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).  A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai még a múlt év októberében tartottak házkutatást a szcientológusok XIII. kerületi, Váci úti központjában,

Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) több panasz érkezett olyan magánszemélyektől, akik korábban az „egyház” tagjai voltak, vagy más módon kapcsolatba keveredtek a hivatalos egyházként el nem ismert „szektariánus csoportosulással”.

Az NNI személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.

A Híradó.hu kereste a NAV-ot, miért volt szükség az irodaház zár alá vételére, és ez milyen összefüggésben áll a szcientológusok elleni nyomozással. Az adóhatóság azt válaszolta, hogy „folyamatban lévő eljárások részleteiről nem áll módunkban tájékoztatást adni”.

Mégsem nyílik mindenkinek a Cégkapu

0

Januártól mégsem kötelező a Cégkapu használata a gazdálkodó szervezeteknek, a jogszabály 2018-ra átmeneti időszakot vezetett be, a cégek jövőre is a képviselőik Ügyfélkapuján keresztül kommunikálhatnak az adóhatósággal – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV csütörtökön.

Bár eredetileg kötelező elektronikus kapcsolattartást rendelt el a jogszabály, az adóhatóság most mégis azt közölte, hogy „a vállalkozások adóügyeiket továbbra is a lehető legkényelmesebben, elektronikusan intézhetik, az egyéni vállalkozóknál nem lesz változás az adóügyek intézésében, és 2018-tól a cégek is használhatják még az Ügyfélkaput”.

Az átmeneti időszak 2018 egészére kiterjed, ezalatt a cégek választhatnak, hogy változatlanul

az eddig is használt Ügyfélkaput veszik-e igénybe

a kapcsolattartásra. Ez időben a NAV kizárólag az adózótól Cégkapun keresztül érkezett ügyekben küldi a válaszüzenetet a Cégkapun keresztül, minden más esetben az Ügyfélkaput használja.

A jogszabály szerint augusztus végéig kellett regisztrálnia minden gazdálkodónak a Cégkapuban – az egyéni vállalkozók kivételével. Január elsejétől pedig ezen keresztül ment volna a kapcsolattartás minden hivatallal az adóügyek mellett például az önkormányzati eljárásokban, bírósági perekben is.

Dobrev: a jogállam megcsúfolása

0

Facebook-bejegyzésben számolt be Dobrev Klára, Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének felesége pénteki kihallgatásáról a kecskeméti NAV-ban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói abban az ügyben hallgatták meg, hogy Dobrev cége kölcsönt adott  a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

Dobrev Klára facebook-bejegyzése:

Ahogy ígértem, itt a jegyzőkönyv:

“Nyomozó: Az eljárás adatai szerint az Altus Portfólió Kft. több alkalommal adott 2016, 2017 évben kölcsönt a Humán Operátor Zrt. részére. A fentiek alapján kérem nyilatkozzon ezen kölcsönszerződések tartalmával kapcsolatosan.

Tanú: Kérem, a tanúkihallgatási jegyzőkönyv szó szerinti rögzítését.

Nyomozó: A jegyzőkönyv szó szerint kerül rögzítésre.

Tanú: A kérdés megválaszolása előtt elöljáróban annyit el szeretnék mondani, hogy magát az eljárást egy politikai motiváltságú eljárásnak tartom. Önmagában az, hogy a Fideszes többségű Országgyűlés határozatban dönt egy ember bűnösségéről, a jogállam megcsúfolása. Az, hogy a eljáró hatóságok, a NAV, a felügyeletet gyakorló ügyészég az eljárás során folyamatosan szivárogtat a kormánypárti sajtónak, az baj, az, hogy az idézésről a kormánypárti sajtó hamarabb szerez tudomást, mint én magam, az nagy baj. Az pedig, hogy ezek után sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség szolgálati titoksértés címen még csak vizsgálatot sem indít, az bűn.

Az ügy minden érdemi részét ismerve, az Önök rendelkezésére állnak a szerződések, levelezések, gondolom a beszélgetések leiratai is, ezért pontosan tudhatják, hogy a gyanúsítást képező alap ügyhöz érdemi hozzászólni valóm nem tud lenni.

Tanúkihallgatásom egyetlen célját abban látom, hogy a Fidesz kampányának megfelelően a kormánypárti sajtóban többször le lehessen írni, lehessen fényképet készíteni arról, hogy a kormány egyik legádázabb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségét büntetőüggyel hozzák összefüggésbe. Hogy ebben az eljárásban bárki parancsra, utasításra vagy saját meggyőződésére vesz részt, azzal csak a saját lelkiismeretének tartozik elszámolni.”

Dobrev Klára „teljes fegyverzetben” tanúskodik – Friss: Dobrev sajtótájékoztatója

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága tanúként idézte be péntekre Dobrev Klárát, aki a kihallgatás után elmondta, hogy azt csak azért rendezték meg, hogy a sajtó le tudja fotózni Gyurcsány Ferenc feleségét, amint tanúként be kell fáradnia a rendőrségre ebben a büntetőügyben, és így hírbe keverjék.

Gyurcsány Ferenc feleségét, aki az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. és az Altus Portfólió Kft. vezetője, azzal kapcsolatban kívánják megkérdezni, hogy

cége kölcsönt adott  a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.  

A hvg.hu, amely időnként a print lap irányvonalától eltérő szellemiségű cikkeket is megjelentet, Szorul a hurok Gyurcsány és Dobrev körül címmel harangozta be a tanúként történő meghallgatást.

Az ügyről Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy felesége „kellemetlen perceket fog okozni az adóhivatalnak”, mégpedig „az igazság miatt”, amit el fog ott mondani. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke mindehhez hozzátette, hogy felesége

„teljes fegyverzetben fog menni”,

és nem kizárt, hogy ügyvédet visz magával.

Sajtótájékoztató a kihallgatás után

Dobrev Klára  néhány perccel 12 óra után lépett ki a kecskeméti NAV épületéből. Az ügy pikantériája, hogy a kihallgatásról a kormánypárti sajtó hamarabb értesült, mint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége.

Dobrev az épület előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta:a kihallgatás szerinte furcsa és értelmetlen volt, hiszen a nyomozó nem tudott feltenni neki egyetlen olyan kérdést sem, ami ne lett volna már előre leírva a papírjaiba.

Dobrev szerint

a kihallgatást csak azért rendezték meg, hogy a sajtó le tudja fotózni őt,

Orbán Viktor legádázabb ellenségének, Gyurcsány Ferencnek a feleségét, amint tanúként be kell fáradnia a NAV-ba ebben a büntetőügyben, és így hírbe keverjék.

Dobrev cinikusnak tartja, hogy az ügyészség nem indított vizsgálatot, amiért a kormánypárti sajtó előre megírta az ő kihallgatását, mielőtt ő és – szerinte – a kihallgatást végző nyomozó is tudott volna róla.

A NAV ezúttal nem bírságolni akar

0

A legkisebbek – a mikrovállalkozások – a kedvezményezettjei az adóhatóság által kínált lehetőségnek, amelyet Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára jelentett be. Aki tévedett, most büntetés nélkül korrigálhat.

 

Támogató eljárást indít hétfőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyeknél az adóhatóság a rendelkezésére álló és a bevallási adatok között jelentős eltérést talált. A kockázatelemzők felhasználták többek között az online pénztárgép, illetve az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is.

A revizorok megjelenésére számíthatnak például azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban legalább egy hónapig semmit nem ütöttek az online pénztárgépükbe, ám a rendelkezésre álló adatok szerint az üzletük nyitva volt, az értékesítés nem szünetelt. Azokat az adózókat is felkeresi a NAV, akik az ekáer adatok szerint jóval nagyobb összegben hoztak be az EU más tagállamából árut, mint amennyit az áfabevallásukban feltűntettek – árult el részleteket az MTI-nek.

A revizorok támogató eljárást indítanak, így

a legtöbbször könyvelő nélküli mikrovállalkozások és a 10 millió forint alatti éves bevétellel rendelkező cégek képviselői személyes segítséget kapnak a revizoroktól, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki az adóhivatal.

Tállai András megjegyezte, hogy ha a mikrovállalkozókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálná a NAV, akkor az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnának. Így viszont az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie.

Változások november 1-jétől

0

A szokásoknak megfelelően az idén is vannak olyan változások, amelyek november 1-jén lépnek életbe. Ezek az élet legkülönbözőbb területeit érintik – közülük szedtük csokorba a legfontosabbakat.

 

Rákbetegeken spórolnak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy november 1-jétől több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.

Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.

Jön az e-recept

November 1-jén élesedik az elektronikus egészségügyi rendszer, első körben a közfinanszírozású intézmények – a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak – lépnek be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót a beteg ugyanúgy megkapja majd  papíron, mint most, ám a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be, 2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Emelkedik az egészségügyi dolgozók bére

Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal.

Ez első hallásra a választások közeledtére utal, pedig az emelés „programozott”. 

Ezt ugyanis már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.

Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után pedig az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat.

Ami a béreket illeti: a kormány állítás  szerint egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos a béremelés után  2018-ban bruttó 778 ezret fog kapni, egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig bruttó 813 ezret. Az ápolók esetében bruttó 293 ezerre emelkedik az átlagbér.

Bérpótlék a védőnőknek

November 1-jétől havi bérpótlékot kapnak a védőnők, mindenki, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látják el védőnői tevékenységüket. Hivatalos adatok szerint egy védőnő átlagos fizetése bruttó 257 128 forint (jelenleg egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagbér Magyarországon 292 400 forint). 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása egyébként nőtt,  17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra.

Megszűnik az önálló ONYF

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember előre lássa: lesz itt még zűrzavar a nyugdíjak megállapítása, folyósítása körül. November elsejétől ugyanis megszűnik az önálló Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amely beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.

Az összevonást követően a kincstárt Mészáros József, az ONYF eddigi főigazgatója, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztos vezeti. A szaktárca szerint a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében kerül sor az összeolvadásra. Ígérik, hogy változatlan menetrendben érkezik majd a nyugdíj, mindenki a szokásos időpontban fogja megkapni a járandóságát.

A nyugdíjkifizetéseket érdemben nem érinti, hogy ezentúl az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a nyugdíjkifizetést – sietett megnyugtatni a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

Könnyítés adóbevalláshoz

November 1-jétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhatóságon keresztül benyújtható bevallások köre, így várhatóan lényeges könnyítést kapnak a könyvelők. Ugyanis azok az iparűzési adóalanyok, akiknek 2017. december 20-ig a helyi önkormányzat felé (is) adóelőleg kiegészítési és bevallási kötelezettségük van, a NAV-on keresztül is benyújthatják a feltöltési bevallásukat.

Természetesen nem kötelező az ÁNYK-n keresztül a bevallást megküldeni, az adózó maga dönti el, hogy közvetlenül a helyi önkormányzathoz teljesíti a bevallását, vagy pedig a NAV-on keresztül nyújtja be.

Hasonlóan az iparűzési adóbevallásokhoz, a feltöltési kötelezettség összegéről szóló bevallásokat sem „vizsgálja” tartalmilag a NAV, a bevallásokat továbbítja a helyi önkormányzat felé, azonban a bevallásról befogadó nyugtát állít ki az adózó részére.

Csak a bevallás NAV-on keresztüli benyújtására van lehetőség, az iparűzési adó kiegészítés összegét továbbra is a helyi önkormányzat megfelelő számlaszámára kell teljesíteni december 20-ig.

Előrehozott béremelés – az Auchannál

Átlagosan 13,6 százalékkal emeli az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét az Auchan november 1-jén – tudatta az Auchan Retail Magyarország, amely a béremelésre idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett.  Az Auchan felidézte, hogy az elmúlt 2 évben 2,7 milliárd forintot biztosított bérfejlesztésre, ennek köszönhetően átlagosan 24 százalékkal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó alapbére. Az Auchan Retail Magyarország 19 áruházat, 1 szupermarketet, 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást és 1 online áruházat üzemeltet és közel 7000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat az elmúlt 19 évben mintegy 200 milliárd forintot fordított Magyarországon beruházásra.

Repülővel utazók, figyelem!

November 1-től megváltozik az ingyenesen fedélzetre vihető kézipoggyászok száma és a feladott poggyász súlyhatára, illetve díja  a Ryanair utasai számára. Továbbra is 2 darab kézipoggyászt lehet ingyenesen vinni, ám ezek közül egy darab maximum 35x20x20 cm nagyságú kézipoggyászt és a repülőtér területén vásárolt vámmentes termékeket. A második, szintén ingyenes kézipoggyász mérete továbbra is maximum 10 kg és 55x40x20 cm nagyságú lehet, de ezt csak azok az utasok vihetik ingyenesen a fedélzetre, akik elsőbbségi beszállást, Plus, Flexi Plus vagy Family Plus szolgáltatást is választottak a repülőjegyük mellé.

Aki nem vásárolt az előző plusz szolgáltatások közül, annak a nagyobb kézipoggyászt a beszállókapunál le kell adnia, amelyet címkével látnak el, és aztán a repülőgép rakterébe teszik (ingyenesen). Az elsőbbségi beszállás díja 5 euró, kb. 1500 Ft utanként és személyenként. 

A feladott poggyász szabályozásában annyi lesz a változás, hogy az eddig választható két kategória – max. 15 kg és max. 20 kg – helyett egy kategória lesz, egységesen maximum 20 kg lesz a feladható poggyász súlyhatára, és maximum 2 darab bőröndöt lehet feladni személyenként.

A díjszabást is egyszerűsítik, 25 EUR lesz egységesen a feladott poggyász díja utanként, amely a kiemelt, forgalmasabb időszakokban történő repülés esetén 35 euróra fog nőni.

Hosszú a nagy és tartós adósok listája

0

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Szeptember végén 2889 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1856 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak.

 

Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem ismertetik.

A most feltett lista szerint  magánszemélyek és egyéni vállalkozók  a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 28,9 milliárd forinttal, a szervezetek a 100 milliós küszöbbel 185,6 milliárd forinttal tartoztak szeptember végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 214,5 milliárd forintra rúgott.

A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 2146 magánszemély, 716 egyéni vállalkozó, 27 adós pedig lakcím nélküli – jegyzi meg az MTI. 

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 501 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 631 kényszertörlés alatt, 689 felszámolás alatt, 35 pedig végelszámolás alatt van.

Terrorizmusra is szűrik a cégeket

Októbertől bankoknak, ügyvédeknek, könyvelőknek, ingatlanosoknak és több szolgáltatónak pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni belső szabályzatot kell készíteniük, ezután ügyfeleiket átvilágítaniuk. A legalább tucatnyi felvett adatot pedig egy központi nyilvántartásba kell továbbítaniuk. Ugyanezen szolgáltatói körnek nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, kik a végső tulajdonosok.

A nyáron lépett életbe a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni új törvény, amely a professzionális szolgáltatók meglehetősen széles körére ró új, igen bonyolultnak tűnő feladatokat, amelyek végrehajtása az eddigieken felüli adminisztrációs teher lesz – derül ki a Vállalkozók Fóruma jogi ismertetőjéből.

Bankok, más pénzügyi szolgáltatók (például lízingcégek, biztosítók), nemzetközi postautalványt felvevők és kézbesítők, ingatlanügyletekkel hivatásszerűen foglalkozók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők – csak egy szelete az érintetteknek.

Az ő új feladatuk lesz októbertől belső szabályzatot készíteniük a törvény előírásainak megfelelően. Az ilyen szolgáltatást folytatók

kötelesek lesznek átvilágítani ügyfeleiket,

amelynek során a személyes adatok rögzítése mellett

kockázatértékelést is készíteniük kell

az ügyféllel kapcsolatban. A felveendő adatok köre rendkívül széles, a lista hosszú.

Ráadásul ezeket a személyes és vállalati azonosítási adatokat a szolgáltatóknak haladéktalanul

továbbítaniuk kell az erre a célra létrehozott központi nyilvántartásba.

Persze nem mindenkire vonatkozik az ügyfél-átvilágítás kötelezettsége, ha üzleti kapcsolatba kerül a szolgáltatókkal, de azért jó sokan lesznek, akik bizonyára elcsodálkoznak a nekik feltett kérdések hallatán.

Például a 3,6 millió forintot elérő értékű ügylet már beleesik ebbe a körbe. Ugyanígy jár, aki vagy akinek cége 300 ezer forintnál nagyobb összeget utal át másnak.

Nem ennyire pontosan megfogalmazott feltételek esetén is így kell eljárnia például egy ügyvédnek, ha pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, és a kliens még nem esett át az átvilágításon.

A szolgáltatást nyújtó magánszemély (például ügyvéd, könyvelő) vagy vállalkozás (például bank) mindezek mellett ki kell, hogy jelöljön egy olyan személyt, aki megkapja az értesítést arról, ha gyanúra okot adó körülményt észlelt valamely ügyfelénél. Ez a kijelölt személy csak a szolgáltatást nyújtó vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja lehet. Őt pedig az adóhatóságnál meg is kell nevezni, majd az ő feladata lesz megtenni a bejelentést a NAV-nál minden gyanús eseményről.

S ha még ez se lenne elegendő, ugyancsak októbertől – s szintén a pénzmosási törvény alapján – nagyobb részt az előbb említett szolgáltatói kör (ügyvédek, bankok, könyvelők) dolga azzal is bővül, hogy

nyilatkozatot kérjenek céges klienseiktől

arról, kik a tényleges tulajdonosok, és ezt feltöltsék egy központi nyilvántartásba. A cél egy olyan uniós adatbázis készítése, amely felfedi a rejtett cégtulajdonosok kilétét. A nyilatkozattételi kötelezettségről és feltételeiről bővebben a Jalsovszky ügyvédi iroda írt ismertetőt.

Online számlázás: folyik a felkészülés

0

Már több mint 260 cég regisztrált az online számlázás bevezetését előkészítő tesztoldalon. 2018. július 1-jétől online kell adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó (áfa) összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A kormány szerint évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé.

Fotó: kormany.hu

„Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik” – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: az online számlázással a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. „A kockázatelemzők évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.” – állította a politikus. Az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége.

Egy évet biztosítottak végül a cégek számára a felkészülésre. Ez alatt megy a tesztelés, eddig félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának.

Konzultáció a héten

Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere – mondta Tállai. A gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt témák között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd.

Nem minden papsajt

A 24.hu azonban korábban arról írt, hogy a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint tévhit, hogy a NAV az online számlázás bevezetése után minden számlára ráláthat.

Zara László elnök szerint a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

A kormány tervei szerint ugyanis továbbra is lehet használni a nyomtatott számlákat, de erre valószínűleg külön adatszolgáltatási kötelezettséget írnak majd elő. Egyben kétségének adott hangot, hogy az évi kb. 2-3 milliárdnyi online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!