Kezdőlap Címkék Mszp

Címke: mszp

A DK várja Botkát

0

A Demokratikus Koalíció a Botka László tegnap beszédében meghirdetettek fényben várja az MSZP miniszterelnök-jelöltjét a tárgyalások mielőbbi megkezdésére – tudta meg a Független Hírügynökség.

A Demokratikus Koalíció üdvözli Botka Lászlónak, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének tegnap Szegeden elhangzott beszédét, s az abban elhangzottakat. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a FüHü-nek nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy pontosan meg tudják mondani, a beszédben elhangzott egyes tételek a DK programjának hányadik oldalán található programponttal egyezik meg. Hozzáfűzte: ha kívánják, készek ezt kigyűjteni, hogy láthatóvá váljék mindenki számára, hogy milyen egyezés van a két párt programjában. Ennek fényében várják Botka Lászlót a tárgyalások mielőbbi megkezdésére.

Botka tegnap Szegeden, az általa összehívott értelmiségi találkozón konzultált a meghívott értelmiségiekkel, s két másik ellenzéki párt, a Párbeszéd és az Együtt képviselőivel. Az MSZP vezetése és a meghívottak előtt tartott beszédében elmondta milyen Magyarországot képzel el. Programadóbeszédében meghirdette legfontosabb elveit, amelyeket már a korábban nyilvánosságra hozott „Tegyünk igazságot Magyarországnak!” programban is olvasható volt.

 Az a bizonyos tíz pont

  1. Az Orbán-rendszer szegénységbe és kilátástalanságba taszítja a magyar családokat és az időseket, óriásira növeli a társadalmi igazságtalanságokat. Ezen változtatnunk kell, és ezért a tehetősebbeknek 2018-tól jobban ki kell venniük a részüket a közteherviselésből.
  2. Magyarország demokrácia, nem autokrácia, vagy diktatúra.
  3. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, nem pedig Oroszország csatlósa.
  4. Az ország egyik legnagyobb problémája az elvándorlás – olyan prosperáló országot kell teremtenünk, amely a fiataljainkat itthon tudja tartani.
  5. Egy magyar ember előrejutását nem befolyásolhatja az, hogy milyen (szegény, vagy gazdag) családba született bele.
  6. Környezeti értékeink megóvása érdekében a megújuló energiákra kell fektetni a hangsúlyt.
  7. Minden állampolgárra kivétel nélkül ugyanazok a törvények kell, hogy érvényesek legyenek, s véget kell vetni a féktelen korrupciónak.
  8. Az oktatás és az egészségügy borzasztó állapotban van, és amelyet azonnal rendbe kell tennünk.
  9. A felesleges stadionépítések és szimbolikus gigaberuházások helyett az állampolgárokra kell költeni a pénzt.
  10. A nők társadalmi helyzetének javítása nem várhat tovább – azonos munkáért azonos bért és megbecsülést kell adni.

Ki nyerne ma?

0

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában. Egy, a héten megjelent másik felmérés szerint a magyarok többsége le akarná váltani a jelenlegi kormányt.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat, a Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

Forrás: Nézőpont Intézet

Mi lenne ma a listás eredmény?

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Kormányváltást akarók többségben

Némileg más képet fest a Závecz Research Intézet e héten közzétett közvélemény-kutatásának az eredménye.  A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné. Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna. További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik. Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül – olvasható a közleményükben – még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb a különbséget  a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

Hajlandó-e Botka a fordulatra?

0

Furcsa kettősség jellemzi azokat a várakozásokat, amelyek a szombat délutáni, úgynevezett Botka-fórumot megelőzik. Egyfelől kirajzolódott egyfajta távolságtartás, ami – és erről a fuhu.hu több ízben is beszámolt – abban manifesztálódott, hogy a meghívottak közül sokan jelezték: távol maradnak az eseménytől, vagy még csak visszaigazolást sem küldtek, ugyanakkor erős érdeklődés is mutatkozik: vajon lesz-e olyan lépés Szegeden,  ami elmozdítja a holtpontról, még inkább a negatív irányból az MSZP-t.  (Persze tudjuk: az általános alany így megtévesztő, ezt a lépést mindenki a szocialisták miniszterelnök-jelöltjétől, Botka Lászlótól várja.

A fuhu.hu megbízható információi alapján több, mint száz meghívót küldtek  szét a szervezők, ebből a százból mintegy huszonöten jelezték: ott lesznek Szegeden. Ezért is határoztak úgy, elkerülendő a kínos helyzetet, hogy feltöltik a létszámot; állítólag pótlólag invitet kapott az MSZP teljes parlamenti frakciója, valamint az elnökség valamennyi tagja.

Ez persze jelentős mértékben átrajzolja az összejövetel jellegét, így ugyanis inkább tűnik a rendezvény pártpolitikai találkozónak, mint értelmiségi megbeszélésnek.

 

Ezzel együtt a kérdés változatlanul az: módosít-e valamit eddigi stratégiáján Botka?
A portálunknak nyilatkozók általában úgy vélekednek, fordulat, vagy legalább félfordulat nélkül nem lehet esély a kormányváltásra; a magára maradó MSZP inkább tovább csúszik lefelé a lejtőn, minthogy képes lenne felkapaszkodni. A fő konfliktus, mint arról beszámoltunk, a szövetségi politika körül van, ami kevésbé hangzatosan úgy hangzik: mi legyen Gyurcsány Ferenccel? Botka László e kérdésben teljesen egyértelműen fogalmazott: az együttműködés a Demokratikus Koalícióval csak akkor lehetséges, ha annak elnöke nem szerepel a majdani választási közös listán. Ez az ellentét nem pusztán a két párt közötti kapcsolatokat mérgesítette el; az MSZP-n belül is erős megosztottságot eredményezett. Egyes források szerint Botka sok kérdésben hajlandó kompromisszumra, ebben az egyben azonban nem, ami viszont tovább élezi majd a konfliktusokat. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakciójának vezetője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: már csak szúk heteik, de inkább csak napjaik vannak hátra az ellenzéki pártoknak. A Budapest-politikus egyértelműen Botka Lászlótól várja az a lépést, amely a megoldáshoz vezet. Ő úgy fogalmaz: Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ő köré kell gyülekeznie a többi pártnak is, így neki kell a politikai utat kijelölnie. Akár úgy is, és ezt már nem Horváth Csaba mondja, hogy átadja a „szövetségi politika” tárgyalási és megoldási jogát másnak, például a párt elnökének, vagy a választmány elnökének. Ez utóbbi, Hiller István a párt elnökségi ülésén egyébként is egyértelműen és élesen fogalmazott: ezekről a kérdésekről a választmánynak kell döntenie. Ez, a hatásköri vitán túl, egyben jelzi azt is, hogy nem pusztán Botka-Gyurcsány, Botka-Molnár Zsolt, Botka-Horváth Csaba, Botka-Kunhalmi törésvonal rajzolódott ki, hanem a Botka-Hiller ellentét is. (Egyesek szerint van már ilyen törésvonal a fővárosi koordinátornak Botka által felkért Tóth József és a szegedi polgármester között. )

Szeged tehát mindenképpen vízválasztónak tűnik: vagy elúszik minden együttműködésre vonatkozó illúzió, miáltal az MSZP eróziója is tovább folyik, vagy megtörténik az a félfordulat, amely ugyan Botka számára némi arcvesztéssel jár, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy megszűnjenek a belső támadások és ténylegesen elkezdődhessenek a nyolc hónap múlva esedékes parlamenti választásokra. Elemzők erre adnak kevesebb esélyt, ami viszont újra csak hosszú, elhúzódó válságot eredményez. És persze súlyos választási vereséget.

MSZP: Szijjártó diplomáciai ámokfutása

1

Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből – áll az MSZP közleményében, amelyet Botka László, miniszterelnök-jelölt írt alá.

„Lehet, hogy a magyar futsal-diplomácia csak azt teszteli, mit szólnának a magyarok, ha kivinné az országot az unióból. Lehet, hogy érzik, szorul a hurok. A távozó holland nagykövet csak megágyazott annak, ami nemsokára hazánkra vár:

a legfelsőbb szintről szervezett üzemszerű lopás miatt az Unió leállítja magyarországi támogatásait.”

„Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből.”

„Akármelyik is igaz, kijelenthetem, hogy

meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból.

Megakadályozzuk azt is, hogy Orbán döntsön arról, ki fektethet be nálunk, hogy melyik orosz cég dolgozhasson majd Pakson – Mészáros Lőrinccel, mint alvállalkozóval.”

Horváth Csaba: csak heteink vannak

0

Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.

  • Kapott meghívót Szegedre?
  • Nem.
  • Ez sérti Önt?
  • Nem.
  • Nincs is ott a helye?
  • Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
  • Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
  • Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
  • Beleértve az MSZP-t is?
  • Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
  • Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
  • Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
  • Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
  • Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
  • Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
  • Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire.  Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
  • Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
  • Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
  • Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
  • Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
  • Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
  • Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
  • Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős  az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
  • Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
  • Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
  • Erre korábban lettek volna megoldások…
  • Az előválasztás?
  • Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
  • Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
  • Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
  • Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
  • Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
  • Van önök között személyes ellentét?
  • Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
  • Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
  • Azt várom, hogy hozzon.
  • Annak ellenére, hogy nem ismeri a programot?
  • Annak ellenére.

Botka hajlandó visszalépni, ha…

„Ha látok egy másik, sikeresebb politikai alternatívát, akkor hajlandó vagyok visszalépni. Jelenleg ilyet nem látok” – mindezt Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje mondta az ATV-ben.

Ezt a kijelentést sokan egyfajta meghátrálás, vagy inkább kihátrálás kezdeteként értelmezik. Bár, hallani, hogy a párt belső fórumain már el-el hangzottak hasonló kijelentések Botkától, ezek azonban inkább cinikus megjegyzésekként voltak értelmezhetők.

A szegedi polgármester most is azt erősítette hallgatóiban, nézőiben, hogy ő a győzelem receptjét adta meg, ez az alternatíváról szóló kiegészítés mindenképpen új és meglepő a részéről. Annak ellenére az, hogy hozzáfűzte:

nem lát magánál sikeresebb alternatívát.

Ebből, némi szemantikai értékelést követően levonhatjuk azt a következtetést, hogy alternatíva már van Botka horizontjában is, legfeljebb nem látja sikeresnek. Márpedig, ha egy jelölt lát másokat is a pályán, akkor érzékeli a kritikákat is, amit bizonyos szempontból pozitív jelként is felfoghatnak azok, akik Botka részéréről politikája korrekcióját várják.

Kétségételen: az MSZP kifejezetten megosztottnak mondható a miniszterelnök-jelöltje alkalmasságát illetően. Sőt: egyesek szerint ma már többen vannak ellene, mint mellette; a mainstream politikusok közül csak Gőgös Zoltán, Harangozó Tamás, Újhelyi István és – most figyeljenek – Szekeres Imre számít feltétlen hívének, egy másik csoport támogatja ugyan, de erős kritikával szemléli Botka lépéseit, míg a harmadik csoport mereven elutasítja őt. Ez utóbbi társaság sem egységes persze, van aki a gyors és azonnali váltást szorgalmazza, míg mások egyelőre kivárnának addig, míg jobban megérik a helyzet a cserére.

Visszatérve az ATV-beli interjúra: abból nem az derül ki, hogy Botka változtatni akarna eddig stratégiáján, bár ebből a szempontból talán fontos állomás lesz a szombat délutánra tervezett szegedi értelmiségi találkozó. Ezen, mint arról már korábban beszámoltunk, a miniszterelnök-jelölt programot is hirdet, és feltehetően

kísérletet tesz egy igazai értelmiségi holdudvar kijelölésére és kialakítására.

A meghívottak köréről és létszámáról ellentmondó híreket lehet hallani: van, aki több, mint kétszáz vendégről beszél, mások viszont ötvenes létszámról tudnak. Ugyanakkor az is hírlik, a Független Hírügynökség is beszámolt róla, hogy sokan lemondták részvételüket, vagy nem jeleztek vissza a meghívóra. Jól értesültek tudni vélik, hogy eddig mintegy huszonöt biztos résztvevője lesz az eseménynek, emiatt pedig bővítették a meghívandók listáját; több politikus, így például Kunhalmi Ágnes, vagy a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan is bekerült a szegedi körbe.

Kérdés, hogy a fő konfliktuspontról lesz-e elmozdulás, azaz

a DK-val való együttműködést továbbra is csak Gyurcsány Ferenc nélkül hajlandó elfogadni Botka, avagy lazít ezen az elképzelésén.

A DK néhány napon belül megkezdi a kampányát, és azt egészen biztosan a volt miniszterelnökre építi. A szocialisták, ki tudja hányad része, az összefogás mellett törnek lándzsát, még akkor is, ha tudják: Gyurcsány személye a közös listán valóban taszító is lehet. Mégis, ha éremben akarnak Orbán vetélytársává válni, azaz komolyan hisznek a Fidesz leválthatóságában, a DK elnöke megkerülhetetlen tényező.

A szegedi találkozó mindenképpen kiélezi a kérdéseket. A következőket: 1. Képes-e konszolidálni a helyzetet Botka? 2. Felsorakozik a párt valamennyi tagja mögötte? 3. Tud-e markáns értelmiségi támogatást szerezni maga mellé? 4. Erősíti-e pozícióját, vagy az alternatív megoldás felé tolja a helyzetet?

Elemzők szerint viszonylag kevés az esély a korrekcióra, ami viszont tovább löki a pártot a belső háborúk élesedése felé, és egyben lassan eltávolodik mindentől, ami sikerrel kecsegtethet.

A hozzáértés hiánya, avagy kudarc a köbön

Teljes érdektelenségbe fulladt augusztus 20-án a Függetlenség Napja néven meghirdetett ellenzéki tüntetés. A gigatüntetésnek beharangozott rendezvényen mindössze néhány százan jelentek meg.

Nincs mit szépíteni rajta: kudarc a köbön.

A tanulságokat majd bizonyára levonják a szervezők. Most és itt csak annyit: lehetett sejteni, hogy az időpont nem kedvező egy ilyen tüntetés megrendezésére. Augusztus 20-a hagyományosan nem a sajtószabadságról és a nemzeti függetlenségről szól, március 15, és október 23 annál inkább.

Augusztus 20-a majdhogynem családi ünnep: ilyenkor az államalapításra emlékezünk, korábban az új kenyeret és a régi alkotmányt ünnepeltük.

Rossz időpontot választottak a szervezők, ráadásul a saját lehetőségeiket is rosszul mérték fel.

A nagyobb ellenzéki pártok ugyanis kimaradtak az alkalmi összeborulásból – az MSZP ugyan támogatta a rendezvényt, de szónokot nem küldött (nem küldhetett?) – a DK-t pedig nem hívták meg. Nem kellett ahhoz DK szimpatizánsnak lenni, hogy az ellenzéki összefogást követelők számára ez egy rossz üzenet legyen.

A rendezvény kudarca, túl azon, hogy a szervezők helytelenül választották meg a tüntetés időpontját, felveti a kérdést:

tudják-e a magyarok, hogy a sajtó szabadsága mennyire fontos a számukra?

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy szerintük szabad-e ma a sajtó Magyarországon, a kérdésre a legtöbben igennel válaszolnának. És – látszólag legalábbis – akár igazuk is lehet. Mert bár a független, nem a kormány propagandáját szajkózó szigetek száma egyre csökken, még mindig maradtak helyek, ahol szabadon és függetlenül lehet írni.

Hát akkor, mi a baj? Ezt kérdezi az utca embere, mert még csak nem is sejti, hogy a sajtó szabadsága nem az újságírók ügye. Nem a sajtóban dolgozók számára fontos, hogy mindent meg lehessen írni. A tájékoztatás szabadsága ugyanis több annál, mint az, hogy mit lehet megírni és mit nem.

A sajtó szabadsága legalább ennyire azt jelenti, hogy a valós információk eljutnak-e mindenkihez.

Ha a kérdést így tesszük fel, akkor a válasz erre a következő: Magyarországon nem szabad a sajtó. Vannak még független szigetek, de a kormány és a kormányhoz közeli urak rátenyereltek a médiára. Habony, Mészáros és Vajna cégei már szinte napi gyakorisággal vásárolnak újságokat, rádiókat és tévéket, legújabban pedig a megyei lapok is a kormány szócsöveivé silányultak. (Felkészül a Bors című bulvárlap.)

Ez tehát a helyzet a sajtószabadság frontján, és ennek a helyzetnek a súlyosságát nem ismerik még elegen Magyarországon.

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a sajtó szabadsága egyfajta „úri huncutság”, a sajtómunkások siránkozása, amiért nem mindig írhatják meg azt, amit szeretnének.

Pedig ennél jóval többről van szó. Jelesül arról, hogy a magyar adófizetőknek jogukban áll(na) valós képet kapni arról, hogy mi történik az országban és a nagyvilágban. Ez a joguk azonban jelentős mértékben csorbul, különösen a kisebb településeken, ahová csak a kormány propagandája jut el.

És nem csak arról van szó, hogy Habony, Mészáros, vagy éppen Vajna újságjai, rádió és tévéi mennyire tájékoztatnak tisztességesen. Tőlük is elvárható volna egyfajta szakmai és morális minimum, de a közmédia számára ez kifejezetten kötelező lenne.

Az MTVA tavaly összesen 87,55 milliárd forintból, az eredetileg tervezettnél tízmilliárd forinttal több pénzből működött.

Ekkora összeget fizettek ki a magyar adófizetők a közmédiára. Ennyi pénzért joggal várják el tőle, hogy objektíven, hitelesen, magas szakmai színvonalon lássa el a feladatát. Röviden: hogy tájékoztassa az embereket.

Ezt a feladatát a közmédia nem látja el. Ehelyett híreket hamisít, elhallgat, mellébeszél, maszatol. Úgy tesz, mint az a kereskedő, aki fölveszi a pénzt a megrendelt árura, majd nem azt szállítja le a vevőnek, amiben megállapodtak. Működő, használható készülék helyett silány hamisítványt sóz rá a vásárlóra.

Nem kell jogásznak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: az ilyet csalásnak hívják, s mint ilyen, büntetendő.

Szinte lehetetlen felsorolni a közmédiának az adófizető magyar polgárok ellen elkövetett „csínytevéseit.” Már működése elején is kimutatta a foga fehérjét, vagyis azt, hogy tájékoztatás helyett a hatalom kiszolgálását tekinti feladatának.

2011- ben az Európai Parlamentben az Orbán Viktort és a magyar kormányt keményen kritizáló Cohn-Bendit képviselő szavait vágták meg tisztességtelen, szakmailag vállalhatatlan módszerekkel. A tudósítás készítőjét, Papp Dánielt, a köztévé nem rúgta ki, hanem előléptette.

És arra is sokan emlékeznek, amikor 2012. január 2-án civil szervezetek és ellenzéki pártok nagyszabású demonstrációt szerveztek az Operaház elé, mert odabent a kormány az új alaptörvény életbe lépését ünnepelte. A közszolgálatinak mondott televízió a több tízezres tömeg helyett képes volt néhány tucat lézengő embert mutatni

Sorolhatnánk vég nélkül azokat az elhallgatásokat, csúsztatásokat, hamisításokat, amelyeket a közmédia elkövetett. A legszégyenletesebb talán tavaly, a riói olimpián történt, ahol egyszerűen

„elfelejtették” megemlíteni a futamát később megnyerő, a menekült-válogatott színeiben versenyző szír úszónőt.

Legutóbb érdekes módon a kormánnyal amúgy lojális Veres András beszédével bánt el a közmédia: a püspök szavaiból a kormányt kritizáló mondatok közlését elfelejtették idézni.

Talán ennyiből is nyilvánvalóvá vált, hogy ma Magyarországon elsőrendű fontosságú a sajtó szabadsága. Ha nincs szabad sajtó, vagy csupán nagyin korlátozottak a lehetőségei, akkor az emberek nem tudják meg. hogy mi történik az országban. Nem tudják meg, hogy Rogán AntaL és családja a hivatalosan bevallott jövedelménél jóval fényűzőbb életet él. Hogy a legfőbb ügyész felesége a Magyar Nemzeti Bankban havonta ötmillió forintot keres, miközben Matolcsy György jegybankelnök alapítványokba menekíti a közpénzeket, melyek így elvesztették közpénzjellegüket. Nem tudják meg azt sem az emberek, hogy a legfrissebb adatok szerint Mészáros Lőrinc félév alatt hatszorosára növelte vagyonát. Hogy Andy Vajna az államtól kapott hitelből vásárolta meg a TV2-t, és a törlesztőrészleteket az államtól (lásd még: magyar adófizetők) kapott hirdetésekből fogja visszafizetni.

Ha nincs szabad, független sajtó, akkor az emberek nem kapnak hírt arról, hogy Magyarországon korrupció van. Hogy romokban az oktatás, padlón az egészségügy.

Ebben a helyzetben az ellenzéki pártoknak az eddiginél gyakrabban, érthetőbben és hitelesebben kellene beszélniük arról, hogy a sajtó szabadsága nem az újságírók úri huncutsága.

A sajtó szabadsága egy demokratikusan működő országban alapérték.

Ahol nincs, vagy csak nagyon szűkre szabott a nyilvánosság, ott a hatalom urai mindent megtehetnek. Még azt is, hogy a bűnt nem üldözik, hanem pártolják.

Hiller is Botka ellen?

3

Az MSZP választmányi elnöke annak adott hangot, hogy a választmánynak kell határoznia a jelöltállítás ügyében, ennek a testületnek kell határoznia a szövetségi politika kérdésében, valamint a programot is jóvá kell hagynia.

 

A Független Hírügynökség hűséges olvasói – és hál Istennek egyre többen vannak, lesznek – hozzászokhattak már, hogy portálunk igyekszik nyomon követni mindazt, ami a szocialista párt berkein belül és környékén történik. Nem azért tesszük, hogy intimpistáskodjunk, de még csak azért sem, hogy bennfentes információkkal ellátottnak tűnjünk, hanem mert a közelgő választás miatt egyáltalán nem mindegy, lesz-e, lehet-e baloldali kihívója a Fidesznek.

Az MSZP úgy vágott neki a 2014 utáni időszaknak, hogy okulva az előző periódusban elkövetett hibákból, erős ellenzéki pártot építve érkezik el a 2018-as választásokhoz. Olyan pártként, amely győzelmi esélyekkel vág neki a jövő tavaszi megmérettetésnek. Ma, ezt nyugodtan kijelenthetjük, mintegy nyolc hónappal az országgyűlési választások előtt, a szocialisták rosszabb állapotban vannak, mint négy esztendővel ezelőtt. Sem a belső sem a külső béke nincs meg, jóllehet Botka László megjelenése, illetve vállalása, sokakat bizalommal töltött el.

A szegedi polgármester azonban viták kereszttüzébe került, amelyek egy részét ő maga generált.

És bár látszólag békét kötött mindenkivel, a kulisszák mögött többet hallani a konfliktusokról, az esetleges eltávolításáról, mint a valódi politikai ellenfélről. Botka szembe került Budapest egyik meghatározó emberével Molnár Zsolttal, ráadásul nyilvánosan, de arról szóltak a beszámolók, hogy Kunhalmi Ágnes, Horváth Csaba szintén kritikát kapott az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől. Nem csoda, ha ilyenkor különféle legendák is lábra kapnak, amelyek vagy igazak, vagy nem, de a lényegük az, hogy akár igazak is lehetnek. Azt terjesztik például, hogy az OVB ülésén, ahol Tóth József, a fuhu.hu információja szerint finom koncepcionális különbséget rajzolt fel, nos ezen az ülésen, Botka állítólag, elég furán beszélt az éppen távol lévő Kunhalmiról, Molnárról és Horváthról.

A hétfői MSZP elnökségi ülésről viszont több forrásból is megerősített információkhoz jutott a Független Hírügynökség.

Ezen a tárgyaláson az eddig meglehetős csendben lévő Hiller István, aki ugye éppen Botkát győzte le a választmány elnöki címéért folytatott harcban, egyértelműen megfogalmazta, mely kérdések tartoznak az immár általa vezetett választmány hatáskörébe.

Eszerint Hiller annak adott hangot, hogy a választmánynak kell határoznia a jelöltállítás ügyében, ennek a testületnek kell határoznia a szövetségi politika kérdésében, valamint a programot is jóvá kell hagynia. A választmányról még a politikában jártasok sem tudják pontosan mi is a funkciója, nos ezt a testületet nevezik a párt parlamentjének.

Hiller István kijelentésének békeidőben nem lenne hírértéke, a jelenlegi helyzetben azonban egyértelmű üzenet Botka László számára. Eddig ugyanis éppen azt hallhattuk, hogy a döntések átkerültek a miniszterelnök-jelölt, illetve az Országos Választási Bizottság (vezetője Botka László) kezébe, így azonban ez a kérdés is kinyílt. Ha az alapszabály oldaláról közelítek a problémához, akkor egyértelmű, hogy a választmány a meghatározó, ha viszont a Botka kongresszusi felhatalmazását vizsgáljuk, vélhetnénk, hogy ő dönthet a releváns kérdésekben.

Hogy mi lesz az új, egyelőre csak a vájt fülűek számára konfliktust jelentő helyzetben, nem tudni. Egy biztos: túl közel az április és túl távol a megoldás. Mármint a baloldal problémáira.

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

Botka vs Tóth

Nem változtat a felvázolt, lehetséges forgatókönyvön az a kósza hír sem, amely az MSZP Országos Választási Bizottságának ülése kapcsán kapott lábra. Eszerint a megbeszélésen éles szópárbaj alakult ki Botka László és az általa budapesti kampánystratégának felkért Tóth József között, ám ezt maga Tóth József cáfolta a Népszavának.

A XIII. kerületi polgármester kijelentette, éppen azt teszi, amit Botka kért tőle:

koordinálja a budapesti jelöltállítást, felkutatja a nyerésre legesélyesebb jelölteket, párton kívül és belül egyaránt.

És valóban: nyílt ütközet nem volt a két politikus között, még csak verbális ellentét sem alakult ki a szerdai megbeszélésen – értesült a fuhu.hu.

Annyit azonban megerősítettek az OVB szereplői közül többen is, hogy tartalmi, ha úgy tetszik koncepcionális különbség felfedezhető volt közöttük. Tóth, forrásaink szerint, nem tért ki Gyurcsány szerepére, ragaszkodott mandátumához, azaz a fővárosi képviselőjelöltek kiválasztásához, de afelől sem lehetett senkinek kétsége, hogy az MSZP tárgyaló partnereivel, azaz

a többi párttal nem lehet csak Budapestet érintő kérdésekben megállapodni, az egyezség kizárólag átfogó, országos lehet.

Tóth József a Gyurcsány-kérdést országos hatáskörűnek tartja, ami azt jelenti, hogy innen kezdve újra szembe találjuk magunkat a Demokratikus Koalíció-MSZP, alias Botka-Gyurcsány ellentéttel. Az elhangzottak alapján a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy

az ülésen elég egyértelműen kirajzolódott az elvi különbség a főszereplők között.

Az egy lista és a 106 egyéni jelölt, mint általános koncepció ugyan közös nevezőnek látszik, de ennek országos megoldásában mert jelentősebbek az eltérések.

Megfigyelők szerint tehát a szerdai OVB ülés nem vitte közelebb a megoldáshoz a szocialista pártot. Mint ahogy Szanyi Tibor Európa-parlamenti képviselő péntek reggeli, ATV-beli nyilatkozata sem. Ő arról beszélt, hogy miközben szerinte is közös listára és egyéni indulókra van szükség, Gyurcsányt nem lehet szerepeltetni ezen a listán, mivel neve egy rossz kormányzás szimbólumává vált.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Csak a tisztesség okán, és nem beleszólva a szocialisták belső ügyeibe tesszük hozzá:

Szanyi maga is tagja volt a Gyurcsány-kormánynak.

Szanyi különben egy konkrétumot is említett Gyurcsány kormányzásával kapcsolatban, mégpedig azt a konvergenciaprogramot, amelyet 2006 augusztusában hirdetett meg az akkori miniszterelnök, és aminek következtében – Szanyi állítása szerint – az MSZP a legtöbb, korábban általa uralt településen, elbukta az önkormányzati választásokat.

A fuhu.hu ehhez csak annyit tenne hozzá: a vereségekben, nem vitatva a konvergenciaprogram esetleges hatását, elég jelentős szerepet játszottak az őszödi beszéd kiszivárogtatása nyomán kitört zavargások, illetve a Fidesz erőteljessé váló kormány- és Gyurcsány-ellenes kommunikációja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK