Kezdőlap Címkék Nagy Márton

Címke: Nagy Márton

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

Kenderessy Milán
-
0
Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Polonius
-
0
17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

Nagy Márton Kínába megy, mert Orbán bajban van

Polonius
-
0
Nagy Márton Kínába megy, mert Orbán bajban van

Hiányzik a 27 milliárd euró a magyar költségvetésből, és Orbán Viktor kétségbeesetten keres új szponzort. Egyelőre hiába. Korábban azt mondta: ha az Európai Unió nem ad pénzt, majd kapunk Kínától! Hiú remény. Kormányokat nem támogatnak!

Orbán Matolcsy Györgyöt küldte Pekingbe, hogy pénzért kuncsorogjon. Nem kis pénzről, több milliárd dollárról volt szó. Bár Matolcsy Györgyöt kedvelik Kínában hiszen ő vitte el oda először Orbán Viktort, és a Nemzeti Bank kínai tanácsadókat is alkalmaz amióta Matolcsy a bankelnök, de közölték: kormányokat nem támogatnak!

A kínai államnak nincsenek dollár milliárdjai arra, hogy lélegeztető gépen tartsa a nemzeti együttműködés rendszerét. Matolcsy hazakullogott, és jelentette a csúfos kudarcot Orbán Viktornak. Aki most Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől várja, hogy szerezzen pénzt Kínából.

A piaci hitel drága

Orbán Viktor kekeckedése Brüsszelel nemcsak azért kerül sokba Magyarországnak, mert nem kapjuk meg belátható időn belül az uniós euró milliárdok jórészét hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel viszonyát. A rossz kapcsolat drágább hitelt jelent vagyis a magyar költségvetésnek egyre többet kell költenie a kölcsönök törlesztésére. Pénze tehát egyre kevesebb lesz a választópolgárok megvásárlására.

Mi lesz így a jövő évi önkormányzati és európai választásokkal?

Orbánnak csak az országos választás számít

2026-ban akar nyerni a miniszterelnök, aki érzi, hogy nem veszíthet, mert akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie vagyona eredetét illetően. Az országos választás messze van, az önkormányzati és az európai viszont közel. Pénz viszont nincsen a választópolgárok megvásárlására. Orbán azzal számolhat, hogy az önkormányzatok jelentős része az ellenzék ölébe pottyanhat. Nem azért mintha az ellenzéki pártoknak eszükbe jutna bármi is, de a proteszt szavazatok segíthetik őket. Amint hatalomra jutnak szembesülhetnek azzal amivel Budapest már idén számolhat: nincs pénz, fenyeget a fizetésképtelenség! Ennek eredményeképp Orbán abban reménykedhet, hogy az ellenzéki önkormányzatok lejárathatják magukat hiszen nem lesz egy vasuk sem! Öngyilkos politika ez, de pénz híján Orbánnak sem telik többre.

Miért nem próbál megállapodni a miniszterelnök Brüsszellel és Washingtonnal?

Az európai ügyek új minisztere beiktatása alkalmából úgy nyilatkozott, hogy

“csak a nemzeti érdek védelmében vállalok konfliktust az Európai Unióval.”

Finom célzás ez arra, hogy Orbán Viktor konfrontatív magatartása nem különösebben eredményes, de akkor miért tart ki mellette a miniszterelnök?

Nem kizárt, hogy a kínaiak pragmatikus fordulatot javasolnak Orbán Viktornak, mert nekik nem egy eszmei harcos kell hanem egy bábfigura az Európai Unión és a NATO-n belül. Pekingben nemrég fogadták Tony Blinken amerikai külügyminisztert, ott tárgyal Janet Yellen pénzügyminiszter. A kínaiak meg akarnak állapodni mind az USA-val mind az Európai Unióval.

Utcai harcosra nincs szükségük Budapesten, pragmatikus politikusra annál inkább…

Orbán menekülő útja az infláció

ki
-
0
Orbán menekülő útja az infláció

Menekülés az inflációba. Ez derül ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkéből, melyet pártunk és kormányunk központi lapja, a Magyar Nemzet közölt.

“Az infláció nem tér vissza a korábbi 2-4%-os szinthez” – hangsúlyozza Nagy Márton, aki ezt az ukrajnai háborúval és a reglobalizációval indokolja. Valójában egyáltalán nem erről van szó hanem arról, hogy Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének a stabilitását félti vagyis ahogy Nagy Márton fogalmazza:

“Meddig és milyen áron érdemes az infláció ellen küzdeni, mekkora társadalmi és gazdasági költséget fizettetnénk az elérhetetlen célért.”

Kutyaharapást szőrével – ez a gazdaságfejlesztési  miniszter cikkének a címe, és valójában azt jelzi, hogy az infláció elleni harc irányítását át akarja venni a kormány a Nemzeti Banktól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Orbán Viktor arra készíti fel népét, hogy tartósan együtt kell élnie az inflációval. Ez Erdogan török elnök receptje, akivel Orbán Viktor újra találkozott a BL döntőn Isztambulban. A magyar miniszterelnök korábban elmondta, hogy imádkozott Erdogan győzelméért, amely Orbán számára azt igazolta: nem ortodox gazdaságpolitikával is lehet választást nyerni.

Együtt lehet-e élni az inflációval?

Azzal, hogy Orbán maga próbálja meg szabályozni az inflációt, erős fegyvert kaphat hiszen úgy érezheti: ő dönt arról, hogy kit mennyiben érintenek az áremelések? A valóságban a trendeket egyáltalán nem tudja befolyásolni a magyar miniszterelnök, de a lakosság érezheti úgy, hogy a hatalom iránt lojális személyek és csoportok még jól is járhatnak az inflációval miközben a többség elveszíti az elmúlt években elért életszínvonalát.

A pozitív diszkrimináció helyett jön a negatív diszkrimináció: az inflációval majdnem mindenki rosszul jár, de aki nem paríroz az végképp padlót foghat. Orbán azzal számol, hogy az emberek döntő többsége nemzeti keretek között gondolkodik: ha ott relatíve jól jár, akkor nem fáj neki annyira az életszínvonal stagnálása vagy épp csökkentése. Aki viszont túllát  a határokon, az fontolgatja a távozást főként, ha van versenyképes szakmája vagy jövedelme.

Az inflációval ugyanis Orbán Viktor rendszere elveszíti a jövőjét. Perspektíva híján csak azt teheti mint a Kádár rendszer, kiadja a jelszót:

Tovább a lenini úton.

Hova vezet az orbáni út? Ahova a lenini…

Nagy Márton: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

Kenderessy Milán
-
0
Nagy Márton: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

A gazdaságfejlesztési miniszter a kényszerhelyzetből megpróbál erényt csinálni mondván: ”egy bizonyos fejlettségi szint felett nettó befizetővé válunk.” Ez persze nem most van hanem “ közép és hosszútávon magasabb fejlettségi szinten”- mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak.

“Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, de ezek nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás” – közli a miniszter, aki persze jól tudja, hogy az uniós pénzek célja nem a gazdaság finanszírozása hanem az infrastruktúra fejlesztése, az olyan szférák támogatása, melyek nem termelnek közvetlenül profitot: oktatás, egészségügy, tudomány stb.

Ezen a területen tehát marad a lemaradás már nemcsak a fejlettebb uniós tagállamok mögött, de mindinkább elhúznak mellettünk az egykori szocialista tagállamok is, melyek megkapják az uniós pénzeket – mint például Románia, amely gyengébb helyzetben startolt, de valóban felzárkózóban van a fejlettebb uniós tagállamokhoz – Magyarországgal ellentétben, amely mindinkább veszít kezdetben előnyösebb pozíciójából. Ebből a szempontból az elmúlt 33 év kudarc – benne a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves korszakával.

20 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország Orbán Viktor miatt. Brüsszelben ugyanis nem is nagyon titkolják: nem akarják finanszírozni Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerét. Nemcsak azért nem, mert az uniós pénzek jelentős részét a hatalom lenyúlja Magyarországon hanem azért sem, mert nem akarnak hasonló rendszereket látni más gyengén fejlett uniós tagállamokban. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van ezzel, ezért is hirdette meg a keleti nyitást: a dél-koreai, japán vagy kínai tőke számára a nemzeti együttműködés rendszere vonzó hiszen ebben az uniós tagállamban alacsonyak a munkabérek, nincsenek erős szakszervezetek, a hatalom olcsón megvásárolható és így a környezetvédelem sem kerül túlságosan sokba. El is büszkélkedik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal, hogy milyen szépen nőnek a közvetlen külföldi beruházások Magyarországon. Azt is elismeri, hogy

“Jobb, ha a piac osztja el a tőkét mintha az állam tenné ugyanezt.” Ez a gazdaságban igaz ugyan, de a tudományban, az oktatásban, az egészségügyben vagy a kultúrában nélkülözhetetlen az állami támogatás. Csakhogy erre nincs pénz!

Itt hiányzik a legjobban az uniós támogatás. Nemcsak, hogy nincs pénz, de a jövőben egyre kevesebb lesz! Miért? Mert Orbán Viktornak egyre többet kell költenie az államadósság törlesztésére. Erre az apróságra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemigen veszteget szót pedig ez meghatározó lehet a közeljövőben amikor az uniós pénzekre nem lehet számítani.

A kormány azzal számol, hogy míg idén a GDP 2,8%-át kell az államadósság törlesztésére fordítani, jövőre ez már 3,8% lesz! Ez 1000 milliárd forintot jelent, 2022-höz viszonyítva 2000 milliárdot! Ezek a kormány számai, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke viszont 4,6%-os GDP aránnyal számol, amely brutális emelkedést jelent.

A magyar költségvetés általános tulajdonsága az, hogy alultervezik. Az idei költségvetést például 1400 milliárdos adósság törlesztéssel tervezték meg, de ma már mindenki örülne, ha ennek csak a duplája valósulna meg! Ez abból is adódik, hogy leállt a GDP növekedése miközben viszont az adósság törlesztéssel nem lehet leállni. Még az a szerencse, hogy nagy a hazai törlesztés aránya vagyis a pénz jelentős része a magyar állampolgároknak jut, és ez javíthatja a fogyasztási mutatókat. Nagy Márton ugyan reálbér növekedést észlelt tavaly, és abban reménykedik az idén is, de ez valószínűleg hiú remény. Az infláció leszorítása semmiképp sem megy olyan gyorsan ahogy azt Orbán Viktor megjósolta. Abban pedig csak kevesen hisznek, hogy jövőre 6% lesz az infláció pedig a magyar kormány ezzel számol.

A Magyar Nemzeti Bank áll az infláció elleni küzdelem élvonalában, de ez tavaly 402 milliárd forintos veszteséget jelentett. Ilyen körülmények között Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kincstári optimizmusa nem látszik megalapozottnak.

Érdekes párhuzam, hogy Törökországban Erdogan elnök olyan pénzügyminisztert nevezett ki, aki vissza akar térni az ortodox pénzügyi politikához. Magyarország még távolról sem áll olyan rosszul mint Törökország, de Erdogan döntése világos figyelmeztetés  Orbán Viktornak is: a gazdasági realitás elől nem lehet elbújni. Ugyanez derült ki Olaszországban, ahol Giorgia Meloni miniszterelnök elődje, a liberális Mario Draghi tanácsaira hallgat ahelyett, hogy Orbán Viktorral kötne politikai szövetséget Brüsszellel szemben.

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

ki
-
0
Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

A fellázadt jobbkéz: Matolcsy az Orbán kormány gazdaságpolitikáját bírálta

Polonius
-
0
A fellázadt jobbkéz: Matolcsy az Orbán kormány gazdaságpolitikáját bírálta

A magyar kormánynak nincsen gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre pedig korábban volt ilyen – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlamentben bírálta a miniszterelnök gazdaságpolitikáját. Matolcsy, akit korábban Orbán a jobbkezének nevezett, az elmúlt időszakban többször is nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.

“Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat” – mondta Matolcsy, aki rámutatott, hogy előre lehetett látni az energiaválságot, az inflációt és a recessziót. A Magyar Nemzeti Bank ezért is kezdte meg a kamatláb emelését.

Amíg a jegybank a fékre lépett addig a kormány a gázra.

“Itt történt egy törés a Nemzeti Bank és a kormány között.”

A kormány maga gerjeszti az inflációt, a költségvetés tervezett 3,9%-os hiánya is ebben az irányban hat.

Tovább nőnek a kamatkiadások, amelyek jövőre elérhetik a GDP 4,6%-át. “Ez pedig csapdahelyzetet teremthet” – jelentette ki Matolcsy, aki nyilvánvalóan arra utalt, hogy új kölcsönöket kell felvenni a régiek visszafizetésére, és így Magyarország adósság spirálba kerülhet ahogy korábban Görögország.

Matolcsy személyesen Orbánt bírálta

Ha a miniszterelnök 2010-ben elfogadta volna, hogy Magyarország indítson egy 2000 megawattos megújuló energia programot, akkor ma kifejezetten “jól állnánk az energia fronton.”

Az energia csapda és a hitel csapda miatt ma Magyarország pénzügyi csapdába eshet.

“Sértődött a jegybank elnök? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, Isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között” – mondta a parlamentben Matolcsy György. Aki úgy tesz mintha nem tudná: azért engedte el a költségvetést a 2022-es választások előtt Orbán Viktor, hogy megvásárolja a győzelemhez szükséges szavazatokat.

Van-e válság vagy nincs?

Matolcsy szerint igen, de egyik elődje, a liberális Surányi György azt állítja, hogy nincs. Miért dramatizálja a helyzetet a Nemzeti Bank elnöke? Mert sejti, hogy Orbán Viktor a leváltását készíti elő. Ehhez nem kell a parlament, elég elé tenni a Matolcsy család gazdagodásának dossziéját.

Ki lehet az utód? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már réges régen bejelentkezett. Amikor a Nemzeti Bank alelnökeként elrendezte a deviza hitelesek ügyét, akkor Orbán azt mondta: ezért cserébe kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szemérmes: Matolcsy székét kérte. Arra még várni kell – válaszolta akkor Orbán Viktor. Ezt követően Matolcsy kirúgta Nagy Mártont, aki először Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd pedig gazdaságfejlesztési miniszter. Még mindig csak 46 éves.

A másik jelölt: Rogán Antal, aki a Nemzeti Bankban kezdte karrierjét. Hamar rádöbbent, hogy Magyarországon az igazi karrier a politikában van:

”itt negyven éves koromra főosztályvezető helyettes lehetek, de ha elmegyek a Nemzeti Bankból a Fidelitas és a Fidesz politikus ígéretének, akkor miniszter lehetek még negyven előtt.”

Rogán ma Orbán bizalmasa, aki egymás után nyeri a választásokat. Pótolhatatlan?

Másrészt meg kell gondolnia: Matolcsy nem a levegőbe beszélt amikor nemrég azt mondta, hogy

“Magyarország a világ négy-öt pénzügyileg legsérülékenyebb országa között van!”

Akar ezzel a problémával szembenézni Rogán Antal?

Búcsú a jobbkéztől?

Orbán az infláció fő felelősének akarja beállítani Matolcsyt, aki most visszavágott: nem én hanem te hoztad nyakunkra a 25%-os inflációt! Ebben Matolcsynak igaza van, de

a politikai kényszer a választások megnyerése, felülírja a gazdasági logikát.

Különben is a magas áfával Orbán vissza tudja venni azt, amit kiadott a választók megvásárlása érdekében. Az infláció miatt nem őt szidják.

Matolcsynak abban is igaza van, hogy az Orbán kormány elveszítette a perspektíváját. Orbán viszont erre azt válaszolhatja: mindenki ebben a cipőben jár az egész világon. Kinek lehetnek ma 10 éves tervei, melyeket Matolcsy sürget? Orbán a ködben kormányozza a hajót, és közben úgy kell tennie mint aki tudja, hogy hova megy pedig halvány fogalma sincs. Azt viszont épp Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismerte el, hogy megélhetési válság van ma Magyarországon. Vagyis nem tízéves tervre van szükség hanem pragmatikus túlélő programra. Matolcsy “látnoki víziói “ fölött végképp eljárt az idő.

Bajban a kémbank

Polonius
-
0
Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

Kenderessy Milán
-
0
Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy “20 milliárd euró új pénz” is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Orbán harca a “kannibál kapitalizmus” ellen

ki
-
0
Orbán harca a “kannibál kapitalizmus” ellen

Nincs globális gazdasági válság, csak Európában van válság – ez az alapgondolata Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkének, melyet az Indexben jelentetett meg. Korábban azt közölte: Orbán Viktor azzal bízta meg őt, hogy menedzselje úgy a válságot, hogy Magyarország ne csússzon recesszióba mint Európa legtöbb országa.

Miért van válságban Európa? Mert megszűnt az olcsó orosz energia, a digitális innováció terén pedig végzetesen elmarad Észak Amerika és a Távol Kelet mögött. A cégek Európából az USA-ba mennek, mely mint egy kannibál felfalja az európai gazdaságot Nagy Márton szerint.

A válságra a válasz az újraiparosítás – állítja Nagy Márton, aki ezzel az USA gazdaságpolitikáját kívánja utánozni. Először Trump kezdte meg az elszakadást a kínai piactól, de Biden ráerősített, és immár hatalmas összegekkel támogatja az állam a hazai ipar fejlesztését miközben szankciókkal sújtja azokat, akik fejlett technológiát adnak el Kínának.

Európa ebben a versenyben labdába sem rúghat.

Mit tesz a magyar kormány?

2000 milliárd forintos válságkezelő csomagot állít össze. Ebben nagyon számít az uniós euró milliárdokra – hangsúlyozza Nagy Márton. Ez csak a rövid távú terv a kannibál kapitalizmus időszakában – írja a gazdaságfejlesztési miniszter.

“A rendszerváltás hibáját még egyszer nem követhetjük el”

Akkor egymillió munkahely szűnt meg Magyarországon, most is vannak áldozatok (Nagy Márton feltehetően a Tungsramra utal), de el kell kerülni, hogy a magyar cégek tömegesen bedőljenek.

“Erős, ha kell erőltetett deregulációs hullámot kell beindítanunk”

– sürgeti a gazdaság fejlesztési miniszter, akinek elképzelése szembemegy Orbán Viktor erőteljes centralizáló politikájával.

Orbán Viktor persze már többször is változtatott politikáján, de a hatalom egyre inkább az ő kezébe összpontosul.

Hogy lesz ebből dereguláció a gazdaságban?

Nagy Márton nyilvánvalóan úgy véli, hogy Orbán Viktornak megvan ehhez a politikai ereje éppúgy mint Thatcher asszonynak vagy Reagan elnöknek, akik a világméretű neoliberális hullámot elindították. Eddig Orbán Viktor sokkal inkább a Kádár rendszer állam központú modelljét alkalmazta. Matolcsy György szívesen hivatkozott a kínai mintára. A probléma az, hogy a neoliberális modell olyan országokban mint Magyarország egyáltalán nem véletlenül okozott egymilliós munkahely vesztést. Most viszont Nagy Márton arról ír, hogy

“tűzoltás közben kell átépítenünk a gazdaság épületét úgy, hogy a füsttől semmit sem látunk, de ami biztos, hogy most minden bentlakót meg kell védenünk.”

De hogyan miközben az infláció 20% fölött van, és az európai eurómilliárdok egyelőre nem érkeznek, az energiaszámlák viszont igen?

Matolcsy azért mondta el a maga őszödi beszédét, hogy ne ő legyen a bűnbak. Erre a szerepre Nagy Márton is tökéletesen megfelelne Orbán Viktornak…

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség