Kezdőlap Címkék Munka törvénykönyve

Címke: munka törvénykönyve

Áder „szeretetteljes” karácsonyi ajándéka a rabszolgatörvény

A munkavállalók jogai szerinte nem csorbultak, a túlórák szabályozása rendben van, ezért Áder János kihirdeti a „rabszolgatörvényt”, ami miatt országos sztrájk se kizárt. Az elfogadás módját nem vizsgálta Áder.

Áder János aláírta a Munka törvénykönyvének módosítását. Közleményében hosszasan ír arról, miért nincs probléma az időközben országos tiltakozó megmozdulásokat kiváltó „rabszolgatörvénnyel”.

Áder szerint a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Azt is megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű.

Érdemes azért megemlíteni, hogy Németországban tavaly 2007 óta a legmagasabbra emelkedett az alkalmazottak által ledolgozott túlórák száma:

egy német munkavállalóra átlagosan 27 óra túlmunka jutott évente – a magyar 400 helyett.

Harmadjára arra jutott, hogy a Munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak.

Sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni – írja közleményében Áder. Szerinte a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, ha az nem vállalja a túlmunkát.

Továbbá kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól, a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók. A szakszervezeteknek pedig nem szűkült azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

„A Munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”

– írja Áder.

Áder Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kíván.

A nagy vihart kavart módosítással évente 250-ről 400 órára nőhet a túlóra a munkáltatók számára, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelik a maximális, rendes munkaidőt. S ami igen súlyos, az az, hogy a túlórák elszámolása egy helyett három év alatt történhetne meg (vajon hány alkalmazott fogja kockás füzetben vezetni a túlmunka idejét?). Továbbá mód nyílna arra is, hogy a beosztás folyamatos módosításával pótlék nélkül lehetne túlórát elrendelni, vagyis nagy a veszélye annak, hogy a jövedelem csökkenni fog.

A 400 órás plafon azzal járna, hogy

lényegében visszahozzák a hat munkanapos hetet.

Ráadásul ha egy cég bevezeti a három éves elszámolást, a dolgozó azt kockáztatja, hogy ha eközben felmond, elesik az addigi túlórák ellenértékétől. Az előzetes „önkéntes” hozzájárulás pedig főként kistelepüléseken, ahol kevés vagy egyetlen munkáltató van lényegében formális. Aki nem paríroz, az könnyen utcára kerülhet.

A munkahelyek többségében pedig nincs se szakszervezet, se kollektív szerződés.

Áder közleménye nem tartalmazza a törvénymódosítás elfogadásának módját. A múlt szerdai ülésnapon az ellenzék által obstruált szavazás során képviselői kártya nélkül nyomtak gombot a kormánypártok politikusai. Ez felveti a törvény közjogi alkotmányellenességét.

A „rabszolgatörvény” hátteréről már írtunk. Eszerint a főleg német multinacionális cégek – akár informálisan előterjesztett – kívánsága volt a szorító munkaerőhiány közepette a rendelkezésre álló dolgozók intenzívebb foglalkoztatása a romló versenyképességű magyar gazdaságban.

A fideszesek se támogatják a rabszolgatörvényt

A végszavazás előtt álló „rabszolgatörvény” kormányzati magyarázata saját hívei körében se „ment át”, 83 százalék ellenzi a jelentős túlórakeret-növelést. A Policy Agenda felmérése szerint a válaszolók harmada komoly veszteséget lát a Fidesz számára az ügyben.

A válaszadók alig 9 százaléka helyesli az úgynevezett rabszolgatörvény bevezetését – derül ki a Policy Agenda (PA) napokban készített felméréséből.

A közvéleményben a jelek szerint meglehetősen nagy hullámokat vető törvényjavaslatról rövidesen szavaz a parlament, szombaton szakszervezeti szervezésű tiltakozás lesz a fővárosban. Ahogyan arról mi is írtunk, a munkaerőhiányt akarják – elsősorban a nagy, főleg pedig a külföldi, német tulajdonú cégek javára – úgy megoldani, hogy kollektív szerződés, illetve az üzemi tanács hozzájárulása alapján 250-ről 400 órára emelik az éves túlóra-keretet.

Ennek elszámolását azonban 3 évre tolnák ki a mostani egy helyett. Mivel ennek alakulását a dolgozók nehezen tudják maguk követni, ez önmagában is lehetőséget teremtene a jövedelem csökkentésére. Emellett azonban mód nyílna a beosztás menet közbeni „önkéntes” módosítgatására, ami alapján a cégek mentesülnének a túlóra-pótlék kifizetése alól.

Vagyis a hatnapos munkahét de facto visszahozása mellett a fizetések is visszaeshetnek a törvénnyel.

A PA gyorsfelmérése szerint ezt a megkérdezettek több, mint négyötöde (83 százaléka) elutasítja. A válaszolók 51 százaléka szerint ez veszteséget okozhat a Fidesz megítélésére, 30 százalék szerint jelentős arányban. Érdekes módon azonban 20 százalék szerint jelentős, 11 percent szerint kisebb nyereséget eredményzene a Fidesz számára a megszorítás. A szakszervezeti tiltakozás viszont ugyancsak elsöprő, 81 százalékos támogatást élvez.

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK